Az ​iraki háború

Adolf Hitler - Mein ​Kampf
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

John Keegan - Az ​amerikai polgárháború
Az ​amerikai polgárháború az egyik leghosszabb és legvéresebb az újabb kor háborúi közül. Ugyanakkor az egyik legrejtélyesebb is. Az Egyesült Államok számtalan háborúja közül ez az, amelyik valóban érdekli az amerikaiakat, ha másért nem, azért, mert máig ebben esett el a legtöbb amerikai. A Dél népe elképesztő lelkesedéssel vállalta a katonáskodást. Bár a küzdelem a rabszolgaság miatt tört ki, a két országrész szembefordulásának mélyén máig érzékelhető életformabeli különbségek húzódtak meg. Művészek sokaságát ihlette meg, a történészeket azonban még ma is zavarba ejti. Története csak a napóleoni vagy a világháborúkhoz mérhetően bonyolult és ellentmondásos. Az első modern - vagyis vasúton szállított, távírón irányított, gyáripari termékekkel felszerelt tömeghadseregek által vívott - háború történetéről írott könyvében John Keegan, a kiváló brit hadtörténész megfejti e háború földrajzi és vezetési viszonyainak, valamint hadászatának logikáját, és eligazít bennünket a konfliktus csataterein. Keegan ezzel a közérthető nyelven megírt munkájával teszi fel a koronát életművére, amelybe a hadtörténet több klasszikus művének megalkotásán túl beletartozik a NATO leginkább történelemtudatos tisztikarának, a Brit Hadsereg tisztjeinek az oktatása és nevelése is. Magával ragadó munkája a téma alapvető könyve.

John Keegan - A ​háborús felderítés
A ​regényirodalomban a kém romantikus figura, akinek titkai békét szerezhetnek vagy háborút robbanthatnak ki, de vajon a valóságban alapfeltétele-e a katonai győzelmeknek a felderítés, a hírszerzés? Úttörő jellegű új művében korunk kiemelkedő hadtörténésze egy elméleti bevezető után (amely ismerteti a katonai felderítés formáit és eszközeit, lehetőségeit a legkorábbi időktől máig) konkrét csatákat, hadjáratokat elemez a felderítés szempontjából: Nelson és az Egyiptomba tartó Napóleon flottáinak bújócskázását a Földközi-tengeren, Stonewall Jackson déli tábornok manőverezéseit a Shenandoah-folyó völgyében, illetve az északiak hírszerzői próbálkozásait az amerikai polgárháború idején, Kréta német megszállását a második világháborúban, valamint a világháború csendes-óceáni hadszínterének legjelentősebb, Midway-szigeteki ütközetét az amerikaiak és a japánok között. Végül áttekintést kapunk tőle az 1945 utáni katonai hírszerzésről, amely kiterjed a koreai, a vietnami, a Falkland-szigeteki és az Öböl-háborúra, illetve a nemzetközi terrorizmus elleni harcra is. Keegan konklúziója kijózanító: a felderítés, a hírszerzés hasznos a háborúban, de önmagában nem döntő a szerepe. A nagy felderítési előny sem garantálja feltétlenül a győzelmet. A háborúk végkimenetelét rendszerint az elegendő mértékű, célszerűen bevetett erő szabja meg. Nelsonnak és Jacksonnak gyakran csak töredékes információi voltak az ellenségről, ezt azonban ellensúlyozta hadvezéri tehetségük. A britek tudtak a Krétát fenyegető német invázióról, ám a túlerő legyűrte őket. A falklandi háború idején a brit felderítés kifejezetten gyatra volt, de a sorkötelesekből álló argentin egységek nem voltak méltó ellenfelei a profi angol katonáknak. Ahogyan a New York Times kritikusa írja: „Keegan nem a hírszerzés nimbuszát akarja megtépázni, csupán perspektívába helyezi a hadviselésnek ezt a titokzatossággal övezett vetületét, hogy rámutasson: a közképzelettel ellentétben nem amolyan szórakoztató és könnyed út a diadalhoz.”

Markó Árpád - Magyarország ​hadtörténete
Markó ​Árpád (1885–1966) a magyar hadtörténetírás egyik klasszikusa. Tudományos tevékenysége az 1921-ben alapított Hadtörténelmi Levéltárhoz kötődött, melynek hivatásos katonatisztként osztályvezetője volt. Számos tanulmányt és könyve írt, gróf Zrínyi Miklósról, II. Rákóczi Ferencről és Hadik András generálisról szóló monográfiái a magyar hadtörténeti irodalom legjobb alkotásai közé tartoznak. 1934-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta, 1953-ban a hadtudomány kandidátusa, 1965-ben doktora lett. 1943-ban jelentette meg Magyarország hadtörténete című könyvét, melyben a honfoglalástól az I. világháború végéig tekinti át hadtörténetünket, részletesen elemezve ezen korszakok katonapolitikáját, hadszervezetét és hadászatát, valamint legkiválóbb hadvezéreink (Nagy Lajos, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, Thököly Imre, gróf Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, az 1848/49--es szabadságharc tábornokai stb.) legfényesebb haditetteit. Megállapításainak zöme ma is helytálló, könyve – szintézis-jellege folytán – megkerülhetetlen a történelemmel, hadtörténettel foglalkozók számára. A térképvázlatokkal illusztrált kötet reprint formában történő újrakiadásához Tóth Gyula és Vargyai Gyula hadtörténészek írtak utószót.

John Keegan - A ​tengeri hadviselés története
A ​kiváló brit hadtörténész könyvének tárgya: hogyan harcolt az ember a tengeren a sorhajók virágkorától a tengeralattjárók megjelenéséig. Elemzése négy kulcsfontosságú ütközetre koncentrál. Ezek a trafalgari, a jütlandi, a Midway-szigeteki és az atlanti-óceáni ütközet. A mű nemcsak ismerteti a tengeri hadviselés fejlődését a vitorlás hadihajóktól a csatahajókon át a repülőgép-anyahajókig és a tengeralattjárókig, hanem mintegy élményszerűvé is teszi az olvasó számára, hogy a csata ára – akár tengeren, akár szárazföldön vívják is – emberéletekben méretik. "A világ legkiválóbb hadtörténészének könyve." Tom Clancy

John Keegan - A ​második világháború
_"Egyszerűen ​káprázatos... Nemzedékünk legkiválóbb hadtörténésze"._ - Tom Clancy Kereken nyolcvan esztendővel ezelőtt robbant ki az emberiség történetének legnagyobb, legpusztítóbb és legvéresebb háborúja, amely a föld hat kontinensén és három óceánján zajlott, ötvenmillió áldozatot követelt, és pusztítása kiterjedt szinte a teljes emberi civilizációra. John Keegan brit hadtörténész lenyűgöző intelligenciával és tökéletes arányérzékkel kalauzolja végig olvasóit a háború történetén. Az események részletes bemutatása mellett Keegan nagy hangsúlyt fektet a stratégiai elemzésre és a háború "vezérmotívumaira" is, miközben a világégés gazdaság- és társadalomtörténeti vonatkozásait is értő módon tárja az olvasók elé. A részletesen elbeszélt hadi eseményeket úgy választja ki, hogy mindegyik megvilágítson egyet a modern hadviselés második világháborúra jellemző sajátos válfajaiból. Ennek alapján elemzi a légideszant-hadviselés (Kréta), a repülőgép-hordozókkal vívott tengeri háború (Midway), a páncéloscsata (Falaise), a nagyvárosi ostrom (Berlin), valamint a kétéltű hadviselés (Okinava) eseményeit és sajátos mozzanatait. Bemutatja a szembenálló szövetségi rendszerek működését, kitűnő portrékat rajzol a háború legfontosabb szereplőiről (Hitler, Tódzsó, Churchill, Sztálin, Roosevelt), és részletesen szól a tudomány és a haditechnika szerepéről, a megszállás, az ellenállás, a hadászati bombázás és a hírszerzés hatásairól és következményeiről - egyszóval mindenről, ami világméretűvé és totálissá tette a konfliktust. A brit tudós mára klasszikussá vált, monumentális műve sokkal több, mint a háború egyszerű hadtörténete: lebilincselő stílusának köszönhetően akár regényként is megállja a helyét, kézikönyvként pedig nélkülözhetetlen mindazok számára, akik meg akarják érteni a 20. század legfontosabb eseményének mélyebb összefüggéseit. JOHN KEEGAN (1934-2012) több mint negyedszázadon át tanított hadtörténetet a sandhursti Királyi Katonai Akadémián, majd a _Daily Telegraph_ védelmi rovatát vezette. Vendégoktatóként tanított Princetonban és Cambridge-ben is. Számos klasszikus hadtörténeti munka (_A csata arca, A hadviselés története_) szerzője. 2000-ben lovagi címet kapott.

Ismeretlen szerző - A ​magyar hadtörténelem évszázadai
Hosszú ​évtizedek óta e kötet vállalkozik elsőként – időrendben haladva – a magyar hadtörténet egészének a bemutatására, a magyar államalapítástól egészen Magyarország NATO csatlakozásáig. A meghívott 23 szerző a magyar hadtörténetírás fiatalabb és tapasztaltabb generációi, egyetemi és intézeti kutatóműhelyei képviseletében mutatja be a magyar hadtörténelem legizgalmasabb fejezeteit, mindvégig felhasználva a hazai és külföldi levéltári és nyomtatott forrásokat, hasznosítva a hadtörténetírás hagyományos, vagy éppen forradalmian új módszereit, szempontjait és eredményeit. A kötetben található jegyzetek, térképoldalak, bibliográfia és életrajzi adattár, hely- és személynévmutató segítenek abban, hogy a kötet a magyar hadtörténelem korszakos kézikönyve legyen.

Ismeretlen szerző - A ​hadművészet ókori klasszikusai
A ​hadtörténelemnek és ezen belül a hadművészet történetének tanulmányozása elválaszthatatlan a történelem egész folyamatának megértésétől. Ennek a feladatnak elvégzését akarja az ókorra, a rabszolgatartó társadalmak korára vonatkozóan megkönnyíteni a jelen forrásgyűjtemény.

Anthony Kemp - SAS ​– Békeévek vad háborúi 1947–1991
Az ​1941-ben alapított SAS a mai napig a legmegbecsültebb és legrettegettebb elit alakulat a világ katonai közvéleménye szerint. Anthony Kemp úttörő ezredtörténete megismertet minket a csapat útjával a malájföldi és borneói dzsungelháborútól elindulva egészen a falklandi és az Öböl-háborúig. Józanul szembesülünk a terrorizmus megjelenésével bekövetkezett változásokkal, melyek az ezredet az lRA és minden más terrorista rémévé tették, a világot viszont kevésbé biztonságos lakóhellyé. Végül, de nem utolsósorban, váratlan ajándékot is kapunk: a könyv elolvasói ezentúl valahányszor akciófilmet néznek, jókat derülhetnek. A SAS kiválasztási és kiképzési módszerei ugyanis nyilvánvalóvá teszik, hogy az alkalmasság megállapításánál nem a duzzadó izmok mérete és az agresszivitás a mérvadó, hanem a higgadt helyzetfelismerő és problémamegoldó képesség. Akit a valódi kommandókatonák élete és szolgálata érdekel, annak ajánljuk ezt a könyvet.

Steve Crawford - Harckocsik ​a II. világháborúban
A ​harckocsi átalakította a II. világháború harctereit. 1939–41-ben a német Blitzkrieg elsöprő sikereit páncélosok ezrei vezette gépesített oszlopok aratták, míg 1943–45 szövetséges győzelmeit a tömegesen harcba vetett amerikai, brit és orosz harckocsihadosztályok. A kötet az európai, észak-afrikai és csendes-óceáni hadszíntér döntő fegyvereiről, a páncélozott harcjárművekről ad áttekintést.

John Keegan - A ​parancsnoklás álarca
Ez ​a könyv hadvezérekről szól. Arról, hogy kik ők, milyen cselekedetek fűződnek a nevükhöz, s hogy e cselekedetek milyen kihatással vannak arra a világra, amelyben a közönséges halandók, férfiak és nők élnek. Hiszen egy tábornok – ez a szó már önmagában is kétértelmű – sokkal több a hadsereg egyszerű parancsnokánál. Lehet király vagy pap: Nagy Sándor mindkettőt megtestesítette egy személyben. Lehet diplomata: Marlborough és Eisenhower egyformán kiválóan értett a békítéshez és a stratégiához. Lehet inkább teoretikus, mint gyakorlati szakember: az idősebb Moltke inkább intellektuális képességeivel írta be nevét a történelembe, mintsem végrehajtói tehetségével. Parancsnokolhat az uralkodó helyetteseként, mint Wellington, vagy esetleg demokratikus gyülekezet felhatalmazásával, ahogy Grant kapta a hatalmát. Lehet demagógból zsarnokká avanzsált politikus, és mégis megőrizheti főparancsnoki hatalmát, ahogyan Hitlernek sikerült. A hadvezérség sokkal több, mint seregek vezénylete a harctéren. Hogy a megszokott kliséhez folyamodjunk, a hadsereg annak a társadalomnak a tükörképe, amely kiállítja. A célokat, amelyekért küzd és ahogyan küzd, az határozza meg, mit akar elérni az adott társadalom a háborúval és mit vár el a hadseregétől.

John Keegan - A ​hadviselés története
John ​Keegan, a sandhursti brit Királyi Katonai Akadémia hadtörténet professzora a tárgy világszerte legismertebb kutatói közé tartozik. Híres könyveiben olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a hadvezetés, néhány jeles hadvezér tevékenységét elemezve az ókortól a XX. századig, vagy a csata, mint emberi élmény, nevezetes ütközetek fényében - egymástól távol eső századok tapasztalatait vetve egybe, és általánosítva. Jelen összefoglalása nem szűk értelemben vett hadtörténeti mű, hanem a fentebb jellemzett módszerrel elkészített, mindazonáltal a nagyközönségnek szánt áttekintés az ember, a társadalom és a harc, az erőszak és a háború viszonyáról, illetve ennek alakulásáról az emberi történelem során.Olyan új szemléletű szakmunka, amely a hadtörténetírás gyökeres átértelmezéséhez vezet, az ismert tényeket más megvilágításba helyezi, gyakorlatias és technikai, azaz szigorúan katonai szemszögből vizsgálva az eseményeket. Meghökkentően új kép bontakozik ki például a napóleoni háborúkról: a katonák élelmezéséről, ruházatáról, testi megterheléséről, a fegyverek tűzerejéről, az általuk okozott sérülésekről, - arról, hogy mekkora az egyes ember és a társadalom teljesítőképessége, illetve harckészsége. Ezáltal a háborók indítékainak újszerű szempontjait is bevezetjük a kor tanulmányozásába.

John Keegan - Az ​első világháború
Az ​egyik legismertebb hadtörténész, John Keegan az egyik legfontosabb könyvet írta meg az első világháborúról. Ez a háború nem egy távoli, csak a történelemkönyvek lapjain élő eseménysor, hanem hatásaiban nagyon is jelenvaló, drámai történés - ma is abban a korszakban élünk, amelynek fő körvonalait ez a háború alakította ki. Az első világháborúval elindult eseménysor vezetett el a mai hatalmi-politikai-társadalmi viszonyok kialakulásáig. Keegan egyúttal nagy mesélő is, sodróan megírt könyve lapjain újra átélhetjük a régi világot romba döntő, kataklizmikus események drámáját. A szerző amellett, hogy sok izgalmas hadtörténeti részletet is vizsgál, a legalapvetőbb kérdéseket feszegeti: miért döntött úgy egy jómódú, gazdagsági, kulturális és hatalmi sikereinek csúcsán lévő kontinens, hogy kockára tesz mindent, amit addig elért, és belebonyolódik ebbe a szörnyű, önpusztító és gyilkos hazárdjátékba? Amikor a konfliktus gyors és döntő végkifejlethez juttatásának reménye néhány hónapon belül mindenütt elveszett, miért határoztak mégis úgy a hadviselő hatalmak, hogy makacsul kitartanak amellett, hogy folytatják a katonai erőfeszítéseiket, és totális háborúra mozgósítanak, amivel fiatal férfilakosságukat teljes egészében kiteszik a fennmaradásukat veszélyeztető értelmetlen mészárlásnak? John Keegan _Az első világháború_ja, amellett, hogy nagyszerű olvasmányélményt kínál, méltán foglal helyet a legnagyobb hadtörténeti és történeti munkák között.

Ismeretlen szerző - Nagy ​képes millenniumi hadtörténet
Millenniumi ​könyvsorozatunk újabb kiadványa a _Nagy képes millenniumi hadtörténet_, mely a honfoglalástól 1945-ig követi végig a magyar hadügy helyzetét. A magyarság letelepedése óta szinte állandó küzdelemre kényszerült, hogy megőrizze állami létét és területét a Kárpát-medencében, félúton Nyugat és Kelet között -- a hadak útján. Történelmünk így szétválaszthatatlanul összefonódik a háborúk, harcok, fegyveres küzdelmek történetével. A _Nagy képes millenniumi hadtörténet_ lapjain a magyarság ezredévnyi viszontagságos történetét követjük nyomon. ___ A kötet egyes fejezetei bemutatják az adott korszak hadseregét és hadszervezeti jellegzetességeit, a háborúkat, hadjáratokat, csatákat, kiemelve a fegyverzetet, a katonai viseletet, a háborúk gazdasági hátterét -- és nem utolsósorban a magyar katonai erényeket. A hadtörténeti leírás a magyar és egyetemes politikatörténetbe ágyazva jelenik meg, s külön hangsúlyt kapnak a diplomáciai, külpolitikai összefüggések és a háborúkat lezáró békekötések. ___ Soha nem készült még ilyen széles körű összefogással hadtörténeti áttekintés: 50 jeles hadtörténész és történész munkája ez az egész magyar történelmet átfogó, korszerű hadtörténeti összefoglaló, amely tudományos igényű, ám szórakoztatóan érdekes, a szó legnemesebb értelmében tudományos ismeretterjesztő alapmű. A szöveges leírást kb. 650 kép teszi érzékletessé.

George T. Denison - A ​lovasság története
Korszakalkotó ​pillanata volt a történelemnek, amikor az ember lóraszállt. Megváltozik a világ képe. Felgyorsul az élet, a történelem üteme. A röghöztapadó ember vánszorgását felváltja a lórapattant ember száguldása. Megjelenik a ló a harctereken. Már a bibliában is olvashatunk a lovak hadászati jelentőségéről. Az asszir Salmanassar lovassága mindent elsöpör, ami az útjába áll. Nagy Sándor lovasrohamaival hódítja meg Keletet, Hannibál a numibiai könnyűlovasságot veti harcba Róma ellen. Kelet felől az első valóban lovas nép jelenik meg Európa történetében, a hunok. Vad ellenállhatatlan lovasrohamaik az Örök Város kapujáig viszik őket. Aztán Mohamed vallásának lovastörzsei indulnak meg, hogy a Próféta szent zászlaját az arab sivatagok után áthozták Európába, és leomlanak előttük Granada és Cordoba falai. Aztán a lovak cipelik a páncélos lovagokat Elő-Ázsia perzselő napja alatt a Szentföldért vívott háborúkban. Majd jön a fohász Európa templomaiban: "De saggitis Hungarorum libera nos Domine!" Pár száz évvel később újabb lovasroham porfelhői tűnnek fel Ázsia felől: Dzsingisz kán lovasai a föld kerületének negyedét hódítják meg szívós kis lovaikon. Változik a szín. A kalandor Cortez 16 lóval egy egész világrész meghódításának veti meg alapjait. III. Richárd egy országot kínál egy lóért. A marengói lovasroham Napóleont a csillagokig emeli, hogy egy másik lovasroham Waterloonál Szent Ilona szigetére vesse. A balaklavai halálroham repíti a halhatatlanságba az angol könnyűlovasságot. Aztán ott látjuk a lovakat az I. világháború vérzivataraiban, ahol sorsuk csak hősi halál lehet. A lovasrohamokat, csatatereket borító lovasok és lovak halálhörgése zárja le. Még egyszer felvillan a régi dicsőség a lengyel lovasság tragikus rohamában a német páncélosok ellen. A ló a II. világháborúban búcsúzott tragikusan, de nem dicstelenül a történelemből.

Hans-Dieter Otto - Katonai ​tévedések lexikona - A szalamiszi csatától az iraki háborúig
Tévedni ​emberi dolog - békében épp úgy, mint háborúban. Az ember téved, ha tévesen értékel egy tényállást, ha szubjektív módon igaznak tart valamit, ami objektíven nézve hamis. A tévedés az emberi lét alapvető tapasztalata. Lényegéhez tartozik, hogy csak utólag ismerhető fel, és épp ez az igazi gond. A tévedés gyakran hirtelen szeszélyen, gyors döntésen alapul, néha azonban látszólag alapos megfontolás következménye. A mindennapi életben a tévedés általában észrevehető, a keletkezett kár behatároló. A háborúban azonban a tévedés általában sokakra végzetes következményekkel jár, kihathat teljes népek, egész nemzetek sorsára. Katonai tévedések újra és újra előfordulnak, méghozzá általában - új köntösben - a régiek ismétlődnek. Gyakran az ellenség erőinek alábecsülése vezet katasztrófához. 1815-ben Napóleon alábecsüli Wellington védelmi képességeit. Hitler oroszországi hadjárata csúfos kudarcba fullad. 1945-ben Okinawán az amerikaiak éppúgy elszámítják magukat, mint 1954-ben a franciák Dien Bien Phunál. Nem ritka, hogy tévesen értékelik a hadműveleti helyzetet. Az actiumi tengeri csatában Kleopátra túl hamar törődik bele a csata elvesztésébe. 1588-ban a spanyol Armada meghódíthatta volna Angliát, ha először nem vitorlázott volna Calais-ba. 1914-ben megtörténik a "marne-i csoda", mivel a németek abban a téves hitben vannak, hogy képtelenek tartani magukat. 1944-ben Hitler rossz helyen várja a partraszállást. 1950-51-ben az amerikaiak nem számítanak arra, hogy Kína is beavatkozik a koreai háborúba. A tévedés a mit sem sejtő ellenség képében is színre léphet. 1740-ben az osztrákokat éppúgy megdöbbenti Nagy Frigyes csapatainak felbukkanása, mint az amerikaiakat 1944-ben az ardenneki német offenzíva. 1973-ban, Jom Kippur napján az egyiptomi támadás teljesen váratlanul érte az izraelieket. Súlyos következményekkel járnak azok a tévedések is, amelyek helytelen stratégiából következnek. 1916-ban Verdunnél kudarcot vall a németek kivéreztető harcmodora. 1940 őszén Nagy-Britannia megnyeri az angliai légi csatát, mivel a német légierő felhagyott a lokátor-állomások és repülőterek bombázásával, s ehelyett inkább Londont támadja. 1941 és 1945 között a szövetséges bombázók támadásai nem törték meg, éppen ellenkezőleg, növelték a német lakosság harci kedvét. A katonai tévedések révén nyilvánvalóvá válik a vérontás értelmetlen volta. A szerző választ keres arra is: vajon más lenne-e a történelem, ha e tévedések nem következtek volna be? Hans-Dieter Otto 1937-ben született Berlinben. Több könyvet írt, 2003-ban az Ullstein kiadó gondozásában jelentette meg "Az igazságszolgáltatás tévedéseinek lexikona" című művét, mely néhány hét alatt bestsellerré vált. Otto jogi tanulmányokat követően biztosítóknál tölt be vezető tisztségeket. A történelem, főként pedig a hadtörténelem mindig is vesszőparipája volt. Ahrensburgban él.

R. G. Grant - Katonák
5000 ​év háborúinak és csatáinak átfogó, gazdagon illusztrált történelme. A látványos és tanulságos album az ókori görög hoplitától a középkori lovagon át a mai különleges alakulatokig azoknak a szemszögéből ábrázolja a harc drámáját, akik a főszerepeit játsszák – a vonalak mögött és a küzdelem véres forgatagában. A KATONÁK enciklopédikus mű. Tárgyalja a mindenkori harcos kiképzését, harcmodorát és harci technikáit, részletes fotográfiákon mutatja be uniformisait, fegyvereit, személyes használati tárgyait is: figyelemre méltó alapossággal dokumentálja a katonaélet képi valóságát is. „A HÁBORÚT A KATONÁK NYERIK MEG, A BABÉROKAT ELLENBEN A TÁBORNOKOK ARATJÁK LE.”

Winkler Gusztáv - A ​hadviselés művészete
A ​szerző az európai kultúrkör - hozzávéve Kis-ázsia, Mezopotámia és Egyiptom - térségének hadtörténetét mutatja be kötetében az első civilizációktól a magyar államalapításig. A bevezetés után a korai kultúrák (pl. Jerikó) és a katonai tevékenységek kezdeteinek rövid ismertetése található. Az ezt követő, időrendileg tagolt fejezetek az államszervezeti fejlődés állomásait követik, melyekből átfogó képet kaphatunk az ókori kelet birodalmainak (pl. hettiták, babiloniak, egyiptomiak, perzsák), valamint a görögök és a rómaiak hadművészeti fejlődéséről. A kötetben a kora-középkor államainak (pl. Bizánc, Frank Birodalom) jelentősebb hadtörténeti momentumai is helyet kaptak, melyek sorát a magyar kalandozások összefoglalása zárja. Az általános fegyvernemi és taktikai ismertetések mellett az erődépítészet fejlődése, csataleírások és hadmozdulat-elemzések is áttekintésre kerülnek, melyek révén részletesebb ismeretek szerezhetőek a történelem híresebb, általában csak évszámként ismert ütközeteiről és hadjáratairól. A rövid, lényegre törő leírásokat csatatérképek és hadmozdulat-vázlatok illusztrálják, a kiadványt időrendi táblázat, irodalomjegyzék és tárgymutató zárja. Beszerzése - az állomány figyelembevételével és a kisebb pontatlanságok ellenére - szakkönyvtárak és általános gyűjtőkörű könyvtárak részére is ajánlható.

Ismeretlen szerző - Sorsfordító ​ütközetek
A ​világtörténelem 30 híres csatájának - köztük Marathón, Cannae, Höchstädt, Trafalgar, Austerlitz, Waterloo, Gettysburg, Verdun, Sztálingrád, Normandia - átfogó, gazdagon illusztrált ismertetése. Színes ábrák és térképek a sorsdöntő manőverekről, a szembenálló felek stratégiájáról. Több mint 250 színes és fekete-fehér fotó, illetve további illusztrációk az egyes korszakok egyenruháiról, az ütközetek legnagyobb egyéniségeiről, a háborús taktikákról és a fegyverzetekről.

Veress D. Csaba - A ​balatoni csata
Magyarországon ​1944. decemberétől 1945. március 30-ig hatalmas, még a II. világháború viszonylatában is jelentős hadműveleti eseményekre került sor a Balaton térségében. A Mezőföld, a Sárrét, a Bakony, a Balaton-felvidék és a Marcall-medence körzetében bonyolult, sokszor az áttekinthetetlenségig komplikált hadiesemények: páncélostámadások, ellencsapások, a legkülönbözőbb irányokba hullámzó harcok vonultak végig. Veress D. Csaba könyve olyan elismerten kiváló hadtörténelmi munka, amely a Balaton térségében lezajlott háborús eseményeket összefoglalóan és teljes részletességgel tárja fel az olvasók előtt.