A ​Boleyn örökség

Philippa Gregory - A ​másik Boleyn lány
A ​romantikus történelmi szerelmes regényeiről ismert szerző első magyar nyelven megjelenő regénye VIII. Henrik udvarába kalauzolja el az olvasókat. A fiatal király erőtől, tettvágytól duzzadó férfi, ám asszonya, Aragóniai Katalin nem tud életképes fiúnak életet adni. Henrik türelmetlenül áhítja a fiú örököst, s mivel Katalin nem képes eme vágyát beteljesíteni, figyelme a fiatal udvarhölgyek felé fordul. A helyzetet kihasználva, a Boleyn család mindent elkövet, hogy Henrik szeme a már férjezett Maryn (a kevéssé ismert másik Boleyn lányon, Anna húgán) akadjon meg. Mary végül is szerelmes lesz Henrikbe, az erős, hatalmas férfit látja Anglia legnagyobb emberében, a királyban. S bár vígan lovagolnak, vadásznak, táncolnak s szeretkeznek, Mary úgy érzi, becsapta és ő maga is megalázta szeretett királynéját, Katalint. Ez a lelkiismeret-furdalás aztán örökre ott marad szívében. Időközben az addig a francia udvarban nevelkedő Anna is hazatér. Mindenben segíti testvérét, de már nem testvéri szeretetből, hanem abból a meggyőződésből, hogy a családnak segít a legtöbbet, ha Henrik ágyasát istápolja. Mary először egy leány- majd egy fiúgyermekkel ajándékozza meg a királyt. Henrik boldog: lám, tud ő fiút nemzeni, hiszen nem rajta múlik. Mary azonban fáradt, kimerült, már nem is kívánja a királyt mint férfit: Henrik teste már nem fiatalosan ruganyos, és szeretőjére telepedve meglehetősen súlyos. Mary szeretőből anyává lett, valóságos anyatigrissé, akinek mindennél és mindenkinél fontosabb két királyi porontya. Elérkezett hát Anna ideje. Hihetetlen ambícióval és önbizalommal tör előre, célja nem kisebb, mint a király soron következő szeretőjévé, s majdan királynővé válni. Maryvel szembeszegülve harcol a király kegyeiért. És mint ahogy arról már történelemórán is értesültünk, a Boleyn és Howard családok leánykája valóban királyné lesz. Izgalmas, sok feszültséggel és félelemmel teli a történetben ez az időszak, a történetet sok-sok mellékszál teszi még érdekesebbé és színesebbé. A számos nyelven megjelent és nagy sikert aratott regényből előbb a BBC készített rendkívül népszerű televíziós sorozatot, majd Hollywood is lecsapott rá: neves sztárokkal készül a mozifilm, melyet idén karácsony előtt mutatnak be.

Philippa Gregory - A ​királynő bolondja
A ​Tudor-udvarba érkezik Hannah, az inkvizíció elől menekülő zsidó lány: kémkedni küldték Mária hercegnő, Edward király trónjának elfeledett örököse után. Hannah-nak meg kell találnia a biztonságos utat olyan időkben, amikor a lélekbelátás képessége egyenlő a boszorkánysággal, s amikor a más vallás és az igaz szerelem a halált jelentheti. A másik Boleyn-lány és A Boleyn-örökség nagy közönségsikere után újabb Philippa Gregory-regény is elbűvölheti az olvasót.

Philippa Gregory - A ​fehér királyné
Philippa ​Gregory, "a királyregények királynője" bemutatja az Angliában dúló halálos viszálykodás, a "Rózsák háborúja" közepette játszódó új sorozat első darabját. _A fehér királyné_ egy rendkívüli szépségű és becsvágyú nő történetét meséli el, aki magára vonja a frissen megkoronázott ifjú király figyelmét, majd titokban feleségül megy hozzá, és a királyi méltóságig emelkedik. Miközben Elizabeth felnő magas pozíciója követelményeihez, és családja sikeréért küzd, két fia olyan rejtély központi alakjává válik, amely évszázadok óta zavarba hozza a történészeket: ők a londoni Tower eltűnt hercegei, sorsuk a mai napig ismeretlen. Philippa Gregory kutatói szenvedéllyel és utánozhatatlan mesélőkészséggel vezeti tovább hűséges olvasóit az angol történelem évszázadaiban, egyúttal gyarapítva a legyőzhetetlen nők portréinak sorát.

Philippa Gregory - A ​vörös királyné
Az ​1400-as évek második felében járunk, angol földön javában zajlik a rózsák háborúja. A trónért két család verseng: a Yorkok és a Lancasterek, vagyis - jelképeik alapján - a fehér és a vörös rózsa. Margaret Beaufort, a Lancaster-ház örököse nőként nem is álmodhat arról, hogy felkent uralkodó legyen belőle, ám nem is magának akarja megszerezni a trónt, hanem fiának, Henrynek. A Yorkok már készen állnak arra, hogy kihasználják a király betegségéből adódó bizonytalan helyzetet, csakhogy az uralkodó felesége, Anjou Margit keményen ellenáll. S ezzel megkezdődik a rózsák háborújának újabb fejezete, amelyben idővel Margaretnek is jelentős szerep jut. Nem is csoda, hiszen akár egyetlen igaz szerelmét is hajlandó kockára tenni, hogy isteninek hitt küldetését beteljesítse, és Henryt királlyá koronáztassa. _A másik Boleyn lány_ szerzőjének, a romantikus történelmi regényeiről világszerte ismert Philippa Gregorynak újabb lenyűgözően izgalmas, életteli kötete azt a szerelmekkel, halálos szenvedélyekkel és szövevényes udvari intrikákkal teli korszakot mutatja be, mely végül a Tudor-dinasztia felemelkedésével zárult.

Philippa Gregory - Az ​állhatatos hercegnő
Philippa ​Gregory újabb bestsellere VIII. Henrik első feleségének, Aragóniai Katalinnak a történetét tárja az olvasó elé, vagyis a neves angol szerző legnagyobb sikerkönyve, A másik Boleyn lány eseményeinek előzményét meséli el. Catalina, a spanyol infánsnő, akit még gyermekkorában eljegyeztek Arthur walesi herceggel, alig tizenöt évesen érkezik Angliába, a Tudorok udvarába. Az ifjú házasok kezdeti idegenkedése szenvedélyes szerelembe csap át - csakhogy történetük hamarosan szomorú fordulatot vesz. Arthur merész kívánsága azonban meghatározza hitvese további sorsát... Ahogy rajongói már megszokhatták, Philippa Gregory most is szokatlan szemszögből ábrázolja a történelmet. Újabb regényében nem a Boleyn Anna miatt félreállított, idősödő asszonyt ismerhetjük meg, hanem az ifjú hercegnőt, a vonzó és eszes, elszánt és állhatatos lányt, akit arra neveltek, hogy Anglia királynéja legyen, s aki addig küzd, míg meg nem szerzi azt, ami hite szerint megilleti. A romantikus történelmi regényeiről világszerte ismert szerző ezúttal is mély átéléssel rajzolja meg egy erős jellemű, céltudatos, de érző szívű nő életteli portréját.

Philippa Gregory - A ​másik királynő
Stuart ​Mária, a skótok királynője, bízva unokatestvére, I. Erzsébet királynő jóindulatában, 1568-ban Angliába menekül a skótok felkelése elől. Ám a meleg fogadtatásra számító Mária hamarosan házi őrizetben találja magát a legfőbb angol lord, George Talbot, Shrewsbury grófja és annak friss arája, Bess grófné foglyaként. Az angol pár örömmel vállalja a másik királynő őrizetét, annak reményében, hogy a Tudorok királysága alatt sok hasznuk származik majd ebből. Amint azonban Mária átlépi küszöbüket, életük veszélyes fordulatot vesz. Megdöbbenve veszik észre, hogy otthonuk az Erzsébet királynő elleni összeesküvések központjává válik, ahol titkos levelek százai jönnek-mennek, kémek rejtőznek még a spanyolfalak mögött is, s hirtelen az egész keresztény világ figyelme illusztris vendégük - vagyis inkább foglyuk - felé fordul. Erzsébet tanácsadója, a saját kémhálózatára támaszkodó William Cecil ördögi elszántsággal veszi kezébe az irányítást és számol le mindazokkal, akik királynője és protestáns elvei ellen zúgolódnak, miközben Mária saját életét sem féltve küzd a szabadságért, a trónjaiért és az evilági és túlvilági rendben elfoglalt helyéért. S hogy a félelem, a bánat és a hosszú, keserű évek kinek hoznak végül hasznot, és kinek kell a vérpadon bűnhődnie valós vagy állítólagos bűneiért, arra Philippa Gregory lebilincselően izgalmas történetmeséléséből derül fény...

Elizabeth Gaskell - Észak ​és Dél
A ​"Phillis" és az "Édesek és mostohák" után életművének meghatározó darabjával, a televíziós sorozatból is ismert "Észak és Dél" című regénnyel folytatódik az angol romantikus irodalom közkedvelt írónője -Elizabeth Gaskell- bemutatása. Észak- és Dél-Anglia világa között aligha tátongott akkora szakadék, mint a 19. században. A délangol vidékek háborítatlan békéjében a puritán helstone-i lelkészlak ember és természet mesevilága volt. Itt cseperedett hölggyé Margaret Hale, a hajdan csillogó életről álmodott egykori szépség és a szerény, lelkiismeretes, ám gyámoltalan lelkész leányaként. Mások gondozására, s így közmegbecsülésre épülő életük egy csapásra semmivé lesz, amikor az apa megvallja megingását az egyházban. Lelkiismereti okokból föladja hivatalát, s ezzel véget vet a család délvidéki idilljének. Költözni kényszerülnek, s a lombzúgásos, madárfüttyös vidéki életből meg sem állnak a füstös-kormos, arctalan munkástömegekben hullámzó Miltonig. Észak-Anglia az ipar és a technikai forradalom zajos világa, amelyben a tőke és munka játssza a főszerepet. De hogyan boldogul ebben az embertelen világban a szépreményű, idealista lelkészleány? Hogyan tanulja meg levetkőzni előítéleteit, s elfogadni az északi élet farkastörvényeit, a munka parancsát, és nem utolsósorban a halál szigorát. Meglátja-e a kíméletlen iparváros rejtett szépségeit, és megtalálja-e az utat, amelyen a különös, idegen, de mégis figyelemre méltó textilgyárosig, John Thorntonig eljuthat? Az egyetlen átjárót Észak és Dél között: a szerelem hídját?

Charlotte Brontë - Villette
A ​fiatal lány a szegénység és a magány megpróbáltatásai elől külhoni állásba menekül: egy nagyváros bentlakásos leányiskolájában helyezkedik el angoltanítóként. Itt ismerkedik és barátkozik össze a jóképű, mindig elegáns dr. Johnnal, valamint az inkább szellemiekben gazdag Paul tanár úrral. Lucy szívében kétféle vonzalom ébred a két férfi iránt, akik úgy különböznek egymástól, akár a tűz és a jég. Ám sajnos vetélytársai is akadnak a doktor úrral kokettáló szép és önző Fanshawe kisasszony, illetve a tehetős Paulina személyében, mi több, Monsieur Pault az iskolát vezető Madame Beck is kiszemelte magának. A szerelmi ábrándok és csalódások, a viharos érzelmek és a Józan Ész vetélkedésének krónikája varázsos hangulatú, eleven nyelven számol be Lucy villette-i éveinek viszontagságairól, szenvedélyes vonzalmának kibontakozásáról és végkifejletéről.

Anne Brontë - Wildfell ​asszonya
"... ​megpillantottam egy feketébe öltözött, magas, előkelő nőalakot. Arcán olyasmi tükröződött, ami, ha egyszer látta az ember, arra késztette, hogy ismét szemügyre vegye. Haja hollófekete volt, hosszú, fényes csigákba fésülve... arcbőre tiszta és sápadt; hosszú, fekete pillái elfedték szemét, szépen kirajzolt szemöldöke azonban kifejező volt; boltozatos homloka értelemre valló, orra tökéletes sasorr, arcvonásai hibátlanok - csak az orcája és a szeme volt kissé beesett, ajka pedig, noha szép vonalú, kissé keskeny, szorosra zárt, ami, úgy véltem, nem vall nagyon engedékeny vagy nyájas kedélyre..." - ilyennek ismeri meg a wildfelli kastély titokzatos úrnőjét az ifjú és kissé komolytalan kisbirtokos, Gilbert Markham. Anne Bronte, híres nővéreinek, Charlotte-nak és Emilynek legfiatalabb testvére, a szinte kötelező "guvernant"-regény, az Agnes Grey (1846) után írta meg főművét, a Wildfell asszonyá-t (1849). Anne Bronte is a korabeli szegény papkisasszonyok szokásos útját járta: nevelőnősködött módos családok csemetéi mellett. És - akárcsak nővérei - ő is írt, verseket, regényeket, míg fiatalon, huszonkilenc évesen el nem vitte őt is a Bronte család ősi ellensége: a tüdővész. Sok fényt, boldogságot nem ismert - nagy regénye lapjain mégis meg-megcsillan a korát meghazudtoló bölcsességből fakadó, mindent megbocsátó szívbéli derű. A kerettörténetet elbeszélő Gilbert könnyed életfelfogású ifjúból a szemünk láttára válik érett férfivá - a könyv zömét pedig Helennek, a környéken sok szóbeszédet keltő, magányos, gyönyörű, fekete ruhás asszonynak a naplója teszi ki.

Philippa Gregory - The ​Other Boleyn Girl
Mary ​Boleyn catches the eye of Henry VIII when she is a girl of just fourteen. But her joy is cut short when she discovers that she is a pawn in her family's plots. When the capricious king's interest warnes, Mary is ordered to pass on her knowledge of how to please him to her friend and rival: her sister, Anne. Anne soon becomes irresistible to Henry, and Mary must resign herself to being the other Boleyn girl. But beyond the court is a man who dares to challenge the power of her family to offer Mary a life of freedom and passion. If only she has the courage to break away - before the Boleyn enemies turn on the Boleyn girls... (Harper, 2011)

Philippa Gregory - Michael Jones - David Baldwin - Asszonyok ​a rózsák háborújában
Három ​asszony rendkívüli, igaz története, akikről a történelem mindeddig jórészt megfeledkezett. Érdekfeszítő háttérolvasmány _A fehér királyné_ és a többi historikus regényremek szerzőjének, Philippa Gregorynak s két szerzőtársának a tollából. Talán csak rokonok képesek egymás ellen oly elszánt, kegyetlen és folyamatos árulásokkal, pálfordulásokkal zajló harcot vívni, mint amilyet a Lancesterek és a Yorkok vívtak az angol trónért a 15. században. „Kuzinok háborújának” nevezték a kortársak, mi Rózsák háborújaként ismerjük, mivel York fehér rózsát használt jelképeként, Lancaster szimbólumai között pedig időnként egy vörös rózsa jelent meg. A három főszereplő: _Luxemburgi Jacquetta_, a királyi hercegnő, aki rangján alul, szerelemből házasodott, egy királyné anyja lett; _Elisabeth Woodville_, aki özvegyen nevelte gyermekeit, amikor feleségül ment az ifjú IV. Edward királyhoz; _Margaret Beaufort_, aki felségárulást követett el Anglia egy felszentelt királyával szemben, majd az ő fia, VII. Henrik került trónra, első Tudor-uralkodóként. Bevezetőjében Philippa Gregory így beszél róluk: „Ők az én hősnőim, az ősanyáim. Az Ecclesiasticus 44.1 szavaival: „Nagyhírű asszonyok dicséretét zengem, az anyáinkét, egymás után szépen…” Ha egy nő érdeklődik a saját, identitáshoz és hatalomhoz vezető küzdelme iránt, akkor érdekelni fogják más nők is. A könyvben megjelenő asszonyok élete megmutatja számomra, hogy mit tehet egy nő, még formális hatalom, oktatás vagy jogok nélkül is, egy férfiak által uralt világban. Ezek az asszonyok a női lélek erejének ihlető példái.”

Alison Weir - Lady ​Elizabeth
A ​leánygyermek 1533-ban született a reneszánsz kor fényűző greenwichi Placentia Palotájában. Rajongott gyönyörű anyjáért és a fejüket vesztett feleségeiről is híres, fenséges apjáért. A leány törvénytelen gyermekként pompás kastélyokban nevelkedett, mesterektől sajátította el a tudományokat, nyelveket, udvari mulatságokon táncolt és lantján játszott. Különleges eszének, határozott, erős jellemének híre bejárta egész Angliát. Sugárzó megjelenése olyan csodálatot ébresztett a férfiakban, hogy vonzó alakja sokáig kísérthesse még őket, s lángolóan vörös haját is csak nehezen feledhessék. Ifjú korára szenvedélyesen izzó nővé virágzott, akinek kalandos életútjában szűzies titkaira is fény derül. Egy rejtélyes, protestáns úrnővé, aki szembenéz a királyi udvar intrikáival, a felségárulás vádjával, megvívja csatáit a testi vágyakkal, és szellemei segítségével leszámol félelmeivel, hogy diadalmaskodjon mindenek felett. A történész végzettségű, a korszakot behatóan ismerő írónő sikerkönyve megjelenése után azonnal listavezető lett, azóta pedig országról-országra hódítja meg az olvasók eszék és szívét.

Thomas Hardy - Egy ​tiszta nő
Az ​angol irodalom kiemelkedő prózaírójának késői műve a szép parasztlány, Tess története, akinek tiszta lelke és nemes egyénisége ellenére rövid élete során szinte csupa kudarc, megaláztatás és szenvedés jut osztályrészül, hiába küzd környezetével. Az egykor nagyhírű D'Urberville nemesi család elszegényedett ágának sarja, a romlatlan Tess Durbeyfield jómódú rokonainak szolgálatába áll, s ezzel megindul komor végzete felé. Miután a birtok gazdája egy éjjel megrontja, Tess visszamenekül családjához a közeli faluba, majd törvénytelen gyermeke születését és halálát követően búcsút int a szülői háznak. A boldogság ígéretét egy rövid időre felvillantó igaz szerelmet egy tejgazdaságba szegődve találja meg, csakhogy kedvese, Angel Clare képtelen megemészteni választottja "szégyenletes" múltját, ezért elhagyja a lányt. Az újabb csapások Tesst már-már elviselhetetlen nyomorba taszítják, és amikor egy sorsszerű találkozás révén ismét felbukkan életében csábítója, Alec D'Urberville, a minden reményétől megfosztott lány enged a férfi gyötrően kitartó udvarlásának. Angel váratlan visszatérése azonban hamar véget vet a hamis idillnek: a visszás helyzetet feloldandó Tess végzetes döntésre, erkölcsi leszámolásra szánja el magát, melynek nyomán önnön sorsa is beteljesedik.

Philippa Gregory - A ​folyók asszonya
Egy ​szenvedéllyel és legendákkal átszőtt történet Bedford hercegnéjéről, aki még az árulástól sem riad vissza, hogy a Rózsák háborújában megnyerje a saját csatáját. Miután Bedford hercege, Franciaország angol régense, John Lancaster feleségül veszi Jacquettát, bevezeti őt a tudomány és az alkímia rejtelmes világába. A népes udvarban az ifjú asszonynak csupán egyetlen barátja akad: a herceg pajzshordozója, Richard Woodville, aki akkor is támasza lesz, mikor a hercegné váratlanul megözvegyül. Egymásba szeretnek, majd titokban összeházasodnak és VI. Henrik király udvarába költöznek, ahol az új királyné bizalmas barátnőjévé fogadja Jacquettát. Woodville-ék hamarosan a Lancaster-udvar életének központi szereplőivé válnak, bár Jacquetta közben érzi: Anglia népe elégedetlen, és riválisaik, a Yorkok egyre komolyabb fenyegetést jelentenek a királyi család számára. Miközben az asszony elszántan harcol a király és a királyné oldalán, ráébred, hogy lányára, Elizabethre ragyogó jövő várhat: egy váratlan fordulat kövekeztében lehetősége nyílik megszerezni számára Anglia trónját és York fehér rózsáját...

Jane Austen - A ​klastrom titka
"A ​Klastrom titká"-ban új oldaláról ismerhetjük meg Jane Austent. Halála után kiadott regényében az (ön)ironikus Austen mutatkozik meg nagy kifejezőerővel és roppant szórakoztató formában. Mint minden regényében, az írónő itt is egy fiatal lány, Catherine Morland útját ábrázolja, akit kezdettől fogva "antihősnőként" mutat be. A sokgyerekes, szegény papi családban felnőtt Catherine semmi különleges tulajdonsággal nem dicsekedhet, sem nem bájos, sem nem tehetséges vagy szépreményű, ám nagy csodálója a kor "gótikus" rémregényeinek. Életére is úgy tekint, mintha regényhősnő volna, és önnön jövőjét olvasná a fordulatos regények lapjain. A jövő azonban nem tartogat számára sem szerencsés kimenetelű hintóbalesetet, amely során a semmiből felbukkanó hős megmenti majdani szíve hölgyét, sem fényes báli részvételeket, sem örökké tartó barátságokat. A lányka bathi utazása balesetmentesen zajlik, élete első bálján kis híján elvész a tömegben, anélkül, hogy bárki lovagféle fölfigyelne rá, igaznak tűnő barátságáról pedig csak egyedül ő nem sejti, hogy üres, pénzhajhász és naivitását kihasználó kapcsolat csupán. A Northanger Klastrombeli látogatása ugyan megcsillantja előtte a dermesztő kalandok lehetőségét: szellemjárta padlásszobákat, holttestnek ható viaszfigurákat, föld alatti cellákba zárt, elgyötört feleségeket, titkos csapóajtókat, ám a regényes fordulatok és a romantikus titkok itt is elmaradnak. Catherine jutalma mindössze némi élettapasztalat, mert ahogyan illúzióit vesztve kezdi megérteni a való életet, lassan kigyógyul romantikus csacskaságaiból, és igazi Austen-hősnővé válik: önismeretet szerez. Még egy tisztes kérő is felbukkan, akinek az oldalán aztán Catherine új fejezetet nyithat egy immár kevésbé ábrándos-ijesztő történetben: a saját hétköznapi életében.

Karen Mack - Jennifer Kaufman - Freud ​szeretője
A ​századfordulós Bécs pezsgő, dekadens világában járunk. Minna Bernays, az éles eszű, tanult társalkodónő hirtelen munka nélkül, az utcán találja magát. Bécs az avantgárd művészek és a forradalmi gondolatok otthona, ahol azonban egy ifjú hölgy számára még mindig a házasság jelenti az egyetlen biztonságot. Minna azonban ennél jóval többre vágyik, és kétségbeesésében nővéréhez, Marthához fordul segítségért. Ám Marthának is megvan a maga gondja: hat gyermeket nevel, túlhajszolt, közönyös férje pedig nem más, mint a zseniális, ám zsarnoki természetű Sigmund Freud. Freud ebben az időszakban sokat küszködik, kollégái kerülik, szexuális késztetésekkel, ösztönökkel és perverziókkal foglalkozó elméletei pedig támadások kereszttüzében állnak. Martha megdöbbentőnek és visszataszítónak találja férje „pornográf” munkáját, Minnát azonban lenyűgözik Freud korszakalkotó felfedezései. Minna mindenben Martha ellentéte: intellektuális kíváncsiság hajtja, vonzó és szenvedélyes. Freud szellemi társa lesz, ám a felszín alatt valami ennél sokkal mélyebb is lappang. Valami, amitől egyikük sem menekülhet. A szerzőpáros a szerelem, a hűség és az árulás e lenyűgöző történetében egy kivételes nő portréját rajzolja meg. Egy nőét, aki gyötrődött a testvére iránt érzett szeretet és a pszichoanalízis megteremtője iránt érzett elsöprő szerelem között.

Robin Maxwell - Boleyn ​Anna titkos naplója
Nem ​sokkal azután, hogy Erzsébet trónra lép, megjelenik nála egy titokzatos öregasszony, aki Boleyn Anna bizalmasa volt a tragikus sorsú királynő utolsó napjaiban. Egy bőrbe kötött könyvecskét ad át Erzsébetnek: Boleyn Anna titkos naplóját. Erzsébet királynő a napló lapjain ismerkedik meg édesanyjával, akitől kisded korában elszakították. Az amerikai írónő nagyszerű korrajzot nyújt Anglia legizgalmasabb korszakairól: VIII. Henrik és lánya, I. Erzsébet uralkodásáról. A magával ragadó történelmi regény témája örök: a szerelem és hatalom.

Joan Aiken - Visszatérés ​a mansfieldi kastélyba
A ​Jane Austen-féle romantikus történetek kedvelőinek ajánljuk Joan Aiken regényét. A mai angol szerző, aki a nagy előd több művének újragondolására, kiegészítésére vállalkozott már, az Emma (Jane Fairfax) után ezúttal A mansfieldi kastély eseményeit szövi tovább. Austen egyik legvitatottabb és legmodernebb regényét – amelyet joggal tekintenek a gyarmatosító főúri Anglia lélektani alapokon nyugvó társadalomkritikájának – egy korábbi mellékszereplő, a szegényebb sorból érkezett unokatestvér, Susan Price szemszögéből meséli tovább a szerző. A családfő, Sir Thomas Bertram hirtelen halála új helyzetet teremt a Mansfield Parkban. A megváltozott körülmények talán a család jobbkeze és általános lelki támasza, Susan számára okozzák a legtöbb fejtörést, akire nővére, Fanny távozásával váratlan feladatok is hárulnak. A felbolydulást csak fokozza, hogy a család régi ellenségei, az immár halálos beteg Mary Crawford és megnyerő fivére is visszatér ifjúkoruk tisztességet és szépséget jelképező helyszínére. A véletlenek és tragédiák egymásutánja számos álság leleplezéséhez, és több szereplő érzelmi kiteljesedéséhez vezet. Vagy talán nem is egészen a véletlen alakítja az eseményeket…? Joan Aiken szerencsésen rátalált arra a hangra, amely méltó Jane Austen regényének folytatására. Alakjait csendes derűvel és iróniával ábrázolja, fő- és mellékszereplői árnyaltan megrajzolt, emlékezetes figurái élvezetes olvasmánnyá teszik a művet.

Ian McEwan - Vágy ​és vezeklés
1935 ​nyarának legforróbb napján a tizenhárom éves Briony meglesi nővérét, amint az a szomszéd fiú szeme láttára levetkőzik, és a Tallis-ház parkjának ékes szökőkútjába merül. Az írói tehetséggel megáldott kislány a nap folyamán más rejtélyes események szemtanúja is lesz, és gyermeki, de nem éppen ártatlan képzelete kiszínezi a valóságot, szörnyű titkokat sejt a két kamasz évődése mögött. Egy avatatlan kézbe került szerelmi vallomás, egy balul sikerült családi estély, és a túlfűtött gyermek döntő lépésre szánja el magát, ami tragédiába torkollik, és aminek jóvátételéhez talán egy élet is kevés. A Vágy és vezeklés ragyogóan és lebilincselőn ábrázolja a gyermekkor végét, azt a pillanatot, amikor első komoly döntésünk súlya ránk nehezedik. Vajon hazudhatunk-e magunknak egy életen át? Az évtizedeket átívelő regény a háború sújtotta Anglia harctereitől, napjainkig kíséri végig egy beteljesületlen szerelem történetét, míg a középpontban a szégyen és a megbocsátás, a jóvátétel és a nehéz feloldozás mélységes - és mélységesen megindító - vizsgálata áll. A Booker-díjas Ian McEwan művei több mint negyven nyelven jelennek meg. Érzéki nyelvezetét, filmszerű látásmódját és hihetetlen emberismeretét világszerte méltatják. Kritikusai szerint a brit irodalom ezzel a regénnyel lépett be a XXI. századba.

Annemarie Selinko - Désirée
Désirée, ​egy marseille-i selyemkereskedő lánya, tizennegyedik születésnapjára naplót kap édesapjától. Miről írhat egy szeleburdi kislány a francia forradalom ötödik évében? Természetesen környezetéről, a családi eseményekről: ruháiról, nővére vőlegényéről, majd a maga első szerelméről (aki nem más, mint a későbbi francia császár, Bonaparte), csalódásról, utazásokról, udvarlókról - örömökről és bánatokról, reményről és boldogságról. Serdülőéveinek fordulatai után Désirée kalandos körülmények között Párizsba kerül, és itt egy végzetszerű találkozás alkalmával megismerkedik a napóleoni kor egyik meghatározó alakjával, akivel végül összeköti az életét. Szerelmük és házasságuk fordulatokban gazdag története egyben a korszak krónikája is: a történelmi kulisszák között, a vonzóan csinos nővé cseperedő kereskedőlány körül megelevenedik a köztársasági Párizs, majd a színpompás császári udvar. Noha Désirée férje a fokozódó zsarnokság és a vég nélküli, értelmetlen háborúskodás miatt szembefordul Napóleonnal, szerencsecsillaga nem pártol el mellőle, és asszonya vele együtt emelkedik olyan rangra, melyről még csak álmodni sem mert soha. A Désirée a legnagyobb sikerű klasszikus történelmi szerelmes regény az Elfújta a szél megjelenése óta. E regényes napló kitűnő olvasmányul szolgál mindenkinek: a megragadó romantikus szerelmi történetre vágyóknak éppúgy, mint az eseménydús, izgalmas történelmi korszakra kíváncsiaknak.