Négyszemközt ​az Angol Liga sztárjaival

Bart István - A ​boldogtalan sorsú Rudolf trónörökös
A ​kétségtelen tény ennyi: 1889. január 30-án a mayerlingi vadászkastély egyik hálószobájában meghalt Rudolf, I. Ferenc József trónjának várományosa és Vetsera Mária bárónő. A királyfi haláláról szóló első hivatalos verzió szívszélhűdésről szólt, a másnap kiadott beismerte, Rudolf pillanatnyi elmezavarában öngyilkosságot követett el; Vetsera baroneszről nem szólt a kommüniké - és míg a Habsburg-birodalom állt, hivatalos hely nem ejtette ki, nem írta le a nevét. Feltehetően kettős öngyilkosság történt, a szobában azonban csak egy golyót találtak. Mi történt valójában? Igaz lenne, hogy Rudolfot körmönfont módon behálózták, de aki állítólag hálóba csalta, meghalt végül, s feltehetően szerelmese kezétől. (De miért járt a halál éjszakáján katonaorvos-nőgyógyász - kissé különös ez együtt - a vadászlakban?) Kezdettől fogva a tragédia, a halál előérzete lebeg a szerelmesek felett, egyiknek sem frivol kaland, kellemes viszony ez a kapcsolat. De mi idézi a légyottok színhelyeire a tragédiát? Rudolf politikai csalódása, netán valamilyen, a trónörököst halálba kergető kényszerhelyzet, vagy csak játék a tűzzel? Vagy valóban aprólékosan kitervelték, gondosan megtervezték a közös halált? Esetleg nem is ők, hanem mások? Mária csak eszköz lett volna, hogy az igazi okról elterelje a figyelmet? Mi a magyarázata például annak, hogy a liberális Moritz Szeps oly gondosan színezgette hírlapjában a haladó szellemű trónörökös arcképét, azt engedvén setjeni, hogy Rudolf politikai nézetei nem azonosak az apjáéval, s távolról sem a nagy szövetséges, Vilmos császáréval? Az image olyan jól sikerült, hogy Magyarországon sokáig gyászolták a boldogtalan Rudolf királyfit, az igaz magyar hazafit, aminek persze, mint Bart István mesterien elemzi, egyetlen alapja volt, a történelmi-politikai hamis tudat. Vagy netán mégis lenne igazság a kortársi mendemondában, miszerint nem öngyilkosság, hanem gyilkosság történt? Mi volt abban a vasdobozban, amit a trónörökös Larisch grófnő gondjára bízott, s amit Orth János gróf magával vitt - talán a tenger fenekére -, és amely máig sem került elő? Rengeteg a kérdés, kézzelfogható bizonyíték viszont alig akad; gondos kezek összegyűjtötték és megsemmisítették a legtöbbet. A szerző a lehetséges teljes anyagot összegyűjtve Maigret gondosságával vizsgál meg minden nyomot, követ végig minden szálat, tesz fel és válaszol meg minden kérdést, ebben a történelmi-politikai krimiben, mesterien szerkesztett, szellemesen megírt "esszében". S bár mindvégig a tragikus sorsú szerelmespár alakját állítja reflektorfénybe, lassan a teljes színtér megvilágosodik: az Osztrák-Magyar Monarchia elmaradott társadalmi viszonyaival, kafkai bürokráciájával, a trónörökös minden lépését feljegyző rendőrségével, politikai viszonyaival, diplomáciai kapcsolataival, várható csúfos jövőjével - a múlt század utolsó évtizedeiben, amikor már szövődnek azok a szálak, melyek az első világháborúhoz vezetnek. Ha kalandregény ez a könyv, olyan íve van, mint egy nagyszabású történelmi tanulmánynak, ha történelmi esszé, olyan olvasmányos, izgalmas, lebilincselő, mint egy detektívregény a javából, de az alcíméről se feledkezzünk meg: "szerelmi regény"....

Munkácsi Miklós - Kihívás
Léptek ​hallatszottak. A kezdetleges tusolóval átellenben, az ajtóban megjelent a bőrkabátos, fáradt, semmitmondó arcú férfi. Kezét karba fonva, fél vállával az ajtótoknak támaszkodott. - Ne kínozza a hangszálait - mondta nyugodtan. - Egy sáros, elhagyatott telken van. A közelben egyetlen épület sincs, és több száz méteres körzetben csak nyaralók vannak. - És ezért kötött oda a klozetthoz, mint egy kutyát? - Két okból kötöztem oda. Egyrészt, mert el kell mennem, másrészt, hogy szükség esetén használni tudja, ha némi üggyel-bajjal is. Cecília bólintott. - Praktikus. - Az. Bár esztétikusnak kétségkívül kevésbé mondható. De nem tehettem mást. És az egész nem fog tovább tartani néhány óránál. Hallgattak. Cecília végigmustrálta Simont. - Korábban azt mondtam, hogy maga egy pitiáner csirkefogó. - Meg azt is, hogy bolond vagyok - biccentett Simon. - De ezt később visszavonta. - Visszavonom mindkettőt. Maga egy közönséges szörnyeteg. Egy állat. Simon halványan elmosolyodott. - Pedig még nem is tud mindent.

Jo Nesbø - Fejvadászok
Roger ​Brown igazán a szerencse fiának tűnik: ő Norvégia legsikeresebb fejvadásza, gyönyörű feleségével egy pompás házban élnek. Ám a luxus életmódot Roger műkincstolvajként igyekszik bebiztosítani, s „mellékállásában” igen ügyesnek bizonyul. Amikor felesége galériájában megismerkedik valakivel - aki egyrészt tökéletes jelölt az egyik általa kínált magas állásra, másrészt a művészettörténet egyik legkeresettebb képének a tulajdonosa - Roger úgy érzi, élete nagy lehetősége köszöntött rá. Készülni kezd eddigi legmerészebb betörésére. Ám a vadászból csakhamar vad lesz, üldözöttje egy rémálomba illő ellenfélnek.

Csabai László - Szindbád, ​a detektív
Ez ​a Szindbád nem _az_ a Szindbád. Nem a Krúdy teremtette hős, hiszen nevét egyenesen a mesés Bagdad környékén utazva kapta; nem a múlt tűnt szépségeinek és asszonyainak, hanem tolvajok, csalók és gyilkosok nyomát keresi, és bár egyáltalán nem veti meg a zsírkarikás húslevest, kedvence a főtéri kioszkban árult olajban sült halfej. Egy képzeletbeli, mégis gondos és színes vonásokkal megfestett város, Nyárliget a színtér, az idő pedig a nagyon is valós huszadik század, a húszas évektől kezdve egészen a második világháború végéig. Szindbád, a friss diplomás nyomozó hamar tanúbizonyságot tesz képességeiről: logikája és emberismerete segíti, hogy minden ügyet sikeresen megoldjon. Csabai László könyvének nagy erénye, hogy egyik bűnügy sem az élettől elrugaszkodott fantáziálás, hanem nagyon is hihető esemény. Szindbád alakja pedig nem valamiféle szuperhős, hanem gyakorlatias és következetes detektív, akit a Közel-Keleten eltöltött gyermekkora és a távoli, egzotikus civilizációban szerzett tapasztalatai tesznek mégis titokzatossá. És, amint az minden jó bűnügyi történetben kötelező, a végéről nem marad el az igazán nagy csattanó sem.

Borisz Akunyin - Ljudmila Ulickaja - Borisz Sztrugackij - Mihail Hodorkovszkij - Harcolok ​a szabadságért
Az ​Európában több helyen, egyidőben megjelenő kötet érdekes kordokumentum. A könyv első felében a bebörtönzött üzletember-politikus olyan irodalmi-közéleti személyiségekkel folytatott levelezését olvashatjuk, mint Ljudmilla Ulickaja, Borisz Akunyin, vagy Borisz Sztrugackij. A könyv második felében a sajtóban napvilágot látott interjúi találhatók a Financial Times-ból, The New Times-ból, a Gazeta.ru-ból, a Profil-ból. A kötetnek aktualitást Hodorkovszkij ismételt elítélése és a közelgő oroszországi választások adnak.

Sir Arthur Conan Doyle - Az ​elveszett világ
Challenger ​tanár világa - ez volt az eredeti címe a Sherlock Holmes történetek világhírű szerzője, Sir Arthur Conan Doyle regényének, amelyből a nagysikerű TV sorozat, Az elveszett világ készült. Az ősvilág szörnyetegei, a brontoszauruszok, és dinoszauruszok közé kerül a híres tudós, Challenger tanár, hogy olyan izgalmas eseményeket éljen át, amilyenekben embernek még nem volt része. Feltámad a letűnt földtörténeti múlt, hogy hátteréül szolgáljon egy pompás kalandsorozatnak. A fantasztikus történet, amely tulajdonképpen két kisregényből áll - s melyet most egy kötetben nyújtunk át az Olvasónak - annak idején világsikert aratott, és minden kultúrnyelvre lefordították.

Janusz Piekalkiewicz - Légi ​csaták 1939 - 1945
Janusz ​Piekalkiewicz könyve az 1939 és 1945 közötti légi háborút a mindenkori ellenfelek szemszögéből ábrázolja, s eközben - időrendben haladva - sorra veszi az összes harctér legfontosabb fejleményeit. Az események, a hadműveletek, valamint a hadászati és harcászati összefüggések bemutatása mellett hivatalos jelentések, az érintettek közleményei és sajtójelentések - a semleges külföldé is - idézik fel az akkori időket.

Aczél Tamás - Méray Tibor - Tisztító ​vihar
Előszó: Megilletődve ​adjuk a magyar olvasó kezébe könyvünket. Magyarországról szól, magyarul írtuk, - de tudtuk azt, hogy először idegen nyelven fog megjelenni. Különös öröm ez: magyarul viszontlátni a magyar szavakat "tolmács" nélkül beszélni azokhoz a magyarokhoz, akik figyelmükre méltatják művünket. Minthogy a könyv eredetileg angol nyelvű kiadásra készült, teletüzdeltük olyan magyarázatokkal, amelyek a külföldi olvasó számára elengedhetetlenek a hazai események megértéséhez; ezek a magyar olvasónak feleslegesek s igyekeztünk is kigyomlálni őket a kéziratból. A feladat azonban nem volt egészen egyszerű. Igaz, Petőfi nevéhez nem kell magyarázat egyetlen magyarnak sem, de azt a szót, hogy "élmunkás", vagy "téeszcsé", csak az "új-emigránsok" értik meg minden megjegyzés nélkül, - a régieknek, úgy éreztük, el kell magyaráznunk a legszükségesebbet. Így aztán az ilyesfajta kommentárok egy részét bent hagytuk a könyvben; előre is elnézést kérünk azoktól, akik ezt, valamint az eredeti, fordításra szánt szöveg más, stílus-, vagy formabeli maradványát feleslegesnek szánt szöveg más, stílus-, vagy formabeli maradványát feleslegesnek, esetleg bántónak is érzik. 1956. novemberében, egy hideg, havas, komor éjszakán hagytuk el Magyarországot, - három nappal azután, hogy Nagy Imrét, több más barátunkkal együtt, a jugoszláv nagykövetség épületéből kilépve, szovjet fegyveres alakulatok elrabolták. Úgy éreztük, hogy ez a szószegéssel párosult erőszakos cselekedet, hosszú évekre megsemmisíti minden becsületes kibontakozás lehetőségét. Az utolsó kép, amelyet a haza földjéről magunkkal hoztunk, egy idős parasztember alakja: pár lépésnyire voltunk a határtól, s midőn az öreg elment mellettünk, szótlanul búcsút vett intett felénk. Azóta is látjuk őt, ébren is, álmunkban is. Nem mondunk le arról a reményről, hogy könyvünket egyszer szabadon letehetjük az asztalára, - szabadon átnyújthatjuk annak a tízmilliónak, aki otthon maradt... /London, 1961. január/

György Péter - Állatkert ​Kolozsváron
Trianon ​a mai napig hatással van ránk, akár beszélünk róla, akár nem. György Péter új könyvében a Trianon-paradigma és az Erdély-mítosz nyomába ered, a békeszerződés lehetséges előzményeit és számos következményét szemügyre veszi. Hogyan reagált a magyar irodalom 1920-ban a traumára? Hogyan kezdtek új életet és milyen sorsdilemmákkal birkóztak meg az új határok mögött? Hogyan alakítja történelemképünket, azonosságtudatunkat Trianon? Miképpen néz ki napjaink Trianon-paradigmája? Hogyan lehet átlépni a hallgatás és a traumák határvonalait? Irodalmi művek, privát dokumentumok, épületek és műemlékek segítségével mutatja meg és értelmezi az emlékezés és felejtés kettős működését. A könyv nagy utat jár be: a közelmúlttól 1920-on át napjainkig, Pannonhalmától Székelyudvarhelyen keresztül Budapestig; hősei többek között: Karinthy és Kosztolányi, Szabédi László, Bretter György, Gion Nándor és Szilágyi Domokos. Vitaindító mű, amely a kényszeres hallgatás és a kompenzatív túlbeszéd, a patológiás amnézia és a szemérmetlen konfabulálás tünet-együtteseit megértő, mégis éles érzékenységgel elemzi. Így lesz az esszékönyv úti- és korrajz. Látlelet múltunkról és jövőbeli perspektíváinkról. Valamint az is kiderül, hogy mi köze van Bodor Ádámnak a kolozsvári állatkerthez.

Julian Barnes - A ​napba nézve
A ​kortárs angol irodalom nemzetközileg is elismert vezető alakja, számtalan rangos angol, amerikai, német és francia irodalmi díj birtokosa 1984-ben a Flaubert papagája című rafinált esszéregénnyel tört be az angol irodalomba. Öt évvel később, A világ története 10 és 1/2 fejezetben című művében már kivételes történelmi, művészettörténeti tudását csillogtatta meg. S a kettő között, 1986-ban jelent meg az emberiség végső kérdéseit feszegető regénye, A napba nézve. Egy berepülő pilóta 1941-ben, a La Manche fölött repülve, meglátja a napfelkeltét, majd leereszkedik tízezer láb magasságig, s legnagyobb ámulatára újra megcsodálhatja a felkelő napot. Ezzel a különleges élménnyel kezdődik a könyv, melynek hősnője Jean Serjeant, egyszerű, hétköznapi asszony, korántsem egyszerű és hétköznapi gondolatokkal. A könyvben végigkísérjük örömtelen házasságán, majd megosztjuk vele az anyaság terén és Kínában szerzett élményeit. Megismerjük az élet és halál, a hit és bátorság kérdéseire adott - sokszor bizonytalan - válaszait, melyeket közel száz esztendő élettapasztalatának és életbölcsességének birtokában érlelt ki. Az eredmény egy vérbeli, szellemes és nemesen mulatságos angol regény.

Julian Barnes - Anglia, ​Anglia
A ​multimilliárdos Sir Jack Pitman - akinek már mindene megvan az égvilágon - élete betetőzéseként egy egész ország tulajdonosa akar lenni. E célra kiszemel egy szigetet, ahová Angliát óhajtja áttelepíteni kicsiben: a Buckingham-palotát, az emeletes buszokat, a bobbykat, Robin Hoodot és a sherwoodi erdőt, egyszóval mindent, ami ANGLIA. A fiatal Martha csatlakozik Sir Jack tervezőcsapatához, és bár vannak kételyei, a busás fizetésért részt vesz a munkában. Időközben azonban fény derül Sir Jack egy sötét titkára, így Martha és szövetségesei átveszik a hatalmat a sziget felett. Sir Jack természetesen csak a bosszúra vár... A Dumáljuk meg rendesen és a Szerelem meg miegymás itthon is népszerű szerzőjének sziporkázóan szellemes és nevettető regénye gúnyos korrajz egy olyan világról, ahol minden eladó, és ahol semmi sem az, aminek látszik.

Ismeretlen szerző - Amire ​nincs magyarázat
Hogyan ​gyulladhat ki egy élő ember minden külső behatás nélkül? Igaz-e, hogy a holtak szellemei egyszercsak megjelennek előttünk, vagy hogy egy holttest a földben harminc év után is oly ép és érintetlen marad, mintha csupán mély álmát aludná? Véletlennek tűnő egybeesések, hipnózis, gondolatátvitel, szellemidézés, szellemek létezése, tengeri szörnyek, Loch Ness-i szörny, Bermuda-háromszög, UFO-k, stigmatizáció, könnyező és vérző képek, szobrok. A könyv csupa rejtélyes jelenséggel foglalkozik. Témái roppant változatosak, egyetlen közös vonásuk a titokzatosság. A különféle jelenségeket példák, megtörtént események leírásai színesítik.

Randolph L. Braham - A ​magyar holocaust
A ​magyar származású szerző szülei és a magyarországi Holocaust többi áldozatának emléke előtt tisztelegve írta meg nagyszabású munkáját, mely rendkívüli részletességgel és alapossággal mutatja be a vészkorszak hazai történetét. A könyv alapműnek számít mindazok számára, akik a magyar zsidóság tragédiájával foglalkoznak; de annak is nélkülözhetetlen forrás, aki a negyvenes évek történetét kívánja áttekinteni, hiszen abból kiragadhatatlan ez az esemény. Braham műve 1990-ben rövidített, 1997-ben pedig bővített, átdolgozott kiadásban is megjelent, utóbbi A népirtás politikája címen.

Ismeretlen szerző - A ​magyarországi holokauszt bibliográfiája
Talán ​a világtörténelem egyetlen eseményét sem dokumentálták annyira alaposan, mint az európai zsidóknak a náci korszak idején véghezvitt megsemmisítését. A könyvtárak polcait szinte zsúfolásig megtöltik a holokauszt különböző vonatkozásait vizsgáló könyvek és folyóiratok. Ennek a humán és a társadalomtudományok területén született irodalomtömegnek a jelentős százaléka arra a katasztrófára vonatkozik, amelynek szenvedő alanya a magyar zsidóság volt. Jelen bibliográfiai munka célja az, hogy egyetlen kötetbe gyűjtse azoknak a könyveknek, tanulmányoknak és cikkeknek a referenciáit, amelyek a magyarországi holokauszt aspektusaival foglalkoznak. Kötetünk összesen 5573 könyv, tanulmány és cikk bibliográfiai adatait tartalmazza, amelyek számtalan nyelven, a világ sok részén jelentek meg.

Randolph L. Braham - A ​népírtás politikája - A holokauszt Magyarországon
Könyvünk ​rövidített változata a szerző először 1981-ben megjelent, majd 1994-ben átdolgozott és kibővített klasszikus művének. Az újabb információkkal kiegészített történelmi áttekintésében változatlanul a zsidók üldöztetését állítja középpontba. A magyar és sok más forrásanyagot alaposan feldolgozó szerző racionális és empirikus kontextusba helyezi azokat a történelmi, politikai, társadalmi és gazdasági tényezőket, amelyek hozzájárultak a tragédia kibontakozásához egy olyan időszakban, amikor a világ vezetői, köztük Magyarország és a magyarországi zsidóság vezetői már ismerték Auschwitz titkait. A népirtás politikája a legragyogóbb stílusú és legátfogóbb mű, amely valaha is íródott a magyarországi holokauszt témájában. Tömörített változatában Randolph L. Braham belefoglalta az 1994. évi második kiadás legfontosabb kiigazításait, valamint a témában azóta megjelent új adalékokat. Meggyőződésünk, hogy a holokauszttal, illetve szláv és kelet-közép-európai kérdésekkel foglalkozó szakemberek nélkülözhetetlennek találják majd a kötetet. Dr. Randolph L. Braham, az államtudományok nyugalmazott egyetemi tanára a New York-i City College-ban, valamint a Graduate School and University Center of the City University of New York-ban, ahol a Rosenthal Institute for Holocaust Studies igazgatói tisztét is betölti. Mintegy félszáz könyvet írt, illetve szerkesztett. A The Holocaust in Hungary (Columbia University Press, 1981) című kétkötetes művével, amely magyarul 1997-ben A népirtás politikája. A Holocaust Magyarországon címmel látott napvilágot, 1981-ben elnyerte a Jewish National Book-díjat az Egyesült Államokban.

Randolph L. Braham - A ​népirtás politikája
Könyvünk ​rövidített változata a szerző először 1981-ben megjelent, majd 1994-ben átdolgozott és kibővített klasszikus művének. Az újabb információkkal kiegészített történelmi áttekintésében változatlanul a zsidók üldöztetését állítja középpontba. A magyar és sok más forrásanyagot alaposan feldolgozó szerző racionális és empirikus kontextusba helyezi azokat a történelmi, politikai, társadalmi és gazdasági tényezőket, amelyek hozzájárultak a tragédia kibontakozásához egy olyan időszakban, amikor a világ vezetői, köztük Magyarország és a magyarországi zsidóság vezetői már ismerték Auschwitz titkait. A népirtás politikája a legragyogóbb stílusú és legátfogóbb mű, amely valaha is íródott a magyarországi holokauszt témájában. Tömörített változatában Randolph L. Braham belefoglalta az 1994. évi második kiadás legfontosabb kiigazításait, valamint a témában azóta megjelent új adalékokat. Meggyőződésünk, hogy a holokauszttal, illetve szláv és kelet-közép-európai kérdésekkel foglalkozó szakemberek nélkülözhetetlennek találják majd a kötetet. Dr. Randolph L. Braham, az államtudományok nyugalmazott egyetemi tanára a New York-i City College-ban, valamint a Graduate School and University Center of the City University of New York-ban, ahol a Rosenthal Institute for Holocaust Studies igazgatói tisztét is betölti. Mintegy félszáz könyvet írt, illetve szerkesztett. A The Holocaust in Hungary (Columbia University Press, 1981) című kétkötetes művével, amely magyarul 1997-ben A népirtás politikája. A Holocaust Magyarországon címmel látott napvilágot, 1981-ben elnyerte a Jewish National Book-díjat az Egyesült Államokban.

Paul Lunde - Titkos ​kódok
A ​"Titkos kódok" izgalmas és szórakoztató nyomozásra hív - megkísérli feltárni az információk kódolásának történetét és rejtelmeit, bemutatva mindazokat az érdekes megoldásokat, amelyek révén a rejtett üzeneteket az emberiség fejlődésének szolgálatába állította, illetve legsötétebb szándékai leplezésére használta. A kötet áttekintést ad a nemzetközi kódokról, a rejtjelek természetéről, kialakulásuk okairól, a kódfejtésről. Több mint 500 fotó és illusztráció szemlélteti a rejtjelek és kódok típusait és mélyreható elemzések tárják fel a kódolt üzenetek alkalmazásának formáit.

Erlend Loe - Doppler, ​az utak királya
Erlend ​Loe hatodik, Doppler, az utak királya című regényében a fő-antihős, Andreas Doppler és jóléti partizáncsapata ott folytatja, ahol a Doppler (Scolar Kiadó, 2006) utolsó lapjain abbahagyta, s a szerző ígéretéhez híven tovább vívja harcát. Ugyanis még mindig háború dúl. Háború. Amelyet azért mégsem kell véresen komolyan venni. Például ki lehet belőle szállni, ha kezd kínossá válni a helyzet. Az írói én egyes szám első személyről egyes szám harmadik személyre vált, és fokozatosan kívülállóvá válva hagyja, hogy antifőhőse önmaga karikatúrájáva váljék. Vad neoanarchistából egy békés, konformista gondolatkísérlet alanyává szelídülve lehetővé teszi az olvasó számára a vele való teljes azonosulást. Doppler jellemének fogyaszthatóvá tétele így megengedi, hogy anélkül kövessük az ő példáját, hogy közben fel kelljen állnunk a fotelből, s elég, ha magunknak bevalljuk: ennél többet mi sem várunk el sem tőle, sem pedig önmagunktól. Hiszen tőrölmetszett anarchistának születni kell, ám az árát is komolyan megkérik - ezt a folytatás igazi hőse, Maj Britt példája mutatja a legjobban. Hozzá képest Doppler művagány, annak viszont őszinte és szerethető - pont olyan, amilyen az olvasó lenne az ő helyében.

Erlend Loe - Doppler
Norvégia ​talán legnépszerűbb kortárs írójának ötödik regénye abszurd humorú komoly történet korunk sikeres és okos emberéről, aki nem akar többé korunk sikeres és okos embere lenni. Hirtelen elhatározásból felmond a munkahelyén, és családját hátrahagyva kiköltözik egy sátorba az erdőbe. Vadember lesz. Túlkoros, viking Maugli, modern Robinson, aki minden nehézsége ellenére megkísérli függetleníteni magát a civilizáció termékeitől és kötöttségeitől.

Erlend Loe - Naiv.Szuper.
A ​Naiv.Szuper. egy 25 éves szemszögéből mutatja be azt a generációt, amely nem találja meg az élet értelmét, nem látja az ahhoz vezető utat és céltalan pótcselekvésekkel igyekszik megtalálni a helyét a világban. Hősünk egyszerűen gondolkodik az életről. Listákat ír a számára fontos és nem fontos dolgokról, labdázik és faxol, kínjában még New Yorkba is elrepül... Erlend Loe regénye elgondolkodtatja az olvasót az életről és a halálról, a jövőről és a gyermekeinkről. Több országban kultuszregényként tartják számon.