Hullámzó ​élet Cikkek, ​tanulmányok

Kaffka Margit - Színek ​és évek
„Független, ​erős, küzdésre képes asszonyok kora következik, akik erősen meg tudnak állni a bajban is…” Hogyan lehetséges és hogyan érdemes nőként érvényesülni a világban? Ezek még napjainkban is megosztó, sokféle szempontot mozgósító témák, nemhogy a 20. század elején! Pedig pontosan ezekre a kérdésekre keresi a választ Pórtelky Magda, a Színek és évek elbeszélője és egyben főszereplője. Az önmegvalósító élet vágya ott lakozik a fiatal, vidéki lányban, szemben a környezetében élőkkel, akik ragaszkodnak a hagyományos életmódhoz és szerepekhez. Ahogy telnek az évek, Magda szembesül vele, hogy csak úgy juthat előre az életben, ha alkalmazkodik, azaz férjhez megy egy társadalmilag hozzá illő férfihoz. De elég ennyi a boldogsághoz? A regényben örökös, bár hétköznapi harcok dúlnak nemcsak a szereplők között, hanem Magda lelkében is, ahogyan évről évre változik, és képes kívülről látni magát az idő hozta új nézőpontokból. Kaffka Margit hősnőjének története egyszerre mutat rá azokra a lehetőségekre, amelyek ma jóval elérhetőbbek, de arra is, hogy nem minden korábbi tapasztalatot érdemes veszni hagyni. Megjelenésekor a Színek és éveket a női egyenjogúság regényeként olvasták, de család- és történelmi regényként is olvashatjuk, és most, a 21. században is találhatunk benne új szempontokat az életünk értelmezéséhez. A regény modern, izgalmas nyelven mutatja be a dzsentrivilág változásait, és azt, hogyan rajzolódik ki a romantikus lányregények korából egy függetlenedni akaró, társadalmi kérdéseket boncolgató új világ képe.

Füst Milán - Teljes ​napló I-II.
Füst ​Milán 1914-től 1944-ig vezette Naplóját, s noha "megtagadta", egymásnak ellentmondó állításokkal misztifikálta, legfontosabb alkotásának tekintette. A grandiózus műnek mindeddig csupán egyharmada látott napvilágot.Ez az alkotáslélektanilag és alkotástechnikailag egyaránt páratlanul izgalmas, irodalmunkban egyedülálló munka, melyben Füst kíméletlen őszinteséggel, megrázó nyítsággal vall magánéletéről, emberi kapcsolatairól, szerelmi életéről, halálfélelméről, a ma olvasója számára megdöbbentő és felrázó élmény: egy folytonosan töprengő, önmagával is vitázó, tragikus ember sorsdokumentuma.E kiadás, mely a teljes fennmaradt anyagot tartalmazza, a Napló köré fonódó legendákat váltja irodalomtörténeti valósággá. A könyv igazi meglepetéseket tartogat a Füst életmű rajongóinak, és nagyszerű élményt ígér a gondolkodásra, elmélkedésre hajlamos olvasónak.

Krúdy Gyula - Nyugat
Még ​a szürke galamb terhe alatt sem, amely a belvárosi toronyóra mutatóján helyet foglalt, nem mutatott többet az idő, mint délelőtt tíz órát, amikor Szortiment szerkesztő úr az ódon belvárosi házból kilépett, amelynek első emeleti szobáiban bütykös lábú, kiült nadrágos munkatársak akkor kezdtek neki a munkának, hogy az Ünnepnapi Újság vasárnapra megjelenhessen. Hát hol is lehet ilyenkor a szédelgő beszélyírót megtalálni? A borbélynál, ahol ritkuló fürtjeit füle mellett előrekefélteti, hogy némi tisztességes ábrázatra tegyen szert? Vagy talán a kocsmában, ahol bizonyos kedvezményekben részesül, mert mindenféle magyarosan hangzó neveket talál ki a francia konyha szerint főzött ételeknek? Szortiment a kocsma mellett döntött, miután ő maga ritkán járt a frizőrhöz.

Kaffka Margit - Regények ​2.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kosztolányi Dezső - Aranyfonál
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tersánszky Józsi Jenő - A ​veszedelmes napló
A ​kötet Tersánszky 1926-1961 között írt hat kisregényét és tíz elbeszélését tartalmazza. Kakuk Marcella,a kétes hírű színművésznő, a szerelemből kiábrándult milliomos, Ékes Marci, az "édeni csirkefogó", az urizáló házmesterfiú, az éhenkórász kishivatalnok - sorolhatnánk még hosszan a Tersánszky-sorozat újabb kötetének hőseit. Tragikomikus figurák mind, de életkedvük, humoruk, a társadalmi illemnek fittyet hányó, külön bejáratú moráljuk soha nem hagyja őket a tragédia szakadékába zuhanni - de mert mindig fölötte lebegnek, játékosságuk mindig a "dance macabre" (hátborzongató tánc) játékossága.

Ady Endre - A ​Sion-hegy alatt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kosztolányi Dezső - Esti ​Kornél
"Egy ​eddigi könyvében sem árulta el Kosztolányi, hogy a játék mennyire fontos eleme művészetének. De nem mindegy, hogy az ember mivel játszik. Az Esti Kornél esetében a játék az egész élet és a világ gyökérkérdéseivel folyik. A játszó ember grimasz mosolya, néha idegen kacagása mögött egy új bánat vonaglását érezni. A játszó ember azzal teszi kibírhatóvá ezt a világot, hogy játékká komplikálja és egyszerűsíti. A forma bravúrján, a stílus ragyogásán túl ez az új bánat, igazi Kosztolányi-bánat teszi az Esti Kornél könyvét feledhetetlenné." (Schöpflin Aladár)

Kosztolányi Dezső - Pacsirta
A ​Kalligram Könyvkiadó Kosztolányi-életműsorozatának folytatásaként – az eddig megjelent regények, az Édes Anna és a Nero, a véres költő után – napvilágot látott a Pacsirta kritikai kiadása is. A kötetet sajtó alá rendező Bucsics Katalintól az alábbiakat tudhatjuk meg az elkészült munkáról: „magába foglalja a regény fönnmaradt, ám igen töredékes kéziratának átírását, két korabeli folyóiratban – e megjelenéskor éppen kilencven éve – közölt legkorábbi nyomtatott szövegváltozatait, valamint az egyetlen, még a szerző életében megjelent kötet szövegét, melyet a kiadás az ultima manus elve alapján főszövegnek tekint. Továbbá – Józan Ildikó gondozásában – szemelvényeket közöl a regény francia fordításának fogalmazványtöredékéből is, melyet hihetőleg maga a szerző készített. Miben különbözik e könyv a regény eddigi kiadásaitól? »A hegyhez olyan közel vagyunk, hogy semmit sem látunk már belőle« – Kosztolányi szavai csak részben lehetnének érvényesek e kötetre. A Pacsirta ebben a formában olvasója igénye szerint szemlélhető közelebbről vagy távolabbról. Kritikai kiadása, ha tetszik, messzelátóként és nagyítóként is használható. Az egy-egy szót érintő szerzői változtatás éppoly jól nyomon követhető benne, ahogy a regénynek az életműben és a magyar irodalomban elfoglalt helye. A kötet ezért kevésbé első olvasókra, mint inkább újraolvasókra számít, hiszen nem csupán a sárszegi vénlány történetét közli – szándéka szerint annak filológiailag legtisztább állapotában –, de egyidejűleg e történet történetét is kínálja.”

Krúdy Gyula - Aranyidő
"Az ​ifjúságtól kótyagos Budapest dúdol ebben a történetben... az ifjúság tékozló készségével... Mert meglehet, hogy ebből a regényanyagból két kötet is futotta volna, de ennek a kis regénynek legnagyobb ereje, bája éppen a fura előadásmód. Igen. Ez a látszólagos hanyagság valami egészen szokatlan zamatot ad a regénynek... Szinte az az érzésem, hogy kár a mai rohadt időkbe, a múzsáknak ez a kis szülötte." Tersánszky Józsi Jenő 1923-ban a Nyugat-ban fogadta ezekkel a szavakkal a kötetünk címadó regényét, az Aranyidő-t. A Krúdy egyéni stílusát, alkotói attitűdjét találóan meghatározó értékelésből szinte kibukik, kiugrik az a félmondat, amely a fehérterror rémuralmának nyomasztó sötétsége és az Aranyidő felidézte szerelmi idill légies, ódon, békebeli hangulata közötti feszültséget érzékelteti: "a mai rohadt időkbe, a múzsáknak ez a kis szülötte". 1921-ben Lázár Miklós felkérésére, a Bécsben megjelenő Új Könyv című folyóiratnak hét folytatásban megírta a torzóban maradt Mit látott Vak Béla Szerelemben és Bánatban című látomássorozatot, amely szürrealista jelenetfűzésével, sűrű indázatú mondataival és apokaliptikus képeivel a magyar avantgarde legjelesebb alkotásai közül való. Az Őszi versenyek hősében, a Ben nevű hoppon maradt zsokéban is őt, a történetben az ő csalódottságának tükrét látjuk. Ezután mindinkább szabadulni akar a rémálmoktól, a levertségtől, az élet céltalanságának érzésétől: ezt mutatja a Hét Bagoly, amelyben ifjúságát, pályakezdését idézi, és amelyben ismét a két nagy szerelem játssza a főszerepet: az irodalom és a nők. Újabb sorozata kezdődik ezzel azoknak a regényeknek, ahol a század eleji Pest ragyogó fényben tűnik fel, hogy ellensúlyozza a húszas évek sivárságát, reménytelenségét. Ennek a láncolatnak a tagja maga az Aranyidő is - már címével jelzi azt az ellentétet, amelyre Tersánszky idézett mondatai olyan élesen rávilágítanak,de a polgárosodó Pest a Vörös postakocsi-regényekhez mérten ironikusabb felhangokkal jelenik meg itt és ezentúl Krúdy szépprózájában. Az Ál-Petőfi első jelzése annak, hogy Krúdy vissza kíván térni a történelmi témákhoz; folytatni akarja azt, amit a Magyar jakobinusokkal 1913-ban elkezdett. De a Petőfi-centenárium évében a hangvétel még szubjektív.

Ady Endre - Ady ​Endre válogatott versei
Ötven ​éve halott Ady Endre, a XX. századi modern magyar költészet nagy forradalmára. Kora általában csak a stílusforradalmárt látta benne, a nagyvárosi polgárság rajongott a költészetéért, de líráját következetesen félremagyarázták: a tőkés osztály irodalmi szószólói pedig - a félfeudális magyar társadalom sáncai mögül - a verseiből kicsendülő szociális programjáért és mondanivalójáért támadták. Minden verse egy-egy vádirat, szenvedélyes támadás a feudalizmus és az egyházi reakció ellen, sürgető soraiból kisüt az azóta megvalósult jövő: népének forradalma. Halála ötvenedik évfordulóján nem a halott költőre, hanem élő művére emlékezik jelen kiadással A magyar irodalom gyöngyszemei sorozat.

Ady Endre - Ady ​Endre összes versei
Ady ​óriási tehetségű volt. De még óriásibb ösztönű. Olyan tragikus beállítottságú költő, aminőket a magyar történelemnek csak legbaljóslatúbb korszakai neveltek. Örökségének ereje nem kisrészt abban van, hogy maga is örökséget vett át. Különös élességűre Zrínyi óta van fölhangolva egy húr a magyar lírán: a nemzeti pusztulás veszélyét mondja, s ellene a segítséget kéri. Ady legmesszehangzóbban ezt a húrt tudta verni, maga is pusztulóban. Sirályhangjai letorkolására, míg élt, a szolgák kórusának a Himnusz-t kellett harsognia. Senki nem volt oly közös gazdája az őriznivalónak és végeznivalónak, mint ő. Ady mindmáig ő a legszívósabb összekötő a múlt és a remény közt. Illyés Gyula

Ady Endre - Ady ​Endre költeményei
"Diák, ​írj magyar éneket, Diák, a Földön Dante is élt." Kacagott, kacagott a diák. Latin ütemben szállt a dal, Nem magyarul, sohse magyarul. Vergődött, vergődött a diák. Lelkében Petrarca dalolt S keltek újféle magyar zenék. Álmodott, álmodott a diák. De néha, titkos éjeken Írt s eltépte, ha magyarul írt. Zokogott, zokogott a diák. (Mátyás bolond diákja)

Móricz Zsigmond - Ha ​a szoknya suhog
Ha ​a szoknya suhog Móricz Zsigmond 1917 és 1928 közt keletkezett elbeszéléseibõl készült válogatás. Ezek az elbeszélések, akárcsak regényei, meggyõzõen példázzák annak az igazságát, amit monumentális életművére visszatekintve Szabó Lõrinc állapított meg róla: "Maga volt a természetesség, ami éppen annyira általában népi és speciálisan magyar sajátság, mint amennyire tulajdonsága a klasszikus tehetségeknek. Kis és nagy dolgokban a valóság és az igazság volt a tanítója, õ maga is a valóságot és igazságot akarta tanítani. Benne valahogy maga az élet, maga az anyag gondolkozott... Csodálatos hajlékonysággal ring és hullámzik benne az élet, csak úgy olvad, pezseg és gyöngyözik benne a valóság, kis kerek részeket, kis hullámokat vetve, s ahogy tovafut, mindig kerek képeket villant felénk élõ darabkáiról... Ha valakinek, akkor Móricz Zsigmondnak az esetében igazán értelmet kap az a sűrűn emlegetett jelszó, hogy »teljes élet«, és hogy »nincs bennem külön ember és külön író«. Nála csakugyan szervi működés volt az ábrázolás. Elbeszélõnek született minden ízében, lírai mozzanatokból mindig tárgyilagos világokat bont elõ."

Kosztolányi Dezső - Esti ​Kornél / Esti Kornél kalandjai
"Kosztolányi ​költészete kétségkívül gyönyörűséges, megrendítően mély, odakacsintóan aktuális, léha és sírós.. mindehhez alig ötven évet élt, mégis mindent megcsinált, ami neki adatott." Kiadónk gondozásában megjelenő, talán legismertebb, legszeretettebb műve az Esti Kornél, melyet most Esti Kornél kalandjaival egy kötetben, Tandori Dezső előszavával ajánlunk az irodalmat szerető közönség figyelmébe.

Kosztolányi Dezső - Aranysárkány
Novák ​Antal világa a kívülállók számára egyszerű, szelíd, tiszta és titokzatos, mert ez a világ a magányé. Pontossága, rendszeretete, szorgalma, lelkiismeretessége legendás hírű, pedig nem több kitartóan végigélt szerepnél, melynek lelki hátországa a szorongó nyugtalanság. Felesége elvesztése után az évek lassú vonulatában a hitves falon függő, néma képe összeépült egy másik, egy élő, egy mind vonzóbb arccal - a Hildáéval, s mert a gyermek arca szinte egy az anyáéval, benne, általa él az egyiké és általa élet a másiké. Hilda mindebből semmit sem lát, csak annak poklát éli át. A kamaszok kegyetlen életrevalóságával tör magának réseket börtöne falán. Amikor apja rajtakapja Tibort Hilda szobájából való menekülése közben, szinte valódi vetélytársként néz vele, a tanítvánnyal farkasszemet. Hilda feszült párbeszéde apjával sürgeti a kimondhatatlant. Novák Antal itt, a Hildával való fájdalmas szócsatában találkozik először a teljes magánnyal, mely kínzóbb a nemlétnél. És ettől fogva, mintha megtébolyodott volna a világ. A diákok ellenségessé válnak, a kollegák egyre elviselhetetlenebbek. Hilda, Tibor, Liszner külön-külön, egyenként talán nem is rosszak, és mégis egy nagy, nyomasztó, ellenséges közösséggé egyesülnek Novák Antal alvajáró igazságkeresésének vízióiban. Öngyilkosságában a szenvedő ember ül diadalt a megaláztatással való kiegyezés felett. Az aranysárkány az ifjúság szimbóluma, a végtelennel, az egekkel kacérkodó fiatalság-láznak, mindent tipró indulatnak, féktelen szabadság-akaratnak a jelképe. "Szép", mert fénylő, csillogó, dús a ragyogásban; és riasztó, mert sárkány-testű. Csodálni való, magával ragadó, úsztatja a tekintetet, és mégis gyűlöletes, mert jelzése, parancsoló istene az elmúlásnak.

Kosztolányi Dezső - Boldogság
Közelről ​nézni - Kosztolányi titka: közelről nézve kibontja százszínű ábráit a valóság, s az ábrák furcsák, hökkentők, elgondolkoztatók, mulattatók lesznek, akár a perzsaszőnyeg cirádái. Tárgyilagos felsorolásuk leleplezésnek érződik, csodálkoztat és csiklandoz, rejtett jókedvünket izgatja, nevethetnékünk támad, hogy Candide-dal ne kelljen sírnunk felettük... Túlozni a lélekben, a képzeletben, az emberek iránti jóindulatban, az élőlények elvarázsolásában, az élettelenek feltámasztásában, a mindennapok tündéri átvilágításában, a különcségek, furcsaságok, a lehetetlen érzékelésében, és sohasem, egy árnyalattal, egy hibás hangsúllyal, egy félrecsúszott, erőltetett jelzővel sem túlozni a szavakban - ebben áll Kosztolányi humora, vagy ha jobban tetszik, költészete.

Krúdy Gyula - Pókhálós ​palackok
A ​csaknem száz elbeszélésből álló gyűjtemény Krúdy Gyula pályája első harmadának java termése. Az első írások gyermekkora, ifjúsága környezetét, a kisvárosi élet egyhangú hétköznapjait, ábrándjait idézik fel. "Amennyit írtam, amennyit szomorú voltam - az mind az én ifjúságom." Később tágítja horizontját, a lápos, vadvizes, romantikus elmaradottságban és titokzatos félmúltban élő Nyírségben utazgat anyai nagyapjával és ifjúkori, öreg, korhely cimboráival. A közeli hozzátartozó szubjektivitásával, szeretetével és leleplező ironiájával ír Geszteréd, Süvöltő, Törökfái, Pirinyi, Pazony és Buji hétszilvafás nemeseinek "fenn az ernyő, nincsen kas" életéről, féktelen mulatozásáról és haláltáncáról. A torkokon lecsúszik a vagyon - a régi dicsőséget, az utolsó nemesi felkelés és a szabadságharc emlékét elnyeli az idő. A hősök csak az álmok hősei, az egykor birtokolt lengyel korona legendája éppoly kincs ebben a világban, mint a szépséges Gaál leányok fehér lába, amely a vagyonos házasság reményével kecsegtet. "Némely famíliában nincs is már egyéb meg az ősiségből - írja a Csipkekendő című elbeszélés bevezetőjében Krúdy -, mint a családi legenda. Minél jobban emlegetik a legendát, annál bizonyosabb a földi javaknak a pusztulása. Mikor a múlttal kérkednek, a jelen sivárságát akarják leplezni." A könnyed és fordulatos történetek nosztalgiával, egyszersmind kíméletlen realizmussal számolnak be arról, hogyan következett be a múlt század második felében a magyar dzsentri végromlása.

Kosztolányi Dezső - Esti ​Kornél énekei
A ​kötet Kosztolányi Dezső válogatott verseinek és novelláinak foglalata. Az anyag összeállítója, Osztovits Szabolcs minden, az író pályájának részletére kiterjedő figyelemmel tervezte meg a válogatást, amely így az életmű egészéről ad számot a középiskolás diákoknak. A versek nyolc, az eredeti kötetek megjelenését követő ciklusba (Négy fal között; A szegény kisgyermek panaszai; Mák; Kenyér és bor; A bús férfi panaszai; Meztelenül; Számadás; Hátrahagyott versek) rendezve, a kötet első felében olvashatók, míg az Esti Kornél írások a második részben kaptak helyet. Ez az eredetileg 1933-ban megjelent novellafüzér költőien fantasztikus világba kalauzol. Címszereplője az író író játékos természete, a romantikus életvitele - amelytől Kosztolányit a polgárosuló jólét elvonta - Esti Kornél történeteiben él tovább. A lebegő valószínűtlenség határán imbolygó, angyalian tiszta és angyalian romlott Esti Kornélról szóló elbeszélések, valamint a válogatott versek hű képet adnak Kosztolányi életművéről, amelyet - minden középiskolás diáknak ismernie kell.

Juhász Gyula - Ars ​longa
Költészet ​és képzőművészet találkozik a kötetben. A szerkesztő, Tandi Lajos válogatott Juhász Gyula verseiből a költő halálának hetvenedik évfordulójára. A félszáz vers fele szonett, melyek képzőművészek és alkotásaik hatására születtek. A költemények mellett a feltételezhetően legközelebb álló ihlető források reprodukciója található. A versek időrendben követik egymást, mégis szinte tematikusan tagolódnak, mert legkorábban a görög szobrászatot méltató versek keletkeztek, melyeket a reneszánsz, illetve a XIX. századi mestereket idézők követnek. A versekben ott muzsikál egy-egy elbűvölő remekmű rímekben kifejezett csodálata.