Bevezetés ​a filozófiába

Ismeretlen szerző - Történetelmélet ​I-II.
Közhelynek ​számít a magyar történeti irodalomban, hogy a magyar historiográfia egy rövid időszakot és irányzatot (a két világháború közötti szellemtörténetet és legfőképpen Szekfű Gyulát) leszámítva nem igazán érdeklődött a történettudomány teoretikus és metodológiai kérdései iránt. Bár minden korszakban (19. századi pozitivizmus, szellemtörténet, II. világháború utáni időszak) jelentek meg elvétve és szétszórva ilyen jellegű írások és fordítások, ezeket azonban szisztematikusan még senki sem gyűjtötte össze. Az írások összegyűjtése után derült ki, hogy jelentős irányzatok, metodológiai iskolák és tanulmányok teljesen hiányoznak ebből az anyagból, valamint, hogy a fordítások jó része nem felel meg a szakmai követelményeknek. Ezek után a szerkesztők feladata az volt, hogy a meglévő fordításokat átnézzék és egy szintre hozzák, a magyarul meg nem jelent tanulmányokat pedig lefordítsák. Ezen túlmenően minden szöveg előtt röviden bemutatják szerzőjének tudományos pályáját, és közlik magyarul megjelent írásainak jegyzékét.

Steiger Kornél - Filozófia ​tankönyv a középiskolák számára
Könyvünk ​középiskolai tankönyvnek készült, amely válogatott filozófiai tételek és problémák bemutatása révén vezeti be olvasóját a filozófiai gondolkodásba. A tárgyalt tételek és problémák elemi jellegűek a szónak abban az értelmében, hogy megértésükhöz nincs szükség előzetes filozófiai ismeretekre. Az olvasó megismerkedhet a metafizika, az ismeretelmélet, az etika, valamint két, a huszadik században kialakult filozófiai irányzat, az analitikus filozófia és a fenomenológia alapfogalmaival. A tankönyv nagyrészt a Holnap Kiadónál már korábban megjelent, Bevezetés a filozófiába című szöveggyűjteményre épül, s a legeredményesebben ezzel a kiadvánnyal együtt használható. A függelékben közölt és az egész anyagot átfogó 192 ellenőrző kérdés mellett zárójelben föltüntettük, hogy az adott kérdésre a tankönyvben és a szöveggyűjteményben hol található meg a válasz. Így az olvasó maga ellenőrizheti és könnyen kiegészítheti tudását.

Király Jenő - A ​kalandfilm formái
A ​2009-ben a Kaposvári Egyetemen Művészeti Karán újonnan alakult Mozgóképkultúra Tanszék elhatározta, hogy A film szimbolikája címmel tankönyvsorozatban jelenteti meg a diákok számára Király Jenő legendás Frivol múzsa című művének eredeti, teljes verzióját. Az 1993-ban megjelent kétkötetes Frivol múzsából félmondatok, sőt olykor féloldalak is hiányoznak, ami erősen csorbítja a kiadvány élvezhetőségét, közérhetőségét. Jelen bővített kiadás a szerző témában tartott egyetemi előadásainak teljes szövegeit tartalmazza. A most megjelent első három részt (I. rész, 1-2. kötet: A film szimbolikája. A filmkultúra filozófiája és a filmalkotás szemiotikai esztétikája; II. rész, 1-2. kötet: A film szimbolikája. A fantasztikus film formái; III. rész, 1-2. kötet: A film szimbolikája. A kalandfilm formái) a tervek szerint további két kötet követi majd, illetve várható egy új, bővített kiadás is, ami a további filmműfajokat mutatja be. A köteteket válogatta és sajtó alá rendezte Balogh Gyöngyi. A hat vaskos kötetet bőséges, Király Jenő munkásságát bemutató utószó egészíti ki.

Kamarás István - Erkölcstan
Készült ​a középiskolák 11. évfolyama számára "Csak akkor lehetséges a tanítás, ha van tanulás is. Tanulásról pedig csak akkor lehet szó, ha ti magatok tanítjátok valamire saját magatokat." A. De Mello: A csend hangjai

Ismeretlen szerző - Filozófiai ​szöveggyűjtemény I.
A ​tankönyvjegyzéken szerepel. A szerző szöveggyűjteménye szorosan kapcsolódik A filozófia alapjai című tankönyv elméleti anyagában tárgyaltakhoz, de itt nem tematikusan, hanem filozófiatörténeti elrendezésben állítja össze a közölt szövegeket. A bemutatott szövegkorpuszok témájukban kerek egészet adnak, nem öncélúan elvágott szegmensek, mégis szervesen illeszkednek a tematikusan felépített tankönyvi anyaghoz, annak nemcsak illusztrációi, hanem mélységi kiegészítői is. A kétkötetnyi arányosan felépített szöveggyűjtemény filozófiatörténeti keresztmetszetet ad a filozófiatörténettel eddig még nem foglalkozó diák számára is. Külön erénye az összeállításnak, hogy nem hagyományosan filozófiai szakszövegek gyűjteménye csupán, hanem eddig "csak" irodalminak tartott szövegek is új megvilágítást kapnak benne (lásd Dosztojevszkij, Goethe jelenlétét a kötetben) jól kiegészítve, elmélyítve az addigi irodalomtörténeti ismereteket, rávilágítva azoknak filozófiai mélységeire. A fiatalokat ily módon is többsíkú szemléletmódra szeretné bátorítani, intellektuális erőfeszítésre nevelni, ezért nem csontozza ki a bemutatott szövegeket barbár módon, pragmatikusan, hanem a szemelvényeket szuverén gondolatmenetük teljességében hagyja hatni. A szövegek kiválasztásánál nem vezérelték a szerzőt ideológiai vagy egyéb elfogultságok, az egyes filozófiai irányzatok, korszakok és ezek képviselői általában filozófiatörténeti súlyuknak megfelelően kapnak helyet a kötetben. A könyvet a második kötet anyaga teszi teljessé, mely szerves folytatása időrendben is, szemléletmódjában is ennek az elsőnek.

Ismeretlen szerző - Filozófiai ​szöveggyűjtemény II.
A ​tankönyvjegyzéken szerepel. A szerző kétkötetes szöveggyűjteménye szorosan kapcsolódik A filozófia alapjai című tankönyv elméleti anyagában tárgyaltakhoz, de itt nem tematikusan, hanem filozófiatörténeti elrendezésben állítja össze a közölt szövegeket. A könyvet az első kötet anyaga teszi teljessé, melynek ez szerves folytatása időrendben is, szemléletmódjában is.

Ismeretlen szerző - Emberismeret ​és etika
Az ​elmúlt években a magyar társadalom részéről egyre határozottabban fogalmazódott meg az igény: az etika tanítása váljék a közoktatás szerves részévé. Ezzel együtt kifejezésre jutott az a törekvés is, hogy az etika oktatása ne legyen elméleti jellegű, hanem kapcsolódjék a hétköznapi élethez, annak problémáihoz, kérdéseihez. Az oktatás és a nevelés közös célját egységben látva, az etika kötelező oktatásának az átfogó erkölcsi nevelés részévé kell válnia. Az etikaoktatás által adott értékrendnek olyan biztos alapnak kell lennie, amely a személy kiteljesedését segítheti, és amelyre a személyes és társadalmi kapcsolatok építhetők. E könyv címe: Emberismeret és etika. A cím azt sugallja, hogy az etikai értékrend és szemléletmód nem választható el attól, hogy miként vélekedünk magáról az emberről. Ki az ember? Milyen törekvései és céljai vannak? A könyv szerzői keresztény szellemiséget képviselnek, akik hitük alapján vallják, hogy az ember alapvetően jó, megismételhetetlen, de nem befejezett, hanem a teljességre nyitott személyes létező. Ez a nyitottság arra ösztönzi őt, hogy az igazságot egyre jobban megismerje, és arról tanúságot tegyen a világban. Ettől a hittől indíttatva a könyv szerzőinek az a meggyőződése, hogy az ember vágyaiból, törekvéseiből kiindulva, és az ész fényének segítségével felismerhetők azok az erkölcsi értékek, amelyek minden emberre érvényesek, vagy másképpen fogalmazva, amelyek minden ember „szívébe”, lelkiismeretébe vannak írva. Ezzel a meggyőződéssel adjuk olvasóink kezébe ezt a tankönyvet, bízva abban, hogy a jövő nemzedékek erkölcsi értékrendjének gazdagodását és társadalmunk felemelkedését szolgálja.

Ruzsa Imre - Klasszikus, ​modális és intenzionális logika
A ​szerző e könyvében a szimbolikus logika módszereit, fejlődéstörténetét és fontosabb filozófiai problémáit tárgyalja. A hasonló tárgyú munkáktól eltérően nem áll meg a klasszikus (extenzionális) elméletnél, hanem messzemenően behatol a logika alapvető jelentőségű modális és intenzionális logika területére, a legutóbbi évekig követve e tudományág fejlődését. A szerző a kifejtéshez szükséges matematikai apparátus használatát a minimumra korlátozza anélkül, hogy engedményt tenne a szabatosság rovására. A művet felépítése és tárgyalásmódja alkalmassá teszi a tankönyv jellegű felhasználásra.

Halasy-Nagy József - A ​filozófia
Halasy-Nagy ​József méltán nevezhető a XX. század legnagyobb magyar filozófiai népszerűsítőjének. Kötetünk a tudós-tanár egyik legolvasottabb munkájának immáron harmadik kiadása, amely kitűnő didaxisával és olvasmányos stílusával a laikus számára is érthetővé teszi a filozófia legelvontabb kérdéseit is úgy, hogy közben a tudományos igényességből sem enged. A mű a filozófia majd minden fontosabb területét - ismeretelmélet, filozófiai antropológia, értékelmélet, esztétika - tárgyalja, illusztrációként pedig a filozófiatörténet néhány meghatározó remekművének elemzését adja.

Friedrich Nietzsche - Emberi ​- túlságosan is emberi
A ​görög "aphorizein" ige jelentése: körülhatárolt, körülír, elkülönít. Az aforizma tehát elválik az általánostól, a szokványostól, és szinte arcul vágja a közhelyszerűséget. Mivel egyáltalán nem felel meg a várakozásoknak, intenzív erőfeszítést követel hallgatójától és olvasójától. A gondolkodó embernek valósággal meg kell fejtenie értelmét, fel kell fednie igazságtartalmát. Az "Emberi - túlságosan is emberi" témáinak csoportosítása megfelel az igazságkeresés aforisztikus formájának, ugyanakkor a tartalom tüzetesebb szemügyre vétele azt bizonyítja, hogy nem a filozófia egyfajta zárt rendszerével állunk szemben. Nietzsche itt inkább az uralkodó "igazságokat" és gondolkodásmódot, valamint a metafizika, etika, esztétika alapjait igyekszik megtámadni, azokat legalábbis kérdésessé téve. A mű alcíme: "Könyv szabad szellemeknek" . E cím arra céloz, hogy jó volna megszabadulni a régi "igazságoktól", az idealizmustól. Hiszen a szellem felszabadulása - amelynek döntő mozzanatai mindig valami erős kötődés föloldása - csak így következhet be.

Áron László - Jócsák Mária - Kalmár Zoltán - Kerner Anna - Filozófia ​középiskolásoknak
A ​kötet a filozófiatörténeti hagyománynak megfelelően a kiemelkedő filozófusok gondolatainak és a filozófiai problémáknak a megvilágítására...

Dörömbözi János - A ​filozófia alapjai
A ​szokványos szerkezetű filozófiatörténeti összefoglalóktól eltérően ez a mű nem időrendben mutatja be a bölcselet nagyjait, hanem tárgykörök szerint ismerteti a tudomány legfontosabb diszciplínáit. A filozófia fogalmának meghatározása után a metafizika, az ismeretelmélet, a logika, a társadalomfilozófia, az etika, és az esztétika tudományágait tárgyalja, s ezeken belül történeti rendben vázolja fel a gondolkodás letéteményeseinek elméletét. Nyitottság és elfogulatlanság teszi vonzóvá a filozófus munkáját, s az, hogy miközben megmagyarázza a tudomány alapfogalmait, ő maga nem tudományos szakzsargonban, hanem érthető és világos nyelven fejezi ki magát. A könyv nemcsak műveltséget közvetít, hanem elmélyült, módszeres gondolkodásra is szoktat.

Keresztes György - Bevezetés ​a filozófiába
Mi ​a filozófia? A szó görög eredetű. Tükörfordítása az lenne, hogy a „bölcsesség szeretete". Ez azonban csak a szó magyarázata és nem a fogalom meghatározása. Megtudjuk belőle azt, hogyan értsük a szót, azt azonban nem, hogy maga a dolog micsoda. Megtehetjük azt, hogy megkérdezzük magukat a filozófusokat. Meglepetésben lesz részünk. Kis túlzással: annyiféle választ fogunk kapni, ahányan vannak. Akadnak, akik tudománynak tekintik. Abban azonban nincs egyetértés, hogy mi lenne a tárgya. Az egyik felfogás szerint a világról való egységes tudássá szintetizálná az egyes szaktudományok részeredményeit. Egy másik elképzelés azt vallja, hogy a filozófia tudományának tárgyai a szaktudományok: nyelvük, fogalmaik, módszereik, előfeltevéseik. A szaktudományok például törvényszerűségeket állapítanak meg a saját kutatási területükön, annak tisztázása pedig, hogy maga a törvényszerűség micsoda, a filozófia feladata. Egy harmadik nézet szerint a filozófia az emberi gondolkodás és megismerés tudománya. Ismét másik álláspont szerint a filozófia tárgya a dolgok legáltalánosabb tulajdonsága, a létezés. Vannak, akik történetileg elemzik, szerintük inkább valamiféle „előtudomány". Ők úgy gondolják, hogy a filozófia a mitologikus világkép riválisaként jelent meg a Kr. e. 6-5. századi hellén kultúrában, vele szemben a fogalmi tudás igényét képviselte, s hosszú ideig minden tudásterületet magában foglalt. Azután - a 16-17. századtól kezdődően fokozódó gyorsasággal - kiváltak belőle a tudás egyes részterületeit művelő szaktudományok. így a filozófia végül „kiürül", létalapját veszíti, muzeális emléktárggyá válik. Vannak azután olyan felfogások, amelyek szerint a filozófia nem tudomány, hanem az emberi szellem ugyanolyan sajátos, önálló terméke, mint a tudományok vagy a művészetek. Az egyik ilyen nézet szerint a filozófia egyfajta gondolkodási beállítottság: a tekintélyellenesség, a kételkedés örök szellemi attitűdje. Eszerint a filozófia lényege az, hogy soha semmit sem szabad bizonyosnak, kézenfekvőnek, magától értetődőnek elfogadni, mindig mindenben kételkedni kell. Egy 20. századi német filozófus, Karl Jaspers például úgy fogalmazott, hogy „...a filozófia lényege nem az igazság birtoklása, hanem az igazság keresése... úton-levést jelent. Kérdései lényegesebbek válaszainál, 5 minden kérdése további kérdést szül." Egy másik ilyen álláspont szerint pedig a filozófiában egy életérzés fejeződik ki. Ez lehet az ember otthontalanságának érzése a világban - különösen a romantikusok találták vonzónak ezt a gondolatot; vagy az emberi élet „határhelyzeteinek" - különösen a legvégső határhelyzetnek: a halálnak - a tudatosítása. Ha a filozófia ennyire próteuszi arcú, akkor hogyan lehetne megfogalmazni most, az elején azt, hogy miről szól ez a tankönyv? Mire a végére jutunk, tudni fogjuk, de ez nem segít az elinduláskor. Ezért fogjunk hozzá másképpen. Ez nem hagyományos értelemben vett tankönyv. A filozófiába a legjobb bevezetés a filozófusok műveinek az olvasása. E tekintetben a filozófia hasonlít a szépirodalomhoz. A tankönyv szükséges rossz, csak arra való, hogy megtanítson olvasni. Akkor éri el a célját, ha olvasó emberekké nevel. Segítséget kell adnia az alkotások olvasásához, s nem helyettesítenie azt. Ezért a könyv felerészben filozófusoktól válogatott szemelvényeket tartalmaz, lehetőleg könnyen olvashatóakat, elsősorban a klasszikus, a 18. század végével lezáruló európai filozófia területéről. Olyanokat, amelyek - a teljesség igénye nélkül - bemutatják ennek a filozófiának néhány fontosabb problémáját. A könyv másik fele a segítség az olvasáshoz: néhány szempont, egy-két fogalom magyarázata, néhány rövid életrajz. Befejezésül csak annyit: a filozófiai szövegek olvasására is igaz az, hogy a kérdezni tudás a legfontosabb. Akkor válnak értelmesekké, ha megtanulunk okos kérdéseket találni hozzájuk.

Darai Lajos Mihály - A ​filozófia kultúrtörténete
Szerencsés, ​aki elég korán találkozik az ember filozófiai teljesítményeivel. Ehhez általában a filozófiatörténet formájában szoktunk először hozzájutni. Ám, bár nem is sejtjük, már kezdeti iskolai képzésünket is átjárják a filozófiai állásfoglalások, megfontolások, sőt ilyen hatásoknak születésünktől fogva ki vagyunk téve. Helyes hát, ha akár annak a korszaknak, amelyben élünk, akár a hozzá vezető fontosabb múltbeli folyamatoknak megismerjük a legáltalánosabb kulturális és elméleti alapjait, összefüggéseit és lehetőségeit. E megismerést elérni legjobban - meggyőződésem szerint a filozófia kultúrtörténetének elsajátításával lehet. Ezért ebben a kötetben az egyes ókori, középkori, újkori és a legújabb kori filozófusok életművének, gondolatainak taglalásán túl szerepet kap magának a filozófiai gondolkodás kialakulásának, a filozófia létrejöttének bemutatása, valamint a későbbi, a filozófia fejlődésével nagyban összefüggő kultúrtörténeti folyamatoknak a felvázolása. Hiszen már a filozófia első klasszikus korszaka olyan nagy hatással volt az emberi kultúra alakulására, ami máig érvényes. E hatás különösen nagy jelentőségét akkor fogjuk fel igazán, ha az európai vallási, művészeti és tudományos fejleményekre tekintünk, valamint figyelembe vesszük ezeknek az egész Földre, az egész mai emberiségre kifejtett messzemenő befolyását. Ugyanakkor a filozófiatörténet egészének bejárása után felismerjük majd, mennyire szükség van minden filozófiai útra és módra, amit az emberiség eddig teljesített, mert csak e gondolati egészből építhető fel nagy biztonsággal az emberi jövő. Ezen túlmenően az egész filozófiatörténet - bár kényszerűen vázlatos - elsajátítása után minden bizonnyal azt is igazolva látjuk, mennyire fontos a filozófia megszületése előtti állapotok és a filozófiához vezető útnak a feltárása. Hiszen az emberi előrehaladás csak ebben az összefüggésben értelmezhető igazán a valóságos történelmi kihívásoknak megfelelően. S hogy ne gondoljuk: a jelentősebb filozófusok és filozófiák megismerése után már nem is marad majd több feladatunk, s így unalomba fordul az életünk, arról éppen a filozófia előtt álló számtalan mai megoldatlan kérdés gondoskodik. Ezeket nekünk is mérlegelnünk kell, nem bújhatunk ki a válaszadás alól. Maga a filozófia valódi természete fog azonban a segítségünkre sietni, ami tartalmazza saját eredetét, a mitikus emlékezet elvesztését, s felöleli minden korábbi megnyilvánulását, amikor gondolkodásunkban életünk számára a legjobb megoldásokat javasolja, juttatja eszünkbe.

Király Jenő - A ​fantasztikus film formái
A ​2009-ben a Kaposvári Egyetemen Művészeti Karán újonnan alakult Mozgóképkultúra Tanszék elhatározta, hogy A film szimbolikája címmel tankönyvsorozatban jelenteti meg a diákok számára Király Jenő legendás Frivol múzsa című művének eredeti, teljes verzióját. Az 1993-ban megjelent kétkötetes Frivol múzsából félmondatok, sőt olykor féloldalak is hiányoznak, ami erősen csorbítja a kiadvány élvezhetőségét, közérhetőségét. Jelen bővített kiadás a szerző témában tartott egyetemi előadásainak teljes szövegeit tartalmazza. A most megjelent első három részt (I. rész, 1-2. kötet: A film szimbolikája. A filmkultúra filozófiája és a filmalkotás szemiotikai esztétikája; II. rész, 1-2. kötet: A film szimbolikája. A fantasztikus film formái; III. rész, 1-2. kötet: A film szimbolikája. A kalandfilm formái) a tervek szerint további két kötet követi majd, illetve várható egy új, bővített kiadás is, ami a további filmműfajokat mutatja be. A köteteket válogatta és sajtó alá rendezte Balogh Gyöngyi. A hat vaskos kötetet bőséges, Király Jenő munkásságát bemutató utószó egészíti ki.

Király Jenő - A ​filmkultúra filozófiája és a filmalkotás szemiotikai esztétikája
A ​2009-ben a Kaposvári Egyetemen Művészeti Karán újonnan alakult Mozgóképkultúra Tanszék elhatározta, hogy A film szimbolikája címmel tankönyvsorozatban jelenteti meg a diákok számára Király Jenő legendás Frivol múzsa című művének eredeti, teljes verzióját. Az 1993-ban megjelent kétkötetes Frivol múzsából félmondatok, sőt olykor féloldalak is hiányoznak, ami erősen csorbítja a kiadvány élvezhetőségét, közérhetőségét. Jelen bővített kiadás a szerző témában tartott egyetemi előadásainak teljes szövegeit tartalmazza. A most megjelent első három részt (I. rész, 1-2. kötet: A film szimbolikája. A filmkultúra filozófiája és a filmalkotás szemiotikai esztétikája; II. rész, 1-2. kötet: A film szimbolikája. A fantasztikus film formái; III. rész, 1-2. kötet: A film szimbolikája. A kalandfilm formái) a tervek szerint további két kötet követi majd, illetve várható egy új, bővített kiadás is, ami a további filmműfajokat mutatja be. A köteteket válogatta és sajtó alá rendezte Balogh Gyöngyi. A hat vaskos kötetet bőséges, Király Jenő munkásságát bemutató utószó egészíti ki.

Walter Murch - Egyetlen ​szempillantás alatt
Szerzőifilmes ​Könyvtár 1. kötet Ez a kötet egy rendkívüli utazás a film vágásának roppant bonyolult, de annál izgalmasabb világába.

Szabó Attila - Művészettörténet ​vázlatokban
Szabó ​Attila könyvét mindazok örömmel fogják használni, akik a művészetek bármely ágával foglalkoznak, akár általános iskolai tanulók, középiskolások, felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók, vagy a művészetek történetét, történelmet, irodalmat, zenét tanító pedagógusok. A könyv elsősorban a műalkotások és történelmi, szellemi hátterük megértéséhez nyújt összefoglaló ismeretanyagot, de mindazok haszonnal forgathatják, akik szeretnék, ha nagyobb rálátásuk lenne egy-egy stílustörténeti korszakra, egy-egy nép mai kultúrájának gyökereire, művészetének eredetére és alapvető fejlődéstörténetére. Bemutatja a kezdetektől napjainkig született legfontosabb művészeti eredményeket, a különböző művészeti ágak adott korra jellemző stílusjegyeit, kiemeli és megmagyarázza azokat az építészeti, művészeti alapfogalmakat, amelyek ismerete egy-egy kor művészetének és műalkotásainak elemzéséhez nélkülözhetetlen. Irodalmat kínál a részletesebb művészeti tanulmányokhoz, és megemlít műalkotásokat, amelyek egy-egy korszak művészetében és az emberiség történetében kiemelkedő jelentőségűek, vagy legalább példaértékűek. (...)

Platón - A ​lakoma / Phaidrosz
A ​Platón előtti görög filozófia, életrajzi vázlat, bevezetés Platón ideaelméletébe. A teljes, gondozott szövegek, tárgyi magyarázatokkal és szemelvényekkel.

Kovács András Bálint - Szilágyi Ákos - Tarkovszkij
Nehezen ​megszületett könyvet tart kezében az olvasó. Tarkovszkij halála után tizenegy évvel jelenik meg a mű, amelyet három évvel a tragikus esemény előtt kezdtünk el írni mint az életútja feléhez érkezett művész addigi pályájának összefoglalását. Miután 1984-es "disszidálása" miatt Tarkovszkij indexre került, a magyarországi publikálásra nem is gondolhattunk. Mire a könyvnek - kalandos körülmények között - külföldi kiadót találtunk, s mire a francia fordítás elkészült, Tarkovszkij már nem volt közöttünk. Monografikus feldolgozásáról akkor, abban a helyzetben szó sem lehetett. 1986 óta tervezzük, hogy megírjuk "a" könyvet, a "végleges változatot". Írás közben kellett ráébrednünk: "végleges változat" nem létezik. Ez a könyv csak Tarkovszkij világaiban folytatott utazásaink egy újabb állomása. Andrej Tarkovszkij az orosz filmművészet eddigi legnagyobb alakja volt, aki az Iván gyermekkorával, az Andrej Rubljovval, a Szolárisszal, a Tükörrel, a Sztalkerral, a Nosztalgiával, és az Áldozathozatallal az orosz kultúrát és művészetet klasszikus fokon képviselte a szovjet korszakban. Mintha az orosz filmművészet sztalkere lett volna ő, akinek megadatott, hogy a világkultúra megszentel földjére, hatalommal, pénzzel, tudatlansággal, körülkerített csodás Zónájába vezesse mindazokat, akik vagyunk, s aki ő maga is volt, föltéve, hogy művészetének útitársául szegődünk. A 20. század utolsó harmadában, az évszázadok óta haldokló orosz ortodox civilizáció végének atmoszférájában lehetővé vált számára, hogy mindössze hét játékfilmből álló életművével olyan művészetet teremtsen, amelynek spirituális telítettsége és érzéki varázsa, formaszépsége és plaszticitása csak két átmeneti korszakhoz, a középkor végének európai és a 19. század végének orosz művészetéhez mérhető.