Filozófiai ​morzsák

Søren Kierkegaard - Vagy-vagy
A ​múlt század egyik legnagyobb hatású filozófusának főművét tartja kezében az olvasó - minden bizonnyal a filozófiatörténet egyik legkülönösebb művét. Semmiben sem hasonlít a rendszeres bölcseletekhez: műbírálatok és naplók, lírai tanulmányok és levelek váltják benne egymást, különböző "szerzőktől", akik vitatkoznak egymással, cáfolják és vádolják egymást. A filozófus átöltözetei ezek, s a bonyolult inkognitók rendszerében végül is három magatartás különül el, három életlehetőség (az esztétikai, az etikai és a vallási). Gondolat Kiadó, 1978

Arthur Schopenhauer - A ​világ mint akarat és képzet
Arthur ​Schopenhauer (1788-1860) főműve A világ mint akarat és képzet a gondolkodástörténet ritka, nagy filozófiai rendszert építő alkotásai közé tartozik, mely struktúráját és nyelvezetét tekintve is eltér a hagyományos, illetve az ún. német idealista és kriticista filozófiai művektől. A kognitív megismeréstől, illetve az emberi beavatkozástól függetlenül működő és ható gonosz és kiszámíthatatlan akarat teremti és tartja a világot szenvedésekkel teli, örökös körforgásban. Közvetett objektivációi közül elsősorban az ember az, aki megpróbál szabadulni hatalmától. Ennek két módozata lehetséges: az esztétikai út, vagyis a művészetek, illetve az etikai út, ahol is az aszkézis vezethet el az akarattól független szabadsághoz. A mű voltaképpen két részből áll: az első négy könyvből, melyet most vehet kézbe az olvasó. valamint a később megjelenő második kötetből, amely az első rész mintegy másfél évtizeddel később megírt variánsa, és amelyben az öreg mester paragrafusról paragrafusra újraértelmezi az első - alapvető - filozófiai építményt. A négy könyv szisztematikusan, mindazonáltal izgalmas olvasmányként dolgozza fel a megismerés, az ontológia, az esztétika és az etika területeit.

Søren Kierkegaard - A ​szorongás fogalma
Ezzel ​a magyarul először olvasható, inkább tudományos, mintsem költői művével Kierkegaard a mélylélektan alapjait teremtette meg, egyúttal a szorongástól megszabadító igazi hit védelmében támadja a hamis vallásosságot. Műve az olyan fogalmak tisztázása mellett, mint ártatlanság, bűn, szabadság, az élet eseményeinek mozgatórugóit is elénk tárja. A szorongás fogalmát a szerző legaktívabb korszakában, az 1844-es esztendőben adta ki. A Vagy-vagy testes kötetének ekkor már volt némi kétes hírneve Koppenhágában, és különféle álneveken már megjelent a Félelem és reszketés, az Ismétlés és a filozófiai töredékek is. Saját néven néhány újságcikk mellett csak prédikációit publikálta Épületes beszédek címmel. E rendkívül gazdag termés azt jelzi, hogy Kierkegaard ebben az időszakban teljesen írói hivatásának szentelte életét. Különc, visszahúzódó figuráját városszerte értetlenség övezte, gyakran volt része gúnyolódásban és támadásban mind külső megjelenése, mind munkái miatt.

Søren Kierkegaard - Félelem ​és reszketés
Az ​egyformaság és az elszemélytelenedés a semmiért felelősséget nem vállaló tömegek jellemzője. Kierkegaard az ilyen létezéssel állítja szembe az egzisztenciát, az önmagát választásokban megvalósító egyént. Bemutatja, hogy az individuális magatartás miként valósulhat meg és fejlődhet tovább esztétikai, etikai és vallási fokozatra jutva. A vallási stádium példája Ábrahám, aki Isten szavára fiát is kész feláldozni. Ő nem általános elveknek tesz eleget, mert amit cselekszik az paradoxon, értelmileg megfoghatatlan. Egyszerre kelt félelmet és csodálatot. A hit és a döntés ellentmondásának megértési kísérlete ez az esszé, az emberi egzisztenciáról szóló egyik legmélyebb filozófiai vallomás.

Lucius Annaeus Seneca - Seneca ​prózai művei I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Søren Kierkegaard - A ​csábító naplója
A ​világirodalom legszebb és legkülönösebb szerelmi története a dán filozófus tollából. Művészi vallomás a szerelemről, magányról, két lélek elrendelt egymásra találásáról; a szellemi világ és az anyagi valóság belső harcáról.

Lucius Annaeus Seneca - Az ​élet rövidségéről / A lelki nyugalomról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Søren Kierkegaard - Egy ​még élő ember írásaiból / Az irónia fogalmáról
Az ​olvasó egy tízkötetesre tervezett sorozat első darabját veheti a kezébe, amely Soren Kierkegaard, dán bölcselő, író, teológus korai írásait tartalmazza. Az első rész Az egy még élő ember írásaiból magyarul mindeddig nem jelent meg, míg a kötetben ezután olvasható Az irónia fogalmáról állandó tekintettel Szókratészra fordítása is csak részletekben jutott el magyarul az olvasókhoz. Mindkét szöveg a fiatal Kierkegaard írói munkásságának gyümölcse: az első egy 1838-ban közzétett terjedelmes recenzió H. C. Andersen Csak egy muzsikus című, önéletrajzi elemekkel tarkított regényéről, a második pedig az egyetemi tanulmányokat 1841-ben lezáró filozófiai doktori disszertáció.

Immanuel Kant - Az ​ítélőerő kritikája
Különös ​sors jutott az emberi észnek… kérdések ostromolják, melyeket nem tud elhárítani, mert magából az ész természetéből fakadnak, de megválaszolni sem tudja oket, mert az emberi ész minden képességét meghaladják. Kant főművének új magyar kiadása a korábbi, nagy elismerést kiváltott fordítás javított változata a szerző halálának 200. évfordulója tiszteletére.

Xenophón - Emlékeim ​Szókratészról
"Az ​athéni Erkhia démoszból származó Xenophón, Grüllosz fia tiszteletre méltó és jóvágású férfi volt. Egy alkalommal összetalálkozott Szókratésszal. Mesélték, hogy a bölcs elzárta botjával a szűk utcácskát, és megállította Xenophónt. Megkérdezte tőle, hol árulnak különféle élelmiszereket. Meghallva a választ, újabb kérdésekkel állt elő: Hol nevelik a szép és kiváló férfiakat? Látva Xenophón habozását, felszólította: Kövess hát, és tanuld meg! Attól kezdve Xenophón Szókratész tanítványa volt." Az ókori anekdotában szereplő Szókratészről mindenki tudja, ki volt: athéni filozófus az i. e. V. század végén, azon kevesek egyike, akik halálukkal hitelesítették tanításaikat. A kevésbé közismert tanítvány: a sokoldalú író, az Anabázis, a Kürosz neveltetése szerzője, hadvezér, gazdálkodó, történész - és szívében mindhalálig hűséges társa a filozófia mártírjának, Szókratésznak.

Platón - Platón ​összes művei I–III.
A ​görögség legnagyobb filozófusa, az athéni akadémia alapítója és húsz éven át feje hatalmas - évszázadok gondolkodását meghatározó és ma is elevenen ható - életmüvét voltaképp irodalmi mellékterméknek tekintette fő tevékenysége, az akadémiai tanítás, a lélektől lélekig ható élőszavas közlés mellett. De így is műfajt teremtett: a filozófiai dialógust, amelyről elmondhatjuk, hogy első megjelenése egyszersmind később soha utol nem ért, legművészibb megvalósulása is. A párbeszédekben Szókratész - Platón mestere és főhőse, az athéniaktól halálra ítélt csodálatos öregember - és beszélgetőtársai egy-egy fogalom definícióját keresik, különböző erényekről vitatkoznak vagy a retorika értékéről - csupa elvont téma. Hogy ebből hogyan lehet nemcsak gondolatilag igényes, hanem olvasmánynak is megnyerő alkotásokat teremteni, ez Platón művészetének a titka. A titok talán a hanglatnak abban a különös, ellenmondásos kettősségében rejlik, amely átszövi a dialógusokat. Szókratész az igazság, az erkölcs, az emberi lét mibenlétét kutatja: határtalanul fontos, a szó eredeti értelmében életbe vágó, amit tesz - hiszen végül ezért ítélik halálra -, mégis beszélgetéseit udvarias kedvesség, könnyed derű, és persze irónia és humor lengi át. Mert Apollón parancsa kegyetlen, nem lehet kibújni alóla akkor sem, ha a végén bürökpohár lesz az engedelmesség jutalma - teljesítése mégis öröm, nagyszerű szellemi kaland, fölszabadult játék is.

Søren Kierkegaard - Az ​ismétlés
Az ​ismétlés című könyv - két másik művel együtt, amelyek közül az egyik a Félelem és reszketés - 1843 októberében jelent meg Koppenhágában. Kierkegaard rövid élete (1813-1855) alatt elképesztő mennyiségű könyvet írt, talán egy személyben volt zseni és grafomán, mind a művek minőségét, mind azok mennyiségét tekintve. Ez a mű, amely egyszerre híres regényes formában megírt szerelmi történetéről és egészen különös erővel megjelenített Jób- értelmezéséről, az idők során a szerző egyik legismertebb és legkedveltebb írása lett. Rilkét például arra készteti, hogy dánul tanuljon azért, hogy a szerző műveit eredetiben olvashassa. Az ismétlés a világirodalom egyik legszebb és legszemélyesebb vallomása a szerelemről. Személyes és szenvedélyes.

Friedrich Nietzsche - Bálványok ​alkonya
Nietzsche ​egyik utolsó munkája, melyben a filozófus nem sokkal elméje elborulása előtt összefoglalta tanítását. A kötetet a fordító rövid tanulmánya kíséri és jegyzetapparátus segíti az olvasót.

Immanuel Kant - A ​gyakorlati ész kritikája
"Két ​dolog tölti el elmémet mindig új s egyre fokozódó csodálattal és hódolattal, minél gyakrabban és hosszabban gondolkodom el róluk: a csillagos ég fölöttem és a morális törvény bennem." Ezzel a híres mondattal kezdődik A gyakorlati ész kritikája Zárszava, azé az írásé, amely Kant etikai műveinek sorában a második helyet foglalja el Az erkölcsök metafizikájának alapvetése (1785) után. Noha a filozófus csodálatának tárgya és etikájának kulcsfogalma, a morális törvény már az 1760-as évek legvégén felbukkan Kant morálfilozófiai feljegyzéseiben, végleges jelentését és kontextusát éppen ebben az 1787 decemberében megjelent műben nyeri el. * Noha A gyakorlati ész kritikája megjelenését követően Kant folyamatosan dolgozott filozófiai rendszere kiépítésén, ezzel mindörökre adós maradt annak ellenére, hogy a Kritikák sora hamarosan egy harmadikkal is kibővült, a kétosztatú metafizikai rendszernek (a természet és az erkölcsök metafizikája) pedig 1797-ben megjelent a második része. Ennek a kudarcnak mélyen fekvő koncepcionális okai voltak. Az etika kitüntetett szerepe azonban soha nem kérdőjeleződött meg számára, ami talán természetes is egy olyan filozófus esetében, aki szabadságunk megnyilvánulását, a morális törvényt a kozmosz végtelenségéhez méri.

Jean-Paul Sartre - A ​lét és a semmi
Bővített, ​javított kiadás A lét és a semmi című mű 1943-ban jelent meg, lezárva Sartre első filozófiai korszakát, s egyszersmind meg nyitva egy újat az ekkorra már kibontakozó francia fenomenológia és saját filozófiai életútja számára is. Sartre az egyik legfontosabb szereplője volt ennek a kibontakozó francia mozgalomnak, mint ahogy azoknak a konfrontációknak is, amelyeken a fenomenológia a második világháború utáni időszakban keresztülment. A strukturalizmus, a posztstrukturalizmus, a pszichoanalízis, sőt a marxizmus hívei is rendszeres polémiát folytattak az ekkor Franciaországban az egyik, ha nem a legerőteljesebbnek számító filozófiai irányzattal. A lét és a semmi explicit vagy rejtett módon ott él a hatvanas-hetvenes évek majd minden nagy filozófiai, esztétikai és társadalomelméleti művében, sőt - jelentőségénél fogva - gyakran még a róla való hallgatásnak is meghatározó jelentősége van, és egyértelmű vonatkozással bír a sartre-i életműre. E nagy jelentőségű filozófiai alapmű hosszú idő után bővített, javított kiadásban jelenik meg újra.

Ifjabb Plinius - Levelek
Róma ​irodalmi "ezüstkorának" egyik legnevesebb írója, az ifjabb Plinius könnyed, sokszor utánozhatatlan eleganciával, megvesztegető, már-már rafinált egyszerűséggel ír. Egy-egy jól megválasztott jelzővel, odavetett megjegyzéssel vagy képsorral megjelenít, hangulatot teremt, atmoszférát idéz fel, helyzeteket állít elénk. Erdőről ír? Csak néhány szó, és szinte fülünkbe hangzik a fák susogása. Bírói tárgyalásról? Kurta félmondattal kitér egy fiatalemberre, akinek a tolongásban elszakadt a tógája, s máris magunk előtt látjuk a zsúfolásig tömött tárgyalótermet, rajtunk is átfut a hallgatóság feszült izgalma. A domitianusi terrorról? Apró jelenet, mégis hosszú elemzésekkel ér fel: ott ül számkivetésre ítélt barátjánál, a szolgák kimennek a szobából, a feleség is eltávozik, a házigazdából már kitörne a zsarnok elleni indulat, de - és ebbe majd kétezer év múltán is beleborsózik a hátunk - előbb még ösztönös, reflexszerű mozdulattal körülnéz, be van-e csukva az ajtó, nem hallgatják-e ki illetéktelen fülek... Ezek Plinius nagy pillanatai, mikor az élet ízeit, a valóság lüktetését ilyen eleven erővel tudja közvetíteni. Ezek ütik rá leveleire itt is, ott is a művészi hitelesség pecsétjét, s bizonyára ezek pendítik meg a legtöbb rokon húrt a mai olvasó lelkében.

Thomas Hobbes - Leviatán
Thomas ​Hobbes a 17. századi filozófia egyik kulcsfigurája. Mesterműve, az 1651-ben írt Leviatán, a modern államelméletek alapműve. Leviatán a közakaratot képviselő állam, mégpedig az ésszerű polgári állam modellje, amelynek hatalma korlátlan, de csak addig, amíg valóban képes megvédeni azokat, akiknek a nevében és megbízásából fellép. Hobbes fejtegetéseiben a védelem és az engedelmesség kölcsönös összefüggéseit igyekszik részrehajlás és hajbókolás nélkül feltárni, mert ezek feltétlen szem előtt tartását az ember természetes mivolta, valamint a természeti és a pozitív isteni törvények egyaránt megkövetelik.

Apuleius - A ​világról
A ​Krisztus utáni második században élt karthágói szerzőt, korának ünnepelt vándorfilozófusát a legtöbb olvasó csak mint Az aranyszamár szerzőjét ismeri. Ez a kötet, mely Apuleius összes szónoki művét és - magyar nyelven eddig meg nem jelent - filozófiai írásait tartalmazza, kalandra hívja az olvasót. Kalandra, melynek során újra meg újra felteszi magának a kérdést, mi köti össze a frivol történetek mesélőjét, a platonikus filozófia pontos ismertetőjét és a csengő-bongó szavú szónokot.

Hannah Arendt - A ​forradalom
Montesquieu-re ​hivatkozva szembeállítja az erős intézmények dinamikus egyensúlyán alapuló, és ezáltal sikeresnek bizonyult amerikai forradalmat az emberjogi alapozású, erény- és észközpontú, ennélfogva rémségeket hozó francia változattal és európai másolataival.

Arthur Schopenhauer - Pesszimista ​írások
A ​kötet először 1924-25-ben jelent meg Schopenhauer _Kisebb filozófiai írások_ című négykötetes válogatásában. A jelen munka ennek az edíciónak a hasonmás kiadása. A _Pesszimista írások_ Schopenhauer filozófiájának az alappilléreit foglalja magába. Az élettel szembe a halált és a szenvedést, az ember egyetemes fájdalmának kifejeződését állítja. A halállal szembeni valamennyi akarat hiábavalóságát, tehetetlenségét bizonyítja, hiszen "az élet folytonos meghalás, a halálnak már születésünkkor áldozatul esünk." A határozatlan időre szóló életet igenlő ember valamennyi ellentmondása benne foglaltatik a kis gyűjteményben. Kár, hogy nem áll rendelkezésre frissebb fordítás a filozófia iránt érdeklődők számára.