Magyar ​pénztörténet (1000-1325)

Hóman Bálint - A ​magyar hún-hagyomány és hún-monda
Hóman ​Bálint Politikus, történész és numizmatikus ebben a forráskritika tanulmányában külön választja a Hun-hagyományt és a Hun-mondát. A IX-X-XI-XIII. századi források elemzésén keresztül keresi a választ arra a kérdésre, hogy hun eredetünk saját hagyományunk vagy nyugatról importált, történelmi kompiláció csupán. A választ briliáns eszmefuttatások során keresztül, fokozatosan felépített logikai gondolat menet végén kapjuk meg az írótól.

Adolf Hitler - Mein ​Kampf
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Julius Evola - A ​felébredés doktrínája
A ​Felébredés Doktrínája - a Bauddha-váda - átfogó és eredeti értelemben: a buddhizmus. Ezt a kezdetben vallásfeletti metafizikai és beavatási tradíciót a jelen műben a nagy tradicionális gondolkozó és szerző, Julius Evola döntően a theraváda - az "öregek" és a "tapasztaltak útja" - maga is teljesség, és közvetett módon magában foglalja mindazt, amit a buddhizmus további nagy "hordozói", a maháyána és a varjayána képviselnek. Amit különösen fontosnak tart, és gyakorta hangsúlyoz, az nem az elmélet, hanem a megvalósítás. Ez a könyv ebben a szellemiségben íródott.

David Irving - Apokalipszis ​1945. - Drezda elpusztítása
1945. ​február 13-áról virradó éjjel 10-óra 10 perckor a brit Királyi Légierő bombázója rádión kiadta a rejtjeles parancsot, és a hírhedt támadás Drezda ellen elkezdődött. E célváros Németország egyik legnagyobb varosa volt., de egyedül itt nem alakult ki jelentős hadiipar. A német hatóságok a sebesült katonák evakuációs központjává tette, és 1945 februárjában már a legtöbb iskola, étterem és középület katonai kórházzá alakult. A sebesülteken kívül a lakosságot a menekültek százezrei is növelték. A város védtelen volt. A német kormányzat remélte, hogy ezt az egyik legszebb európai várost a szövetséges bombázók megkímélik. Ehelyett Sztálin demokrata szövetségesei e kultúrközpont bombázásával az európai történelem legnagyobb tömeggyilkosságát hajtották végre. Ez a barbár gonosztett még a Hirosimára ledobott atombomba borzalmait és áldozatai számát is felülmúlta. A hullahegyekről készült fényképeket, azóta a drezdai áldozatokat meggyalázva gyakran a zsidó holokauszt bizonyítékaként tüntetik fel. Irving dokumentumokra támaszkodó beszámolója percről percre, óráról órára mondja el e páratlan tragédia borzalmait és tárja fel annak történelmi hátterét, politikai következményeit. Tényekkel bizonyítja, hogy a bombázás célja a civil lakosság körében elérhető legnagyobb pusztítás volt.

Raffay Ernő - Harcoló ​szabadkőművesség
A ​magyar történelem 19. század végi és 20. század elejei korszakát átírják azok a dokumentumok, amelyek a gerincét adják Raffay Ernő Harcoló szabadkőművesség – küzdelem a katolikus egyház ellen című új könyvének. A tudományos munka zömében eddig soha nem publikált levéltári forrásokkal mutatja be azt, hogy a különféle erők miként szállják meg az 1890-es évektől a szabadkőműves szervezetet. Ismerteti, hogy ezt követően a titkosan működő társaság saját szabályzatait és a legtöbb korabeli vonatkozó magyar törvényt megsértve politikai szerepvállalásba kezd, amelynek egyetlen fő célja: a keresztény magyar állam megdöntése. Miután ennek egyik legfőbb támasza a katolikus egyház, így soha nem látott küzdelemben próbálják ellehetetleníteni, lejáratni és megsemmisíteni a legnagyobb keresztény erőt. Megtudhatjuk, hogy kik állnak a küzdelem élén és a hátterében, kik lesznek a szövetségeseik és azt, hogy a zsidóságnak milyen szerepe van a sikeres stratégiában. A könyv a Szabadkőművesek Trianon előtt című munka folytatása.

Ipolyi Arnold - Magyar ​mythologia I-II.
Közel ​másfél évszázada annak, hogy Ipolyi Arnold: Magyar Mythológia című akadémikus stílusban íródott műve megjelent. A kutatók és az érdeklődők számára ma is kiváló forrásmunka, úgy a pogány magyarok ősvallása, mitológiája és azok vallási hite és szertartásai tekintetében. Teljesebb mű a témáról azóta sem született. Nincs a magyar tudományos irodalomnak még egy olyan műve, amelyről későbbi kutatók kevesebb elismeréssel írtak volna, de amelyből legtöbbször a forrás megnevezése nélkül többet merítettek, mint Ipolyi Magyar mythológiája. A magyarok ősvallását keresve a szerző megalkotta a folklór-néprajz alapjait.

Prinz Gyula - Cholnoky Jenő - Bartucz Lajos - Teleki Pál - Magyar ​föld, magyar faj I-IV.
Mielőtt ​olvasóink elmélyednének ennek a műnek olvasásába, meg kell hallgatniok néhány szót célkitűzésünkről, az anyag meghatározásáról és megválasztott módszerünkről. Bevezetésünk első tétele annak a területnek kiszabásáról szól, melynek képét nem megrajzoljuk, hanem inkább csak vázolgatjuk. Eddig minden elődünk Magyarország földrajzát írta. Senkinek sem kellett magyarázni, hogy ez az ország milyen határokig terjed, meddig ér. Éles vonalakkal körülszabott, világos, pontos térfogalom állott ezerkilencszáztizenkilencig szemeink előtt. Mindaddig, míg be nem következett ennek a kristályszerűen éles határvonalú országnak második felosztása. Azóta már nem egységes a Kárpátok és az Adria között lakó népességnek és az azokon túl élő emberiségnek képzete az országról.

Herman Ottó - Halászélet, ​pásztorkodás
Herman ​Ottót egyik kortársa az utolsó magyar polihisztornak nevezte. Valóban több tudományággal foglalkozott: rovartannal, madártannal, embertannal, régészettel, történelemmel, nyelvészettel. Az utókor elsősorban néprajzkutatóként tartja számon, de néprajzi munkái sok szállal kapcsolódnak a fenti területekhez. Kötetünk szemelvényei csak a néprajzkutató Hermant mutatják be, aki szepesi német szülőktől szlovák környezetben született, az iskolában tanult meg magyarul, mégis oly tiszta, veretes, ízes magyarsággal írta le gondolatait, hogy az máig is példája lehet az ismeretterjesztő irodalomnak. Tanulmányait mindig maga illusztrálta. Kötetünk szemelvényeinek a megértését és 135 Herman-rajz segíti.˝

Hóman Bálint - Szent ​István
Ki ​volt Szent István? Honnén jött? Mit akart? Milyen szerepe volt a nemzet életében és az emberi nagy közösségben? Milyen volt a magyar népesség műveltsége, gazdasági és politikai szervezete, mikor jött és mikor fejezte be művét? Mit cselekedett és mi lett a maradandó alkotásaiból? Ezekre a kérdésekre keressük a választ; érettük igen nagy utat kell bejárnunk: vissza kell térnünk az előidőkbe, és át kell lépnünk a magyar határokon.

Herman Ottó - A ​magyar nép arca és jelleme
Herman ​Ottó (1835-1914) természettudós, néprajzkutató, publicista, sokrétű írói munkásságát eredetiség, ötletesség és gondolatgazdagság jellemzi. Műveinek stílusa fordulatos, színes és szemléletes. Jelen művében a jellegzetes magyar karaktereket rajzolja meg, de hangsúlyozottan nem a magyar "Lombroso-típusokat" festi le, hanem a nemzeti sajátosságok összetettségét, színességét kívánja elénk tárni. Az arcelemzés módszertanába így bevonta a testi szempontok mellett a lelkieket is - így az arcjátékot, vagyis a mimikát -, valamint a korabeli irodalom felhasználásával összeállította a magyar ember jellemzését, mely az antropológiai képpel együtt alkot megbonthatatlan egészt. Herman Ottó néprajzi munkásságának e gyöngyszemét mindazoknak ajánljuk, akik érdeklődnek nemzeti karakterünk mibenléte iránt.

Hóman Bálint - Ősemberek, ​ősmagyarok
Hóman ​Bálint utolsó, poszthumusz művének új, szöveghű kiadása, a szerző kézirata alapján. A mű összefoglalja korának tudását az emberré válás folyamatáról, a civilizáció kezdeteiről, majd részletesen szól a különféle európai népek kialakulásáról, s végül a magyarság őstörténetéről, vándorlásáról, ősi kultúrájáról. Hóman ekként vall könyvéről: "Könyvem nem aprólékos részletkutatáson alapuló monográfia, hanem a tudomány eddigi eredményeinek rendszeres összefoglalása. Önálló forráskutatást az összes őstörténeti tudományok nagyon is szerteágazó tárgykörében természetesen nem is végezhettem, de az eredményeket, az egymásnak gyakorta ellentmondó feltevéseket és elméleteket egységes szempontból mérlegelve, ugyanabból a forrásanyagból és ugyanazokból a tudós megállapításokból sokszor az eddigi felfogástól merőben eltérő következtetésekhez jutottam. A magyar őstörténeti részben saját korábbi álláspontomat is kénytelen voltam több alapvető kérdésben lényegesen módosítani. Az emberiség eredetéről, az emberfajtákról és vándorlásaikról, a magyar nép eleiről és ősi múltjáról, valamint az ősi műveltségről rajzolt kép – új maradványok felbukkanása s a régiek új vizsgálata alapján – részleteiben még sokat módosul-hat, kiegészülhet, tökéletesebbé válhat, de alap-szerkezetében és főbb vonásaiban mindenesetre mai tudományos ismereteinket tükrözi."

Leányfalusi Károly - Nagy Ádám - A ​korona-fillér pénzrendszer
"A ​pénzrendszerekkel foglalkozó kiadványok rendre több kiadást is megérnek. Most újabb, természetesen teljes egészében a régin alapuló feldolgozásban megjelenteti az Egyesület a korona-fillér pénzrendszer pénzeit taglaló részt. Megújult a forma és részben a tartalom is, amennyiben igyekeztünk még áttekinthetőbbé, még pontosabbá és részletesebbé tenni mindazt, amit a korszak pénzeiről tudni kell és lehet."

Platón - Platón összes művei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Julius Evola - Út ​és Ige
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Czakó Gábor - Beavatás ​- Az eldobható Föld
Kis ​terjedelmű, alig néhány oldalas újabb írásait, 'kis színeseit', karcolatait, publicisztikáit gyűjtötte össze kötetében Czakó Gábor. Az írások tematikája szerteágazó, viccekről csakúgy szól az író, mint a környezetszennyeződés újabb rémeiről, a hatalom szakralitásának és deszakralizálódásának kérdését éppúgy fejtegeti, mint az eltömegesedés problematikáját, az értékválasztás, a világnézetek tipológiája nem kevésbé tematizálódik Czakónál, mint a nemzetközi pénzvilág döbbenetes hatalmának jelei stb. A sokféle téma, a széles skálán elhelyezkedő problematika ellenére azonban a kötet szellemileg roppant egységes. Czakó elkötelezetten vallásos, mércéje a keresztény kinyilatkoztatás és etika, a korkérdésekre a választ, a problémákra a megoldást a keresztény értékek őszinte vállalásában látja, írásai egy ilyen igényű szellemi megújulást sürgetnek.

Hamvas Béla - Karnevál
A ​beavató regény fogalmát hiába keressük az irodalomtudomány kézikönyveiben. A terminus technikus életrehívója Hamvas Béla Karneválja. A szellemi beavatás a tudat színvonalának felemelését jelenti. A regény hét könyve a tudatátalakítás /beavatás/ hét fokozata, a királyi út az Opus Magnum hét állomása. 1.könyv: a küszöb 2.könyv: mindenki átváltozik - metamorfózis 3.könyv: az elmélyítés - descensio 4.könyv: a lélek kettéválása - separatio és multiplicatio 5.könyv: időutazás a kezdetekbe - reductio és fixatio 6.könyv: a kiégetés /világégés/ - calcinatio és coagulatio 7.könyv: megtisztulás - sublimatio

Czakó Gábor - Beavatás ​a magyar észjárásba
Kedves ​Olvasó: az első magyar nyelvrégészeti kötetet tartja a kezében. A nyelvrégész a nyelv mélyére merül, de nem csupán a nyelvet, mint olyant kutatja, ahogy a régész sem a földet meg a vizet tanulmányozza, hanem a földben-tengerben lappangó emberi hagyatékot. Mindketten leletekkel dolgoznak. A leletek tények, ám értelmezésükhöz a nyelvrégésznek konyítania kell a nyelven kívül a néprajzhoz, történelemhez, valláshoz, mitológiához, s mindahhoz, amit a leletek megkívánnak. Szükség esetén segítségül kell hívnia ezeknek a tudományoknak a szakembereit. A régész kiássa a tárgyakat, ill. azok töredékeit, nyomait; a nyelvrégészet leleteit nem kell keresni. A szóbeszédben köz- szájon forognak, csak éppen valamiért elkerülte figyelmünket bizonyos szavak és kifejezések sokasága, egymáshoz való viszo- nya, a szerkezetekben és egyéb nyelvi elemekben megőrződött értemények, hitemlékek, szokások, világszemlélet, észjárás, - és így tovább. A nyelvrégész megtisztítja a szavakat-szólásokat a megszokás porától. Egyetlen példa a könyvben szereplő ezernyi lelet közül. Kínai és mongol régészek számos hun sírban találtak a csontváz alatt nyílhegyeket. A hunok ivadékai, az ujgurok napjainkban is belelőnek a sírba a tetem lebocsátása előtt, hogy a rossz szelleme- ket elriasszák. Ugyanezt tették régen a székelyek is, mi pedig máig azt mondjuk az elhunytra: lőttek neki. A nyelvrégészet nyitott tudomány, e könyv kutatásra hívja a T. Olvasót!

Hamvas Béla - Scientia ​sacra
"Hamvas ​Béla tanításának talán legmagasabb csúcsát az archaikus hagyomány és a keresztény "jó hír", az evangéliumok egységének helyreállítása jelenti... Kétezer év után a nyugati civilizáció embere kezdi felismerni Jézus üzenetét: azért jöttem, hogy "mindnyájan egyek legyenek, ahogy te énbennem vagy, és én tebenned vagyok."

Oswald Spengler - A ​nyugat alkonya I-II.
A ​Nyugat alkonya (Der Untergang des Abendlandes) című munkájában Spengler a Hegelre, Marxra és másokra is jellemző lineráris fejlődéseszmével, illetve az ész és a emberiesség uralmának az eljövetelébe vetett hittel egyaránt szakított. Rendszerének alapegységei - Khaldúnhoz hasonlóan - a zárt és körülbelül ezer éves belső időtartalommal rendelkező kultúrák, amelyekből nyolcat különböztetett meg: a kínait, az indiait, a babilóniait, az egyiptomit, a mexikóit, az ókori antikot, az arabot és a nyugatit, vagyis az európait. Ezek a kultúrák az élőlényekhez hasonlóan születnek, kibontakoznak, elérik fejlődésük legmagasabb pontját, majd hanyatlani kezdenek és elpusztulnak. E szabály alól nincs kivétel, az európai kultúra éppúgy el fog pusztulni - a kötet címe e pusztulás kezdeti fázisára utal -, mint ahogy a régi kínai, az egyiptomi vagy az antik kultúra elpusztult.

Zbigniew Brzezinski - A ​nagy sakktábla
Zbigniew ​Brzezinski könyve geopolitikai látlelet világunk ama állapotáról, amelybe 1989 után került. Fogalmazhatunk úgy is: Amerika magányosságáról szól, azt kővetően, hogy a nagy nyugati óriás - vetélytársak nélkül - hirtelen a világ és az események középpontjába került. Meghatározó, kizárólagos nagyhatalom lett, amihez maradéktalanul meglennének fizikai, szellemi kapacitásai. Hiányzik azonban - legalábbis sokak szerint - e szerep betöltésének lelki elhivatottsága. A szerző azok közé tartozik, akik elérkezetnek látják az időt, hogy ismét felébresszék e kontinensnyi hatalmat, illetve ráébresszék arra a feladatra, amit a világpolitikában betölteni hivatott