Jönnek ​a harangok értem

Nagy László - Nagy ​László versei
Méltó ​költőt választott a kiadó, amikor a világlíra jeles alkotásai: latin, olasz, amerikai, japán, kínai szerzők s Villon, Baudelaire, Verlaine, Rimbaud, Shelley és Keats verseinek közzététele után a _Sziget Verseskönyvek_ sorozatában a magyar költészetből elsőként Nagy László műveinek megjelentetésére szavazott. Nagy László költészetének eleven kihívása, ma is havakon delelő szivárványa, a múltból a jövő felé a versolvasó emberen ível át. Napjaink pergőtüzében is képes kérdések és válaszok megfogalmazására, hisz nem a sehova kacsázó utakat magyarázza, hanem műveli - és továbbadja - a csodát. Szécsi Margit negyedszázada leírt gondolatával köszöntöm hát az Olvasót - és az országot is -, ha "Nagy László szétdarabolhatatlan örökével továbbra is élni kíván."

Kányádi Sándor - Vannak ​vidékek
"Tekintete ​tiszta, inkább szelídnek, békésnek mondható. De hegyi tóra emlékeztető szeme sarkában az öröm mellett a nyugtalanság, a konokság ráncai jelzik: szemmel tartja a világot..." Ezek a szavak Kányádi Sándor Bécsben tartott egyik előadásában hangzottak el. Hazai írótársai általános bemutatására szánta őket, ám elsősorban és legtalálóbban éppen megfogalmazójukat jellemzik. Kötetünk az élete delén már túl járó, számos európai és tengerentúli országot bebarangoló, megjelenésre diplomata csiszoltságú, ám sok csalódást megért férfi költészetének legjavát igyekszik bemutatni, azét a költőét, aki bár számos évtizede városon, sőt mondhatni a "nagyvilágban" él, szemléletét, gondolkodását ma is a "vidék", a szülőföld határozza meg. Ennek talajába nyúlnak művészetének szívós gyökerei, az innen szívott nedvek éltetik nyelvének, költői képeinek kifejezőerejét, mesélőkedvét, táplálják tehetségének sokszínű, gazdag termését.

Marno János - A ​semmi esélye
Marno ​János szándékos kívülállása ellenére a fiatal költőgeneráció meghatározó "elődje" tud lenni költői életművével. Idén a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjban részesült. A semmi esélye címmel jelent meg új verseskötete a 2010-es Ünnepi Könyvhétre.

Borbély Szilárd - Adatok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vajda János - Gina ​emléke
"Találkozás ​Gina költőjével" – ez volt Ady első Vajda Jánosról írt versének címe, és e vers óta tartjuk számon Gina költőjeként Vajda Jánost. Találkozás Gina költőjével ez a kis kötet is, amelyben a költemények megszületésének sorrendjében közöljük Vajdának az elérhetetlen vágyak szimbólumává nőtt budai polgárlányhoz Várhelyi Georginához írott verseit, a magyar irodalom legtragikusabb és legemésztőbb szerelmi szenvedélyének tartalmilag merészen modern és mélységesen őszinte krónikáját. A kötetet Katona Tamás állította össze, és Szász Endre illusztrálta.

Hernádi György - Az ​idő tenyerén
Kassák ​Lajos írta róla: ,,1918-ban egy kamasz diák kopogtatott be hozzám versekkel. Dadogások voltak, de a fiatal tehetséghez illő dadogások. Valószínű, hogy éppen ez a kiforratlanság, érdes hang keltette fel irányában a bizalmamat ... Hernádi György, az akkori fiatal diák talán vak ösztönnel tévedt mellénk, és azóta se tért le a megkezdett csapásról. Szabad verseket hozott hozzám, s mindmáig hű maradt ezekhez a formátlannak mondott, lényegében azonban nagyon is szigorú formákhoz. Nagy a verselőkészsége, és bizonyára sokkal többre vitte volna siker dolgában, ha ügyesen rímeket párosított volna, s skandálta volna a hibátlan jambusokat és trocheusokat. Hernádi György a nehezebb feladatot választotta, és azon fáradozott, hogy sajátos mondanivalóihoz a sajátos formanyelvet is megalkossa. Vannak költeményei, amelyekben nagyszerűen valóra váltotta szándékait. Szocialista világszemléletű költő, de ereje volt hozzá, hogy többet igényeljen a maga nemében hasznos, de a művészet szempontjából nemegyszer nagyon is szárnyaszegett tendencköltészetnél. Tudom, hogy töprengései és gyötrődései közben olyan kérdések is felvetődtek benne, vajon a szocialista költő, anélkül hogy hitszegő lenne, írhat-e a szerelemről, a mező virágairól, a szálló madarakról és hasonló semmiségekről. Érzésvilágának gazdagsága túlsegítette ezeken a kritikus pillanatokon, költészetében a sokrétű ember filozófiai hajlandósága és lírai érzékenysége egyformán szóhoz jutott."

Majtényi Erik - Most ​át kell írnom ezt a menetrendet
A ​kiváló erdélyi költő, Majtényi Erik új kötetét tartja kezében az olvasó. Tág határú költői világot mutatnak be e változatos, egyéni hangú költemények. Ezek a versek azokhoz szólnak, "akik nem szerepelnek semmilyen / telefonkönyvben, / és azoknak is, akik szerepelnek." Ezek a versek arra figyelmeztetnek, hogy: ,,kis riasztócsengőket szereltünk / a szerelembe és a barátságba ... " Ezek a versek arra kérnek, hogy: "ne csinálj magadnak faragott szókat, / de tanuld meg a kövek anyanyelvét." Ezek a versek felzaklatnak, mikor groteszk lehetőségekre döbbentenek rá: "egy hatlövetű pisztoly öngyilkos lett, / egy hinta elszédült, egy pakli kártya / csalni kezdett, egy üveg kékítő / önmagát kifehérítette", és "a villamosok eltévedtek, a megállókat / nem találják s gazdátlanul csatangolnak." Ezek a versek megnyugtatnak, mikor "porcelán tégelyekben / patikaillatú megbékélés"-t idéznek, ,,hajnalok metszett árkádjai" közé vezetnek. Ezek a versek megfogalmazzák azt az állandóan ható ellentmondást, melynek jegyében élünk - s kell élnünk -: "Bolond, aki olyat cipel, / amit a válla nem bír el, / ha egyszer le is teheti, / és gazember, ha leteszi."

Ágh István - Napvilág
A ​József Attila-díjas szező hetedik verseskötete színvonalas folytatása eddigi költői életművének.

Rózsa-Flores Eduardo - Hűség ​/ Vjernost / Lealtad
A ​bolíviai születésű, 1975 óta Magyarországon élő Eduardo Rózsa-Flores szinte a kezdettől részt vett - önkéntesként - az ún. Horvátországi Függetlenségi Háborúban (1991-1996). E harcoknak, elsősorban a háború szörnyűségeinek, az emberek mérhetetlen szenvedéseinek és a horvát "srácok" hősiességének állítanak emléket a harcok szüneteiben készült költemények. A versek hol epigrammatikusan, poénre kihegyezett rövidséggel, hol epikus szélességgel szólnak a huszadik század végének szörnyű elbarbárosodásáról, az olcsóvá tett emberéletről, az elszabadult, féktelen indulatokról, de a bajtársi közösségek helytállásáról, a harcostársi kapcsolatok szépségéről. A spanyolul, horvátul és magyar fordításban szereplő költemények elsősorban nem is esztétikumukkal, hanem - emberi dokumentum voltukkal hathatnak az olvasóra. Írta: Könyvtári Intézet

Ladányi Mihály - Dobszóló
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó T. Anna - Kerített ​tér
Kerített ​tér: ellentmondás. A teret felosztani lehet, de ténylegesen elkeríteni nem. Az ember tereket hasít magának, otthonokat és kerteket választ le a világnagy térből, de sosem zárhatja ki az életéből a fentet és a lentet, a kintet és a bentet, az égtájakat, a levegőt: a mindenséget. A szerző a zárt tér kettősségét, örömét és félelmét, a kint-bent összefüggését figyeli, kert-verseiben pedig a kis tér otthonosságának képtelenségét, a szerves és szervetlen lét megismerhetetlenségét, a fent és a lent bejárhatatlanságát mutatja meg. A kinti tér figyelmes tekintetet, a nagy lélegzetet megtartó gondolati váz viszont zárt szobát és csukott szemet követel - de az elme tükör-terében könnyen megkeveredik a kint meg a bent. Szabó T. Anna filmes kameramozgások és vágások módszerével, szinte forgatókönyvszerűen veszi számba életünk behatárolt, de korántsem korlátolt, lehetőségeikben inkább végtelen tereit.

Juhász Gyula - Válogatott ​versek
A ​XX. századi magyar költészet egyik legrokonszenvesebb alakjának válogatott versei 1902-től 1934-ig, életrajzi jegyzettel és betűrendes címmutatóval. Lírája, mint neve és egyénisége, szerény és egyszerű; nem a formák virtuóza, hanem az emberi szív legrejtetteb érzelmeinek tolmácsa.

Ady Endre - József Attila - Radnóti Miklós - Válogatás ​Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós műveiből
Tisztelt ​Olvasó! Megálltál, a borítót böngészed, s közben talán hamburgert majszolsz, ujjaid kocsid kulcsát keresik zsebedben, vagy GSM telefonod szorítják füledhez, de mi lenne, ha közben azon gondolkoznál, mit is viszel magaddal ebből a századból? Mert a századvég óhatatlanul itt van és talán nem mindegy mit rejtettél tarisznyádba! Hát kérlek vigyél magaddal! Ha nincs pénzed, gyűjts rám, ha végképp nem megy másként, hát lopj el! Ne hagyj minket ebben a században megporosodni. Vigyél magaddal!

Radnóti Miklós - Radnóti ​Miklós költeményei
„Radnóti ​Miklós oly átlátszóan tiszta volt, hogy az ilyet nem szoktuk nagynak tekinteni életében; persze épp ez az átlátszóság az igazi nagyság…” – írta Weöres Sándor a fiatalon elhunyt költőről, Radnóti Miklósról. A tragikus sorsú művésznek rövid, alig harmincöt éves pályafutása ellenére sikerült maradandót alkotnia, s ezzel a XX. századi magyar irodalom „halhatatlanjai” közé emelkednie. Verseit mind a mai napig olvassák, tanulmányozzák, több művét – köztük az Éjszaka, a Majális vagy a Két karodban című költeményt – pedig megzenésítették.

Percy Bysshe Shelley - Shelley ​versei
Percy ​Bysshe Shelleynek (1792-1822), a nagy angol romantikus költőnek rövid élete a lázadás lobogásában égett el, botrányok sorozata volt. Az ateizmus szükségszerűségéről irt pamfletje miatt kizárták az oxfordi egyetemről, apjával összeveszve egy tizenhat éves lánnyal Skóciába szökött, ahol összeházasodtak. De házassága csődbe jutott, különváltak. Felesége öngyilkossága után egy korában hires anarchista filozófus lányát vette el. Bár addig is sokat utazott külföldön, az anyagi gondok, a társadalmi rossz hire és megromlott egészsége miatt 1818-ban végérvényesen Itáliába költözött. Költőileg hallatlanul termékeny évek következtek, olyan érett költemények születtek ekkor, mint az Óda a nyugati szélhez, az Egy mezei pacsirtához, A felhő vagy a Keats halálát sirató Adonais. Ám ahogy a világirodalom más nagy alkotóinál is bekövetkezik: e felfokozott alkotói láz a baljósan közeli véget jelentette: 1822 augusztusában Shelley "Ariel" nevű vitorlásával a Földközi-tengerbe fulladt. A költő, aki szenvedélyesen szeretett hajózni, nem tudott úszni. Mikor holttestét megtalálták, kabátja zsebében Keats egyik kötete volt. Shelley földi maradványait Byron máglyán égette el a tengerparton. S bár a valóságban korántsem volt a három költő kapcsolata olyan szoros, Shelley halála eképp mindörökre egybekapcsolta nevüket. Az irodalmi divatok változása persze megtépázta az ő dicsőségét is, ha nem is annyira, mint Byronét. Századunk gyanakodva szemléli a romantikus életműveket. De Shelley verseinek éteri lebegése, tiszta zeneisége, kompozicióinak rejtett filozófikuma, lázadásának kamaszos heve a világlira egyik örök, és örökké újraolvasandó értéke.

John Keats - John ​Keats versei
A ​szépség minden. Keats nyitja meg az angol esztétaköltők hosszú sorát, és ő a legnagyobb mindannyiuk közt. A szépségen mélyebb és átfogóbb valamit ért, mint a többiek. Bár ő a legkevésbé elvont a nagy romantikusok közül, az ő filozófiája mond mégis legtöbbet. Mert ő is filozófus költő a maga módján, a szépség metafizikai helyét keresi. Beauty is truth, truth beauty - that is all Ye know on earth, and all ye need to know. „A szépség igazság, az igazság szépség, ez minden, amit tudtok e földön és amit kell tudnotok..." Csak a szépség nyit utat, hogy megismerjük a megismerésre egyedül érdemes igazságot, azt az igazságot, amely nem foglalható erkölcsi tanulságokba, mint ahogy Wordsworth tette, nem foglalható egyáltalán szavakba, csak a belső szemlélet előtt nyílik meg és kibékít a sorssal, fullasztó lelkesedéssel vagy őszies, érett boldogsággal tölt el. Szerb Antal

Ismeretlen szerző - Ezernyi ​árnyalatban
Hatalmas ​az emberiség költői termése, hatalmas a költészet sodrása, hatalmas a nagy versek folyama, amelyből ez a kötet talán megpróbálja kiválasztani a fősodort. Krisztus előtt 2000-ben írták a kötet első versét, az utolsót valamikor egy évtizede. Akkád nyelven szólt 2000 évvel ezelőtt a legelső költő, a legfiatalabb a szomszédos népek nyelvének egyikén. Hogy közben a klasszikus görög, latin, kínai költészettől - nyelvek szerint csoportosítva - eljussunk a 20. századi angol, francia, spanyol nyelvű költészet legszebb darabjaiig. Walther von der Vogelweide majdnem ezer éve borong az élet múlásán, a lengyel Zbigniew Herbert húsz éve siratja Hamletet ugyanolyan fájdalommal. Csodálatos felfedezés: ugyanaz a szomorúság, a szépség és a szerelem, csak az árnyalatok mások. No meg az anyag: a nyelv. De aki kézbe veszi kötetünket, a magyar irodalom csodájával találkozik: nálunk mindig a legjobb költők fordították a legjobb külföldieket. Majd száz költő több mint száz versét tartalmazza ez a kötet. Természetes hát, hogy nagyon szubjektív a válogatás, hiszen lehetne még száz meg száz kötetnyit összeválogatni ebből a hatalmas költői termésből.

Laár András - Laár ​Pour L'art
Sokáig ​nem gondoltam, hogy majd könyvet írok, sőt a verseket se kiadásra szántam eredetileg. Komoly művészi tevékenységnek magamra vonatkozólag csak a zenélést éreztem, illetve a festést, amibe időnként belemerültem. A versek hülyülésből születtek, de ennek a hülyülésnek az idők során lett mélyebb értelme is. Bár már 17 éves koromban is írtam egy-két, néhol viccesebb, néhol komolyabb költeményt, az igazi kezdet csak későbbre tehető. Az itt olvasható versek nagy része 1975-től kezdődően egy „kottagrafikus költészeti kommandó" inspirációjára jött létre. Erről a következőket érdemes tudni abban az időszakban kottagrafikusként dolgoztam a Zeneműkiadónál, ahová mindennap rendesen, kora reggel be kellett menni. Itt másokkal együtt kollégám volt Bornai Tibor és Orosz Barna is. Tiborral már akkor is együtt zenéltem, Barnát pedig ott ismertük meg mindketten a „kottagrafikán". Sorokba rendezett rajzasztaloknál ültünk, hárman egymás mellett, épp beszélőtávolságban, és munka közben, vagy épp munka helyett, kis rajzokat küldözgettünk egymásnak, barkochbáztunk, rejtvényeket adtunk fel egymásnak, vagy akár egy-egy új verset hoztunk a másik két „művész" döntőbírósága elé. Nemegyszer hármasban mászkáltunk el munka után délután, estébe vagy akár éjszakába nyúlóan is verset írni.

Berzsenyi Dániel - Berzsenyi ​Dániel válogatott versei
Kettős ​Berzsenyi-évfordulót ülünk 2006-ban: a költő születési dátuma 1776, halálának éve: 1836. A műkedvelő módra verselgető földesúrból az 1810-es évek elejére a korabeli magyar líra legnagyobb mestereinek egyike lett, noha tehetségét egyértelműen még a híres ítészek, Kazinczy és Kölcsey sem ismerték el, sőt, egy-egy levelük, recenziójuk éppenséggel kedvét szegte a poétának. Ám a magyar időmértékes verselésnek az a magas rendű foglalata, amely Berzsenyi Dániel költői életművében ma is gyönyörködteti, megrendíti az olvasót, e súlyos szavú versvilág a hazai felvilágosodás szószólója és tanúja napjainkig: kapunyitás a magyar romantikus költészet lángelméinek. Kötetünk válogatás ugyan, de voltaképp alig néhány nagyobb kompozíciót s egy-két kisebb művet hagy el csupán: tehát a Berzsenyi-teljességbe kalauzol.

Erdős Virág - Négyeshatos
Rímes ​játékokból, mókás történetekből összeálló, kézzel írt és ceruzával rajzolt könyv gyerekeknek, amely a városról, a négyes-hatos villamosról, a bódvaszilasi felhőkről, királylányról, vakvarjúcskáról, égi pékségről és más furaságokról mesél.