|
A világszerte nagy sikert aratott könyv második része nem okoz csalódást a folytatást régóta váróknak. A második kötetben a Szentatya az evangéliumi elbeszélést követi Jézus jeruzsálemi bevonulásától a feltámadásig. A reális, igazi Jézus bemutatására törekszik, hogy ezzel segítséget adjon mindazoknak, akik szeretnének találkozni Jézussal és hinni Őbenne. A pápa ott folytatja Jézus életének elbeszélését, ahol teológusként abbahagyta: Jézus kínszenvedéséről, haláláról és feltámadásáról elmélkedve, Jézus nyomában járva emberségét és istenségét tárja elénk. Arra is buzdítja könyvében a világ hatalmasait, hogy törekedjenek az igazság újra felfedezésére. Az ember korlátozott képességekkel rendelkezik: feltárta saját genetikai kódját, amely a teremtés csodálatos matematikai rendjében lehetővé teszi számára, hogy érzékelje Istent, de még nem fedezte fel „igazi valóságát” és „valódi életcélját”. Könyvében erre a felfedezésre hív bennünket a Szentatya közérthetően, az első kötetnél is erőteljesebb és érdekfeszítőbb módon.
Kapcsolódó könyvek
Böjte Csaba - Karikó Éva - Út a végtelenbe
A nagy sikerű Ablak a végtelenre című kötet után Böjte Csaba újabb beszélgetős könyvében is a kereső embert leginkább izgató kérdésekre válaszol. Mire jók a szentségek, mire figyelmeztet a Tízparancsolat? Hogyan navigál minket a boldogság felé a mindig megbocsátó Isten? Mire tanít Jézus, s hogyan kell az evangéliumi tanítást a hétköznapok helyzeteire lefordítani? Csaba testvér rendíthetetlen hittel, életismerettel és sok-sok humorral próbálja mindenki számára vonzóvá tenni a hit igazságait, az egyház tanítását. A születéstől a halálig követi az emberi élet fordulópontjait, s azt hirdeti, soha nem késő az újrakezdés: a kétségbeejtő helyzetekből is van kiút.
Böjte Csaba válaszol Karikó Éva kérdéseire.
Walter Kasper - Jézus Krisztus Istene
Kasper nagy tekintélyű műve, számot vetve a modern filozófiai kérdésfeltevéssel, a keresztény hit legsajátabb tételeként értelmezett Szentháromságba vetett hitet próbálja meg bemutatni, annak történeti kinyilatkozásából, a Krisztus-eseményből kiindulva. Ezzel a II. világháború utáni teológiai értelmezések maradandó értékeire támaszkodik. A mű három részből áll: a modern filozófia és az ateizmus által felvetett kritikai teológia vonatkozásai, a teológia hagyományos önértelmezésének és a hagyományos istenérveknek a lehetséges mai szerepe, a Szentháromság három személyének önálló értelmezése a Biblia és a hagyomány tükrében, a szentháromságtan rendszeres kifejtése a kinyilatkoztatás és a történelem kategóriáinak alapul vételével. A művet a másodlagos irodalom tág körű felhasználása és összefoglalására támasztott igénye teszi kitűnő bevezetést nyújtó kézikönyvvé.
Ismeretlen szerző - 1001 könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz
Egy remek és bátor kézikönyv a világ képzeletét megragadó regényekről és szerzőkről. Hasznos kalauz a könyvekhez, amelyek - akár kritikai sikerként, akár kultuszműként - hatást gyakoroltak ránk. Az írókból, kritikusokból, tudósokból álló nemzetközi szerzőgárda eklektikus válogatása új megközelítést ad a régi klasszikusokhoz, és eligazít a kortárs szépirodalom hatalmas dzsungelében. Több mint 600 színes illusztráció – könyvborítók, plakátok és fakszimile oldalak -, a regényekből vett idézetekkel kiegészítve: íme az ideális segédkönyv az olvasás szerelmeseinek.
Joachim Gnilka - Biblia és Korán
Általános vélemény, hogy politikai, kulturális és vallási téren a 21. század egyik legnagyobb problémája a világvallások közötti konfluktus lesz. Ez a félelem abból is táplálkozik, hogy Európában ma már sokmillió iszlám hívő él, a nagyvárosokban sorra épülnek a mecsetek, s egyre több nyugati ember számára tűnik vonzónak az iszlám tanítás. A keresztény olvasónak feltűnik, hogy a Koránban sokszor találunk a Bibliából ismert tényeket, történeteket és személyeket. Joachim Gnilka a két szent irat, a Biblia és a Korán összevetésével próbálja meg bemutatni a két világvallás tanítása közötti hasonlóságot és különbséget. Mondandójában tárgyilagosságra törekszik: keresztény teológusként tisztelettel közelít az iszlám szent könyvéhez, bemutatja azokat az elemeket, amelyek közelebb hozhatnak bennünket egymáshoz, ám világosan rávilágít az eltérésekre, melyek hitünk szerint a Bibliát az isteni kinyilatkoztatás egyedüli letéteményesévé teszik.
A különbségek ellenére a Bibliában és a Koránban megnyilvánuló hit közös gyökerei arra hívnak bennünket, hogy közösségeink – itt az Egyház, ott az Umma, ahogy az iszlám hitközösség nevezi magát – együttműködjenek az emberiségért a béke és az igazság szolgálatában, s ennek egyik előfeltétele, hogy jobban megismerjük egymást. Joachim Gnilka könyve ebben nyújt segítséget a szakembereknek és a téma iránt érdeklődő olvasóknak egyaránt.
Böjte Csaba - Karikó Éva - Iránytű a végtelenhez
Böjte Csaba e kötetben a tízparancsolatról és annak a mindennapjainkban betöltött szerepéről szól.
Böjte Csaba - Karikó Éva - Ablak a végtelenre
Csaba testvért, az erdélyi ferencest, a nehéz helyzetben élő gyermekek megmentőjét, 1500 szociális árva nevelőapját ma már senkinek nem kell bemutatni. Minden egyes szavának súlyt és hitelt ad élete, nem csupán beszél Isten országáról, hanem mindent meg is tesz, hogy ez az ország itt a földön kibontakozzon. Karikó Éva az apostoli hitvallás, az ún. Hiszekegy állításaira fűzte fel a kérdéseit. A válaszok minden egyes gondolata az életből merít, az életről szól végtelen bölcsességgel és egyszerűséggel, nemcsak a hitigazságokat mutatja be, hanem azok megvalósítását a több évtizedes lelkipásztori és nevelői munka tapasztalatából merítve. Szavaival összecsengnek nagy költőink, gondolkodóink, szentjeink sorai, amelyek alátámasztják Csaba testvér gondolatait.
Friedemann Bedürftig - A nagy világvallások
Ez a könyv a világ öt nagy vallását mutatja be - tisztelettel, előítéletek nélkül, tárgyszerűen.
A buddhizmus, a hinduizmus, az iszlám, a zsidó vallás és a kereszténység különböző hitbéli irányzatainak sajátosságait, különbségeit és hasonlóságait eredetük, történetük és a modernitásig tartó fejlődésük alapján vizsgálja és magyarázza.
A kötetet színes illusztrációk, térképek és ábrák gazdagítják, így kínálva informatív bepillantást a nagy világvallások sokoldalú történetébe.
Popper Péter - Az Írás - Az Újszövetség
Kétségtelenül a világtörténelem legnagyobb szellemi forradalma a kereszténység volt. A zsidóság története úgy is felfogható, mint előkészület a Megváltó fogadására: szellemi és testi tisztaság megteremtése, a megingathatatlan hit az egyetlen Istenben, a szigorú elzárkózás a pogány kultúráktól. Könyvem első kötete az Ószövetséget próbálja közelebb hozni a mai emberhez. A mostani, második kötet középpontjában az Újszövetség áll, a négy evangélium, az apostolok cselekedetei és levelei, valamint a Jelenések könyve. Ezt az anyagot még kiegészítettem némely egyéb irat részletével is, hogy az érdeklődő olvasó képet kapjon a Krisztus utáni századok szellemi atmoszférájáról és a későbbi eretnekségek keletkezéséről. Jézus soha nem írta le tanításait. Az életével, cselekedeteivel, beszélgetéseivel és szenvedéseivel tanított. Viszonylag kevés hiteles irat maradt fenn életművéről. Azt remélem. hogy kötetemen átragyog Jézus szellemi fölénye, ami a korszak minden alakja fölé emeli: rendíthetetlen hite és ereje, amely kizár jelleméből minden személyes gyűlöletet; valamint tanítványainak fiatalsága, lendülete, bátorsága, emberi nagysága és gyengesége egyaránt.
Alister E. McGrath - Tudomány és vallás
A tudomány és a vallás az emberiség vizsgálódásának egyik legfigyelemreméltóbb területe. A növekvő érdeklődést mi sem jelzi jobban, mint az Istennel és a fizikával, a spiritualitással és a tudománnyal, az emberi természet és sors nagy rejtélyeivel foglalkozó könyvek és filmek iránt megnyilvánuló fokozott figyelem. E könyv célja az, hogy megismertesse az olvasót a vallás és a természettudományok tanulmányozásának legfontosabb témaköreivel és kérdéseivel. Így azok, akik rendelkeznek némi előzetes ismerettel a tudománnyal és a vallással kapcsolatban, egyes fejezeteket ismerősnek találnak majd – az előzetes ismerettel nem rendelkezők számára viszont hasznos lesz ez a részletesség. A kötet elsődleges célkitűzése a tudomány és a vallás érintkezési pontjainak feltárása. Ezért akik tudnak már valamit a tudományról vagy a vallásról, e tudásukat új nézőpontból vizsgálhatják felül, és világosan láthatják ismereteik kapcsolódását a könyv témájához.
Ismeretlen szerző - Világvallások
Tudományos szempontból hiteles és gazdagon illusztrált áttekintése a legnagyobb élő hitrendszereknek. Összetett, színes és érdekes képet rajzol a világ mélyen gyökerező hagyományairól, s bemutatja, hogyan hatottak s hatnak ma is mindennapjainkra.
Raymond M. Smullyan - A tao hallgat
„A keresztényeknek – kerül, amibe kerül – mindenképpen meg kell győzniük a pogányokat és ateistákat Isten létezéséről, hogy lelküket megmentsék a kárhozattól. Az ateisták – kerül, amibe kerül – mindenképpen meg kell, hogy győzzék a keresztényeket arról, hogy az istenhit nem több gyerekes, primitív babonánál, amely csak árt a társadalmi haladásnak. Így aztán üvöltöznek, egymás torkának esnek, vég nélkül csatáznak, míg a taoista bölcs békésen üldögél a folyó partján egy verseskötet, egy pohár bor vagy néhány ecset és paletta társaságában. Átadja magát a Tao élvezetének, és egy cseppet sem izgatja, létezik-e a Tao. A bölcsnek semmi szüksége rá, hogy bizonyítsa a Tao létezését, teljesen leköti annak élvezete.”
Raymond Smullyan egy személyben kiváló matematikus és logikus, sikeres zongorista, hivatásos bűvész, humorista és filozófus, akinek mindenről eszébe jut egy (vagy több) anekdota, vicc vagy rejtvény.
John Polkinghorne - Egyetlen világunk
A tudós és a teológus egyazon világ különféle megnyilvánulásait vizsgálja, ki-ki a maga eszközeivel, és nem egy tekintetben meglepően hasonló módszerekkel. Ebben a könyvében John Polkinghorne azt veszi szemügyre, hogyan támogathatja egymást tudomány és teológia a közös cél a – tudomány és a vallás tartományán is túlmutatóan bonyolult – valóság minél teljesebb megismerésében.
Szokatlan utat járt be a szerző: Huszonöt évig tevékenykedett elméleti fizikusként – jelentős szerepet játszott többek között a kvarkok felfedezésében –, és ebben a minőségben jelentős nemzetközi elismertségre tett szert, majd huszonöt év elteltével az anglikán egyház lelkésze lett. De bármilyen váratlan is egy ilyen váltás, szó sincs pálfordulásról. John Polkinghorne nem érzi úgy, hogy tudósként el kellett volna fojtania magában a hívőt, vagy hogy lelkészként meg kellene tagadnia tudósi énjét. Tudományos és teológiai szemlélete a kritikai realizmusban, illetve a természetteológiában, az emberi tudás két olyannyira eltérőnek látszó területének egymással határos vidékén forr egységbe.
Sir Dr. John Polkinghorne (1930) a cambridge-i egyetem tanára, anglikán lelkész, a Nemzetközi Társaság a Tudományért és a Vallásért elnöke. A tudomány területén elért eredményeiért a Royal Society (az Egyesült Királyság tudományos akadémiája) tagjává választották. Tanulmányaiban, előadásaiban, megjelent köteteiben a tudomány és a vallás kölcsönhatását, ill. egymásra épülő viszonyát vizsgálja. Munkásságáért 2002-ben Templeton-díjjal jutalmazták.
Jáki Szaniszló - Az agy, az elme és a számítógépek
A 2009-ben elhunyt bencés szerzetes teológus, fizikus, a Pápai Tudományos Akadémia egykori tagja posztumusz kötetében azt a témát járja körül, amely a korunkban divatos mesterséges elmékre és gondolkodó gépekre való utalásokat a tudományos műveltség hiteles jeleként értékeli. E káros tudományos divat a szerző szerint generációkon keresztül képes hatalmába keríteni az embereket. A mesterséges elmékről szóló állítás rendszerint kéz a kézben jár az agy és valamely fizikai eszköz vagy találmány vélt azonosságával, melyek közül kétségkívül az elektronikus számítógép a leginkább magával ragadó. A fizika nem képes megbirkózni a gondolat valóságával, s felmerül a kérdés, vajon az emberi viselkedés és tudat tanulmányozása elvégezhető-e a fizika eszközeivel, fogalmaival és módszereivel.
Samuel P. Huntington - A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása
A hidegháború után kialakuló politikai és ideológiai világhelyzetet elemző, a történelem lehetséges forgatókönyvét vizsgáló immár könyvtárnyi irodalomból hatását tekintve kiemelkedik Samuel P. Huntington 1996-ban megjelent könyve. Az amerikai politikatudós, a Harvard Egyetem professzora Francis Fukuyama gondolatait, „a történelem végét” hirdető elméletét bírálva jutott arra a megállapításra, hogy világunkat a szovjet kommunizmus összeomlása után nem a nyugati liberális demokrácia végleges diadala határozza meg, hanem a különböző vallásokon és kultúrákon nyugvó civilizációk összecsapásai.
Más szóval, a sokak által egyetemesnek – a történelem végcéljának – tekintett vagy hitt „nyugati demokrácia” elterjedése helyett Huntington szerint arra kell felkészülnünk (s annak a jeleit látjuk már ma is), hogy a különböző kultúrák és civilizációk egymással jobbára összeegyeztethetetlen értékei és érdekei újra és újra konfliktusokat, hidegháborúkat és a civilizációs törésvonalak mentén föllángoló helyi háborúkat okoznak. S a Nyugat – pontosabban a nyugati civilizáció – puszta fennmaradásának az a feltétele, hogy elfogadja: érdekeit egy többcivilizációs világrendben kell érvényesítenie, s a modernizáció nem jelenti azt, hogy a kínai, a buddhista, a hindu, az iszlám, az ortodox keresztény vagy épp a még csak kialakulóban lévő afrikai civilizáció átveszi a nyugati – vagy amerikai – értékeket. Mert olyan illúzió ez, amely nemcsak a civilizációk közti konfliktusok békés rendezését nehezíti, hanem azt is, hogy a Nyugat – lemondva saját egyetemességének hitéről – megőrizhesse egyediségét.
Umberto Eco - Baudolino
"Hát ez meg mi?" - bök Nikétasz úr, a bizánci birodalom legfőbb bírája és történetírója az orra elé tolt, nehezen kisilabizálható irományra - Baudolino maga alkotta nyelven írt, kamaszkori naplójára - az Úr 1204. esztendejének eleje táján. És Baudolino mesélni kezd. Bizáncot keresztes martalócok fosztogatják, a város lángokban áll, menekülniük kell, de Baudolino közben is mesél és mesél. A meséje nyomán kibontakozó kópéregénynek - a világhírű író-filozófus legújabb, immár negyedik, diadalútját járó regényének- a hőse ő maga, Baudolino, Rőtszakállú Frigyes paraszti származású fogadott fia. Méghozzá felettébb tevékeny hőse: Baudolino képzelő- és tettereje nem ismer határokat. Legfőbb ötlete egyenesen a Német-római Császárság egészének sorsát igyekszik új útra terelni... Ötlet és valóság viszonya azonban - a korábbi Eco-regényekből ismerős módon - igencsak összekuszálódik. Létező személy-e a távol-keleti "János pap", és írt-e levelet Barbarossának (a pápának, a bizánci uralkodónak)? Mi közük a babiloni háromkirályoknak a Grál-legendához, Nagy Károlyhoz és a Német-római Császársághoz? Baudolino és a cimborái mindenesetre elhatározzák: maguk mennek el a világ végére, János pap országába... Hogy a végén (de még inkább azon túl) megint mindenre fény derüljön, természetesen.
Ismeretlen szerző - Biblia
A biblia szó az ógörög byblion többes száma, jelentése "könyvek". (A "könyvtekercs" jelentésű byblion szó pedig a byblosz szóból származik, amely eredetileg az egyiptomi papiruszt, az ókorban íráshoz használt anyagot jelölte.) A Héber Bibliában egyedül Dániel próféta nevezi "könyvek"-nek a szent iratok gyűjteményét. A keresztények a Kr. u. 2. századtól fogva kezdték ezt a nevet az Istentől származónak vallott iratgyűjteményükre alkalmazni. Ez az egyszerű név találóan fejezi ki, hogy e műnek a rendkívülisége nem külső formájában van, hiszen csak könyveket, látszatra más emberi művekhez hasonló írásokat tartalmaz. A Bibliát gyakran egyszerűen "Írásnak", "Írásoknak" nevezik (Jézus és az apostolok is használják ezt az elnevezést), továbbá "Isten Igéjének", "Szentírásnak", "Könyvek Könyvének" is hívják. Az "Isten Igéje" elnevezés a Bibliából származik: Isten prófétákon keresztül közölt kinyilatkoztatásának megkülönböztető jelölésére szolgál. Ezen kívül Ézsaiásnál az "Úr könyve" néven szerepel. Eszerint tehát a Biblia Isten könyve az emberek számára.
Rózsa Huba - Az Ószövetség keletkezése I-II.
A Biblia (Ó- és Újszövetség) különböző korokból, különböző szerzőktől vagy iskoláktól származó írások gyűjteménye, amely végérvényesen csak a Kr. u. I. század végén zárult le, de eredete visszamegy a Kr. E. I. évezred kezdetéig, az írásbeliség Izráelben való megjelenéséig. Több írás hátterében álló szájhagyomány még ősibb, és a Kr. e. II. évezredből ered. A Bibliában kifejezésre jut a szerzők egyénisége, társadalmi helyzete és változó történeti körülményeik. Ha ismerni akarjuk Isten bibliai üzenetét, keresnünk kell azokat a konkrét viszonyokat, amelyekben az egyes könyvek létrejöttek. Az Ószövetség keletkezése című munkájában a szerző - a legújabb biblikus kutatások eredményei alapján - ennek az igénynek szeretne eleget tenni. A Törvény - Próféták - Írások - deuterokanonikus könyvek sorrendjében ismerteti az Ószövetség irodalmát. A bibliai szövegek végső kánoni formájából kiindulva, a történetkritikai módszer segítségével tárja elénk a könyvek keletkezéstörténetét. Kifejti az Ószövetség minden időkre szóló vallási üzenetét, de bőséges tájékoztatást nyújt azoknak is, akik elsősorban e kiemelkedő alkotás irodalmi sajátosságai és történeti értékei iránt érdeklődnek. Könyvéért a szerző 1998-ban Scheiber Sándor-díjat kapott.
Ismeretlen szerző - A kereszténység krónikája
Mintegy kétezer évvel ezelőtt a Római Birodalom távoli tartományában a palesztinai zsidók egy kicsiny csoportja azt kezdte vallani és hirdetni, hogy a Jeruzsálem melletti Golgotán keresztre feszített Názáreti Jézus feltámadt, és ő az Isten Fia, a Messiás. "Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztus nevében a bűnök bocsánatára, és veszitek a Szentlélek ajándékát... és hozzájuk csatlakozott azon a napon háromezer lélek." Ezzel elindult útjára a kereszténység, majd fokozatosan kiépült szervezete, intézményrendszere, a keresztény egyház is, amely a történelem során oly mélyen befolyásolta és meghatározta Európa és a világ jelentős részének életét.
Közel 300, kronológiai rendbe szedett, legtöbbször kétoldalas tanulmányban A kereszténység krónikája gondos körültekintéssel, eleven stílusban rajzolja meg ennek a két évezrednek a történetét a Jézus születése körüli időktől egészen napjainkig. Foglalkozik a katolikus, az ortodox és a protestáns egyházakkal csakúgy, mint a keresztény vallás viszonyával más világvallásokhoz. A könyv szerzői rávilágítanak arra a szerves kapcsolatra, amely - kiváltképp a középkorban - a keresztényi lét és a mindennapok viszonyát jellemzik, és nem kerülik el figyelmüket az építészet, a festészet és a zene történetének kiemelkedő alkotásai sem, amelyek gyakran a kereszténység jegyében jutottak el virágzásuk csúcsára. Ezt a fejlődést plasztikusan érzékelteti a könyvet illusztráló csaknem 1000 színes kép, térkép és grafika.
Szinte valamennyi téma mélyebb feltárásában további dokumentumok vagy háttérmagyarázatok, életrajzok és fogalommagyarázatok sietnek az olvasó segítségére, aki ennek folytán nem csupán egy világvallás átfogó krónikáját tartja a kezében, hanem megtalálhatja benne egyszersmind a kereszténység gondolkodóinak arcképcsarnokát is.
Külön értéke a könyvnek, hogy szerkesztőségünk a hazai nyelvi változatot magyar egyháztörténettel is kiegészítette. A gazdagon illusztrált összefoglalás színes képet ad a magyar vallási élet kialakulásáról, fejlődéséről, legszebb tárgyi emlékeiről Szent Istvántól napjainkig.
_Apokrifek.jpg?1650937463)
Ismeretlen szerző - Apokrifek
Különös világot nyitnak meg számunkra az apokrifek. Tarka, színes világ ez, szinte áttekinthetetlen eszmei gazdagsága, mely adódó esetben veszélyeket is rejtett magában az egyházra nézve. Az apokrifek részben az apostoli atyák írásainak kortársai, részben túlmutatnak ezen a koron, átívelnek a II. századba, de még a IV. században is keletkeztek apokrifek. Az ortodoxia mindig igyekezett elhatárolni magát az apokrifektől, az apokrifek szerzői azonban fáradhatatlanul buzgólkodtak eszméik terjesztésén. Szándék és színvonal tekintetében igen különbözőek az apokrifek. Némelyeket a tanító szándék, másokat a kíváncsiság ihletett, sok apokrif a regényt pótolta a keresztényeknél, szórakoztató igénnyel készült. Történelmi szempontból messze igénytelenebbek az újszövetségi könyveknél vagy az apostoli atyák írásainál. Az apokrifek szerzői sokszor a névtelenség homályába burkolódznak, legtöbbször pedig más néven adják közre műveiket.
Vanyó László - Az ókeresztény egyház irodalma
A könyv elsősorban az ókeresztény kor egyházának irodalmát és azzal összefüggésben a történelmét mutatja be, a kereszténység születésétől a vértanúk koráig.
