Utam ​a kölni Kármelba Maria ​Amata Neyer OCD magyarázataival és kiegészítéseivel

Hetényi Varga Károly - Szerzetesek ​a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában I.
Ha ​az államhatalom, a siker és gazdagság, a tudomány és a művészet jeles képviselői megérdemlik, hogy az olvasó különböző lexikonokban oly gyakran találkozzék nevükkel-cselekedeteikkel, akkor illő, hogy a szellem és a morál kimagasló személyiségei is kapjanak nyilvánosságot, áldozatos tetteik ne merüljenek a felejtés homályába. A művelt világ tud a kereszténység vértanúiról, évezredek nagy eseményei se tudták áldozatukat kitörölni a történelem emlékezetéből. Ha ez így van, akkor a 20. század vértanúi is kivívták maguknak azt a jogot, amely az utókor számára kötelességként is felfogható. Hetényi Varga Károly, a tudós egyháztörténész immár nagy munkájának harmadik kötetét tette elénk. A _Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában_ című műről van szó. Torkunk, szívünk elszorul ennyi szenvedés hallatán, láttán, értelmünk, lelkünk megvigasztalódik ennyi jóság, nemesség, önfeláldozás ismeretében. A szerző itt él Pécsváradon. Otthonában dolgozza fel a Kárpát-medencére kiterjedő anyagát, és felesége, Borbála asszony segítségével készíti elő a nyomdának... Ez a szó szerint páratlan vállalkozás még nem fejeződött be. A sorozat következő kötetei a férfi és női szerzetesrendek üldözött tagjainak sorsát mutatják majd be, ahogy eddig is, az egész Kárpát-medencére kiterjedően. (_Dr. László Lajos író -- Pécsi Rádió, 1996. dec. 22._) Hetényi Varga Károly kutató történésznél az elmúlt fél évszázadban senki sem tett többet a XX. századi magyar egyháztörténet "fehér foltjainak" felszámolásáért. Megdöbbentő, hogy egyedülálló vállalkozása méltó elismerésre, támogatásra nem talált. Szeretném remélni, hogy értékválságos korunkban "Isten népe" soraiban lesznek olyanok, akik küldetésük és felelősségük tudatában a szerző segítségére lesznek. E kötet rendkívül áldozatos munkával történt megírása elsősorban szolgálat, hogy minden olvasója hitelesebb képet kapjon oly sok elhallgatás és torzítás után az egyház krisztusi vonásairól. (_Hölvényi György tudományos kutató, Budapest -- Új Ember, 1999. szept. 26._) Örömmel olvastam a Hetényi Varga Károlyról szóló sorokat. Szerintem az ő munkája rendkívül értékes és pótolhatatlan. Az egyház is csak nagy elismeréssel és hálával tartozik neki azért az óriási kutatómunkáért, mellyel az egész magyar területen szenvedő papok és szerzetesek küzdelmeit és szenvedéseit megörökítette. Mi, erdélyiek külön hálával tartozunk neki, mert általa ismertük meg az összmagyarság egyházi összetartását a hitlerizmus és a kommunizmus idején egyaránt. Nagy érdeklődéssel várjuk újabb könyvének megjelenését, s reméljük, hogy az anyaország papsága is megfelelő elismerésben részesíti. (_Szirmai Béla ny. kanonok, Brassó -- Új Ember, 1999. okt. 24._)

Mehrle Tamás - Szent ​Domonkos életének tanítása
"Elmélkedésünk ​alapjául P. Petitot: _Vie de Saint Dominique_-jét vettük. Módszerünk általában az volt, hogy Szent Domonkos élettörténetének egy-egy szakaszához fűztük reflexióinkat. E megfontolásokat egyrészt P. Petitot-nak említett műve sugallta, de mégsem kötöttük magunkat e könyvhöz, hanem egészen szabadon, a szükségnek és a körülményeknek megfelelően fűztük gondolatainkat. Ha most újra átolvasnám a sorokat, bizonyára feltűnnék, hogy mennyire tükröztetik vissza a mi életünket, küzdelmeinket, problémáinkat. Szent Domonkos élete alkalmasnak mutatkozott arra, hogy alkalomszerű megjegyzések, reflexiók, lazán összefüggő sorozatát kapcsoljuk hozzá." - - - - - - - - - - - "Kövessük Szent Domonkos Atyánkat: tartsuk magunkat Rendünk haszontalan tagjainak, Isten haszontalan szolgáinak. Viszont ha jóakaratú munkánknak sem lesz eredménye, alázattal dolgozzunk tovább. Áldozzuk rá és tegyük fel egész életünket szent célunk érdekére, bízva abban, hogy Isten a megfelelő órában majd megadja a sikert, a növekedést. Örüljünk annak, ha azt, amit mi vetettünk el, mások majd learathatják! ... Hiszen, sem nem az valami, aki ültet, sem nem az, aki öntöz, hanem Isten, aki a növekedést adja! Aki pedig ültet, és aki öntöz mindegyik a saját jutalmát nyeri majd el munkája szerint. (1.Kor. 3,7-8.)"

Edith Stein - A ​Bárány menyasszonya
Edith ​Stein korunk egyik legjelentősebb nőalakja. (...) Olyan korban élt, amely jobban szerette a sötétséget, mint a világosságot. Ezért kellett életét az erőszaknak kioltania. Szelleme, halhatatlan művei annak bizonyítékai, hogy haláláig az igazságosság hitvallója volt. II. János Pál pápa 1998. október 11-én iktatta a szentek sorába. Emléknapja augusztus 9. (...) A dokumentumokat Teresia Renata Posselt, Benedicta nővér egykori perjelnője fűzte egybe és látta el magyarázó jegyzetekkel. A könyv 1948-ban jelent meg németül, majd több nyelvre lefordították, és számos újabb kiadást ért meg. Magyarul most olvasható először. Sarutlan Kármelita Nővérek, Pécs, 1998

Ismeretlen szerző - Pio ​atya világa 2.
Pio ​atya misztikus élete kimeríthetetlen téma. Sok mindent tudunk róla, mégis oly kevéssé ismerjük őt. A Pio atya világa című sorozat az atya életének eddig kevesek által ismert történéseinek közzétételével igyekszik közelebb hozni őt az olvasókhoz. A válogatás második kötete az első részhez hasonlóan nagyon személyes hangvételű olvasmány. Szerzetestársai, valamint a környezetében élő hívek és barátok elevenítik föl emlékeiket a mindannyiuk közös példaképévé vált Pio atyáról. Ők jegyezték le a válogatásban szereplő mondásait és tetteit, amelyeken keresztül mélyebben megismerhetjük Pio atya kapcsolatát az őt körülvevő emberekkel és Istennel. Pillanatképek ezek két párhuzamos világból, hiszen Pio atya az emberi és isteni világnak egyidejűleg és folyamatosan részese volt. A könyv fő különlegessége, hogy Pio atya jellemének és személyiségének éppen az emberi és az isteni világ közötti kapcsolatot jelentő dimenzióját tárja fel. Ez nem más, mint a humor. Pio atya cselekedeteivel személyesen mutatott példát nekünk a keresztény boldogságra és a szent örömre, amely minden szenvedést és nehézséget elviselhetővé tehet a számunkra.

Grażyna Sikorska - Jerzy ​Popieluszko, a kommunizmus áldozata
E ​mű Jerzy Popieluszko (1947--1984), a harminchét évesen vértanúhalált halt lengyel katolikus pap életútjával ismertet meg. Végigvezet gyermekkorán és szemináriumi évein, sorkatonai szolgálata viszontagságain. Részletesen bemutatja sokoldalú lelkipásztori működését, a Szolidaritás-mozgalomhoz fűződő kapcsolatát, a nyolcvanas évek Lengyelországának politikai viszonyait, illetve szemelvényeket ad Popieluszko nagyhatású szentbeszédeiből. A záró fejezetben elénk tárul a kommunista hatóságoktól elszenvedett üldöztetése, és megrázó beszámolót olvashatunk bestiális meggyilkolásáról. Popieluszko atya személyében a katolikus egyház legújabb kori történetének egy hazánkban kevéssé ismert hőse lép elénk. Zsille Gábor

Kulics Ágnes - Tölgyesi Ágnes - ...evilágból...
"Az ​én országom nem e világból való" - mondja Jézus Pilátus előtt. Tölgyesi Ágnesnek a XXI. Magyar Filmszemlén közönségdíjat nyert filmje és Kulics Ágnessel együtt készített interjúkötete egyaránt ezt a címet viseli: ,...evilágból..." Apácák emlékeznek. Hogyan kapták elhívatottságukat, miként gyakorolták hivatásukat: az ápolást, a szegények gondozását és a tanítást, hogyan élték rendi életüket. Az a világ, amelyben a kedvesnővéreknek életük nagy részét leélni megadatott, a háborús pusztításnak, az iskolák államosításának, a kitelepítéseknek és meghurcoltatásoknak a világa volt. 1950-ben, a szerzetesrendek szétszóratásakor, több mint tízezer apáca került az utcára. Elhivatottságból, hitből, emberszeretetből felesküdtek a szolgálatra, és esküjüket minden fenyegetettség ellenére mindmáig megtartották, mert számukra "evilágból" nem érkezhet hitükkel ellenkező utasítás.

Bocsa József - Az ​egyháztörténelem nagy alakjai
A ​történelemmel nem szaktudósként foglalkozók számára igazán nem a történelmi adatok, események, folyamatok bemutatása az érdekes, hanem olyan gondolatok, személyes életrajzi minták, cselekvési példák megmutatása, amelyek az ő számára is hasznosíthatók. Bocsa József piarista atya éppen ilyen céllal írta meg „Az egyháztörténelem nagy alakjai" című könyvét. A kötetben szereplő életrajzokban nem a teljesség volt a fő cél, hanem olyan részletek kiemelése a szóban forgó személyek életéből, írásaiból és megnyilatkozásaiból, amelyek a mai kor embere számára is példaértékűek, és amelyek személyes közelségbe hozzák azokat, akikről szólnak. Maga a kötet a Mária Rádióban elhangzott előadásokat tartalmazza. A könyvben 35 olyan személy életrajza szerepel, akik már szentté vagy boldoggá vannak avatva, illetve akik szent életet éltek, és minden esélyük megvan rá, hogy előbb-utóbb szentté is avassák őket. Jelen írás bizonyos szempontból folytatása, bővített kiadása a szerző "A szentektől tanulni" c. könyvének. Abban tíz szent rövid életrajza szerepelt tőlük vett idézetekkel, életük apró epizódjaival, amelyek mind alkalmasak arra, hogy tanuljunk belőlük.

Gyéressy Ágoston - Boldog ​Özséb élete
A ​könyv az egyetlen magyar alapítású rend, a Pálos Rend alapítójának, Boldog Özsébnek életét, életszentségét mutatja be. Részletes képet ad a XIII.századról, arról a korról, amelyben a remeték éltek, s akiket Boldog Özséb rendbe fogott össze. A könyv leírja a tatárjárás pusztításait és a második honalapítást, melyben Szent Margit vezeklésén kívül Boldog Özséb és a többi pálos szüntelen könyörgésének is fontos része volt. A pálosok nem tesznek egy lépést sem övéik kanonizációjának, mert hirdetik: minden pálosnak szentté kell válnia. Boldog Özséb ősidőktől tartó folytonos kultusza alapján a Vatikán jóváhagyná nyilvános tiszteletét, s erre a célra szentmisét és zsolozsmát is engedélyezne, ha a hívek nagy számban imádkoznának közbenjárásáért és kérnék szentté avatását. E könyv pedig legyen számunkra példa és figyelmeztetés a szentéletű pálosok követésére!

Közi Horváth József - Mindszenty ​bíboros
A ​tömörségében is teljességre törekvő, közérthető nyelven megírt zsebkönyv, mely magyar nyelven csak több idegen nyelvű kiadás után jelent meg, a magyar katolikus egyház XX. századi kimagasló alakját állítja elénk példának. Werenfried van Straaten, a flamand származású premontrei atya, aki oly sokat tett a bíborosért annak életében és utána is, az egyetemes egyháznak ezt a figyelmeztetést adja: „Jaj nekünk, ha elfelejtjük őt!” A bíboros máriacelli temetésén pedig nekünk magyaroknak ezt kötötte lelkünkre: „Te árva magyar nép, népe annak a nagy lelkipásztornak, akit itt, Mária kegytemplomában nyugovóra helyezünk, fordulj Te is vele, a nagy főpásztorral Máriához!”

Egres Odo S. - Szent ​Bernát élete és tanítása
Egres ​Odó műve nem történész munkája, mégis sajátos értéke van. Amikor a magyar ciszterciek egy csoportja Zirc feloszlatását követően Dallasban megtelepedett, szükség volt egy kis könyvre, amely a ciszterciek eredetét és eszményeit szemléltető módon és népszerű rövidséggel előadja. Odó atya, aki még a negyvenes évek a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte meg a doktori címet, majd rövid ideig Baján volt tanár, vállalkozott a mű megírására. Elsősorban Szent Bernát barátjának, Saint Thierry Vilmosnak életrajzára és Bernát műveinek szövegére támaszkodva vázolta föl a nagy clairvaux-i apát arcképét, amit azután más életrajzi forrásokból és legendai hagyományok alapján egészített ki.

Jacques Le Goff - Assisi ​Szent Ferenc
Assisi ​Szent Ferenc egyénisége kétszeresen is lenyűgöz, amióta csak érdeklődésem, lassan már fél évszázada, a középkor felé fordult. Mindenekelőtt maga a történelmi személy, aki a XII-XIII. század fordulójának meghatározó időszakában, a középkor modern és dinamikus szakaszának kezdetén, mozgásba lendítette a vallást, a tág értelemben vett kultúrát és a társadalmat. Félig szerzetesként, félig laikusként, az ekkortájt fellendülő városokban, az utakon és a magányos elmélkedés színterein, az udvari kultúra fénykorában, amely egyben a szegénység, az alázat és a prédikáció új gyakorlatának korszaka is, az Egyház peremvidékén, de óvakodva az eretnekségtől, lázadó szellemben, de nihilizmus nélkül, Közép-Itáliában, a kereszténység legforrongóbb vidékén munkálkodva, Róma és az alvernai magány között, Ferenc meghatározó szerepet játszott az új keresztény társadalom apostolaivá váló, frissen megalapított koldulórendek felemelkedésében, és ökológiai dimenzióval gazdagította a keresztény lelkiséget, olyannyira, hogy a vallásban, az irodalomban és a képzőművészetben kifejeződő középkori természetszemlélet megalkotójának tűnik. Ferenc a Krisztust középpontba állító és a vele való azonosulásig jutó újfajta szentség mintaképe, az első ember, aki maga is részesült a stigmákban saját kora és a középkori történelem mindmáig legvonzóbb egyéniségei közé tartozik kezdi könyvének előszavát Jacques Le Goff. Nagy jegyzetapparátussal ellátott, tudós munkái mellett a világhírű történész előszeretettel műveli az olvasmányos történeti esszé műfaját is. Ez utóbbi típusba sorolható ez a kötet, mely az igazi Szent Ferenc alakját úgy teszi szinte láthatóvá és hallhatóvá, hogy egyúttal mozgásban lévő, izgalmasan változó koráról is pontos képet ad.

Wilhelm Hünermann - A ​világ plébánosa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Maróthy-Meizler Károly - Az ​ismeretlen Mindszenty
Ez ​a különleges könyv a munkatárs, kortárs, politikus (a szerző keresztényszocialista képviselő volt a két világháború közti Magyarországon) szemével mutatja be Mindszenty bíborost bíborosi kinevezése előtti életszakaszában. Ki volt ő a bíborossága, a Moszkvával való harca előtt? Hogyan fejlődtek ki és miképpen jelentkeznek előző életében azok a jellemtulajdonságok, amelyek a világ első szabadsághősévé emelték? Bár a Mindszentyvel foglalkozó irodalom már könyvtárnyi terjedelműre nőtt, de erről nem beszél, inkább csak a kommunizmus elleni harcáról. A műben megismerjük Mindszenty óriási, tántoríthatatlan, Krisztust mindenben követő, a hazáját végsőkig szolgáló, azért önmagát is felajánló alakját, akiről nemcsak a hívők milliói vehetnek példát, hanem az egyház főpapjai is – a mai időkben is. A könyv emellett úgy mutatja be a trianoni utáni korszakot, amely még a mai történelemkönyvekből is hiányzik.

Szent Faustyna Kowalska - Napló
Szent ​Fausztina, polgári nevén Helena Kowalska 1905-ben született a lengyelországi Łódź melletti Glogowiec faluban egy tízgyermekes család harmadik gyermekeként. Gyermekkorától kezdve az ima szeretete, a szeretet, az engedelmesség, és az emberi nyomor iránt való érzékenység jellemezte. Iskolába csak 3 évig járt, majd elhagyta otthonát és gazdag családokhoz ment szolgálóleánynak. Húsz éves volt, mikor belépett az Irgalmasság Anyja Nővéreinek Kongregációjába, amelyben Maria Faustina nővérként 13 évet élt le szakács, kertész és portás munkakörben. Élete az Istennel való rendkívül bensőséges egységet takarta, habár igen egyhangúnak és szürkének tűnhetett. Gyermekkorától kezdve szeretett volna nagy szent lenni és következetesen törekedett is erre, együttműködve Jézussal az elveszett lelkek megmentésében. Egész életét fölajánlotta áldozatként a bűnösök megmentésére. Ennek a jegyében is hunyt el, hosszadalmas, fájdalmas betegeskedés után. Misztikus, istenközeli élményeiről naplót vezetett, ami majdnem teljes egészében kiadásra is került. Nyelvezete, stílusa alapján nehezen hihető, hogy egy 3 osztályt végzett nő írta. Tartalma, és a hatására bekövetkezett csodák mellett ez is alátámasztja hitelességét, isteni sugalmazottságát.

Nyisztor Zoltán - Neumann ​Teréz, a stigmatizált
A ​könyv Neumann, vagy Konnersreuthi Teréznek, az Oltáriszentég csodájának az élete (1929-ig). Teréz stigmatizált volt, Jézus szenvedésének és halálának látomásai haláláig, 36 éven át minden pénteken megismétlődtek (kivéve bizonyos liturgikus időszakokat, napokat). 1922 karácsonyától nem vett magához szilárd ételt, 1926 karácsonyán a gyomra és a bélrendszere leállt, többé nyelni sem tudott, ettől kezdve testét csak a napi szentáldozás táplálta! Az Oltáriszentség eme újabb csodáját sem tudja a tudomány megmagyarázni, ezért inkább elhallgatják. Hasonló csodás élete volt a XIX. században Lateau Lujzának.

Capuai Boldog Rajmund - Sziénai ​Szent Katalin élete
Több ​indok is készteti a Szent István Társulatot arra, hogy Sziéniai Szent Katalin életét és műveit a magyar Egyház olvasói kezébe adja. 1980-ban volt hatszáz éve Szent Katalin halálának. 1970. szeptember 27-én VI. Pál pápa egyházdoktorrá nyilvánította Avilai Nagy Szent Terézzel együtt, akinek művei már korábban is eljutottak a magyar olvasóhoz. Szent Katalin most szól hozzánk először magyarul. Elsőnek a szent életét, majd tanítását, a Dialógust adjuk közre. Ezt követi majd 389 levele. Különös aktualitást ad a művek kiadásának az a II. Vatikáni Zsinaton megfogalmazott igény, hogy a laikusok egyre aktívabban kapcsolódjanak bele az Egyház életébe. Szent Katalin, aki nem kolostorban élt, ősmintája az ilyen hívő lelkeknek. Az életrajz műfaja, a legenda eredetileg a szentekről szóló írásokból (mártírtakták, szent remeték és hitvallók élete) olvasásra kiválasztott részleteket illetve ezek gyűjteményét jelentette. Jelen esetben sajátos tárgyilagosságot és hitelességet kap a mű attól, hogy a szent gyóntatója állította össze az anyagot részben a saját ismeretei, részben az általa jól ismert szemtanúk vallomásai alapján.

Jo Lemoine - Casciai ​Szent Rita
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lepold Antal - Csernoch ​János
A ​rövidke könyv Nagymagyarország utolsó hercegprímásáról, Csernoch Jánosról szól, udvari papja, Lepold Antal visszaemlékezéseiben. Az író végigvezet minket az első világháború, a trianoni békediktátum, majd a rákövetkező időszak viharos eseményein, bepillantást kapunk egy pápaválasztásba, és megismerjük a hazájához haláláig hű főpapot. A hercegprímás esztergomi síremlékére a magyar törvényhozás ezt iratta; „Az égben visszakéri, amit a földön megmenteni nem tudott”.

Dér Katalin - Szépséges ​értelem
Canterbury ​Szent Anzelm a keleti és a nyugati Egyház kettészakadásának (1054), a Canossa-járásnak (1077), a clunyi reformnak és a keresztes háborúk megindulásának (1095) mozgalmas korában élt (1033-1109), amikorra az utolsó európai népek megtérésével kibontakoztak a szellemileg egységes Universum Christianum körvonalai, miközben egyszersmind hallatlanul megnövekedett az érdeklődés a ratio, a hitkérdések filozófiai, értelmi megközelítésmódja iránt. Írásai az eukarisztikus és szentháromságtani polémiák, a Filioque-vita, az egyházi és világi hatalom viszonya körüli csatározások közegében, a szellemi pezsgésnek ebben a kereső és vitatkozó légkörében születtek meg. Ami Canterbury érsekének személyiségét, munkásságát minden korban figyelemre érdemessé, példaértékűvé teszi, az a hit és értelem harmóniáját megvalósítani törekvő, ugyanakkor a kettő viszonyának problematikus voltát mélységesen, szenvedélyesen komolyan vevő intellektuális habitusa. A kötet elsőként ad átfogó pályaképet magyar nyelven a korai skolasztika e nagy alakjáról, gondolkodásának meghatározó vonásairól, filozófia- és teológiatörténeti jelentőségéről, kiemelten hangsúlyozva életművének maradandó, időtálló, ma is aktuális aspektusait; mindazoknak szól, akik érdeklődnek a középkor teológiája és bölcselete, hit és értelem, Biblia és logika, teológia és filozófia viszonya vagy a középkori nyelvelmélet iránt. A szerző Anzelm korának, életrajzának, művei tartalmának, személyiségének, gondolkodói sajátosságainak áttekintése után a Bibliához és az ágostoni tradícióhoz fűződő viszonyát és eredetiségének mibenlétét elemzi, majd - a kutatás új meglátásait saját tudományos eredményeivel ötvözve - az iratokat alapvetően meghatározó egységtörekvés aspektusából értelmei legfontosabb alkotásait, a Monologiont, a Proslogiont és az azt követő polémiát (Vita a Proslogionról), A grammaticusról című logikai, nyelvelméleti dialógust, a Miért lett Isten emberré? című megváltástani művét és annak helyét a 11. századi zsidó-keresztény vallásközi kapcsolatok szempontjából, nem mellőzve a többi írást sem (Az igazságról, Az akarat szabadságáról, A Sátán bukásáról, A Szentlélek származásáról, A szeplőtelen fogantatásról és az áteredő bűnről stb.). A könyv zárórészében kerül sor az anzelmi teológia esztétikai aspektusának tárgyalására, ami napjainkban - főként Hans Urs von Balthasar nyomán - a teológiai érdeklődés homlokterében áll.

Grüll Tibor - Pontius ​Pilatus
Ki ​volt Pilatus? Egy erőszakos és bosszúszomjas, velejéig antiszemita SS-Gauleiter, aki egyetlen alkalmat sem mulasztott el, ha zsidókat gyilkolhat? Vagy egy gyengekezű, korrupt bábfigura, aki az igazságot bármikor kész volt alárendelni pillanatnyi érdekeinek? Vagy talán csak egy csinovnyik lelkületű tisztviselő, egy apró fogaskerék a Római Birodalom hatalmas gépezetében, aki minden helyzetben görcsösen jól akart dönteni, s éppen ezért sohasem sikerült neki? Korunk történészeinek egy része is ezekre keresi a választ a Pilatusra vonatkozó egykorú dokumentumokban, amelyek bemutatására e kötet vállalkozik.