Színház ​az egész világ Molnár ​Ferenc regényes élete / Liliom öt asszonya

Varga József - Ady ​és kora
Költészetünk ​legnagyobb megújítója, Ady Endre születésének 100. évfordulójáról emlékezett meg 1977-ben az ország. Varga József könyve a magyar irodalomtudomány elsõ teljes Ady-pályaképe. Társa a kalauzolásban maga a költõ, aki cikkekben, noellákban, levelekben vallott magáról, és segítõi a költõ kortársai, akik hû emlékezésekkel örökítették meg alakját.

Kabdebó Lóránt - Szabó ​Lőrinc lázadó évtizede, 1918-1928
A ​munka Szabó Lőrinc indulásának éveit, az 1818-1928 közti szakaszt dolgozza fel kandidátusi disszertációjában. Elemzése során mindenekelőtt magára az életműre, a versekre, műfordításokra, bírálatokra, cikkekre épít, de bőven merít Szabó Lőrinc részben kiadatlan naplójegyzeteiből; segítségükkel nem csupán a költő életrajzát sikerül új adatokkal gazdagítania, hanem az életmű analízisében is új eredményekre jut.

Bodnár György - Juhász ​Ferenc
A ​Juhász Ferenc költészetét bemutató monográfia alapjául szolgáló tanulmányok egy része szinte egy időben készült a költői életmű alakulásával. A szerző negyven éve figyeli közelről a költő pályáját, könyve tehát "a részt vevő tanú megnyilatkozása". A szöveget a költő munkásságát elemző írások bibliográfiája teszi teljessé.

Millok Éva - Fogoly ​a Vártoronyban
"Száz ​évvel ezelőtt született Ady Endre, akinek életéről és munkásságáról számtalan mű jelent meg. Barátai és kortársai imádták vagy gyűlölték, de senki sem maradt iránta közönyös. És bár halála óta közel hatvan év telt el, annak számára, aki igazán megismeri, ma sem csupán az irodalomtörténet egyik klasszikusa merevedett alakja izgalmas, eleven, bonyolult személyiség, csupa belső dráma, élete csupa harc, vívódás, és költészetében a huszadik század magyarságának legösszetettebb problémái jelennek meg csodálatos kifejező erővel. Millok Éva nem a halott Adyt méltatja, hanem az első embert próbálja megidézni. Nem elemző tanulmányt ír, hanem regényt, amely a modern ábrázolás eszközeivel él, szubjektív látomást vetít fel, és a költő egyetlen drámai éjszakájában jeleníti meg életének s egyéniségének döntő elemeit. Ez a szubjektív módszer azonban mégsem hamisít. Ady költészetével és egyéb írásaival megismerkedve, az olvasó lényegében áttekintést kap a magyar irodalom egyik legjelentősebb alakjáról."

G. Juhász Judit - Nádor Tamás - Scherer Zsuzsa - Faludy ​György
Aki ​egyetlen sorát sem olvasta, az is tudja: Faludy György neve szinte eggyé forrt Villonéval, akinek verseit ő tette népszerűvé a 20. század Magyarországán. Szabadságszerető szelleme nemcsak a középkori francia költővel rokonítható, hanem Petőfi Sándorral is. Mindkettejük életének vezérfonala: a szabadság és a szerelem. Humora, bölcsessége még a recski szenvedések időszakában sem hagyta cserben. Önmagáról e könyvben tabuk nélkül beszél. Mások saját nézőpontjuk tükrében láttatják őt. Megszólal többek között régi barát, könyvkiadó, költőtárs, Budapest főpolgármestere. Saját vallomásai és mások emlékezete állítja össze azt a friss szellemű Faludy portrét, amelyet most az olvasó a kezébe vehet.

Ismeretlen szerző - Kazinczy ​és kora (1750-1817)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​pagony dalnoka
Vannak ​orvosok, akiknek különösen fontos az irodalom. Tudunk jeles írókról, akik a gyógyítás tudományával kezdték, aztán a lélekábrázolással folytatták mindhalálig. Miként Németh László is tette. S vannak orvosok, akik az irodalomtörténettel, a művekről szólás tudományával foglalatoskodnak. Közéjük tartozik a Fejér megyei Sárkeresztesen élő Dr. Csiák Gyula, aki a falu neves szülöttének, Bársony Istvánnak életével és életművével foglalkozik, főként azóta, hogy a Székesfehérvárhoz közeli községben gyakorolja hivatását. S most itt van eddigi legnagyobb vállalkozása, ez a könyv. A könyv, amely bemutatja azt a vadászírót és a magyar próza mesterét, akit életében oly sokan tiszteltek, s akiről hosszú évtizedekig alig lehetett hallani. Jeles kortársai elismerték írásművészetét, természetimádatát, az állatok és növények veretes bemutatását. Fölfedezték, hogy ugyanakkor emberközpontú és humánus az a világ, amely Bársony István műveiből elénk áll. Kár, hogy a feledés évtizedei sokat ártottak, de ezen már nem kell keseregnünk. Sokkal fontosabb az az eseménysorozat, amely az író születésének 150. évfordulója körül lezajlott a szülőfaluban épp úgy, mint a megyeszékhelyen vagy éppen Budapesten és szerte az országban. Bebizonyosodott, hogy van igény ma is az olyan nemes prózára, mint amilyen Bársony István szellemi műhelyében megszületett. S hogy újra terjed, abban Csiák doktornak elévülhetetlen érdemei vannak. Voltak eddig is, hiszen kiváló szervező munkája, az életmű kiadásának támogatása, számos rendezvény megszervezése, s az egész kutatás irányítása mind-mind azt jelzi, hogy egyrészt lelkes patrióta áll e tevékenység mögött, másrészt - s ez főleg ebből a könyvből látható - érzékeny lelkületű irodalmár is ő. A szorgos és aprólékos munka meghozta hát gyümölcsét. Köszönet érte a lélek és a test gyógyítójának, aki remélhetőleg egyre több embert buzdít arra, hogy olvassa Bársony István műveit.

Ismeretlen szerző - Emlékkönyv ​Gárdonyi Géza születésének 100. évfordulójára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szeghalmi Elemér - Ambrus ​Zoltántól Gyurkovics Tiborig
Az ​1971-ben kiadott _Freskó és pasztell_ című tanulmánykötete után Szeghalmi Elemér újabb tanulmánykötettel lép az olvasók elé. A századforduló és a jelenkor kiemelkedő íróinak, költőinek életművét (köztük több katolikus szellemű alkotóval) keresztény aspektusból vizsgálja és értékeli. A jelen kötet első és utolsó íróját születési éveiket tekintve 70 év választja el egymástól. A szerző tanúsága szerint "másfél évszázadnyi történés, esemény, nemzeti és személyes dráma sűrűsödik" ebben az időszakban. A kötet mintegy eszmei eligazításul is szolgál a keresztény szellemiségű, irodalomkedvelő ifjúságnak.

Laczkó András - Takáts ​Gyula
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dersi Tamás - Illés ​Endre
Tartalom Bevezető A ​novellista Köd a Rákóczi úton "Szép angyaloknak húga?" Hamisjáték, sok szereplővel Teljes világítás Történelmi fenyegetés Pofon az autóbuszon Kortársak ábrázolása Önéletrajzi töredékek A fájdalom szorításában Összefoglalás A kritikus Az Est, Pandora, Budapesti Hírlap Távol a vitáktól Változó korízlés Illúziók nélkül Együttes vallomás A drámaíró Irodalom és színház A Törtetők fogadtatása A szenvedély mérgezettjei Engedékeny dráma Türelmetlen szeretők Karikatúra a sznobról Mítoszok maszlaggal Festett egek Zárókép A műfajteremtő Non fiction az irodalomról Oxigén az irodalomtörténetben Új Krétarajzok Patinás arcképek Találkozás a lázító szépséggel Áttekintés Jegyzetek Illés Endre művei

Béládi Miklós - Illyés ​Gyula
"Illyés ​Gyula élete átíveli a századot, művei a század történelmében gyökereznek. Akár életrajzának adataiba pillantunk, akár munkáinak szellemi, erkölcsi tartalmaira gondolunk: letörölhetetlen róla a XX. századiság bélyege. Sodortatni nem hagyta magát: teremtő módon együtt élt, együtt lélegzett korával, ha akart sem tudott kívül maradni rajta. Megérti a modern irodalom «intellektuális kétségbeesését», nem egy képviselőjét nagyra is tartja; ő maga azonban az írói munkát erkölcsi szolgálatnak tekinti. Alkotásra biztató megrendelést mindig korától, pontosabban szóval: népének-nemzetének helyzetétől fogadott el. Sokkal józanabb, kételkedőbb alkat annál, semhogy romantikus népboldogító terveket dédelgetett volna magában. Pontosan fölmérte, hol áll napjaink szövevényében az irodalom, és mi lehet az író szerepe. Ez a feladatvállaló elszántság nem tesz különbséget egyéni, emberi és nemzeti tennivalók között. Az idő és hely kívánalmai szerint cselekvést követel az írótól, a jó ügy szolgálatát írja számára elő..." írja Béládi Miklós könyvének bevezetőjében.

András László - A ​Madách-rejtély
Madách ​minden kétséget kizáróan a magyar irodalom legvitatottabb alakja. Ahhoz sem férhet kétség, hogy a vita gyújtópontjában Az ember tragédiája áll: vélemények, ellenvélemények kereszttüzében - immár több mint százhúsz éve. Hiteles-e az a kép, amely a nemzeti köztudatban erről a falujába begubózott, világtól elzárt nógrádi nemesúrról és a magyaron kívül eddig huszonnyolc nyelven,százegy fordításban megjelent művéről él? Van-e, és ha van, mi a titka Madáchnak és Az ember tragédiájá-nak, annak a mélységes ellentmondásnak, amely - az irodalomtörténet sugalmazása szerint - a szerző és műve között feszül? Miért írt ( vagy mért írt volna ) egy tizenkilenc éves korától bizonyíthatóan vallásellenes drámaíró egy vallásos ( vagy legalább is vallásos jellegű ) művet? Miről szól a Tragédia ? Korszerű írás volt-e a magakorabeli Európában? Volt-e Madáchnak "filozófiája" , és ha volt, honnan merítette? Dráma-e a Tragédia, vagy csupán olvasásra szánt drámai költemény? Ha dráma, mitől az? Véletlenül sikerült-e olyannak, amilyen lett, vagy a szerző szándéka szerint? Mi a viszony a Tragédiában a hit és a tudás között, azaz valóban idealista szemléletű alkotás-e, mint ahogy az irodalomtörténet állítja, vagy természettudományos alapon álló, materialista mű? Kinek ad igazat Madách? Ádám-önmagának, vagy Lucifer-önmagának? Hitt-e Istenben? Élő alkotás-e a Tragédia ma is, vagy tisztelni való irodalmi ereklye csupán? A Madách-rejtélynek ezekre és más nyitott kérdéseire, a kor, a szerző személye és a mű közötti kapcsolatra keresi a választ András László bevallottan elfogult, vitairatnak is beillő, új, eredet gondolatokban gazdag könyve.

Halász László - Karinthy ​Frigyes
Az ​egész város beszéli... ezzel a címmel jelentette meg egyik írását. Az egész város, az egész ország beszél róla, az egész - vagy majdnem az egész - város és ország ismerni vélte, ismerni véli, szerette és szereti... Ellentétben annyi más "nagy emberrel", Karinthy kerülte, félte a magányt, csak többedmagával érezte jól magát. Mindenki rokona, ismerőse, Mindenkinek utódja, őse - írta egyik versében. S ha ez igaz volt életében, még igazabb ma: halála után. Történetek és legendák keringenek életéről és csúfondáros szelleméről, meghökkentő tréfáit és hangsúlyait idézik, felnőttek és gyerekek olykor előbb ismerkednek meg egy-egy irodalmi paródiájával, mint magának az írónak műveivel, akit a karikatúra megformál... Megírt helyzeteiből alapszituációk váltak, ugyanarra gondolunk, ha azt mondjuk például: röhög az osztály. Ő volt a legnagyobb humoristánk, de még semmit sem mondtunk el azzal, hogy zseniális humorista volt. Megrendítő verseket is írt, de nem szoktuk költőnek nevezni, mélyértelmű novellák fűződnek a nevéhez, de nem novellistaként tartjuk számon, számos nagyhatású újságcikk szerzője, de nem úgy gondolunk rá, mint publicistára, izgalmas regények kerültek ki tolla alól, de ha regényírókról beszélünk, mégsem ő jut eszünkbe... Ki kérdezett? - írta le egyszer nyugtalanul, mintegy rajtakapva magát csillapíthatatlan szenvedélyén, hogy örökké szólnia kell, írnia, figyelmeztetni és lázítani - mert tenni kell valamit az emberiségért, az életért, az értelmes létért -, de gyorsan, mert másnapra, a következő percben már késő lesz talán - én írtam, és beszéltem... de ki kérdezett? mi volt, ami ezt a páratlanul gazdag életművet összetartotta, kérdezzük mi; mi egyénisége zsenialitásának, nyugtalan szellemének titka? Úgy érezzük, hogy ezúttal indokolt, ha sorozatunkban a művészetpszichológus vállalja, Karinthy és kortársai vallomásai alapján - a Karinthy-titok felderítését.

Rába György - Babits ​Mihály
100 ​éve - 1883-ban - született Babits Mihály, a XX. századi magyar irodalom egyik legsokoldalúbb jelensége, a polgári humanizmus kiemelkedő képviselője. Költő, regényíró, szerkesztő, műfordító volt. Erős gondolati és filozófiai töltésű verseit változatos, csiszolt formákban írta; költészete a gondolat és a cselekvés közt őrlődő és érlelődő ember vívódásait tükrözi. Regényeit, kisregényeit, novelláit - mint egész életművét - a bölcselő elme problémái hatják át. Mint műfordítót a legnagyobbak között tartjuk számon: a magyar irodalom sok-sok remekműnek a tolmácsolását köszönheti neki. Rába György e változatos és gazdag életmű egyik legjobb ismerője. A kismonográfia elsősorban a saját kutatásai alapján elemzi és értékeli Babits munkásságát.

Buda Attila - Szabó ​Lőrinc
Szabó ​Lőrinc lírájával sokak számára teremtette meg a ráismerés, kimondás és azonosulás lehetőségét. Gyermekverseivel műfajbeli példát alkotott. A kép azonban, mely róla az olvasói köztudatban él, kissé egyoldalú. Életművében legalább annyi mindent kimondott, mint amennyit elhallgatott. Magánéletének kérdéseit ezért mindmáig kutató kíváncsiság övezi. A biográfia szerzője jól tudja, hogy a híres emberek apró intimitásai iránt érdeklődők körében különösen a szexualitással kapcsolatos ismeretek az értékesek, éppen ezért nem kerüli meg az eddig homályban hagyott részleteket sem, munkája mégis messzemenően több ezek feltárásánál. "Életrajzi bevezetőjében" az esendő férfi drámáját rajzolja meg.

Tarján Tamás - Nagy ​Lajos
Nagy ​Lajos (1883-1954) a XX. századi magyar irodalom egyik legérdekesebb, sokat vitatott írója. Szenvtelen, pontos, tárgyszerű novellái elevenen élnek olvasói tudatunkban, a Képtelen természetrajz epés gúnnyal megírt karcolatai egyre népszerűbbek. A Kiskunhalom című szociográfikus regénye és hatalmas ívű, torzóban maradt önéletrajzi kötetei (A lázadó ember, A menekülő ember) modern irodalmunk nagy alkotásai közé tartoznak. A kelleténél talán mégis kevesebb szó esik e "szabálytalan klasszikusunk"-ról. Tarján Tamás fiatal irodalomtörténész arra vállalkozik, hogy tárgyilagosan, az esztétikai értéket hangsúlyozva adjon képet az életműről, Nagy Lajos pályájának alakulásáról.

József Jolán - József ​Attila élete
A ​tisztelt olvasó egy olyan könyvet tart a kezében, mely a tiszta igazságot, csak az igazságot tartalmazza József Attiláról. E könyv megjelenése óta negyven év telt el, s a József Attilát szeretők azóta e könyvet nélkülözték.

Kozma Dezső - Mikszáth ​Kálmán
"Ellenállhatatlan ​mesélő, kiapadhatatlan humorista, változatos, színes alakjai legalább annyira jellemzik, mint szellemes ötletei, közvetlen elbeszélői magatartása éppúgy, mint kivételesen természetes hangja. Az író-utódok közül sokan és sokat tanultak tőle, századunk olyan alkotói is, mint Móricz Zsigmond vagy Krúdy Gyula. Móricz az élet, az emberek illúziók nélküli, éles szemű megfigyelőjét látta és tisztelte benne elsősorban, ezért érezte magához közel, Krúdyt a mikszáthi világ különös alakjai, emlékezésben fogant hangulatai nyűgözték le."

Molnár Márton - Napló ​és regény Szentkuthy Miklós műveiben
Napló ​és regény Szentkuthy Miklós műveiben - ismertető Szentkuthy Miklós hatalmas életműve és különleges módszere egyaránt csapdába ejti a gyanútlan olvasót. Az 1927-ben írt Barokk Róbert című regénytől az 1988-ban félbemaradt Euridiké nyomában című breváriumkötetig több mint hat évtized grandiózus szellemi teljesítményével állunk szemben, amelynek sokrétegűsége mellett állandóan kísértő kérdése a műfaj problémája.