Egyszemélyes ​sziget Egy ​lakatlan szigeten töltött hat év története

Lendvai Béla - Adriakék, ​tengerzöld
Az ​Adriára készül? Érdekli, hogyan viszonyulnak a horvátok a magyar turistához? Szeretné tudni, milyen növényeket és fűszereket érdemes onnan hazahozni, hányféle hal tenyészik az Adriai- tengerben, miben különböznek egymástól a jugó és a bóra szelek? Akarja tudni, hogyan és miből építettek a horvátok tíz év alatt ezer kilométernyi kitűnő, négysávos autósztrádát? A horvátországi nudista strandok története és jelene érdekli netán? Esetleg arra kíváncsi, miként zajlik egy magyar újságíró interjúja egy horvát miniszterelnökkel, ha elfelejtenek tolmácsot hívni? Ha Ön egyike annak a 350 ezer magyarnak, akik idén vagy jövőre a csodálatos Adriára utaznak, mindezekre a kérdésekre pontos és érdekes választ kap Lendvai Bélától, aki ma Horvátország egyik legfelkészültebb és legtapasztaltabb hazai ismerője. A kötetet a szerző fotói illusztrálják.

Horvát János - Kubai ​retró
Horvát ​János, az ismert tv-riporter, újságíró, író és nagykövet így vall Kubáról: "Kuba keretbe foglalja fél évszázados történetemet, havannai diákéveimtől a nagyköveti megbízatásomig. Ezért hát nem véletlen, hogy amikor átléptem a nagykövetség korábbról már jól ismert G utcai kapuját, összeszorult a gyomrom... Nincs másik ország, amelyet ennyire ismernék, és nincs másik ország, amelyet ennyire szeretnék. Szeressék Önök is!" Hogyan lehet egy Castróval vívott pingpongmeccsen interjút nyerni? Valóban gyógyítanak a híres szivarok? Milyen a salsa és a szex? Hogyan bókolnak a kubai férfiak? És mi köze egy dundi fekete macskának a magyar diplomatákhoz? Különös kérdések egy különös országból... A választ egyvalaki ismerheti igazán: Horvát János. Ő vérbeli Kuba-szakértő, hiszen több mint négy évtizedes ismeretség fűzi a szigetországhoz. Tapasztalatairól, élményeiről szól ez a temperamentumosan csapongó, tárgyilagosan szubjektív hangulatú kalandozás, hiteles, magával ragadó visszaemlékezés. Aki járt már Kubában, újra elmerülhet ezen az egyedi és varázslatos szigeten tett időutazásban, beleszippanthat a permanens forradalmi készültség mágikus levegőjébe - vagy legalábbis, ami még megmaradt belőle. Akinek pedig még nem volt szerencséje a karibi ország földjére lépni, az a könyv lapjain barangolhatja be ezt az izgalmas világot.

Baktay Ervin - A ​messzeségek vándora
Kőrösi ​Csoma Sándor a magyar multnak egyik legkiemelkedőbb, legrendkívülibb és legtragikusabb alakja. A tudomány pedig egyik leghősiesebb, legönfeláldozóbb úttörőjét tiszteli benne. Életéről, életének legfontosabb korszakairól egy évszázadon át csak igen keveset tudtunk. Amit tudtunk, azt is egy másik kiváló magyarnak, Duka Tivadarnak köszönhettük. Duka 1848-1849-ben Görgey oldalán harcolt, majd a szabadságharc után külföldre menekült és Indiába jutva angol szolgálatba lépett. Nagy érdemek, hogy Csoma elfeledett írásait, leveleit és kortársainak reá vonatkozó dokumentumait összegyüjtve, megírta a nagy "székely-magyar" tudós életrajzát. De Dukát hivatala Indiához kötötte, nem kereshette fel Csoma legfontosabb életkorszakának színhelyeit Nyugati Tibetben. Ezért éppen életének e döntő éveiről csak közvetett, gyér adatok maradtak reánk. E veszteségből reám nézve nyereség származott: így napjainkban elsőként kereshettem fel ladákhot és Zanszkárt, hogy bejárva Csoma egykori útvonalát, elzarándokoljak azokba a lámakolostorokba, amelyekben a székely tudós kimondhatatlan nélkülözések közt tette le a tibeti nyelvtudomány alapkövét. Összegyüjtöttem a reávonatkozó helyi adatokat és emléktáblákkal jelöltem meg nagy hazánkfiának egykori lakhelyeit.

Kapocsy György - Szülőföldünk ​szép határa
A ​társadalom- és gazdaságtudományok divatos, mondhatni mindennapos témája lett a legutolsó évtizedben Közép-Európa; de természetszemléletű bemutatásáról valahogy mégis elfeledkeztek. Pedig súlyosbodó környezeti ártalmaink közepette egyre nagyobb szükségünk lenne arra, hogy megismerkedjünk azzal a bennünket övező természeti világgal, ahol élünk, és amely számunkra (mint biológiai lényeknek is!) a fennmaradást biztosítja.(...) Több tízezer kilométeres utazás több év folyamán összegyűjtött anyagát tartja kezében most az Olvasó. Képeskönyvemmel egyszerre szeretném megajándékozni a rácsodálkozás örömével és felébreszteni benne a természeti világunk iránt érzett felelősséget.

Tarczaliné Kazai Ilona - Képeslapok Indonéziából
Ajánlom ezt a könyvet Gyurinak, a vőmnek, aki meghívott három hónapra Jakartába, ahol 4 évig lányommal és unokámmal élt, s a családi boldogság mellé olyan csodálatos élményekhez juttatott, amit e pár fejezetben leírtam, s ott fényképeztem. Szeretném, ha olvasóim velem kalandoznának a vulkánok, gejzírek, pálmafák nyomában, csipegetnének egy kis érdekességet e távoli világból, az ott élő emberek szokásaiból, a forró ázsiai nap alatt lüktető életből.

Molnár Gábor - Makk ​és jaguár
Molnár ​Gábor váratlan ajándékkal lepi meg olvasóit: messzi tájak egzotikus élményei helyett most önéletrajzát nyújtja át. S van-e kalandosabb, meglepő fordulatokban gazdagabb történet, mint amit az élet ír? Az író tolla olykor csak a szerény másolásra szorítkozhat: Gyermekkorának tájai: egy óbudai bérház szegényes, földszinti lakása, majd a hírhedt pesti Csikágó, és később a Városliget kiesebb vidéke. Már ezek az évek is elütnek a szigorúan vett hétköznapitól: bár gondok közt él a család, az apa, az Orfeum pincére, az éjszakai élet kétes, de csillogó fényei közül tér meg nap mint nap otthonába - s nemegyszer rózsacsokorral, konflison. Néha a lóversenyen is szerencsét próbál. Reménytelenül. A nyomor nem könnyen engedi áldozatait: Molnár Ádám Gábort csakhamar elviszi a tüdőbaj. Az író korán álmodozásba menekült a szűkös körülmények elől. Kedvenc könyvei: az útleírások. Brazília nemes vadja, a jaguár ragadja meg leginkább a képzeletét. S míg egyszerű játékával, a tölgyfák lehulló makkjával játszik, távoli sejtelmekben ringatózik el: gondolatai így kapcsolják egybe ezt az egymástól oly távol eső két fogalmat, a makkot és a jaguárt.

Alekszandr Sztyepanovics Jakovlev - Irány ​a Déli-sark!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Johann Wolfgang Goethe - Önéletrajzi ​írások
Goethe ​műveinek ez a kötete válogatást tartalmaz Goethe önéletrajzi írásaiból, kivéve legfőbb önéletrajzi művet, a _Költészet és valóság_-ot, amely külön kötetben jelent meg. Ezeknek az írásoknak a műfaja többnyire az útinaplóéhoz, az útibeszámolóéhoz áll közel. Goethe tervezte ugyan a _Költészet és valóság_ folytatását, tehát életének olyan leírását és megvallását, amilyennel önéletírásában 1775-ig Weimarba költözéséig beszéli el pályája alakulását, de ez végül is nem valósult meg, csupán kezdeményei készültek el. Ilyen kezdemények nagyrészt a kötetünkben szereplő írások, amelyek végül is a _Költészet és valóság_ el nem készült, vagy ha úgy tetszik: töredékes folytatásához mindenekelőtt Goethe utazásairól szolgáltatnak váltakozó kidolgozottsági fokú fejezeteket. Legismertebb, legklasszikusabb darabjuk az _Utazás Itáliában_. Nem marad el mögötte érdekesség, művelődéstörténeti dokumentumérték terén a _Franciaországi hadjárat_, amelynek kis híján teljes szövege most jelenik meg először magyarul. Svájci és németországi utazásokról szóló, hol novellisztikusan lekerekített, hol elmélkedően értekező tudósítások, legendás találkozásokra (Napoleon, Schiller) emlékező vázlatok avatják a kötet írásait ama bizonyos "egyetemes gyónás" kisebb-nagyobb megszakításokkal egymásra következő töredékeivé, aminek Goethe élete minden megnyilatkozását tekintette.

Stein Aurél - Indiából ​Kínába / Nagy Sándor nyomában Indiába
Stein ​Aurél, az 1943-ban elhunyt Kelet-kutató és régész angol nyelvű könyveit évtizedenként adják ki újra meg újra Angliában és Indiában, nemrég elkészültek az első kínai fordítások is - "csak" hazájában volt mostoha sorsú szerző hosszú évtizedekig. A Palatinus Kiadó 2007-ben - Felföldi Szabolcs, szegedi régész-történész gondozásában - elkezdte az adósság törlesztését, sorban jelentetve meg a szenzációs utazások krónikáit. Elsőként a "Homokba temetett városok" látott napvilágot, aztán a "Romvárosok Ázsia sivatagjaiban". Most két munkája olvasható egy kötetben. Az egyik, az "Indiából Kínába". Harmadik utam Belső-Ázsiába először 1923-ban jelent meg. A másik mű Stein fölfedező szenvedélyének talán legszebb és legizgalmasabb tanúbizonysága: a kutató több kisebb-nagyobb expedíciót is szervezett északnyugat indiai területekre, hogy Nagy Sándor nevezetes hadjáratának útvonalát rekonstruálja. Ezeknek az utaknak az összegzéseként született a "Nagy Sándor nyomában Indiába".

Sóvári Mónika - Szerelmem, ​Sanghaj
„Búcsúzóul, ​visszanéztem Sanghajra. Semmit sem változott, mióta idejöttem. Az emberek tömött sorokban lépkedtek a járdán, mellettük ócska biciklik hömpölyögtek, az autók megmerevedtek a dugóban. A szag is a régi volt: büdös, keserűen fanyar és ételszagú, de immár otthonos. Én változtam meg három év alatt, nem Sanghaj.” – Lehet valaki szerelmes egy városba? Erre a kérdésre még adható nemleges válasz. Lehet valaki szerelmes Sanghajba? Nos, aki elolvassa Sóvári Mónika első, élénk és vibráló színekkel festett, minden fejezetében magával ragadó regényét, már biztos abban, hogy erre a kérdésre az egyetlen helyes válasz: IGEN!

Ternák Gábor - Az ​orvos életben marad?
A ​lírai és mellbevágó kettős cím a neves infektológus szakember mintegy húsz évet átívelő élmény- és tapasztalatgyűjteményét rejti. A könyv olvasása közben érzékeljük, hogyan válik a fiatal orvosból a lehetőségek és a sanyarú körülmények hatása alatt egy autonóm gondolkodású elkötelezett szakember, aki a rendszerváltás forgatagában még politikai jellegű szerepet is vállalt. Két fő helyszínen – Nigériában és Laoszban –éveken át dolgozott, és megpróbált hatásosan tevékenykedni, de közben olyan veszélyek vették körül, amelyek indokolják a címben feltett kérdést. Egyiptomi utazása, valamint az első öbölháborúban teljesített katonaorvosi missziója (amely politikai feladatokkal is ötvöződött) olyan további kalandok, amelyre sokan vágynak, de csak keveseknek juthat osztályrészül. Mindezek a történetek megejtően közvetlen stílusban, szemérmesen interpretált érzelmi töltéssel kerülnek az olvasó kezébe, hogy azután a sok gondolat napokig bennünk motoszkálva befolyásolja mindennapi életünket. Az idősebb korosztályok számára személyes történeteik érdekes útitársa jelenik meg a könyv lapjain. A kalandvágyó fiatalabb orvosok számára kihívás és útmutatás ez a könyv, amely nem titkolja el a veszélyeket sem, de inkább ezek tudatos vállalására biztat. Átalakuló, kinyíló világunkban kalandvágyból vagy pénzkeresés céljából, vagy e kettő okos kombinációjából még sok fiatal orvos fog nekivágni a „harmadik világ” ösvényeinek. Nekik tankönyv, másoknak szórakozás, elgondolkodtató olvasmány ez a könyv, amely a Praxis Kiadónál jelent meg. Szepesi András

Fidelis nővér - Gyökerekig ​ható vallomás
A ​Miasszonyunkról Nevezett szegény Iskolanővérek (hamarosan új nevén Boldogasszony Iskolanővérek) közösségéhez tartozó M. Fidelis nővér - aki azóta már 2008-ban örökfogadalmat tett - a tanítói, hittanári és óvónői diploma magyarországi megszerzése után, szinte napra pontosan egy évet töltött a nyugat-afrikai ország belsejében, Soma település körzetében. Első magyar misszionáriusként részt vett a helyi óvoda és iskola működtetésének minden részletében, a tanítás mellett játszóteret épített, varrt, főzött, szabadidős programokat vezetett. Küldetése eredményes teljesítésében alapos felkészültsége, a kontinens iránti nyitottsága, akaratereje és a hitbeli elkötelezettsége bírt kiemelkedő fontossággal. Fidelis nővér könyve színes, érdekes olvasmány, ugyanakkor hiteles kordokumentum, áldozatos munkájának, hétköznapjainak, benyomásainak irodalmi igényű összegzése. A kötet sajátos szemszögből mutatja meg a nyugat-afrikai vidék lakóinak mindennapjait, értékeiket, gondjaikat, vágyaikat - segítve ezzel az Afrika megismerésére nyitott olvasó látókörének bővítését, a kontinensről kialakított felszínesen általánosító vélemények, negatív elképzelések és előítéletek felszámolását.

Joó András (Pó Apó) - Indokínában ​söröztem
Mit ​tehet egy ötvenéves tanárember, ha megunta a Rendszerváltás utáni Magyarország nevű túlélőtábort? Például felkerekedhet, hogy bejárja a Távol-Keletet, hátha ott is vannak olyan embert próbáló kalandok. mint gázáremelés vagy BKV-jegyellenőrzés. A szerző radikális hátizsákos utazó, aki nagykanállal fogyasztotta a Thaiföld, Laosz, Vietnam és Kambodzsa kínálta kalandokat. Két sztupa és egy dzsungeltúra között nemcsak sörözött, de patkányokkal hált, sült sáskát evett, kígyók elől menekült. Mindeközben nyitott szemmel járt, és élményeit könnyed, fordulatos stílusban, sok humorral írta le, tanulságul minden utazónak és otthonmaradónak. Kötelező olvasmány mindenkinek, aki kevés pénzből szeretne világot látni, de nem akar turistagettóban rohadni.

Balázs Dénes - Magyar ​utazók Ausztráliában, Óceániában és a sarkvidékeken
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hans Hass - Vadászok ​a tenger mélyén
Hans ​Hass volt a ma már világszerte elterjedt és nagy népszerűségnek örvendő víz alatti szigonyos halászat egyik legelső híve és mestere, akinek élményei ezreket hódítottak meg e korántsem veszélytelen, de annál több izgalmat és szórakozást kínáló sport számára. Könyvéből egy páratlanul gazdag és változatos világ: a tengerek élővilága, a színes korallerdőket és víz alatti sziklahasadékokat, a hínáros zöld bozótokat és sötétkék mélységeket benépesítő halak és legkülönfélébb víziállatok élete tárul elénk. Hass humora és megelevenítő tehetsége, a víz alatt átélt kalandok feszültsége, a halak társadalmának ezernyi eddig ismeretlen szokása és törvényszerűsége e műfaj legjobb alkotásai közé sorolja a könyvet.

Rockenbauer Pál - Szívességből ​a mediterránban
"De ​mit számított mindez, amikor először készültünk tengerre. Ázsiába! Ha csak a felénk eső végébe is. És Afrikába! Ha csak az északi partjaira is. S hogy mégis - aránylag - oly sok mindent láthattunk, azt az emberek szívességének köszönhetjük. Ennek a szívességből, magyar tengerészek, török és arab tisztviselők támogatásával véghezvitt kéthónapos útnak és az első nagy utazás furcsa lázának krónikája ez a könyv."

Pásztor Gyula - Hajóhanem
A ​HAJÓHANEM eredeti stílusa felüdülés mindazoknak, akik kedvelik a nyílt és őszinte, olykor szabadszájú mesélőket, azokat, akik egy társaság középpontjában hosszú órákon át képesek szórakoztatni. Pásztor Gyula éppen ilyen. ELSŐ KÖTETE útikönyv és önéletrajzi írás is egyben. Izgalmas kalandregény azokról az évekről, melyeket jórészt a nyílt vizeken, luxushajókon szolgálva töltött, távol a családjától és barátaitól. AZ ŐRÜLETES HUMORRAL átszőtt naplószerű történet hitelesen mutatja be, milyen buktatókkal kell szembenéznie azoknak a fiataloknak, akik munkát keresve nekiindulnak a nagyvilágnak. A szerző pozitív gondolkodása és fiatalon szerzett élettapasztalata segítségével a legnehezebb időkben is igyekszik úrrá lenni azokon a helyzeteken, amelyek többnyire a hajókon uralkodó hierarchia, a bezártság, illetve a különböző népek és különböző társadalmi rétegek egymástól eltérő mentalitása miatt alakulnak ki.

Almásy László - Autóval ​Szudánba
Az ​angol beteg: aki se nem angol, se nem beteg: zsadányi és törökszentmiklósi Almásy László Ede utazó, Afrika-kutató és felfedező. A húszas években Triesztből indulva Egyiptomon át a Nílus nyomába eredt, így bejárta a Szaharát egészen Szudánig és Kartúmig és a szudáni piramisokig. Úttörő és vakmerő vállalkozásáról naplót vezetett, mely valóban lenyűgőző és letehetetlen történet, ugyanakkor hihetetlen kalandos is, hiszen az angol gyarmati Szudánt fedezte fel az olvasóknak. Dr. Cholnoky Jenő, a világhírű földrajztudós előszavából idézünk: A francia Szaharán, Algéria és Tunisz felől már a vasút is benyomul, de azt mondhatnók, hogy állandó autózás tartja fönn az összeköttetést a guineai és szudáni néger gyarmatokkal. Ahol azelőtt csak hónapokig tartó, életveszélyes utazással lehetett keresztülvergődni, ott, a fehérlő csontokkal jelzett karavánútakon ma már néhány nap alatt játszva futnak keresztül a gépkocsik. A kontinens feltárása azonban még mindig nem kielégítő. Temérdek ember megélhetésére, temérdek érték kitermelésére van még itt kilátásunk, s azért mindig nagy érdem az, ha valaki a modern közlekedő eszközökkel minél mélyebbre hatol be a fekete világba. Ezért nagy érdeme Almásy László és Esterházy Antal herceg uraknak, hogy törhetetlen erővel és ügyességgel egyszerű túraautójukkal benyomultak az angol-egyiptomi Szudán mélyébe, közel Abesszíniához, arra a vidékre, amely egy fél évszázaddal ezelőtt még a legborzalmasabb vérontások és hadakozások színtere volt. Az ilyen benyomulás mindig tapasztalatokat eredményez s megkönnyíti az utána következők munkáját. Almásy László, a könyv szerzője, fia Almásy Györgynek, a nagynevű ázsiai utazónak. A sikerült túra végén néhány hetet vadászgattak a Kék-Nílus egyik mellékfolyója, a Dinder mentén, s vadászélményeik eleven leírása mindenesetre előbbre viszi a szudáni puszták és szavannák állatéletéről szóló ismereteinket. Autó, repülőgép, fényképezőgép, expresszpuska, sőt még grammofon is: valóban egészen modern világ. Milyen különös ellentét velük szemben a piramisok, szfinxek, egyiptomi templomok és hallgatag királysírok néma világa! Vajon melyik dicsőbb, melyik nagyobb? Talán majd, ha egyszer a mi hanyatló civilizációnk megsemmisül, elpusztul minden autó, minden repülőgép, elrozsdásodott a vaskor minden sínpárja: a piramisok akkor is állni fognak, s Ramszesz kőkolosszusai akkor is merengve néznek a Nílus zöld kertjein túl a végtelen sivatagba. A kötet az eredeti, százéves fotókkal jelent meg.

Vitray Tamás - Az ​egész fele
Előszót ​kért a Kiadó ehhez a kötethez. Hogy miért, nem tudom. Hiszen egyetlen sor újonnan írott, vagy módosított szöveg sincs a következőkben, minden szóról szóra úgy maradt, ahogyan első ízben megjelent. Meglehet, éppen ez az ok. Hogy legalább ez a pár sor legyen új, készüljön kifejezetten erre a célra. Végül is semmi jogom sincs berzenkedni. Sőt, nagyon is hálás vagyok - igazán! - amiért újra kinyomtatják, méghozzá egy kötetben, azt a három kis riportkönyvet, amit a hat meglevőből igazán szívesen vállalok. Életem, főként szakmai életem, három nagy szeletét "tálaltam fel" ezekben és mert mindhárom akkortájt hamarosan elfogyott, örülök, hogy most esetleges új olvasókra lelhetek. Nemcsak a bennem szunnyadó - mit szunnyadó, lángoló! - exhibíciós hajlam miatt, hanem mert úgy érzem, s ahogyan az évek telnek, egyre inkább érzem úgy, hogy pályám, a velem megtörtént jók és rosszak, nem csupán egyéni sorsomat teszik ki, hanem - már elnézést, ha fontoskodónak hangzom - "kor-szindrómának" is tekinthetők. Magyarul: gyakorta, sőt csaknem mindig - jellemzik a kort is, amiben élünk. Hogy most ez korunk kritikája volt-e vagy dicsérete? Tudomisén... A kort, a helyet és időt, amibe születünk, éppúgy nem választhatjuk meg, amint a családot sem, amibe születünk. Tán sehol nem érvényes oly maradéktalanul a mondás: ez van, ezt kell szeretnünk!

Szabó Pál - Talpalatnyi ​föld
A ​40-es évek elején, közvetlenül a nagy történelmi sorsforduló előtt született meg a nagy mű; Szabó Pál regénytrilógiája: a _Lakodalom, Keresztelő, Bölcső._ A _Talpalatnyi föld_ összefoglaló címet már a felszabadulás után kapta, s Piros Góz Jóska és Juhos Marika szerelmének, házasságának története a földosztás lázas évében nőtt a megváltást sürgető, életre való nép emlékeztető sorsképévé. Természetes volt ez az átlényegülés, hiszen az író egy egész falu, bátran mondhatjuk: a magyar falu igézően teljes képét festette meg a regényben hamvas-friss színeivel. Csodálatos könnyedséggel, a játszi humor ellenállhatatlan hatalmával idézte meg alakjait: a csúfot valló vagyonos parasztot, a minden lében kanál, potyaleső ügyeskedőt, az úrhatnám tanítókat, hivatalnokokat s az egész, elevenen nyüzsgő falusi közösséget. A fordulatos történet tarka epizódjaiból a nagybirtokok közé szorult hajdani falu életének minden szorongató kérdése, minden vágya a napfényre kerül, de hatalmas gátak állják útját a jobbra törő szándékoknak, a szegény nép egyéni kezdeményezéseinek. Ezeknek a gátaknak némelyikét sikerült áttörnie Piros Góz Jóskának, midőn a falu íratlan törvényei ellenére szerelmét a lakodalomból szökteti meg újdonsült férje, a módos parasztfiú mellől. Merész tette népszerűvé teszi, s véleményével ezek után a falu urainak is számolnia kell. Góz Jóska azonban nem törleszkedő, nem keresi az urak barátságát. Ehelyett a kemény, kockázatot és munkát vállaló szegényparaszti élet folyamatában, amelynek Szabó Pál minden rezdülését és hangulatát érzékelteti, szikes földecskéjének megjavításán kísérletezik. az eredmény követendő példává növeli alakját - de ezen a ponton már nem lehet gátat törni. A nagybirtok vezetője megtiltja az öntözést a halastavak levezető csatornájából - s ebben a perben a döntést a nép javára a regény még nem mondhatta ki, a történelem is csak pár év múlva hozta meg. Piros Góz Jóska és Juhos Marika alakjában Szabó Pál a régi falu megváltoztatására hivatott, újfajta parasztembert rajzolta meg, akinek sorsában a népmesék örökkön élő igazsága a jövő igazságává érik. Vérbeli epikus alak mind a kettő, többet jelentenek önmaguknál, mint ahogy történetük is többet jelent, hiszen ez a széles körű, ezerfajta színnel és fénnyel játszó nagy regény tulajdonképpen eposz, az egész magyar parasztság küszködésének és reményeinek, az "áttörhetetlen közeg" áttörési kísérleteinek hőskölteménye.