Magyarország ​1514-ben

Sánta Ferenc - Az ​ötödik pecsét
A ​regény cselekménye 1944-ben, a nyilas terror napjaiban játszódik. Négy kisember beszélget estéről estére egy kocsmában az élet nagy kérdéseiről, erkölcsről, lelkiismeretről. A könyv megfordítja a mindennapi históriát: ezek az emberek, amikor komolyan, őszintén végiggondolják a sors kínálta lehetőséget - embertelenség árán menekülni az embertelen pokolból -, elbuknak, de amikor maga az élet állítja eléjük a nagy kérdést, egytől egyig az emberi tisztaság és bátorság hőseivé magasodnak.

Herczeg Ferenc - Pogányok
Herczeg ​Ferenc Pogányok című történelmi regényéről, mely az István király halála utáni zavaros időkben, a Vata-féle felkelés idején játszódik, Kornis Gyula 1941-ben ilyen emelkedett hangon ír: "Nyugat és Kelet lelkének tragikus összeütközése, az ősmagyar lélek kereszténnyé átváltódásának történeti problémája aligha tehet még szert mélyebb és szebb lélektani keretre, mint Herczegnek ebben a művészi alkotásában. A Pogányok a magyar irodalom regénytájainak egyik legmagasabb hegycsúcsa."

Ambrus Zoltán - Midas ​király
A ​Midás király: művész-regény. E zsánernek már a magyar irodalomban is vannak előzményei, Justh és Bródy művész-regényei. Az igazi ihlető azonban a közös mester, Zola, aki Claude Lantier sorsában beszélte el a modern művész tragédiáját (L'oeuvre). Zola bátorítja, hogy "filozofikus" regényt írjon, polemizálva a romantikával, Jókainak még virágjában lévő irányával. "A bölcselők századában – fejti ki Ambrus – a magasabb cél érdekében megkövetelt igazságok kizárják maguk közül a fictiot s a képzelmi elemtől teljesen ment regény filozófiainak nevezi magát ... S ezek a tudálékos, tanítgató regényírók korántsem a kontárok közül valók, az új elveket a mesterek egész sora testesíti meg, melyek hatása – még az orthodox táborra is – nagyarányú. Voltaképp hát egy általános, bár törvényesen el nem ismert jelenség az, amelyért Zolának annak idején felelnie kellett." A Midás király első, nagyobbik fele erőteljesen képviseli a pozitivizmus, a naturalizmus ihletését. Annál feltűnőbb a regény második felének impresszionisztikus, szkeptikus hangulata. Tükre ez annak a hangulatváltozásnak, amely a nyolcvanas évek végén, a pozitivizmus rovására, a tudományban és művészetben egyaránt lezajlott. Ambrusnál ezt a fordulatot megrázó, személyes élmény is motiválja: felesége, Tormássy Gizella 1890-ben meghal, gyermekágyi lázban, egy árva gyermeket hagyva maga után. E motívumot regényébe is beleviszi, s ez a fájdalmas líraiság is okozza, hogy a záró akkordokban a "fölényt felváltja a mélabú, az őszi tompaság".

Szerb Antal - A ​Pendragon legenda
Egy ​fiatal magyar tudós XVII. századi misztikusok után kutat a British Museum könyvtárában. Earl of Gwynedd, a Pendragon család feje meghívja várába, és Mrs. Eileen St. Claire, egy csodálatos fiatal nő, titokzatos gyűrűt küld az Earlnek az ifjú tudóssal. Így kezdődik Szerb Antal egyedülállóan izgalmas, nagyszerű szatirikus detektívregénye, amely a legendákkal teli, varázsos walesi tájra viszi el az olvasót, ahol a képzelet szülte kísértetvilág a kor valóságos kísérteteivel ütközik össze egy hatalmas örökségért folyó izgalmas hajsza keretében. A Pendragon legenda Szerb Antal sokoldalú tehetségének sajátos kifejezője. A homo ludens, a játékos ember, aki kirándul saját szférájából a tudománytól legtávolabbra eső könnyű, szórakoztató irodalom műfajába, és megtölti azt szellemének fényével, bebizonyítja, hogy fantasztikus és bűnügyi regényt is tud írni, sőt jobbat, mint ennek a műfajnak az iparosai. Mert ő közben magas színvonalú irodalmat is közöl, és bírálja, kinevetteti azt a sznob angol úri társaságot, mely oly nagyon fogékony a misztikumra. S ezzel tulajdonképpen ezeknek a műfajoknak a paródiáját adja.

Babits Mihály - A ​gólyakalifa
Tábory ​Elemér, a regény hőse kettős életet él. Ha "fekete Álma" nem árnyékolná be az ébrenlét óráit is, "Sonntagskind" lehetne, a szerencse gyermeke, akinek kedvez a sorsa, s akiben a képesség is megvan a boldogulásra és a létezés örömeinek teljes átélésére. A szorongató éjszakai álmok s az álmok emlékei azonban győznek a valóság fölött, eltömik az öröm forrásait, félelmetes hatalmukkal átrendezik, megváltoztatják Tábory Elemér belső világát. A folyton megújuló álomkényszer megalázó sorsot rajzoltat a képzelettel, nyomasztóan, kínzóan teljeset, amely csak asszociációkkal kötődik a másikhoz, s mely sokkal több emberé, mint a másik. Tábory Elemér álmában előbb egy asztalosinas életét éli, akivel kegyetlenül bánnak, s aki a kegyetlenkedésekre maga is brutalitással felel, azután pedig napidíjas pesti írnokként tengődik - nélkülözések, félelmek, szorongások között - egészen az öngyilkosságig. A gólyakalifa a személyiség-megoszlás modern, világirodalmi rangú regénye, s egyben izgalmasan szép vallomás is az emberi elkötelezettségről, a szenvedélyre való belső készenlétről. "Mintha életem, s talán minden költő életének szimbóluma volna - írja Babits Mihály -, mely külsőleg simán foly, s csak belül gyötrődik, álmaiban."

Jókai Mór - Az ​arany ember
Mikszáth ​Kálmán Jókairól írt könyvében a legpoétikusabb Jókai-műnek nevezi: "Oly szép, mint egy hajnali álom - mondja. - Valahányszor Komáromba megy témáért, mindig aranyat hoz. Komárom az ő Klondyke-ja." Aligha túlzás a kortárs és tanítvány elragadtatott megállapítása. Az arany ember, a legnépszerűbb Jókai-regény, valódi remekmű. Az ifjú olvasókat talán erősebben vonzza A kőszívű ember fiainak hősi romantikája, más korosztályokat talán jobban lenyűgöz az Egy magyar nábob jellegzetes nemzeti koloritja, de Az arany ember olvasottsága sem életkorhoz, sem nemzetiséghez nem kötődik, ez a legtöbbször és legtöbb nyelven megjelent műve. Balatonfüreden írta, mégpedig összesen nyolc hét alatt. A komáromi gyermekkor élményei, férfikorának nagy érzése ötvöződik a teremtő fantáziával. Az örök életű mesén túl ez a mű korának fontos kérdéseire is keresi-kutatja a választ: az egyéni és társadalmi boldogulás megteremtésének lehetőségét.

Szathmári Sándor - Kazohinia
Swiftéval ​vetekedő, fanyar "angol" humorral megírt regényében a magyar szerző szinte mindenkit és mindent kifiguráz, ami korunk és világunk társadalmait jellemezheti. Kazohiniában a hinek uralkodnak - ésszerűen, gyakorlatiasan, tudományosan -, de elviselhetetlen lélektelenséggel, érzelmek, vágyak nélkül. Előlük a szerző - "Gulliver" - az elszigetelt telepen élő behinek közé menekül, akik között viszont rémülten döbben rá, milyen hajszálvékony a határ az érzelmek, hiedelmek, babonák logikátlan, irreális világa és az elmebaj között. Az események azonban - különösen a behintelep - félelmetesen idézik mindennapi tapasztalatainkat, egy zseniális író többszörösen görbített tükrében.

Szabó Dezső - Az ​elsodort falu
Az ​elsodort falu szellemi hatása egészen a máig ér. Voltak idők, ami­kor a tiltott könyvek listáján szerepelt. Kevesen ismerik, s többnyire csak a róla kialakult-kialakított fantomkép nyomán, amely termé­szetesen késztetőinek felfogása szerint ilyen vagy olyan értelemben eltorzította a valóságos regényvilágot és írói mondanivalót. Szabó Dezső mindig is legfőbb munkájának tartotta Az elsodort falut, a magyar társadalom egészéről akart benne képet adni, hite szerint e művével egészen új korszakot kezdett a magyar elbeszélő irodalom történetében. Egyszerre törekedett arra, hogy regénye ala­pos szociológiai analízis és a magyar társadalom további fejlődését kijelölő eszmék panorámája legyen. Valóban összegző alkotás, amely számot vet a kiegyezés utáni korszak történelmi tapasztalataival, ki­fejezi a háborúba taszított magyarság szenvedéseit, és előkészíti azt a „magyar forradalmat”, amelyre a háborús összeomlást követő forra­dalmi átalakulásban csalódva Szabó Dezső oly nagyon vágyakozott.

Szerb Antal - Utas ​és holdvilág
Mikor ​döbbenjen rá egy férfi, hogy nem adhatja föl ifjúsága eszményeit, és nem hajthatja fejét „csak úgy" a házasság jármába, ha nem a nászútján? Szerb Antal regénybeli utasa holdvilágos transzban szökik meg fiatal felesége mellől, hogy kiegészítse, továbbélje azt az ifjúságot, amely visszavonhatatlanul elveszett. A szökött férj arra a kérdésre keresi a választ, hogy a lélek időgépén vissza lehet-e szállni a múltba, vajon torzónak maradt élet-epizódokkal kiteljesíthető-e a jelen, és megszabadulhat-e valamikor az ember énje börtönéből vagy hazugnak gondolt „felnőttsége" bilincseitől? Az Utas és holdvilág a magát kereső ember önelemző regénye. Mihály, a regény hőse hiába akar előbb a házassága révén konformista polgári életet élni, s hiába szökik meg ez elől az élet elöl, a regény végén ott tart, ahol az elején: mégis bele kell törnie mindabba, amibe nem akar. „És ha az ember él, még mindig történhet valami" - ezzel a mondattal zárul a finom lélektani részletekkel megírt, először 1937-ben megjelent regény, amely első megjelenése óta hatalmas világsikerre tett szert.

Mikszáth Kálmán - A ​Noszty fiú esete Tóth Marival
Mikszáth ​Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című, 1908-ban megjelent regényének alapötletét hírlapi szenzáció szolgáltatta: a századfordulón egy milliomos bácskai polgár leányát megszöktette egy dzsentri fiatalember. Miután az ifjú hölgyet ily módon "kompromittálták", az apa látszatra beleegyezett a házasságba, az esküvő napján azonban külföldre küldte leányát, s a hozományvadász hoppon maradt. Az ilyen néven nem létező, de nagyon is valóságos Bontó vármegyében (ahova Mikszáth szerint "a francia forradalom szele még mostanáig sem fujt be") élő, szerteágazó rokoni kapcsolatokkal rendelkező Noszty család egy szépreményű sarja, Feri is hozományvadászatra indul. Ez a "vidám, könnyelmű, eleven, pompás lovas és nagy kártyás" ifjú ember előbb nyalka huszár hadnagyként egy dúsgazdag felvidéki polgárlány kezét akarja elnyerni, ám egy váltóhamisítás miatt el kell tűnnie a színről. Másodjára az Amerikából multimilliomosként hazatért Tóth Mihály leányára veti ki a horgot. A dologba be van avatva a Noszty család összes öregasszonya, akik szövik-fonják a szálakat: minden részletében kimunkált haditervet készítenek, különös tekintettel arra, hogy Tóth Mari gyanakvó természetű, s az a rögeszméje, hogy mindenki csak vagyonáért akarja feleségül venni. Már majdnem sikerül nyélbe ütni a dolgot, amikor a véletlen - amely eddig mindig segítségükre volt - közbeszól: Feri egykori ezredparancsnoka leleplezi a könnyelmű, sőt a becstelenségtől sem visszariadó fiatalember múltját. S most, hogy a család praktikái csődöt mondtak, Feri is a "kompromittálás" bevált módszeréhez nyúl. A dzsentrivilág íratlan törvényei szerint immár szabad az út a milliókhoz. Tóth Mihály, a kemény gerincű polgár azonban közbelép, úgy véli, itt az ideje, hogy szakítson "ezzel a korhadt elvi tétellel..."

Gárdonyi Géza - A ​láthatatlan ember
Gárdonyi ​egyik legnépszerűbb történelmi regénye, színes, ősi világot elevenít meg: a népvándorlás korának izgalmas, sorsdöntő fejezetét, Attila - hun királynak - mindent elsöprő uralmát és hirtelen halálát. Egy fiatal görög rabszolga, Zéta, Attila közelébe sodródik és krónikási hűséggel meséli el élményeit, tapasztalatait a hunok táborában. Ő maga művelt, nagytudású ifjú, íródeákja Priszkosz rétornak, aki a császár követeként indul Konstantinápolyból a Tisza partjára, Attila udvarába. Zéta szerint rettenthetetlen, vad harcosok élnek a hunok földjén, de asszonyaik sem akármilyenek. Van köztük egy, aki különösen kedves neki. Tőle tanulja meg, hogy az embereknek csak az arca ismerhető meg, igazi lényük rejtett, láthatatlan. Zéta nevet, rangot, vagyont remélve indul még a katalaunumi ütközetbe is, hogy méltó lehessen a hun főúr lányához. De Emőke számára csak egy csillag ragyog: Attila - akit halálakor önként követ a sírba.

Szabó Magda - Abigél
Ginát, ​az elkényeztetett pesti lányt 1943 őszén tábornok apja felpakolja és minden magyarázat nélkül elszakítva megszokott környezetétől egy vidéki református leánynevelő intézetbe viszi. Az árkodi Matulában egyedül maradó kislányt teljesen letöri a szépségtől mentes purintán környezet, ami annyira más, mint amihez hozzá volt szokva, hogy egyszerűen képtelen elfogadni helyzetét. Összevész osztálytársaival, s szökésre készül. A balul sikerült akció után azonban az apja felfedi előtte az igazat, s ezek után Gina önként vállalja a rabságot, s miután kibékül a többi ötödikessel is, 19-en lesznek testvérek, sőt már ő maga is kezd hinni a helyi legendákban. Például a Matula kertjében álló szobor, Abigél varázserejében, aki ha nagy bajban hozzá fordulnak a lányok mindig segít. De a háború és az ezzel járó változások egyre közelednek, s talán a vastag falak se lesznek sokáig biztonságosak egy olyan gyermek számára, akinek Vitay tábornok az apja.

Gulácsy Irén - Fekete ​vőlegények
Az ​írónő legnépszerűbb regénye, amely már korában számos kiadást ért meg. A mohácsi vészt megelőző és követő évtizedeket eleveníti fel, azt a korszakot, amely inkább áldozatokban, mint hősökben bővelkedett. A regény főhőse, Czibak Imre nem született hősnek, a történelmi körülmények edzették mintegy akaratán kívül a nemzet kardjává. Szemtanúja és részese olyan meghatározó eseményeknek, mint a Dózsa György vezette parasztfelkelés, II. Lajos megkoronázása. Czibak túlélője a mohácsi vésznek, abban bízik, hogy a tragédia okozta gyásznak megtisztító hatása lesz a nemzetre, és végre elkezdődhet az országépítés. De kiderül, hogy ehhez még az ő vértanúságára is szükség van.

Kemény Zsigmond - Özvegy ​és leánya
,,A ​csil­lag­fény és a hold­sar­ló e­züst­je meg­tört a sár­ga­réz pán­cé­lon, me­lyet a me­rész tá­ma­dó vi­selt, ki­nek arc­ros­té­lya fé­lig le volt e­reszt­ve... Sá­ra me­ne­kül­ni tö­re­ke­dett a lo­vag kar­ja­i kö­zül." Mit ad­hat a ma­i ol­va­só­nak az Öz­vegy és le­á­nya? Kö­zép­ko­ri le­ány­rab­lás éj­nek é­vad­ján, á­löl­tö­zet, sze­rel­mi ön­gyil­kos­ság, é­le­tet men­tő gyű­rű, fe­je­del­mi va­dász­ka­land, fél­re­ér­té­sek vég­ze­tes so­ro­za­ta, szí­nes, Wal­ter S­cott-i tör­té­nel­mi tab­ló ki­e­mel­ke­dő fő- és mel­lék­sze­rep­lők­kel, for­du­la­tos cse­lek­mény­szö­vés, a leg­szél­ső­sé­ge­sebb túl­zá­sok­ba e­ső mo­no­má­ni­ás "­fan­to­ma­nya", egy csi­pet­nyi hu­mor, i­ró­ni­a... í­me egy vér­be­li ro­man­ti­kus re­gény re­cept­je. Ke­mény kép­ze­le­te a tör­té­nel­mi Er­dély­be, Rá­kó­czi György fe­je­de­lem ko­rá­ba rö­pí­ti ol­va­só­it. Az Öz­vegy és le­á­nya egy­szers­mind ra­gyo­gó­an meg­raj­zolt, szí­nes kör­kép a ko­ra­be­li Er­dély­ről, for­du­la­tos ka­land­re­gény és meg­ha­tó, t­ra­gi­kus vég­ki­fej­le­tű, u­gyan­ak­kor el­gon­dol­kod­ta­tó sze­rel­mi tör­té­net.

Markovits Rodion - Szibériai ​garnizon
Az ​erdélyi író 1928-as világsikere nem véletlen: Hasek Svejkje és Markovits garnizonja a 20-as évek közép-európai irodalmának két meghatározó világháborús regénye. Az orosz hadifogságba esett Markovits harcolt az orosz polgárháborúban is, sőt Svejkkel együtt utazott az "aranyvonaton" is, ami a cári kincseket szállította el bolsevik parancsra. A kiváló hadifogolyregény, a "kollektív riportregény" 14 nyelven jelent meg anno, mára elfeledték...

Lengyel József - Igéző
Hogyan ​lehet az igazságtalanság fájdalmas érzését, a történelmi és az egyéni tragédiát megérteni, "megemészteni", áthasonítani úgy, hogy a tragikus élményt feloldás kövesse? András magányos, keserű, kemény. Páncélt von köré az igazságtalanság, az értetlenség érzése. Szinte alig észlelhető, éppen csak kitapintható hajszálrepedéseket, réseket üt a magány e látszólag áthatolhatatlan falába Misa, az öreg szénégető s a kutya, Najda, "aki" több mint egyszerűen vegetáló élőlény: az emberi feloldódás és közeledés lehetséges szimbóluma

Kármán József - Fanni ​hagyományai
Kármán ​regényhőse, Fanni nem tud és nem akar lemondani a lelkét, egyéniségét felszabadító, gazdaggá varázsoló szerelemről - az életről kell lemondania. Naplójából, leveleiből ismerjük meg mélabús történetét. Kármán egy, az Uránia szerkesztőihez írott , levélnek álcázott előszóval azt sugallja: Fanni valóban élt. Ma már tudjuk: Fanni leveleit, naplóját - az első igazi magyar regényt - Kármán József írta, s az érzékeny lelkű, szerelme elvesztését túlélni nem képes Fanni: képzelt alak. De nagyon sok hasonló sorsú nemes kisasszony élt akkoriban Magyarországon. Egyetlen vagyonuk a hozományuk. Egyetlen lehetőségük az apjuk választotta férfival házasságra lépni. Szürke élet, reménytelen biztonság...

Füst Milán - A ​feleségem története
A ​feleségem története, nemcsak a magyar irodalom kiemelkedő regénye. A mű európai hírnevet és rangot szerzett magának, tizennégy nyelvre fordították le, és valamennyi kritika megemlíti kivételes erényeit. Miben rejlik Störr kapitány, a holland hajós történetének varázsa? A házasság, a szerelem, a féltékenység a világirodalom örök témái közé tartozik. Azt hihetnők, mindent megírtak már erről. A feleségem története mégis valami újat, ki nem mondottat és valamennyiünk által csak homályosan érzett igazságokat közöl a legnagyobb érzésről, mely embernek adatott. Störr kapitány szerelemféltése, feleségével kapcsolatos aggodalmai, gyanakvásai a szoknyaügyekben járatlan férfi kálváriájának megannyi stációján vezetik végig az olvasót. Az emberi lelket ismerő író feltárja előttünk a szerelem titkait, a férfi és nő kapcsolatának soha meg nem oldható ellentmondásait, és eközben mintegy tudományos leírását adja a féltékenység kórtanának. Hiszen mirólunk van szó. Störr kapitány és felesége mi vagyunk: férfiak és nők, férjek és feleségek, szeretők és egymást csalók, a történet pedig nem más, mint annak a távolságnak a felmérése, mely bennünket mindig elválaszt egymástól, az az állandóan jelenvaló, reflexeinkbe és idegeinkbe beivódott idegenség, mely legboldogabb perceinkben is ott lappang közöttünk. Füst Milán remekműve egy szokvány féltékenységi sztori mennyei magasságait és pokoli mélységeit mutatja be. A megjelenésekor (1942) szinte visszhangtalan regény az 1958-as Gallimard-féle francia kiadást követően világsiker lett, szerzője Nobel-díjra jelöltetett. VILÁGHÍRŰ REGÉNY A FÉLTÉKENYSÉGRŐL, ÉS MÉG SOK MINDEN MÁSRÓL!

Tersánszky Józsi Jenő - Legenda ​a nyúlpaprikásról
Hőse ​Gazsi, afféle megöregedett, faluvégre rugdalt, mindenki szolgája, valójában egyszerű, gyermeteg, tisztalelkű öregember. Egyetlen vágya, szinte már rögeszméje: egyszer nyúlpaprikást enni. Már-már hozzájuthat óhajtott tárgyához, ám a sors közbeszól. Megbetegszik, nem szerezheti meg a nyulat. És innen kezdődik a "legenda": maga a nyúl jön el hozzá, de Gazsi megszánja, minden kísértésnek ellenállva életben hagyja, megszelidíti, magához emeli. Ezzel válik azután méltóvá a csodára: arra, hogy a grófkisasszony alászálljon érte a kastélyból, nyulastól magához vigye a "paradicsomba", uradalmi kanásszá tegye. A kisregény a már érett szerző alkotása, "állattörténetei" közül a legjobb.

Szabó Magda - Az ​ajtó
Álmában ​nem, de életében egyszer kinyílik az ajtó az írónő előtt. Szeredás Emerenc ajtaja, amely mások számára örökre zárva marad. A megingathatatlan jellemű, erkölcséhez és hiedelmeihez tántoríthatatlanul ragaszkodó asszony házvezetőnőnek áll az írónőhöz, ám első perctől nyilvánvaló, hogy ő diktál. Gazdája megmérettetik, és nem találtatván könnyűnek, Emerenc nem csupán otthona, hanem lelke ajtaját is megnyitja előtte, ha csak résnyire is. Így sejlik fel Magyarország huszadik századi történelmének kulisszái előtt egy magára maradt nő tragikus, fordulatos sorsa. Vajon mit őrizget az idős asszony a hét lakatra zárt ajtó mögött? Az ajtó a ki- és bezártság, a születés és a halál ősi jelképe. Állandó kettősség jellemzi a két főhős áhítatosan odaadó, máskor szinte gyűlölködő kapcsolatát is. A szeretet kapujában állnak. Sikerülhet-e végül beljebb vagy elengedni egymást? Az ajtó Szabó Magda talán legismertebb regénye: Szabó István forgatott belőle filmet, és 2015-ben felkerült a The New York Times sikerlistájára.