A távoli Thalassa bolygón a halászó emberek egy üstökösre figyelnek fel. Miután a városban a tudósok jobban megvizsgálják a jelenséget, rájönnek, hogy egy űrhajó. Találgatások után arra következtetnek, hogy az űrhajó egy ősi földi magvető űrhajó.
Réges-régen a Földön tudósok megdöbbenve figyeltek fel rá, hogy a Nap rövidesen szupernovává fog alakulni. Szerencsére a rövid idő nem emberi, inkább csillagászati mércével mérve volt rövid. Így az emberiségnek lehetősége adódott arra, hogy felkészülhessen az eseményre és megfelelő tervet dolgozzon ki. Az emberi faj megmentésére csak egy lehetőség kínálkozott: mivel a legközelebbi csillag is több ezer év távolságra volt, élő ember nem hagyhatta el a Földet. Lefagyasztott embrió azonban igen! A terv szerint több száz űrhajó indult el a Földről, fedélzetén fagyasztott embriókkal és robotokkal. Miután az űrhajó célba ér, a robotok felnevelik az első embereket. Az első emberek pedig majd a következő generációkat.
A történet színhelyét, a Thalassát is egy ilyen űrhajó népesítette be. Azonban a technika fejlődésével egyre jobb és gyorsabb űrhajók készültek. Nem volt tehát kizárható, hogy egy később indított űrhajó leelőz egy korábban indítottat. Így egy bolygóra több időpontban is érkezhetett ilyen „magvető” űrhajó.
Ez az űrhajó azonban más volt. Nem embriók, hanem élő emberek utaztak rajta. A Föld utolsó űrhajója volt. Az utazás során azonban elkopott a hajót védő jégréteg. Csak vízért álltak meg, amiből újra jég védőpajzsot készítenének, hogy folytathassák útjukat a céljuk felé. Az elgyötört űrhajósok közül néhánynak azonban esze ágában sem volt további fényéveket utazni, ha már itt is otthonra találhatnak. Az űrhajósok és a lakosok közt emiatt feszültség alakul ki. Vajon meg tudnak egyezni? Eléri-e az űrhajó a célját? Vagy a legénység zendülése miatt a küldetés megszakad?
Értékelések 4.0/5 - 1 értékelés alapján
Kapcsolódó könyvek
Arthur C. Clarke - 3001 - Végső űrodisszeia
Ezer év telt el a titokzatos holdi monolit megszólalása és a Discovery-expedíció szerencsétlensége óta.
Az új világkorát érő emberiség horizontján azonban viharfelhők gyülekeznek. Nyugtalanító felfedezések utalnak arra, hogy az űrben az értelem csodáját elvető idegenek még korántsem tekintik befejezettnek kísérletüket, és végső céljuk a Föld számára akár a pusztulást is jelentheti. Civilizációnk sorsát egyetlen ember tartja a kezében... csakhogy ő már ezer éve halott!
Arthur C. Clarke - Szigetek az égben
A fiatal Roy Malcolm egy televíziós vetélkedőn a világ legkáprázatosabb fődíját nyeri el: látogatást tehet az egyik, Föld körül keringő űrállomáson, és bepillantást nyerhet az ott szolgálatot teljesítő legénység életébe, munkájába.
Roy megtapasztalhatja a súlytalanság csodáját, a szkafanderes űrséták lélegzetelállító izgalmát, a bolygónk légkörén kívül töltött mindennapok veszélyeit, sőt még egy filmforgatáson is részt vehet. Azt azonban nem is sejti, hogy e rendkívüli környezetben még rendkívülibb kalandok várnak rá, és mire látogatása véget ér, tapasztalt „űr-rókaként” tér majd haza a Földre.
Az SF Hugo- és Nebula-díjas nagymesterének e korai regénye az olvasók ifjabb korosztályát szólítja meg. Nyaktörő iramú, izgalmas eseményekben bővelkedő története hiteles tudományos adatokra és elméletekre építkezik, és tartalmazza Clarke azóta híressé vált teóriáját is a geostacionárius pályára állított távközlési állomásokról. Kihagyhatatlan alapmű a fantasztikus irodalom szerelmesei számára, de azoknak is ideális, akik csak most kezdik az ismerkedést az SF csodálatos világával.
Arthur C. Clarke - Az őrszem
....kissé késő azon tűnődnöm, miért váltam íróvá, vagy azon törnöm a fejem, kínálkozott-e valaha igazi választási lehetőségem. Ezt valószínűleg a génjeim határozzák meg ugyanúgy, mint a szemem színét vagy a fejem formáját. De hogy miféle író lettem, más kérdés: gyanúm szerint ebben a véletlen és a környezet játszott egyaránt döntő szerepet...
...Egy régebbi évszázadban valószínűleg a tengerről írtam volna történeteket. De olyan korban születtem, amikor az ember először kezdte komolyan fontolgatni, hogy elhagyhatja bolygóbölcsőjét, így az én képzeletem is a világűr felé indult kalandozásra...
Arthur C. Clarke - Arthur C. Clarke teljes Űrodisszeia univerzuma
Honnan származik az emberi értelem? Közreműködhetett-e idegen intelligencia a Homo sapiens kialakulásában? Megismétlődhetett-e az értelem magvainak elültetése más bolygókon is? Megismétlődhet-e a jövőben is? E kérdések foglalkoztatják Arthur C. Clarke-ot világhírű regényében, a 2001. Űrodisszeiában és folytatásaiban. Jelen kötetben egységes magyar terminológiával ellátva, a regények közti ellentmondások gyűjteményével és kronológiával kiegészítve nyújtjuk át az Olvasónak Clarke négy Űrodisszeiáját: a 2001-et, a 2010-et, a 2061-et és a 3001-et. Külön meglepetésként elhelyeztük a könyvben a magyarul mindezidáig kiadatlan 2001 elveszett világai című kötetet is, mely számos érdekesség mellett a 2001-ből hiányzó regényfejezeteket is tartalmazza.
Arthur C. Clarke - Stephen Baxter - Napvihar
„Újabb fergeteges kaland, már alig vártuk.”
− New York Times Book Rewiew
„Azoknak, akik a fantasztikus regényekben is szeretik a jól megalapozott tudományt és a problémamegoldásra kész embereket.”
− Publisher Weekly
2037. június 9. Bisesa Dutt, az ENSZ békefenntartó erőinek hadnagya felbukkan Londonban, öt évvel azután, hogy átzuhant egy párhuzamos világba. Csakhogy a Földön eközben mindössze egyetlen nap telt el, és látszólag senki nem tud arról a jelenségről, amely a bolygó körül darabjaira törte a téridőt. Aztán egy rekordméretű napkitörés szinte megbénítja az emberi civilizációt, és a csillagászok közlik, ez még csak előfutára volt a fenyegető igazi katasztrófának. Megakadályozható-e a világégés, különösen ha kiderül, hogy egy idegen értelem mozgatja a háttérből a szálakat?
Az SF két élő klasszikusa tovább szövi lebilincselő meséjét az emberi faj újabb Odisszeiájáról, amelyben régről ismert, emlékezetes fordulatok váltogatják egymást kiszámíthatatlanul sorjázó, eredeti ötletekkel.
Arthur C. Clarke - Mesék a Földről
Mi marad több ezer év múlva a földi civilizációból? Megérti-e a földi kultúrát a mérhetetlen messzeségből a Földre érkező idegen? Milyen új életformát talál magának a jövő embere itt a Földön? Milyen titokzatos jelenségeket kell megértenie, mi mindennel kell megbírkóznia annak, aki úgy határoz hogy nem hagyja le jó öreg bolygónkat?
A tér- és időbeli korlátokat nem ismerő képzelőerővel megáldott Clarke a tudományos-fantasztikus irodalom egyik legolvasotabb művelője a Föld nevű planétát választotta számos írása színteréül, témájul, amelyek közül most a legjobbakat egy kötetben összegyűjtve olvashatja ennek a műfajnak minden rajongója.
Arthur C. Clarke - Stephen Baxter - Az idő szeme
"Fergeteges kaland."
- New York Times Book Review
"Fantasztikusan szórakoztató... egy történet, amely rabul ejt azzal, hogy drámaian dolgozza fel az emberi lét alapkérdéseit... Ezt a könyvet nem lehet letenni, hiába is kéne enni, aludni vagy dolgozni."
- Chicago Tribune
Ahogy a titokzatos, idegen eredetű Szemek föltűnnek a Föld körül, az idő és a tér szilánkokra hasad. Így találkozik egy 21. századi ENSZ békefenntartó helikopter legénysége a brit gyarmati hadsereg viktoriánus katonáival, egy visszatérő Szojuz-kabin űrhajósai pedig Dzsingisz kán hódító mongoljaival.
A különös össztörténelmi tabló szereplőit egy rejtélyes rádióadás Babilon ősi városába vonzza, ahol elkerülhetetlenné válik a különböző korok végzetes összecsapása.
Az SF irodalom két nemzedékének két zsenije összefogott, és az eredmény egy olyan mű lett, amely a legmodernebb tudományos elméleteket vegyíti az örökzöld kalandtörténetek egzotikumával és izgalmaival. Semmi kétség, Clarke és Baxter közös új regényét hamarosan a klasszikusok között emlegetik majd.
Arthur C. Clarke - Gentry Lee - Ráma II.
Az emberiség földön kívüli intelligenciával való első találkozása nem tudott fényt deríteni az idegenek eredetére és céljaira. A Rámával randevúzó, talányt talány után felfedező űrhajósok csupán egyetlen tényt tudtak biztosan megállapítani: a rámaiak mindenből hármat készítettek. Sokan ebből arra következettek, hogy a Naprendszert meglátogató idegen űrhajót további kettő fogja követni. És lám, igazuk lett: Hetven évvel az első csillaghajó után újabb Ráma dübörög a Föld felé! Hiába fogadja azonban az új jövevényt jóval felkészültebb emberi expedíció, mint elődjét, a randevú a második Rámával hamarosan baljós események sorozatába torkollik. Az új csillagközi vándor ugyanis -bár kívülről szakasztott mása az első Rámának- új kihívásokat kínál felderítőinek, akik nem biztos, hogy mindig a legbölcsebb módon reagálnak ezekre...
Arthur C. Clarke - 2010 - Második űrodisszeia
2010-ben egy űrhajó szovjet és amerikai személyzetével együtt útnak indul a Jupiter különös holdrendszere felé. Itt fedezték fel ugyanis a Holdon talált furcsa, fekete hasáb a TMA óriási mását. Ember és számítógép keresi a kapu titkát és titkokat keres a Csillaggyermek, az egykori Bowman névre hallgató űrhajós is. Az élet titkait keressük az íróval együtt, s annyit bizonyosan megtudunk, hogy újabb és újabb kérdéseket tegyünk fel.
Arthur C. Clarke - Stephen Baxter - Elsőszülöttek
Az Elsőszülöttek a történelem kezdete óta szemmel tartották az emberiséget, és amikor a Föld elérte a 21. század fejlettségi szintjét, a tettek mezejére léptek. Először végrehajtották az Időtörést, és a bolygót apró darabkáiból újraalkotva kísérleti laboratóriumot hoztak létre egy párhuzamos világegyetem formájában, hogy közelebbről tanulmányozhassák a legkülönbözőbb korokból elhurcolt emberpéldányokat. Azután gigantikus napkitöréssel próbálták eltörölni civilizációnk utolsó nyomát is, de egy páratlan nemzetközi összefogásnak köszönhetően tervük nem járt sikerrel.
Most, hogy a Föld végre kezd kilábalni a napvihar okozta természeti és társadalmi zűrzavarból, mind több baljós jel utal arra, hogy az Elsőszülöttek még nem adták föl elpusztításunkra szőtt terveiket. Vajon ezúttal milyen kozmikus „végső megoldást” főztek ki galaktikus boszorkánykonyhájukban? Egy biztos csak: az emberiség túlélésének kulcsfigurája Bisesa Dutt, az egykori ENSZ-katona, aki évtizedes krioálmából ébredve hirtelen ismét az események középpontjában találja magát, élő kapcsot képezve a Föld és a párhuzamos világban új utakat járó párja, a Mir között.
Az angol és az egyetemes SF-irodalom két szupersztárjának fantáziája nem ismer határokat, aprólékosan kidolgozott Időodisszeia-ciklusuk befejezéseként egy lélegzetelállító izgalmakat tartogató akcióregényt alkottak, amely azonban a technikai csodák és a pergő cselekmény mellett fontos gondolatokkal is szolgál.
"Az _Elsőszülöttek_ a trilógia leginkább clarke-i kötete. Emlékezetünkbe idézi azokat a klasszikus történeteket, amelyek eredetileg megszeretették velünk az SF-et."
- Locus
"A szerzők ravaszul illesztgetik össze az elképzelt jövő történelmének kirakós-darabkáit, lendülettel és nagy gonddal szőve csábító hálójukat az olvasó köré."
- SciFi Weekly
Arthur C. Clarke - Az éden szökőkútjai
A szent hegy, Sri Kanda volt az ősi Taprobane legnagyobb tiszteletének örvendő kegyhelye. Ugyanakkor az emberiség történelme legmerészebb technikai vívmányának megvalósítása is kizárólag e hegyen volt lehetséges. Vannervar Morgan álma a föld és a csillagok összekapcsolását illetően még a huszonkettedik században is égbekiáltó, lehetetlen és nem csupán butácska ötlet volt. A Morgan által javasolt csillagtorony és annak mélyűri utazásra gyakorolt forradalmasító hatása nem csak hogy lehetséges, de felbecsülhetetlen jelentőségű is volt. Bárcsak le tudta volna győzni a közönyt, a bürokráciát és az évezredes hagyományokkal rendelkező szerzetesrendet a Sri Kanda csúcsán, melynek vezetői halálra gyötörték mielőtt átengedték volna templomukat a megszentségtelenítő haladásnak!
Philip K. Dick - VALIS
A valóság az, ami akkor sem tűnik el, ha már nem hiszünk benne.
Horselover Fat számára minden a rózsaszín fénnyel kezdődött, az isteni jelenéssel, amely VALIS-nak hívta magát. A valóság szövete széthasadt, és a világba áramló információ kételyeket és kérdéseket hozott magával. Horselover Fat pedig nem nyugszik addig, amíg ezekre a kérdésekre választ nem kap.
Félig önéletrajz, félig fikció. Félig science-fiction, félig szépirodalom. Félig lélektani regény, félig metafizikai értekezés. Válaszok keresése olyan kérdésekre, melyeket talán jobb lenne nem feltenni. A VALIS teológiai detektívregény, ahol Isten egyszerre játssza az eltűnt személy és a tökéletes bűntény elkövetőjének szerepét.
Philip K. Dick életművének egyik legnagyszerűbb, legszemélyesebb darabja megrázó és elgondolkodtató olvasmány, átszőve őrült humorral és öniróniával. Néha mosolygásra késztet, néha felkavar, de egy biztos: közömbösen képtelenség elmenni mellette.
Arthur C. Clarke - Stephen Baxter - Régmúlt napok fénye
Mi lenne, ha a világon minden esemény visszanézhetővé válna? Hozzáférhetővé válna az az információ, hogy ki gázolt cserbenhagyásosan az előző héten, éppúgy, mint az, hogy mi történt meg valójában a bibliai események közül.
Amikor a féregjárat-technológián alapuló időlencse találmánya nyilvánosságra kerül, mind szélesebb igény mutatkozik a használatára. Házastársi viták kibogozására, bűnesetek felderítésére vagy akár puszta nosztalgiázás céljaira is igénybe venné a Föld szinte teljes népessége. De vajon az emberek kezébe adható-e egy ilyen kényes eszköz, amely fenekestül fordíthatja föl nemcsak mindennapi életünket, de egész történelemszemléletünket is?
A két díjnyertes SF-szerző közös műve egszerre kalandos és filozofikus történet az információ szabadságáról és az igazság szubjektivitásáról.
Kurt Vonnegut - A Titán szirénjei
Akit foglalkoztat, hogy mi az emberi lét értelme és célja, akit érdekel, hogy miért épült és mi célt szolgált a kínai Nagy Fal, Stonehenge és a Kreml, aki tudni szeretné, hogyan lehet üdvözülnie annak a milliárdosnak, aki puszta kézzel megfojtja legjobb barátját, és megerőszakolja majdani szerelmét, akinek fia kék madárrá képzi át magát, mert a boldogságot csak így tudja birtokba venni, az tartson Vonneguttal, a groteszk mese nagyszerű mágusával. Vonnegut remekművének szereplői a tér és idő titkos korlátain áttörve érik el a lelki béke katartikus boldogságát, de a mulatságos, felemelő és elképesztő történet olvasója is részese lehet a vonneguti üdvözülés torokszorító élményének.
Arthur C. Clarke - Randevú a Rámával
A. C. Clarke 1973-ban adta közre jelen regényét, mely azonnal óriási világsikert aratott. Címét arról az űrhajóról kapta, melyet a XXII. század közepén fedeznek fel a Jupiteren túl. Az Endeavour napkutató űrhajót küldik a Ráma felderítésére... Clarke mindent tud, amit egy sci-fi írónak tudni kell. Fantáziája valóságos tudományos tényekre alapozva szárnyal, és mint Kuczka Péter a kötet utószavában megállapítja: mindig az emberség, az emberiesség oldalán áll. Kitartó tudásvágy élteti minden regényét, és ezzel fogja meg olvasót is.
Arthur C. Clarke - Földfény
"A rakéták pillanatok alatt eltűntek a ragyogásban. Úgy tetszett, hosszú percek múltak már el, amikor a napfény ereje robbanásszerűen megszázszorozódott. Odalent a Földön, gondolta magában Wheeler, az embereknek ma éjjel fenomenális látványban lesz részük. A légkör pedig, a csillagászok mélységes utálatának tárgya, megvédő őket bármitől, amit ezek a robbanófejek kibocsátanak magukból."
Clarke, a tudományos-fantasztikus irodalom nagy óriása reneszánszát éli. A Cédrus Kiadó ezzel az immár klasszikussá vált kötetével elsősorban a valódi science-fiction-értőknek és -kedvelőknek szeretne örömet szerezni.
Arthur C. Clarke - A város és a csillagok
A történelem tele van nagyszerű városokkal, de Diasparhoz egy sem fogható. Évmilliók óta zárkózik védelmező kupolája mögé, hogy elszigetelje magát a széthulló külvilág veszélyeitől. Valamikor olyan hatalommal rendelkezett, ami előtt még a csillagok is meghódoltak, de aztán − a legendák szerint − a bolygón kívülről érkező támadók visszaűzték az emberiség utolsó maradékát a város biztonságot nyújtó falai közé.
Diaspar lakói örök életűek, de a halhatatlanságért nagy árat fizettek: sosem hagyhatják el tökéletesen szervezett, minden kényelemmel ellátott otthonukat.
Ebbe a változatlanságba dermedt világba születik bele Alvin, a Kiválasztott, aki merőben más vágyakkal rendelkezik, mint a többi ember. Ő meg akarja tudni, mi van a város falain kívül. Mivel erre senkitől, még a Központi Komputertől sem kap választ, maga indul el rejtett föld alatti folyosókon, hogy utánajárjon a legendáknak, és megfejtse Diaspar elzárkózásának igazi titkát.
A Clarke legjobb műveit csokorba gyűjtő sorozatunk második darabja örök érvényű, filozofikus mese az SF hőskorából, tele hihetetlen kalandokkal és technikai csodákkal. Az új kiadást mintegy keretbe foglalja a szerző magyarul először olvasható előszava, valamint a neves ausztrál írónak, Damien Brodericknek külön a mi kötetünk számára készített utószava.
„Clarke legtökéletesebb műve.”
− The Encyclopedia of Science Fiction
Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatban megjelent kiadás.
Stanisław Lem - Visszatérés
A regény hőse Hal Bregg, a kozmoszban tett hosszú útjáról tér vissza a földre, ahol időközben teljesen megváltozott viszonyokat talál. Nemcsak a technika alakul át - más az életmód, és más az emberek természete. S más a férfiak és nők egymáshoz való viszonya is.
Hal összeütközésbe kerül ezzel a megváltozott, néha meghökkentően idegen világgal és lakosaival, akik nem honfitársai az időben, s mégis velük kell leélnie hátralévő életét. Végül a szerelem segíti hozzá, hogy megtalálja a helyét, s lázongás és keserűség nélkül gondolhasson azokra, akik elrepülnek a csillagok aranygyapjúáért.
Arthur C. Clarke - 2061 - Harmadik űrodisszeia
Évtizedek teltek el a holdi Monolit és a földönkívüli szupercivilizáció felfedezése óta. Bolygóink egén azóta két nap világít, és a Jupiter egyik kísérőjéből egy újszülött értelem bölcsője lett, tiltott terület az ember számára.
Dr. Heywood Floyd, a kozmikus lavinát elindító egykori küldetés földi irányítója jócskán megöregedett. Izgalmaktól mentes életébe némi színt akar vinni egy utolsó kirándulással a Naprendszerbe visszatérő Halley-üstököshöz, de a sors mást tervez számára: hirtelen ismét világrengető események középpontjában találja magát, ahol az emberi kapzsiság és a kifürkészhetetlen idegen gondolkodás útjai keresztezik egymást – végzetes következményekkel.
Űrhajóeltérítés, kényszerleszállás és egy rendkívüli mentőakció története a világhírű Űrodisszeia-sorozat harmadik kötetében, mely mesteri módon készíti elő a tetralógia méltó lezárását. A regény felfrissített, javított kiadása minden olvasójának új, feledhetetlen élményt kínál.
Philip K. Dick - A Titán játékosai
Szegény Pete Garden most vesztette el Berkeley városát. A feleségét is elvesztette ezzel, de majd kap újat, amint gurít egy hármast. Ez mind része a Blöffnek, ennek a játéknak, amely a Föld utolsó, egyre fogyatkozó lakóinak már-már a mániája. Csakhogy a Blöff szabályai megváltoznak, drasztikusan és végérvényesen, és Pete Garden most olyan ellenféllel fog játszani, aki nem is ember, a tét pedig sokkal nagyobb egy városnál is.
Philip K. Dick ebben a regényben egy olyan világot mutat be, amely egyszerre megjósolhatatlan és perverz módon logikus.