Beyond ​the Broomstick Thoughts ​on the Philosophy of Wicca

Adolf Hitler - Mein ​Kampf
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Erich Fromm - Menekülés ​a szabadság elől
Az ​1933-ban a nácizmus elől menekülni kényszerült német társadalomtudós, Erich Fromm 1941-ben adta közre e munkáját - angol nyelven, Amerikában. A mű hű tükre azoknak a sors- és eszmei-szakmai fordulatoknak, amelyeken szerzője következetes tudományos gondolkodása és a külső események hatására szükségszerűen átesett. Az addig közkeletű pszichoanalitikus szükséglet- és libidóelmélettel szemben Fromm a szabadság egzisztenciális problémáját állította művének középpontjába. Az ember karakterét, személyiségét - mondja - nem az ösztönös szükségletek kielégítésének mikéntje határozza meg, hanem a szabadsághoz való viszony. Így például az autoriter személyiség kialakulását torz menekülési mechanizmusokként értelmezi, amelyekkel az egyén megpróbál megszabadulni az elidegenedéstől, a magánytól, a számára elviselhetetlen "negatív szabadságtól". A kétféle, negatív és pozitív szabadság megkülönböztetése olyan rendezőelvvé vált e műben, amely lehetővé tette, hogy nagy történelmi korszakokat és mozgalmakat éppúgy értelmezhessen vele, mint a személyiségzavarok, egyéni neurózisok különböző formáit. Fromm éles bírálata az emberi személyiség kibontakozását akadályozó mindenfajta belső és külső korlátozásról joggal tette művét híressé és mindenféle vulgáris világmagyarázat szemében hírhedtté. E gondolatmenetet folytatja később 1947-ben Az önmagáért való ember című munkájában. Mindkettő joggal hívta fel magára a magyar olvasóközönség kiemelt figyelmét. A szerző szenvedélyes hitvallása az ember "veleszületett és elidegeníthetetlen" jogáról a szabadságra, méltán emeli írását az el nem évülő művek kategóriájába.

Bernd Krewer - A ​csülkös vad utánkeresése
A ​kötet az elejtett állat felkutatásának módszerével ismerteti meg az vadászni vágyó olvasót.

Abdul Alhazred - Necronomicon
A ​Necronomicon története és sorsa mesébe illő, valamint az az út, amit az idő labirintusában végigfut, hogy eljuthasson korunkig. Keletkezéséről annyi sejthető, hogy Abdul Alhazred jegyezte le az eredeti változatot Kr. u. 730 körül Kitab Al Azif címen. A Kitab Al Azif nem halott rituálék gyűjteménye, ahogyan ezt H. P. Lovecraft meg is jegyzi: "Valószínűleg soha nem volt olyan idő, amikor valamilyen csoportok vagy kultuszközösségek ne őrizték volna a titkos tudást. A Necronomiconban utalások találhatóak egy ilyen kultusz létezéséről az emberek között - egy közösségben, amely idáig egy szellemnek, amely évmilliókon át a Nagy Faj idejéből jött, segítséget nyújt." Egy elfeledett ősi világ rituáléi, istenei és lényei újra életre kelnek a Necronomicon lapjain.

H. P. Lovecraft - Howard ​Phillips Lovecraft összes művei II.
Howard ​Phillips Lovecraft életműve, pályatársai zömétől eltérően, nem merült feledésbe: újra és újra kiadják, nem csupán hazájában, hanem külföldön - így Magyarországon - is. Lovecraft öröksége a mai napig eleven: világképének hátterére számtalan új írásmű születik az általa teremtett stílusban. Követői értelmezik és átértelmezik Lovecraftot, s nem mellékes körülmény, hogy soraikat a kortárs irodalom talán legnagyobb alakja, Jorge Luis Borges nyitotta meg. Lovecraft önmagát mindig Poe és Bierce követőjének tekintette. Sajátos világképének kialakításán - mely összetéveszthetetlen ízt kölcsönöz írásainak - roppant tudatosan dolgozott az irodalmi előképek kutatását is beleértve, melyről egy terjedelmes esszében is számot ad. Felfogásának lényege dióhéjban annyi, hogy megfosztotta a rémtörténetet a késő középkorból örökölt misztikus sallangoktól, s helyükre egy jellegzetesen modern életérzést állított: azt a fajta hideg iszonyatot, ami az embert a gigantikus, személytelen világegyetemmel szembesülve tölti el. A gondviselés illúziójától megfosztott egyén pánikreakciója ez, aki rádöbben, hogy magára hagyottan áll ebben a világban, amelynek szempontjából teljesen mindegy, hogy él-e, hal-e. A szörnyek - a hideg kozmosz megszemélyesítései az írói síkon - valójában abszolút közönyösek; az egyes ember - sőt, az egész emberi faj - semmiféle jelentőséggel nem bír számukra. És persze éppen ez bennük az iszonyatos; sokkalta iszonyatosabb, mint bármiféle szimpla gonosz lélek a keresztény kultúrkör naivan kétosztatú hiedelemvilágából. Szándékunk az volt, hogy sorozatunkkal Lovecraft irodalmi munkásságáról nyújtsunk hiteles és átfogó képet. Jelen összeállításunk a második darabja annak a háromkötetes gyűjteménynek, mellyel a színvonalas és áttekinthető Lovecraft-összkiadás hiányát kívánjuk pótolni, remélhetőleg az olvasóközönség megelégedésére.

H. P. Lovecraft - Howard ​Phillips Lovecraft összes művei III.
Howard ​Phillips Lovecraft életműve, pályatársai zömétől eltérően, nem merült feledésbe: újra és újra kiadják, nem csupán hazájában, hanem külföldön - így Magyarországon - is. Lovecraft öröksége a mai napig eleven: világképének hátterére számtalan új írásmű születik az általa teremtett stílusban. Követői értelmezik és átértelmezik Lovecraftot, s nem mellékes körülmény, hogy soraikat a kortárs irodalom talán legnagyobb alakja, Jorge Luis Borges nyitotta meg. Lovecraft önmagát mindig Poe és Bierce követőjének tekintette. Sajátos világképének kialakításán - mely összetéveszthetetlen ízt kölcsönöz írásainak - roppant tudatosan dolgozott az irodalmi előképek kutatását is beleértve, melyről egy terjedelmes esszében is számot ad. Felfogásának lényege dióhéjban annyi, hogy megfosztotta a rémtörténetet a késő középkorból örökölt misztikus sallangoktól, s helyükre egy jellegzetesen modern életérzést állított: azt a fajta hideg iszonyatot, ami az embert a gigantikus, személytelen világegyetemmel szembesülve tölti el. A gondviselés illúziójától megfosztott egyén pánikreakciója ez, aki rádöbben, hogy magára hagyottan áll ebben a világban, amelynek szempontjából teljesen mindegy, hogy él-e, hal-e. A szörnyek - a hideg kozmosz megszemélyesítései az írói síkon - valójában abszolút közönyösek; az egyes ember - sőt, az egész emberi faj - semmiféle jelentőséggel nem bír számukra. És persze éppen ez bennük az iszonyatos; sokkalta iszonyatosabb, mint bármiféle szimpla gonosz lélek a keresztény kultúrkör naivan kétosztatú hiedelemvilágából. Szándékunk az volt, hogy sorozatunkkal Lovecraft irodalmi munkásságáról nyújtsunk hiteles és átfogó képet. Jelen összeállításunk a második darabja annak a háromkötetes gyűjteménynek, mellyel a színvonalas és áttekinthető Lovecraft-összkiadás hiányát kívánjuk pótolni, remélhetőleg az olvasóközönség megelégedésére.

H. P. Lovecraft - Howard ​Phillips Lovecraft összes művei I.
Howard ​Phillips Lovecraft életműve, pályatársai zömétől eltérően, nem merült feledésbe: újra és újra kiadják, nem csupán hazájában, hanem külföldön - így Magyarországon - is. Lovecraft öröksége a mai napig eleven: világképének hátterére számtalan új írásmű születik az általa teremtett stílusban. Követői értelmezik és átértelmezik Lovecraftot, s nem mellékes körülmény, hogy soraikat a kortárs irodalom talán legnagyobb alakja, Jorge Luis Borges nyitotta meg. Lovecraft önmagát mindig Poe és Bierce követőjének tekintette. Sajátos világképének kialakításán - mely összetéveszthetetlen ízt kölcsönöz írásainak - roppant tudatosan dolgozott az irodalmi előképek kutatását is beleértve, melyről egy terjedelmes esszében is számot ad. Felfogásának lényege dióhéjban annyi, hogy megfosztotta a rémtörténetet a késő középkorból örökölt misztikus sallangoktól, s helyükre egy jellegzetesen modern életérzést állított: azt a fajta hideg iszonyatot, ami az embert a gigantikus, személytelen világegyetemmel szembesülve tölti el. A gondviselés illúziójától megfosztott egyén pánikreakciója ez, aki rádöbben, hogy magára hagyottan áll ebben a világban, amelynek szempontjából teljesen mindegy, hogy él-e, hal-e. A szörnyek - a hideg kozmosz megszemélyesítései az írói síkon - valójában abszolút közönyösek; az egyes ember - sőt, az egész emberi faj - semmiféle jelentőséggel nem bír számukra. És persze éppen ez bennük az iszonyatos; sokkalta iszonyatosabb, mint bármiféle szimpla gonosz lélek a keresztény kultúrkör naivan kétosztatú hiedelemvilágából. Szándékunk az volt, hogy sorozatunkkal Lovecraft irodalmi munkásságáról nyújtsunk hiteles és átfogó képet. Jelen összeállításunk az első darabja annak a háromkötetes gyűjteménynek, mellyel a színvonalas és áttekinthető Lovecraft-összkiadás hiányát kívánjuk pótolni, remélhetőleg az olvasóközönség megelégedésére.

Jurgen Muller - Movies ​of the 60s
Viva ​María! Positioned precariously between the uptight 50s and the freewheeling 70s, the 1960s marked a turbulent time in the film industry. Though the term "feminism" may not have been ready for prime time, the 1960s were dominated by women’s liberation; from Jane Fonda’s Barbarella to Holly Golightly of Breakfast at Tiffany’s to Bonnie Parker of Bonnie and Clyde, screen females graduated from decorative accessories to complex, kick-ass personas. Now that audiences were more and more glued to their TV sets and the abolition of the Production Code loosened up the rules about what was "permissible" in cinema, filmmakers had more freedom to explore the possibilities of film as an art form. As was often the case, the Europeans were more daring—the French with Nouvelle Vague directors like Godard and Truffaut, and the Italians with such innovative films as Fellini’s 8 1/2 and Antonioni’s Eclipse—but by the mid-60s the Americans also showed signs of exercising creative liberties, especially in films from young underground directors such as Russ Meyer, John Frankenheimer, and Sam Peckinpah. Meanwhile, Mary Poppins and The Sound of Music ushered out the grandiose Hollywood musical era with a bang, the Spaghetti Western became an instant phenomenon, and Bond—James Bond—first appeared on-screen. In true pop art form, the movies of the 60s blurred the lines between art, mass market, and popular culture into a colorful, psychedelic oblivion. Dig it?

Matt Stone - Trey Parker - South ​Park Guide to Life
Since ​the first episode aired on Comedy Central in 1997, South Park has proven to be one of the most socially relevant and downright hilarious television shows of all time. No series skewers pop culture and politics with more effective wit and wisdom than South Park—from dysfunctional family life to bad manners to the entire country of Canada, for the residents of this tiny town, no subject is sacred or taboo! A regular ratings monster and Emmy-winner, South Park is also an unlikely source of advice on all facets of life. Stan, Kyle, Cartman, and Kenny along with the rest of the town offer hilariously twisted insights and questionable counsel on topics such as teamwork, spirituality, and the opposite sex. South Park Guide to Life is a much anticipated collection of colorful illustrations and original lines from the show. Great for grads and fans alike!

Aron Ralston - 127 ​óra a kanyon fogságában
Az ​egész úgy indult, mint egy átlagos túra Utah államban a Kanyonvidéken, egy meleg szombat délutánon. Aron Ralston, a huszonhét éves hegymászó és kalandsportoló számára ez az egynaposra tervezett kirándulás az eldugott Kék John-kanyonba remek lehetôség volt, hogy kicsit elszabaduljon a téli hegymászás fagyos világából, melynek során egymagában mászta meg Colorado állam legmagasabb csúcsait. Az út során ugyan találkozott két túrázóval, ám délutánra már teljesen egyedül maradt a gyönyörű és vad természet kihívásaival szemben. Két óra negyvenegy perckor, nyolc mérföldre kisteherautójától, egy mély és keskeny hasadékkanyonban épp egy beékelôdött sziklatömbön ereszkedett lefelé, amikor megtörtént a tragédia. A sziklatömb elszabadult, és mielôtt el tudott volna ugrani az útból, a szikla a jobb kezét és csuklóját a kanyon falához szorította. Aron Ralston számára ezzel megkezdôdött a hatnapos pokol. Kevés ivóvízzel és kevés élelemmel, valamint megfelelô ruházat nélkül kellett végigkínlódnia a fájdalmasan hideg éjszakákat, ráadásul azzal a tudattal, hogy ő szokásától eltérôen ezúttal senkinek sem mondta el, hogy hova készül. A kanyon peremétôl harminc méter mélységben, valamint a közel négyszáz kilós sziklatömb csapdájában szembe kellett néznie a halállal: mire bárki is elindulna keresésére, ô már valószínűleg teljesen kiszárad és meghal, ha ugyan addigra egy esô által indított árhullámban meg nem fullad. Ahogy képzeletbeli listájáról napról napra húzta ki a menekülés módjait, videokamerájával felvette, amint végsô búcsút vesz családjától, barátaitól, és elmondja végrendeletét, abban a reményben, hogy egyszer majd valaki megtalálja. Csütörtök délelôtt azonban isteni sugallatra Aron Ralston megtalálta a menekülés elborzasztó, ám egyetlen útját...

Matt Groening - Bart ​Simpson's Treehouse of Horror
In ​the throat-throttling tradition of The Simpson's annual "Treehouse of Horror" episodes, the Master of Mirthful Mayhem, Matt Groening, presents a gut-wrenching, fright-filled, spine-tingling spooktacular that's fun for the whole family. Prepare for alien invasions, ancient curses, monstrous mutations, Christmas albums, crazed zombies, the penal system, and botany gone bad! CAUTION: These terrifying tales and fearsome features may cause you to laugh yourself to DEATH!!!

Richard Dawkins - Az ​önző gén
Az ​önző gén. Előszó Miért vannak emberek? A replikátorok Halhatatlan spirálok A géngép Agresszió: stabilitás és az önző gép A génkedés művészete Családtervezés Nemzedékek harca A nemek harca Te vakarod a hátam, én meg lovagolok a tiéden Mémek: az új replikátorok.

Ismeretlen szerző - Az ​emberi test - Enciklopédia és anatómiai atlasz
Az ​emberi test bonyolultságának megértése az idők kezdete óta kihívás az ember számára. Bár az orvostudomány fejlődésével egyre többet tudunk meg erről az elbűvölő rendszerről, még sok mindent meg kell vizsgálnunk és megértenünk. Könyvünk célja, hogy könnyen érthető információkkal elégítse ki a nagyközönség tudásszomját. Feleletet ad arra a kérdésre, hogy miképp működik az emberi test, fontos információkkal szolgál korunk sok betegségéről, s beavat a legújabb diagnosztikai technikák és kezelési lehetőségek részleteibe.

Oscar Wilde - Oscar ​Wilde összes művei I-III.
A ​19. század végi, viktoriánus hagyományoktól dohos Anglia irodalmába friss levegőt hozó szellő volt Oscar Wilde (1854-1900), a dandy s világfi, akit írásai alapján embertestbe zárt angyalnak, magánéletének eseményei alapján pedig emberbőrbe bújt démonnak hihettünk. Ő volt az első író, aki valóban azon erkölcsök – vagy erkölcstelenségek – szerint élt, melyek műveiben megjelentek; az első író, aki számára a műveiben megjelenített morál nem szűnt meg létezni a toll letétele után; s az elsők közé tartozott, akik a legmagasztosabb Művészet kedvéért foglalkoztak a művészettel. _"Amikor megírok egy színdarabot vagy egy könyvet, csakis és kizárólag az irodalom érdekel. Ez a művészet. Nem cselekszem sem jót, sem gonoszat, csupán megpróbálok létrehozni valamit, amiben felfedezhető a szépség valamilyen változata."_ Fiatalon magasba emelkedett, kinyitotta azokat a kapukat, amelyeken mások addig még bekopogni sem mertek, hogy a dicsőség és boldogság magaslatainak megismerése után Ikaroszként zuhanjon alá a börtönvilág szakadékába, ahonnan élve igen, de stigma nélkül sosem lehet kimászni. Sorsát és műveit az éles kontrasztok jellemezték - nehéz elhinni, hogy ugyanaz az ember alkotta meg _A boldog herceg_ és _Az önző óriás_ meséjét, aki oly élethűen tudta megjeleníteni a dekadencia csúcsait ostromló _Dorian Gray_t. A népszerű és ellentmondásos szerző magyarul most először megjelenő háromkötetes összes műveinek második darabját tartja kezében a kedves olvasó.

Oscar Wilde - Oscar Wilde összes művei III.
A 19. sz. végi, viktoriánus hagyományoktól dohos Anglia irodalmába friss levegőt hozó szellő volt Oscar Wilde (1854-1900), a dandy s világfi, akit írásai alapján embertestbe zárt angyalnak, magánéletének eseményei alapján pedig emberbőrbe bújt démonnak hihettünk. Ő volt az első író, aki valóban azon erkölcsök - vagy erkölcstelenségek - szerint élt, amelyek műveiben megjelentek; az első író, aki számára a műveiben megjelenített morál nem szűnt meg létezni a toll letétele után; és az elsők közé tartozott, akik a legmagasztosabb Művészet kedvéért foglalkoztak a művészettel. A népszerű és ellentmondásos szerző magyarul most először megjelenő háromkötetes összes műveinek 3. darabja e kiadvány.

Oscar Wilde - Oscar Wilde összes művei II.
A 19. század végi, viktoriánus hagyományoktól dohos Anglia irodalmába friss levegőt hozó szellő volt Oscar Wilde (1854-1900), a dandy s világfi, akit írásai alapján embertestbe zárt angyalnak, magánéletének eseményei alapján pedig emberbőrbe bújt démonnak hihettünk. Ő volt az első író, aki valóban azon erkölcsök – vagy erkölcstelenségek – szerint élt, melyek műveiben megjelentek; az első író, aki számára a műveiben megjelenített morál nem szűnt meg létezni a toll letétele után; s az elsők közé tartozott, akik a legmagasztosabb Művészet kedvéért foglalkoztak a művészettel. _"Amikor megírok egy színdarabot vagy egy könyvet, csakis és kizárólag az irodalom érdekel. Ez a művészet. Nem cselekszem sem jót, sem gonoszat, csupán megpróbálok létrehozni valamit, amiben felfedezhető a szépség valamilyen változata."_ Fiatalon magasba emelkedett, kinyitotta azokat a kapukat, amelyeken mások addig még bekopogni sem mertek, hogy a dicsőség és boldogság magaslatainak megismerése után Ikaroszként zuhanjon alá a börtönvilág szakadékába, ahonnan élve igen, de stigma nélkül sosem lehet kimászni. Sorsát és műveit az éles kontrasztok jellemezték - nehéz elhinni, hogy ugyanaz az ember alkotta meg _A boldog herceg_ és _Az önző óriás_ meséjét, aki oly élethűen tudta megjeleníteni a dekadencia csúcsait ostromló _Dorian Gray_t. A népszerű és ellentmondásos szerző magyarul most először megjelenő háromkötetes összes műveinek második darabját tartja kezében a kedves olvasó.

Grant Morrison - Batman: ​Arkham Elmegyógyintézet
Az ​Amadeus Arkham által alapított intézet fogadja be az elmeorvosok által beszámíthatatlannak ítélt bűnözőket, akiket többnyire éppen Batman juttatott rendőrkézre. Egyelőre tisztázatlan körülmények között az ápoltak átvették az irányítást a bolondokházában, és túszaikat csak akkor hajlandók elengedni, ha ősellenségük, Batman önként bemegy közéjük. A lázadók vezetője Joker, de köztük van Kétarcú, Agyagpofa, Madárijesztő, a Kalapos és Gyilkos Krok is. Az Arkham Elmegyógyintézet nem egy szokványos szuperhősös történet, a szivárvány minden színében csillogó, testhez álló jelmezekkel, domborodó izomzatokkal és látványos verekedésekkel. Grant Morrison egyik első amerikai képregényével a pszichothriller műfajába vezette be a Denevérembert, amihez ideális szerzőtársra akadt Dave McKean világhírű illusztrátor, számos könyv és hanglemez borítójának tervezője személyében. Az Arkham Elmegyógyintézet minden idők egyik legkülönlegesebb, egyben legnépszerűbb Batman-kötete, Amerikában 500 ezer példányban kelt el megjelenése óta.

Wayne G. Hammond - Christina Scull - J. ​R. R. Tolkien - A Hobbit művészete
J. ​R. R. Tolkien előszeretettel illusztrálta a saját szövegeit. Első regénye gazdag világát nemcsak szavakkal, hanem térképekkel és rajzokkal is megteremtette. A hobbit művészete című kötetben tíz fekete-fehér és öt színes kép kapott helyet, amelyek eredetileg a regény amerikai és angol kiadásához készültek, valamint azok a vázlatok, skiccek, amelyek megelőzték a végleges változatokat. A képeket két Tolkien-tudós, az amerikai Wayne G. Hammond és az angol Christina Scull gyűjtötte egybe és látta el magyarázatokkal

Gilles Brochard - Michèle Carles - Christine Fleurent - Nagy ​tea enciklopédia
Jünnan, ​sencha, oolong, ceylon, assam, darjeeling - megannyi különös név, s mind a nagy teatermő vidékek világát idézi. A kínai szent teakertektől a Himalája ködében burjánzó ültetvényekig óriási területeken szüretelik, válogatják és keverik a teafélék sokaságát. És hogy az apró tealevelek nemcsak illatosak, hanem szépek is, azt Christine Fleurent nagyszerű fotói bizonyítják. E könyv, s szerzője, Gilles Brochard a tealevél történetével is megismerteti az olvasót, elmondja a teához fűződő legendákat, szertartásokat, ceremóniákat, a jó teakészítés titkait, sőt azt is, hogy milyen kitűnő lehetőségeket sugall az illatos tea a gasztronómiának.

Ismeretlen szerző - Tolkien ​világa
Középfölde, ​J. R. R. Tolkien halhatatlan remekműveinek színtere, művészek nemzedékeit ihlette meg. A Tolkien világa festményei a világ legkülönbözőbb részein élő művészek alkotásai - néhányuk nevét Tolkien hőseinek és tájainak megjelenítése révén már ismeri a nagyközönség, mások még eztán válnak híressé. John Howe Középfölde komorabb arcát bemutató képeitől Alan Lee sejtelmes titokzatosságáig; Michael Hague játékos, A hobbit alakjait megelevenítő festményeitől Roger Garland furcsa, lenyűgöző álomvilágáig; Inger Edelfeld munkáinak megkapó egyszerűségétől Ted Nasmith drámai realizmusáig - a Tolkien világa Középfölde sokszínűségét tárja elénk. A festményeket az a szövegidézet kíséri, mely a művészt megihlette, s a rövid esszékben az alkotók arról vallanak, milyen hatást tett rájuk Tolkien egyedülálló képzeletvilága. Inger Edelfeld, Tony Galuidi, Roger Garland, Robert Goldsmith, Michael Hague, John Howe, Alan Lee, Ted Nasmith és Carol Emery Phenix festményei Középföldéről.