Kalauz ​Homéroszhoz

Szerb Antal - A ​világirodalom története
„Ha ​a három pompás köteten, a világirodalom regényes életén, mohón és szinte megállás nélkül átvágtuk magunkat, s az első kábulatból ocsúdva visszaidézzük a szinte fizikai jóérzést, amit a rohanás okozott, rájövünk, hogy fiatalságunk támadt fel, és sodort szeszélyes törtében magával... Csak a húszas éveink ismerték a céltalan vélemények, sommás ítéletek pergőtüzét, az értékelések és újjáértékelések, a felfedezések és megtagadások, a célzások és idézetek záporozást, a vélemények fuldokló bőségét, érvek és ellenérvek kifogyhatatlan csatáját. A hajnalig tartó baráti vitákon alkoholnál részegítőbben szállt fel a könyvek gőze, megülte agyunkat, hogy támolyogva mentünk ki a szabad levegőre. Térben és időben milyen felelőtlen száguldás volt ez, népek és stílusok, egyének és korszakok seregszemléje, micsoda távoli szellemek lettek barátainknál bizalmasabbak, szerelmeinknél ismertebbek számunkra, mennyi titok részesei voltunk, miket életük és műveik sugalltak. Voltak kegyencek közöttük, akiknek cinkos módra elnéztük gyengéit, hahotázva idéztük csínyjeit, könyveiken keresztül-kasul szaladgáltunk, mint a játszótereken. Másokat dobogó szívvel tiszteltünk, műveikbe olyan áhítattal léptünk, mint a templomba, és szorongva mutogattuk egymásnak rejtett kincseit. Olvasni, minél többet olvasni, érezni, minél többet érezni - vallottuk mi is a századvég eszményét; beszélni róla, minél többet beszélni - kapcsoltuk hozzá a magunk fiatal igényét." - Halász Gábor

Almási Miklós - Mi ​lesz velünk, Anton Pavlovics?
Könyvemben ​a Sirály, a Ványa bácsi, a Három nővér és a Cseresznyéskert nekem irodalmi "rendezőpéldány" megírásaképp kínálkozott: azaz kerestem, mi van a sorok mögött, a maszkok alatt. Anton Pavlovics Csehov a sokértelműség szerzője, kimeríthetetlen az a röntgenkép, amit a jelen rohangászó vagy épp depressziós hőseiről, s talán jövőnkről sejtet. Cvikkeres tekintetével olyan mélyre lát hősei lelkébe - azaz bajaink-örömeink mélyére -, hogy száz év után is mai, sőt rejtélyes drámavilággal lep meg bennünket. Játsszták már szomorú-sírós részvéttel, ironikusan, hogy nevessünk Ványa bácsi elfuserált lövöldözésén, és - követve a szerzői intenciót - kegyetlenül. A Három nővér végén Mása és szerelme, az elvezényelt alezredes, búcsúzna, de Csehov ebben az érzékeny jelenetben otthagyja Olgát - így az utolsó intim pillanatot is elveszi kettejüktől. Ez a távolságtartó, hűvös szemléletmód talán orvosi praxisából és a Szahalin-sziget büntetőtelepén tett látogatásából táplálkozik - ott ugyanis igazi szenvedéssel találkozott. Ezért van az, hogy finom idézőjelbe tudja tenni az értelmiségi, vagy csak jómódú árvák, élettől eltaposott figurák lelki viharait, és olykor még nevetni is engedi nézőit sejtelmes és kíméletlen, mulatságos és köznapi: huszonegyedik századi színpadvilágában. (Almási Miklós)

Bojtár Endre - Egy ​kelet-européer az irodalomelméletben
Tartalom Irodalomtörténet Az ​irodalmi mű értéke és értékelése Az irodalomtudomány újabb feladatairól Strukturalizmus és "metafizika" között Az irodalmi mű jelentése és értéke Művek Értékelés és értelmezés (Tandori Dezső: Hommage) A mű-szubjektum metamorfózisai (Tandori Dezső: Godogra várva: 11 aero-mobil) Az irodalmi mű jelentése (Konrád György: A látogató) Az irodalom gépezete (Puskin és Esterházy) József Attila és a kelet-európai költészet Kelet-Európa A katasztrofizmus mennyországában (Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita) Költő - magaslesen (Cyprian Norwid) A kelet-européer pontossága Jegyzetek A kötet írásainak megjelenési helye

Bojtár Endre - A ​kelet-européer pontossága
Több ​mint harminc év irodalomelméleti, irodalomtörténeti, elemző és irodalomkritikai tanulmányaiból, esszéiből válogatta össze jelen kötetét Bojtár Endre. A szerző a kelet-európai (elsősorban szláv és balti) irodalmak szakértőjeként, specialistájaként szerzett nevet magának, ám jelentős teoretikus munkálkodása is, legkivált azonban az fontos ouvre-jében, hogy komparatív szemlélettel és az összehasonlító irodalomtudomány eszköztárával (méghozzá annak Zsirmunszkij fémjelezte tipológiai komparatisztika apparátusával) fordul nemcsak olyan kelet-európai nagyok munkássága felé, mint Bulgakov, Puskin vagy Norwid (róluk szóló tanulmányait vette fel ebbe a kötetébe), de ilyen megközelítésmódot alkalmaz magyar irodalmi dolgozataiban is (ezek közül a Tandoriról, Konrád Györgyről, Esterházyról szólók szerepelnek a kötetben). A kötet azonban legalább felerészben elméleti tanulmányokat tartalmaz (ezek közül a legfontosabb a kismonográfia terjedelmű és értékű Az irodalmi mű értéke és értékelése című opusz, amely ugyan csaknem húsz évvel ezelőtt keletkezett, ám ma sem meghaladott, sőt egyre aktuálisabbnak tetsző irodalmi axiológiai traktátus). Bojtár Endre írásainak sajátos aurát kölcsönöz az, hogy irodalomról szólván is politizált, méghozzá - ez a művek születésekor ritka bravúr volt - éppen nem áttételesen, hogy teoretikus témákat is tud szinte a szaloncsevegés hangján előadni (axiológiájában pl. Puskás Öcsit is idézi), és hogy távoli országok és nyelvek alkotóit is közel tudja hozni a kelet-európai irodalmakban nem éppen járatos hazai olvasókhoz. Legaza Ilona

Ismeretlen szerző - Történelem, ​kultúra, medialitás
A ​kötet az irodalomtörténet-írás, valamint a kultúra- és médiatudomány lehetséges összefüggésrendszerét vizsgáló kutatócsoport tanulmányait tartalmazza. A szerzők e Magyarországon még kevéssé ismert kérdéskörben a problémák előzetes, a későbbi rendszeres kutatásokat megalapozó feltárására törekedtek, abban a reményben, hogy a különböző diszciplínák (irodalom, történettudomány, művészetelmélet, médiatörténet, kultúratudomány, pszichoanalízis stb.) területeit érintve, vizsgálódásaik egy szélesebb antropológiai érdeklődés részévé válnak. Az írások a történelem és a kultúra közvetítőrendszereinek történeti áttekintésére vállalkoznak - az ókortól napjainkig. Bemutatják a médiatechnológiai változások (szóbeliség, írásbeliség, nyomtatás, elektronikus feljegyzés, mozgókép stb.) kultúraformáló hatását, ezzel az összefüggésben az ember önmagáról alkotott képének módosulásait, s a médiumok önállósuló, az emberre is visszaható, világalakító szerepét.

Ismeretlen szerző - Védelmező ​istenségek és démonok Mongóliában és Tibetben
Az ​1996-ban indult sorozat negyedik kötetét tartja kezében az olvasó. Korábbi könyveinkhez hasonlóan, most is a már csaknem két évtizede zajló Magyar-mongol népi műveltség- és nyelvjáráskutató expedíció mongóliai terep- és archívumi kutatásaira épülő tanulmányokból adunk közre néhányat, melyek előadás változata elhangzott a címadó témának szentelt konferencián is. A harmadik kötet (Helyszellemek kultusza Mongóliában) megjelenése óta a terepkutatások során felkeresett területek közé erőteljesebben bevontuk a Mongol Köztársaság keleti és központi, halhák és burjátok lakta vidékeit is. A megelőző évek gyűjtőútjain feljegyzett anyagok feldolgozása folyamatos, s jelen kötetben is ezekből közlünk a korábbiakhoz híven mind a szájhagyományra, mind a kéziratos anyagra támaszkodó elemzéseket. Az expedíciós kutatások mellett a kötet előzménye egy, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban megrendezett kiállítás (Démonok és Megmentők: Népi vallásosság a tibeti és mongol buddhizmusban, 2002-2004), amely a tibeti és mongol népi vallásosság vizuális vonatkozásait dolgozta fel. A kiállítás és az időközben megjelent hozzá kapcsolódó katalógus (Démonok és Megmentők: Népi vallásosság a tibeti és mongol buddhizmusban, 2003) különleges, a nemzetközi szakirodalomban is alig publikált anyagokra hívta fel a figyelmet. Ugyanakkor a népi vallásosság számos vonatkozása sem a kiállításon, sem a katalógusban nem volt megjeleníthető. Ezt a hiányt próbálta pótolni a Hopp Ferenc Múzeumban megrendezett konferencia (Démonok és Megmentők, 2004), melyen a tibetológusok és mongolisták a korábbi kiállításhoz és katalógushoz kapcsolódó, ám abból többnyire kimaradt, vagy kevésbé részletezett témákból adtak elő. Kötetünkben többek között e konferencia kibővített előadásainak egy részét is közreadjuk.

Vasy Géza - Korok, ​stílusok, irányzatok az európai irodalomban
Ismeretterjesztő ​kötetünk a forgalomban lévő középiskolai irodalomtankönyvek anyagát kiegészítve történeti sorrendben tekinti át az európai irodalomban és a művészetekben meghatározó korstílusokat, irányzatokat.

Dienes Ottó - A ​megsemmisítő beteljesedés misztériuma
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Milan Rúfus - A ​költő hangja
Milan ​Rúfus verseivel már volt alkalma találkozni a magyar olvasónak. A mai szlovák költészet talán legizgalmasabb alkotója ezúttal az esszé műfajában szólal meg magyarul., Az itt közreadott régebbi és újabb keletű írásokban az otthonban, nemzetben, társadalomban gyökerező, de emberiségben, világban gondolkodó ember szólal meg , s mondja el gondolatait a művészetről, a költészet és a költő szerepéről, az irodalom és a nemzet, a művészet és a valóság, az erkölcs és a szabadság kapcsolatáról, a nyelv dolgairól, vall költői pályájáról, a társadalom időszerű gondjairól. Nagy műveltségéről, éles megfigyelőkészségről, egyéni látásmódról, mély humanizmusról tanúskodó alkotások ezek! Hangjuk őszinte, szomorúan komoly - helyenként az iróniát sem nélkülöző -, nyelvük sajátos metaforákban gazdag, minden mesterkéltséget kerülő. Rúfus esszéiben is költő. Esszéit olvasva költői világáról alkotott képünk is teljesebbé válik.

Heller Ágnes - A ​kizökkent idő I-II.
Heller ​Ágnes, mint könyve bevezetőjében írja, kísérletet tesz arra, hogy megvizsgálja a Shakespeare drámáiban egyedülálló módon összeillesztett négy színpadot: a történelem, az ember, a politika és a létezés színpadát, s a kizökkent idővel való számvetés módozatait. Az első részben a "kizökkent idő" kijelentést járja körül a maga általánosságában, a második részben Shakespeare néhány politikai drámáját elemzi. Az angol történelmi drámák közül a II. Richardot, a VI. Henriket és a III. Richardot, valamint három római tragédiát: a Corionalust, a Julius Caesart és az Antonius és Cleopátrát.

Bajomi Lázár Endre - A ​mai francia irodalom kistükre
Úttörő ​munkát végzett a jelenkori francia irodalom kitűnő ismerője e könyv összeállításával; ugyanis Franciaországban sincs marxista igényű és szempontú új feldolgozás az 1945-1960 közti periódusról. Aligha van a világon még egy olyan irodalom, ahol az útkeresés, a kísérletezés, a társadalmilag haladó és a reakciós oly sokrétű és gazdag áradássá duzzadna, mint a francia. De nemcsak gazdagsága jellemző erre az irodalomra, amelynek haladó erői Aragonnal és Éluard-ral büszkélkedhetnek, hanem a hatása, nemzetközi tekintélye is. A francia irodalmat nem téveszthetik szem elől a szocialista írók és olvasók sem: haladó hagyományai és kiemelkedő írói, költői mellett éppen gazdagsága, kereső, kutató jellege, újszerűsége biztosít számára nem gyengülő vonzóerőt. A szerző impozáns anyagismerettel, biztonsággal tájékozódik ebben az útvesztőben: végigvezeti az olvasót az irodalmi irányzatokon, majd az egyes irodalmi műfajok szerint veszi sorra az alkotókat. A munkát gazdag képanyag egészíti ki.

Ismeretlen szerző - A ​strukturalizmus-vita I-II.
Tartalom I. ​Kötet: Előszó (Szerdahelyi István) Szabolcsi Miklós: Strukturalizmus, napi kritika és közönség Franciaországban Hankiss Elemér: Bevezetés a Strukturalizmus című kiadványhoz Hankiss Elemér: Kvantitatív módszerek az irodalomtudományban Hankiss Elemér: A "struktúra" (Kísérlet a fogalom meghatározására) Hankiss Elemér: Az irodalmi mű: struktúra vagy modell? Miklós Pál: Bevezetés a Helikon 1968. 1. számához Bojtár Endre: Az irodalomtudományi strukturalizmus fantomja ellen Bojtár Endre: Az irodalmi mű értéke és értékelése Szerdahelyi István - Kis János - Bencze György: A struktáruális elemzés határai című cikkének ismertetése Hermann István: Az elsüllyesztett ember (Jegyzetek a strukturalizmusról) Kelemen János: A strukturalizmus irodalomszocilógia néhány problémája Kelemen János: Roland Brarthes irodalomszemlélete Kistamásné Varga Sarolta: A strukturalizmus vázlatos kritikája Kistamásné Varga Sarolta: Hol tart ma a strukturális filozófia Franciaorszában? E. Fehér Pál: Marxizmus, közélet, irodalomtörténet. (Beszélgetés Király Istvánnal) II. kötet: Novák Zoltán: Megjegyzések Hankiss Elemér A Jancsó-filmek motívumrendszere című cikkéhez Kiss Lajos: Struktúra és strukturalizmus Hankiss Elemér: Amiről érdemes vitatkoznunk Novák Zoltán: Megjegyzések Hankiss Elemér válaszához Kelemen János: Mi a strukturalizmus? Szili József: Megjegyzések Novák Zoltán cikkéhez Zoltai Dénes: A strukturalizmus-vita margójára Szegedy-Maszák Mihály - Veres András: Fantomok ellen? Hajdú Ráfis Gábor: Vita közben Kiss Lajos: Az érvelés struktúrája Szerdahelyi István - Mácza János a Kritika szerkesztőségéhez intézett levelének ismertetése Lukács Antal: Miről folyik a vita? Molnár Ilona: Strukturalizmusok? A Kritika szerkesztőségének megjegyzései Szerdahelyi István: Vita a strukturalizmusról a magyar irodalomtudományban Veres András: A nyelvészeti strukturalizmusról

Kiss Lajos - Az ​esztétikum keresése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabolcsi Miklós - Világirodalom ​a 20. században
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Samuel Beckett - Proust
Ebben ​a könyvben nem történik utalás Marcel Proust legendás életére és halálára, sem a Levelek öreg, szószátyár nagyasszonyára, sem a költőre, sem az Esszék szerzőjére, sem Carlyle "gyönyörű szódavizes üvegének" Selters-vizes megfelelőjére. A címeket jobbnak láttam franciául idézi. A szövegeket magam fordítottam. A hivatkozások alapjául a Nouvelle Revue Française tizenhat kötetes gyalázatos kiadása szolgált.

Földes Anna - Próza ​jelen időben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Osváth Gábor - Koreai ​nyelv és irodalom - Válogatott tanulmányok
Osváth ​Gábor a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kara Keleti Nyelvek Tanszékének vezetője, az ELTE Koreai Nyelv és Kultúra Programjának megbízott előadója. Koreai nyelvet és irodalmat, valamint kultúraközi kommunikációt oktat. Koreai tanulmányait Észak-Koreában (1970-1972) és Dél-Koreában (1992, 2000) végezte. Fontosabb művei: Magyar-koreai igei vonzatszótár (1993), Koreai nyelvkönyv I-II. (1995-1996), Az öt barát éneke - koreai sidzso-versek (2002). E-mail: gosvath@kkf.hu

Lu Hszün - Irodalom, ​forradalom, társadalom
A ​kínai irodalmár 1881-ben született Csou Su-zsen (Zhou Shuren) néven, Lu Hszün az egyik leggyakrabban használt írói álneve volt. 1902-ben utazott Japánba tanulni, itt irányult figyelme a kelet-európai irodalom felé. Eredetileg orvosnak készült, végül mégis az irodalom mellett kötelezte el magát. 1909-ben tért vissza Kínába, előbb tanított, majd az oktatási minisztériumban dolgozott. 1918-ban jelent meg első elbeszélése, ezt olyan művek követték, mint az Egy őrült naplója, az Orvosság, a Kung Jicsi vagy az A Q hiteles története. A kínai irodalomtörténet máig az egyik legnagyobb alkotójaként, a modern novellairodalom megújítójaként tartja számon az 56 évesen elhunyt Lu Hszünt. Magyar nyelven Galla Endre révén jelentek meg művei, ő fordította az Irodalom, forradalom, társadalom című esszégyűjteményt és a Hajnali virágok alkonyi csokorban elbeszéléskötetet.

Benedek Marcell - Kis ​könyv a drámáról
Benedek ​Marcell a magyar és a külföldi drámairodalom kiváló értője és az irodalmi ismeretterjesztés nagy mestere, új könyvecskéjében a dráma történetének fontos állomásian, a dramaturgia törvényeinek folytonos változásán kalauzolja végig az olvasót, a nagy görög tragikusoktól egészen korunk "ellenszínházáig", Ionescóig és Beckettig. Könyvének jelentőségét az is fokozza, hogy a színházlátogató nagyközönség érdeklődése e műfaj történeti elméleti kérdései iránt a közelmúltban nagymértékben megnőtt.

Ismeretlen szerző - Világirodalom
A ​világirodalom egykötetes összefoglaló tankönyve! Diákoknak, egyetemistáknak, irodalomkedvelőknek! Könnyen áttekinthető formában mutatja be a világ közel ötven irodalmának összehasonlító történetét.