Az ​aranygyapjú

Thomas Mann - József ​és testvérei
Ezt ​a "piramis méretű munkát, amely a Líbiai-sivatag szélén álló óriástestvéreitől csupán abban különbözik, hogy nem estek áldozatául ostorral hajszolt, ziháló rabszolgák hekatombái", ezt "a hetvenezer nyugalmasan hömpölygő sor"-t, "amely az emberélet ősi történéseit hordozza, szerelmet és gyűlöletet, áldást és átkot, testvérviszályt és apai fájdalmat, gőgöt és vezeklést, bukást és felemelkedést hirdetve", "egyetlenegy ember türelme hozta létre évek hosszú során át", éspedig azzal a szándékkal, hogy a bibliai József-történetet végre olyan részletesen elbeszélje, ahogy mindig is kíváncsi volt rá mindenki. Az elbeszélő, aki imigyen az egész emberiséghez szól: Thomas Mann, pályája delelőjén, de egyben leghányatottabb korszakában: a fasizmus térhódítása idején. A József és testvérei lenyűgözően nagyszabású életrekeltése és újraköltése egy ősrégi mítosznak, egy XX. századi "írástudó" szemszögéből nézve. A mitikus távlatban kibontakozó történet mint kozmikus tüneményt állítja elénk az embert, és olyan korban vizsgálja felül e lény eredetét, helyzetét és jövőjét, amely az emberről való tudást gyökeresen revideálta, sőt puszta fennmaradását sodorta veszélybe. A nagyszabású, világra szóló szerzői szándék azonban nem veendő olyan komolyan, amilyen mezben jelentkezik. Az elbeszélő inkább csak mímeli a mindentudó, csalhatatlan orákulumot, valójában egyike ő is a közönséges kíváncsi embereknek, aki szeret képzelődni. Története tudós kinyilatkoztatásba bújtatott képzelt mese, a régi mese újabb, korunk igényeihez szabott változata.

Yann Martel - Pi ​élete
Pi ​Patel különös fiú. Egyesek szerint (közéjük tartoznak a szülei is) bogaras. Tizenhat évesen elhatározza, hogy nemcsak hindu akar lenni (születésénél fogva az), hanem keresztény és moszlim is. És keresztül is viszi az akaratát: nemcsak hogy megkeresztelkedik, de beszerez egy imaszőnyeget is. Hősünknek már a neve is furcsa: keresztnevét - Piscine Molitor - egy párizsi uszodáról kapta. Iskolatársai persze Pisisnek csúfolják, mire ő lerövidíti a nevét, és a gyengébbek kedvéért felírja a táblára: π=3,14. Az is furcsa, hogy egy állatkertben lakik Pondicherry városában, amelynek apja a tulajdonosa és vezetője. És éppen itt kezdődnek a bajok: az állatkert nem jövedelmező - a család úgy dönt, hogy eladja az állományt, s átköltöznek Kanadába. Az Észak-Amerikába szánt példányok egy része velük utazik a Cimcum nevű teherhajón. A hajó egy éjszaka valahol a Csendes-óceán kellős közepén elsüllyed. Az egyetlen túlélő Pi Patel - valamint egy mentőcsónak-rakományra való állat: egy zebra, egy orangután, egy hiéna - és egy bengáli tigris! Kezdetét veszi a jámbor, vallásos és vegetáriánus Pi több mint kétszáz napos hányódása a végtelen vizeken. Vajon mennyi és miféle leleményességre van szükség ahhoz, hogy egy kamasz gyerek meg egy két és fél mázsás tigris kialakítson valamiféle békés egymás mellett élést? S ha ez sikerül is, honnan és hogyan szereznek ételt-italt ilyen hosszú időn át? Egyáltalán: mivel telhet ilyen hosszú idő a végtelen, de korántsem kihalt tengeren? Milyen kalandok, milyen élmények várnak rájuk? Meg lehet-e úszni ép ésszel az ilyesmit? A Spanyolországban született, Kanadában élő Yann Martel egy csapásra világhírű lett ezzel a lebilincselően izgalmas és fájdalmasan szép könyvvel, amellyel elnyerte a Booker-díjat is.

Popper Péter - Pilátus ​testamentuma
A ​regény egy latin műveltségű római katonatiszt szemszögéből mondja el a golgotai eseményeket. A tisztet, Pontius Pilátust, Judea helytartójává emeli a sors. Idegenkedve nézi a számára barbárnak tűnő zsidó vallási kultuszt, mégis egyre jobban belekerül a messianisztikus eszme vonzáskörébe. Sajátos helyzete lehetővé teszi, hogy Róma, a főpapság és Jézus tanítványainak oldaláról is figyelje a kereszténység megszületését.

Boris Vian - Tajtékos ​napok
A ​Boris Vian - életműsorozat kilencedik köteteként megjelenő Tajtékos napok kétségkívül a szerző legismertebb, legnépszerűbb műve. Ez volt az első magyar nyelvre lefordított Vian-regény (1969), és ugyanúgy, ahogy a világ minden táján, nálunk is villámgyorsan kultuszkönyvvé vált, s immár több mint negyven éve "kötelező olvasmánya" az újabb és újabb ifjú generációknak. A Tajtékos napok nem csupán a XX. század "legmeghatóbb szerelmes regénye" (Raymond Queneau), hanem világunk tükre is, így aztán a könyv lapjain az élet szépségei - a szerelem és a zene - mellett szomorú és rút dolgokkal is találkozunk. Az ifjúkor biztonságos és gondtalan világát kényszerűen maga mögött hagyó Chloé és Colin, illetve Alise és Chick a gépnyulak, a hóvakondok, a gyilkos lótuszvirágok és a földből kinövő puskacsövek ijesztő univerzumába csöppen. A fiatal pároknak szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy a felnőtt lét csupa kényszer (felelősség és munka), a szerelem és a boldogság pedig rémesen törékeny. Még szerencse, hogy mindezt Boris Vian meséli el nekünk, aki a történet legszomorúbb pillanataiban is képes megnevettetni minket. " Hogy vagy? - kérdezte Chick. - És te? - kérdezett vissza Colin. - Vedd le a ballonod, és gyere, nézd meg, mit csinál Nicolas. - Az új szakácsod? - Ő - felelte Colin. - A nagynénémmel cseréltem a régi szakácsomért, plusz egy kiló belga kávéért. - Jól főz? - érdeklődött Chick. - Úgy tűnik, érti a dolgát. Gouffé tanítványa. - A kalapácsos gyilkosé? - rémüldözött Chick, s kis fekete bajsza tragikusan lekonyult. - Ugyan, te tökfej, Jules Goufféé, az ismert ínyencmesteré! - Ó, tudod, kérlek! Én... - szabódott Chick - ami engem illet, én Jean-Sol Partre művein kívül nemigen olvasok semmit. Követte Colint a kőpadlós folyosón, megcirógatta az egereket, és menet közben néhány csepp napfényt tett az öngyújtójába. - Nicolas - szólt Colin belépve -, bemutatom Chick barátomat. - Jó napot kívánok, uram - mondta Nicolas. - Jó napot, Nicolas - felelte Chick. - Nincs egy unokahúga, akit Alise-nak hívnak? - De van, uram - felelte Nicolas. - Különben roppant csinos leányzó, ha meg tetszik engedni ezt a megjegyzést. - Lerí magukról, hogy egy családból valók - jelentette ki Chick. - Bár, ami a mellkasukat illeti, látok némi különbséget. - Az én mellkasom elég széles - mondta Nicolas -, az övé viszont az enyémhez képest merőleges irányban fejlett, ha az úr megengedi nekem ezt a pontosítást."

Patrick Süskind - A ​parfüm
Jean-Baptiste ​Grenouille a 18. század egyik legzseniálisabb és egyben legvisszataszítóbb jelensége, aki az illatok géniuszaként írta be magát korának történetébe. A sors fintoraként szag nélküli testtel, Párizs legbűzösebb negyedében, a halpiacon látta meg a napvilágot, ahol nem várta senki, így szeretet sem jutott neki. Pedig semmire sem vágyott jobban, minthogy szeressék, és kivívja az emberek elismerését. S mivel számára a világ illatok és szagok forgataga, megalkotta minden idők legtökéletesebb parfümjét. Az ellenállhatatlan szépség, a visszautasíthatatlan szeretet illatának forrása s legfontosabb alapanyaga azonban az emberi bőr, de Grenouille-t ez sem állíthatta meg. A mindvégig hátborzongató történet olvasása közben lehetetlen eldönteni. A mű a zsenialitásról, a művészi tökély áráról, a magányról, a bűnről írott példabeszéd-e, vagy dermesztő horror. Egy biztos, hogy különös hangulatú regény, ellenállhatatlan olvasmány, amelyet lefordítottak több mint 40 nyelvre, és amely csaknem 20 millió példányban kelt el. Hosszú ideig váratott magára, de végre elkészült a nagy sikerű regény filmváltozata is, amely máris meghódította a nemzetközi közönséget.

Robert Graves - Jézus ​király
Jézus-életrajzban ​a szerző feltételezi, hogy Jézus a Dávid nemzetségből származó Mária (Mirjam) és Heródes zsidó fiának (a később kivégzett) Antipatrosznak titkos házasságából származott, így Judea trónjának egyetlen törvényes örököse. Az evangéliumtól és a kritikai vallástörténettől ez a felfogás eltér, azonban Jézus alakját a mai olvasó számára elfogadhatóbbá teszi,(vagy igyekszik tenni) és számos misztikus elemet kiküszöböl a történetből. A históriát Agabosz, egy vallásos keresztény mondja el, aki kortársa Jézusnak, gyermekkorában maga is találkozott vele. Agabosz krónikája szerint Jézusnak is tudomása volt királyságának törvényes jogáról, sőt Pilátusnak is, aki felajánlotta számára a trónt. Ő azonban azt a bevallott célt tűzte maga elé, hogy mint felszentelt király, egy ősi dinasztia törvényes sarja, kiteljesíti a zsidók Messiására váró próféciákat, jövendöléseket, megtöri a születés, a nemzés, a halál és az újjászületés siralmas körét, amelyből senki sem bírt szabadulni Ádám óta. A világi hatalom igényéről való puszta lemondás nem volt elegendő. Elszántan remélte, hogy magát a halált is legyőzi. Tragédiája a keresztrefeszítéskor teljesedik be - nem a fizikai halálban, mely az ő szándéka szerint való, de mert ráébred arra, hogy áldozata fölösleges. Graves Jézusa nem természetfölötti csodákat véghezvivő isten, hanem saját korának rendkívüli sorsú és egyéniségű gyermeke, az elhivatottság megszállottja, átfogóan mély erkölcsös gondolatok hirdetője. A könyv műfaját tekintve nem valódi történelmi regény, mert hősét történelmi környezetbe helyezi ugyan, de ezt a történelmet saját költői látása szerint formálja.

Salman Rushdie - Az ​éjfél gyermekei
Szalím ​pontban éjfélkor, India függetlenné válásának pillanatában született. Tizedik születésnapja előtt különös képesség ébred benne, amellyel be tud hatolni mások gondolataiba. Filmsztárok, krikettcsillagok, politikusok fejében kutakodik, még a képmutatás, a zsarnokság, a tiltott szerelem szagát is megérzi, s egy napon indiai létére egy különleges pakisztáni alakulatban találja magát... Salman Rushdie indiai születésű brit író, akire mohamedán vallási vezetők kimondták a fatvát. A MAN Booker-díjas szerző neve komoly irodalmi védjegy, az író számos nemzetközi zsűri tagja, regényei világszerte sikerlistásak. Háromszor nősült, két fia van, jelenleg Padma Lakshmi modellel él New Yorkban. Az Ulpius-ház öt kötettel indítja útjára a Salman Rushdie-életműsorozatot.

Markus Zusak - A ​könyvtolvaj
1939, ​a náci Németország A Halálnak sohasem volt még ennyi dolga, de ő már tudja, hogy ez még csak a kezdet. Mert a Halál bölcs és kíváncsi, szeretne mindent tudni az emberekről. Együtt is érez velük, ha csak ideje engedi. Ő meséli el ezt a történetet, amely egy német kislányról, Lieselről, a családjáról és a barátairól szól. Meg fanatikus németekről. És egy zsidó fiúról, akit a háború alatt egy pincében rejtegetnek. Liesel imád olvasni, és ha csak teheti, könyveket lop. De a legkedvesebb könyve az, amit a pincében rejtőzködő zsidó fiú ír neki. És egyszer csak hullani kezdenek a bombák. 2005-ben jelent meg az ausztrál író regénye, amely az egész világon bestseller lett, és számos díjat nyert el. 2013-ban mutatták be a belőle készült filmet Brian Percival rendezésében. Zusak könyve már most klasszikus: megható, elgondolkodtató, felejthetetlen.

Wass Albert - Adjátok ​vissza a hegyeimet!
A ​második világégés poklát követően nem csak mozdítható kincsek, de hazák is gazdát cseréltek. A szerző megkísérli bemutatni, hogyan lehet ezt az elviselhetetlenség kínzó helyzetét emberien, méltósággal megélni, túlélni.

Irwin Shaw - Gazdag ​ember, szegény ember
Irwin ​Shaw családregénye igazi sikerkönyv, mely egy szegény amerikai család életét mutatja be közvetlenül a második világháború utáni két évtizedben. Három főhőse van, a Jordache család gyermekei, akik egy New York melletti kisvárosban, egy szegényes pékműhely fölötti lakásból indulnak el a felnőtt életbe. A szülők - az első világháborúban megrokkant, Németországból emigrált pék és az amerikai árvaház felnőtt sérült lelkű anya - mindketten érzelemszegény, korlátolt emberek. Az örökös veszekedéstől és panaszkodástól visszhangzó ház egyetlen útravajója a gyermekek számára a pékműhelyben éjszakákon át verejtékező apa becsületességének sajátos törvénye és a megkínzott, egoista anya taszító magatartása. A testvérek jelleme is változatos képet mutat. Gretchen, a szép nagylány céltudatossága butasággal és erkölcsi lazasággal keveredik. Rudolph jó tanuló, mintagyerek, szívós, törekvő típus. A kisebbik fiú, Thomas nyers fizikai erejével, kötekedő, lázadó magatartásával tűnik ki. Egyetlen dolog köti össze őket: mindhárman ki akarnak szabadulni a kisvárosi pékség fullasztó családi légköréből...

Terry Deary - A ​királynő hírnöke
A ​Tudor-ház uralkodóiról szóló regénysorozat Anglia történelmének egyik legvéresebb korszakába kalauzolja el az olvasót. A királynő hírnöke I. Erzsébet, Anglia királynője haldoklik. A Marsden család birtokára titokzatos idegen érkezik, s hamarosan egy holttestet találnak a közeli bournmoori erdőben. George bácsit az események egy korábbi trónviszályra emlékeztetik: III. Richárd kegyetlen tetteire, a Towerből eltűnt két kis herceg szomorú sorsára, és az első Tudor uralkodó színre lépésére. George bácsi története sok tanulsággal szolgál az ifjú Will számára, és a gyerek nyomozni kezd a bournmoori gyilkos után…

C. W. Gortner - Medici ​Katalin vallomásai
A ​magával ragadó regény a történelem egyik legvitatottabb, ugyanakkor legbefolyásosabb királynőjének, Medici Katalinnak az életét beszéli el. Egyesek szerint kegyetlen királynő volt, aki a méregtől a gyilkosságig minden eszközt bevetett, hogy megőrizze a hatalmát, míg mások a monarchia szenvedélyes megmentőjeként tartják számon, aki eltökélte, hogy megvédi a családi trónt. Medici Katalin serdülő lányként kerül a francia udvarba, de negyvenévesen már megözvegyül, s hat kicsi gyerek marad rá. Uralkodnia kell egy vallási háborúkkal sújtott országban. Miközben hajthatatlanul békére és a monarchia megőrzésére törekszik, nem látja, milyen sors vár rá: ha meg akarja menteni Franciaországot, fel kell adnia az eszméit, a jó hírnevét, a saját boldogságát. A naplószerűen megírt regényben egy szenvedélyes asszony drámai fordulatokban bővelkedő élettörténete elevenedik meg. A személyes hangvételnek köszönhetően részesei lehetünk a Loire völgyében megbúvó meseszerű kastély életének, elvegyülhetünk a tömeggel a reneszánsz kori párizsi utcákon. Az igazság az, hogy egyikünk sem ártatlan. Mindenkinek van bevallandó bűne.

Lion Feuchtwanger - A ​toledói zsidó nő
A ​keresztes háborúk Spanyolországában járunk. Raquel La Fermosát, az elbűvölő toledói zsidó nőt az ország előkelőségei megöletik. Ez a gyilkosság megváltoztatja a történelmet. Raquel nem akárki volt; hét éven át VIII. Alfonz, Kasztília királyának szeretőjeként az uralkodó védelmét élvezte. Most azonban feláldozták; mártír lett, akinek halálával a fenyegetett nép, a zsidóság sorsa új veszélynek van kitéve. Lion Feuchtwanger regénye éppúgy klasszikus, akárcsak a Jud Süss, amely a mai napig képes felkorbácsolni az indulatokat. Regénye korhű történelmi tabló, egy szenvedélyes író látomása a zsidóságról, a nagy eszmékről, hazátlanságról, hitről, kirekesztettségről és összetartozásról.

C. M. Palov - A ​templomosok kódja
EGY ​TITOK, AMELYÉRT ÉRDEMES ÖLNI A templomos lovagok rendjének történetét mindig is titkok övezték, és sokak fantáziáját máig izgatja, hol rejthették el értékes kincseiket. Caedmon Aisquith történész, a leszerelt titkos ügynök barátnőjével, a fotós Edie Millerrel izgalmas kincsvadászatra indul, amikor a régész, aki rájuk bízta felfedezése titkát, gyilkosság áldozata lesz. Amikor megkezdik nyomozásukat egy indiánrezervátumban, még nem tudják pontosan, mit keresnek, de ahogy felfejtik a szálakat, döbbenten tapasztalják, hogy a nyomok visszavezetnek egészen az elsüllyedt Atlantiszig. A történetben, amely lassanként feltárul előttük, Thot, az egyiptomi isten, Mózes, Francis Bacon, a szabadkőművesek és Benjamin Franklin játsszák a főszerepet – és ami összeköti őket: A LEGENDÁS SMARAGDTÁBLA, AMELY A TEREMTÉS TITKÁT ŐRZI.

Alessandro Baricco - Selyem
A ​hazájában már elismert írónak számító Baricco számára ez az 1996-ban megjelent könyv hozta el a nagy áttörést, a nemzetközi sikert. A XIX. század második felében játszódó regény főhőse a katonai karrier helyett a kereskedelmi utazó kalandos életét választó Hervé Joncour, akinek eleinte Észak-Afrikába, később pedig Japánba kell utaznia a selyemgyártásra szakosodott városkája megélhetését biztosító selyemhernyópetékért. S hogy miért vállalkozik egy boldog házasságban élő fiatalember ilyen fáradságos és veszélyes útra még azután is, hogy Japán a polgárháború zűrzavarába süllyed? Hervé Joncour kielégíthetetlen vágyától hajtva kel ismét útra, mert egyetlen pillantásával megigézte őt annak a japán nagyúrnak a kedvese, akivel üzletelni szokott. "Mondhatnánk, hogy szerelmi történet. De ha csupán az volna, nem érné meg elmondani" - írta Baricco a _Selyem_ről -, és valóban: ez a finom erotikával átszőtt rövid regény az emberi lét alapkérdéseivel szembesíti az olvasót. A könyv alapján készült filmet 2007-ben mutatták be (rendező: François Girard).

Robert Merle - Libben ​a szoknya
A ​XVI. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát felelevenítő, nagyszabású, tizenhárom kötetes regényfolyam hetedik kötetében, amelyben immár Siorac márki fia játssza a főszerepet, egyre csak libben, röpül a szoknya. Nem csoda, hiszen az ifjú Sioracról elmondhatjuk, hogy nem esett messze alma a fájától, éppoly szenvedélyes és gáláns, kalandvágyó és bátor, eszes és nemes lelkű mint édesapja. A kor pedig IV. Henrik uralkodásának utolsó három esztendeje, az 1607-től 1610-ig terjedő időszak is mintha a léhaságnak kedvezne. Egymást érik a lakomák, táncjátékok, lépten-nyomon szerelmi kalandokat hajszoló donjuanokkal, ledér főrangú hölgyekkel, felszarvazott, mégis elnéző férjekkel találkozik az ember a bálok forgatagában. De a csillogó felszín kegyetlen, véres valóságot takar: cselszövések, összeesküvések közepette a király két fronton harcol. Az országon belül a fanatikusokkal küzd, akik tűzzel-vassal pusztítják a protestánsokat, az országon kívül a Habsburgok egyeduralmi törekvéseivel kell szembeszegülnie.

Robin Maxwell - A ​fattyú
1588-ban ​vagyunk. A sapnyol Armada megtámadni készül Angliát, a nemrégiben megkoronázott Erzsébet királynő maga mellé veszi kegyencét, Robert Dudleyt, gyerekkori szerelmét, akitől gyermeke fogan. A trónörökös, Arthur Dudley, egy viharos éjszakán, titkokban jön a világra, majd egy vadászmajorban nevelkedik, anélkül, hogy sejtelme lenne arról, kicsoda is ő valójában. Nevelőapja csak halálos ágyánál árulja el igazi származását. Arthur Dudley harcol a holland-spanyol háborúban, megismeri az igaz szerelem boldogságát és szenvedéseit, a halálát várja a spanyol inkvizíció börtönében, míg végül sikerül megmenekülnie és eljutnia gyerekkori példaképéhez, Robin Dudleyhoz és imádott királynőjéhez, I. Erzsébethez, akiknek be kell bizonyítania, hogy a vér szerinti fiuk. A történészeket régóta foglalkoztatja az a kérdés, hogy vajon I. Erzsébet és Robert Dudley hosszú éveken át tartó szerelmi kapcsolatából született-e gyermek. Bizonyos források emlegetnek egy Arthur Dudley nevű fiatalembert, aki csak felnőtt korában bukkant fel az angol királyi udvarban. Robin Maxwell Kaliforniában él, és már több mint tíz éve tanulmányozza az erzsébetkori Angliát. Ebben a témában több könyve is megjelent az Egyesült Államokban.

Robert Merle - Az ​élet rózsái
Miután ​Lajos visszaszerzi trónját a száműzött miniszterek helyére visszahívja a „szakállasokat” és hű embereit is kitünteti, így Siorac lovagot is, akiből szavazati jog nélküli tanácsost csinál az államtanácsban. Valamint érdemei elismeréséül neki adományozza az Orbieu grófja címet, de hogy ne csak az „üres” címet viselje, ráadásként még 200 000 frankot is ad, hogy a birtokot is megvegye és rendbe hozassa. Amit Siorac - miután apja és La Suire lovag szemrevételez és jó vételnek tart -, meg is vesz , bár az apja visszaélésre utaló nyomokra bukkan, amivel a birtok intézőjét gyanúsítják (s akivel később lesz még gondja). Hősünk ezek után felfogadja az özvegy Orbieu grófné titkárát, aki rajong a vidéki életért, és teljesen megbízható. Majd egy hetet tölt uradalmában. Ez idő alatt bejárja a birtokot és megmutatja magát embereinek (akik szemmel láthatóan alultápláltak, és sokan nyomorékok a nehéz munka miatt). Visszatérve Párizsba „keresztanyja” Guise hercegné magához hivatja, és elégedettségét fejezi ki fia új címe és birtoka miatt, de egyben aggodalmát is, mivel legkisebb fia felszarvazta a frissen nősült Luynest (aki egyébiránt Lajos kegyence), akinek a nejébe a király is szerelmes volt a maga módján, és most tart a megtorlástól. Miután Pierre megnyugtatja, hogy megtorlástól sem a férj, sem az uralkodó részéről nem kell tartani, ismét felvetődik a régi nóta, neki is nősülnie kéne, de az ifjú Siorac már a gondolattól is „rosszul lesz”. Közben Richelieu bíboros Bloise-ban azon dolgozik, hogy kibékítse Lajost az anyakirálynéval, de mivel ez azt jelentené, hogy a királynéval ő is visszatér Párizsba, és kitúrhatja a nagy kegyben álló, ám politikailag teljesen analfabéta Luynest, ezért az elintézi, hogy Richelieu-t Avignonba száműzze a király. Orbieu gróf március végén visszatér birtokára, és parasztjaival kijavíttatja az utakat a saját költségén vett kővel és, hogy legyen elég munkáskéz, csalinak ingyen kaját ajánl fel a parasztoknak. De mit csinál mindeközben az ifjú király? Mennyire nő fel a feladathoz? Sikerül teljesen függetleníteni magát anyjától? És ami sokkal fontosabb, mennyire képes összefogni a széthúzó arisztokráciát, ellensúlyozni a különböző vallási irányzatokat? A válaszokat a következő részekben kapjuk meg, egyvalamiben azonban teljesen biztosak lehetünk: Pierre Emmanuel de Siorac továbbra is hűségesen szolgálja királyát.

Robert Merle - Liliom ​és bíbor
A ​Magyarországon hallatlanul népszerű francia író, Robert Merle immáron tízkötetesre terebélyesedett regényfolyama, a Francia história a viharos XVI-XVII. században játszódik. Főhőse, Pierre de Siorac, a szenvedélyes és gáláns lovag, a reneszánsz típusú, okos és nemes lelkű katona- polgár- értelmiségi- arisztokrata figura, aki lépten-nyomon veszedelmes és izgalmas kalandokba és nem kevésbé érdekfeszítő szerelmi cselszövésekbe keveredik. Mindig ott van, ahol a korabeli történelmet alakítják, és ahol "libben a szoknya". Ezúttal XIII. Lajos udvarában, az 1624 és 1627 közötti években. Villanásnyi idő egy ország, egy nemzet történelmében, ám ezt a kurta három évet fontosabbnál fontosabb események fémjelzik: Richelieu bíboros kinevezése a Királyi Tanács élére, a Valellina megmentésére indított itáliai hadjárat, a hugenották elleni ádáz harc folytatása, a király húgának, Henriette Máriának házassága Anglia uralkodójával, I. Károllyal, és a botrányok botránya, Buckingham hercegének széptevése a királynőnek, Ausztriai Annának. Az események egyre gyorsabban peregnek, az udvari intrikák cselszövéssé, a cselszövések összeesküvéssé nőnek-bonyolódnak. A királyné és a király fivére szövetkezik Lajos ellen. Féltestvérei, a Vendome-ok sorra állítják a halálos csapdákat Richelieu-nek. A király is csak hajszál híján menekül meg egy bérgyilkos késétől. A válasz sem késik. Száműzetés, tömlöc, nyaktiló sújt le a bűnösökre. Buckingham hercegét, aki a hugenották segélykérő hívására partra száll Franciaországban, véres harcok árán kiűzik az országból. Merle roppant mesterségbeli tudással eleveníti meg a francia történelemnek eme mozgalmas és lélegzetelállítóan izgalmas korszakát, rajzolja meg ezt a hol véres, hol könnyes, hol mulatságos, de mindig színpompás kavalkádot. A sorozat kötetei sorrendben: Francia história Csikóéveink Jó városunk, Párizs Íme, a király! Szenvedélyes szeretet A pirkadat Libben a szoknya A gyermekkirály Az élet rózsái Liliom és bíbor

Anya Seton - Elizabeth ​1-2.
A ​több évtizedet felölelő családregény lenyűgöző történelmi tabló, amely az első észak-amerikai államokat megalapító angol és holland telepesek közel négyszáz évvel ezelőtti történetét kelti életre. A regény főhőse egy londoni patikus lánya, Elizabeth Fones, aki önálló gondolkodásával, természettudományos érdeklődésével már egészen fiatalon kiemelkedett a környezetéből. John Winthrop, a Massachusetts-öbölbeli első kolónia kormányzójának unokahúgaként Elizabeth maga is kénytelen volt csatlakozni az Újvilágba elhajózó puritán angolokhoz, akik vállalták a sokak szemében esztelenségnek tűnő utazást, életüket kockáztatva nekivágtak az ismeretlennek, hogy a semmiből városokat teremtsenek. Elizabeth kivételes szépségével, belső tartásával és függetlenségre való törekvésével kitűnt kortársai közül, ám épp ezen tulajdonságai fordították szembe korával, és sodorták újra és újra veszélybe. A megdöbbentően sok üldöztetést elszenvedő asszony három házasságon keresztül és számos újrakezdést követően kitartóan védelmezte saját és gyermekei boldogságát, hogy aztán megtalálja a megnyugvást egy férfi oldalán, aki méltó társa lehetett. Anya Seton (Katherine 1–2.) többévi kutatás után látott neki regénye megírásának, amelyhez számos eredeti dokumentumot, levélrészletet, naplóbejegyzést használt fel. A megdöbbentő fordulatokkal tarkított életút minden részletében hitelesen meséli el a múlt azon szeletét, amely azután az egész világra hatással volt.