Magyar ​királymondák

Kondor Vilmos - A ​budapesti kém
1943 ​decemberében Budapesten még egyetlen lövés sem dördült el, és Kállay Miklós kormánya mindent megtesz azért, hogy ez így is maradjon. Az immáron a Reutersnek dolgozó Gordon Zsigmond vonakodva mond igent Ujszászy István, az Államvédelmi Központ vezetőjének és Karády Katalin szeretőjének arra a kérésére, hogy alkalmi futárként segítse Kállay törekvéseit, ám amikor a küldeményt Velencében kézbesíti, összekötőjét megölik, és kis híján vele is végez a merénylő. Fél Európát beutazván Gordon hazatér, és barátjához, Gellért Vladimir felügyelőhöz fordul tanácsért, mert most már biztos abban, hogy kém rejtőzik a legmagasabb kormánykörök környezetében. A gyanúsítottak sora nem hosszú, ám azt még Ujszászy sem érti, kinek dolgozhat a kém, hiszen a Vár szinte hemzseg a német spionoktól, a szövetségesekkel pedig folyamatosan tárgyalnak a különbékéről. Megindul hát a hajsza a kém után, aki belesétál Ujszászy csapdájába, ám azt sem ő, sem Gordon nem gondolta volna még legvadabb álmában sem , hogy ki mozgatja a szálakat.

Kondor Vilmos - Budapest ​novemberben
A ​Gordon Zsigmond-sorozat ötödik és egyben befejező része. Ezúttal nem egy cikkről van szó, nem egy tudósításról, egy riportról. Nem arról van szó, hogy Pesten érlelődik valami, s nem is arról, hogy kitört a forradalom. Nem arról van szó, hogy ismét tankok járnak Pest utcáin, és nem is arról, hogy Magyarország független lesz-e. Gordon Zsigmondnak, a sokat látott bűnügyi újságírónak nem a Parlament előtti sortűzről, a Corvin-közről és a háttérben az ország sorsát befolyásoló erőkről kell cikket írnia, és nem is arról, hogy miként harcolnak az emberek Budapesten a szabadságukért. Nem arról kell tudósítania a világot, hogy Pesten megállt az élet, a rádió épületénél harcok dúlnak, nem is arról, hogy mi történik azokkal, akiket ávósnak néznek. Nem. Gordon Zsigmondnak most egy gyilkost kell megtalálnia, aki a szeretteire jelent halálos veszélyt, egy gyilkost, akit ha ő nem állít meg, senki sem fog. Egy városban, ahol a becsület és a tisztesség sajátos fogalmakká váltak, egy városban, ahol csak saját magában bízhat, meg abban, hogy mindenkinek és mindennek ára van. Még a gyilkosnak és áldozatának is.

Kondor Vilmos - Budapest ​romokban
1946 ​emlékezetesen forró nyarán véres merényletet követnek el a Teréz körúton, a rendőrség a Vörös Hadsereg segítségével, nagy erőkkel nyomozni kezd. Gordon Zsigmond közelről igyekszik követni az eseményeket, ez azonban nehezebb, mint gondolta volna. Mintha valaki mindig előtte járna egy lépéssel: halottak bukkannak fel körülötte, élők tűnnek el, miközben a rendőrség egyre-másra tartóztatja le Budapest legismertebb bűnözőit, akik ahányfélék, annyiféle bűnért felelnek, mégis van egy közös vonásuk: bűnös módon szerzett pénzük szőrén-szálán eltűnt. Gordon az eltűnt pénzek nyomába indul, nyomozásában pedig egy fiatal amerikai katona szegődik társául.

Kondor Vilmos - Bűnös ​Budapest
1939 ​szeptembere. A magyar-lengyel határt megnyitották a menekültek előtt, akik tízezrével tódulnak a német és a szovjet csapatok elől. Gordon Zsigmond, a Magyar Nemzet újságírója is ott van a határon, amikor feltűnik neki három vöröskeresztes teherautó. Beszélni akar az egyik sofőrrel, de az továbbhajt. Pár nap múlva Gordon nyomozni kezd, és hamarosan titkos kártyabarlangokra bukkan, amelyekben egyetlen éjszaka alatt vagyonokat lehet veszíteni és nyerni – nem feltétlenül a játékosoknak. Ezzel egy időben Nemes Sándor nyugállományú főfelügyelő olyan megbízást kap, amelyet nem utasíthat vissza, méghozzá olyan embertől, aki nem szokott hozzá a visszautasításhoz. Ki kell nyomoznia, hová tűnt a lengyel katonáknak szánt kábítószer-szállítmány. Nemesnek ismerős az a mocsok és szenny, amely útját kíséri a bűnös városban, ám most olyasvalamibe botlik, amire még ő sincs felkészülve. A két nyomozás egy ponton összeér, Gordon és Nemes találkoznak, és borzalmas titkokra derítenek fényt, titkokra, melyekért semmilyen bosszú nem drága és semmilyen áldozat nem kevés. „Szuggesztív és reményteljes módon teremti meg a magyar krimi 21. századi potenciális (nemzetközi) karriertörténetét.” Rácz I. Péter, prae.hu „Kondor stílusa letisztultabb, a helyzet viszont, melyben főhősét mozgatja, egyre elszomorítóbb lett. Szabó M. István

Csíkszentmihályi Mihály - Flow ​- Az áramlat
Flow ​- a szó angolul folyást, áramlást, lebegést jelentett egészen e könyv 1990-es megjelenéséig. Azóta már egy pszichológiai fogalmat jelölő tudományos kategória is, és egyben olyan szakkifejezés, amely egyre inkább a művelt köznyelv részévé válik. Nem csak az angolban: közel egytucatnyi nyelv szókészletét gyarapítja, a fordítási kísérletek ugyanis, bár voltak közöttük nagyon szellemesek, szinte egy nyelvben sem honosodtak meg. Flow - mondják németek és japánok, talán nem véletlenül, hiszen e könnyen kiejthető szó hangulatával is kifejezi azt a szellemi állapotot, amelyet jelöl. A boldogság keresése az ember alapvető törekvése, az ideális életről való elmélkedés egyidős a filozófiai gondolkodással. Mi is az, ami az embert boldoggá teheti? Csíkszentmihályi Mihály ezt az ősi problémát választotta kutatása tárgyául. A modern pszichológia vizsgálati eszközeinek széles skáláját felhasználva több mint két évtizeden keresztül gyűjtötte az adatokat elmélete kidolgozásához. E tudományos munka eredménye a tökéletes élmény elmélete, melyet e könyv most a szélesebb olvasóközönség számára is bemutat. Csíkszentmihályi professzor hosszú ideig a Chicagói Egyetem pszichológiai tanszékét vezette. A Flow-t megelőzően már több világsikert megért könyvet írt. Az életmű egyes darabjait összeköti az értelemmel megélt alkotó élet jellemzőinek kutatása.

Ismeretlen szerző - Felejthetetlen ​mondák és legendák
Miért ​ölte meg Dobozy Mihály szeretett kedvesét? Milyen szójátékkal kesergett Váradi Péter kalocsai érsek? Honnan nyerte nevét Körmöcbánya és mi köze mindennek egy fogolyvadászathoz? És azt tudta, hogy a "Dezső vitéz önfeláldozása" című Molnár József-festmény a francia Roland-ének magyar változatának legendáját örökíti meg? Könyvünk a történelmi Magyarország monda- és legendakincsének válogatott anyagát tartalmazza, amelynek történetei évszázadok óta foglalkoztatják a magyarság múltja iránt érdeklődők fantáziáját. Az egybegyűjtött legendákat a csodaszarvastól Batthyány Lajos elrejtett tőréig 5 fő fejezetben rendeztük el. Felidézzük a legősibb mondákat, a Felvidék, a Dunántúl, az Alföld és Erdély helyeihez kötődő lebilincselő történeteket, legendás eseményeket és személyeket. A történelmi háttér és a mondák valóságmagvának közelebbi megértését keretes írásaink segítik. Az Ecsedi-láp sárkánya Mátyás király Gömörben A murányi Vénusz Petőfi horkoló szobatársa A szegedi boszorkánypör Hany Istók, a Jókai-hős • 180 monda és legenda • 250 eredeti illusztráció • aranyozott dombornyomású és lapszélű olvasókönyv

Wass Albert - Válogatott ​magyar mondák
Egy ​mindmáig ismeretlen ritkaságot vehet most kezébe az Olvasó: Wass Albert mondafeldolgozásait, melyek idehaza még nem jelentek meg. A kötet mondái két csoportra oszlanak: történelmi mondákra és olyan regékre, melyek egy-egy természeti vagy földrajzi jelenség eredetét mesélik el. A történetek nagy része ismerős, mégis különbözik az ismert feldolgozásoktól. Az egyik különbség a stílus erejében, az olvasmányosságban rejlik. A másik az író szemléletében: Wass Albert ugyanis a mondák erdélyi, pontosabban székely változatait közli.

Wass Albert - Egyesülés ​a székelyekkel
„Mindjárt ​azon a helyen, a Szamos folyó partján, egy magyar táltos és egy görög pap előtt Ménmarót és a székelyek rabonbánja elmondták az eskü szent szavait, a szövetség ezzel a bolgár telepesek és a magyarok között megpecsételődött… A vén Szamos hallotta az eskü szavait, s körös-körül a dombok tanúi voltak a vezéri kézfogásnak.”

Nyulász Péter - Helka
Különös ​események zavarják meg a Balaton északi partjának nyugodt mindennapjait. A tihanyi Soktornyú Kastély népe ünnepre készül: Helka hercegkisasszony hamarosan hivatalosan is trónörökössé válik. Ám hősünk unja a felhajtást, elszökik inkább a tiltott rengetegbe szamócázni. Mindeközben a közeli Burok-völgyben sötét lelkű teremtmények gyülekeznek, hogy a kegyetlen Bora vezetésével feldúlják a Balaton békéjét, és bosszút álljanak a hercegi páron. Helka legendája a Balaton elfeledett mítoszai közé tartozik. A fantasy határát súroló, kacagtatóan humoros kalandregényében Nyulász Péter számtalan utalást és információt rejtett el. Ismerd meg őket, és döntsd el: elhiszed-e, hogy valaha tündérek, hercegek, hercegnők, varázslók és manók lakták a mindannyiunk szívében helyet kapó Balatont! A könyvet elolvasva, késztetést érezhetsz Te is, hogy felfedezd a legendás helyszíneket, és ismerősként köszöntsd a Balaton tündérét, vagy a Bakony varázslóját, ha szembejön veled…

Wass Albert - A ​hunok útra kelnek
"Egy ​éjszaka, amikor a Göncöl Szekér rúdja felfelé mutatott, vezérek és törzsfők meghozták a döntést. Megegyeztek abban, hogy Hunor népe, a hunok elindulnak a lenyugvó nap nyomát követve új hazát keresni. Mikor feljött a nap, a táltosok fehér mént áldoztak az Úr tiszteletére, búcsút vett egymástól a két testvérnemzet, aztán a magyarok hazamentek a szállásaikra, a hunok pedig készülődni kezdtek a nagy útra..." Felfedezni mindig nagy öröm! E sorozatban Wass Albert lírai mondavilága és a fiatal képzőművész alkotói fantáziája egyként szolgálja a gyermekolvasók szépre éhes kíváncsiságát.

Ismeretlen szerző - A ​táltos bűvös könyve
Aki ​ezt a könyvet kézbe veszi, különös világban találja magát. Benne válogatást talál a vajdasági Bánság (szerb neve: Banat) északi feléből származó magyar legenda- és mondakincsből. Az itt olvasható mondákat és legendákat ezen a területen jegyezték fel a népköltészet kutatói, vagy pedig máshonnan származnak, de tartalmuk ehhez a vidékhez vagy annak valamelyik helységéhez kötődik.

Benedek Elek - A ​kolozsvári bíró
Válogatott ​népmondák.

Szántó György - A ​három vaskorona
Szántó ​Györgynek másfél évtizede megjelent népmonda-feldolgozásait veszi kézbe az olvasó. Az új kiadást a mű irodalmi értékén és a mondák iránti érdeklődés megnövekedésén túl még egy körülmény indokolja. Szántó György - akinek életrajzából tudjuk, hogy a Duna völgyében több helyen élt magyarok és más nemzetiségűek között - szlovák, székelyföldi, bácskai és szerémségi szerb, továbbá bihari és bánsági román népmondákat dolgozott fel négy önálló történetben. Van közöttük másféle feldolgozásokból is jól ismert téma (Bolondóc), népmesei és történelmi elemeket hasznosító történet (Gond anyó kunyhója), Csorni Jovan, az 1527-es szerémségi parasztvezér históriája (A három vaskorona), végül a paraszti világot jelképező ifjú hős története az erdélyi román mondavilágból (Bolha Juon). A kis mondagyűjteményt Reich Károly két színnel készült illusztrációi képeken is megelevenítik az olvasó számára.

Móra Ferenc - Rege ​a csodaszarvasról
Móra ​Ferenc nagy mesélő volt. Értett hozzá, hogy a mondákat, meséket úgy adja elő, hogy aki ismeri, az is úgy hallgassa, mintha most hallaná először. A magyarok eredetéről, honfoglalásról szóló elbeszélései a régi krónikák és feljegyzések történeteit élesztik fel újra. Persze, ezek a mondák (például a hun-magyar testvériségről szólók) nem tudományos hitelűek, de régi-régi korokból örököltük őket, megbecsülnivaló, költői szépségű történetek. Ahogy Móra Ferenc mondja, még szebb, még csillogóbb lesz minden szavuk. Móra Ferenc sokat tanult a népmesékből is: világos, tiszta magyar nyelvet és az igazság soha meg nem szűnő, halálig tartó makacs keresését.

Lipták Gábor - Amiről ​a vizek beszélnek
Az ​író népszerű mondafeldolgozásait, táji és tárgyi emlékekhez fűződő történeti elbeszéléseit nem kell már bemutatni az olvasóknak. Könyvei hosszú évek óta kedvelt olvasmányai a romantikus történeteket kedvelő ifjúságnak. Közülük nem egy, például az Aranyhíd, a Regélő Dunántúl vagy a Sárkányfészek több kiadást ért meg. Most megjelenő új könyve nyolc elbeszélést tartalmaz, mindegyikük valamilyen módon a magyar folyók, tavak, vizek életéhez kapcsolódik. A török időktől a XIX. századig terjed a kor, melyből az író történetei témát meríti, s szívesen színesíti elbeszéléseit nép- és tájrajzi érdekességekkel. Az illusztrációkat Szántó Piroska készítette.

Mednyánszky Alajos - Regék ​és mondák
Népeink ​történetének különböző jelentős eseményeiről adott hírt a XIX. század tízes-húszas éveiben Mednyánszky Alajos. A korszak olvasói igényének megfelelően nem krónikás modorban, nem adatok száraz felsorolásának formájában, hanem regében, mondákban és legendákban. Egy-egy különös alakú szikla vagy sziklára épített vár, egy-egy félelmetes várrom távoli múltba vesző emlékét idézte föl, szinte mindig történelmi eseményhez, izgalmas sorsfordulóhoz kapcsolva. Népmondák és családi mondák, forrásokkal alátámasztható történetek és képzelet szülte mesék: szívesen olvasták elődeink. S szívesen olvasták őket költőink és íróink, nemcsak magyarok, hanem szlovákok és osztrákok is; mind-mind forgatták a németül író nemesúr könyvét, amely ma sem veszítette el érdekességét, nem fakult meg. Számot tarthat a figyelemre, hiszen mindenkit érdekel: hogyan látták múltunkat a régiek? Jelen kötetünk olyan válogatás az eredeti műből, amely főleg az egykori Felföld, a mai Szlovákia hegyes-völgyes vidékein gyűjtött regéket tartalmazza, s így jó példája a két nép egymásrautaltságának, történelmi együttélésének. A könyv - akárcsak a szerző 1981-ben kiadott Festői utazás a Vág folyón, Magyarországon című munkája - az Európa Könyvkiadó és a bratislavai Tatran Kiadó közös vállalkozásában jelent meg magyar és szlovák nyelven.

Czárán Eszter - Világnak ​virága - Nyár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Czárán Eszter - Világnak ​virága - Tavasz
/A ​tavaszi napéjegyenlőségtől a nyári napfordulóig/ A könyv a Kos, Bika és a Ikrek havát foglalja magába. A gyerekek és fiatalok számára tanító által összeállított gyűjteményben az esztendő minden napjára találnak értékes olvasnivalót a fiatalabbak és az idősebbek is. A kiadvány magyar keresztény műveltségünket ismerteti meg, s célja az, hogy a gyerekeket visszavezesse ősi hagyományainkhoz, abba a világba és szokásrendszerbe, amely évszázadokon át jól működött, amely emberhez közeli s Isten előtt kedves volt, és ma is megvalósítható. A gyűjteményben találhat az olvasó magyar népmeséket, mondákat, régi imádságokat, jeles napok, ünnepek szokásainak leírását. A könyv az évkör rendjéhez igazodva tartalmazza a kalendáriumot, szentek névünnepe kapcsán legendáik leírását, legszebb népdalainkat, de nem maradnak ki a szólások, közmondások, találós kérdések s a mondókák sem. Ezen kívül műveltségünk megismeréséhez szükséges témákról is olvashatunk röviden e könyv lapjain. Javaslatokat talál az olvasó mozgásos játékokra és kézműves foglalkozásokra is. A kiadványt ősi művészetünk alkotásai ékesítik, gyermekrajzok, természeti képek, kézműves munkák képei gazdagítják. A gyűjtemény négy kötetes, negyedéves bontásban tartalmazza a napfordulók közötti időszakok olvasmányait. A könyv ajánlott gyermekeknek, szülőknek, tanítóknak, tanároknak, nevelőknek, népművelőknek, cserkészeknek s minden olyan jóakaratú embernek, akinek fontos magyar hagyományunk megismerése, ápolása s továbbadása, hogy e kincsünk élő maradjon, így utódaink is magyarként élhessenek e hazában.

Wass Albert - Bálványosvár
A ​közismert mondahagyomány feldolgozása Dávid Júlia erdélyi hangulatú festményeinek tolmácsolásában. A történelmi Bálványosvár romjai Bálványosfürdőn, a Kézdivásárhely felé vezető úttól balra, a Suvadás-patak, a Várpatak és Bálványos-patak által körülvéve, festői környezetben, egy gúla alakú sziklán láthatók. Valamikor rabonbánok lakták, ezek leszármazottai voltak a híres történelmi Apor-család tagjai. A vár évszázadokon keresztül igen erősnek, bevehetetlennek bizonyult, a tatárok sem tudták elfoglalni, egész a labancok ostromáig. A legenda szerint a vár ifjú ura, Apor István egy vásárban meglátta a Mike család egyetlen, szépséges és igen gazdag lányát, Imolát, akit azonnal megszeretett. A lány is viszonozta István szerelmét, de mindkettőjük bánatára igen nagy akadályt jelentett, hogy az ifjú Apor pogány volt, ezért a frigyből egyelőre nem lehetett semmi. Végső elkeseredésében elindult a Büdös-barlang kénes, halálos üregébe, hogy véget vessen szomorú életének. Útközben találkozott egy híres jövendőmondó pappal, aki megtudván István bánatának az okát, megvigasztalta. Azt tanácsolta, hogy rabolja el a lányt, s akkor majd minden jóra fordul. István megfogadta a pap tanácsát, lesben állt vasárnap a templom mellett, s amikor Imola kijött a miséről, a nyergébe kapta és elvágtatott vele Bálványos várába…

Wass Albert - Emese ​álma
„Kilenc ​hónapra rá fia született Emesének. Az álomra való emlékezés miatt Álmosnak nevezték el a gyermeket, aki később Árpád apja lett, azé az Árpádé, aki valóra váltotta Emese álmát és elvitte a magyarokat, síkságokon és hólepte hegyeken át a hunok hajdani hazájába. Ahol még ma is élnek, több mint tizenkét évszázad után.”