A ​magyar katonai elit 1938–1945

Szakály Sándor - A ​magyar tábori csendőrség története
„Tanulmányomban ​a magyar királyi honvédség tábori csendőrsége megszervezésének, felállításának a körülményeit és a második világháború időszakában kifejtett tevékenységét igyekeztem feltárni. Az általam vizsgált, közel nyolc esztendőt felölelő időszak – 1938–1945 – az, amikor a magyar tábori csendőrség szervezetének megléte, illetve tevékenysége a források alapján kimutatható, nyomon követhető. [...] Úgy vélem, a kutatási nehézségek és a források töredékes volta ellenére is sikerült a magyar tábori csendőrség történetéről reális és a lehetőségekhez mérten teljes képet felvázolnom." A tíz évvel ezelőtti, nagy vitákat kiváltott és jelentős sikert aratott könyv új, javított kiadása.

Szakály Sándor - Honvédség ​és tisztikar 1919–1947
„A ​történész, hadtörténész számos esetben készít leltárt addigi szakmai tevékenységéről, s megpróbálja felmérni, mit is végzett egy eltelt időszak alatt. Több mint húsz esztendővel az első rövidke írásom megjelenése után ezt teszem most magam is. [...] E leltár készítése során azt láttam – vagy véltem látni –, hogy az egykori Nemzeti Hadsereg (1919–1922), illetve a volt magyar királyi honvédség (1922–1945) tisztikarával, felső vezetésével kapcsolatos kutatásaim hoztak új eredményeket. Úgy vélem, hogy több mint két évtizedes (had)történészi munkálkodásom eredményeként a volt magyar királyi honvédség tisztikaráról, a katonai felső vezetésről sikerült tárgyszerű – az 1950-es években kialakítottól merőben eltérő! – képet megrajzolnom, bemutatva egy letűnt korszak kicsiny, de meghatározó erővel bíró társadalmi csoportjának társadalmi, politikai, szakmai »viszonyait«. [...] Amint azt a kötetet kézbe vevők tapasztalják, az ismét közölt írások témája – a volt magyar királyi honvéd tisztikar, a magyar katonai felső vezetés története szinte azonos, a feldolgozás módja azonban eltérő. [...] Ezen eltérő feldolgozási módok ellenére is úgy vélem, hogy ez a kötet egységes egészet alkot, és segíti az eligazodást az 1919 és 1974 közötti magyar történelem egyik sajátos társadalmi csoportjának a megismerésében.” A szerző

Kállay Miklós - Magyarország ​miniszterelnöke voltam 1942-1944 I-II.
Kállay ​Miklós (Nyíregyháza, 1887–New York, 1967) egykori magyar miniszterelnök „személyes számadása” hazánk újabb kori történetének különösen súlyos két esztendejéről szól. A volt szabolcsi főispánt, az Országos Öntözésügyi Hivatal elnökét, aki addig soha nem foglalkozott „nagypolitikával”, Horthy Miklós 1942 elején jelölte ki a kormány élére, amikor még töretlen volt Németország támadó ereje. A szerencsétlenül háborúba sodort ország kettős félelem szorításában élt: rettegett a náci német megszállástól, amely nemcsak nemzeti függetlenségétől fosztotta volna meg, hanem ezrek és ezrek életébe is került volna (aminthogy került is 1944. március 19-e után), és rettegett a bolsevizmustól, amely a beözönlő orosz hadak nyomán óhatatlanul uralma alá hajtotta volna a magyarságot (ami később szintén bekövetkezett). E kettős veszedelmet elkerülni, a magyarság függetlenségét, az ország területi integritását megőrizni, s a háborúból az országot kivonni: ez volt az a lehetetlenséggel határos, az adott körülmények között már eleve kudarcra ítélt feladat, amire Kállay Miklós vállalkozott. Próbálkozásait az országban is csak nagyon kevesen értették meg, „hintapolitikának” csúfolták, béketapogatózásait a szövetségesek rendre elutasították, a németek viszont állandóan követelték Horthytól miniszterelnöke menesztését… Amikorra mutatkozott volna valami halvány remény a kibontakozásra, bekövetkezett a katasztrófa: az ország megszállása. Kállaynak is menekülnie kellett, nyolc hónapig a budapesti török követ rezidenciáján élt, a nyilas puccs után elhurcolták és koncentrációs táborba zárták a németek. Ezzel megszűnt számára a politikai cselekvés lehetősége. Soha többé nem térhetett haza. Emigrációban halt meg az Egyesült Államokban.

Ungváry Krisztián - A ​magyar honvédség a második világháborúban
Ungváry ​Krisztián munkája a magyar királyi honvédség hadműveleteit dolgozza fel, különös hangsúlyt fektetve a harcászati szempontok ismertetésére. A monográfia a nagy sikert aratott Budapest ostroma stílusában és ahhoz hasonló részletességgel tárgyalja a honvédség harcait külföldön, valamint magyar területen. Ezt egészíti ki az általános helyzet, a tágabb hadműveleti összefüggések, valamint a Magyarországon harcoló nem magyar csapatok tevékenységének bemutatása. A katonai eseménytörténet mellett a szerző fontosnak tartja a polgári lakosság sorsának ábrázolását, a háborús bűncselekmények kérdésének taglalását is. A magyar hadtörténetírásban első alkalommal tárgyalja részletesen az ukrajnai magyar megszállást, valamint az 1. hadsereg harcainak történetét. Előbbi kapcsán elemzi a német megszállási politikát, és a "mozgástér-kényszerpálya" szempontjából mutatja be a magyar megszállás és az ezzel kapcsolatos háborús bűncselekmények kérdését. Magyarország 1944 végétől 1945 áprilisáig a II. világháború fő hadszínterévé vált. A Wehrmacht nem kevesebb mint öt nagyszabású hadműveletet indított magyar területen annak érdekében, hogy visszaszerezze a stratégiai kezdeményezést. Itt vetették be a legnagyobb tömegben a háború legmodernebb fegyvereit. A munkát a honvédség zászlóalj-ezred-dandár-hadosztály szintű alakulatainak regisztere egészíti ki. Külön figyelmet kap az 1944-1945-ös harcok kapcsán a német-magyar erőviszony és a magyar részvétel arányainak tárgyalása, amelyet kéthetes bontásban a bevethető harckocsik, nehéz páncéltörő ágyúk, gyalogzászlóaljak és tüzérütegek adatai illusztrálnak.

Gyurgyák János - Magyar ​fajvédők
Ez ​a könyv Gyurgyák János magyar eszmetörténeti sorozatának utolsó darabja. Előző kötetei (Zsidókérdés Magyarországon és Ezzé lett magyar hazátok) viszonylag jól behatárolható kutatási területet jártak körbe: a zsidó–magyar együttélés problémáit, illetve a magyar nemzeteszme elágazásait és útvesztőit. Most azonban olyan terepre tévedt, amely a modern biológia-genetika szerint nem létező (emberi fajok közötti különbség), vagy teljességgel vitatott problémakör: etnicitás a történelemben, magyar etnogenezis, etnikai különbségek Magyarországon. De mivel a probléma történetileg és a jelenben is mégis létezik, szólni kell róla. Már csak azért sem lehet erről hallgatni, mert a magyar fajvédelem eszmerendszere és politikai mozgalma túlélte a XX. század harmincas–negyvenes éveit, s túlélte a magyar létező szocializmus korszakát is.

Szmetana György - „...talán ​még öt perc az élet...”
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sebő Ödön - A ​halálra ítélt zászlóalj
Gyimesi-szoros, ​1944 Sebő Ödönt 1942 decemberében avatták hadnaggyá a Ludovika Akadémián. Katonai pályafutását az erdélyi hadszíntéren kezde a 32. határvadászzászlóaljnál. 1944. augusztus 28-án német parancsnokság alá akarták rendelni, hogy visszavonulásukat fedezze. Ezzel a paranccsal szembeszegülve az ezeréves magyar határon rendezkedett be védelemre a gyimesbükki helyőrség parancsnokaként. Az ozorai huszárok példájára emlékeztető hősies helytállás megállította a könnyű átvonulásra számító szovjet hadsereget és egy lovas hadosztályt. A kitörés és a visszavonulás után katonáit - mint az Erdélyben harcoló magyar és német hadseregek utóvédzászlóalját - továbbvezette a Székelyföldön, majd Szlovákián keresztül egészen Németországig, az amerikai fogságba kerülésig.

Dr. Bernáth Zoltán - Horthy ​Miklós
Dr. ​Bernáth Zoltán 2006-ban töltötte be 90. életévét. A bírói ítélkezés jóformán minden területén dolgozott. Tanácsvezető bíróként ment nyugdíjba. A II. világháború alatt bejárta Európát - többnyire gyalogmenetben mint katona vagy hadifogoly - Ukrajnától a Párizsi-medencéig. Eddig megjelent nagysikerű könyveiben jogi szemszögből vizsgálja a XX. sz. történéseit, különösen a békediktátumok hatását Magyarországra. "Vallom, hogy Horthy Miklós volt az utolsó lovaguralkodó. Vallom, mert kortársa voltam - legalábbis egy ideig - és mint tanú én is belekerültem abba a kavarodásba, forgószélbe, amelyik a XX. században végigsepert a világon, és Európában annyi tragédiát okozott. Nem véletlen, hogy Horthy Miklóst ez a korszak tette naggyá, és egy idő elteltével a világtörténelemben is jelentős szerepet fognak neki tulajdonítani." - Dr. Bernáth Zoltán

Gyáni Gábor - Magánélet ​Horthy Miklós korában
A ​sorozat izgalmas történelmi intimitások képeskönyve. Feleleveníti a nagy korszakok hétköznapi életét: a kor egyszerű embereinek mindennapjait, szerelmi és családi életét, étkezési szokásait, lakását, öltözködését, mindezt korabeli képekkel illusztrálva. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.

Balla Tibor - A ​Nagy Háború osztrák-magyar tábornokai
A ​XX. század őskatasztrófájának tartott, 1914–1918 között lezajlott Nagy Háború osztrák–magyar tábornokainak neve és sorsa a legtöbb olvasó számára ismeretlen. Nem véletlenül, hiszen az összesen mintegy 1200 fős tábornoki testület tagjainak életútjáról és háborús szerepéről máig nem született tudományos igényű, tárgyilagos összefoglalás. Balla Tibor, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum Bécsi Levéltári Kirendeltségének vezetője, az első világháború ismert kutatója ezt a hiányt pótolja jelen kötetével. A közel tízéves kutatómunka után elkészült, a magyar és a nemzetközi szakirodalomban mindeddig egyedülálló könyv az első világháborús császári és királyi tábornoki kar legmagasabb rangot elért 178 tagjának – akik között 25 magyar is található – pályafutását és világégés alatti tevékenységét foglalja össze lexikon formájában. A mű bevezetőjében a szerző elsőként vállalkozik a generálisok életrajzi adatainak történeti-statisztikai és szociológiai vizsgálatára, melynek eredményeként átfogó értékelést ad a tábornokok születésére, halálozására, nemzetiségére, vallására, családi viszonyaira, származására, iskolázottságára, nyelvismeretére, hazai és külföldi kitüntetéseire, adományozott címeire és rangjaira, hadjáratokban történt részvételükre, előmenetelükre, beosztásaikra, az általuk írt írásművekre, valamint háború utáni sorsukra vonatkozóan, új vonásokkal egészítve ki az Ausztria–Magyarország katonai elitjéről kialakult képet. A Monarchia altábornagyi és vezérőrnagyi rangú generálisainak életrajzai jelen munka folytatásaként, további kötetekben látnak majd napvilágot.

Boda Gyula - Itthagy-lak
Hosszú ​évtizedeken keresztül az tartotta bennem az életet, hogy a józan ésszel elképzelhetetlennek tűnő élményeket elmondhassam. Az örökre lezárult szemeket gyászlepelként betakarta az állandóan kavargó hó. Ez a sors méretetett a 2. magyar hadsereg legénységi állományára, akik mindig az események középpontjába keveredtek. Sokan fogságba estek, s ha még azt is túlélték, testközelből beszélhetnek a történtekről, mint főszereplők. Ezeket az eseményeket a legénységi állomány szemszögéből bemutató könyv még nem jelent meg. A hiányzó űrt szeretném betölteni élményeim megírásával.

Dr. Csonkaréti Károly - Benczúr László - Haditengerészek ​és folyamőrök a Dunán
Hogyan ​kerültek hadi tengerészek a Dunára? Milyen szerepük volt az első és a második világháború harccselekményeiben? Milyenek voltak a magyar folyami hadihajók? Ezekre, és még sok más, a Dunaflottillával kapcsolatos kérdésre is választ ad e mű, amely egyidejűleg hadtörténelem, haditechnikatörténet és a harcok szemtanúik által történő hiteles leírása. A szerző a Budapesti Tengerészeti Különítmény megszületésétől követi nyomon a magyar folyami hadihajósok történetét. A Dunaflottilla, és a Magyar Királyi Folyamőrség fennállása alatt két világháború rázta meg Európát. E mozgalmas, háborúkkal tarkított időszakot, a magyar tengerészek és folyamőrök hősies helytállását közreadó mű az érdeklődők számára eddig ismeretlen területet tár fel. A sok, ez idáig sehol sem látható korabeli fénykép, valamint a hadihajók felépítési rajzai pedig mindenki számára egyedi élményt nyújtanak.

Szakály Sándor - A ​magyar katonai felső vezetés
Szakály ​Sándor hiánypótló lexikona és adattára, amely két esztendővel az első megjelenése után, immár második, bővített, kiegészített kiadásban lát napvilágot, az 1938 és 1945 közötti magyar király honvédség felső vezetésének társadalmi bázisáról, életútjáról, katonai végzettségéről, anyagi helyzetéről és családi viszonyairól ad képet. A lexikon-részt kiegészítő Adattár jól áttekinthető rendszere újabb keresési lehetőséget kínál, mely által könnyen eligazodhatunk a különféle rendű-rangú katonai vezetők beosztását, rangját, előléptetését illetően. Kötetünket egyaránt használhatják kézikönyvként a kutatók, diákok, illetve minden érdeklődő, hiszen a második világháborúról magyar vonatkozásban ilyen jellegű lexikon még nem született. SZAKÁLY SÁNDOR 1955-ben született Törökkoppányban. A gimnáziumot Kaposvárott végezte, majd az ELTE nappali tagozatán, történelem-könyvtár szakon szerzett diplomát. 1980-tól 2000-ig a Hadtörténelmi (jelenleg: Hadtörténeti) Intézet és Múzeum munkatársa – 1992-1997 között az intézmény Bécsi Kirendeltségének vezetőhelyettese, 1999-2000 között munkahelye főigazgatója – volt. 2001-től a Duna Televízió műsorokért felelős alelnöke. 1982-től „summa cum laude” minősítéssel bölcsészdoktor, 1990-től a történelem tudomány kandidátusa. 1997-től tagja az MTI Történettudományi Bizottságának, egy cikluson át egyik alelnöke volt. 1993-ban a Bezerédj Alapítvány első díjazottja, 2001-ben Zrínyi Miklós-díjat kapott.

Szekfű Gyula - Állam ​és nemzet
A ​XX. század legnagyobb hatású magyar történetírója Állam és nemzet című kötete 60 év után jelenik meg újra. Benne a történeti fejlõdés rendjében tekinti át Szent István birodalmának és az ország nemzetiségeinek egymás közötti viszonyát. Imponáló a történetíró teljesítménye, aki biztos kézzel, lényegében a legújabb kutatások fényében is érvényes módon vázolta az említett viszonyrendszert.

Ismeretlen szerző - Török ​hadak Magyarországon 1526-1566
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Galántai József - Magyarország ​az első világháborúban
A ​monográfia Magyarország újabb kori történetének egyik legkritikusabb szakaszát világítja meg. Előzményeiben és egyetemes összefüggéseiben mutatja be a dualista Habsburg Monarchia keretébe tartozó Magyarország részvételét az első világháborúban. Az eseményeket nem csupán hadtörténeti szempontból tárgyalja, hanem a régi, soknemzetiségű Magyarország mélységes kríziseként értelmezi, és főleg politikai oldaláról közelíti meg. Sokoldalúan elemzi a magyar vezető réteg politikáját, s Tisza István kiadatlan iratainak feldolgozásával átfogóan ábrázolja a miniszterelnök bel- és külpolitikai koncepcióit. Részletesen szól a különböző ellenzéki irányzatokról, a mérsékelt parlamenti pártoktól kezdve az úri ellenzékkel szakító és a demokratikus irányzatokkal összefogó Károlyi Mihályon át a szocialista mozgalmakig. Jelentős figyelmet szentel a magyarországi nemzetiségi kérdés háború alatti alakulásának. Szakszerűen és megelevenítően tárja fel a magyarországi társadalom elmélyülő - a felbomlás és a forradalom felé tartó - válságát. A mű nagyrészt a szerző kiterjedt levéltári kutatásain alapszik, ugyanakkor a hazai és a külföldi szakirodalomra, valamint memoárirodalomra is támaszkodik. Gördülékeny, olvasmányos stílusával nemcsak a tudományos kutatók, az e tárgykörben oktató pedagógusok, hanem a szélesebb közönség érdeklődésére is számot tarthat.

Szakály Sándor - Trianon, ​honvédség, háború, sport
Több ​mint ötesztendős kutatómunka eredményeit mutatják be Szakály Sándor írásai. A Kárpát-medence egyik legismertebb történésze kiemelkedő alapossággal járja körül a témául választott eseményeket, személyeket; amelyeket, illetve akiket górcső alá véve tisztábban láthatóvá válik a nagy kép, Magyarország XX. századi vérzivataros históriája is. A kötetet olvasva szembesülhetünk Szakály Sándor szakmai hitvallásának helytállóságával: történelmet írni csak harag és részrehajlás nélkül érdemes.

Markó Árpád - Magyarország ​hadtörténete
Markó ​Árpád (1885–1966) a magyar hadtörténetírás egyik klasszikusa. Tudományos tevékenysége az 1921-ben alapított Hadtörténelmi Levéltárhoz kötődött, melynek hivatásos katonatisztként osztályvezetője volt. Számos tanulmányt és könyve írt, gróf Zrínyi Miklósról, II. Rákóczi Ferencről és Hadik András generálisról szóló monográfiái a magyar hadtörténeti irodalom legjobb alkotásai közé tartoznak. 1934-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta, 1953-ban a hadtudomány kandidátusa, 1965-ben doktora lett. 1943-ban jelentette meg Magyarország hadtörténete című könyvét, melyben a honfoglalástól az I. világháború végéig tekinti át hadtörténetünket, részletesen elemezve ezen korszakok katonapolitikáját, hadszervezetét és hadászatát, valamint legkiválóbb hadvezéreink (Nagy Lajos, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, Thököly Imre, gróf Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, az 1848/49--es szabadságharc tábornokai stb.) legfényesebb haditetteit. Megállapításainak zöme ma is helytálló, könyve – szintézis-jellege folytán – megkerülhetetlen a történelemmel, hadtörténettel foglalkozók számára. A térképvázlatokkal illusztrált kötet reprint formában történő újrakiadásához Tóth Gyula és Vargyai Gyula hadtörténészek írtak utószót.

Pataky Iván - Rozsos László - Sárhidai Gyula - Légi háború Magyarország felett II.
A Légiháború Magyarország felett 2. kötete az ország elleni hadászati légiháború eseményeit tárgyalja, az 1944. május 1-jétől 1945. március 30-ig terjedő időszakban. Gyakorlatilag ekkor szűnt meg a brit és az amerikai légierő tevékenysége magyar terület ellen. A szerzők törekedtek a teljességre és a több évtizedes kutatómunka eredményeként megszületett mű az első kötethez hasonló módon ismerteti a magyar és német vadászrepülők és a légvédelem tevékenységét a brit és amerikai légierők ellen a II. világháború végéig. Az anyag több mint 120 fotót és mintegy 50 térképet tartalmaz, amelyeket még sehol sem publikáltak, a magyar városok elleni bombázásokról és a légiharcok lezajlásáról. A szövegrészt 5 nagy fejezetre oszlik: az olajháború a magyar finomítók ellen 1944 májusától augusztusig, a pályaudvarok elleni nagy támadássorozat, a hadiipar üzemei elleni csapások, kísérlet az ország „kibombázására” a háborúból 1944 szeptemberében, és a repülőterek és a közlekedési központok elleni támadások 1945 tavaszáig. A leíró rész az ország iparát ért károk összegzésével és a lakosság háborús veszteségeinek ismertetésével zárul. Mivel számos anyag nem volt illeszthető a szövegszerű leírásba, ezeket a mellékletben foglaltuk össze. A melléklet tartalmazza a 101. honi vadászrepülő-osztály, majd -ezred századainak ismertetését, a pilóták ma ismert névsorát, a honi légvédelemben elért lelövéseket és a nyilvántartott veszteségeket. A csehszlovák és a magyar terület felett lezuhant brit és amerikai repülőgépek és részben a személyzetük adatait. A magyar városok és helységek bombázási listáját, az országra dobott bombasúly összegzését helységek szerint is. Itt szerepelnek a 15. AAF vadász- és bombázóalakulatainak színjelzései, a magyar légierők felségjelzéseinek változásai 1939–1945 időszakában rajzos ábrákon, és az alkalmazott főbb géptípusok műszaki adatai. Megemlítésre kerülnek a brit légierők által a Dunába telepített aknák, és az ellenük folytatott harc is. A szerzők a krónikás részletekre törekvő igényéve és a tudományos kutató alaposságával adják közre az eseményeket.

Ismeretlen szerző - Emlékezés ​a hegyicsapatokra
A ​m. kir. Honvédségben 1939-ben hadrendbe állt hegyicsapatok megalakulásának 60. évfordulóját méltóképpen ünnepelte meg a Honvéd Hegyivadász Alapítvány, valamint a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum. E kis kiadványban felidézzük az emléktábla-avatás felemelő pillanatait, a Hegyivadász vagyok a Kárpátokban fent című kiállítás megnyitóját, s röviden ismertetjük a Hadtörténeti Múzeumban jelenleg is megtekinthető tárlatot. A kedves Olvasó a konferencia tudományos igényű, de egyúttal ismeretterjesztő előadásainak közreadásával áttekintő képet kaphat e különleges csapatnem fennállásának majd hat esztendejéről.