Federico ​Fellini

Bíró Gyula - Bernardo ​Bertolucci
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karcsai Kulcsár István - Michelangelo ​Antonioni
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karcsai Kulcsár István - Vittorio ​De Sica
"Én ​csak egyféleképpen tudok filmet csinálni. Csak egy alkotó vénám van. És ahhoz hű maradok. Nem érdekelnek új hullámok, divatok, én az emberek érzemeire akarok hatni, az érzelmek pedig időtlenek, nem mennek ki a divatból, ma éppen olyanok, mint száz évvel ezelőtt. Hogy lépést tartsak a divattal, pornográf filmeket kellene forgatnom, közönségeseket, mint amilyenek ma futnak? Álljak be a többiek közé? Én az időn kívül álló filmjeimmel öt Oscart nyertem, az utolsót a Finzi-Continiékkel, amelyért hetvenévesen tüntettek ki. Nos? Ennek ellenére azt kellene gondolnom, hogy tévedtem? Hogy meg kellene újulnom? Ha egy Oscart sem kaptam volna, akkor sem gondolnám. Mert én hiszek abban, amit csinálok."

Nemes Károly - Pier ​Paolo Pasolini
Pier ​Paolo Pasolini (Bologna, 1922. március 5. – Ostia, 1975. november 2.) olasz író, költő, teoretikus és filmrendező. A szélesebb közönség – főleg Magyarországon – inkább filmrendezőként ismeri. Egyike a XX. század legjelentősebb és legsokoldalúbb művészeinek, aki mind magánéletével, mind pedig művészeti tevékenységével örökös viták és támadások kereszttüzében állt.

Nemlaha György - Vittorio ​Gassman
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dániel Ferenc - Milos ​Forman
Igen ​fiatalon elárvult, mert a szüleit megölték az auschwitzi koncentrációs táborban, a cseh ellenállásban való részvételük miatt. A háború után Miloš a Poděbrady város iskolájába járt, ahol iskolatársa volt Václav Havel is. Később filmrendezést tanult a prágai filmművészeti iskolában 1951–1956 között. A Varsói Szerződés csehszlovákiai invázióját követően, 1968-ban az Egyesült Államokba emigrált. A kezdeti nehézségek ellenére új hazájában is rendezni kezdett, és első sikerét Ken Kesey Száll a kakukk fészkére regényének filmadaptációjával érte el 1975-ben: 5 Oscar-díjat kapott, köztük a rendezésért járót is. Másik nagy sikerű filmje az Amadeus, amely 8 Oscart kapott 1984-ben. Wikipédia

Fábián László - Gyarmathy ​Lívia
1964-ben ​végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Első játékfilmjét – Ismeri a Szandi mandit? – 1969-ben rendezte. Dokumentumfilm-rendezőként is jelentős műveket alkotott. Filmjeit nemzetközi fesztiválokon világszerte vetítik. Több mint 30 nemzeti és nemzetközi filmes díjjal jutalmazták alkotásait.

Dániel Ferenc - Gian ​Maria Volonté
Gian ​Maria Volonté (Milánó, 1933. április 9. – Florina, 1994. december 6.) olasz színész, aki Sergio Leone dollár-trilógiája első két részének (az Egy maréknyi dollárért és Pár dollárral többért című spagettiwesterneknek) köszönheti világhírnevét. Olaszországban az itáliai Laurence Olivierként tartják számon, a maga korában az élő olasz színész-legenda volt. Wikipédia

Csengery Judit - Judy ​és Liza
Judy ​és Liza, vagyis Judy Garland és Liza Minelli, anya és lánya, az amerikai film és zenés színpad két nemzedékének sztárja. A magyar közönség két halhatatlan filmalkotásból, az 1939-ben bemutatott Ózból, a Metro-Goldwyn-Mayer bűbájos produkciójából, és az 1972-ben bemutatott Oscar-díjas filmmusicalból, a Kabaréból ismeri őket. Pedig mindketten számtalan filmben, zenés játékban szerepeltek (a "one woman show", az egyszemélyes színház műfajának elindítója Judy Garland, talán legsikeresebb folytatója Liza Minelli), s mozgásuk, hangjuk, lényük káprázatát tucatnyi hazánkban ismeretlen film, hanglemez és videokazetta őrzi. A Judy és Liza a filmélményeket persze nem pótolhatja, de kulcsot ad a két csillag életének, művészetének megértéséhez. A szerző egymás mellé állítja a két sztár pályafutását: a csodagyerekből nagy áldozatok árán felnőtt színésznővé vált Judy és a világhírű szülők gyerekeként más, de nem kisebb akadályokon át a csúcsra jutó Liza útját. A könyv lapjain felvonulnak a híres-hírhedt hollywoodi sztárok, színészek, rendezők, producerek; megismerkedünk a legnagyobb filmgyárakkal, köztük is elsősorban a Metro hatalmas gépezetével, New York-i Boradway-előadásokkal, night clubok és discók világával, gyermekzsúrokkal és 2000 személyes fogadásokkal, dollármilliomosokkal és kispénzű vállalkozókkal - az egész amerikai film- és szórakoztatóipar történetének nagyjából az Óz és a Kabaré által határolt időszakával. A nagy sikert aratott Greta Garbo-életrajz szerzőjének újabb kötete - melyet számos fénykép mellett Judy Garland és Liza Minnelli filmjeinek jegyzéke egészít ki - lebilincselő olvasmány, melyet filmeseknek és a legszélesebb olvasóközönségnek egyaránt ajánlunk.

Szabó György - Gaál ​István
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karcsai Kulcsár István - Szabó ​István
Szabó ​István (teljes neve Szabó István Tamás) (Budapest, 1938. február 18.) Oscar-díjas és Kossuth-díjas magyar filmrendező, kiváló művész. A magyar filmművészet európai hatású és rangú alkotója. Mephisto című filmje a legjobb idegen nyelvű film kategóriában Oscar-díjat nyert.

Molnár Gál Péter - Latinovits
Nem ​született forradalmárnak, még lázadónak sem. Színésznek született, akit azonban éppen akkor nem engedtek játszani, amikor a legfontosabb lett volna... Józan volt ez őrült világban. S ha mégis őrültnek látták ellenzői, és betegnek az őt valóban féltők, csak annyira volt betegnek mondható, amennyire Hamlet királyfi, aki a szellem kitűzte célja érdekében játszotta a bolondot a királyi udvarban.

François Truffaut - Hitchcock
A ​film több, mint az élet. A mozi száz éves történetének talán legérdekesebb könyvéből kiderül, miért lehet ez így. A fiatal Francois Truffaut beszélget Hollywoodban az idős Alfred Hitchcockkal. Titkokat hallunk a filmcsinálás technikájáról... hogy mitől válhat maradandóvá egy szórakoztató-ipari termék. Nem egyszerű interjúsorozatot olvasunk, hanem vallomásfüzért életről és filmről. Mester és tanítvány? Mára mindkét rendező klasszikus - amikor beszélgettek, a filmkészítés robotos szakemberei. Műhelytitkok és anekdoták - és a teljes Hitchcock-pályakép áttekintése. Nagy színészek (Cary Grant, Ingrid Bergman, James Stewart) és nagy filmek (Londoni randevú, Forgószél, A gyanú árnyékában, Idegenek a vonaton, Psycho, Madarak...). A Hitchcock-életmű a kegyetlenség és irónia, feszültség és rettegés univerzuma - humorban pácolva. Miért rémületes egy üres lépcsőház és miért rémületes egy pohár tej... Filmesztétika izgalmas, humoros, dramatikus tálalásban. Vallomás a rettegés és a mese jogáról, a félelmet elűző ijesztés ősi sámánmesterségéről. Nemcsak Hitchcock és Truffaut munkásságát ismerjük meg a könyvből, de varázsos személyiségüket is. Az olvasó belép a párbeszédbe, sőt ellentmondhat, ha akar. Mert e két mester szereti az ellentmondást, csak a képzelethiányt nem szereti. Szelídek és kérlelhetetlenül szigorúak: a filmmunka megszállottjai, az élet vászonra-tolvajlói. Se nagyképűség, se lila köd, csak a játékos értelem szabad és éles fényei. Kettős portré. Szellemi párbaj a képzelet vágóasztalánál.

Deák Attila - Ruttkai ​Éva
Ruttkai ​Éva (született: Russ Éva, Budapest, 1927. december 31. – Budapest, 1986. szeptember 27.) Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő, A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és Kiváló Művésze. Ruttkai Ottó és Ruttkai Iván testvére, Gábor Miklós színész felesége, majd Latinovits Zoltán élettársa. Díjai Jászai Mari-díj (1955, 1959) Kossuth-díj (1960) Érdemes művész (1966) Kiváló művész (1971) Varsányi Irén-emlékgyűrű (1971) SZOT-díj (1984)

Liv Ullmann - Választások
Vallomás ​szerepekről és a legendás Bergman-szerelemről. Akik szeretik a Bergmann filmeket, azoknak jó szívvel ajánlva.

Bányai Gábor - Sándor ​Pál
filmrendező, ​forgatókönyvíró, producer Díjak Balázs Béla-díj (1972) Érdemes művész (1979) Kiváló művész (1987) Kossuth-díj (2009)

Muhi Klára - Perlaki Tamás - Wim ​Wenders
Wim ​Wenders (eredeti nevén: Ernst Wilhelm Wenders) (Düsseldorf 1945. augusztus 14. –) német filmrendező, forgatókönyvíró, a nyugatnémet újhullám második generációjának tagja.

Luis Buñuel - Utolsó ​leheletem
Luis ​Bunuel önéletrajza megejtően izgalmas pályakép. Leginkább azért, mert nincs benne semmi nagyképűség. De ahogy elmondja, hogy mi történt vele, mégis mindig fontos dolgokról beszél. Arról, hogy hogy rajzolódik ki egy ember arca. Hogy lesz Párizsban a nevelés, a szokások, a vidéki erkölcs béklyóiból szabaduló spanyol fiúból korszerűen művelt, mindent befogadni kész európai szellem. Hogy találkozik a huszadik század forrongó művészetével, az azóta klasszikussá lett fenegyerekekkel, polgárriogató botránykeverőkkel, García Lorcával és Salvador Dalival, Aragonnal és Tzarával, aztán a modern filmművészet nagyjaival, René Clairrel és Eizensteinnel, Chaplinnel és Erich von Stroheimmal. És megértjük: a nagyságnak vannak gyarló pillanatai, s a hóbortos bohócmozdulatok sokszor a nagyság felé mutatnak. Mikor pedig Bunuel a maga filmjeiről beszél, belelátunk a filmcsinálás titkaiba, és egy kicsit talán megtanulunk a rendező szemével nézni.

Nemes Károly - Greta ​Garbo
Nemes ​Károly Greta Lovisa Gustafsson Stockholmban született. Szülei nem sokkal azelőtt települtek át a fővárosba. Anyja paraszti származású volt, míg apja a köztisztasági hivatal munkatársaként dolgozott. Greta az öt gyermek közül harmadiknak született. Apja hosszú betegsége és korai halála – Greta csak tizenhárom éves volt akkor – rányomta bélyegét a család életére. Mint a nyomorban élőkkel gyakran megesik, Gretában is – nyilván védekezésképpen – kialakult valamifajta büszkeség és ezzel együtt arra való törekvés, hogy ne szoruljon más segítségére. Egy fodrászüzletben talált munkát, s ottani keresetéből néha megengedhette magának, hogy hódoljon egyetlen szenvedélyének, a színházba járásnak. Ehhez valamivel több lehetőséget nyújtott, amikor elárusítónő lett egy áruházban. Azt, hogy valójában színésznő szeretne lenni, titkolta a környezete előtt. A véletlenek sorozata révén azonban hamarosan azzá vált.

Veress József - Nyikita ​Mihalkov
Szülei ​Szergej Vlagyimirovics Mihalkov és Natalja Koncsalovszkaja. 1963-1966 között a Scsukin Színiiskolában színészetet tanult. 1971-ben szezett diplomát a moszkvai Filmművészeti Főiskola rendező szakán, Mihail Iljics Romm tanítványaként. 1958-tól filmstatiszta volt. 1961 óta filmrendező. 1968-ban rendezte első filmjét, a Hazajövőket. 1974-ben készítette el első önálló filmjét, ami az Idegenek között volt. Egy évvel később A szerelem rabja című filmje a régi filmforgatásokat mutatta be. 1977-ben az Etűdök gépzongorára című filmjével elnyerte a San Sebastian-i Filmfesztivál Nagydíját. Az 1987-ben készített Fekete szemek című filmje is nagy sikert aratott. Az 1994-es Csalóka napfény című filmjéért Oscar-díjat kapott. 1995-től duma-képviselő. 1997-től az Orosz Filmművészeti Szövetség első titkára. Wikipédia