|
" A mítosz megértése egy szép napon majd a 20. század leghasznosabb felfedezései közé fog tartozni. A nyugati ember már nem a világ ura: most már nem “benszülöttekkel”, hanem beszélgetőtársakkal áll szemben. Jó, hogy tudjuk, hogyan kezdjük a beszélgetést; nem tekinthetünk el annak beismerésétől, hogy a “primitív” vagy “elmaradott” világ és a modern Nyugat között nincs szakadás a folyamatosságban. Már nem elég – ahogyan a fél évszázada már elég volt – fölfedezni és megcsodálni a néger vagy óceáni művészetet; újra föl kell fedezni önmagunkban a művészetek szellemi forrásait, tudatára kell ébredni annak, ami a modern létben még megmaradt “mitikusnak”.
Kapcsolódó könyvek
Mircea Eliade - Kovácsok és alkimisták
Fémművesség, mágia és alkímia: a föld mélyének sötétjében rejlő, "élő" érc, a kovács kohójában vörösen izzó, megolvadt fém, a retortában bugyborékoló kotyvalék, kénből arany, az örök élet elixírje - megannyi titok és misztérium, amely a kezdetektől fogva csodálattal vegyes félelemmel töltötte el a be nem avatottak fantáziáját! Ebbe a misztikus, titokzatos világba kalauzol el bennünket a világhírű vallástörténész, M. Eliade munkája, amely nem annyira a fémek technika- és kultúrtörténetével, mint inkább az "archaikus embernek" az Anyaghoz való vallásos viszonyával foglalkozik - meglepő, eredeti kapcsolatokat fedezve és fedve fel számunkra a fémek, a bányászat, a kovácsmesterség, a meteorok, a tűzgyújtás, a termékenység, az antropogónia, az alkímia, valamint a jungi mélypszichológia világa között.
Mircea Eliade - Okkultizmus, boszorkányság és kulturális divatok
A jelen kötetbe került anyagokat a szerző az utóbbi tíz év alatt írt többtucatnyi előadás és cikk közül válogatta. A tanulmányok többsége amolyan bevezetés; leginkább azzal a céllal íródtak, hogy felidézzenek néhány régebbi, de mostanában elhanyagolt problémát, és új vagy kevésbé ismert szemszögből újra fölelevenítsenek jól ismert vitákat: A világ, a város, a ház; A halál mitológiái; Az okkult és a modern világ; stb. Nyilvánvaló, hogy az utolsó fejezet, a Lélek, fény és mag bizonyos mértékig ellenpontozza a többi tanulmányt. Ez egy tudós folyóirat számára készült, néhány kevésbé ismerős kultúrából származó dokumentumot vonultat fel, kiadós bibliográfiával.
Mircea Eliade - Mohamedtől a reformációig
Mircea Eliade (1907-1986) századunk egyik legjelentősebb vallástörténésze. Romániában, majd Párizsban, élete utolsó évtizedeiben pedig Chicagóban tevékenykedett. Már a 30-as évek végén Bukarestben egyetemi előadásokat tartott, főként a keleti vallások történetéről. 1945 novemberétől a párizsi egyetemen tanított, majd 1957 márciusától a chicagói egyetemen adott elő. Főműve a Vallási hiedelmek és eszmék története. Most harmadik, befejező kötetét veheti kezébe az olvasó, mely Mohamedtől a reformációig taglalja a vallástörténet eseményeit. Az immár magyarul is teljes terjedelmében megjelent monográfiából az olvasó átfogó képet kap az összehasonlító vallástörténetről.
Umberto Eco - A szépség története
A népszerű publicista, író és irodalomtudós, Umberto Eco szerkesztésében látott napvilágot e kötet, mely több száz, nőkről és férfiakról alkotott remekművet sorakoztat fel a szépség kifejezőeszközeként vagy annak igazolására. Az olvasó mégsem elsősorban művészettörténeti albumot tart kezében, hanem olyan szemelvénygyűjteményt, mely az ókor nagyjaitól kezdve korunk gondolkodóiig közöl idézeteket arra vonatkozólag, hogy mely kornak miféle elképzelése volt a szépségről, mikor ki volt a szépségideál. Az impozáns kivitelezésű kötetet előző kiadása kapcsán a 200510012-es számon ismertettük részletesen.
Mircea Eliade - Vallási hiedelmek és eszmék története
Mircea Eliade (1907-1986) századunk egyik legjelentősebb összehasonlító vallástörténésze. Romániában, majd 1945-től Párizsban, élete utolsó évtizedeiben pedig az Egyesült Államokban, Chicagóban tevékenykedett. Fő műve eredetileg három kötetben jelent meg. A kiadó most egy kötetben adja ki ezt a jelentékeny művet. Az első kötet az őskori ember vallási hiedelmeinek ismeretével kezdődik, majd végigvezet Mezopotámia, az ősi Egyiptom, Izrael, az európai és indiai megalitikus kultúrák, a hettiták isteneinek világán, az indoeurópai vallások kezdetein, megismertet a korai görög pantheon alakjaival és az eleusziszi misztériumokkal. A második kötet az ősi Kína vallásaitól a brahmanizmuson, a hinduizmuson, a római valláson át a kereszténység születéséig és győzelméig, míg a harmadik kötet Mohamedtől a reformkorig taglalja a vallástörténet eseményeit. A köteteket bőséges jegyzetanyag és kritikai bibliográfia egészíti ki.
Mircea Eliade - Képek és jelképek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Mircea Eliade - A kőkorszaktól az eleusziszi misztériumokig
Mircea Eliade (1907. március 9-1986. április 22) századunk egyik legjelentősebb összehasonlító vallástörténésze. Romániában, majd Párizsban, élete utolsó évtizedeiben pedig Chicagóban tevékenykedett. Legjelentősebb vallástörténeti áttekintésének első kötetét veheti kezébe az olvasó.
Eliade már a harmincas évek végén Bukarestben egyetemi előadásokat tartott, főként a keleti vallások történetéről. 1945 novemberétől G. Dumézil meghívására a párizsi egyetemen tanított, 1956-ban utazott az Egyesült Államokba, ahol 1957 márciusától a chicagói egyetemen adott elő.
Eliade alapművének, a "Vallási hiedelmek és eszmék történeté"-nek három kötetével az olvasó teljes képet kap az összehasonlító vallástörténetről.
Mácsik Gábor - A skandináv mitológia
"Színes fotókkal illusztrált, átfogó enciklopédikus mű magyar nyelven az északi népi mítoszokról, hiedelmekről és szokásokról, kiegészülve egy teljes mondagyűjteménnyel és egy önálló fejezettel a rúnákról."
Stephen W. Hawking - A világegyetem dióhéjban
A nemzetközi tudományos közösség sok más tagjához hasonlóan Hawking professzor is a természettudomány Szent Grálját keresi, a kozmosz szívében rejtőző, de megfoghatatlanul tünékeny mindenség elméletét.A Világegyetem dióhéjban című könyvében úgy tárja fel a Világegyetem titkait, hogy végigvezet saját kutatási területein - a szupergravitációtól a szuperszimmetriáig, a kvantumelmélettől az M-elméletig és a holográfiától a dualitásig. Legizgalmasabb szellemi kalandjában megpróbálja egyetlen, teljes körű, a Világegyetem minden eseményét leíró elméletté egyesíteni Einstein általános relativitáselméletét és Richard Feynman sokszoros történelmekre vonatkozó elgondolását. Segítségével elevezhetünk a természettudománynak azokra a legvadabb vizeire, ahol a szuperhúr-elmélet és a pébránok jelenthetik a rejtély megoldásának a kulcsát.
Mircea Eliade - Az örök visszatérés mítosza
Az 1949-ben írott mű az archaikus társadalomban élő és a modern ember világmindenséghez fűződő viszonyát tárgyalja. Az archaikus ember egyetlen olyan mozdulatot nem tesz, amelyet korábban ne tett volna már egy felsőbb szellemi lény, egy démon, egy istenség. Élete így mások cselekedeteinek szakadatlan ismétléséből áll. Ezáltal a mindenséghez kötődik, melynek "történelmét" végtelen szertartásokban éli át újra meg újra, s melyhez az idő szokványos folyásáról megfeledkezve, örökké visszatér.
Mircea Eliade - Gautama Buddhától a kereszténység győzelméig
Eliade (1907-1986) századunk egyik legjelentősebb vallástörténésze. Romániában, majd Párizsban, élete utolsó évtizedeiben pedig Chicagóban tevékenykedett. Már a harmincas évek végén Bukarestben egyetemi előadásokat tartott, főként a keleti vallások történetéről. 1945. novemberétől G. Dumézil meghívására a párizsi egyetemen tanított, 1956-ban utazott az Egyesült Államokban, ahol 1957. márciusától a chicagói egyetemen adott elő. Alapművévei, a Vallási hiedelmek és eszmék története három kötetével az Olvasó teljes képet kap az összehasonlító vallástörténetről.
Georges Dumézil - Mítosz és eposz
Századunk talán legjelentősebb, már életében klasszikussá vált vallás- és mítoszkutatójának rendkívül szerteágazó életművéből válogat kötetünk. Az olvasó megismerkedhet a "hármas funkció" dumézili elméletévei, amely új megvilágításba helyezte a mitológia világa és a földi világ összefüggéseit. A kötetben szereplő "esettanulmányok" pedig a római, az ind, az oszét és a viking mítoszvilág egy-egy témáján keresztül szemléltetik az összehasonlító kutatások termékenységét. Külön érdekessége a kötetnek, hogy az oszétok vallási és mitológiai elképzeléseinek elemzése számos párhuzamot sejtet a magyar néprajzi hagyománnyal, s így a hazai kutatásoknak is új támpontokat adhat.
A kötetet Dumézil életművét bemutató utószó és a tudós műveinek válogatott bibliográfiája teszi teljesebbé.
Fernand Comte - Istenek és hősök
Az "Istenek és hősök" a világ kulturális örökségének alapkövét jelentő mítoszok világát térképezi fel kontinenseken és letűnt korokon át vezetve az olvasót a Földközi-tenger vidékétől Észak-Európáig, Indiától Kínáig és Japánig, Óceániától Közép-Amerikáig, Afrikától Madagaszkárig. Az ősi civilizációk a mítoszokban találtak választ az emberiség nagy kérdéseire: a világ keletkezésére és pusztulására, az emberiség eredetére, a halál utáni életre, a természeti jelenségekre, a láthatatlan dolgokra. A könyv az ősi mondákból és a bennük szereplő istenek családfájából kiindulva mutatja be az egyes kultúrák legfontosabb mítoszait, isteneit és hőseit, nagy hangsúlyt fektetve azok képi megjelenítésére.
Ananda Kentish Coomaraswamy - Hinduizmus és buddhizmus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Umberto Eco - A rútság története
Szépség történetének folytatása ez a könyv. Szépség és rútság nyilvánvalóan egymást feltételező fogalmak. A rútságot többnyire a szépség ellentéteként fogjuk fel, s ezért úgy érezzük, hogy az utóbbi meghatározása révén már az előbbiről is tudjuk, micsoda. Ám a rút különféle megnyilvánulásai a századok során sokkal gazdagabbak és váratlanabbak, semmint általában gondolnánk.
E könyv irodalmi szemelvényei és rendkívüli illusztrációi meglepő úton kalauzolnak végig közel háromezer év lidércnyomásai, félelmei és szerelmei között.
Mircea Eliade - Az eredet bűvöletében
"A kötetben szereplő tanulmányokat nem a 'specialistának', hanem az 'érdeklődő embernek' és az intelligens olvasónak írtam. Ezért is nem haboztam olyan példákat idézni, amelyeket a vallástörténész, az antropológus vagy az orientalista jól ismert (vagy legalábbis módja van ismerni), de amelyek a nem szakember olvasó számára feltehetően nem ismeretesek. Mindazonáltal remélem, hogy a modern Nyugat és az ismeretlen vagy kevésbé ismert jelentésvilágok találkozásából megszületik az, amit 'új humanizmus'-nak nevezhetünk. E tanulmányokkal - a korábbi publikációimhoz hasonlóan - azt szándékozom hangsúlyozni, milyen kulturális szerepet játszhatna a vallástörténész egy deszakralizált társadalomban..."
Martin Collcutt - Marius Jansen - Isao Kumakura - A japán világ atlasza
A japán világ atlasza az átlagos olvasókhoz és utazókhoz szól, akik szeretnének fogalmat alkotni Japán gazdag kulturális örökségéről és a közegről, melyben mindez létrejött. Megértése, élvezete nem igényel különösebb jártasságot a japán történelem, földrajz, kultúra területén. Reméljük azonban, hogy sikerül lekötni azoknak az érdeklődését is, akik már jól ismerik Japánt. Az áttekintés a történelem előtti emberek kőszerszámaitól korunk gyermekeinek számítógépeiig terjed, és hasonlóan változatos a térképek válogatása is.
Komoróczy Géza - Héber mítoszok és mondák
A Regék és mondák sorozat e kötetében a héber Biblia történetei kaptak helyet: a legismertebb elbeszélések abból a könyvből, amelyet a zsidó vallási hagyomány Szentírásnak tekint, a kereszténység pedig mint ószövetségi Bibliát ismer. A héber Bibliában nem nehéz felismerni az ókori Kelet - mindenekelőtt Mezopotámia - mítoszait. Az ókori Izráel szoros érintkezésben volt a környező világgal. Érte erős babilóni hatás is, különösen az i. e. VI. században, a babilóni fogság idején. De még azokban az elbeszélésekben is, amelyeknek anyagát Babilónból vehette át, Izráel önálló értelmezését adta a mítoszok anyagának, saját világképét és vallását fejezte ki vele.
Stein Aurél - Ősi ösvényeken Ázsiában I-II.
Stein Aurél, az 1943-ban elhunyt világhírű Kelet-kutató és régész kabuli sírja az orientalisták zarándokhelye - "csak" hazájában volt mostoha sorsú szerző hosszú évtizedekig. A Palatinus Kiadó 2007-ben - Felföldi Szabolcs, szegedi régész-történész gondozásában - elkezdte az adósság törlesztését, sorban jelentetve meg a nagy tudós kalandra hívó munkáit.
Elsőként a Homokba temetett városok (2007) látott napvilágot, majd a Romvárosok Ázsia sivatagjaiban (2008), harmadikként közös kötetben az Indiából Kínába. Harmadik utam Belső-Ázsiába és a Nagy Sándor nyomában Indiába (2010).
A 30-as évek elején a magyar tudós amerikai körútja során rendkívül sikeres előadássorozat formájában rajzolt színes képet az ismeretlen, titokzatos világ történetéről és kultúrtörténetéről, s egyben a korábbi expedíciói frappáns, élvezetes összefoglalását is nyújtotta. Az Ősi ösvényeken Ázsiában című kötet ezeknek az izgalmas előadásoknak a szövegét adja közre, itthon utoljára 1936-ban jelent meg, pedig ez a szerző legjobb, legélvezetesebb munkája (az angol nyelven írt eredetit 4-5 évente mindmáig kiadják Angliában vagy az Egyesült Államokban). Ízelítőül néhány sokat mondó fejezetcím: Kínai terjeszkedés Belső-Ázsiában; Az első kutatások egy homokba temetett romhelyen; Ősi ösvényeken, a kiszáradt Lop-beltengeren át, Felfedezések egy titkos kápolnában.
Stephen W. Hawking - A mindenség elmélete
A mindenség elmélete hét előadást tartalmaz, amelyekben S.W.Hawking, a neves tudós, a tudomány nagy népszerűsítője fejti ki a világegyetem ismereteink szerinti történetét. Hawking felfedező utazásra hív tehát mindenkit a kozmosz világába, és arra készített, hogy megtaláljuk benne saját helyünket. Ez a könyv azoknak íródott, akik már néztek fel az éjszakai égboltra, és eltűnődtek azon, hogy mi is van odafönn, és mindaz hogyan került oda.
