Interjú ​I-II. Nagy ​írók műhelyében

Ismeretlen szerző - Interjú! ​I-II.
"Az ​itt egybegyűjtött írókat a találkozáson és a szerző kénye-kedvén kívül semmi sem köti össze egymással - írja interjúkötetében Madelaine Chapsal. - Legföljebb az aktualitás. Itt vannak, mert élnek, mert le lehet szólítani őket, beszélni lehet velük, hirtelen és találomra kapván el őket, mint munkásokat a gyár kijáratánál." "Miről lehet egy nagy íróval beszélni? Mindenről: a saját műveiről, más írók alkotásairól, arról, kitől tanult legtöbbet, kit becsül, kit nem, kedves olvasmányairól, köznapi életéről. Erre a legbüszkébb - a hétköznapjaira -, szeret olyan színben mutatkozni, mint bárki más." Szovjet, angol, francia, német, amerikai, lengyel, jugoszláv, olasz írók adnak találkozót ebben a két kis kötetben, a legismertebbek, legnépszerűbbek népünk és a világ olvasói előtt. Valamennyien nagy alkotók és érdekes emberek - és valamennyien érdekes, megszívlelendő dolgokat mondanak saját művészetükről, alkotói módszerükről meg a világ dolgairól.

Mészöly Miklós - Párbeszédkísérlet
Szigeti ​László az 1992-ben magyar nyelven is megjelent Zsebcselek című interjúregényében a világhírű cseh író, Bohumil Hrabal életét és munkásságát mutatta be. Legújabb könyve a 20. századi magyar próza egyik legkiemelkedőbb alkotójával, Mészöly Miklóssal készült mélyinterjúját tartalmazza. Mészöly Miklós művei a magyar próza realista hagyományait a posztmodern felé tágítva sajátos írói szemléletet és világképet vetítenek elénk. S bár a beszélgetés gerincét a mindennapi élet, a művészet és a társadalom gondolati-filozófiai igényű megközelítése képezi, az író legkiemelkedőbb művei genezisét kutatva a kérdező kitartó faggatózásai eredményeképpen, ha mozaikszerűen is, de feltárulnak Mészöly Miklós magánéletének eseményei, a műveiben csak nagyon nehezen tetten érhető mozzanatai is. E rendkívül izgalmas párbeszéd a második világháború utáni magyar próza egyik iskolateremtő alkotója műveinek értelmezéséhez nyújt kitűnő fogódzókat.

Kabdebó Lóránt - Szabó ​Lőrinc pályaképe
A ​pályaképet Kabdebó Lóránt, Szabó Lőrinc életművének négy évtized óta gondozója és monográfusa készítette el, összegezve korábbi monográfiáinak eredményeit és bemutatva az életmű kutatása során felmerülő legújabb fejleményeket. A monográfia megkeresi a magyar irodalmi kánonban a nagy nemzeti klasszikus helyét. A 20. század legfontosabb világirodalmi jelenségeivel összemérve tárgyalja az alkotó poétikai eredményeit. Hozzásegít a népszerű költő műveinek értelmezéséhez, és bemutatja a nehéz sorsú ember életének eseményeit.

Győri János - Áprily ​Lajos
A ​XX. századi magyar líra egyik legnépszerűbb és legvonzóbb egyénisége Áprily Lajos, kinek életútját alkotásai és vallomásai tükrében ez a kötet bemutatja, "annak a csodálatosan termékeny lustrumnak szülötte - írta róla néhány évvel ezelőtt a magyar kritika great old man-je, Benedek Marcell - , amely oly lírikusok születési évét foglalja magában, mint Babits Mihály, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Füst Milán... Különösképpen csupa poéta doctus, a távoli Erdélyből ideszakadt Áprilyval együtt... Nemcsak tehetségük, doctus voltuk is segítette őket: az intellektus, a mélyen magukba szívott és tudatosan feldolgozott kultúra". S ez tette lehetővé Áprily számára is, hogy lírájában szintézist teremtsen magyarság és európaiság között. A költészet égtájainak ismeretével együtt jár, hogy Áprilyt csakúgy megérintette Csokonai zeneisége, Vajda János "tömör mélabúja", Reviczky "édes mérge" vagy Ady szimbolizmusa és Kosztolányi formaművészete, mint Lenau és Turgenyev természetlátása, Stefan George tömörítő módszere, s élete utolsó évtizedeinek szeretett versformájához, a négysoroshoz Francis Jammes olvasása közben kapott kedvet. Tanult az impresszionizmus és szimbolizmus nyugati és magyar képviselőitől, tanult a görögöktől, de sem formai, sem a tartalmi hatások nem némították el, nem változtatták meg, hanem felszabadították azt a belső zenét, mely összetéveszthetetlenül az övé.

Tóth Béla - Móra ​Ferenc betűösvényein
„Móra ​Ferenc betűösvényein baktatva szeretnénk a róla való összes ismereteinknek olyan foglalatát adni, amely magában hordja az irodalomtörténet, a forrásgyűjtemények, a levelezések legfrissebb értékeit, e műfajok mivoltának kisajátítása nélkül, de a napilaptemetőkből is felbúvárolja írónk alakjának legfontosabb elemeit, vele élt kortársak hiteles visszaemlékezéseit. Tollunk mozgatására okunk száz és egy különösen. Sokan, kik írónk egykori munkahelyén dolgozunk, érezzük keze melegét a katalógusokon, a könyvek garmadáin, a múzeumi tárgyak ezrein s e termek minden zugaiban szelleme meghatározó jelenlétét. Életének példázata talán kirajzolt utakat mutat a kiteljesedni szándékozó ember eszményeihez.” (Részlet az ajánlásból)

Adrian Plass - Kegyes ​kétbalkezes visszatér
Az ​"Egy kegyes kétbalkezes naplója" sikerének köszönhetően Adrian számos helyre kap meghívást az idősek teadélutánjától kezdve, egy gyerek-istentiszteleten át, egészen Ausztráliáig. Hősünk tehát újra tollat ragad, hogy megörökítse keresztény előadói pályafutása során szerzett tapasztalatait. Találkozhatunk a régi ismerősökkel: Anne-nel, a feleségek gyöngyével, Edwinnel, a bölcs gyülekezetvezetővel, az ellenállhatatlan Glóriával és a többiekkel. Gerald ezúttal nem anagrammákat, hanem példázatokat gyárt, és természetesen továbbra sem megy minden úgy, mint a karikacsapás.

Laczkó András - Fekete ​Gyula
Tartalom Változások ​sodrában Közéleti igények nyomán Jelenkorunk hőse: a köznapi ember Történelem és moralitás Metszetek a közgondolkodásból Éljünk magunknak? A magány nem magánügy Regények a sorsfordító időről Sarkcsillag jegyében Életrajzi adatok Fekete Gyula művei Felhasznált és ajánlott irodalom

Bodnár János - Pomogáts Béla - Magyar ​Odysseus
E ​közel 300 fotót, dokumentumot és egyéb korabeli illusztrációt tartalmazó kötet nemcsak Faludy György rendkívül izgalmas, kalandos és hihetetlenül tartalmas életét öleli fel, hanem a XX. század kortörténete is egyben. Ez a könyv igazi kuriózum, minthogy Faludy György élete során számos alkalommal volt kénytelen maga mögött hagyni múltjának emlékeit. Mégis sikerült életének állomásait és főbb eseményeit rekonstruálva egy olyan gyűjteményt létre hozni, melyben a barátok, családtagok áldozatos segítségének köszönhetően összegyűlt az összes még fellelhető fénykép, feljegyzés. Olyan, az olvasók előtt eddig ismeretlen részletekre is fény derül, mint például Faludy György szűkebb családjának története vagy az utóbbi tíz évben tett utazásainak kalandjai. Minden olyan olvasó számára, akit érdekel egy szélsőségeiben tipikus XX. századi emberi sors, aki, ha csak töredékeiben is, de ismerte Faludy György életét, vagy akit csak egyszerűen lenyűgözött a Pokolbéli víg napjaim című életrajzi regény - bedekkerként szolgál ez a könyv.

Szabó Ede - Krúdy ​Gyula
Krúdy ​Gyula világa álom és valóság, múlt és jelen, költészet és látomás különös, varázsos elemeiből épült. Századunk magyar irodalmának egyik legszuverénebb költői világa ez, mely lélekrajzban, időkezelésben, nyelvileg és formailag sok mai prózatörekvést megelőzött. Csillogóan lírai, humorosan groteszk, ironikus és keserűen szatirikus, rajongással és lemondással teljes, szándékoltan ódivatú és merészen modern. Krúdy izgalmas szerepet teremt magának: az elkésett lovag vagy a huszadik században ittmaradt "utolsó gavallér" szerepét, biedermeier idillt játszik, s titkon dantei pokolkörökben jár, pénzzel, itallal, szerelemmel, halállal viaskodik, mint Ady. Képzelete arabeszkjeibe, bűvösen zsongító stílusába bújtatva hitelesen idézi a való életet is: A nyíri csend pusztuló dzsentrivilágát vagy a századvég-századelő korrupt, mulató-züllő éjszakai Pestjét. Hősei többnyire hajótöröttek, mélyen átérzik a kor minden nyomorúságát, s félmúltba süllyedő, réveteg jelenükben valami sohanemvolt életforma boldogságát keresik. Vitalitása, bohémsága, látszólag problémátlan termékenysége ellenére Krúdy íróként is gyötrődő ember, már-már zavarbaejtően bonyolult jelenség, s életében és művében annyi a vélt és valódi ellentmondás, hogy igazi megértéséhez és méltányolásához fokozott gonddal kell megnéznünk: honnét és hogyan indul, mit hoz magával, milyen tényezők alakítják életét és művészetét. Szabó Ede könyve ezzel a "fokozott gonddal" készült: pontos, alapos életrajz és összefüggő életműelemzés, nélkülözhetetlen dokumentumanyag és nagyszerű esszé.

Czére Béla - Krúdy ​Gyula
Tartalom Az ​idő költője Útkeresés és rátalálás (1892-1910) TÖRTÉNELMI MÚLT ÉS LEGENDÁSÍTOTT JELEN ÁRNYÉLETEK SZÍNJÁTÉKAI AZ ÚTKERESÉS REGÉNYEI KÖZÉPKORI HALÁLTÁNC Krúdy-hasonmások: Szindbád és Rezeda Kázmér Az első nagy alkotói korszak (1911-1917) SZINDBÁD HAJÓJÁN REZEDA KÁZMÉR ROMANTIKUS SZEREPJÁTSZÁSA LEGENDÁK TÁJAIN MEGVÁLTÓ SZERELEM ESZMÉNY ÉS VALÓSÁG ÜTKÖZÉSE A NOVELLÁKBAN VILÁGHÁBORÚ ÉS FORRADALMAK A látomásos-lírai regények Másokik nagy alkotói korszaka (1918-1921) A NYÍRSÉG MITOLÓGIÁJA SZÜLETÉS ÉS HALÁL: A TEREMTÉS LÁTOMÁSA ÉLET ÉS HALÁL MEZSGYÉJÉN MAGYAR SORS, ÍRÓI SORS 1919 UTÁN BALLADAI HANGVÉTELŰ NOVELLÁK Lírai realizmus és anekdotizmus Utolsó alkotói korszaka (1922-1933) A MÚLT SZÁZADI BUDAPEST POÉZISE ADOMÁVÁ KEREKÍTETT MÚLT A MAGYAR KÖZÉPKOR SORSNOVELLÁK ÉS "GASZTRONÓMIAI" ELBESZÉLÉSEK ÖNVALLOMÁS ESSZÉKBEN AZ UTOLSÓ ÉVEK REGÉNYEINEK MÉRLEGE Krúdy helye a magyar prózában és az irodalomtörténet-írásban Életrajzi adatok Fontosabb kiadások Fontosabb könyvek, tanulmányok

Tarján Tamás - Nagy ​Lajos
Nagy ​Lajos (1883-1954) a XX. századi magyar irodalom egyik legérdekesebb, sokat vitatott írója. Szenvtelen, pontos, tárgyszerű novellái elevenen élnek olvasói tudatunkban, a Képtelen természetrajz epés gúnnyal megírt karcolatai egyre népszerűbbek. A Kiskunhalom című szociográfikus regénye és hatalmas ívű, torzóban maradt önéletrajzi kötetei (A lázadó ember, A menekülő ember) modern irodalmunk nagy alkotásai közé tartoznak. A kelleténél talán mégis kevesebb szó esik e "szabálytalan klasszikusunk"-ról. Tarján Tamás fiatal irodalomtörténész arra vállalkozik, hogy tárgyilagosan, az esztétikai értéket hangsúlyozva adjon képet az életműről, Nagy Lajos pályájának alakulásáról.

Jámbor Judit - Amíg ​játszol
„Iszonyú ​jó, nagyon élvezem, ha belebújhatok lelkekbe. Ha elkezd az ő lelkük működni és nem az enyém van jelen. Persze, hogy az enyémből hozom őket létre, de ha nagyon ihletett az ember, ha nagyon elmélyül, ha nagyon átéli azt a szerepet, akkor olyasmi juthat az eszébe, ami neki saját magának soha. Ezeket nagyon szoktam élvezni, ezeket a pillanatokat. Néha vannak ilyenek, nem gyakran, de szoktak ilyenek lenni, amikor olyat mond a szereplő, amit én nem tudnék mondani. Shakespeare-nek millió ilyen mondata van, nekem meg tűrhető mennyiségű, néhány száz is akár.” Interjúkötetünkben Spiró György, a kortárs magyar irodalom egyik legsokoldalúbb művésze vall önmagáról, művészi életútjáról, pályájának legemlékezetesebb pillanatairól, örömeiről, csalódásairól. Megismerhetjük az élethez, a művészethez való viszonyát, ars poeticáját, művészi hitvallását, amelyhez egész eddigi pályafutása alatt hűen ragaszkodott. Mindezeken kívül jó néhány vele kapcsolatos vitás kérdésre választ kapunk, s egy kicsit bepillanthatunk az alkotó ember életébe, érzéseibe, mindennapjaiba. A kötet személyes vonatkozásai mellett kortörténeti érdekességekben gazdag, feltűnnek benne az elmúlt harminc év irodalmi közéletének jelentős személyiségei, alkotói műhelyei. Jámbor Judit 1972-ben született Budapesten. Magyar-néprajz szakon végzett a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán.

Rába György - Babits ​Mihály
100 ​éve - 1883-ban - született Babits Mihály, a XX. századi magyar irodalom egyik legsokoldalúbb jelensége, a polgári humanizmus kiemelkedő képviselője. Költő, regényíró, szerkesztő, műfordító volt. Erős gondolati és filozófiai töltésű verseit változatos, csiszolt formákban írta; költészete a gondolat és a cselekvés közt őrlődő és érlelődő ember vívódásait tükrözi. Regényeit, kisregényeit, novelláit - mint egész életművét - a bölcselő elme problémái hatják át. Mint műfordítót a legnagyobbak között tartjuk számon: a magyar irodalom sok-sok remekműnek a tolmácsolását köszönheti neki. Rába György e változatos és gazdag életmű egyik legjobb ismerője. A kismonográfia elsősorban a saját kutatásai alapján elemzi és értékeli Babits munkásságát.

Ismeretlen szerző - Erőltetett ​menet
Századunk ​legjelentősebb irodalmi alkotóit - születésük vagy haláluk évfordulóján - megidéző In memoriam című összeállítások szerkesztőinek az a célja, hogy ne csupán egy-egy alkotó emberi, írói nagyságát reprezentálják, de érzékeltessék sajátos szellemiségét, világfölfogását, gondolkodói rendszerét, életérzését is. Ehhez pedig bőven merítenek a tőle való és róla szóló dokumentumokból, esszékből, tanulmányokból, emlékezésekből, ismertetésekből. Az erőltetett menet című válogatás Radnóti Miklós (1909-1944) születésének 90. évfordulójára lát napvilágot; ebben kortársai és barátai, tisztelői és szellemi követői (Babits Mihály, Szabó Lőrinc, Bálint György, Vas István, Somlyó György, Komlós Aladár, Baróti Dezső, Ortutay Gyula, Tolnai Gábor, Sőtér István, Rónay György, Bori Imre, Bóka László, Csaplár Ferenc, Szabolcsi Miklós, Koczkás Sándor, Németh G. Béla, Péter László, Devecseri Gábor és mások) emlékeznek alakjára és emberségére, méltatják költészetét, ismertetik életútját. Munkaszolgálatos bajtársainak visszaemlékezései illetve saját vallomásai (pl. Curriculum vitae; levelek, Ikrek hava; naplórészlet, képeslapok) teszik teljessé a képet; Kőszegi Ábel tanulmánya pedig az utolsó stáció - a bori tábortól Abdáig vezető út - históriáját rekonstruálja részletező mozzanatossággal. Külön színfolt a kötetben az alakját megéneklő versek kisded antológiája (Kormos István, Vas István, Kálnoky László, Kovács András Ferenc). A gazdag összeállítás - nagyobb irodalmi gyűjtemények állományába való.

Fráter Zoltán - Mennyei ​riport Karinthy Frigyessel
Karinthy ​Frigyesről mindenki tudott valamit. Ismert és elismert volt, a legnépszerűbb magyar író - de nem torzít-e a népszerűség? Mi maradt _róla_ - a korabeli sajtóban? A hírlapokban, melyeknek munkatársa volt? Mit láttak benne, mit vártak tőle? Mire használták ezt a lángelmét? Műveit szép számmal méltatták, de a magánemberről többet beszéltek. Személyéhez téphetetlen szállal kapcsolták a _szenzációt_. Minden megnyilvánulásában a különöst, a rendkívülit keresték. Egyénisége - a rajta túlnövő _karinthyság_ bőven kínált alkalmat erre. Szerette elképeszteni az embereket. El is várták tőle. Egy idő után ki sem bújhatott az irodalmi fenegyerek szerepéből. Talán nem is akart. Szenzációt jelentettek a róla szóló kis hírek, a vele készült riportok, nyilatkozatai, körkérdésekre adott válaszai. Ma már nehezen hozzáférhető újságritkaságok, elsüllyedt bulvárlapok, elfeledett folyóiratok cikkei a Karinthy-szenzáció bizonyítékei. Ezek összegyűjtésével és értelmezésével, a kortársak megszólaltatásával készíthettem nem valódi, mégis hiteles interjút. Karinthy életét fogalmaztam újra, a róla kialakult kép ellenében. A _karinthyság_ története remélhetőleg meggyőzi az Olvasót, hogy a legérdekesebb regényt a valóság írja, a legizgalmasabb életrajzot a dokumentumok alkotják. ___ _Fráter Zoltán_

Vasy Géza - Sánta Ferenc
Sánta Ferenc a felszabadulást követő évtizedben útnak induló írónemzedék egyik legjelentősebb képviselője. Az 1956-os események átmeneti törést jelentettek ugyan alkotóművészetében, de írói világképe akkor sem változott meg. Bármennyire ellentmondásosak is olykor etikai és történetfilozófiai nézetei, munkásságát mindvégig a szocializmust építő magyar társadalom valósága hatja át, s így helyét a szocialista irodalomban kell kijelölnünk. Ebben a kötetben első ízben kerül feldolgozásra Sánta Ferenc életműve, részletes műelemzés alapján.

Tamás Attila - Weöres ​Sándor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Armand Lanoux - Jó ​napot Zola úr!
Armand ​Lanoux-t, az 1913-ban született francia írót, nálunk is nagy sikert aratott "Watrin őrnagy", "Mit játszanak a hóhér gyermekei" és "Régi szép szerelmek" címen megjelent regényeiből ismerik a magyar olvasók. Igen sokoldalú: az esszének, kritikának, regénynek, életrajzírásnak egyaránt kitűnő mestere. Zoláról szóló könyvét az irodalmi életrajz megújhodásaként tartja számon a francia kritika. "A szerző több mint tíz évet tölött hőse társaságában, ezaltt megismerte és megszerette" – írja e könyve bevezetőjében. Olyannyira megismert, olyan jól látta, annyira megszerette, hogy olvasójával is különlegesen eleven és közvetlen módon láttatja meg. Könyvéből mindvégig kiderül, hogy aki itt Émile Zola életét, művészetét és korát, ezek állandó kölcsönhatását lebilincselő érdekességgel bemutatja – maga is író a javából. Végigkíséri Zola pályafutását, magánéletét, szüntelenül rámutatva művész és mű, lelki sajátosságok és művészi megnyilatkozás közötti mély összefüggésekre. Megismerhetjük Zola írói fejlődését és emberi nagyságának fokozatos kibontakozását. Megelevenednek Zola barátai és ellenségei: Cézanne, Manet, Pissarro, Flaubert és Maupassant, Alphonse Duadet és a kor más művészei. Megismerhetjük házasságát, nagy szerelmét a nála sokkal fiatalabb Jeanne Rozerotval, aki két gyermekkel ajándékozta meg. Kirajzolódik Zola kora, a könyv második felében pedig, hallatlanul izgalmas és pontos leírásban, a francia történelem szégyenfoltjának számító "affér", a Dreyfus-ügy, amelyben Zola olyan töretlen bátorsággal és emberi kiállással vállalt szerepet a legfelsőbb helyről támogatott hazugság, a hamis rágalmak, az igazságtalanság, a tömeghisztéria ellenében. Lanoux könyve hiteles, Zola teljes művének és életének, személyének és korának beható ismeretén alapszik. Kivételes írói vénával találja meg a hitelesség és a regényszerűség helyes arányait. Akik ismerik Zolát regényeiből, azok számára élvezetes módon tárja fel addig ismeretlen vonásait, mutatja be arcképét, – de akik nem, vagy csak kevéssé ismerik, azok számára is maradandó élményt jelentő olvasmány.

Illés Endre - Stendhal
Szeretettel, ​magával ragadóan mesél Illés Endre Stendhalról esszéjében. Megismerhetjük Stendhal életét, műveit és alkotó munkájának körülményeit. Hű tolmácsolásában részesei lehetünk a kornak, melyben e művek keletkeztek. Anekdoták, érdekességek, levéltöredékek teszik teljessé az írást. A tények ismertetésén felül Illés Endre nem titkolt célja, hogy megszerettesse és megértesse Stendhalt és műveit. „A Stendhal-fordító nem lehet eléggé éber: tolmácsolnia kell az író szavait – de megismétlem, nem írhat le teljes értékű főneveket vagy igéket Stendhalról vagy a Stendhal hősök érzelmeiről, jelleméről, elhatározásairól, tetteiről – a szavakat és érzelmeket rögtön törtté kell átalakítania.”

Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona - Tüzes ​cipőben
Kosztolányi ​Dezsőné Harmos Ilona a német megszállást, Budapest ostromát, a nyilas terrort fiával vidéken majd a fővárosban bujkálva élte meg. Feljelentik, életveszélybe kerül, később fiát az oroszok internálják. Naplót vezetett, amit 1948-ban, memoárként jelentetett meg. A _Tüzes cipőben_, ez a döbbenetes erejű dráma, ez a részleteiben remek naplóregény, a leghitelesebb korrajzok egyike.