Emberi ​környezet

Asztalos Miklós - Alibi
ASZTALOS ​MIKLÓS (1899. június 28. Budapest–1986. február 23. Körösladány) Író, történész. Jogi és bölcseleti tanulmányait a kolozsvári, budapesti és a pécsi egyetemeken végezte. Bölcsészdoktorátust 1922-ben szerzett Pécsett. 1930-tól az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosa volt, majd a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségekkel foglalkozó szakértője lett, amellett a Könyvtári Szemle című lap egyik szerkesztője is volt. 1925-ben egyik alapítója, egyben elnöke lett a Bartha Miklós Társaságnak, Szász Bélával közösen szerkesztette és jelentette meg a társaság évkönyvét. Vezető szerepet töltött be az Erdélyi Férfiak Egyesülete Jancsó Benedek Társasága irányításában is. A nemzetiségek története Magyarországon (Budapest, 1934) című munkája eszmetörténeti kutatásai eredményét foglalta össze. Néhány sikeres filmforgatókönyv és színdarab szerzője. A második világ háború után állásából elmozdították, osztályellenséggé nyilvánították, publikálni haláláig nem engedték. 1951-ben kitelepítették Körösladányba, ahol később haláláig a Művelődési Házban dolgozott. Hagyatékát az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. A két világháború közti időszak 1945 után tiltó listára helyezett társadalmi regénye, melynek fókuszában egy fiatal értelmiségi kálváriája szerepel. A főhőst berlini tanulmányútja nagy reményekkel kecsegteti, de a történelmi valósággal való szigorú szembenézést nem kerülheti el. Bukása nemcsak az övé, egy korszaké, egy világpolgári nemzedéké is. –T–P– „Kiesett az időből és nem számolta a napokat. Valami báva révület, kábulat uralkodott el rajta. Kiesett minden volt közösségből és nem jutott eszébe az elhagyott országból senki és semmi. Mintha örökre meddőnek hitt élete valami csoda folytán megtermékenyült volna benne. Sokszor azt hitte, hogy kilépett önmagából s egy idegen ragadta magával…” Részlet a regényből

Kodolányi János - Futótűz
A ​regény egy nyár története a világháború utolsó évéből. Erre a nyárra a forradalom őszi vihara zúg le s ez a vihar sodorja el egymástól a regény szereplőit s szakítja el a gazdag történet fonalát. De a forradalom viharában ott zúg az első szerelem vihara is a fiatalság minden vágyával és érzelmi válságával. Ez a vihar tép bele két ifjú barát életébe. Barátságukat, amelyen a gyermekkori pajtásság pecsétje ég, csaknem széttépi egy mesteri tollal megrajzolt, ravasz kis falusi démon cselszövénye. Vergődő, ábrándos rajongás és egészséges férfiszerelem ütköznek itt össze. Az utóbbi győz, de józan életszemléletével ez segíti át barátját is az első csalódás nagy válságán. A kettős szerelem-feszültségnek drámai hátteret ad a forradalom felé érő helyzet izzása, amelynek villamos légkörében szinte monumentális körvonalakat kap Kodolányi többi mesterien megformált alakja is. A regény komoly, nagy értéke az újabb magyar szépirodalomnak.

Rejtő Jenő (P. Howard) - Vesztegzár ​a Grand Hotelben
Rejtő ​egyik legismertebb és legmulatságosabb regénye ez. A Banánoxid nevű találmány vegyi képletének megszerzéséért folyó harc a bubópestis megbetegedés ürügyén vesztegzár alá helyezett nemzetközi közönséggel, minden rendű és rangú szélhámossal zsúfolt Grand Hotelben zajlik. Bár az okmány megszerzése csak egypár titokzatos személy érdeke, mégis, a kényszerű bezártság nyomasztó hatására a legkülönfélébb rejtélyes eseményekbe keveredik bele a hotel szinte minden lakója, hogy azután az óriási kavarodásban lelepleződjenek az igazi bűnözők, és fejtetőre állított kalandok során egymásra találjanak az igazi szerelmesek - és az okmány hivatott tulajdonosai, illetve őrzői is. Rejtőnek ebből a regényéből készült a Meztelen diplomata című, nagy sikerű filmvígjáték is.

Szávai Géza - Kivégezzük ​nagyapádat
A ​Gáspár testvérpár, az iszonytató betegségében korán elhalt Bence és a mindent túlélő Áron gyerekkora az egyenlőséget hirdető történelmi korszak – a kommunizmus – tombolásának idejére esik. De az egymást követő gyereknemzedékek sorsát mélyebben gyökerező erők, múltból rájuk szabadított, ösztönné szervült ítéletek játéka is meghatározza. Tovább élő „kivégzősdik” erőterében nő fel áldozat, hóhér, kibic, szemtanú – a mindenkori jelen örök szereplői –, emberéleteken át tör utat magának düh, bosszú, előítélet, szerelem. A bátyját túlélő Gáspár Áron keservesen megtanulja, de a gyermekének tekintett félcigány kislány, Fruzsina még csak nem is sejti, hogy az életük: sosem lesz egyenlő életük idejével, nem lesz azonos megélt éveik történéseivel. Szávai Géza pályakezdő regénye közel negyven év után is döbbenetesen idézi az akkori „közelmúltat” – folyamatos jelenként. 

Herczeg Ferenc - Magdaléna ​két élete
A ​könyv két család sorsának évszázados összekapcsolódását bemutató izgalmas intellektuális játék. A kiindulópont egy gazdag özvegyasszony végrendelkezése, amit az öreg hölgy a sors szeszélyére bíz: egy elguruló pamutgombolyag határozza meg, hogy két szegény sorsú rokoni család (Csákó és Videczky) közül melyik örökölje a mesés vagyont. Két generációval később az akkori leszármazottak sorsa újra keresztezi egymást, a gazdaggá tettek még gazdagabbak, a szegények pedig még szegényebbek lettek. A könyv érdekes játék a jellemekkel, az élethelyzetekkel. A személyiségek tükörjátéka mintha már a későbbi egzisztencializmus előzetes paródiája lenne...

Tatay Sándor - A ​második leány
Az ​ötvenes évek közepétől adta közre Tatay Sándor ötkötetes családregényét. Az első kötet - Klára (eredetileg A Simeon ház címmel) - 1955-ben, folytatása, A második leány 1956-ban, a Kenyér és virág 1959-ben, A nyugati kapu 1962-ben, Az ítélet napja 1964-ben látott napvilágot. A dunántúli faluban élő Simeon család története - a család széthullásának, az ősi házból kikerülő utolsó generáció tagjainak életsorsa - a század tízes-húszas éveiben játszódik, s történetük mellett az író impozáns, színes és hiteles tablókban vonultatja föl a korszak társadalmi, politikai életét - a hátteret. A Simeon család első kötete - Klára - Tatay Sándor életműsorozatában 1988-ban látott napvilágot. Ez a regény a második kötet; középpontjában Violának, a második lánynak különös történetével. A család kivetette a maga köréből a "megtévedt" gyermeket, aki az 1919-es események bélyegét hordja magán: a kommün előtt egy bányászfalucskában volt tanítónő, ahol belekeveredett az asszonyok háborús ínség miatti tüntetésébe. S mivel a Tanácsköztársaság idején is részt vett a falu, sőt a járás szociális munkájában, s a szociális osztály csoportvezetőjének nevezték ki, a kommün bukása után letartóztatták, megjárta az internálótábort is. Hazatérése után hamarosan férjhez adják egy alkoholista kishivatalnokhoz, s ezzel távol került a szülői háztól, egy alföldi kisvárosba. Itt aztán hamarosan - a véletlen folytán, Viola családi öröksége, egy hegedű révén - a városka társadalmi és politikai életének középpontjába kerülnek, mindaddig, mígnem kiderül, hogy a férj szélhámoskodott: a hegedű nem Stradivari műhelyéből került ki, mint ahogy híresztelte; a botrány kipattanásakor összeomlik a hazugság révén felépített karrier, s a gyenge jellemű férj öngyilkos lesz. A magára maradt özvegy visszatér ismét a szülői házba. A regényt nemcsak fordulatos, izgalmas cselekmény jellemzi, hanem a század húszas éveinek kisvárosáról is hiteles, humoros képet ad Tatay Sándor.

Gárdonyi Géza - A ​kapitány
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - A ​Fehér Páva
Két ​kereskedőcsalád fiataljai eleinte megtalálják egymás felé a lélek ösvényeit, de családi mentalitásuk és karriervágyuk ellentétes utakra vezeti őket. Az író a regényben (a beszédes elnevezésű Ábel-ek és Toll-ak) közötti különbséget a főhősnő lelkiállapotával jellemzi az író: "Tollék a sertésfejű emberek. Brutálisak, falánkok, öntudatlanok. Ábelék pedig tépelődők, finnyásak és erőtlenek. Óh, ezek a sertésfejűek mindent megesznek, és föl fogják falni az egész Ábel-házat." A huszonöt esztendős lány életében nagy jelentőségre tesz szert a környék leggazdagabb földbirtokosának látogatása. A reális történet ettől kezdve pergő jelenetekkel bonyolódik egy bizonytalan párválasztási kalandig, amely a lány fővárosba szökésével ér véget. A címadó hősnő alakja Budapesten tanulságosan alakul, az egyéni női szabadság hirdetője lesz, és hamarosan a nősors jobbítói között találja magát... A kötettel a Kráter Műhely Egyesület ARANYRÖG sorozata folytatja a szerzőtől már ugyanitt megjelentetett regények sorát (Északi fény, Az élet kapuja, Ádám, hol vagy?).

Misuta János - Erzja ​szerelmei
Stepan ​Erzja 1876–1959 között élt mordvin szobrász. Fiatal korában végig barangolja Firenze, Róma, Sienna múzeumait. Európai mesterektől tanul. Párizsba megismerkedik Rodin művészetével. Az 1914-es háború Szentpéterváron éri, ahol az Osztrák–Magyar Monarchia nagykövetének leányát formázza meg, és megismerkedik Kun Júliával, aki ekkor vendégségben tartózkodik a grófnál. Egy pillanat alatt egymásba szeretnek, de búcsú nélkül válnak el, mert a Monarchia hadüzenetét átadva a gróf, azonnal hazarendeli. A háború és a tizenhetes forradalom ott tartja Erzját. Közben Júlia Bécsből menti a magyar őszirózsás forradalom és a márciusi kommunista puccs bukása után a baloldali embereket. Többnyire Oroszországba. A különítményesek Júliát is célkeresztbe veszik. Menekülnie kell. A bejáratott menekülési útvonalat választja: Moszkvába megy. Ismét találkozik a szobrásszal, szerelmük kiteljesedik.1928-ban szovjet művészek párizsi kiállítása alkalmával Erzja emigrációra határozza el magát, Argentínába menekül. 1951-ig él megbecsülten Buenos Airesben, ahol a szobrászat géniuszának tartják. Minden évben kiállít. Londonban az Akadémia tagjává választják. 1950-ben meggyőzik a szovjet szervek, és ő repatriál.Júlia, terhességére hivatkozva megszakítja Krasznojarszkba történő áthelyezését és visszamegy Moszkvába, ahol a külügyi népbiztos munkatársa lesz, majd ott van a teheráni konferencián, mint fordító. Még egy gyermeke születik férjétől, akit Berlinben suhancok lőnek le a Béke napján. Ő haza akar jönni. Ötvennyolcban sikerül neki, de nem viseli el a szovjet követség és magyar cinkosai Nagy Imre és a forradalom résztvevői elleni megtorlását. Megtudja, hogy Erzja repatriált, de hiába Moszkvában él, a hírek nem jutottak el hozzá. Levelet ír, amely már utolsó napjaiban találja meg a művészt. Juhász Ferenc gondolatával fejeződik be a regény „mond, hova szaladtál, mért futottad meg, e messzeséget?”

Lugossy Gyula - A ​rejtőzködő
"Az ​emberben - minden egyes emberben - számtalan lehetőség lakozik. Nem egy arcunk van. hanem sok. amelyek azonban rejtve maradnak a többi ember, s többnyire még önmagunk előtt is. Melyik kerül felszínre e sokféle lehetőség közül, vajon melyik határozza meg életünk irányát? Mi határozza meg személyiségünket? Rejtett ösztöneink, adott élethelyzetünk, a többi ember példája és kényszere, vagy egyszerűen csak a sors szeszélye? Urai vagyunk-e egyáltalán életünknek és önmagunknak? Ilyen izgalmas kérdésekre keres feleletet ez a történet. És egyben példázza is egyéni sorsunk sokféle függését és ugyanakkor szorongató meghatározatlanságát. Forgács Antal. a középkorú minisztériumi tisztviselő egy napon váratlan bonyodalmakba kerül. Egy új szerelem lehetősége kibillenti a sokéves megszokásból, élete új, eddig elsikkadt lehetőségeit villant ja fel, drámai módon szembekerül családjával, munkahelyével, mindazzal, ami eddigi életének tartalma volt. Egy kalandos éjszaka után, amely a húszéves érettségi találkozót követte, nincs kedve addigi életét folytatni, valami újat keresne. A bolyongás, a rejtőzködés az élet ismeretlen árnyoldalai felé sodorja. Kapcsolatba kerül az alvilággal, egy nemzetközi csempészbandával, s a törvényen kívüli élet örvénylő sodrása mind mélyebbre ragadja. Országhatárokon át bujkál, nagy pénzekre tesz szert, belekóstol a kalandorok gátlástalan élethabzsolásába. Törvényszerű-e, hogy a társadalmon kívüli Iétezés a társadalmi normákkal, az egész emberi társadalommal való szembeszegüléshez vezet? Forgácsot csakhamar üldözőbe veszi a bűnügyi rendőrség, sőt a kémelhárítás is. Az ártatlannak indult szerelmi kaland végzetes csapdának bizonyul. A regény végső tanulsága abban summázható, hogy életünk egy a többi ember életével, a környező társadaloméval, az abból való kiszakadás, megfutamodás csak az egyén megsemmisülését, végpusztulását vonhatja maga után." Lugossy Gyula

Tersánszky Józsi Jenő - Majomszőrpárna
Csiklandós ​nevethetnékje támadt. Kis híján föl nem ébresztette Cliffordot, ahogy elvihogta magát. Ez egy isteni pofa, ez a világcsavargó! Tiszta boldogság benne lenni egy ilyen szőrmúzeumban, megörökítve... Jaj! Micsoda édes dolgok vannak a világon!... Ott nézte, nézegette Etuska a Clifford féltve őrzött gyűjteményét, tőle két kéznyújtásnyira. Csodaszép aktok éles kis fényképei mellékelődtek néhol a hajtincsekhez. Egzotikus köntösökben hivalkodtak más női képmások. Japán, arab, eszkimó, maláji arcok, állati hökkentség, buja vigyorgás, szúró gúny lövellt ki ezekből a szép szemekből...

Bóka László - Zenekíséret ​/ Hanna
A ​Zenekíséret Zámory professzor és Kolschützky Walter barátságának és Zámory házasságának története. Walter is és Selina, a feleség is kísértő: a nő arra akarja rávenni a professzort, hogy szabályos polgár legyen, tegye életének uralkodó, kormányzó elvévé a polgári normákat, Walter ki akarja vezetni ebből az unalom-tengerből, saját példájának bátorító segítségével. Walter bűnöző, aki nem ismeri el Selina törvényeit, de nem lázad ellenük, hanem kibújik szorításukból. Zámory pedig le akar számolni mindennel, ami polgári, először magánéletében, majd munkájában és társadalmi tevékenységében is. Extrém helyzetekről, nem tipikus sorsokról szól a Hanna c. regény, mely a Zenekíséret problémáját folytatja, a hatvanas évek viszonyai között. Hősei a háború, a fasizmus elleni harc, a halott szerelmes, a személyi kultusz, a megaláztatás és visszautasítás, az ártatlanul szenvedett börtön emlékeivel keresik helyüket és szerepüket a közösségben, volt proletárok és volt polgárok próbálják megoldani a gordiuszi csomót; adni a közösségnek, hogy jutalmul ne maradjanak egyedül. A Zenekíséret exponálja a problémát, a Hanna megoldja, éppen azért, mert van bátorsága az írónak extrém helyzetekben nem átlagos sorsú embereket megmutatni, mert bizonyíthatná-e a statisztikai átlag annak a közösségnek kialakulását, melyben aki egyedül marad, nem marad magányos? Bóka László hagyatékából elő került szórakoztató, könnyed, de a kor intellektuális erkölcsi problémáit magas művészi szinten ábrázoló novellák szerencsésen egészítik ki a két kisregényt.

Tatay Sándor - Lyuk ​a tetőn
A ​hetvenéves Tatay Sándor életének utóbbi negyvenöt évéről számol be ebben a könyvben, nagy sikerű önéletrajzi regényének, a Lődörgések korá-nak folytatásában. Felidézi írói pályakezdésének éveit, amikor a fővárosba költözvén, írókkal, költőkkel ismerkedett meg, sok barátra talált, s lapszerkesztőként, majd antikváriusként tevékenykedett. Közel került a filmhez: forgatókönyvet írt Szőts Istvánnak, s részt vett a filmforgatáson is, Badacsonyban. Itt ismerkedett meg feleségével, majd a háború után a szőlőhegy lett második otthona. Az önéletrajz második részében itteni életéről ír. Megelevenedik elbeszélése nyomán a varázslatosan szép környék, a Balaton, a hegy múltja és jelene. Az ötvenes évek nagy lendülettel indult, majd kudarcba fulladt átalakítási akciója mellett megismertet a jelennel is: a szőlőművelés gondjaival, de foglalkoztatják a Balatonkörnyék fejlődésének lehetőségei is. Nagy szeretettel beszél az itt élő, dolgozó emberekről, humoros epizódokban számol be a turisták kalandjairól, s meghatottan emlékezik két barátjára, Egry Józsefre és Jankovich Ferencre.

Szepes Mária - A ​Vörös Oroszlán
Titokzatos ​figura bukkan fel Szepes Mária több évszázadot felölelő regényének első lapjain. Különös küldetés vezérli: át kell nyújtania egy kéziratot, amely elbeszéli a vörös oroszlánnak, azaz a bölcsek kövének történetét. A bölcsek köve, a nagy elixír, a magisterium - az alkimisták hite szerint - nemcsak aranycsinálásra jó, hanem általános gyógyszer és az élet meghosszabbításának csodaszere is, amely a transzmutációt, tehát az átváltozást az emberre vonatkoztatta, s a lélek megnemesítését, arannyá változtatását tekintette céljának. Ebben az értelemben a bölcsek köve a királyi tudás volt, amely hét fokozaton keresztül a tökéletesedéshez, az emberfeletti állapothoz vezetett: a megtisztult személy beavatottá, adeptussá emelkedett. Szepes Mária regényének főszereplője 1535-ben születik, és élete az átváltozások során át a XVIII. század végén ér véget. Ez az életrajzi láncolat úgy alkot egészet, hogy az újjászülető emlékezik előző életére. A történelem és a fantasztikum lenyűgözően összeötvözött víziója tárul a korábbiakban is nagy sikert arató, ezúttal második magyar kiadásban megjelenő regény olvasója elé.

Szávai Géza - Ki ​látott minket meztelenül?
- ​Menjünk haza - mondta a Mester. - Hozzám haza? - kérdezte szép, szőke szeretője. - Hozzád haza - bólintott a Mester. Az udvaron Zsiga pavilonja, ennek előszobájában iddogált néha a Mester, s olykor a kör alakú rekeszből a medvét is kiengedte maga mellé. Mindig megpaskolta a Zsiga tarkóját, valahogy úgy, ahogyan az idősebb férfi szokta vállon veregetni a fiatalabbat. - Féltékeny vagyok erre a Dzsigára - vallotta be a Mester. - Túl fog élni engem, bár még nem néztem utána, mennyit is él egy medve.

Szemes Zsuzsa - A ​hallgatag mélyből
Szemes ​Zsuzsa 1950-ben született Túrkevén, s itt végezte az általános iskolát is. 1967-ben került Csepelre, ahol 1974-ben szakmunkásvizsgát tett. 1979-ben szerzett diplomát a tanárképző főiskolán. Az írónő első kötete társadalmunk ,,mostahagyermekeire" hívja fel a figyelmet; azokra a jóléten és civilizáción kívül rekedtekre, akiknek felemelkedési lehetőségeit több évszázados örökség tehertételei csökkentik. Szemes Zsuzsa a regény központi figurájának, a tizenéves pusztai vadócnak, majd segédmunkásból szakmunkássá váló lánynak a sorsában modellértékű életutat példáz. Az élet minőségének lassan tudatosuló, de dacos következetességgel végigvitt megjavításáról szól ez a könyv; arról, hogy másképpen is lehet - akár a látszólag meghatározó körülmények ellenére is. Szemes Zsuzsa nagy hitelességgel eleveníti meg e rendhagyó "karrier-történet" egyes állomásait; átható nyelvi erővel s az ábrázolt életanyag mély ismeretével. Tömören, nyersen fogalmaz, tudatos írói fegyelemmel zárja rövidre a regény epikus szálait, mégis képes kitágítani azt a viszonylag szűk társadalomképet, melyet A hallgatag mélyből az olvasó elé vetít. A pusztai emberek, gyári segédmunkások, nyírségi cigányok, az építőipar ingázói valamennyien egy-egy lehetséges, szociológiailag is hiteles típust képviselnek, meggyőzően érzékeltetve, hogy e felszínesen gyakran homogénnak ítélt réteg valójában mennyire sokszínű, a kulturális és erkölcsi értékeknek milyen széles skáláját ütközteti egymással való kapcsolataiban. A munkásélet kemény hétköznapjairól szól ez a regény, azoknak az embereknek a hétköznapjairól, akiket a rideg statisztika a "hátrányos helyzetűek" kategóriájába sorol. Az ő arcukat mutatja fel az írónő, nem kimondva, de minden sorával sugallva, hogy sorsukon a szervezett, intézményes társadalmi segítség is csak akkor változtathat, ha ők maguk nyitottan és öntudatra ébredten készek befogadni és elfogadni mindazokat a javakat és értékeket, melyek adottak ugyan, de megszerzésük, illetve a velük való azonosulás szinte naponta teszi próbára az embert.

András László - Reménytelen ​szerelem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kertész Imre - Jegyzőkönyv
"Az ​alábbi jegyzőkönyv ama másik: mindenképpen hivatalosabb, ha másfelől korántsem hitelesebb jegyzőkönyvet lesz hivatott ellenjegyezni, amely jegyzőkönyv fel- és (nyilván) nyilvántartásba vétetett bizonyos helyen, bizonyos napon és bizonyos órában, mely részleteket azonban itt mellőzhetőnek tekintjük. E jegyzőkönyv nem azért készül, mintha helyesbíteni akarnánk a tényeket, csorbítani vagy kiegészíteni őket, mintha, mondjuk, hinnénk a tények fontosságában, netalán az igazságban." - Részlet a könyvből

Móricz Zsigmond - Az ​asszony beleszól / Rab oroszlán
Részlet ​a kötetből: "Olyan volt, mint egy periszkóp. Ahogy karcsún, szőkén, kicsit túlfiatalosan kiemelkedett az élet hullámaiból, az volt egyetlen rendeltetése, hogy mindent megnézzen. Most, hogy becsöngetett a kapun, egyéb okosat nem látván, felpillantott az égre. Már régen nem látta az eget. Felnevetett: úgy tűnt fel neki e pillanatban, mint valami anakronizmus. Olyan volt ez az ég itt Budapest felett, éjfélután félkettőkor, mint otthon gyermekkorában és diákkorában, mikor a csillagképleteket tanulta. A mitológia beszél így az égről. Különös, hogy az ég mennyire kiment a divatból ... Nem is csoda, az ember megunja azt, amin nem változtathat. Ezek a házak is divatjamúlt szörnyetegek, mintha az óvilág ittmaradt masztodonjai volnának, csupa reneszánsztörmelék, malterból és gipszből..."

Bóka László - A ​karoling trón
Sokrétű, ​gazdag világ Bóka László új regényének világa. Története mai történet, fővárosban és messzi szövetkezeti falucskában pereg. Hősei pedig különös vagy mindennapiságukban is érdekes emberek. Egy megkapó szerelmi kapcsolat bonyolult szálai köré fonódik a cselekmény. Szilády Anna szakít Palotsay Dénessel, a kitűnő agrokémikussal. A férfi most döbben csal rá, hogy Anna nélkül élete mennyire egyhangú, és arra. hogy hosszú kapcsolatuk után is titokzatos, kiismerhetetlen maradt számára az asszony. Nem szabadulhat emlékétől. Gyér adatai birtokában elindul, hogy földerítse Anna múltját és jelenét. Így jut el egy szövetkezeti faluba, így tárulnak fel előttünk a mai élet örömei és gondjai és rajzolódik ki a változatos eseményekben az új falusi embertípus alakja. Anna és Dénes az új értelmiségi ember megtestesítői. Értékes, igaz emberek, gazdagon árnyalt, tartalmas szellemi és érzelmi életet élnek. Dénes azonban nemcsak a polgári életformát vette át, hanem olykor a polgári mentalitást is. Belefelejtkezve önnön gondjaiba, kerül távol Anna világától. A falusi közösségben találja meg egyéni problémáinak megoldását, amelyekkel hiába próbált a magányba menekülni. Nemcsak a két szerelmes alakja szépen ábrázolt, hanem a mellékszereplők is plasztikus, érdekes alakok. A cselekmény izgalmassága, finom művészi megoldásai mindvégig lenyűgözik az olvasót.