A háború után bűntettet követtek el a kárpáti és a szudétanémetek ellen, akiket a mi gestapizmusunk űzött el innen. Erőszakot követtek el a magyarokkal szemben is. Követelem, hogy érvénytelenítsük azokat az elnöki rendeleteket ebből az időszakból, amelyek mindennek törvényes alapot adtak, s mindezt lehetővé tették. Ilyen tehertétellel nem mehetünk Európába… (Ján Mlynárik szlovák történész felszólalása a Szövetségi Gyűlés 4. együttes ülésén, közli: ÚJ SZÓ, 1990. július 19.)
“Tisztelt Varga Úr! Arra kérem, hogy a nevemet ne említse semmiféle munkájában. Azokat az időket már elfelejtettük és nem akarom, hogy valamikor még meghurcoljanak az ilyen elbeszélésekért. Én már olyan sokat szenvedtem, többet már aligha bírnék ki. Remélem megért. Üdvözlettel: – " (A kötetben szereplő egyik visszaemlékező levele Varga Kálmánnak, kelt 1991. március 12- én)
Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik a kötet megszületését sorsuk föltárásával segítették vagy munkánkat támogatták.
Molnár Imre – Varga Kálmán
Kapcsolódó könyvek
Menczer Gusztáv - A gulág rabtelepei
"A valóság tudatos agyonhallgatása a XX. század tragédiája! Nemcsak az íróé, a családjáé, mindannyiunké, hanem az egész Nemzeté. Több mint egymillió embernek ellopták az életét. Ma sajnos ez újból fenyeget. A tisztességben megőszült, önzetlen, fáradhatatlan, mindig másokon segítő író tragédiát tár elénk. Útmutatást, miként kell és lehet a pokol tornácán is magyarnak, kereszténynek, embernek maradni. A borzalmakat, az embertelenséget, megannyi verést és megaláztatást elviselni. A semmiből talpra állni. Több mint 3500 napig tartó szovjet rabság után is újra kezdeni az értelmes életet, családot alapítani, dolgozni. Lélekben megnyugodni. Mindenkinek megbocsátani, de semmit el nem felejtve mutatni a helyes utat a jövő nemzedékének. Ehhez a Tízparancsolatot betartó, Istent szerető, nemes jellem kell! Aki példát mutat, a jóra és az Igazra tanít. Tartása van! Erről szól a Magyar Köztársaság Érdemrendje középkeresztjének adományozási indoklása. Kérdezhetik: mindezt honnan tudom? A válasz egyszerű: a leánya, tanítványa és munkatársa vagyok, akinek az édesanyja is a Gulág egyik rabtelepének lakója volt." Menczer Erzsébet
John Lukacs - Egy eredendő bűnös vallomásai
Az Amerikában élő, világhírű magyar történész ebben a tizenegyedik, magyarul megjelenő könyvében gondolatainak és meggyőződéseinek kialakulásáról ír. Beszámol az 1930-as évek Magyarországán, majd a második világháború végén az ostromlott Budapesten átélt élményeiről, s arról, hogy hazájából az oroszok elől menekülve hogyan fedezte fel az Újvilágot, a New York-i értelmiségi életet, majd Philadelphiát, a legangolabb amerikai várost, amelynek közelében végleg letelepedett. Miközben a maga történetét írja, sorra jellemzi és véleményezi a XX. század minden jelentős eszméjét, a fasizmust, a kommunizmust, a demokráciát, az antiszemitizmust és azt a keresztény realizmust, amelyre a könyv címe is utal.
Gróf Edelsheim Gyulai Ilona - Becsület és kötelesség 2.
A nagy érdeklődéssel fogadott első rész után gróf Edelsheim Gyulai Ilona, Horthy István kormányzóhelyettes özvegye ötvennégy év krónikáját örökíti meg emlékiratai második kötetében. 1944. október 18-án kezdődik a történet -Valahol Bajorországban, Gestapo-fogságban, s 1998-ban végződik, többek között ezzel a megjegyzéssel: "Áldás számomra, hogy most már mind gyakrabban látogathatom meg hazámat..."
A két dátum közötti több mint fél évszázad a fiatalon megözvegyült Horthy Istvánné számára a folytonos helytállás, a leleményes kötelességteljesítés, kalandok és tragédiák, s végül élete ki- és beteljesedésének izgalmas időszaka volt.
Sok mindent megtudunk ebből a könyvből, amelynek forrásértéke vitathatatlan. Ám a legizgalmasabb élményt benne mégis maga az emlékeit közreadó főszereplő nyújtja: rendkívüli személyisége, őszinte hangja, a lapokról sugárzó szerénység, s egyszersmind határozottság, céltudatosság okán.
Ez a könyv sok mindenről tudósít. Például arról, hogy milyen érzés negyvenegy év után hazatérni a kényszerű száműzetésből, hazatérni, ha már a világ számtalan országában megfordult az ember, ha látott szebbnél szebb tájakat, lenyűgöző, egzotikus, izgalmas városokat, csodálatos műemlékeket, lehet az Párizs, Bagdad, Jeruzsálem szent földje, London vagy a második otthon, Portugália - mégis, hazatérni Budapestre májusban a gesztenyefák és orgonabokrok virágzása idején, mikor hirtelen minden olyannak tűnik, mint akkor, régen...
Milyen érzés visszasodródni a múltba, újraélni a Gestapo-fogságot, a küszködést a megélhetésért, a nürnbergi tárgyalás izgalmát a beteg kormányzó mellett, a megalázó sorban állást, a küzdelmet, az új életet jelentő vízumokért, az otthonra találás örömét-nehézségeit, az aggódást az otthon maradottakért, az ország sorsáért...
S vajon milyen ember az, akit Horthy kormányzó "sofőröm, belügy-, külügy- és pénzügyminiszterem"-nek nevez, aki haláláig szelíden-odaadón ápolja őt, aki ígéretéhez híven megszervezi a kormányzó újratemetését Kenderesen, aki a köztársasági elnöktől kapott kitüntetés átvételekor azokra gondol, akik nem lehetnek jelen, de 1944 októberében - ismeretlenül, elhagyatva, sokan származásuk miatt megalázva megállták a helyüket, és semmilyen kitüntetést sem kaptak -, aki Szubud nemzetközi segítőként a világot járja és enyhülést, nyugalmat, belső békét talál a latihánban...
Gróf Edelsheim Gyulai Ilona, a -kiskormányzóné- emlékezik tiszteletre méltó őszinteséggel, finom humorral, bölcs megértéssel több, mint ötven év örömeiről, fájdalmairól, csalódásairól, reményeiről.
Gróf Edelsheim Gyulai Ilona - Becsület és kötelesség 1-2.
Gróf Edelsheim Gyulai Ilona 1918. január 14-én született Budapesten, gyermekkorát és fiatal kora javarészét azonban Szlovákiában töltötte, hiszen Trianon a felvidéki családi birtokot is elszakította az anyaországtól. Életének döntő fordulata 1940 áprilisában következett be, amikor férjhez ment Horthy Miklós kormányzó fiához, Istvánhoz, akkor a MÁVAG vezérigazgatójához.
Ezzel a "vidéki grófkisasszony" - valóságosan és jelképesen is - áttette székhelyét a budai várba, és akarva-akaratlan történelmi szereplővé - személyiséggé, cselekvő tanúvá lépett elő. 1942 augusztusában Horthy István kormányzóhelyettes tragikus repülőszerencsétlenség áldozata lett, s ettől fogva a fiatal özvegy a kormányzó bizalmasaként, szerényen a háttérben maradva egyre fontosabb szerepet játszott: józansága, példás lelki ereje és kivételes érzékenysége nagy hatással volt mindenkire, akivel kapcsolatba került.
A háborúba sodródott Magyarország egyre riasztóbb és szinte reménytelennek tetsző helyzetében világos fővel és kitartással mindent megtett a nagyobb tragédia elkerülésének érdekében.
A sikertelen 1944. októberi kiugrási kísérlet után azonban az ország és a Horthy család sorsa is megpecsételődött. E könyv utolsó lapjain az ausztriai Weilheim mellett, Waldbichlben búcsúzunk Horthy Istvánnétól, a kormányzóval és feleségével együtt, miután Magyarországról védőőrizetnek álcázott akció keretében a németek elhurcolták őket.
Az emlékezések első kötetében talán az egyik leghitelesebb tanú szólal meg a XX. századi magyar történelem egyik döntő szakaszának eseményeiről. Horthy István kormányzóhelyettes özvegye sok döntő momentum és helyzet szemlélője és aktív szereplője volt. Mindaz, amiről most beszél, egy őszinte, tiszteletre méltó személyiség vallomása, s egyben rendkívül fontos adalék bizonyos történelmi események tisztázásához, hamis legendák eloszlatásához.
Turbucz Dávid - Horthy Miklós
A kötet célja kiegyensúlyozottan, tudományos alapossággal, de mégis közérthetően bemutatni Horthy Miklós életét. A munka elsősorban a történettudomány eddigi eredményeinek az összegzésére vállalkozik, de fontos célkitűzése az is, hogy a kormányzó életútjának kronologikus tárgyalása során Horthy ellentmondásos megítélésének okai, gyökerei és főbb jellemzői is megvilágításra kerüljenek. Ez adja a kötet újszerűségét is, útjára indítva egyúttal a Napvilág Kiadó új, a múlt feldolgozását célul kitűző ismeretterjesztő könyvsorozatát.
Romsics Ignác - Bethlen István
A kötet a szerző 1991-ben megjelent, nagy sikerű Bethlen-életrajzának második, átdolgozott kiadása, mely öt nagy, kronologikus egységben mutatja be a modern kori magyar történelem e nagy alakjának életét és politikáját. Az 1991-es magyar és az 1995-ös angol nyelvű kiadáshoz képest az első négy fejezeten a szerző alig változtatott, viszont az 1993-ban előkerült szovjet levéltári dokumentumok alapján teljesen újraírta az Epilógus: a Szovjetunióban című zárófejezetet. A könyv 1991-es első kiadását Borbándi Gyula mesteri biográfiaként méltatta, John Lukács pedig a Századokban ekként vélekedett: Romsics életrajza sok szempontból példás. (...) Megállapításai, ítéletei kiegyensúlyozottak; írásmódjának stílusa és hangneme pedig szinte mintaképe az olyan történetírói prózának, ami nemcsak könnyen olvasható, hanem egyben józan és mértéktartó.
Adorján Andor - Nagy katonák
Tartalom:
Hannibál
Hunyadi János
Wallenstein Albert
Nelson Horace
Bernadotte János
Wellington herceg
Hoche Lázár
Blücher Gerhard
Szuvarov-Vaszilyevics Sándor
Klapka György
Garibaldi
Moltke Helmut
Görgey Arthur
Hajós György - Építészek, mérnökök, építők
A szerző új kötetében 25 olyan férfi életrajza és portréja olvasható akik a XIX. és XX. században jelentősen befolyásolták és formálták Magyarország arculatát. A ma is gyönyörű, megvédendő értékként számon tartott Országházunk, templomaink, jelentős múzeumaink megalkotóinak arcképcsarnoka ez a könyv, amelyben az alkotók biográfiája mellett bemutatásra kerültek alkotásaik is.
Ian Kershaw - Hitler 1936-1945
Könyvünk egy monumentális, kétkötetes Hitler-életrajz második részeként, tizenhárom évi kutatómunka után 2000-ben jelent meg Angliában. Az írót a könyv megírásakor az a cél vezérelte, hogy megértse és megértesse, hogyan gyakorolhatott egy ilyen személyiség ekkora hatalmat, ilyen megsemmisítő erővel. Munkáját a történészek azonnal a legjelentősebb Hitler-életrajzok - Alan Bullock 1952-ben, Joachim C. Fest 1973-ban, Ormos Mária 1993-ban megjelent művei - közé állították. A kétkötetes monográfia második része az 1936 és 1945 közötti időszak történetét öleli fel. Kershaw behatóan, kimerítő részletességgel elemzi a háború kirobbanásához vezető okokat, ezt követően pedig tudományos hitelességgel vizsgálja a huszadik század legvéresebb összecsapását. A szerző azonban mindenekelőtt magára Hitlerre és politikai karrierjére koncentrál, a hangsúlyt a Führer döntéseire helyezi, ezeket elemezve igyekszik megérteni és megértetni, hogyan következhetett be a modern kor legnagyobb tragédiája. Az angol professzor hatalmas lélegzetű monográfiája elsősorban dokumentáltságában múlja felül a többi Hitler-életrajzot, mivel megírásakor Kershaw korábban hozzáférhetetlen anyagokat is felhasznált. A kötet azonnal felkerült a bestsellerlistákra, és 2002-ben a brit királynő ezért a művéért lovaggá ütötte a szerzőt.
Ian Kershaw - Hitler 1889-1936
Könyvünk egy monumentális, kétkötetes Hitler-életrajz első részeként, tizenegy évi kutatómunka után 1998-ban jelent meg Angliában. Ian Kershaw-t a könyv megírásakor az a cél vezérelte, hogy megértesse, hogyan gyakorolhatott egy ilyen személyiség ekkora hatalmat, ilyen megsemmisítő erővel. Munkáját a történészek azonnal a legjelentősebb Hitler-életrajzok közé állították. Az író nem csupán a náci vezető életét mutatja be részletesen, hanem mélyrehatóan elemzi azokat a történelmi erőket is, amelyek hatására az élhetetlen osztrák álmodozóból korlátlan hatalmú diktátor válhatott. Kershaw azonban mindenekelőtt magára Hitlerre és politikai karrierjére koncentrál.
Árkus József - Három nép hőse
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Tomáš Garrigue Masaryk - A világforradalom, 1914-1918
A könyv címe megtévesztő! Nem egy forradalom anatómiáját tanulmányozhatja az olvasó, hanem századunk egyik legnagyobb politikusának az emlékiratait. A cseh történelem, a cseh nemzet sorsfordító egyénisége, a történész-filozófus-író-politikus T. G. Masaryk 1914. december 17-én távozott, vagy inkább szökött a Monarchia fővárosából Rómába, hogy négy év múltán az új állam, a Csehszlovák Köztársaság elnökeként diadalmasan térjen vissza annak fővárosába, Prágába. Eközben dolgozott Párizsban, Londonban, Oroszországban, az Egyesült Államokban. Kapcsolatban állt, tárgyalt a kor valamennyi jelentősebb politikusával és katonai vezetőjével, szervezett hadsereget, sajtókampányt, segélyalapot, kormányt. Vitatkozott, alkudozott, konspirált, sőt még intrikált is - egy nagy cél érdekében: meg akarta teremteni az önálló független csehszlovák államot. És meg is teremtette.
Ennek a viharos, tragikus - és számunkra, magyarok számára is sorsdöntő - időszaknak a krónikáját adja a Károlyi Mihály, Jászi Oszkár írásaihoz hasonlóan forrásértékű mű, amelynek előző magyar kiadása több mint ötven évvel ezelőtt jelent meg és ma már hozzáférhetetlen.
Galgóczy Árpád - Az alagút vége
Galgóczy Árpád regényes életrajzának, a Gulág-trilógiának befejező része. A szerzőt 1947-ben tartóztatták le, s vitték ki a Szovjetunióba, ahol több Gulág-tábort is megjárt. A harmadik kötet 1954 májusáig, a szerző szabadulásáig meséli el a lágerlakók "kalandjait", köztük a sok kiváló magyarét, akik valamenyien jelesre vizsgáztak emberi tartásból, áldozatvállalásból, összefogásból.
Galgóczy Árpád - Fények a vaksötétben
E könyv szerzôje egyike volt a GULÁG legszerencsésebb rabjainak. 1947 végén került ki a Szovjetunióba, amikor az egész hatalmas országban szunôben volt az iszonyatos éhínség, nem vitték se Vorkutára, se Kolimára, nem éhezett úgy, mint a háború utáni legelsô évek rabjai, nem látott kannibalizmust, nem fenyegette közvetlen fagyhalál. De hosszú évekig együtt raboskodott olyan magyarokkal, akik átélték ezeket a borzalmakat. Akik jelesre vizsgáztak emberi tartásból, áldozatvállalásból, összefogásból. Akik példát mutattak sok nemzet hasonlósorsú fiainak és rajtuk keresztül az egész világnak.
Galgóczy Árpád - A túlélés művészete
E könyv szerzője egyike volt a GULÁG legszerencsésebb rabjainak. 1947 végén került ki a Szovjetunióba, amikor az egész hatalmas országban szűnőben volt az iszonyatos éhínség, nem vitték se Vorkutára, se Kolimára, nem éhezett úgy, mint a háború utáni legelső évek rabjai, nem látott kannibalizmust, nem fenyegette közvetlen fagyhalál. De hosszú évekig együtt raboskodott olyan magyarokkal, akik átélték ezeket a borzalmakat. Akik jelesre vizsgáztak emberi tartásból, áldozatvállalásból, összefogásból. Akik példát mutattak sok nemzet hasonló sorsú fiainak és rajtuk keresztül az egész világnak.
Cholnoky Jenő - Nagy tudósok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Haas György - A szabadság tábornoka - Bartha Albert
Vezérezredes, a demokratikus, nemzeti magyar honvédség vezetői között az egyik legbátrabb tábornok volt. Minden erejével harcolt a diktatúrák ellen, ezért került szembe a kommunizmussal éppúgy, mint a nácizmussal. Kétszer volt honvédelmi miniszter, először 1918-ban próbálta megmenteni az ország függetlenségét és megakadályozni az 1919-es kommunista hatalomátvételt.
A második honvédelmi minisztersége még nehezebb külpolitikai helyzetben került sor, 1946-47-ben. Moszkvával szembeszállva akarta megmenteni a magyar honvédséget. Hősies ellenállás után emigrációba kényszerült, és 1960-ban az Egyesült Államokban halt meg.
Ethel Tolansky - Helena Scott - Krisztus a haláltáborban
E mű Johann Gruber (1889--1944) osztrák katolikus pap, illetve Jacques Bunel (1900--1945) francia kármelita szerzetes életútjával ismertet meg.
Mindketten a rettegett mauthausen-guseni koncentrációs táborban vesztették életüket, lelkipásztori működésükön túl rabságuk utolsó hónapjait is a felebaráti szeretetnek szentelve. Szenvedésüket nyomon követve megismerhetjük a náci hatalom módszereit -- "alulnézetből" közelítve a történelmi eseményekhez. Tanúságtevő helytállásuk azt példázza, hogy a jótékonyság, a részvét és az önmegtagadás keresztény erényei a világháború poklában, a legembertelenebb körülmények között is ott munkáltak emberekben.
Johann Gruber és jacques Bunel személyében a katolikus egyház XX. századi történetének két hősies lelkületű vértanúja lép elénk.
(Zsille Gábor)
Fejtő Ferenc - Budapesttől Párizsig - Párizstól Budapestig
Mérlegem, nem dicsekvésből mondom, globálisan pozitív. Sokat dolgoztam, s majdnem mindig örömmel, de azért mindig szakítottam időt kószálásokra, baráti találkozásokra, zenehallgatásra, utazásra. Miért ne vallhatná be az ember, hogy meg van elégedve az életével?"