Üvegezés Műhelytanulmányok ​Márton László regényéről

Kőrösi Zoltán - Felrombolás
Kőrösi ​Zoltán riportkötete a _Magyar Napló_ban 1991 és 93 között megjelent irodalmi beszélgetések gyűjteménye. A megkérdezettek a mai magyar "fiatal irodalom" képviselői, akik túljutottak pályájuk kezdeti szakaszán, van már egy vagy több könyvük, de mesterségük olvasóiknak és nekik maguknak is még számtalan meglepetést rejt. Ezekben a pillanatokban készültek Kőrösi Zoltán portréi. Vajon mi késztette a szerzőt, hogy az irodalmi riport kissé elszürkült műfaját újra életre keltse? A szakmai szolgálattevés, a közvetítés és a megfoghatatlan írói alakok" megjelenítésének szándéka, mely nem csak az író "közönséges személyét", de munkáját is közelebb hozhatja az olvasóhoz, a publicisztikában olyannyira kompromittálódott műfaj átformálásának, nemesebb gyakorlásának igénye, és még valami: Kőrösi Zoltán maga is író, a _Magyar Napló_ 1992-es Örkény-novellapályázatának nyertese, akinek első prózakötete megjelenésre készen áll - így hát a meghitt, őszinte párbeszédekben a felek valóban _ugyanarról_ beszélgetnek. Kőrösi Zoltán 1962-ben született Budapesten, az ELTE bölcsészkarán végzett. Felesége, gyermeke van, a Magyar Rádió munkatársaként irodalmi műsorokat szerkeszt. A _Felrombolás_ az első könyve.

Rugási Gyula - Szent ​Orpheus arcképe
Azóta, ​hogy a Prae íróját kritikusa, Hevesi András egyszerre nevezte szörnyetegnek és literary gentlemannek, Szentkuthy Miklós műveit az írói rend és az olvasóközönség egyként ellentmondásosan fogadta. Az olvasó számára útvesztőnek tűnhet Szentkuthy sokezer oldalas életműve, a rengeteg álarc, történet, szójáték, elmélkedés és barokk mondat. Rugási Gyula tanulmánya azonban arra hívja fel a figyelmünket, hogy a Szentkuthy-művek ugyanazon ideális térben és időben játszódnak, a Mediterraneumban és a XVIII. században, s e könyvekből a történelem egyszerre mutatja felénk antik és keresztény arcát: "Szentkuthy Orpheus-sorozatának fundamentumát a keresztény civilizáció kétezer évének egyetlen egységben való átfogása, egyetlen drámai színpadon való megjelenítése jelenti." Rugási Gyula Szentkuthy-kalauzának középpontjában a főmű, a Szent Orpheus Breviáriuma áll.

Ismeretlen szerző - Másodfokon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Demeter Tamás - Mentális ​fikcionalizmus
A ​kötet kevéssé ortodox elmefilozófiai álláspontot fejt ki: úgy érvel, hogy a hétköznapokban használt pszichológiánkat nem a viselkedés magyarázatára és előrejelzésére használjuk, hanem arra, hogy olyan történeteket mondjunk egymásról és magunkról, melyek azzal, hogy a viselkedés mögöttes mechanizmusait pszichológiai fogalmakkal ábrázolják, érthetővé teszik azt. Pszichológiai történeteink azokat az affektusokat közvetítik, amelyek a társas interakció során helyzetek és ágensek kapcsán ébrednek bennünk, s így befolyásolják mások hasonló érzékenységét. Ez a gyakorlatunk képezi erkölcsi értékeléseink alapját, sőt, részben maga is erkölcsi érzékenység. A könyv érvelése szerint az értelmezés és az értékelés kontextusa – ellentétben a magyarázattal és az előrejelzés kontextusával – jelentik a pszichológiai diskurzus természetes közegét. A könyv egyaránt számot tarthat a filozófia, a pszichológia, a társadalom- és irodalomtudomány iránt érdeklődők figyelmére.

Ismeretlen szerző - Az ​észleléstől a nyelvig
Kognitív ​szeminárium sorozat. A kötet a magyar megismeréstudomány egy évtizedes fejlődését és mai eredményeit mutatja be. A kognitív tudomány olyan terület, amelyre általában jellemző a kapcsolatkeresés és a párbeszéd az egyes szakterületek között. Ennek a kapcsolatteremtésnek van néhány sajátosan magyar vonása, melyek megjelennek a tanulmányok kínálta palettán.

Horváth Csaba - Háy ​János
Háy ​János napjaink egyik meghatározó szerzője mind a líra, mind a próza, mind pedig a dráma területén. A folyamatos trendeken kívüliség után Horváth Csaba kitűnő monográfiája nagy lépés a kanonizáció felé.

Hegedűs Orsolya - A ​mágia szövedéke
A ​monográfia a Parazita könyvek sorozatának részeként a magyar fantasy tendenciáinak felvázolására vállalkozik műfaji és világirodalmi kontextusban. A kötet minden valószínűség szerint hozzájárul a kortárs (réteg)kultúra egy, az utóbbi időben egyre fontosabbá váló alternatív szövegvilágának értő olvasásához.

Sánta Szilárd - Mesterséges ​horizontok
Sánta ​Szilárd Parazita könyvek sorozatában megjelent monográfiája bevezető olyan irodalmi műfajok (cyberpunk, nanofikáció, űropera, alternatív történelmi regény, new weird fiction stb.) tárgyalásába, amelyek egyenjogúsítása éppen most zajlik. A témával összhangban különféle tudományágak eredményeit és szakszókincsét építi magába - az irodalomelmélettől a nanotechnológiáig, a posztmodern poétikától a kontrafakturális történetírásig.

Ismeretlen szerző - Az ​éjszaka gyermekei
A ​Parazita könyvek sorozatának 6. kötete a vámpírizmus jelenségét járja körül. A kérdéskör történeti és pszichológiai összefüggéseiről, hátteréről, paradigmatikus műveiről számos mértékadó értelmezés látott már napvilágot. A kötetben szereplő tanulmányok mindegyike a téma valamely különleges aspektusára világít rá: a vámpirikus mint esztétikai kategória, a vámpírizmus mint politikai allegória, a vámpírizmushoz tapadó sztereotípiák, a vámpírizmus a lírában, a prózában, a magyar irodalomban, a zenében, a szerepjátékokban stb.

Ismeretlen szerző - Az ​irodalom elméletei I.
A ​sorozat poétikai, retorikai, recepcióelméleti és hermeneutikai, narratológiai és metaforaelméleti kérdésekkel foglalkozik. A szerkesztés alapgondolata a sorozatcímben is kifejezésre jut. Az irodalomnak és tágas jelenségvilágának nem egy elmélete, hanem elméletei vannak, ezek párhuzamos bemutatása és megismerése pedig tájékozódásunk dinamikusabbá, kritikai érzékünk, reflexeink elvenebbé tételét eredményezheti. Az első kötetben Jean Cohen, Paul de Man, Gérard Genette és Viktor Žmegač tanulmányai olvasható.

Ismeretlen szerző - Az ​irodalom elméletei III.
A ​több évtizedes, félmúltbeli időszak Magyarországot a közép- és kelet-európai országoknál sokkal jobban eltávolította a korszerű, s talán nemcsak a korszerű elméleti gondolkodástól. A humán tudományok, közöttük az irodalomtudomány, irodalom- és művészetelmélet mindmáig érzi ennek a lépéshátránynak a következményeit, ahogyan annak a frissebb szellemnek a jelenlétét is, mely a kilencvenes évek óta a kultúrában, oktatásban, folyóiratokban, könyvkiadásban megmutatkozik. Az irodalom elméletei 1-4. című könyvsorozat ötlete és terve az említett hiányérzet alapján született meg.

Kisbali László - Sapere ​Aude!
Ez ​a könyv – néhány kéziratos teoretikus levél és rádióbeszélgetés mellett – Kisbali László (1954–2009) filozófus,esztéta, mûvelődéstörténész és „hiperkritikus”olvasó összegyűjtött s még életében folyóiratokban publikált írásait tartalmazza. Ezek a könnyű kézzel,vibráló szellemességgel megírt szövegek, amelyek egyúttal a filológia és a filozófia összhangját megteremtő mintadarabok is, éppen formai könnyedségük okán számtalan hasonló, nagy rutinnal megírt szöveget feltételeznek, amelyek azonban az önmagával szemben is kérlelhetetlenül kritikus szerzõ „szelekciói” miatt megíratlanok maradtak. A nem-írás így lehetett Kisbali jellegzetes személyiségjegye. Mert hiszen ahhoz, hogy valaki jól ismert, jó nem-író lehessen, valamit, s lehetőleg magas színvonalon, azért írnia kell. Szomorú kényszerűséggel hárul erre a könyvre a feladat, hogy mindazt a gondolkodói sokszínűséget és gazdagságot felidézze, amit az élőszóban – lenyűgöző egyetemi előadásokon és baráti beszélgetéseken – kifejtett „megíratlan könyvek” s egy elragadó személyiség gesztusai jelentettek.

Papp Dénes - Vedlés
Én ​már semmin sem csodálkozom. Legalábbis ami hajdani miskolci társaságunkat illeti, egy irodalmi szalon közönségét, amely közösség tagjairól sorra derül ki, hogy jobbnál jobb költők, írók lettek. Pandora szelencéje kinyílt, és Borsod szomorúsága kiáradt a magyar költészetbe. Így az üstökösszerű pályát befutott Málik Rolandnál, ő írta egyik versébe e kötet szerzőjéről: „Öcsémuram, / egyszem Dénes, / vérem a figyelemben, / […] / ócska gitároddal / ma merre pengeted / a teng-leng életet?” Hát igen, az egykor menthetetlennek feltűnő fiatalember azóta megállta a helyét mint gitáros-énekes, zeneszerző-dalszövegíró, és ez a kötetösszeállítás a bizonyság arra, hogy költőként is. Fő témái az élet szélső helyzetei, pontosabban ahogyan azok a mindennapisággal találkoznak, ötvöződnek. Sűrű szövésű, veretes versei „tűzkalitkák”, álomcsapdák. Különös seregszemle az övé, szenvtelen számbavétel, megvesztegethetetlen pókerarc. Mint versének hadifoglya, akit „lehetetlen rajtakapni, / mikor csepegtet mézet / meghurcolt élete egyetlen, / óriási mondatába.” Papp Dénes költői világának jelmondata lehetne, amit dalszövegéből idézek: „…ha nem akartad a halált, / sosem éltél igazán.” (Nyilas Atilla) Papp Dénes 1980-ban született, írásokat néhány éve publikál. Ez az első kötete. Dalszerző, a Kisavas zenekar tagja.

Bíró-Balogh Tamás - Mint ​aki a sínek közé esett
A ​Kosztolányi Dezső életművét és életrajzát közel húsz éve kutató szerző nagyobb, Kosztolányi életrajzával foglalkozó tanulmányait gyűjtötte egybe. A kötet olyan dolgozatokat foglal magába, melyek a jól ismert alkotó pályájának ismeretlen, jelentős részben szándékoltan mellőzött epizódjait tárják fel. „Az életrajzíró ki van szolgáltatva a nyomok számának, jellegének és relevanciájának: csak abból tud következtetéseket levonni, ami nyomként megmaradt, s mint ilyenhez hozzáférünk. Az életrajzíró, vagy valaki más előzetesen már megtalálta, rögzítette és így számba vehetővé tette a nyomokat. Aminek nincs nyoma, az elveszett, fölismerhetetlenné vált” – írja Lengyel András. Ugyanakkor „az életrajzíró nemcsak a nyomoknak van kiszolgáltatva: önmagának is ki van szolgáltatva. A nyomkeresés és -olvasás ugyanis maga is a tudásnak egyik nagyon speciális, bonyolult és sok tapasztalatot, sőt invenciót is igénylő formája. Ugyanazt a nyomot egészen más hatásfokkal képes értelmezni egy tapasztalt és invenciózus »nyomolvasó«, mint egy hozzá nem értő. A nyomot igazában nem a szemünk, hanem előzetes kondicionáltságunk, tudásunk teszi láthatóvá.” A Mint aki a sínek közé esett tanulmányai Kosztolányi Dezső életrajzának olyan fejezetei, melyek anyagát, azaz Kosztolányi életének nyomait jobbára maga a szerző kutatta fel és próbált meg olvasni belőlük.

Mezei Árpád - Elmélkedések ​a művészetről
Mezei ​Árpád, a jelenleg az Egyesült Államokban élő magyar gondolkodó "műfaját" gazdag életműve fontosabb állomásaival lehet a legjobban jellemezni. Az 1920-as években Pán Imrével együtt kiadója volt a dadaista-filozofikus "IS" című folyóiratnak, segített a franciáknak felfedezni Lautréamont grófot, Marcel Jeannal együtt megírta a szürrealizmus egyik alapvető történeti összefoglalását, a második világháború után egyik alapítója volt Magyarországon az Európai Iskolának, továbbá pszichológiai, filozófiai és művészeti tanulmányok írója... Ezt a kötetét életműve összegzésének szánta.

Szidnainé dr. Csete Ágnes - Lovak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szinák János - Kutyák ​2.
Népes ​család a kutyáké; egyes kinológiai szakkönyvek 360, újabb források már közel 800 fajtát emlegetnek. Ez a szinte fantasztikus szín-, forma- és méretgazdagság az elmúlt száz esztendőben alakult ki. A kutya, amilyennek ma ismerjük, az ember "teremtménye" - fantáziájának, kísérletező- és alkotókedvének eredménye. Volt tehát miből válogatni, amikor a Kutyák 2 összeállítására sor került. Főként az a törekvés vezetett bennünket, hogy hazai tájakon csak nagy ritkán vagy egyáltalán nem látható kutyákat mutassunk be. Olyan ebeket, amelyek talán nem olyan népszerűek és ismertek, mint divatosabb társaik, de legalább annyira kedvesek, ragaszkodók, értelmesek, hűségesek. A leggyakrabban előforduló fajták ismertetésétől eltekintünk, már csak azért is, mert megtalálhatók a Búvár Zsebkönyvek több kiadást megért, Kutyák című kötetében.

Vásárhelyi Tamás - Kabócák, ​bodobácsok
1983 ​- Rajzolta Csiby Mihály A könyvben szereplő rovarokat azonos felépítésű, szúró-szívó szájszervük miatt soroljuk egy csoportba: a szipókás rovarok csoportjába. Két rovarrend tartozik ide, mit kerülgessük: a poloskák (ezek második legnagyobb családja a címadó bodobácsok) és a kabócák. A szipókás rovarokkal úton-útfélen, erdőn-mezőn hamar találkozhatunk. Érdemes jobban megfigyelmi őket szabad szemmel vagy nagyító alatt, s szép színeik, különleges formáik, érdekes életük láttán félredobni az előítéleteket!

Hunyadi Károly - Gyomnövények
1987 ​- Rajzolta Bíró Krisztina A Földön élő mintegy kétszázezer növényfaj közül kb. 6700 növényt tartunk gyomnak. Ezek közül - a legújabb felmérések szerint - 76 faj a legveszedelmesebb, és ebből is 18 faj az, amelyik kiemelkedően nagy károkat okoz. Hogy melyik növény számít gyomnak, gaznak, dudvának, az nem is olyan egyértelmű. Látni fogjuk könyvünkben, hogy a listára olykor kedves kis vadvirágok is felkerültek, amelyek hajdan gyomok voltak, és azt is, hogy a legveszélyesebb gyomfaj is hozhat hasznot - mint jó méhlegelő, fontos gyógynövény vagy mint ipari nyersanyag. A biokertészek sok gyomnövényt magérés előt talajtakarásra használnak, vagy értékes trágyalevet készítenek belőlük.

Dr. Krolopp Endre - Csigák, ​kagylók
A ​Búvár Zsebkönyvek kalauzok az erdőt-mezőt járó kisdiák kezében. A sorozat eddig megjelent, nagy sikerű kötetei madarak, vadvirágok, gombák, halak, lepkék, dísznövények pontos ábrázolását és leírását hozták. Újabb kötetünk 29 tábláján 105 hazai csiga- és kagylófajt mutat be kedvet csinálva a csiga- és kagylógyűjtéshez.