Kapcsolódó könyvek
Hegedüs Géza - A méneskúti családirtás
A regény megtörtént esemény alapján íródott. Dr. Füleki Bergendy Ákos földbirtokos, államtudományi doktorátust szerzett és diplomát a mezőgazdálkodás tudományából. Ötezer holdat örökölt duhaj apjától, olyan teherrel, ami elviselhetetlen. Bergendy nem akarja, hogy elárverezzék a birtokot, a reménytelen helyzetben nagy bankkölcsönt kér. Kérelmében megemlíti nagyszabású terveit: malmot, sörgyárat, fonó üzemet akar létesíteni. Nyomatékul megemlíti, hogy hamarosan házasságot köt Kunvölgyi Stefániával, aki nemrég örökölt egyetlen bátyjával tízezer holdat tehermentesen. A házasság létrejön, Bergendy megkapja a kölcsönt. Kirí az arisztokraták közül: keményen dolgozik. Feleségével Méneskút faluban él. A jókedélyű asszony igazából nem szeret itt lakni, vágyik a társaság után. Bécsbe utazik ruhát varratni, ilyenkor felkeresi unokabátyját, dr. Franz von Kunvölgyi vegyészprofesszort, Budapesten pedig férje rokonát, Bergendy tanácsos urat. A feleség készfizető kezességet vállal férje bankhitele ügyében, így Ákos megszabadul az adósságtól. Két év múlva vágtató lovas érkezik a körorvoshoz, hogy jöjjön azonnal, baj van. Vacsora után rettenetes görcsös fájdalom tört Bergendy úrra, feleségére, az éppen ott nyaraló Kunvölgyi Tihamérra és a szakácsnéra. Az orvos rohan, hánytatót ad Bergendy Ákosnak, aki a verandát összehányja, de a többieken már nem tud segíteni. A boncolás megállapítja, hogy gombából készült méreg miatt haltak meg hárman. Az orvos tudja, hogy ezt a mérget a bécsi Franz Kunvölgyi professzor kísérletezte ki, de az is kiderül, hogy a professzor már hónapokkal ezelőtt meghalt. Elrendelik a nyomozást, de a legnagyobb titokban...
Az izgalmas sztorin túl nagy erénye a munkának a magyar századvég sajátos atmoszférájának felidézése.
Franka Tibor - Cigánykérdés cigányúton
A zámolyi cigányok 1999. augusztus 28-án éjjel kelenes kegyetlenséggel agyonvertek egy csákvári fiatalember. Romavezetők és balliberális politikusok, illetve újságírók, közéleti személyiségek, francia és izraeli segítséggel úgy igyekeztek beállítani a bűncselekményt, mintha az áldozat és barátai lettek volna az elkövetők, a cigányokat pedig a közvélemény félrevezetése mellett, az akkor még szocialista irányítású Strasbourgba menekítették.
Mi történt valójában a gyilkosság éjszakáján? A választ a szemtanú, és az időközben előkerült koronatanú mondja el. Kik állnak a háttérben, és miért - főként pedig hogyan - járatták le Magyarországot? Könyvemben név szerint olvashatnak róluk és cselekedeteikről.
Az ügy 2001. október 14-én fordulatot vett: a bíróság a zámolyi gyilkossággal kapcsolatban kénytelen volt pótnyomozást elrendelni, így talán az igazság is kiderülhet.
Sándor Iván - A vizsgálat iratai
Egy múlt századi per körülményeiről tudósít Sándor Iván ebben a könyvében, a tiszaeszlári perről, amelynek okai, lefolyása, kihatásai ma sem hagyhatnak senkit közönyösen. Világra szóló per volt, híreit egykori angol, francia, holland, német, osztrák, cseh, lengyel, orosz, japán lapok őrzik, Európa és Amerikai nagyvárosaiban nincs olyan jelentős könyvtár, ahol az érdeklődő ne találna adatot róla. Botrányos per volt, a civilizált emberekben mélységes megdöbbentést keltett, hogy a XIX. század utolsó negyedében, egy európai országban még szerephez juthattak középkori hiedelmek és előítéletek, vérvádat emelhettek ártatlan személyek ellen. Miért, hogyan - ezt kutatja eddig ismeretlen korabeli, és mai dokumentumok alapján a könyv, feltárva a védő, Eötvös Károly impozáns harcának módszereit, a per társadalmi és európai hátterét.
Ismeretlen szerző - Abortusz és...
Az őszi parlamenti döntés előtt úgy tűnik, már mindent elmondtak az abortuszról, amit csak lehetséges. Aki ezt a kötetet a kezébe veszi, meggyőződhet arról, hogy az érvek és ellenérvek pergőtüzében még korántsem "sütöttek el minden patront"; jobbára csak politikai, ideológiai vaktöltények pukkanásait hallotuk. Az abortuszvitában hiányolt érveket számba véve lényegében elmondjuk miről szól e kötet. Nyolc tanulmányát a kérdések legjobb ismerői, értői vetették papírra. Ezeket sorolva magyarázatot kapunk a kicsit szokatlan címre:
Abortusz és...
Abortusz és jog, abortusz és bioetika, abortusz és történelem, abortusz és szociológia, abortusz és pszichológia, abortusz és filozófia kapcsolatát boncolgató írásokat jelez a rejtélyes három pont.
Szerzőinknek nem az a céljuk, hogy állást foglaljanak, egyik vagy másik politikai döntés mellé állítsák az olvasót. Az elvi problémákat felvetve ahhoz szeretnék hozzásegíteni az olvasót, hogy felelős döntést hozhasson az élet által mindannyiunknak feltett kérdésre. Lehet, csak eszmei a döntés, lehet, hogy egy emberke sorsa fordul meg rajta, s lehet, hogy egy nemzedéknyi ember élete a tét. Bármekkora is a súlya, jó csak akkor lehet a döntés, ha szilárd alapokon nyugszik.
Az Alkotmánybíróság elnöke egy interjúban így szólt a kérdésről: "A törvényhozásnak megszabtuk, milyen keretek között tudja alkotmányosan meghozni az új abortusztörvényt. Ez olyan elméleti újdonság, ami igazából nem tűnt fel senkinek. Azt mondjuk, el kell dönteni, hogy mi a magzat. Ezt eddig minden Alkotmánybíróság megkerülte. Mi a Parlamentre hárítottuk, mondván, az Alkotmányból nem lehet megállapítani, mi is a magzat. Márpedig a kérdést nem lehet megkerülni. ÓRiási terhe ez a magyar parlamentnek, hogy erre választ kell adnia, és akkor is válaszol - ha nem válaszol."
Pokol Béla - Középkori és újkori jogtudomány
Az állampárti szocializmusban – átvéve a szovjet mintát – kialakult az egyes tételes jogtudományoktól teljesen elkülönített jogelmélet és ennek elvékonyított ismerettömege. A szerző ebben a kötetben négy irányban igyekezett tágításokat végrehajtani. A bevezető fejezetben a középkori és újkori európai jogfejlődés néhány alapvető vonulatát vázolta; a következő fejezetekben – és ez adta a kötet címét – az európai jogtudomány elmúlt ezeréves fejlődésének főbb fázisait elemezte; végül a két utolsó fejezetben a magánjogi dogmatika, illetve a büntetőjogi dogmatika főbb kategóriáinak fejlődését foglalta össze röviden. E két utóbbi nyitással célja az volt, hogy lehetővé váljon a jogelmélet és e két jogterület teoretikusai számára közös vitafórumok kialakítása, és ezzel a sok évtizede megszűnt jogfilozófia/büntetőjogtan, jogfilozófia/magánjogelmélet diskurzusai újjáteremtődjenek.
Pokol Béla az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerez diplomát, és e kar Államjogi Tanszékén kezdett tanítani. Kutatásai súlypontjai a jogszociológiai, a politikai szociológiai és a szociológiaelméleti kérdések felé tolódtak el, így 1984-ben az újonnan alakuló Politológiai Csoporthoz megy át. MTA doktori disszertációját "A komplex társadalom" címmel védte meg, mely után 1991-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. Magyar és német nyelven jelennek meg könyvei.
Kukorelli István - Szebenyi Péter - Állampolgári ismeretek
A fejlett világbeli tendenciáktól eltérően viszonylag későn jelent meg közoktatásunkban az állampolgári ismeretek műveltséganyaga. Ezt a hiányt pótolja az ismert szerzőpáros jelen tankönyve, amely elsősorban középiskolások számára dolgozza fel egységes szerkezetbe foglalva, olvasmányosan az ismeretanyagot. A könyvet azok is haszonnal forgathatják, akiket alaposabban érdekel az emberek életmódja, az emberi jogok és életviszonyok alakulása, a nők, a gyermekek, a nemzetiségek és a kisebbségek helyzete.
Kis János - Vannak-e emberi jogaink?
"Helsinki után a nemzetközi jog erős hivatkozási alappá vált Magyarországon. Az állam nem mondhatta többé, hogy az emberi jogok az imperialista fellazítás ideológiai eszköztárához tartoznak. Mindenféléket beszélhetett, de ezt nem mondhatta. Mi sem volt természetesebb, mint leszögezni, hogy vannak emberi jogaink. Én azonban, mielőtt a demokratikus ellenzék létrehozásában részt vállaltam volna, a filozófiát választottam hivatásul. Számomra az emberjogi mozgalom nemcsak gyakorlati feladat volt, hanem végiggondolandó világnézeti kérdés is." /Kis János: Vannak-e emberi jogaink? Előszó az első legális kiadáshoz /
Bokorné Szegő Hanna - Nemzetközi jog
Az ember egyre otthonosabban és egyre gyorsabban mozog nemcsak a Föld felszínén, hanem a világűrben is, vagy éppen a tengerek mélyén. Ez nem csak az egyes emberre érvényes, hanem az államokra is, amelyek között tűnőben vannak - horizontálisan és vertikálisan - a földrajzi távolságok. Csakhogy a technika rohamos fejlődése nemhogy csökkentené az államok közötti feszültségeket, inkább olyan globális problémákat hoz felszínre, mint például az államok fejlődésének növekvő különbségei, mint az egyre veszedelmesebb környezetszennyezés, mint a tömegpusztító fegyverek fenyegetése, és így tovább.
A szerzőnek az a meggyőződése, hogy a nemzetközi jognak döntő szerep jut az államközi kapcsolatok zavarainak elhárításában - bízik benne, hogy ez a könyv hasznára lesz az egyetemi hallgatóknak, de rajtuk kívül mindazoknak is, akiknek tevékenysége bármi módon összefügg a nemzetközi kapcsolatokkal.
Bodó Balázs - A szerzői jog kalózai
A szerzői jogi lobbi szerint az internetes kalózok először térdre kényszerítették a lemezipart, és most a film és a könyviparra vár hasonló sors. Az internetes kalózkodás elharapódzása szerintük helyrehozhatatlan károkat okoz a kultúra szövetében, alkotók, közvetítők tömegeit teszi tönkre és emiatt a kultúra egésze szegényedik el. De ami most történik, távolról sem új jelenség: a szellemi javak kalózai egyidősek a könyvnyomtatással. Az elmúlt évszázadokban számtalan alkalommal tört ki háború a kulturális javak különböző piacain a „tisztességes kiadók” és az „elvetemült kalózok” között. Így utólag visszatekintve ezekre a küzdelmekre, feltűnő makacssággal ismétlődik néhány motívum. A kalózok megjelenése minden egyes alkalommal valamiféle piaci rendellenességre vezethető vissza. A kalózok azokat a piaci réseket töltik ki, ahol magasak az árak, rosszul megválasztottak a formátumok, a piaci kartellek megmerevednek, vagy a cenzúra elnyomását kell kijátszani. A piaci szereplők újra és újra a jogalkotóktól várják a kalóz probléma megoldását, de hiába. A történeti példák alapján kiderül, hogy e próbálkozások rendre sikertelenek. Akkor mégis mitől várható a mai, internetes kalóz probléma megoldása? Egyáltalán, ez-e az a probléma, amit meg kell oldanunk? Vagy netán a kalózkodás általánossá válása csupán tünete egy, a hazai, kelet-európai, nyugati kulturális piacokat egyaránt sújtó általános válságnak? Ha nem a kalózkodás a betegség, hanem a kulturális piacok betegségének tünete, akkor mi az igazi probléma? Jobban megértjük a kérdést, ha az elmúlt fél évezred kulturális piacain lezajlott háborúinak a történeteit, a szerzői jogi rezsim fejlődésének menetét a kalózok szemszögéből ismerjük meg. Ezúttal legális módon.
Bodó Balázs (1975) közgazdász, médiakutató, a BME adjunktusa. 2001 óta a tanít a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció tanszékén internetmédiával, szabályozáspolitikával kapcsolatos tárgyakat. Kezdetektől fogva tagja a mai [origo]-t tervező majd megvalósító MATÁV Tartalom Projektnek, később a Vizsla kereső, a Travelport, a Pepsi Sziget '99 online szolgáltatások szolgáltatásmenedzsere. Számos internetes kutatás-fejlesztési projekt tagja vagy vezetője digitális archívum, e-learning, online közösségek témakörökben. A Tilos Rádió műsorvezetője, kurátora.
A Stanford Egyetem Center for Internet and Society Fellow-ja, a magyar Szerzői Jogi Szakértő Testület tagja. Kutatási területe az internet kulturális iparágakra gyakorolt hatása, ezen belül az informális keretek között működő média-gazdaságok önszabályozó mechanizmusai. A kutatását dokumentáló blog a www.warsystems.hu címen olvasható.
Patrick Daillier - Alain Pellet - Kovács Péter - Nguyen Quoc Dinh - Nemzetközi közjog
A tankönyv a francia nyelvterületen jelenleg használatos leghíresebb tankönyv magyar fordítása és egyben adaptációja. A nemzetközi közjog ismeretanyagát átfogóan mutatja be, különös hangsúlyt fektetve a nemzetközi bírósági joggyakorlat legfontosabb tételeinek pontos idézésére. A hivatkozások az Állandó Nemzetközi Bíróság és a mai Nemzetközi Bíróság ítéleteire és tanácsadó véleményeire ily módon a nemzetközi jogi gondolkodásmód elsajátítását is elősegítik. A kötet általános nemzetközi közjogi ismeretanyagába az adaptáció során beépült a magyar alkotmányjogi, alkotmánybírósági és szerződéskötési gyakorlat ismertetése is. A kötet a Miskolci Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hivatalos tankönyve, ugyanakkor kézikönyvszerűen is használható a jogalkalmazó és az érdeklődő olvasó által.
Földi András - Hamza Gábor - A római jog története és institúciói
E tankönyv - és egyúttal kézikönyv - szerzői arra törekedtek, hogy a római jogot a modern jogok alapjaként mutassák be. Kétségtelen, hogy a római jog anyaga immár másfél évezrede nem változik, rohamosan változik azonban jelenkori világunk, amelynek jobb megértése végett időről időre a római jogról alkotott képünket is meg kell újítanunk. Emellett az elmúlt esztendők kutatásai sok új és jelentős eredményt hoztak, melyeket a jelen kézikönyv szerzői művük megírása során figyelembe vettek.
D. N. Pritt - Világjáró védőügyvéd
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Szabó László - 13 ügyész emlékezik
A szerzőnek a " Kék fény" tévéműsor népszerű szerkesztőjének eddig megjelent 13 Bíró Emlékezik és a 13 Nyomozó Emlékezik című nagy sikerű köteteihez sorakozik ez az újabb. Ebben 13 Ügyész Emlékezik különösen érdekes bűnügyekre, amelyekben ők képviselték a vádat, illetve ők segítették elő a felügyeleti munkájukkal az objektív igazság napfényre kerülését, az igazi bűnösök bűnhődését, az ártatlanul megvádoltak felmentését.
Felsorakoznak a kötet lapjain, a hamisan tanúzók, az ügyészek emlékezéseiben a rendőrök ellen támadók, a kegyetlenül anyát, feleséget, kiskorú gyermeket gyilkolók, az emberek hiszékenységével visszaélők, az üzletszerű kéjelgésért elítélt nők, a kerítők, a felbujtók, , az ártatlanul meghurcoltak. Mind e közben feltárul az ügyészi munka sokrétűsége: a törvények érvényesítése, a törvényesség védelme, a büntetésüket töltő bűnözők sorsának figyelemmel kísérése.....
Cséfalvay Zoltán - Kapuk, falak, sorompók
Az izgalmas urbanisztikai munka napjaink egyik tipikus építészeti-szociológiai jelenségét, a lakóparkot vizsgálja. A szerző bevezetésként áttekinti a jelenség nemzetközi példáit és tendenciáit (észak-amerikai zárt lakóparkok, dél-amerikai lakóparkok, lakóparkok Dél és Kelet-Európában), megvizsgálja a zárt lakópark közgazdasági és társadalmi hátterét, végül konkrét példákból kiindulva foglalkozik a hazai lakóparképítés által felvetett problémákkal és előítéletekkel.
Erdő Péter - Egyházjog
A II. Vatikáni Zsinat különös hangsúlyt adott azoknak az egyházi értékeknek, amelyeket azután - mintegy "utolsó zsinati okmányként" - az 1983-ban megjelent új Egyházi Törvénykönyvnek kellett gyakorlati szabályok formájába öntve Isten népe életében megerősítenie. Majd tizenkét éve annak, hogy a jelen kézikönyv első kiadása napvilágot látott. Azóta az egyetemes egyházjog, de a hazai részleges egyházjog, sőt térségünk egész egyházi szervezete és élete is igen megváltozott. Az Apostoli Szentszék élénk jogalkotói tevékenysége új és új egyetemes jogszabályok alkotását eredményezte. Mindezeket a jogszabályi változásokat természetesen könyvünk átdolgozása során figyelembe kellett vennünk. A kötetet az egyházmegyei, plébániai, bírósági és más egyházi hivatali használatra szánjuk, de az egyházi közösség életébe tevékenyen bekapcsolódó krisztushívők és a vallás meg a jog világa iránt általában érdeklődők tájékoztatására is. Az oktatás szempontjából különösképpen a felsőfokú teológiai képzésben részt vevőket tartottuk szem előtt, de szolgálatot kívántunk tenni azoknak is, akik a jogtudományok keretében kerülnek az egyházjoggal kapcsolatba. Adja Isten, hogy ennek a munkának az újabb kiadása hasznosan szolgálja hazai egyházunk életét, harmonikus működését és egyre szervesebb beilleszkedését a világegyház közösségébe. - Erdő Péter, bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek
Halmai Gábor - Kommunikációs jogok
Mind a köznyelv, mind a jogi szaknyelv, sőt ez utóbbin belül a különböző országok joga és a nemzetközi jog dokumentumai eltérő elnevezésekkel illetik azokat a jogokat, amelyekről ebben a könyvben szó lesz. A magyar jogi terminológiában sajtó alatt a hagyományos nyomtatott, valamint a rádiót és televíziót magában foglaló elektronikus sajtót egyaránt értjük. Ugyanakkor a hazai köznyelv a sajtót inkább csak az írott sajtótermékekkel (újságokkal) azonosítja, míg a média kifejezést főként a rádióra és a tévére használja. Az angol és a német szóhasználatban éppen ellentétesen a média (media, Medien) az írott és az elektronikus sajtót átfogó kategória. Ezeknek a félreértéseknek az elkerülésére választották a szerzők a könyv címéül a magyar jogi nyelvben nem szokványos kommunikációs jogok megjelölést, s amelyben a vélemények szabad közlésének azon eseteire koncentrálnak, amikor a közlő úgy él alkotmányos jogával, hogy az írott vagy az elektronikus sajtót használja a kommunikáció eszközéül.
Kende Péter - Mik vagytok ti, istenek?
Mik vagytok ti, istenek? Isten adhat és elvehet életeket, de ti nem! • Amikor a sebész műtét közben nem azt találta, amit elképzelt, ahelyett, hogy abbahagyta volna a műtétet, tovább piszkált, kutakodott - míg végül létrehozta a halálos végű melléksérülést. Halálra operálta Máriát. • Doktor ur! Ha még egyszer-kétszer megműtenek, igazi törpe leszek! • A doktor azzal fenyegette-zsarolta meg a szülőket, hogy amíg nem adnak hamis tanúsítványt arról, hogy a Kende hazudott a könyvében, az életmentő beavatkozásokon túl nem fogja kezelni a lányukat. És ez az ember ma is orvos. • Másnap Teréz meghalt. Tüdőgyulladásban. Miközben az előző napokban kilenc orvos vizsgálta meg. Kilenc. • Zalányi Sámuel végigtarolta fél Magyarországot - Szegedtől Keszthelyen át Mosonmagyaróvárig, majd vissza Szegedig -, műhibák sorozatát követte el, tucatnyi ember halála szárad a lelkén. S a hivatalos orvospápák legfeljebb kuncogva érdeklődtek egymástól a gyógyszergyárak Bahama-szigeteki konferenciáin: - Samu most éppen hol tarol? Ebben a kötetben körülbelül száz orvosi műhiba-eset olvasható. Egyik rémesebb, mint a másik, Robin Cook orvos-krimijei rózsaszín lányregények ahhoz képest, amit a valós élet produkál, amilyen borzalmas tragédiák e történetekben föltárulnak. Valószínűleg csak jelentős szünetek közbeiktatásával lehet végigolvasni mindet, különben minimum rosszul lesz tőlük az ember. Én a történetek többségébe kétszer-háromszor félig-meddig belehaltam, amíg bírósági tárgyalásokra, kórházakba, az érintettek lakására jártam, írtam. Olvasóimnak csak azt kívánhatom: megszenvednek érte, hát okuljanak ezekből - ha van rá módjuk.
Carl Schmitt - Legalitás és legitimitás
A XX. század egyik legkiemelkedőbb politikai és jogelméleti gondolkodója, a ma reneszánszát élő Carl Schmitt ebben a kötetében a weimari Németország alkotmányos, állami berendezkedését ismerteti, elemzi, kritizálja. Első magyar megjelenés.
Ismeretlen szerző - A társadalom és a jog autopoietikus felépítettsége
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.