Ajax-loader

További értékelések

Az alábbi értékelések a Moly.hu-ról származnak. A Rukkola értékelésekhez kattints ide.


Morpheus
4.5/5

Jó, ​ha van még mit olvasni az írótól, de az nem jó, hogy már a legkisebb könyvtárakból tudom csak kikölcsönözni. Komolyan, én azt hittem, legalább egy benti példány az országos könyvtárban mindenből van. HÁT NEM. De kis naiv vagyok… (Sőt olyan könyvek is vannak, amelyekből egy példány sincs egyetlen budapesti könyvtárban sem, de ez nem ide tartozik.) Azért egy kis könyvtárból sikerült beszerezni, ami nincs messze tőlem (de azért a könyvért, ami az utolsó általam nem olvasott PKD, mehetek egy világvégi könyvtárba, de elmegyek, a kitüntetés is inspirál). Némelyik kicsit avítt, némelyik zseniális, a többi csak a megszokott magas PKD színvonal, van amelyikből jó filmet készítettek, olyan is volt, amit már olvastam.


B_Petra
5.0/5

Szinte ​mindegyik elnyerte a tetszésem, a tőle megszokott témák mind megjelentek, atomháború után, társadalom kritika, idegenek, a fogyaszói társadalom, telepatikus képességek, politika és aaaa… kedvencem a vallás.

Ruug – egy teljesen más szemszög, mi az amit mi látunk és mi a valóság, vagy hogyan látja egy kutya a világot a valóságot vagy valami mást, nagyon röviden. Kinek jutna az eszébe egy kutya nézőpontjából karcot írni?
A koponya Már az időgép cimű H. G. Wells novella óta tudjuk, mi történik ha az időben utazunk vissza, hogy megváltoztassuk azt, paradoxon, viszont erre most én azonnal rájöttem, már a novella elején, és csak végigolvastam tudva előre mi lesz a csattanó.
_Fizetség _ A cimbol mar rajohettem volna, de nem, csak miutan elkezdtem, nos ez a felejtes bere, es vegig Ben Afflecket lattam bar a film jobb, de elismeresem azoknak akik ezt vaszonra vittek, kibovitettek, tovabb gondoltak az otletet.
Kolónia Eddig ez tetszett a legjobban, tipikus PKD. Az emberek kissebb felderitő katonai csoportja élhető bolygókat keres, ha nincs biológiai veszely megkapjuk a zöld utat, jöhetnek a telepesek. A bolygó tökéletes, idilli, eszményi túl szép, hogy igaz legyen mígnem egy hihetetlen életformára bukkannak ami megpecsételi a sorsukat.
Az akasztott idegen ez elég morbid, olyan nincs menekvés típusú szituáció, ahol a végéig reménykedsz, majd rájössz, eddig is csak azért menekülhettél el, mert az ellenség épp igy akarta.
Az aranyember Tiszta X-men, az emberiség felkutatja és kiiktatja a deviket, akik emberi mutánsok, attól rettegve, hogy az új fejlettebb fajok eltörolhetik az emberiséget, mígnem összeakadnak valamivel, valakivel aki áthúzza a számításokat, a jövőbe lát valamint minden nőt levesz a lábáról. Kell ennél több?
_Az utolsó mester _ Ez nem tetszett, legyen itt csak ennyi.
_Közvetlen értékesítés _ Eladó, a világ, vásárolj, vásárolj, kedvezmények, reklámok, ha nem vásárolsz nem is élsz, Ed egyszerűen beleőrül a reklámokba, de még az utolsó percei sem lehetnek nyugodtak, nincs menekvés. Mennyire igaz ez ma is.
_Lenn a sivár Földön _ Nem hiába ez a címadó novella, ez a legelrugaszkodottabb.
_Közterm _ Először nem is értettem a címet, később azért nyilvánvaló lett PKD korának nagy félelme(nem mintha most nem lenne lehetséges) bekövetkezett, atomháború után vagyunk ahol önműködő gyárak termelnek a megmaradt tehetetlen közösségeknek, a háborúnak vége azonban a termelés nem áll le az erőforrások kimerülnek és az emberek nem vehetik át az irányítást. Kilátástalan a helyzet amiből próbálnak kilábalni, és logikai hibába kényszeríteni a gépeket. A terv sikerül, a csatát megnyerik de sajnos a háborút a Köztermmel szemben nem lehet megnyerni, a termelést nem lehet leállítani.
_Kétbalkezes Orfeusz _ Újjabb időutazós szösszenet, nem a legjobb és rosszul is sikerül, fricska ez a sci-fi írónak,aki saját magáról ír, pedig végül milyen sikeres is lett, és még most is olvassuk a PKD könyveket.
_Pisze Pat idejében _ [[https://moly.hu/konyvek/philip-k-dick-palmer-eldritch-harom-stigmaja]] erre hasonlít, aki olvasta tudja , hogy is játszanak a felnőttek itt nem Barbie és Ken hanem Pisze Pat a sztár. Nagyon beteg, de itt talán van remény, még felnőhetünk.
A kis fekete doboz Ezt mintha már olvastam volna. Mintha nem lenne befejezve. Az ötlet zseniális, és nézzünk csak körbe hányan de hányan beleélik magukat a valóság showk-ba, vagy a szappanoperákba, a TV-n keresztül, nyugodtan hívhatjuk empátia doboznak, kis fekete doboznak, a TV-t. A Mercer hivők a kis dobozon keresztül átélik vezetőjük szenvedését, függők lesznek, bizarr ugyan és sarkított itt, de hát ez sci-fi, de amúgy igaz. ….Rájöttem hol olvastam itt
[[https://moly.hu/konyvek/philip-k-dick-almodnak-e-az-androidok-elektronikus-baranyokkal]]
Háború a zidiótákkal Ennek valyon mi az eredeti címe? Vicces volt.
Isteni vita Ez nem hagyott mély nyomot.
A Rautavaara-eset Ez tetszett, egy kisebb űrállomáson 3 ember balesetet szenved, a történteket, a mentőakciót, és a következményeket egy idegen faj által írt jelentésben olvashatjuk.


Azt ​gondolom, Philip K. Dick erősebb novellákban, mint regényekben. Ezek legalábbis mind nagyon tetszettek, a rövidségükből adódóan pörgősek voltak, nem tudott úgy elszállni, mint némelyik regényben. Több kedvencet is avattam benne , a Közvetlen értékesítés nagyon tetszett, de Akasztott idegen és az Isteni vita is favorit a nyomasztó hangulatukkal.
Ráadásul abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a hangoskönyv is megvan, és mikor a Kétbalkezes Orfeuszt vagy a Háború a zidiótákkal-t olvastam, egyfolytában Galambos Péter hangján “hallottam” az egészet.
Egyébként nem csodálom, hogy némelyik ebben a könyvben jelent meg először magyarul, néhol politikai felhangokat véltem felfedezni.
Jó volt új írásokat olvasni tőle, mert bár az Imposztor és Az álapa is tökéletes novellák, azért egy kicsit unalmas volt minden második antológiában ezt a kettőt olvasni.


ViraMors
4.0/5

Philip ​K. Dick-nek szerintem sokkal több novellát kellett volna írnia, Ez megint egy olyan válogatás, ami többségében nagyon tetszett, egyrészt a jól elkapott hangulatok miatt, másrészt, mert a novellák rövidsége miatt nem volt “idejük” kifáradni, vagy túl kuszává válni.
Persze nem tetszett minden, a Ruug túl tripes volt nekem, a Pisze Pat meg szimplán idegesítő.
Nagyon eltalált volt viszont a Kolónia, a folyamatosan fenntartott feszültséggel pedig ez leginkább sci-fi horror keverék, és én nem igazán szeretem a horrort. Érdekes volt a A kis fekete doboz az empátiadobozokkal meg a mercerizmussal, mint némi adalék az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?-hoz. A _Közvetlen értékesítés _ valahol ijesztő volt, de nagyon hatásos, a _Kétbalkezes Orfeusz _ban pedig szórakoztató az önirónia.


LianneHide
5.0/5

Mi ​lehet legalább olyan jó, mint egy Philip K. Dick regény? 16 Philip K. Dick novella egy kötetben.
A molyos tartalomjegyzék szerint a novellákról néhány gondolat:

Lenn a sivár földön:
Hangoskönyvként hallgattam mosogatás közben. Utána hetekig, amikor a mosogató elé álltam eszembe jutott egy-egy jelenet. Talán a legelvontabb novella a kötetből.

Ruug:
Egyszerre aranyos, vicces és mégis szomorkás történet, de első olvasásra nem igazán fogott meg. Aztán amikor elolvastam PKD jegyzetét a történethez, már szabályosan sírtam a meghatottságtól.

Kétbalkezes Orfeusz:
Szerelem volt első hallásra, azon nyomban karcoltam is róla: https://moly.hu/karcok/1190535

Háború a zidiótákkal:
Vicces, de annyira nem jött át a humora.

A koponya:
Várható volt, mi lesz a vége… – Talán pont az ilyen megjegyzések miatt tért át PKD a függővégekre.
Mindenesetre hátborzongató novella.
„Jobban tennék, ha addig élveznék múló életüket, amíg lehet.”

Fizetség:
Nagyon tetszett, hogy a főszereplő mennyire rá merte magát bízni… Nos, saját magára.

Kolónia:
Mostantól azt hiszem gyanakodva fogok a páros tárgyakra pillantani.
„– Valami rám támadt. És ha nem a szőnyeg volt, akkor micsoda?”

Az akasztott idegen:
Philip K. Dick szokásos kérdése. Vajon az egyén őrült, vagy mindenki más agyát átmosták?

Az aranyember:
Miután végig azt hajtogattam, hogy “szemét emberek, nehogy elpusztítsátok ezt a gyönyörű istenséget, még akkor se, ha állat! Sőt, ha állat, akkor meg pláne ne, mit ártott nektek, és különben is gyönyörű”… Tehát mindezek után nem tudom megcáfolni, hogy bőven akadnak olyan emberek, akik hagynák, hogy egy ilyen szépséges faj esetleg leigázza az emberiséget. Mellesleg miért akarnák leigázni? Szó se volt róla, hogy leigáznák. Ez a történet tökéletesen passzol a mostanság annyira divatos szuperhősös-mutánsos témához.

Az utolsó mester:
Inkább élnél egy nyomorban tengődő társadalomban, ahol szabad lehetsz, vagy egy tökéletesen működő társadalomban, aminek az a hátránya, hogy egy mesterséges intelligencia irányít?
Én nem is tudom…
Nem mintha egyelőre opció lenne az utóbbi.

Közvetlen értékesítés:
Imádtam. Most már tényleg csak ide fejlődhetnek a reklámok, miután a Facebook (+ Instagram), a Google, és minden cég tudja, mikor kerestél rá, hogy hol lehet hársfa teát venni megfázásra. Innentől pedig az összes algoritmus meg van róla győződve, hogy te mostantól napokig azt keresed, hogy vásárolhatnál teát, gyógynövényeket, gyógyszereket. Hát még ha egy ismerősödnek szeretnél segíteni továbbtanulásban, és neked hiába van már meg a diplomád, az összes létező felsőoktatási intézmény a hírfolyamodra tódul… Van még mit fejlődnie a rendszernek.
Az öhád-dal is valahogy ez a helyzet.
(Egyébként nem értem a jegyzetekben miért írja PKD, hogy más befejezést írna neki. Szerintem tökéletes volt így.)

Közterm:
Bevallom, ezt bizony untam. Pedig az önállósodó gyárak is aktuális történet akár ma is.

Pisze Pat idejében
Pisze Patnek már a címet olvasva megörültem, hiszen „régi jó ismerősöm” a Palmer Eldritch három stigmájából. Már ott is nagyon tetszett a gondolat, hogy a felnőttek milyen játékba menekülnek a valóságból. Pisze Pat kvázi a Barbie baba és a SIMS játék ötvözése 1963-ban.

A novellában is az különösen tetszett, ahogy a gyerekek világa szembe lett állítva a felnőttekével. Míg a felnőttek a régi életük idealizált emlékébe kapaszkodva játszanak, addig a gyerekek felfedezik a saját világuk nyújtotta „játékokat”.

A kis fekete doboz
Az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? Mercer figurája köré épült a novella. Újra kéne olvasnom az előbb említett regényt. Hihetetlen belegondolni, hogy öt éve olvastam. Azt hiszem, most már van mögöttem annyi elolvasott PKD könyv, hogy többet értenék belőle.
https://moly.hu/konyvek/philip-k-dick-almodnak-e-az-androidok-elektronikus-baranyokkal/en-es-a-konyv/liannehide

Isteni vita:
Lehet, hogy a gyerekemnek sosem fogom engedni, hogy kis utcai automatákból aprópénzért vegyen rágót vagy műanyag gömbbe csomagolt műanyag vackokat.
Jobb az óvatosság.

A Rautavaara-eset:
Ha csak egyet választhatnék kedvencnek a 16 novella közül, ez lenne az. [spoiler]”Láttad ezt? Krisztus megette Travist. Nem maradt belőle semmi, csak a kesztyűje és a csizmája.” – És valóban, miért lenne borzalmasabb, ha Krisztus enne meg minket, mint ha azt mondjuk, hogy mi esszük meg őt?[/spoiler]


Gigger
5.0/5

Nem ​csalódtam !
A novellái is csodásak. Külön-külön is helytálló, no meg persze összességében is =) ! Hibátlan a könyv.
Amiről ír, ahogy ír, ahogy csavarja. Azt kaptam amit vártam, vagyis hát pont nem azt, de ez a tipikus. Maximális csillag !


kvzs
5.0/5

PKD ​már megint megdolgoztatta az agyamat. Nem egyszerű, könnyed novellák ezek, hanem sokszor komor, súlyos, kérdéseket felvető történetek. Mindegyiken lehet gondolkodni sokáig.


Aliko
4.5/5

Az ​Emlékmás után Philip K. Dick egy újabb novellás kötetét emeltem le a polcról és nem véletlenül. A fent említett könyvet nagyon szerettem és bár nem minden novelláját tartottam első rangúnak, de úgy éreztem, az a kötet megmutatja miért is lehet nagyon szeretni a szerzőt. Én bevallottan imádom az írót és többnyire megveszem az örültségeit. Hogy mi a helyzet ezzel könyvvel? Oda meg vissza voltam érte. Pontosan hozta az elvártat, szóval nem csalódtam…

A Lent a sivár földön se rejtegeti az író zsenijét. Mindent megtalálni benne, ami jellemző Dickre. A kötet 16 novellát tartalmaz, amit a szerző saját jegyzeteivel egészítettek ki. Ez az első, magyarul kiadott novellás kötete, amiben meglehetősen széle spektrumon mozognak az elbeszélései. Természetesen megjelennek a szokásos dick-i hősök vagyis antihősök és az író jellegzetes témái is visszaköszönnek benne. Kapunk időutazást (A koponya)és inváziót (Az akasztott idegen). A szokásos őrületet itt most épp a reklámok hatására (Közvetlen értékesítés) illetve a gép és ember kapcsolatot is boncolgatja kicsit a szerző (Közterm). Na meg akad megfilmesített novella is. Szóval ne lepődjünk meg, ha a Fizetség története valahonnan ismerős. Ez a 2004-es Felejtés bére című film alapja.

A témák és ötletek mindegyike nagyszerű, amit a szerző a jellegzetes dick-i nyelvezeten tálal elénk. Nem egyszerű művek. Ezek mind- mind gondolatébresztő alkotások, aminek a végkimenetele már előre sejthető, de a mögöttes mondani való a történeteket letéve is az olvasóval marad.


Richeus
4.5/5

PKD ​a novelláiban is hozza az elvárt szintet. A Ruug és a Közterm tetszett igazán, meg a Háború a zidiótákkal. De mindegyik kellően beteges.


Imoran
3.0/5

A ​hangoskönyv verzióban sajnos csak 4 novella szerepel, többek közt a címadó, amitől dobtam egy hátast, nagyon tetszett, ez húzta fel 3 csillagra az értékelésem.
A Ruug cuki meg minden, aránylag tetszett, a kutya aranyos a maga kis fantáziavilágával, de összességében nem dobott túl nagyot a hangulaton.
A Kétbalkezes Orpheus eleje-közepe nagyon tetszett, a vége nagyon nem, emiatt 1 csillag mínusz. Az utolsó novellát, a Háború a zidiótákkal-t végig sem hallgattam, ha néha poénos is volt, rendkívül untatott, 1 csillag mínusz.


← Vissza a könyv adatlapjára


Értékelések

Rukkola értékelés
-/5

Statisztika

60.3
átlagos pontszám i
0
aktív példány
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 elérhető példány
0 eladó példány
0
stoppolás
0
folyamatban lévő rukk / happ

Címkék

Kollekciók