További értékelések

Nagyon ​jó fotóskönyv, alighanem az egyik legjobb, amit valaha olvastam. Nem kezdőknek való, hiszen nem elsősorban a gép kezeléséről szól, meg hogy mit milyen beállításokkal kell fotózni. Látni tanít, komponálni, megfigyelni, jelen lenni. Tetszik, hogy ugyanazt a zen mentalitást közvetíti, amiről én Vancsó Zoltántól hallottam először, és hogy emellett nagyon is gyakorlatias. Tetszik a visszafogott, fanyar humora (Freemannek van stílusa, tud írni is, nem “csak” fotózni), és hogy sommásan tudja kifejezni a véleményét mindenről, ami fotózás, ideértve a fotográfiáról elméleteket gyártókat… :) S persze Freeman fotói is nagyon jók.
Viszont annyiban becsapós a könyv, hogy csak a végén szól, hogy ez tulajdonképpen egy kurzus, amit elejétől a végéig érdemes végigcsinálni. De amúgy is újraolvasós darab. Egyetlen hibája abból fakad, hogy az illusztrációul szolgáló képeket nem volt hajlandó kicsiben a könyvbe rakni, így aztán jókora kötet lett (még ha nem is olyan súlyos, mint egy keményfedelű fotóalbum), melyet békávézás közben némileg nehézkes olvasni.

Jól ​összedett munka. Tömör, lényegretörő, precíz.
A könyvet olvasván rájöhetünk arra, hogy valójában
a kompozíció még mindig előrébbvaló, mint a technika.

Alapmű!

Haladóknak ​ajánlom.