Nyelvművelő ​kéziszótár

Hernádi Miklós - Közhelyszótár
Ritkán ​van időnk, módunk a legmegfelelőbb nyelvi vagy gondolati formát megtalálni. Ez a szótár a gondolkodás időzavarát, igénytelenségét, gépiességét illusztrálja. Nem lebeszélő szótár mégsem - hisz nem állít tilalomfát minden egyes tétele mellé. Inkább rábeszélő szótár: arra buzdítja olvasóját, hogy a szótárban foglalt anyag helyett jobbat, igényesebbet keressen s találjon. Ahogy a szerző, Hernádi Miklós írja: A minimális cél: közhelyes gondolataink újragondolása.\' A negatív példák olvastán ki-ki maga lelheti meg a kellő pozitív formákat. Mulatságosan is komoly játék, mert a nyelvvel folytatott kísérletezés teljes életünkben kamatozhat.

Bálint Sándor - Szegedi ​szótár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Magyar ​szólástár
A ​Magyar szólástár egyetemi oktatók tízéves gyűjtőmunkája eredményeképpen több mint 13 000 szólást (kivágja a rezet), szóláshasonlatot (szegény, mint a templom egere), helyzetmondatot (Most ugrik a majom a vízbe), közmondást (Ki korán kel, aranyat lel) tartalmaz és közreadja azok pontos magyarázatát, értelmezését. A magyar nyelv ilyen gazdag szólásgyűjteménye legutoljára 30 éve jelent meg. Nyelvünk irodalmi, népies vagy ma már kissé régies, de még közérthető fordulatain, szokásmondásain kívül legnagyobb számmal természetesen a mai köznyelvre jellemző állandósult szókapcsolatok szerepelnek benne, de nem maradtak ki a diáknyelv szlenges kifejezései sem. A Magyar szólástár az alábbi részekből áll: A szótári rész a szólások magyarázata mellett megadja azok időbeli (régies, ritka), regionális (népies), csoportnyelvi (szleng) és stiláris (pl. bizalmas, gúnyos, tréfás, választékos, vulgáris) minősítését, használati körét is. A névfelidéző szókapcsolatok listája válogatást ad a szótári definícióval nehezen ellátható, frazeológiai értékű ragadványnevekből (pl. a legnagyobb magyar 'Széchenyi István'). A fogalomköri mutató a szólások, helyzetmondatok és közmondások aktív használatát segíti elő azok számára, akik egy-egy fordulatot nem a bennük előforduló egyedi szavak, hanem a sokkal általánosabb fogalomkörök (pl. BUTA, BUTASÁG) alapján kívánnak megtalálni. A szómutató a szókapcsolatokat azok minden fontosabb szavánál felsorolja. Itt a szótárhasználó csokorba gyűjtve, együtt látja azokat a szókapcsolatokat, amelyekben egy adott szó szerepel. A Magyar szólástár anyanyelvünk oktatásának nélkülözhetetlen eszköze az általános és a középiskolákban, továbbá haszonnal lapozgathatják a hivatásos tollforgatók (írók, újságírók, fordítók, szerkesztők) mellett mindazok is, akik beszédjüket, írásukat képszerűbbé, színesebbé kívánják tenni.

Grétsy László - Kovalovszky Miklós - Nyelvművelő ​kézikönyv I-II.
Egyre ​sürgetőbben merült föl a szükségessége egy tudományos alapú, de gyakorlati célú és hasznú, tüzetes nyelvművelő kézikönyvnek. E munkalexikonszerűen, ábécérendben minden lényeges gyakorlati kérdésre feleletet ad,s elvi tájékoztatást, nyelvtani rendszerezést is nyújt. Rendeltetése kettős: nemcsak a kutató nyelvésznek és a hivatalos nyelvművelőnek kíván útmutatója lenni, hanem mindazoknak (írók, szerkesztők, tanárok, előadók, közéleti emberek stb.) akiknek a nyelv munkaeszközük, s ezért mintaszerű, hibátlan használatára törekszenek. A szerkesztés alapelve a korszerűség, a frissesség és a közérthetőség volt, a fő cél pedig a nyelvi műveltség elmélyítése. Ahol tehát mód kínálkozott rá, a szócikkek a nyelvtörténeti háttérre és rendszerbeli összefüggésekre is utalnak. Az anyagrészek közötti kapcsolatokra szintén számos utalás irányítja rá a figyelmet. A további tájékozódást a kézikönyv szakirodalmi forrásjegyzékkel és hivatkozással segíti.

Kövecses Zoltán - Magyar ​szlengszótár
A ​jelen és a közelmúlt magyar szlengszavai és szlengkifejezései - gazdag szóanyag és értelmezések - több mint ezer példamondat - bevezető tanulmány - szinonimamutató

Tótfalusi István - Idegenszó-tár
Az ​Idegenszó-tár alcíme is mutatja, azon kívül, hogy értelmezi, magyarázza a régi vagy új homályos jelentésű idegen szavakat, részletesen megadja azok etimológiáját, eredetét is. A 28000 címszó közül jó néhány a klasszikus műveltség szavai közé tartozik, mások az elmúlt másfél évtizedben kerültek előtérbe a sajtó, a politika, a közgazdaság, az informatika, valamint a sportok és a művészetek nyelvében. Megtaláljuk benne az ifjúság és a divat nyelvének friss jövevényeit is. Szótárunk egyedülálló újdonsága, hogy a magyar szótárirodalomban először ismerteti részletesen a szavak etimológiáját. A magyar nyelv idegen szavainak eddigi szótárai csupán röviden, jelzésszerűen utaltak az egyes szavak eredetére. Az Idegenszó-tár páratlan módon, hatalmas nemzetközi szakirodalomra támaszkodva adja meg minden címszó esetében azt a fellelhető legősibb nyelvet, amely a szó ismert forrása. A szerző nem elégszik meg a forrásnyelv közlésével, hanem aprólékos filológiai munka eredményeképpen lépésenként ismerteti azokat a közvetítő és átadó nyelveket, amelyeken keresztül a szó nyelvünkbe került. Bemutatja azt az izgalmas utat, amely során az ősi jelentésből, az ősi szóalakból létrejött a magyar nyelvben ma használatos jelentés és szóalak. Az Idegenszó-tár segítséget nyújt az idegen szavak helyesírásában, és ahol szükséges feltünteti a szó helyes kiejtését is. függelékében közli több mint 300 idegen rövidítés, idegen mozaikszó feloldását és értelmezését. A szerző, Tótfalusi István több évtizedes munkássága alatt több mint húsz magas színvonalú tudományos ismeretterjesztő könyvet, szótárat és lexikont állított össze. A nagyközönség körében igen népszerűek korábbi szótárai, pl.: A nyelvi vademecum, az Idegen szavak magyarul és a Kis magyar nyelvklinika. A Tinta könyvkiadó szótáraival, nyelvészeti szakkönyveivel méltán váltott ki elismerést. A kiadó korábbi szótársikerei (pl.: Magyar szókincstár) mellé az Idegenszó-tárt ajánljuk a szótárforgatók népes táborának és mindazoknak, akik többet kívánnak tudni nyelvünk eddig rejtett titkairól.

Tótfalusi István - Vademecum
"Vademecum ​(ejtsd vademékum) - régi magyarítása szerint "velemjáró könyvecske": zsebkönyvszerű útikalauz. Vademecum, szükséges segédkönyv mindennemű utazók számára (1843-ban Pesten kiadott könyv címe). - Hasznos gyakorlati ismereteket tartalmazó könyvecske, zseblexikon. - Kisalakú, zsebben hordható könyv feljegyzések számára. Latin kifejezésből: vade mecum annyit tesz: "járj velem". Egy XVII. századi lipcsei zsebkönyv használta először címként. Választékos, régies szó." Tótfalusi István a szellemi kalandozók, az olvasó fiatalok számára készített útikalauzt, amelyben az általuk nem jól értett, vagy már csak egyes jelentésárnyalatokban ismert szavaknak kívánja visszaadni jelentésük teljes gazdagságát. Igaz, ez a szószedet minden létező és elképzelhető zsebet kinőtt. Ám a könyvespolcról még könnyen leemelhető és Hegedűs István rajzaival kiegészítve, nemcsak hasznos, hanem egyben igen szórakoztató olvasmány is.

Grétsy László - Anyanyelvünk ​játékai
Érdekes ​nyelvi- és szójátékok, feladványok, rejtvények.

Ismeretlen szerző - Értelmező ​szótár+
Az ​Értelmező szótár+ egynyelvű kéziszótár. Azonkívül, hogy magyarázza a címszavakat, és használatukat példamondatokkal világítja meg, sokféle nyelvi ismeretet, számos hasznos tudnivalót is közöl róluk. A szótár magyar anyanyelvűek, elsősorban fiatalok számára készült, és alkalmas az anyanyelvoktatásban való felhasználásra. A kétkötetes kézikönyvben a 16065 címszóhoz hozzákapcsolva 250000 nyelvi adat található. A klasszikus értelmező szótári funkciók mellett ugyanis - a magyar szótárirodalomban először - egyetlen szótárban számos ismeretet tartalmaz a szócikkekbe beépítve: - megadja a szinonimákat, - felsorolja az ellentéteket, - szókapcsolatokat, szólásokat, közmondásokat közöl, - tájszavakat sorol fel. Ezeken a nyelvi adatokon kívül az Értelmező szótár+ egy szócikken belül még további információkat is ad: - jelzi a gyakoriságot, - közli az etimológiát, - nyelvhasználati tanácsokkal szolgál, - felsorolja utótagjuk szerint az összetételeket, - illusztrációkkal szemléltet. A negyedmillió nyelvi adat szemléletesen mutatja be, hogy szavaink nem elszigetelten, önmagukban állnak nyelvünkben, hanem szinonimáikkal, ellentéteikkel, szókapcsolataikkal hálót alkotnak. A szótár szerkesztői először vállalkoztak arra, hogy a szavaknak ezt a szövevényes kapcsolatrendszerét egyetlen szótárban mutassák be. Erre utal a szótár címében szereplő "+". A szavak összetartozását szemlélteti a kötet végén található fogalomköri csoportosítás is, amely első ízben adja közre fogalomkörökbe rendezve a magyar szavakat. Az Értelmező szótár+ szerkesztői a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete nyelvművelő és nyelvi tanácsadó osztályának tudományos kutatói, a szótár szerkesztése során felhasználták a jelentéstan, a lexikológia és a lexikográfia legújabb eredményeit. Bízunk benne, hogy az Értelmező szótár+ azzal, hogy nemcsak megmagyarázza a szavakat, hanem sokféle ismeretet is közöl róluk, sokak számára nyújtja a szavaink közötti összefüggések felfedezésének izgalmas élményét, és segíti anyanyelvünk szókincsének, ezzel együtt kultúránknak minél alaposabb megismerését. A magyar nyelv kézikönyvei sorozat 13-14. tagja

Ismeretlen szerző - Magyar ​szókincstár
A ​Magyar szókincstár az anyanyelvoktatás, a szókincsfejlesztés hasznos segédeszköze. Az anyanyelv szabatos, színes, helyes használatához nyújt segítséget, amely gazdag tára a rokon értelmű szavaknak, más néven szinonimáknak, és feltünteti a szavaknál nagyobb lexikai egységeket (szókapcsolatokat, szólásokat, közmondásokat) is. A magyar szótárirodalomban elsőként közli a szavak ellentétét, antonimáját. A szótár 25 500 vastag betűs címszót tartalmaz. A szócikkekben található szavak száma 80 600. Szerzői 14 400 szónak, szinonimasornak adták meg az ellentétét. Több mint 3 800 közmondás, szólás található benne 760 címszó alá besorolva. A mai köznyelv szavain kívül szép számmal szerepelnek benne régies, nyelvjárási és idegen hangzású szavak, de nem maradtak ki a diáknyelv lexikai elemei és a szleng jellegű kifejezések sem. Háromszor több szót tartalmaz minden korábbi szinonimaszótárnál. Tudományos igényű kínálati szótár, amelyben használója megtalálja és kiválaszthatja egy-egy címszó tágan értelmezett szinonimái közül a legmegfelelőbbet. A többéves gyűjtőmunka során nyelvészek, egyetemi és főiskolai tanárok 28 korábban megjelent szótárt dolgoztak fel. Az összegyűjtött gazdag nyersanyag elrendezése a nyelvészet és azon belül is a lexikológia és a jelentéstan legújabb eredményeinek figyelembe vételével, korszerű eszközök (számítógép, célprogramok) alkalmazásával történt. Szótárunk a magyar anyanyelvűek legszélesebb köre számára készült, haszonnal lapozhatják a hivatásos tollforgatók (az újságírók, a fordítók, a szerkesztők) is.

Bárczi Géza - Benkő Loránd - Berrár Jolán - A ​magyar nyelv története
A ​mű nyelvünk történetét tekinti át a nyelvészeti eszközökkel kitapintható legrégibb időktől napjainkig. Bár érinti a magyar nyelv előtörténetét, a rokon nyelvi együttélés idejét, a fő súlyt nyelvünk önálló történetének megrajzolására fekteti. A magyar nyelvtörténet forrásainak bemutatása és felhasználásuk módszerbeli kérdéseinek tárgyalása után sorra veszi a nyelvrendszer különféle részlegeinek történetét: nyelvünk hangfejlődését szókincsbeli és szerkezeti változásait. Mindezen részlegek összefoglalásaként általános áttekintést is ad a magyar nyelv életének egészéről, népünk történetéhez, a gazdasági, társadalmi, művelődési változásokhoz fűződő viszonyáról. A mű végén a magyar nyelvtörténetírás rövid áttekintése található. - A munka elsősorban egyetemi tankönyvnek készült, de haszonnal forgathatja a nyelv kérdése iránt érdeklődő művelt olvasó és különösen a magyar szakos pedagógus.

Grétsy László - Kovalovszky Miklós - Nyelvművelő kézikönyv II.
A Nyelvművelő kézikönyvek, ennek a tudományos alapú, de gyakorlati célú és hasznú, minden lényeges gyakorlati nyelvhelyességi kérdésre feleletet adó munkának az első kötete 1980-ban , majd - változatlan formában - 1983-ban jelent meg. Ezzel a most megjelenő második kötettel, amely az L-Zs-ig terjedő címszavakat, cikkeket tartalmazza, befejeződik, teljessé válik a mű. A kézikönyv rendeltetése kettős: nemcsak a kutató nyelvésznek és a hivatásos nyelvművelőnek kíván útmutatója lenni, hanem mindazoknak (íróknak, közéleti embereknek, stb), akiknek a nyelv munkaeszközük, s ezért mintaszerű, hibátlan használatára törekszenek. Bár a felsoroltakból következőleg igen sok emberhez szól e mű, bizonyos előzetes ismereteket is feltételez: az anyanyelvi ismereteknek legalább középiskolás fokát. A szerkesztés alapelve - csakúgy, mint az első kötet munkálatai során - mindvégig a korszerűség, a frissesség és a közérthetőség volt, a fő cél pedig a nyelvi műveltség elmélyítése. Ahol tehát mód kínálkozott rá, a szócikkek a nyelvtörténeti háttérre és rendszerbeli összefüggésekre is utalnak. az anyagrészek közötti kapcsolatokra szintén számos utalás irányítja rá a figyelmet. A további tájékozódást a kézikönyv szakirodalmi hivatkozásokkal segíti.

Montágh Imre - Tiszta ​beszéd
A ​magyar nyelv, a magyar beszéd ápolásának klasszikusa, Montágh Imre e kötetben foglalja össze mindazt, amit az élő szó használatáról - lélegzéstől egészen a beszédstílusig - tudnunk kell. A kötet amely eredetileg a Színművészeti Főiskola növendékainek képzésére szolgált, az iskolai oktatás valamennyi szintjén valamint a beszédművelők körében haszonnal forgatható. Az elméleti bevezetőt szemelvényekkel ellátott légző-, hang-, kiejtés-, hangsúly- és ritmusgyakorlat követi.

Soproni András - Orosz ​kulturális szótár
A ​kulturális szótárak sorozatának új kötete az orosz nyelv és kultúra minden anyanyelvű számára ismert és a hétköznapi életben nap mint nap használt, más szótárakban és nyelvkönyvekben mégis alig-alig fellelhető szavait, fogalmait, fordulatait, mondhatni „titkait” fejti meg. Ezek éppen azért maradnak rejtve a külföldi és a nyelvtanuló előtt, mert az oroszok maguk sincsenek a tudatában, hogy birtokosai ennek a tudásanyagnak, és ezért nem is gondolnak rá, hogy ezek a számukra magától értődő dolgok érthetetlenek a külföldi számára, aki épp ezeket a legközönségesebb, mondhatni banális ismereteket szerzi meg a legnehezebben, holott talán épp ezekkel találkozik legelőször, amikor anyanyelvűek közé kerül. Nem egyszerűen „országismereti” szótárt írt Soproni András, hanem útikalauzt az orosz gondolkodáshoz, történelemhez, kultúrához.

Herman Ottó - A ​magyar pásztorok nyelvkincse
Bámulatos ​ihlettség megelevenítette munkakedvét, megsokszorozta energiáját és a feje felett sokasodó időnek még mindég rendületlen önbizalommal kiáltja oda: „akarom!” Hermán Ottónak valóban alapos oka van akarni. A magyar nép történelmileg fel nem jegyzett idejéből kíván annyit a mennyit lehet, előnkbe varázsolni, de úgy, hogy állításaiban ne csak az ábrándozók higyjenek, hanem azok is, a kiket a tudomány megtanított kételkedni. Ö, a ki sohasem szeretett kitaposott útakon járni, a magyar nép eredetének helyét új módszer szerint kutatta. Sok híres elődje elment hazánk határain kívül messzire, hogy felfedezze a magyarok őshazáját. Sok becses nyelvészeti és egyéb adatokat gyűjtöttek össze, de az őshaza helyét kijelölniök nem sikerült, mert hiányzott az összehasonlító eljárásnak egyik főeleme.

Póra Ferenc - A ​magyar rokon értelmű szók és szólások kézikönyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rácz Endre - Takács Etel - Kis ​magyar nyelvtan
"A ​"Kis magyar nyelvtan" első kiadása (1959) óta eltelt négy évtized nyelvünk életében változásokat hozott, a leíró nyelvtudományban pedig a nyelv egyes tényeinek, fogalmainak újabb értelmezését érlelte meg. Ezekről a nyelvi változásokról és a nyelv vizsgálatának korszerű szemléletmódjáról tájékoztatja olvasóit könyvünk másodszor átdolgozott, felújított kiadása. Az új tartalom egy része új fejezetekben jelenik meg. A hangtan korábbi anyagát a fonémáknak és a hangok "jelentésének" (a hangszimbolikának) a bemutatása egészíti ki. A szavak alkotóelemeinek szerepét a lexéma és a morféma fogalmát ismertető fejezet értelmezi. A mondat szerkezetének vizsgálata a szintagmák fogalmának és fajtáinak tárgyalásával lett gazdagabb és egyben korszerűbb is. Voltaképpen a könyv teljes szövegének felújítására volt szükség, s ez meg is történt: a nyelvi példáktól az értelmező elemzéseken át a meghatározások, szabályok megfogalmazásáig. Ami változatlan maradt: a könyv felépítése, szerkezete és az egyes témák feldolgozásának módszere, stílusa. Így változtatásaival és a nyelvtudományt népszerűsítő szerepének változatlan vállalásával könyvünk megőrizte négy évtizedes múltjának jó hagyományait; lényeges jellemzőit tekintve az maradt, ami volt: Kis magyar nyelvtan." (a Kiadó)

Ismeretlen szerző - Magyar ​nyelvtörténet
A ​nyelvtörténeti kutatások új eredményeiről számos terjedelmes összefoglaló munka látott napvilágot a közelmúltban, ám egyetemi tankönyv 1967 óta nem jelent meg. Új tankönyvünk nemcsak a magyar nyelvtörténet újdonságait közvetíti, hanem azokat a nyelvtörténeti korszakok, a nyelvállapotok egymásutánjában tárgyalja. A könyv anyaga az új magyarázatok érvelő bemutatására épül, de nem bonyolódik bele a tudománytörténeti előzmények részletes kommentálásába. A fő fejezeteket kisebb-nagyobb munkát igénylő feladatok egészítik ki. A szerkesztők az egyes fejezetekhez a témába vágó legfontosabb olvasmányokat felsoroló bibliográfiát is csatoltak.

Tótfalusi István - Magyar ​szótörténeti szótár
Az ​anyanyelvi szókincs eredete mindig izgatta a kíváncsi elméket, s nem volt ez másképp a magyar nyelvvel sem. A századok során írók, tudósok és műkedvelők sokasága próbálkozott a magyar nyelv eredetének kiderítésével. Hol a héberben, hol a latinban, hol a németben vélték megtalálni a magyar ősét - nem is beszélve azokról, akik egyenest a mi nyelvünkről bizonygatták, hogy minden más nyelv belőle származik. Időközben megszületett és megizmosodott az összehasonlító nyelvtudomány; idestova másfélszáz éve bizonyosság, hogy a magyar a finnugor nyelvcsaládhoz tartozik. Ennek ellenére fel-felütik fejüket különc fantazmagóriák. Máig is nagyon sok laikus esküszik rá, példának okáért, és önjelölt "tudósok" hirdetik, hogy a mi nyelvünk a sumérnak egyenes ági folytatója.

O. Nagy Gábor - Mi ​fán terem?
Ha ​úgy keresünk valamit, hogy átkutatjuk érte minden holminkat, azt mondjuk: tűvé tesszük érte a lakást. Ha egész városrészeket bejárt valaki, mondhatjuk rá: nyakába vette a várost. Amire nagyon kíváncsiak vagyunk, az fúrja az oldalunkat. Tűvé tesz, nyakába veszi a várost, fúrja az oldalunkat - olyan kifejezések, amelyeket lépten-nyomon használunk, és amelyeknek pontosan tudjuk a jelentését, de arra a kérdésre már nemigen tudnánk felelni, hogyan jutottak ezek a szókapcsolatok közkeletű, átvitt jelentésükhöz. Honnan erednek szólásmondásaink? Az átfogó szólásmagyarázó szótár erre a kérdésre ad választ.