Ajax-loader

További értékelések

Az alábbi értékelések a Moly.hu-ról származnak. A Rukkola értékelésekhez kattints ide.


Gelso
4.5/5

Annyira ​nehéz dolgom van most…mert tudom, hogy nem divat, sőt “kötelező” és ezzel együtt nyűg Móra Ferencet olvasni. De én mégis megpróbáltam, igaz, felolvastam a 8 éves gyerekemnek. Szándékom az volt, hogy bevezessem a kötelező olvasmány Kincskereső kisködmönt, és mintegy ráhangoljam a fiamat erre az életközegre, emberekre, szomorú, szegény, nehéz életkörülmények adta szituációkra. Mondhatom, fel voltam készülve mindenféle negatív reakcióra, ellenkezésre, mégsem tapasztaltam ezt; talán jó természetű a gyerekem; talán segített, hogy a másodikos olvasókönyv elég sok olvasmányt közölt ebből a könyvből, a harmadikos pedig folytatja ezt a gyakorlatot (pl. Hogyan tanultam meg olvasni? vagy A századik könyv); ennek következtében nem kellett küzdenem, vesződnöm a gyerek ráhangolásával. #De megeshet az is, hogy jó jellem, és nem mer édesanyja bogarának ellentmondani.# Még azt sem mondhatnám, hogy túlzott mértékben kellett megszakítanom a felolvasást szómagyarázatokkal – elég ritkán fordult elő.
Ennyi bevezetés után azt is el kell mondanom, hogy sikert aratott A körtemuzsika. Azt nem állíthatom, hogy dőltünk a nevetéstől, (persze akadtak ilyen történetek is) és vidám perceket kaptunk – egyáltalán nem, de a meseolvasás nem csak ebből állhat. Bizony átéltünk élethelyzeteket, meghatódtunk, olykor könnyekig is, de a szomorúság, az együttérzés, a sajnálat érzésének is ki kell valahogyan alakulnia, meg kell valahogyan tapasztalnia a gyerekeknek, hogy ilyen érzések is vannak; hogy léteznek nehéz sorsok, amelyeken segíteni nem biztos, hogy tudunk, de számunkra megismerésük azért lehet hasznos, mert saját magunk építkezhetünk belőle. És talán így kevésbé fájó, olvasva, és nem egyből a bőrükön tapasztalva. Igen tiszta a gyerekek lelke, én azt vallom, hogy még ilyen korban tudnak tisztán, számítás, mérlegelés nélkül hozzászólni a történetekhez, és olyannyira elérnek a lelkükhöz, hogy saját maguk tapasztalati szintjén számomra is meglepően okos és meghatóan intelligens értelmezésre képesek.
Ez az olvasás számomra jelentett megerősítést, arról, hogy ki kell tartani még mindig Móra mellett, nem szabad engedni az ellene harcolóknak; akik szkeptikusak, azoknak pedig azt javaslom, szánjanak az olvasására kellő időt, türelemmel vegyük kezünkbe, ne éreztessük ellenérzéseinket, Móra műveihez kapcsolódó (magán)negatív élményeinket a gyerek előtt, fennhangon még csak véletlenül se hangoztassuk azokat; ha szükségét érezzük, olvassuk közösen, fennhangon, és magyarázzunk sokat, tegyünk hozzá háttér információkat, ne csak az idegen vagy régies/népies szavakat magyarázzuk, hanem a régebbi élethez kapcsolódó ismereteinket is osszuk meg velük, és nagyon fontosnak tartom, hogy kérdezzünk! Beszéljünk a kis történetekben ábrázolt konfliktusokról, beszéljük, ha kell, vitassuk meg az elénk tárt tragédiákat, szomorú helyzeteket, mi vezetett oda, mik lehettek az okok, mi lehet a kiút, van-e olyan egyáltalán, és végül, amit talán a legfontosabbnak tartok: mit jelent ez a gyereknek? Milyen üzenetet hordoz, milyen konzekvenciát von le belőle? Ha valaki megpróbálja, talán azt tapasztalja, mint én is – a gyereke bár sebezhető, átejthető, becsapható, kiszolgáltatott, de érzékeny, odaforduló, befogadó, segítőkész, jólelkű, nyílt szívű, tiszta lelkű, őszinte, kellően ki tudja fejezni magát – egyszóval jellem.
Kívánok mindenkinek hasonló élményeket.
Szurkolok Mórának, hogy fennmaradjon köztünk.
______________
A könyv négy kisebb részre osztja fel a kis történeteket. Az első, A jövendőmondók és a második, A körtemuzsika talán a két legerősebb rész, ezekben olyan megindító, lélekmarcangoló történeteket találunk, mint pl. az egyik kedvencem, a Nekopogi kovács, A körtemuzsika, Parragék, Sándorka; és olyan rövid történeteket, amelyekkel formálható a gyerekek jelleme, mint pl. Az én dinnyeföldem, Az angolka, A békapásztor, Felhőországban, Nagyeszű Gyurgyóka; a harmadik részben, A századik könyvben találhatók talán a legismertebb elbeszélések, mint pl. Hogyan tanultam meg írni?, A századik könyv, Három Matyi, Történet az egyik csalóról, A szánkó, Szép karácsony szép zöld fája; itt olvasható az a történet, amelyet minden olvasni szerető gyerekkel elolvastatnék: a Gergulics inasa; az utolsó rész, a Kótyonfitty meséket tartalmaz, számomra ez a rész idegen és távoli maradt, nem illett ezek mellé az igaz történetek közé.
Ezért vonok le fél csillagot.

@stippistop indította: Ipam, napam, ángyom… – olvassunk családregényeket! c. kihívásra


Citadella
5.0/5

„Nem ​fecske módra kell átsurranni a könyvön. Meg is kell abban merülni.” – Így szól Móra Ferenc bölcs tanácsa, és mennyire igaza van! Ha figyelmesen olvassuk a rövid kis meséket, történeteket, azt a kisfiút láthatjuk, aki nyitott a szépre, a jóra, és óriási a tudásvágya. Móra gyermekkori szemén keresztül mutatja be a paraszti sorsot, a szegénységet, azokat a nehézségeket, melyekkel naponta kellett megküzdenie a szüleinek, a falubélieknek, és ezt hogyan érezték a gyerekek és hogyan hatott rájuk. Ám a szomorú történetek mellett ott vannak a vidám történetek, a szeretetteli gyermekkor, az örömök, a boldogságok, a jóra való törekvés. Talán egyik legszebb példája ennek A szánkó című „meséje”, amelyben a dilemmára csak az tud így reagálni, aki jó, aki otthonról hozta azt az erkölcsi tartást, amely már sajátjává vált.
Móra csodálatosan mesél. Történeteinek mondanivalója nem erőltetett, annál inkább magától értetődő. Kitűnő mesélőkészség, kellemes humor, mély mondanivaló jellemzi írásait.


Tiger205
4.5/5

Mesékben ​Móra nagy varázsló…keserédes stílusa nagyon egyedi, magyar meséket eredményez.


← Vissza a könyv adatlapjára


Értékelések

Rukkola értékelés
-/5

Statisztika

5.3
átlagos pontszám i
0
aktív példány
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 elérhető példány
0 eladó példány
0
stoppolás
0
folyamatban lévő rukk / happ

Címkék

Kollekciók