Buddhista ​misztériumok A ​gyémánt-szekér titkos tanításai és szertartásrendszere

Sunrjú Szuzuki - Nincs ​mindig úgy
Sunrjú ​Szuzuki első könyvét, a Zen szellem, a kezdő szellemet megjelenése óta (1971) folyamatosan a buddhizmus legbecsesebb könyveként tartják számon világszerte - Magyarországon pedig már két fordítást is megért. A várva várt folytatás, Szuzuki beszédeinek második csokra, most, a Nincs mindig úggyal végre megérkezett. Ez a kötet harmincöt eladást tartalmaz Szuzuki életének utolsó három évéből Edward Espe Brown szerkesztésében, aki maga is kiváló szerző, és Szuzuki tanítványainak egyike. Az az érettség, amellyel mélyen elhívatott tanítóként az üzenetét képes továbbadni, ebben a kötetben teljességgel elénk tárul. A Nincs mindig úgyban Szuzuki a zent hétköznapi nyelven fejezi ki, humorral és jó szívvel. Miközben táplálékot és útravalót ad -- miként az apai és anyai kéz -- Szuzuki arra buzdít, hogy ki-ki találja meg a maga saját útját. Ahelyett, hogy különleges irány(zat)okat vagy módszereket hangsúlyozna, tanítása arra bátorít, hogy érintsük és ismerjük meg igazi szívünket, és hogy merjünk megnyilvánulni teljes valónkkal. Szuzuki szavai mintha nem kívülről jönnének; mintha egy lényünk mélyéből felszálló hangot ébresztenének fel. Tanításai olyan témaköröket ölelnek fel, mint a jelenben élés,az önmagunk iránti kedvesség vagy a karmánk megváltoztatása -- mindvégig hangsúlyozva: „légy bárhol is, a megvilágosodás ott van". Szuzuki szavai inkább a szabadsággal töltenek fel, semhogy kész gondolatokat próbálnának átültetni. Ez a csodálatos összeállítás lehetővé teszi, hogy Szuzuki szelleme -- mint bölcs és melegszívű barát -- beléphessen a mindennapjainkba. Ajándék mindazoknak,akik szellemi beteljesedést és belső békét keresnek.

Don Farber - A ​tibeti buddhizmus
Ez ​a példa nélkül álló könyv az első olyan kiadvány, amely együtt foglalkozik a tibeti buddhista élet oly sok elemével. Bármilyen kitartóak is a tibetiek, kultúrájuk törékeny, és fennáll a veszély, hogy végleg eltűnik a világunkból. Ez a könyv a látvány és a szöveg eszközeivel tanúskodik a tibetiek szépségéről, bölcsességéről és erejéről: az ő életüket helyezi a középpontba, valamint az örökségüket a Himalája népei és a nyugat számára. Az elismert fotós és szerző, Don Farber, akit "a buddhizmus egyik legfontosabb 20. századi krónikásának" neveznek (Sambhala Sun), csodálatos utazásra kalauzol bennünket a tibeti buddhizmus világában. A több mint 200 illusztrációval díszített könyvben a szerző saját gyűjteményéből származó fotói mellett találhatók történelmi fényképek éppúgy, mint régi és kortárs műalkotások reprodukciói. a lenyűgözően érdekes és részletes ismereteket nyújtó szöveg bemutatja a tibeti buddhizmus történetét és fejlődését, valamint más kultúrákra gyakorolt hatását; a tibeti nép diaszpóráját és azt, amiként élnek a száműzetésben; a Dalai Lámák sok évszázados örökséget (a könyv tartalmaz egy interjút is őszentségével, a 14. Dalai Lámával); a szerzetesek és a laikusok életét - építészeti művészeti és rituális önkifejezésüket, valamint spirituális gyakorlataikat és mindennapjaikat; kitér a nyugaton gyakorolt tibeti buddhizmusra is. A tibeti buddhizmus egy külön részben mutatja be a tibeti buddhista mesterekről a szertartások során készült felvételeket, portréikat és ritka, kevés számú interjúikat - az utolsó, még Tibetben képzett láma-nemzedék tagjainak nézeteit vallási gyakorlataikról és filozófiájukról. A Tibet Alapítvánnyal közösen kiadott könyv felbecsülhetetlen értékű hozzájárulás a tibeti vallásos élet képes és szóbeli krónikájához, a bölcsesség és együttérzés maradandó portréja.

Andrew Skilton - A ​buddhizmus rövid története
A ​buddhizmus történetét átfogóan bemutató kötet két nagy fejezetre tagolódik: az első rész az egyik legfontosabb világvallás, a ma is az egész világon elevenen ható és széles körben terjedő buddhizmus indiai történetét taglalja. Andrew Skilton vallástörténész, az oxfordi Wolfson College tudományos kutatója részletesen ismerteti a korai India történelmét, az Indus-völgyi civilizáció létrejöttét, valamint az ún. védikus kultúra jellegzetességeit, majd a Buddha regényes-rejtélyes életútját vázolja. Megismerhetjük a Buddha legfontosabb tanításait a feltételekhez kötött világ jellegzetességeiről és a Nirvanáról. Ezután a szerző a Buddha tanítványaival foglalkozik: mint küldte szét őket a Buddha, hogy járják be a falvakat és városokat, és adják tovább tanításait. A tanítványok közösségén (Szanghán) belül hamarosan kialakult a gyülekezetek szabályos rendje: ezek a zsinatok képezik a további tárgyalás témáját, majd a Szangha fejlődését követhetjük nyomon az i. sz. I. századig. A következőkben a jelentősebb buddhista iskolákkal és a buddhista Kánon felépítésével ismertet meg bennünket a szerző, részletesen beavatva az olvasót a legfontosabb szent szövegek eredetébe, azok tanításaiba. A könyv második része a buddhizmus Indián kívüli történetét ismerteti. Az egyes területeken (Srí Lanka, Délkelet-Ázsia, Közép-Ázsia, Kína, Japán, Tibet, Mongólia, Nepál, Irán) a buddhizmus sajátos, önálló jegyeket hordozott. Pontosan értesülhetünk arról, miképp terjedtek el, milyen jellegzetességekkel bírtak az egyes vidékeken a buddhizmus legkülönfélébb válfajai, iskolái, s megismerkedhetünk azok legjelentősebb terjesztőivel, támogatóival. A kötetet záró bibliográfia olyan rendkívüli alapossággal foglalja össze a témában fellelhető könyveket, cikkeket, ami páratlannak nevezhető. Ezt a kötet magyar fordítója, Agócs Tamás a témában fellelhető magyar nyelvű publikációk jegyzékével egészítette ki.

Helen Varley - Ian Harris - Peter Connolly - Stefania Travagnin - Buddhizmus ​képes enciklopédiája
Jelen ​kötet könnyed, közérthető stílusban nyújt bevezetést és magyarázatot a buddhista történelemhez, filozófiához és gyakorlathoz. Ezt a vallás új térségekben való elterjedésének időrendi és földrajzi áttekintése, valamint a buddhizmus, illetve más kultúrák és eszmék kölcsönhatásának vizsgálata követi. Tematikus egységek foglalkoznak a legkülönfélébb jelenségekkel, a buddhista művészettől, építészettől és jelképrendszertől az etikán és a politikai szerepvállaláson át a meditáció gyakorlatáig.

Daniel Goleman - Romboló ​érzelmek
Ismerik ​a mondást: Számolj tízig, mielőtt utat engedsz a haragodnak! A legnagyobb baj, hogy ma már kettőig sem jutunk el... Hogy ez miért alakult így és milyen belső folyamatok határozzák meg ilyenkor a viselkedésünket, erről szól a Romboló érzelmek. Nem véletlen, hogy az Elme és Élet elnevezésű tudományos tanácskozások kulcsfigurája a Dalai Láma, aki világhírű agykutatók és pszichológusok karéjában ezúttal is izgalmas kirándulásra hívja az olvasót agyunk és lelki világunk azon területeire, ahogy úgymond a rosszabbik énünk lakozik. Az indiai Dharamszalában lezajlott konferencia az egymásnak feszülő nyugati tudományos nézetek és a "szelíd" buddhizmus meditációs gyakorlatának harmonizálásról szól, azt kutatva, miként lehetünk úrrá az ártó érzelmeinken. A népszerű tudományos ismeretterjesztés egyik toplistás bestseller-írója érdekfeszítő profizmussal szerkesztette egybe a vita anyagát. A kötet elolvasása után éppúgy helyére kerülhetnek bennünk az agykutatás, mint a tibeti buddhizmus alapfogalmai.

Dr. Pema Dordzse - Tibeti ​spirituális gyógyászat
A ​tibeti buddhista kultúra egyik legnagyobb öröksége az orvostudomány. Ez a rendszer a szellem és a test egészségének megőrzését tartja szem előtt, s a betegséget egyedülálló módon nemcsak fizikai, hanem lelki és spirituális oldalról közelíti meg. Ez az ősi orvosi rendszer, ez a minden érző lény meggyógyítását célul kitűző spirituális tudomány mintegy 2500 éve fejlődött ki Tibetben, és a gyógyítás gyöngyszemeként azóta is őrzi eredeti formáját. A könyv célja, hogy megossza a nyugati emberrel a tibeti spirituális gyógyászat bölcsességét, és hogy beillessze a nyugati gondolkodásba ezt a mérhetetlenül finom és pontos rendszert, amelyben a gyakorló orvos munkája szorosan összefonódik a mélyen gyökerező spirituális hagyománnyal. Az olvasó átfogó képet kap a tibeti gyógyászat jellegéről, történelmi és filozófiai hátteréről, spirituális szemléletéről, valamint közelebbről is megismerheti a tibeti gyógyászat alapvető fogalmait, a betegségek leírásától kezdve a különféle izgalmas diagnosztikai módszereken át az egészség egyensúlyának fenntartásáig. A kötet hasznos olvasmány lehet a keleti gyógymódok iránt érdeklődő laikusok vagy ezeket gyógyító munkájukban alkalmazó szakemberek számára, de a hétköznapi ember is meríthet belőle azáltal, hogy jobban oda tud majd figyelni egészsége megőrzésére. Dr. Pema Dordzse immár 30 éve praktizál tibeti orvosként, a nyugati orvostudomány által gyógyíthatatlannak tartott betegek kezelésében is kiváló eredményeket ért el.

Őszentsége a Dalai Láma - Út ​a nyugalomhoz
"A ​dalai lámák csaknem mindegyike terjedelmes és jelentős írásos életművet alkotott. A korábbi századok e kiválóságai között találunk történészt, asztrológust, teológust, nyelvészt, költőt és aforizma írót. A buddhisták ma is elvárják szellemi vezetőjüktől, hogy megossza velük tudását, gondolatait, vagy akár legszemélyesebb érzéseit. Tendzin Gjaco, a 14. dalai láma ennek úgy tesz eleget, hogy közben a világ minden táján jól használható gyakorlati ötleteket ad a hétköznapi életvezetéshez. Ezért olyan népszerűek az írásai minden vallás híveinek körében. De a töprengő, tűnődő vallástalan ember is élvezetttel és haszonnal forgatja könyveit, figyeli nyilvános szerepléseit nyugati nagyvárosok sportcsarnokaiban, a médiában. Különös, hogy sokak szerint a dalai láma a leghitelesebben megszólaló főrangú pap ma a világon, s még különösebb, hogy ezt a nyugatiak állítják róla. Kétségtelen, hogy megnyerő személyisége, kedélye, okossága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ma a buddhizmus a legnépszerűbb keleti vallás nyugaton. E könyvben azonban nem a buddhizmusról van szó elsősorban. Miközben a napi tűnődésekből elénk tárul a buddhista gondolkodás egész rendszere, az emberi élet, a boldogulás mai esélyein, lehetőségein ,gondolkozhatunk. Hogyan éljünk okosabban, jobban, nyugodtabban? Főleg ezeken a kérdéseken tűnődhetünk napról napra a dalai lámával, aki a Kelet tapasztalataival siet a kissé eltévedt, szorongó és fáradt nyugati hős segítségére." Sári László

Susan Tyler Hitchcock - John L. Esposito - A ​vallások földrajza
A ​vallások földrajza, avagy hol lakik az Isten, merre járnak a zarándokok? a tiszteletteljes, ugyanakkor tudományos igényű vizsgálódás szellemében mutatja be öt világvallás eszmei és földrajzi kiteljesedésének megannyi mozzanatát az ókortól egészen napjainkig. Képet ad az isteni lényeg megannyi arcáról, feltárja a hinduizmus, a buddhizmus, a judaizmus, a kereszténység és az iszlám szemléletét. Hol és mikor születtek meg a fő vallások? Hogyan alakították történelmünket, s hogyan alakultak a történelem során? Miként formálták az emberiséget, a népeket, a kultúrákat? Vallási múltunk ismerete mennyiben járulhat hozzá mai, zaklatott világunk megértéséhez? Megannyi fontos kérdés, amelyekre választ ad ez a fényképek, térképek, szent iratokból vett szövegrészek sokaságát felvonultató, jeles tudósok és tanítók, többek között Desmond Tutu dél-afrikai érsek és a dalai láma nagyszerű tanulmányát közreadó, remekbe szabott kötet. A vallások földrajza feltérképezi az emberiség igazságkereső útját, s vizsgálódása során elénk tárja világunk sok ezer éves szellemi, lelki kincseit.

Yoshiro Tamura - Japanese ​Buddhism: A Cultural History
Buddhism, ​founded in India some twenty-five hundred years ago, reached Japan in 538 C.E. Assimilated into Japanese culture and refashioned as Japanese Buddhism, it became one of the most enduring and far-reaching cultural and intellectual forces in Japans's history. The stamp of Japanese Buddhism is unmistikable in the nation's poetry, literature, and art; and the imprint of Japan's indigenous culture is clear in such unique facets of Japanese Buddhism as the amalgamation of pre-Buddhist worship and esoteric Buddhism in the practice of the Shugendo ascetics. Japan's Buddhism and the nation's cultural matrix are so inextricably linked that it is impossible to explicate the one without understanding the other. Thus the present book is both a history of Japanese Buddhism and an introduction to Japan's political, social, and cultural history. It examines Japanese Buddhism in the context of literary and intellectual trends and of other religions, exploring social and intellectual questions that an ordinary history of religion would not address. YOSHIRO TAMURA (1921-89) was one of Japan's most outstanding scholars of Buddhism. At the time of his death, he was a professor at Buddhist studies at Tokyo's Rissho University.

Őszentsége a Dalai Láma - A ​meditáció szakaszai
Ez ​a könyv a dalai láma tanításait foglalja össze arról, hogyan meditáljunk. A létező legalaposabb magyarázat, amit Őszentsége Kamalasíla klasszikus meditációs könyvéhez fűzött. Egészen biztos, hogy a gyakorlatorientált nyugatiak különösen hasznosnak fogják találni a dalai láma e kedvenc szövegét. Az ő szavaival élve: „Ez a mű olyan, mint egy kulcs: megnyitja az ajtót a többi nagy buddhista szöveg felé.” Mindezekkel összhangban Őszentsége gyakran tanít belőle különböző közönségek előtt, szerte a világon. Kamalasíla ácsárja a IX. században élt tudós szent volt, a nagy apát, Santaraksita tanítványa. Az ilyen tanítók együtt érző munkálkodásának köszönhető, hogy Tibetben Buddha tanításainak teljes és tiszta formája virágzott ki. Kamalasíla egyedi szerepet töltött be ebben a folyamatban, ő volt ugyanis az első indiai tudós szent, aki olyan jelentőségteljes szöveget alkotott Tibetben, amely szem előtt tartotta a tibeti emberek szükségleteit, s mindeközben arra törekedett, hogy eloszlassa az elterjedt félreértéseket. Sajnos a mostani zűrzavaros idők és különösen a Tibetet ért tragédia miatt a komoly tanítványoknak és gyakorlóknak régóta nem volt lehetőségük, hogy ilyen fontos szövegeket hallgassanak, olvassanak, ezeken gondolkozzanak vagy meditáljanak. Ezt felismerve Őszentsége, a dalai láma a megannyi rá nehezedő teher és kötelezettség ellenére jelentős erőfeszítéseket tett ennek a tradíciónak a megőrzése érdekében, hogy elősegítse az ilyen fontos és ritka szövegek tanulmányozását és gyakorlatba ültetését.

Láma Ole Nydahl - Belépés ​a Gyémánt Útra
A ​hatvanas években a nászútját Nepálban töltő fiatal pár, Hannah és Ole Nydahl kapcsolatba került a tibeti buddhizmus egyik legnagyobb meditációs mesterével, a 16.Karmapával. A könyv kalandos, őszinte történet arról hogyan változtatta meg életüket a buddhizmus tanításai: hogyan lett egy kalandorból a Gyémánt Út - Buddha legmagasabb szintű tanításainak - elismert tanítója, feleségéből pedig a tanítások szakavatott fordítója és a tibeti tanítók keresett tolmácsa.

Thubten Samphel - Tendar - Tibet ​dalai lámái
Ha ​a Himálaja égbenyúló ormai közt megbúvó kicsiny királyságra, Tibetre gondolunk, kolostorok, meditáló szerzetesek, a buddhizmus, és mindenekelőtt a dalai láma alakja jut az eszünkbe. A tibeti diaszpóra manapság valószínűleg az egyetlen olyan menekültcsoport a világon, amelynek szellemi irányítója egyben a politikai vezető tisztét is betölti. Ha az első dalai láma, Gedün Drub korától, a XV. századtól végigkísérjük a tibeti történelem eseményeit, azt tapasztaljuk, hogy a dalai lámák szerepe nőttön-nőtt. Különösen kiemelkedő a Nagy Ötödik és a Nagy Tizenhannadik dalai láma életműve, hiszen velük kapcsolatban nyilvánvaló, hogy a rájuk ruházott "bölcsesség óceánja" cím tényleg megfelel a valóságnak.Ez a könyv képet ad a jelenlegi (tizennegyedik) dalai láma és követői legendás meneküléséről lndiába, bemutatja, hogyan folytatódott a középkorban elkezdett életük a XX. században, leírja Őszentségének a tibetiek jogaiért és hazájáért folytatott erőszakmentes küzdelmét, és érzékelteti a dalai láma tanításai iránt megnyilvánuló nemzetközi érdeklődést és tiszteletet. A TIBET DALAI LÁMÁI című könyv élményszerű képet fest a tibetieket ma is irányító, közérdeklődésre számot tartó spirituális erőről, és ezt sok mai és archív fényképpel teszi láthatóvá. THUBTEN SAMPHEL a Dharamszalában rnűködő Központi Tibeti Adminisztrációban a Tájékoztatási és Nemzetközi Kapcsolatok hivatalának államtitkára. Újságírói diplomáját az Egyesült Államokban, a Columbia Egyetemen szerezte, majd egy sor cikket közölt a Youth Times, The lllustrated Weekly of lndia, China Report, lndian Express és a Hindustan Times című lapokban. A Központi Tibeti Adminisztráció hivatalos lapjának, a Tibetan Bulletinnek kétéves sikeres szerkesztése után öt évet töltött New Yorkban, ahol a Tibeti Képviselet tájékoztatási képviselőjeként dolgozott. Tibetiről angolra fordította Cering Dordzse Gashi Tibet című könyvét és Szampho Tendzin Dhondup Életem haragos hullámai című művét.

Hugo M. Enomiya-Lassalle - Zen ​- Út a megvilágosodáshoz
H. ​M. Enomiya-Lassalle (1898–1990) német jezsuita szerzetes évtizedeken át működött Japánban és Európában, mint misszionárius, zen mester és vallásfilozófus. Dr. Niels Gruber, a Német Szövetségi Köztársaság japán főkonzula Enomiya atya munkásságáról így ír: „Ázsia kultúrájának tudományos-akadémikus vizsgálata mellett a keleti meditációs gyakorlatok egy másik igen jelentős intézményes közvetítője a katolikus egyház. E téren Enomiya-Lassalle professzor fáradhatatlan úttörő munkásságának köszönhet, hogy a japán buddhizmusból kialakult zen iskolák meditációs gyakorlatát, mint spirituális praxist a katolikus egyház is elismerte. Számos szerzetesrendben, kiváltképpen bencés kolostorokban a hívek a zen módszert alkalmazó lelkigyakorlatokon vehetnek részt. Természetesen a katolikus egyház nem a buddhista filozófiát, csupán a buddhizmus keretei között évszázadok alatt kialakult meditációs technikát veszi át. A bölcseleti alapot a keresztény misztikusok, Eckhart mester, Tauler és mások írásai képviselik. Annak, hogy a katolikus egyház a Kelet meditációs technikáit átvette, igen nagy a jelentősége, hiszen ezzen az egyház elismeri, hogy más vallásokban olyan értékek találhatók, amelyeket ő maga már elveszített, de amelyek belső krízisei legyőzésében segítségére lehetnek. Ha ez az átvitel sikerül és a keresztény misztikát új életre kelti, akkor ez nemcsak az egyház, de az egész nyugati civilizáció gyökeres megújulásához vezethet.”

Heinrich Harrer - Hét ​év Tibetben
1944. ​A világot ötödik éve borítja lángba és vérbe a második világháború. Az osztrák hegymászó, Heinrich Harrer és társai 1939 óta brit hadifogságban vannak Indiában, míg végül a sokadik szökési kísérletük sikerrel jár, és a Himaláján keresztül Tibetbe, majd a tiltott fővárosba, Lhászába jutnak. Harrer nagy és vészterhes idők tanúja lesz az itt töltött évek alatt: épp trónjára lépő XIV. Dalai Lámával közeli barátságot köt, majd átéli az 1950-es kínai megszállást és az ezt kísérő szörnyű pusztítást. A Hét év Tibetben a nagy utazások története: a hegymászó több ezer kilométeres utat tesz meg szabadulása érdekében, de ennél fontosabb belső utazása, amely során megbékél önmagával, és a tibeti kultúra beavatott ismerője, és egyik legelszántabb védelmezője lesz. Heinrich Harrer klasszikusa egy letűnt korszakot varázsol elénk, és egyben életben tartja a reményt: a páratlan tibeti kultúra még menthető és megismerhető.

Su-La-Ce - Az ​ifjú Lin-csi vándorlásai
"Ha ​az eszetek helyén van, csakis magatokon dolgoztok ezután" - jelenti ki határozottan Su-la-ce, a 9. századi kínai buddhista szerzetes, aki ebben a művében mestere, Lin-csi apát ifjú kori gondolatait tárja elénk. Előző munkájában (Reggeli beszélgetések Lin-csi apát kolostorában) azt állította: "Magatok vagytok, nincs semmi más!" Mindkét figyelmeztetés azt jelenti, jó ha tudja az ember, rajta múlik minden. És annál jobb, minél gyakrabban gondol erre. Ennek tudatában kell megformálnunk magunkat, kialakítani viszonyunkat a világgal. A helyesen, jól megítélt viszonyokra épül azután az életünk. Hogy Lin-csi jól ismerte ennek a módját, birtokában volt a helyes látásnak és tudásnak, azt ezerkétszáz esztendő próbája igazolja. Mára Lin-csi a kínai csan (zen) buddhizmus egyik legjelentősebb és legismertebb alakjává vált a világ keleti és nyugati felén egyaránt.

Hamvas Béla - Zen ​buddhizmus
A ​zen Ázsia két nagy metafizikai hagyománya, a védikus India és a taóista Kína házasságából született. India arra tanít, hogyan kell a nagy világlátvány helyett a nagy "világlátó" felé fordulni. A tao pedig megmutatja az utat az igenek és nemek egymásba simuló paradoxonain át a jelenlétbe. Keleten azon, ahogy Európa görcsösen az ellentmondásmentességre törekszik, csak mosolyognak. "Igen, mert nem, ezért igen." A zent hol meditációs technikának, hol csendmeditációnak, sőt csendimának is nevezik, mert sem szavakat, sem rítusokat nem használ. Keress egy csendes helyet, ülj le egy párnára kényelmesen, figyeld a lélegzésedet, és igyekezz kikapcsolni minden érzékszervi benyomást és minden gondolatot. Ilyen egyszerű, de -mint Hamvas Béla mondaná- nincs semmi nehezebb ennél az egyszerűnél. Hamvas Béla zen tanulmányát 1955-ben írta. Ekkor még sem Amerika, sem Európa nem sokat tudott a zenről. Ma minden nagyvárosban számos zen-közösség működik és könyvtárnyi tanulmány jelent meg. Lényeglátásában azonban Hamvas majd hat évtizede írt esszéje az irodalom legjobbjai között foglal helyet. - (Dúl Antal)

Ismeretlen szerző - Zen
A ​zen (csan) buddhista történetekben, anekdotákban, párbeszédekben és tanításokban a nyugati logikától eltérő módon nyilvánulnak meg a felismert igazságok. A zen mesterei meghökkentő, sok esetben megdöbbentő reakciókkal próbálják kiszabadítani tanítványaikat a felesleges, rosszul megfogalmazott kérdések és helytelen válaszok hálójából, és tévedéseikre, hibáikra rámutatva segítik hozzá őket ahhoz, hogy megpillantsák a szavakon túli valóságot – elérjék a megvilágosodást. _Rájöttem már rég:_ _nem tudhatja, mi a zen,_ _aki sosem lát, csak néz._ A legnépszerűbb zen tanítások részleteiből összeállított kötet segítségével izgalmas és tanulságos felfedezéseket tehetünk a zen mély bölcsességeket rejtő, tiszta és őszinte világában.

Ismeretlen szerző - Világvallások
Tudományos ​szempontból hiteles és gazdagon illusztrált áttekintése a legnagyobb élő hitrendszereknek. Összetett, színes és érdekes képet rajzol a világ mélyen gyökerező hagyományairól, s bemutatja, hogyan hatottak s hatnak ma is mindennapjainkra.

Héjjas István - Buddha ​és a részecskegyorsító
„Itt ​láthatják a táblán a nevezetes Schrödinger-féle hullámegyenletet. Ezt az egyenletet Önök persze nem értik. Én sem értem. Schrödinger úr sem értette, de ez ne zavarja Önöket. Én ezt majd minden óra elején felírom a táblára, és elmagyarázom, mire lehet használni. Önök pedig majd lassan hozzászoknak.” Marx György, egyetemi tanár egyik előadásának kezdete. A XX. század beköszöntével a reál és humán tudományok terén egyaránt megdőlni látszott az addig elfogadott világkép. A relativitáselmélet gyökeresen átalakította a térről, az időről, az anyagról és az energiáról alkotott fogalmainkat. A kvantumfizika megdöntötte az oksági kapcsolatok sérthetetlenségét. A mélylélektan pedig kimutatta, hogy az emberi cselekvések mozgató rúgója többnyire nem a racionális gondolkodás, hanem a tudattalan. Ezek a felismerések szinte sokkolták a nyugati embert, s a modern tudományos eredményeket a mai napig sem volt képes teljesen megemészteni a közgondolkodás. S mit szóltak mindehhez a távol-keleti országok lakói, az indiaiak, a kínaiak vagy a japánok? Legfeljebb azt kérdezték: mi ebben az új? Hiszen ők mindezt már több ezer éve tudták. De honnan tudhatták azt, amit a modern tudomány éppen felfedezett? És ha valóban tudták, miért nem akarták felhasználni ezt a tudást hétköznapi, materiális célokra, mondjuk, profitszerzésre, többlettermelésre, a mindennapi élet kényelmesebbé tételére? Bár ez a könyv nem tud felelni minden, idevágó kérdésre, sejteni engedi a lehetséges válaszokat. Szabatos, egyszerű és közérthető megfogalmazásban adja közre felvillanyozó téziseit, miközben a tudomány legmagasabb szintjén is teljességgel helytálló. Minden benne rejlő szónak súlya van, mégis olvasmányos, tele van izgalmas példákkal, történetekkel, amelyek képszerűvé és egyértelművé teszik a mondanivalót. Miközben lexikális jellegű ismereteket is közöl, magával ragadó, sodró lendületű gondolatmenetén átsüt a spiritualitás. A kötet amolyan BEAVATÓ MŰ: a világ működésének rejtelmeibe avat be minden tanulni vágyót. Hogy a valóság – mélyebb szinten – miért éppen úgy működik, ahogyan az a könyvből kiderül, ugyanolyan érthetetlen, mint a hullámegyenlet. Ha azonban újra meg újra elgondolkodunk rajta, lassan hozzászokhatunk…

Carl Gustav Jung - A ​nyugati és a keleti vallások lélektanáról
A ​vallási problematika középponti helyen áll C. G. Jung életművében. Csaknem mindegyik írása, s különösen az idősebb éveiben születettek, foglalkozik a vallási jelenséggel. Amit Jung vallás alatt ért, az nem valamely meghatározott hitvalláshoz kötődik, hanem – saját megfogalmazásában – »gondos és lelkiismeretes figyelembevétele annak, amit Rudolf Otto találóan numinózumnak nevezett«. Ez a meghatározás a vallás összes formájára érvényes, beleértve a primitíveket is, és megfelel Jung tiszteletteljes és toleráns beállítottságának még a nem keresztény vallásokkal szemben is. Jung nagy érdeme, hogy felismerte a különböző vallási formák alapját képező közös ősi képzeteket mint az emberi lélek archetipikus tartalmait. A modern ember egyre inkább elveszíti a hagyományos hitvallásokból merített biztonságát. Napjainkban vallási vonatkozásban mély elbizonytalanodás uralkodik. A Jung által közvetített új látásmód lehetővé teszi az áthagyományozott értékek megértését, és új értelemmel tölti meg a megmerevedett formákat. Pszichológia és vallás című írásában Jung egy modern embernek az alkímiával egybecsengő álomsorozata alapján mutatja be a tudattalan psziché működését. A Szentháromság dogmájáról szóló művében Jung párhuzamokat mutat ki a kereszténység és az egyiptomi királyteológia, valamint egyes babilóniai és görög elképzelések között, míg a szentmise szövegével foglalkozó munkájában azték rítusokat és alkímiai szövegeket használ fel az összehasonlításhoz. A Válasz Jób könyvére című művében Jung szenvedélyes érintettséggel ír az ambivalens istenképről, melynek átalakulása az emberi lélekben pszichológiai megértést igényel. A neurózisok gyakori vallási feltételezettségének fölismeréséből született A pszichoterápia és a lelkészi tevékenység kapcsolatáról, valamint a Pszichoanalízis és lelkipásztorkodás című dolgozat, melyekben Jung a pszichológia és a teológia együttműködésének szükségességét hangsúlyozza. Kötetünk második részében főként a Kelet vallási írásaihoz készült kommentárokat és bevezetőket gyűjtöttünk egybe. Ezek lényegében a nyugati és keleti kifejezési formák és felfogásmódok szembeállítását és összehasonlítását mutatják be. Ebbe a kötetbe vettük fel a Ji Kinghez, ehhez a mitikus őskorból származó kínai bölcseleti és jóskönyvhöz írott előszót is. Miután a jóslásnak mindig köze van a csodáshoz, a numinózishoz is, és az ősi tradíció szerint a Ji King jóserejű mondásaiban foglalt tanításokat is »gondosan és lelkiismeretesen« figyelembe kell venni, kézenfekvő a vallásossal való közeli kapcsolata. Jung összes művein belül azért fontos ez az előszó, mert magának a jóslásnak a lényegével és érvényességével foglalkozik, tehát az értelmes véletlenek területét érinti, amelyeket nem az ok-okozatiság, hanem az általa kidolgozott szinkronicitási elv alapján kell magyarázni.