Szív ​a kerítésen

Thury Zsuzsa - Mostohatestvérek
Nem ​könnyű dolog mostohatestvéreknek összeszokni, még akkor sem, ha hasonló környezetből származnak. Hát még két olyan különböző természetű és neveltetésű kislánynak,mint az elkényeztetett, beteges Örvös Lilla és a vidám, talpraesett Kis Teri. Vajon mi történik a visegrádi nyaralóban, ahol a két nagymama és a két kislány kényszerű közös vakációját tölti? Erre ad feleletet Thury Zsuzsa kitűnő, lélektani feszültségű regénye.

Fazekas László - Villantó
- ​Te Csaba, ugye te szerelmes vagy a Varga Boriba? - kérdezte a Bolyos hirtelen. Mit feleljen neki? Csaba rádöbbent, hogy ő még sohasem tette fel így magának ezt a kérdést. Hülyeség! Mi az, hogy szerelmes? Természetesnek vette, hogy jóban van Borival, hiszen ez így volt, amióta csak az eszét tudja. Jó volt együtt, meg néha rossz is volt, de hogy ő szerelmes volna belé! Egy intő és egy Balatonon töltött tavaszi szünet kapcsán villant fel először Csabában és Boriban, hogy egymás iránti rokonszenvük talán több is, mint pajtásság. De amíg eljutnak idáig, többször szembe kell fordulniuk egymással és önmagukkal. Az élet bizony tizenéves korban sem mindig egyszerű!

Gergely Márta - Szöszi
Szöszi ​tizennégy éves kislány, az a fajta, akiből tizenkettő megy egy tucatra. Tanácstalanul bukdácsol a serdülőkor hangulatváltozásai között. Amikor megismerkedünk vele, éppen hullámvölgybe jutott: rosszul tanul, semmihez sincs kedve, durcás. Hogyan viselkedik egy ilyen hányaveti kislány, ha saját makacssága folytán nehéz helyzetbe kerül? Hogyan találja meg a maga emberségét, életcélját a legválságosabb időkben? Erről szól Gergely Márta lebilincselően érdekes lányregénye, amely harmadik kiadásban lát napvilágot.

Kántor Zsuzsa - Csalánba ​nem üt a mennykő
Kántor ​Zsuzsa regényei népszerűek. Szeretik, szívesen olvassák őket a gyerekek. Érthető, mert ezek az érdekes és mulatságos, rövidebb-hosszabb történetek róluk szólnak, az iskoláról, az úttörőéletről, általános iskolás fiúk és lányok problémáiról. A Csalánba nem üt a mennykő című kötet két sikeres kisregényt tartalmaz. A címadó történet sok fordulattal, sok humorral számol be, hogy mennyi veszedelmet áll ki egy túl sokra vállalkozó úttörő. A másik kisregény, a Szerelmem, Csikó meghitten, finom lírával ábrázolja a jól tanuló fiú és a nehezen tanuló kislány barátságát és bontakozó szerelmét. Olyan írások ezek, amelyeken fiúk és lányok egyaránt jól szórakoznak. A kötetet Marton Magda szellemes rajzai díszítik.

Gergely Márta - A ​mi lányunk
A ​regény 1918-19-be vezeti vissza az olvasót. Színhelye egy nagy múltú, jellegzetesen dunántúli város. Itt lakik a könyv ifjú hősnője: a tizenkét éves Jakab Zsófi; nem a Belváros kosaras ablakú, előkelően zárkózott házainak egyikében, hanem kint, a város szélén, a hepehupás Ótemető utcában. De Zsófi azért gyakran megfordul a Belvárosban is, hiszen - szegény proletár kislány létére - az apácákhoz jár polgáriba. Zsófi szépre, jóra sóvárgó lelkét vonzza a gazdagok világa, mely annyival szebbnek, jobbnak tűnik a szemében, mint a magafajta szegények nyomorúságos élete. Azért tanul, hogy egyszer ő is olyan finom és művelt lehessen, mint a gazdagok, s az oltár előtt térdepelve, könnyekkel a szemében könyörög szíve alázatosságáért. Hiszen az a legnagyobb hibája - legalábbis Mater Marcella szerint -, hogy nem elég alázatos! Zsófi azonban hiába igyekszik, hiába tanul, eljön a nap, amikor Mater Marcella sátánnak bélyegzi őt, s kitiltják az iskolából. Nehéz próbatétel ez Zsófi számára. Minek éljen, ha nem tanulhat tovább, ha nem válhat különbbé, mint a többiek? A választ - sok tízezer hasonló sorsú munkásgyerekkel együtt - Jakab Zsófi is a születő Tanácsköztársaság új eszméitől kapja meg. Hogyan ismerkedik meg Jakab Zsófi a szegények igazságával? Hogyan alakul sorsa mint "munkásiskolásé"? Hogyan válik belőle a mi lányunk, aki a Tanácsköztársaság bukása után is megmarad azon a becsületes úton, melyet egy életen át követhet - erről szól Gergely Márta fordulatos, finom lélekrajzokban és erőteljes képekben gazdag új írása.

Jean Webster - Nyakigláb ​Apó
___A ​Hosszúlábú apu című sikeres TV-sorozat regényváltozata. ___Ez a szellemesen megírt könyv egy árvaházban felnőtt lány életét és szerelmét mutatja be. Hogyan ismerkedik az árvaházon kívüli világgal, milyen baklövéseket követ el a valódi életben, és hogyan tud beilleszkedni. Egy ismeretlen jótevő segíti sorsa alakulását, akinek Judy csak árnyképét ismeri - azért hívja "nyakigláb apó"-nak. (Sic!) Neki ír beszámolókat az iskolai életről, társairól, szerelméről. Vajon ki ez az ismeretlen? ___A titokzatos és humorral átszőt (sic!) regény biztosan kedvelt olvasmánya lesz a "könyvfalóknak".

Szabó Magda - Álarcosbál
A ​nyolcadikos Krisztina álarcosbálra készül: fontos nap ez az életében. Cigánylánynak öltözve, álarcosan és minden eddigi kötöttségtől szabadulva arra készül, megkéri feleségül kedves tanárnőjét édesapja számára... Krisztina árván nőtt fel, édesanyja a háború alatt meghalt, és tudja, hogy édesapja és a tanárnő szeretik egymást, csak a körülmények és a felnőttek érzékenysége megakadályozza kettőjük kapcsolatának kiteljesedését. A szerző egyéb könyveire is jellemző izgalmas fordulatok, plasztikusan megformált jellemek sora teszi élvezetessé ezt az újabb olvasói nemzedékek körében is sikeres lányregényt.

Altay Margit - Amit ​az óra mesél
,,Budapest ​felszabadult. A háború pusztító vihara elvonult a város fölül. "Ha ez az óra mesélni tudna" – sóhajt fel Vargha Marika édesanyja, mikor megpillantja romba dőlt kis lakásuk szinte egyetlen ép darabját: a százéves faliórát. Altay Margit, a népszerű írónő, leányregényében nyomon követi az öreg óra kalandos életútját. Az óra történetéhez három szerencsétlen sorsú lány: a Tirolban élő Mária, a milánói Beatrice és a magyar Erzsébet szomorú szerelmi regénye kapcsolódik. A százéves óra – annyi hajdani boldogtalanság tanúja –, ma a beteljesült, boldog szerelmek idejét éli, s vidám ketyegése Marika otthonának meghitt kísérőzenéje."

Szabó Magda - Abigél
Ginával, ​Vitay tábornok elkényeztetett kislányával 1943 őszén megfordul a világ. El kell hagynia otthonát, iskoláját, barátnőit - méghozzá a legnagyobb titokban, búcsú nélkül. El kell szakadnia édesapjától, aki soha sem hagyta még magára korán anya nélkül maradt, egyetlen gyermekét. Mintha forgószél repítené a kislányt messze Budapesttől, messze mindentől, ami eddigi életét jelentette, az árkodi kollégium komor falai közé. Az erődre emlékeztető kollégium szigorú fekete-fehér világa tilalmakkal veszi körül a kislányt, rákényszeríti a maga érthetetlen és elfogadhatatlan törvényeit. S Gina hiába lázad, hiába szökne, menekülne innen, valami mégis maradásra kényszeríti, valami, amit nem tudott, s amit meg kellett tudnia ahhoz, hogy önként vállalja a rabságot. Hogyan is igazodjék el egy tizenöt éves kislány ebben a súlyos felnőtt-titkoktól terhes világban? Hogyan illeszkedjék be a lányok közösségébe, hogyan osztozzék gyerekes örömeikben, mint vegye ki részét ártatlan tréfáikból? Talán neki is hinnie kell a naiv árkodi diáklegendában, amelyet a kertben álló szobor alakja köré fontak a lányok? Írjon talán ő is levelet Abigélnek, a korsós lány szobrának, aki mindig segít a bajbajutottakon, a rászorulókon? Szabó Magda lebilincselően izgalmas és bravúros megoldású új regényét Loránt Lilla rajzai díszítik.

Fehér Klára - Bezzeg ​az én időmben
„Bezzeg ​az én időmben…” – hallani a felnőttektől. De Kati, a tizenöt éves gimnazista lány, akinek annyi felé kell megfelelnie, mégis mindig kilóg a sorból, most akar élni és boldognak lenni. A tornaórán kitalált udvarló aztán valóra válik, és az osztálytársaknak hazudott Laci képében Kati életébe betoppan az első szerelem. Fehér Klára klasszikus ifjúsági regénye minden korban népszerű, hiszen a szerelem egyetemes és mindig a jelenben él. Kati és Laci története mégis különleges, mert ebben a történetben 1941-et ír a naptár, és a történelem sötét árja ellen még a szerelem sem véd…

Thury Zsuzsa - A ​tűzpiros üveggömb
A ​regény egyik főhőse egy édes, kicsi lány, akit elszakít szüleitől a történelem, de mindenütt mindenki szeretettel veszi körül. A másik Kabai Erzsébet, csaknem felnőtt nő. Ellentmondásos egyéniség. Saját és társai egyhangú, csaknem szürke életét gyakran pezsdíti fel különc magatartásával. Tüskés modora részben felvett póz, részben hányatott sorsának következménye. Amióta az eszét tudja, árva, nincsenek rokonai, nincs otthona. Mégis újra és újra elfogja a gyötrő érzés, hogy volt időszak, amikor ő boldog volt és szerették. Hol? Mikor? Arra nem emlékszik.

Joó Katalin - Boldogtalan ​nyár
1943 ​szilveszterén Ábrahám Évi élete első bálján táncol. Még tiszta szívvel örül a bókoknak, a sikernek - ám családi és baráti körében szaporodnak az egyre riasztóbb jelek. Fiatal, bájos nagynénje - Nene - titkon gyermeket vár. Szerelmese akire életveszély leselkedik, a szökést választja. Az egész Ábrahám család összefog, hogy az emberség és szeretet nevében kijátssza a háborús törvényt és a katolikus "rendet" . Joó Katalin megható és fordulatos regényét Görög Júlia illusztrálja.

Tadeusz Zimecki - Vakáció ​a kenguruk szigetén
Tadeusz ​Zimecki neves lengyel író, újságíró könyvei méltán váltak népszerűvé hazáján belül és túl. Kamaszokról írott regényében Ausztráliába viszi el az olvasót, ahol könyvének hőse, Wojtek a vakációját tölti. Ez az utazás sok érdekes kalandot, gyönyörködtető élményt és tanulságos tapasztalatokat tartogat Wojtek számára, s nem utolsósorban egy szép és izgalmas szerelem kibontakozását is.

Szalay Lenke - Te ​már nagylány vagy, Mogyoró!
Te ​már nagylány vagy, Mogyoró - mondogatja a mama. Mogyoró szerint mindig olyankor hangzik el ez a mondat, amikor valami kötelességről van szó. Persze ha magassarkú cipőt szeretne, vagy a tv esti adását akarja megnézni, rögtön figyelmeztetik zsenge korára. A közkedvelt Mogyoró-sorozat harmadik kötetében az olvasó ismét találkozik Petivel, Mogyoró öccsével, Marikával, a falusi barátnővel s Karcsival, aki játszótársból majdnem udvarlóvá lép elő. Kalandjaik az olvasónak sok derűs percet szereznek.

Lucy Maud Montgomery - Barátságok
Emily ​már a második nyarat tölti New Moonban, a titokzatos, sokat látott, öreg házban, ahová édesapja halála után sorshúzás révén került. Noha egyre inkább otthon érzi magát, még mindig sokszor gyűlik meg a baja végletekig puritán, bigott Elizabeth nénjével. Jóval megértőbb rokonra lel azonban Nancy néni személyében, aki nem csupán azt engedi meg, hogy frufrut viseljen és mezítláb csatangoljon, hanem olyannyira szabadjára engedi a kislányt, hogy az életveszélyes kalandba keveredik. "Kajlalábú" Dean Priest menti meg az életét, akiben tüstént rokonlélekre talál és szoros barátság alakul ki közöttük. Emily legkedvesebb időtöltése az írás. Egy táj, egy esemény, egy ötlet, legyen az szép vagy csúnya, addig nem hagyja nyugodni, amíg "ki nem írja" magából. Megigézik őt és óhatatlanul tollhegyére kívánkoznak az élet komédiái és tragédiái, a valóság függönye mögött rejtőzködő álomvilág

Szabó Magda - Mondják meg Zsófikának
„Mit jelent az, ha egy gyerek nem stimmel? Hogy rossz?” Zsófika, a regény főszereplője nem tartozik az eminens tanulók közé, látszólag mindig bajt okoz, esetlenül csetlik-botlik a világban. Egyetlen ember volt, aki mindig megértette őt, az apja. „Élete utolsó percében is rá gondolt… miután rosszul lett, csak egyetlenegyszer szólalt meg már, azt mondta: „Mondják meg Zsófikának.” Valamit üzenni akart neki, de mit? Már nem tudta befejezni a mondatot.” Zsófika egyedül kell hogy megkeresse, „mit csináljon, ha stimmelni akar ”. És Zsófika nemhogy kitűnőre vizsgázik emberségből, helytállásból, de ösztönös gyermeki ráérzéssél „beleszól” a felnőttek életébe… És ami a legfontosabb, közben igazi társakra, barátokra lel a felnőttek között. <div class="grid-full mrg-bot-10"><p class="pad-top-10 pad-lft-20 pad-rgt-20" style="background-color:#3E3E3E; color: white;">Hopp, itt egy nyom: <span class="bold">T</span> - "(nw)Mi ez?":http://www.rukkola.hu/blog/bejegyzesek/389-nyomozz_velunk___konyveket_es_pontokat_szorunk_a_rukkolasok_koze</p></div>

André Dhotel - Ahová ​nem juthatunk el soha
Felejthetetlen ​emlék fákról, vízipókról, parti fövenyről, tengerről és kék égről, s ez az emlék erősebb az előkelő és gazdag környezetnél, amelyben Heléné él. Nevelőapja számára teljesen érthetetlen, miért szökik meg többször is a kislány, de az olvasó tudja, az emlék sarkallja, hogy megkeresse elveszett édesanyját és otthonát. Sok kaland, izgalmas viszontagság után, barátai segítségével ez végre sikerül is. A cselekményben gazdag, lírai hangvételű kis regény a "Pöttyös" sorozatban jelenik meg, Keserű Ilona művészi illusztrációival.

Johanna Spyri - Heidi
Az ​ifjúsági irodalomnak vannak nemzedékről nemzedékre olvasott, örökéletű művei. A múlt században élt svájci írónőnek, Johanna Spyrinek Heidije ilyen "örök" lányregény. Főhőse egy svájci kislány, aki a maga egyszerű jóságával, tiszta szívével nemcsak megállja a helyét árvaságában, hanem szeretetével és életörömével megváltoztatja maga körül az embereket. A napsütötte havasi legelők ragyogásában, ahol szegénységgel, betegséggel, magánnyal küszködő emberek viselik nehéz sorsukat, Heidi embersége, bizalma és hite megteremti az erény és jóindulat szép rendjét. AZ életszeretetnek és humanizmusnak ezt a kivételesen szép eposzát ma sem lehet meghatódás nélkül olvasni.

Erich Kästner - A ​két Lotti
Melyik ​gyerek nem gondolt még arra, mennyire jó lenne egy ikertestvér, aki úgy hasonlítana rá, hogy még az édesanyjuk sem tudná megkülönböztetni őket? Nos, Kästner regényében két ilyen kislányról van szó. Ráadásul még nem is ismerik egymást, mert szüleik régóta elváltan élnek, s egyik az apjánál, másik az anyjánál nevelkedik. Az ikrek egy gyermeknyaralóban találkoznak, és rájönnek, hogy testvérek. Hasonlóságuk sok mulatságos bonyodalmat okoz, de a két kislány komolyabb dolgot tervez: ki akarják békíteni az elvált szülőket, s ezért szerepet cserélnek. Hogyan viselkedik mindegyik a megváltozott élethelyzetében, és miképp sikerül tervük végrehajtása - erről szól A két Lotti könnyes-vidám története.

Jean Webster - Erre ​csak Patty képes
A ​Nyakigláb apó és a Kedves Ellenségem! regények szerzője, Jean Webster ezúttal a XX. század eleji leánynevelő intézetek világába kalauzolja olvasóit. Patty, és barátnői, Conny és Priscilla, no meg a Szent Orsolya-intézet többi végzős növendéke vidám kalandokat, és torokszorító perceket élnek át az intézet szigorú, de szeretetteljes környezetében. Pattyt minden csínyre kapható, kalandvágyó természete számtalan kisebb-nagyobb kalamajkába sodorja, de talpraesettsége és jó szíve végűl mindig úrrá lesz még a legveszedelmesebbnek látszó helyzeteken is.