Fejtsünk ​szót!

Ismeretlen szerző - Régi ​szavak szótára
A ​társadalom, a technika fejlődésével, a mindennapi élet változásával bizonyos tevékenységek megszűnnek, egyes tárgyak használata háttérbe szorul vagy teljesen megszűnik. Így a hozzájuk tartozó szavak feledésbe merülnek, majd kiesnek a nyelvhasználatból. Ezért egy idő után a beszélők számára idegenül csengenek és teljesen ismeretlenné válnak. A Régi szavak szótára azokat a szavakat leltározza, melyek a magyar nyelv életében a korábbi évszázadokban többnyire széles körben használatosak voltak, de mára már ismeretlenül csengenek a magyar anyanyelvűek nagy többsége számára. A Régi szavak szótárának alcíme: Kihalt, elfeledett és kiveszőben lévő szavak, szóalakok és szójelentések magyarázata. A hosszú alcím arra utal, hogy a szó­tárba felvett és ott értelmezett, megmagyarázott szavak között vannak kihalt szavak (aszó 'kiszáradt völgy', apol 'csókol, becéz', rér 'sógor'); elfeledett szavak (csuszkondó 'korcsolya', istáp 'bot, támasz', verő 'kalapács') és kiveszőben lévő szavak (járgány, komorna, nyalka). A Régi szavak szótára címszavai formailag lehetnek: szavak (dangubál, nadály, pityke); szójelentések, azaz olyan szavak, melyeknek ma is van köznyelvi jelentésük, azonban a régi időkben volt a mai mellett mára már kihalt, régies jelentésük is (borda 'szövőszék eleme', koporsó 'sír, sírüreg'); szóalakok (tereh 'teher', gyió 'dió'; szarándok 'zarándok'). A szótár anyaga többéves és széles körű gyűjtőmunkával készült, amely során a szerkesztők több mint 200 szótárt, forráskiadványt dolgoztak fel. A Régi szavak szótára a magyar nyelvi ismeretterjesztés nemes hagyományait folytató, tudományos igénnyel összeállított szótár, amely a magyarul beszélők legszélesebb köre számára készült. A benne található szavaknak aljelentésekre bontva adja meg magyarázatát. A szótár címszavainak száma 19 250. A cím­szavaknak összesen 26 950 jelentését közli a gyűjtemény. A szerkesztők szándékai szerint hatékony segédeszköz régi nyelvünk mára már nem használatos szavainak megismeréséhez, ezzel segítséget nyújt írásbeli, irodalmi örökségünk megértéséhez. A Régi szavak szótára hozzájárul szavainkon keresztül korábbi évszázadok nehéz és küzdelmes, de bizonyára sokszor örömteli és boldog életének felidézéséhez. Kiss Gábor főszerkesztő a TINTA Könyvkiadó vezetője, A magyar nyelv kézikönyvei sorozat szerkesztője, a sikeres Magyar szókincstár főszerkesztője, az MTA Szótári Munkabizottságának tagja.

Badiny Jós Ferenc - Mahgar ​a magyar!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hoffmann István - Helynevek ​nyelvi elemzése
A ​helynevek a nyelv szókészletének fontos, a mindennapi kommunikációnak nélkülözhetetlen elemei: környezetünk lokális viszonyait elsősorban ezek segítségével ábrázoljuk. A mai, különösképpen pedig a régebbi helynevek emellett betekintést engednek egy-egy nyelv és az azt használó nép múltjába is. A helynévkincs rendkívül fontos forrása a magyarság történetének, főleg a honfoglalást követő évszázadokra vonatkozóan. Emiatt a magyarságtörténeti kutatások között mindig is kitüntetett szerepe volt a helynevek vizsgálatának. A helynevek eredetének magyarázata, a névetimológia a történeti nyelvtudománynak régóta meghatározó, nemzetközi színvonalú eredményeket felmutató területe. Az a felismerés, hogy valamely nyelv helynevei nem véletlenszerűen, egymástól függetlenül alakultak ki, hanem rendszert alkotnak, szintén fontos megállapítása a névkutatásnak, amelynek vizsgálatával a névtipológia foglalkozik. A „Helynevek nyelvi elemzése” több korábbi névrendszertani leírás szintetizálását igyekszik elvégezni az 1980-as, 1990-es évek onomasztikai kutatásainak, elsősorban az akkoriban használatos modellelméleteknek a fényében. Hoffmann István e munkájában egy olyan többszintű elemzési modellt kísérelt meg létrehozni, amely alkalmas a helynevek szemantikai, szintaktikai és morfológiai jellegzetességeinek a bemutatására, s mindezek mögé fölvázolhatóvá teszi az egyes névtípusok kialakulásához vezető történeti folyamatokat is. Az első kiadásban 1993-ban megjelent könyv eredményeit számos kutató használta föl és fejlesztette tovább, de a Hoffmann által kidolgozott elméleti keretet egyetemi, főiskolai hallgatók is sikerrel alkalmazták munkáikban, főleg diákköri és szakdolgozatokban. A „Helynevek nyelvi elemzése” olyan elemzési módszereket nyújt ma is érvényes módon, amelyek alkalmasak arra, hogy segítségükkel a milliós nagyságrendű magyar helynévkincsről vagy akár ennek egyes részleteiről fontos megállapításokat tegyünk. Hoffmann István 1953-ban született Pápán, 1977-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett magyar-orosz-finnugor szakos diplomát. Pályájának kezdetétől a debreceni egyetemen tanít. A nyelvtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, a Magyar Nyelvtudományi Tanszék vezetője, és irányítja a magyar nyelvészeti doktori programot is. Elsősorban helynévkutatással foglalkozik, az utóbbi időben egyre inkább történeti érdeklődéssel. Szerkesztője „A Magyar Névarchívum Kiadványai” című sorozatnak, amelyben a debreceni névkutató műhely munkái látnak napvilágot.

Wacha Imre - Nem ​csak szóból ért az ember
Beszédünket ​számtalan olyan jel kíséri, melyekkel – szándékosan vagy tudat alatt – üzenünk társainknak, hallgatóinknak. Ezt a szavak nélküli üzenetváltást idegen szóval nonverbális kommunikációnak nevezzük. Hallgatóságunk a „szavakon túli” jelzéseket is értelmezi, így ezekkel mondanivalónkat alátámaszthatjuk, megerősíthetjük. Előfordulhat azonban az ellenkezője is, amikor szavak nélküli üzenetünk ellentmond szavainknak, gyengíti azok hatását. Nem közömbös, hogy a mindennapi társalgásban, munkahelyi megnyilat­kozásainkban vagy ünnepi alkalmakkor hogyan élünk a nonverbális kommunikáció által nyújtott lehetőségekkel. Wacha Imre könyve közérthető módon ismerteti a „szavakon túli” kommunikáció számos eszközét. A könyv érdeme, hogy gyakorlati tanácsokat is ad, megtudjuk, hogy milyen módon használhatjuk ki ezeket a sokak számára rejtett eszközöket, azért, hogy üzenetünk hatékonyan célba érjen, azaz kommunikációnk gyors és sikeres legyen. A kötet jelentős része a szónok beszédét kísérő látvánnyal foglalkozik, többek között a külső megjelenéssel, a gesztusokkal, a mimikával és a mozgással. A gesztusok felismerésében és értelmezésében szemléltető ábrák nyújtanak segítséget. Emellett olvashatunk a hangzásról is: megtudhatjuk például, miképpen utalhat nevetésünk a lelkiállapotunkra. Wacha Imre évtizedes tapasztalatait összegzi ebben a kötetben, amely méltán tart számot a legszélesebb olvasóközönségre.

Adamik Béla - A ​latin nyelv története
A ​latin nyelv az európai kulturális örökség legmeghatározóbb része. Latin volt a középkori és koraújkori Európa legfontosabb közvetítő nyelve. A latin ábécé az egész világ kulturális arculatára nagy hatást gyakorolt, hiszen az európai nyelvek nagy részének lejegyzésére ezt az ábécét alkalmazták. A latin nyelvből születtek meg a román vagy újlatin nyelvek. Ezek a tények már önmagukban is mutatják, hogy milyen jelentőssé vált a Kr. e. 5. században még csak szűk területen, a nyelvnek is nevet adó Latiumban beszélt lingua Latina, a latin nyelv. E munkában a nyelvi változások tudományos igényű leírásán túlmenően az olvasó általánosabb kérdésekre is választ kaphat: Milyen módszerekkel közelíthető meg a nyelvi őstörténet ott, ahol nem állnak rendelkezésünkre írott források? Hogyan tárhatók fel a nyelvek közötti rokonsági viszonyok? Hogyan alakulhat ki az a latin ábécé, amelyet mi is használunk? Az F betűnek hogyan alakult ki az f hangértéke, s miért pont G-vel jelöljük a g hangot, milyen nyelvi változások és kulturális tényezők hozták létre a klasszikus latinnak nevezett nyelvváltozatot, amelyen Cicero, Caesar, Vergilius és társaik máig ható irodalmat hoztak létre? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre találhat választ az érdeklődő olvasó az első magyar nyelvű latin nyelvtörténetben.

Ismeretlen szerző - A ​sárkánykirály palotája
Japán, ​tibeti, mongol, vietnámi, koreai, ujgur és kínai meséket foglal magában a Népek Meséi sorozat újabb kötete. Különös világot tár fel ez a mesekincs. Kínában a vizek istene, a bőség és jólét atyja: a Sárkánykirály, aki elefántcsontból faragott, arannyal ékesített palotájában lakik a tengerek mélyén. Sok jótett fűződik nevéhez, sokkal több, mint például ahhoz az ember-császáréhoz, aki magas falat emeltetett az ellenség ellen, s az udvari tudósok tanácsaira hallgatva, élő embert temettetett el benne. Egy tibeti mese elmondja, hogyan hagyta el a vadlovat a hátasló, hogy az azúrkék Szkijben éljen az emberek között, akik minden élőlénynél bátrabbak és okosabbak. A mongol mesék ravasz fintorból a mesehősök ezerféle leleményességét ismerni meg, mellyel túljárnak a magusz, a mongolok démona eszén. Mintegy száz mesét talál a Sárkánykirály palotájában az olvasó, és a száz mese között alig akad a mi olvasóink számára ismert. Annál több az ódon ízű, keleti szemlélettel megalkotott mese. A magas szintű, művészi illusztráció Orosz János festőművész alkotása.

Angela Marcantonio - Az ​uráli nyelvcsalád
Marcantonio ​könyve igazolja azokat a magyar kutatókat, akik az elmúlt száz évben kételkedtek a magyar nyelv finnugor rokonságában. Ezek leginkább a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) berkein kívül működtek, az akadémiai nyelvészet nem tartotta fontosnak, figyelemre érdemesnek kutatásaikat, sőt a tudománytalanság bélyegét sütötte rájuk. Igaz, az elmúlt évszázad folyamán fantasztikus elméletek születtek műkedvelők tollából a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról, amelyek éppúgy, mint a magyar nyelv finnugor rokonsága, nincsenek kellő tudományossággal alátámasztva. De az MTA vezető nyelvészei hajlamosak elfelejteni, hogy ezek az ún. 'délibábos' elméletek azért láttak napvilágot, mert a hivatalos finnugor nyelvtudomány nem tudta meggyőzően megmagyarázni a magyar nyelv jelenségeit, illetve ahogy könyve végén Marcantonio is rámutat, döntő őstörténeti, régészeti, humángenetikai tényeket sem tudott bizonyítékul felmutatni. Korunk 'csodafegyvere', a humángenetikai kutatás sem igazolja az uráli, finnugor, ugor nyelvcsalád létezését. Marcantonio könyve magyar szempontból azért is fontos, mert leszámol az MTA-körökben gyakran hangoztatott előítélettel, hogy az uráli, finnugor, ugor nyelvrokonság-elméletet ellenző kutatók műkedvelők, és olyan politikai felfogásúak, hogy a magyar nyelv észak-európai és szibériai nyelvekkel való rokonságát épp darwinista alapon nem tudják elfogadni. Marcantonio tanulmányára ezeket az előítéleteket nem lehet ráfogni. A tudományos alapokon kutató professzor magasan képzett szakember, aki alaposan tanulmányozta az ún. uráli nyelveket, kitűnően ismeri a finn és a magyar nyelvet is. Könyve a tárgyilagos, tudományos igazságok jegyében készült. Emiatt ezt a könyvet nem lehet elhallgatni vagy lekezelni. Marcantonio állításaival vitába kell szállni, hiszen ha ezt nem teszik, akkor éppen azon állításait igazolnák, hogy az uráli, finnugor, ugor nyelvrokonság tévhitekre épül, s e rokonság hangoztatói tévhitek sorozatát megdönthetetlen, tudományos igazságként azaz dogmaként kezelik.

Ismeretlen szerző - Magyar ​nyelv és irodalom
A ​kiadvány tartalmából: - A nyelv alapjai - A magyar nyelv története - A mai magyar nyelv rendszere - A nyelvhasználat kérdései - A nyelvi műalkotás - Irodalmunk kezdetei - Három évszázad irodalma - Felvilágosodás, romantika, realizmus - Századvég és megújulás - A két világháború között - Irodalmunk a második világháború után - Az ezredvég irodalma - Nyelv, irodalom, kommunikáció

Hoppál Mihály - Szemadám György - Nagy András - Jankovics Marcell - Jelképtár
"Alapvető ​kézikönyv megírására vállalkozott a négy szerző: mintegy félezer címszó segítségével kalauzolják végig az olvasót - támaszkodva az összehasonlító mitológia, a néprajz, a vallástörténet és a szimbólumkutatás legfrissebb eredményeire - jel- és képvilágunk sokszor áthatolhatatlan erdejében. A lexikon közel ötszáz szócikke felöleli a legelemibb ábrázolások, a primitív kultúrák, a népművészet képnyelvét, és eligazít a nagy civilizációk művészeti, vallásos és tudományos kultúrájának - mára sokszor megfejtendő talánnyá vált - jelkészletében. A szerzők - és ez egy úttörő jellegű hazai kézikönyv esetében több mint indokolt - külön is gondot fordítottak a magyarság szellemi hagyományának, jelképi örökségének bemutatására és feltárására. Ízelítőül néhány a címszavakból: ÁG, ALKÍMIA, APA, ARC, ASZTROLÓGIA, BÉKA, BOR, CÉGÉR, CÍMER, CSILLAG, DICSFÉNY, DISZNÓ, EMBER, FA, FÁTYOL, FENÉKBÉLYEG, GÓLYA, HALÁL, KENTAUR, KERESZT, ÖRDÖG, RAGADOZÓ MADARAK, RÓKA, ROVÁSÍRÁS, SÁRKÁNY, SZABADKŐMŰVES SZIMBÓLUMOK, SZAMÁR, SZÁMOK, TEMPLOM, VILLÁM, VIRÁGOK, ZÁSZLÓ. A lexikont a szócikkek világos utalásrendszere és gazdag irodalomjegyzék teszi mindenki számára könnyen forgatható kézikönyvvé, szemléletességét pedig csaknem ezer kísérő ábra biztosítja."

Ismeretlen szerző - Magyar ​nyelvtörténet
A ​nyelvtörténeti kutatások új eredményeiről számos terjedelmes összefoglaló munka látott napvilágot a közelmúltban, ám egyetemi tankönyv 1967 óta nem jelent meg. Új tankönyvünk nemcsak a magyar nyelvtörténet újdonságait közvetíti, hanem azokat a nyelvtörténeti korszakok, a nyelvállapotok egymásutánjában tárgyalja. A könyv anyaga az új magyarázatok érvelő bemutatására épül, de nem bonyolódik bele a tudománytörténeti előzmények részletes kommentálásába. A fő fejezeteket kisebb-nagyobb munkát igénylő feladatok egészítik ki. A szerkesztők az egyes fejezetekhez a témába vágó legfontosabb olvasmányokat felsoroló bibliográfiát is csatoltak.

Ismeretlen szerző - Zöldmezőszárnya
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Slíz Mariann - Személynevek ​a középkori Magyarországon
A ​kötet rövid bevezetőt nyújt a magyar középkor névadási szokásairól. Ismerteti a pogány és a keresztény névadás szabályait, szokásait, divatjait, valamint az egyes társadalmi rétegek eltérő névadási jellegzetességeit, kitér továbbá a vezetéknevek kialakulásának mikéntjére éppúgy, mint a névadással kapcsolatos különféle hiedelmekre.

Bernard Comrie - Stephen Matthews - Maria Polinsky - A ​nyelvek világatlasza
A ​nyelvek eredetének kutatását sokkal inkább találgatások, mint tudományos tények fémjelzik. A nyelvészeti és régészeti bizonyítékok azonban ennek ellenére egyre több támpontot adnak a kezünkbe. A nyelvek világatlasza javított és átdolgozott kiadása közérthető módon vezeti be az átlagolvasót a nyelvészet és a nyelvek világába. A világ nagy földrajzi térségeinek ismert nyelvcsaládjait számba véve könyvünk feltárja és magyarázatokkal látja el az izgalmas és esetenként egyedülálló nyelvtani és szókincsbeli jelenségeket. A régészeti, történelmi, kulturális és szociopolitikai háttér szintén vizsgálat tárgyát képezi, amennyiben hatással volt egy adott nyelvcsalád fejlődésére, elterjedésére vagy éppen hanyatlására. Több mint 30 színes történelmi és jelenkori térkép szemlélteti a nyelvek földrajzi elterjedését. Az általános érdeklődésre számot tartó ismertetőket külön kiemelve találja meg az olvasó a főszöveg mellett. A világ ismert írásrendszereit szintén részletesen mutatjuk be. Végül a kihalófélben lévő nyelvek problémája is szóba kerül, amelyekkel együtt sok esetben egy ősi kultúra és életmód is eltűnik.

Róna-Tas András - A ​nyelvrokonság
Általános ​emberi tapasztalat, hogy a rokonok hasonlítanak egymásra. Ebből sokan azt a téves következtetést vonták le, hogy a nyelvek rokonsága esetében is a "hasonlóság" a mérvadó. A tévedés olyan elemi erejű, hogy a mai napig nem sikerült kigyomlálni az emberi gondolkodásból. Születnek most is dilettáns, fél- és áltudományos munkák, melyek a nyelvek rokonságát a nyelvekben levő hasonlóságok segítségével akarják bizonyítani. Sőt, mintha az utóbbi időben még szaporodnának is az ilyen művek. Gondoljunk a sumer - magyar rokonság körül fellángolt vitákra! Ezért is szükséges egyszer megvizsgálni a nyelvrokonság kérdését, milyen is a természete, milyen eszközökkel találhatunk rá, mivel bizonyíthatjuk, kik is hát a mi nyelvrokonaink?

Ismeretlen szerző - A ​magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-III.
Az ​első nagyszabású és a magyar szókincs egészére kiterjedő etimológiai szótár mintegy 12 000 szócikkben, több mint 60 000 szó történetéről és eredetéről nyújt tájékoztatást. Címszóanyaga felöleli a mai magyar irodalmi és köznyelv szókészletén kívül a régi nyelv és a nyelvjárások fontosabb szavait is. A szócikkek első része a címszó alakváltozatait és jelentéseit mutatja be, második része pedig a címszó eredetét tárgyalja, felvázolva az alaki és jelentéstani fejlődés menetét is. Különös figyelmet fordít a szótár a művelődés- és tárgytörténeti mozzanatokra, a nyelv és a társadalom, a nyelv és az élet kapcsolataira, minthogy ezek éppen a szókincsben tükröződnek a legjobban. A szócikkeket a felhasznált etimológiai irodalom bibliográfiai adatai zárják le. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára nemcsak a nyelvész szakemberek számára nélkülözhetetlen, hanem mindazoknak, akiket érdekel szavaink eredete, nyelvünk múltja, s korszerű kézikönyv hiányában eddig nem tudtak gyorsan és megfelelően tájékozódni.

Zsirai Miklós - Finnugor ​rokonságunk
E ​mű első kiadása 1937-ben látott napvilágot, s rögtön nagy sikert aratott mind a szakemberek, mind a művelt nagyközönség körében. Ez nem volt véletlen, hiszen Zsirai Miklós munkája máig is páratlanul teljes összefoglalása mindazon ismereteknek, amelyek finnugor nyelvrokonaink nyelvéről, lélekszámáról, történelméről, életmódjáról, irodalmáról, művészetéről, népszokásairól egyáltalán tudhatók. A kötetet sok-sok szemléletes rajz, valamint 206 egyedülállónak mondható fénykép gazdagítja. Ez utóbbiak bemutatják nyelvrokonaink (nemcsak a finnek és észtek, hanem az Oroszország területén élő kisebb finnugor népek: vogulok, osztjákok, mordvinok, cseremiszek, zürjének stb.) népviseletét, lakhelyét, használati tárgyait, mindennapi életét. A három nagyméretű térképmelléklet pedig e népek földrajzi elhelyezkedéséről és ennek változásairól tudósít. Zsirai Miklós könyve rendkívüli értékű tudományos munka, de a szerző - miként az igazán nagy tudósok - mindig egyszerűen, színesen fogalmaz, s így a FINNUGOR ROKONSÁGUNK nemcsak a finnugorság példa nélkülien gazdag enciklopédiája, hanem az első oldaltól az utolsóig lebilincselő olvasmány is. A kötetet terjedelmes Függelék zárja, amely a mű szerkezetét követve összegzi a finnugor népekről 1937 óta összegyűlt újabb ismereteket, s így az olvasó naprakész tájékoztatást kap nyelvrokonainkról az őstörténettől kezdve napjainkig.

Hajdu Péter - Uráli ​népek
A ​mai finnugor és szamojéd népek germán, szláv, román és török népek közé ékelődve, szétszórtan élnek Európa közepén és keleti tájain, illetve Északnyugat-Szibériában. Az összefoglalóan urálinak nevezett nyelvcsaládnak szám szerint és kulturális teljesítményei alapján is legismertebb tagja a magyaron kívül a finn és az észt. E népek származásáról, történeti szerepéről, régi és mai kultúrájáról legközelebbi szomszédaik is meglehetősen tájékozatlanok, a távolabb élő, kisebb finnugor és szamojéd népekről pedig még a velük rokon finneknek és nekünk, magyaroknak sincsenek kellően megalapozott ismereteink. Az informálódás hiánya nyilván arra vezethető vissza, hogy a szélesebb közönségnek szánt összefoglaló tájékoztatás még nem született meg. Könyvünk ezt a mulasztást kívánja részben pótolni, az információ-átadás eszköze kíván lenni. Kötetünk célja az, hogy dokumentációs anyaggal illusztrált, tömör, modern, világos és tárgyilagos áttekintést adjon az uráli népek történetének alapvető problémáiról, művelődésük néhány jellegzetes megnyilvánulási formájáról. A kötetben szereplő tanulmányok szerzői ismert magyar és finn tudósok, akik több éves kutatómunkájuk eredményeit összegzik ezekben az írásokban, megismertetve az olvasót az uráli népek anyagi és szellemi kultúrájával, népművészetével, hiedelemvilágával, antropológiájával, a nyelvészet és régészet legújabb eredményeivel. A kötetet gazdag fotó- és ábraanyag illusztrálja.

Tegyey Imre - Vekerdy József - A ​latin nyelv története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Makkay János - Az ​indoeurópai népek őstörténete
˝Az ​indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozó, ma is beszélt önálló nyelvek száma meghaladja az ötvenet. Ma Földünk túlnyomó részén ezeket használják. A kérdés magától adódik: honnan származnak az indoeurópai nyelveket beszélő népek, volt-e közös őshazájuk, ha igen, hol és mikor érhető el biztos történeti nyomuk. Makkay János munkája az indoeurópai eredet, művelődéstörténet, módszertan, nyelvészet eddigi tudományos eredményeinek pontos és teljes összefoglalása, egyéni rendszerezése. Az indoeurópai népek őstörténete bizonyos pontokon összekapcsolódik a finnugor népekével, hiszen a két nyelvcsalád népei sok évezreden át szomszédok voltak Skandinávia és az Urál között, és azok ma is, kelet és nyugat között. Az olvasó az európai őstörténeti kutatás kézikönyvét tartja a kezében, amely Európához tartozásunk fontos szálaival ismertet meg.

Ismeretlen szerző - A ​kék szarvas
A ​keleti szőnyegek pompás színeit, mesebeli álomvilágát eleveníti fel a Népek Meséi sorozat közel-keleti kötete. A felnőttek gyermekkorukra találnak majd s a gyermekek ismerősen csengő új mesékre ez Ezeregyéjszaka, Ezeregynap, a Boszporuszi tündérvilág csodái között, dzsinnek, ifritek pattannak elő palackból, hogy gazdájuk kívánságát teljesítsék, perzsa mesehősök repülnek csodatevő szőnyegen, ezer gombbal működős ébenfa paripán soha nem látott szépségű tájak felett. S egészen új mesevilágra talál az olvasó a héber mesékben, melyeket mély életbölcselet, meleg érzelmek, nagy szenvedélyek hatnak át. Az olvasó új mesefigurákkal ismerkedik: a bölcs Salamon királlyal, a démoni Asmodájjal és Leviátlánnal, aki igazságot tesz az emberek és a tenger halai között. A perzsa, arab, török, héber meséket kiváló műfordítók tolmácsolják gyermekeinknek, és a kötet értékét emelik Bálint Endre, az Európa-hírű magyar festő és grafikus költőien szép, magával ragadó, illusztrációi.