Ködös ​kikötő

Georges Simenon - Maigret ​aggályai
Meggyőződésem, ​hogy a feleségem egy ideje, legalább öt-hat hónapja meg akar ölni engem. Hát ezért akartam személyesen találkozni önnel, főfelügyelő úr. Formális bizonyítékom nincs, különben azzal kezdtem volna. De kész vagyok ön elé tárni a birtokomban lévő bűnjeleket. Két fajta van. Először a lelkiek, amelyeket a legnehezebb bemutatni, mert mint nyilván ön is tudja, ezek kis semmiségek, és önmagukban nincs súlyuk, de ha fölhalmozódnak, végül értelmet nyernek.Tárgyi bűnjel is van, elhoztam, ez a legzavarbaejtőbb...\'

Georges Simenon - Maigret ​és a hajnali vendég
- ​Rendes kislány volt, bizonyára a szüleivel élt... Hanem egyszer csak Georges Bompard belépett az életébe. Udvarolt magának, maga nekiajándékozta az ártatlanságát, ő pedig végképp a bűvkörébe vonta. Céline elfordította az arcát, mert rájött, a felügyelő csak azért beszél, hogy lássa, miként reagál rá. - Ponyvaregényt ír? - csúfolódott, de a hangja nem volt olyan közönséges, mint szerette volna. - Ez tényleg olyasmi: a csábítás után jön a hűtlen elhagyás. - Aha. Szóval Georges közli velem, hogy elválnak útjaink, mire én megölöm, elrejtem a kést... Tényleg! Vajon hova rejthettem a kést? - Bocsánat! Honnan tudja, hogy késsel ölték meg?

Georges Simenon - Maigret ​és az idős hölgy
Maigret ​maga mögött hagyja Párizst, Madame Maigre-t, Quai des Orfévres-t, a felügyelőit, és vidékre utazik, egy Le Havre közeli halászfaluba, hogy kiderítse, vajon idős úrnője helyett miért is kellett meghalnia egy kíváncsi kis cselédlánynak, aki mosogatás közben filozófiai problémákon rágódott, orvosi könyveket bogarászott és a légynek sem ártott. Tengerparti séták közben, állandó calvadosmámorban, a gazdagok és szegények világában azon töpreng, vajon kinek állhatott érdekében, hogy megkíséreljen meggyilkolni egy szeretetre méltó, habókos öregasszonyt. Modellszépségű, férfifaló lányának, Arlette-nek? Vagy mostohafiainak: a képviselő Charles-nak, akiről azt gondolták, soha nem viszi majd semmire, esetleg öccsének, a windsori herceget utánzó, elszegényedett világfinak? Zsebre vágott kézzel, pipáját szívogatva bolyong a kis halászfalu kacskaringós utcáin, oldalán hol Casting felügyelővel, hol a tűsarkain tipegő Arlette-tel, és keresi a kiutat a hazugságok és rejtélyek labirintusából.

Georges Simenon - Maigret ​és a miniszter
Maigret ​egy este arra ér haza, hogy telefonon kereste őt a közmunkaügyi miniszter. Nem hivatalosan, hanem magánemberként. A főfelügyelő még aznap el is megy hozzá, és részletesen értesül a clairfond-i katasztrófáról. A clairfond-i szanatórium a negatív szakvélemény ellenére épült meg, omlatag alapra, s nem sokkal az átadás után egy esőzés következtében összedőlt. Százhuszonnyolc gyermeket temetett maga alá. Az ügyben vizsgálat indul, de a szakvélemény, az úgynevezett Calame-jelentés illetéktelen kezekbe kerül, akik azt zsarolásra igyekeznek felhasználni. A közmunkaügyi miniszter, aki vétlen az ügyben, csapdában érzi magát, és Maigret-től kér segítséget. A főfelügyelő már az első percben különös rokonszenvet érez a miniszter iránt, akivel sok a közös vonásuk, s noha irtózik a politikától, mindent elkövet az ügy felderítése érdekében. Az már nem rajta múlik, hogy a tettest ugyan elkapják, de az igazi tettes, a dörzsölt politikus továbbra is szabadlábon marad.

Georges Simenon - Maigret ​és a fantom
Maigret ​fáradt és kialvatlan. Épp hogy lezár egy ékszerlopási ügyet, amikor megtudja, hogy hasba lőtték kollégáját, Lognont, a balszerencsés XVIII. kerületi nyomozót, akivel gyakran dolgozott együtt, és akit igencsak megkedvelt. Rejtély, hogy Lognon mit keresett szolgálaton kívül az avenue Junot-n, és miért hagyta ott ujjlenyomatát egy szépségszalonban dolgozó kisasszony nappalijában. Légyotton volt, vagy önként túlórázott, mert szagot fogott, és be akarta bizonyítani, méltó arra, hogy a Quai des Orfévres-en dolgozzon? A főfelügyelő tűnődik, grogot iszik, házmesterlakásban és luxusvillában kérdezősködik, és érdeklődéssel hallgatja Chinquier nyomozó beszámolóját egy vén embergyűlölőről, aki bár Párizs szívében, a Montmartre-on él, teljesen visszavonult a világtól, és minden idejét a szemben lakók megfigyelésével tölti. Maigret rájön, hogy semmit sem tud a gyűjtők és műkereskedők világáról. Bosszús, mert nem érti a hollandok lelkületét, de boldog, mert életében először egy nyomozás kellős közepén elviheti Madame Maigret-t majonézes homárt enni.

Georges Simenon - Maigret ​dühbe gurul
Olykor-olykor ​a Quai des Orfèvres-en is megesik, hogy néhány napig nyugalom van, és Maigret főfelügyelő szusszanhat egy csöppet. Egy ilyen napon, ebédidőben, komótosan átsétál a Dauphine sörözőbe, hagyja, hogy elbolondítsa kedvenc aperitifjének ánizsos íze és a párizsi kisvendéglő jellegzetes szaga. Épp a menüt tanulmányozza a palatáblán, amikor ráköszön Lucas, és Maigret szinte észrevétlenül nyakig merül egy alvilági históriában. Mióta a gyilkossági csoportot vezeti, ritkán foglalkozik a montmartre-i mulatók világával, melyet egykor olyan jól ismert. Most sok év után újra a Pigalle környékét rója. Miközben azon morfondíroz, kinek állt érdekében megfojtani Émile-t, a tisztességes lokáltulajdonost és jóravaló családapát, Maigret-t újra átjárja a lokálok hangulata, és betekintést nyer egy Párizsban élő olasz család nőtagjainak mindennapjaiba. Lassan halad a nyomozással, csak gyűlnek a megválaszolatlan kérdések. Sejti, hogy valaki a bolondját járatja vele. És ettől dühbe gurul.

Georges Simenon - Liberty ​bár / Maigret csalódik
Közhelynek ​számít, hogy a legendás Maigret alakjában Simenon magát mintázta meg: elég ránézni a fényképére, hogy felismerjük benne a bölcs, megértő felügyelőt, s az elmaradhatatlan pipa sem hiányzik soha a szájából. A Liberty bár című regényének külön érdekessége, hogy itt az áldozat figurájában is megjelenik; William Brown - akárcsak a nagy nőfaló Simenon - gyakorlatilag bigámiában él két asszonnyal, s közben időről időre kiruccan a környék nyilvánosházaiba, mígnem egy nap... Maigret felügyelő érthető rokonszenvvel viseltetik a megboldogult iránt. A másik regényben is önnön alteregójával kerül szembe, aki ezúttal egy világhírű, szuperintelligens, de hideg, a nőket élvezeti tárgyakként kezelő sebészprofesszor. Ám a felügyelő kezdeti rokonszenve most valami egész másba csap át.

Georges Simenon - Maigret ​és a csökönyös leányzó
A ​huszonnégy éves cselédlány, Félicie gazdáját lelövik, és Maigret számára hamar világossá válik, hogy a lány, aki mellesleg az áldozat általános örököse, mindent tud a gyilkosról meg a bűntényről (vagy legalábbis azt hiszi), de önszántából semmit sem fog elárulni. Miközben zajlik a rendőri segédhadakat mozgató nyomozás Párizsban és a tetthelyen, egy kis faluban, Maigret megszereti fő ellenfelét, a halálosan idegesítő, csúnyácska, pipiske, önveszélyesen kóros hazudozó leányzót, Félicie-t.

Georges Simenon - Maigret ​az iskolában
Maigret ​egy langyos tavaszi délelőttön, pipával a szájában, kis félmosollyal hallgatja egy vidéki tanító elbeszélését arról, hogy Saint-André-sur-Mer lakosai azzal vádolják, hogy meggyilkolta a hajdani postáskisasszonyt, és közben egy másik falura gondol, gyermekkora színterére, ahol hasonló drámák zajlottak le a postáskisasszony, a tanító és a mezőőr között. Hirtelen eszébe jut a fourras-i strand, a kagyló és a fehérbor illata, és minthogy már több mint tíz hónapja nem volt szabadságon, úgy dönt, enged a szerencsétlen tanító rimánkodásának, és odautazik a tengerparti kis faluba. Nem nyomozni, csak egy kicsit "körülnézni" . A kövér fogadós, az alkoholista polgármester- helyettes, a félkarú postás, a megszürkült tanító-feleség, a balszerencsés hentes és a gyerekek idegengyűlölettel átitatott szavai között nem könnyű eligazodnia. Kinek higgyen? A szülőknek vagy a gyerekeiknek?

Georges Simenon - A ​londoni férfi / Maigret és a borkereskedő
Éjszaka ​a dieppe-i kikötőben egy hórihorgas alak egyetlen ökölcsapással leterít és a vízbe dob egy férfit, bőrönddel a kezében Maloin, az éjszakás váltóőr, aki véletlenül szemtanúja lesz az esetnek, kihalássza a bőröndöt, és ezzel elkezdődik pokoljárása. Egyetlen nyugodt perce sincs, érzi, hogy tennie kellene valamit, de képtelen eldönteni, hogy a becsületesség útján maradjon-e, vagy engedjen a bőröndben lapuló bankjegyek csábításának. S amikor végre cselekvésre szánja magát, végzetes dolog történik. Maigret főfelügyelő segítségét ismét egy gyilkosság ügyében kérik, ezúttal Chabut úr, egy gazdag borkereskedő az áldozat. Maigret mindenekelőtt Chabut-t szeretné megismerni, úgy véli, akkor a gyilkosáról is sokkal többet tudna. Csakhogy Chabut-t sokan gyűlölték, elsősorban üzleti vetélytársak, elcsábított és könyörtelenül félredobott nők kerülhetnek gyanúba. Maigret azért más irányban is nyomozni kezd...

Georges Simenon - Maigret ​karácsonya / Hét kis kereszt
Amikor ​1930-ban Georges Simenon (1903-1989) megírta első Maigret-történetét, aligha sejtette, hogy személyében a bűnügyi regény halhatatlan alakját teremti meg, aki a bűntények felderítése során a maga logikus észjárásával, emberismeretével még a legkisebb, látszólag jelentéktelen mozzanatokból is képes lényegi következtetések levonására. A kötetben olvasható két bűnügyi történet mindmáig nem jelent meg magyar fordításban, jóllehet ezekből sem hiányzik Simenon nyugodt, ám mégis drámai cselekménybonyolítása, kíméletlen logikája.

Georges Simenon - Maigret ​szórakozik
Kötetünk ​két Maigret-történetet tartalmaz. Maigret szórakozik Maigret ezúttal a meleg, de kedélyes nyári Párizsban tölti szabadságát. Alig egy-két nap múlva azonban egy újsághír dúlja fel nyugalmát: egy divatos orvos feleségét holtan találták a szekrényben. Maigret-ben nyomban felébred a kopóösztön, lelke a kötelességszerű pihenés és élvezetes munka közt hányódik, míg végül az élvezetet választja: titokban magánnyomozásba kezd. Vajon sikerül-e megőriznie inkognitóját? Maigret-t meglopják Egy zsebtolvanak az a látszólag képtelen ötlete támad, hogy épp a jól ismert Maigret felügyelő zsebéből vegye ki a pénzt és az igazolványokat az autóbuszon. Az ügyetlen tolvaj azonban hamarosan maga jelentkezik, és elvezeti Maigret-t egy különös, szövevényes bohém világba, de legelőször egy ajtóhoz, amely egy szép, fiatal nő zöld legyekkel borított hullájára nyílik...

Georges Simenon - Maigret ​és a kicsi Albert
Maigret ​felügyelő az irodájában pipázgat, amikor váratlanul megcsörren a telefon. Egy titokzatos ismeretlen van a vonal másik végén, aki páni félelemmel hadarja, hogy követik és meg akarják ölni. Megnevez egy kávéházat, ahol a felügyelő megtalálja őt. Mire azonban Maigret odaér, már hűlt helye. Az eset többször megismétlődik, míg végül egyszer megszűnnek a telefonhívások, viszont találnak egy holttestet a Concorde téren. Azonos-e az áldozat a telefonálóval? Miért telefonálgatott az ismeretlen? Ki áll a brutális gyilkosságok hátterében? Mindez kiderül a nemrég elhunyt, világhírű belga író izgalmas könyvéből.

Arthur Hailey - Autóváros
A _Repülőtér_, ​a _Hotel_, a _Bankemberek_ világhírű szerzője ezúttal az amerikai autóipar központjába kalauzolja az olvasóit. A titokzatos legendákkal övezett Detroit pazar villanegyedeiben és lerobbant belvárosában az autó körül forog az emberek élete. Miközben a nagy konszernek igazgatótanácsai a város jövőjét is meghatározó javaslatokon vitatkoznak, a hét lakat alatt őrzött stúdiókban a jövő autójának tervei készülnek, a szerelőcsarnokokban sorra gördülnek le a szalagról a kocsik, a belvárosban végső hatalmi ütközetét vívja a maffia. Amerikai kritikusai szerint a "legjobb Hailey-hagyományok szellemében készült regény" lebilincselően izgalmas olvasmány, olyan könyv, melynek minden lapján történik valami. Siker és bukás, szerelem és kiábrándulás, családi idill és összeomlás, brutális gyilkosság és tragikus baleset.

Georges Simenon - Maigret ​és a becsületes emberek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Georges Simenon - Maigret ​utazása
"Genévier ​kisasszony fogta a grófnő pulzusát, és megemelte a felső szemhéját. - Hány tablettát nyelt le? Kislányos hang válaszolt: - Nem tudom... Nem tudom már... Ne hagyjon meghalni... Fönt a 347-es fürdőszobájának a küszöbén az igazgató nem merte már nézni az ezredes elhízott testét, amely furcsán feküdt a kádban, a fej a víz alatt volt, csak a has emelkedett ki." A fenti gyászos események az elegáns V. György Hotelben történtek, s Maigret felügyelő ezúttal az arisztokrácia körében kezd nyomozásba, hogy megtudja, ki ölte meg Ward ezredest, halálának van-e köze Paverini grófnő zűrös magánéletéhez és öngyilkosságához. Maigret zseniális módszereiben ezúttal sem kell csalódnunk.

Sébastien Japrisot - Gyilkosok ​kupéja
A ​marseille-i expressz befut Párizsba: a kalauz az egyik üres kupéban fiatal nő holttestére bukkan. A rendőrség kéri a kupé többi utasát, jelentkezzék kihallgatásra. A beidézett tanúknak azonban csak a fele jelenik meg, a többi eltűnik az élők sorából. A rendőrség tehetetlen, a nyomozás megakad. Kinek állhatott érdekében, hogy megölje a vagyontalan kis ügynöknőt és a tanúkat? A jelek igazi profi munkára vallanak, a bűntény megfejthetetlen, "tökéletes" - vagy majdnem az...

Georges Simenon - Maigret ​és a hazudós szeretők
Mindenki ​hazudik. Maigret úgy nyomoz, ahogy szokott. Lassan, szinte lustán, ösztöneire hagyatkozva. Mi van a bűntett hátterében? Szerelem? Féltékenység? Szerencsejáték? Pénz? A hazugságháló itt is, ott is felfeslik. A megoldás már-már szomorú...

Georges Simenon - Maigret ​és a titokzatos lány
"Simenonnál ​nincs könnyes érzelmesség. A párizsi utcák világának, zugboltjainak és kocsmáinak szinte a ragacsát érzékeljük! Bűnök, végzetosztón. S ami Simenonnak külön érdeme a Maigret-könyvek lapjain: érzékeljük "azt" a hosszúkás bárhelyiséget, a fáradt szagú pultot, a silány italválasztékot, az álizgalmas díszleteket... vagy amikor a főfelügyelő maga ül be a Dauphinba, olyan habja van a sörnek, olyan illata a kajának, hogy csak na. És ahogy felhozat egy csomó szendvicset - és sört - hosszúnak ígérkező kihallgatásokhoz! És... és... és...Nem lehet ennek a Maigret-világnak a végére érni-járni." Tandori Dezső A hátsó montmartre-i utcák egyikén egy fiatal lány holttestére bukkannak. A nyomok a múltba vezetnek...

Georges Simenon - Maigret ​kudarcot vall
Párizsban ​hetek óta esik az eső. A Quai des Orfevres-ben egész nap ég a villany, a külvárosiak csónakkal közlekednek a folyókká vált utcákon. Maigret nyűgös, gondterhelt, a felügyelők influenzásak, az ügyek lassan haladnak. Mindeközben egy angol hölgynek nyoma vész, Maigret még a Yard segítségével sem tudja megtalálni. Ráadásul felkeresi őt irodájában egy volt általános iskolai osztálytársa, a „henteskirály”, hogy rendőrségi védelmet kérjen, mert attól tart, hogy az életére törnek. Maigret nem nagyon hisz neki, rossz emlékeket idéz fel benne, szeretne tőle mihamarabb szabadulni. Erre nem is kell sokat várnia, mert a hentest másnap holtan találják. Maigret némi elégtétellel szemléli, hogy mindenki örül a halálának, de az ő dolga kideríteni, vajon ki a legboldogabb, ki az egyetlen, aki hasznot húzott a hústorony halálából. A főfelügyelő a lelkiismeretével viaskodik. Sokáig húzza a kihallgatásokat, közben elkerüli a figyelmét egy apró részlet, és szem elől téveszti a gyilkost.