|
A múltat megismerni és birtokba venni alapvető emberi igény. A középkorban sem volt ez másként. Ám akkor – főleg az első időkben – a történelem jórészt szóban hagyományozódott. Amit ebből később írásba foglaltak, megmenekült az enyészettől, a többi viszont örökre elsüllyedt. Lassan írásba is kezdték foglalni a megtörtént eseményeket, de az igazság megörökítésének különben sem erős szándékát számos mozzanat gyengítette: a természetes feledés, valamint annak korai felismerése, hogy a történetírás ideológiai fegyver is lehet. A múltról való véleményalkotás azonban nem csupán társadalmi-eszmei elvárásokhoz igazodott, hanem a krónikás felkészültsége, iskolázottsága, a korszellem is sokat nyomott a latban. A rendre változó tartalomhoz időről időre új műfajokat és formanyelvet kerestek. A történetírás a középkorban még nem volt tudományos tevékenység (bár egészen ritkán annak egyes elemei már felbukkannak), hanem irodalmi alkotó munka. A kötet első ízben tesz kísérletet arra, hogy a 9. századig visszakövethető szájhagyománytól 1526-ig kövesse nyomon a múlttal kapcsolatos magyarországi irodalmat. Részletesen szól az egyes művekről, a névtelenségbe burkolózó vagy már írói öntudattól fűtött szerzőkről, az egyre kiteljesedő műfaji sokszínűségről. A középkori magyarországi történetírás monografikus igényű bemutatása a magyar művelődéstörténet egy tanulságos fejezete.
Kapcsolódó könyvek
Kristó Gyula - Háborúk és hadviselés az Árpádok korában
Jelen munka a honfoglalástól az Árpád-ház kihalásáig terjedő időszak hadtörténetének monografikus feldolgozása. A kötet két nagy egységre oszlik. Az első rész egyesével sorra veszi a háborúkat, katonai eseményeket, részletesen szól a nevezetes csatákról, számos esetben képekkel közérthetőbbé téve azok lefolyását. A második rész a hadviselés emberi-társadalmi és technikai feltételeiről tájékoztat, vagyis a háborúk típusairól, a hadakozókról, a hadszervezetről, valamint – Kovács László tollából – a korabeli viseletről és fegyverekről; ez utóbbit számos grafika színesíti.
A kötetet áttanulmányozva az olvasó nem csupán a szorosan vett katonai-hadi vonatkozásokról kap plasztikus képet, hanem ismereteket szerezhet a 10-13. századi Európa és Magyarország politikai és diplomáciai kapcsolatairól, a társadalmi átrendeződésekről és a technikai újításokról éppúgy, mint a viselet divatjelenségeiről.
A könyv tudományos igénnyel készült, állításait széles körű forrásanyag és kiterjedt szakirodalom dokumentálja. Ugyanakkor közérthető előadásban, olvasmányos stílusban tárgyalja mondanivalóját. Ennélfogva egyszerre tarthat igényt a szűk szakmai körök és az érdeklődő nagyközönség figyelmére egyaránt.
Kristó Gyula - Makk Ferenc - Károly Róbert emlékezete
Károly Róbert, az első Anjou Magyarország trónján, 1288-ban született. A magyar-nápolyi kapcsolatoknak az a szála, amely elvezetett az Anjouk magyarországi királyságához, az 1260-as évek második felében vette kezdetét. IX. Lajos francia király öccse, Károly, Anjou és Provence franciaországi grófságok ura, jogilag 1265-ben, ténylegesen 1268-ban szerezte meg a hatalmat Dél-Itália felett a terület hűbérurának, a pápának a támogatásával. A nagyra törő terveket melengető Károly részéről indult ki a kezdeményezés, hogy kapcsolatokat építsen ki Magyarországgal. A Földközi-tenger keleti medencéje feletti uralom elérésének ábrándját kergető I. Károly úgy ítélte meg, hogy e célját magyar szövetségben érheti el. Magyarország ugyanis valóban fontos pozíciót töltött be abban a térségben, amelyre Károly szemet vetett. Egyrészt a a dalmát tengerpart birtoklása révén - tengeri ország volt, amelyet éppen Közép-Dalmácia birtoklásának kérdésében mély és régi ellentétek választottak el a Mediterraneum keleti felében nagy befolyással rendelkező Velencétől, másrészt déli területei ugródeszkául szolgálhattak a bizánci birodalom felé, amely a latin császárság 1261. évi összeomlása óta újra létezett, s amely Károly terjeszkedési terveinek célpontját képezte. Előbb maga kívánt házassági összeköttetést kiépíteni az Árpádokkal, feleségül kérve IV. Béla magyar király kolostorban élő Margit leányát, majd miután terve kútba esett, Béla fiával, a magyar trón várományosával, István ifjabb királlyal, a későbbi V. Istvánnal lépett szövetségre. Ennek értelmében a két dinasztia kettős köteléket létesített: Károly leányát, Izabellát István fia, a későbbi IV. László magyar király vette feleségül, míg István Mária nevű leánya Károly fiának, Károly salernói hercegnek lett a hitvese. Mária 1270 májusában érkezett Nápolyba. Házasságuk termékenynek bizonyult, tucatnyi gyermekük közül a legidősebb, Martell Károly 1272-ben született.
Hahner Péter - Újabb 100 történelmi tévhit
Ebben a kötetben, akárcsak a 2010-ben megjelent, 100 történelmi tévhit című könyvemben, olyan tényekre és értelmezésekre szeretném felhívni a figyelmet, amelyeket a történettudomány már régen megcáfolt, de ezek a cáfolatok mégsem terjedtek el szélesebb körben. Az egyszerűség kedvéért ezúttal is meglehetősen különböző megállapításokat foglaltam össze „tévhit” néven: akadnak itt téves adatok, felületes megállapítások, elavult kutatási eredmények, elsietett értelmezések, rosszindulatú híresztelések, megszépítő vagy befeketítő történelmi legendák, sőt, egyszerű pletykák is.
Kristó Gyula - Magyarország története 895-1301
A kötet nem csupán - címének megfelelően - Magyarország 895-1301 közti történetét tekinti át, hanem előzményként felvázolja a Kárpát-medence és a magyarság 895 előtti historiáját is. Ilyen módon a 14. Század elejéig összefoglaló képet ad a kárpát-medencei térségről, a magyarságról, illetve Magyarországról. A munka monografikus jellegű: egyaránt tárgyalja a gazdasági, a társadalmi, a politikai és a műveltségi viszonyokat. A magyarság korai történetének sorsfordító mozzanatai, eseményei között olvashatunk itt a nép eredetéről, a honfoglalásról, a kalandozásokról, az állam kialakulásáról, a trónharcokról és pártküzdelmekről, a tatárjárásról és a tartományuraságról. Megelevenednek a könyv lapjain azok az erőfeszítések, amelyek a fennmaradásért, a regionális hatalmi szerepkör elnyeréséért, a modernizáció meggyökereztetéséért, az Európa fejlettebb feléhez való illeszkedés megvalósításáért történtek. A nagy formátumú uralkodók (Szent István, Szent László, Kálmán, III. Béla, II. András, IV. Béla) mellett természetesen más királyokról is szó esik, ugyanakkor az egész társadalom (világiak és egyháziak) széles panorámáját kapjuk, bepillanthatunk a mindennapok életébe, kirajzolódnak az elit kultúra kontúrjai. A kötet használatát különféle mellékletek (térképek, bibliográfia, kutatástörténeti áttekintés, genealógiai összeállítás, időrendi táblázat) könnyítik meg.
Adolf Hitler - Harcom
A Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett.
Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.”
Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.
Ismeretlen szerző - Európa ezer éve: a középkor I-II.
A tankönyv a középkori Európa történetét nem az egyes országok történetének aggregátumaként kívánja bemutatni, hanem elsősorban azokra az átfogó meghatározottságokra és struktúrákra kíván rámutatni, amelyek Európa történetét egységbe fogták: a demográfia, a népvándorlás, a gazdaság, az egyházi szervezet, az egyházi és szerzetesi reformmozgalmak, a keresztes hadjáratok, az egyetemek, a reneszánsz és humanizmus megjelenése. Ezenkívül külön figyelemben részesíti a középkori Európa különböző történeti régióit s az azokban kialakuló sajátos fejlődési modelleket. A hiánypótló mű hét fejezetben tárgyalja a középkori Európa történetét, melyhez reprezentatív bibliográfiai tájékoztató, forráskiadvány- és szakirodalmi apparátus járul, továbbá egy körülbelül 200 tételből álló glosszárium, amely egy-egy bekezdésben, lexikon-szócikkszerű tömörséggel magyarázza a fontosabb történeti fogalmakat, szervezeteket, bemutatja a jelentős személyeket, forrásműveket. A könyvet táblázatok, térképek, uralkodólisták és genealógiák egészítik ki. A kötetet részletes történeti kronológia teszi teljessé.
Klaniczay Gábor - Az uralkodók szentsége a középkorban
A késő középkori uralkodó dinasztiák Európa-szerte előszeretettel használták fel hatalmuk legitimálására a szent királyok kultuszát. Az Árpád-ház különlegesen sok szenttel dicsekedhetett. A "hitvalló" király, Szent István, a szűz herceg típusát megtestesítő Imre, a lovag-szent László és a szent hercegnők Erzsébettel és Margittal kezdődő sora szemléletesen képviseli e kultuszforma különféle modelljeit. Klaniczay Gábor szintézisre törekvő könyve a magyarországi példából kiindulva az összehasonlító elemzés módszerével vizsgálja az európai szentkirály-kultuszokat és az uralkodói-dinasztikus szakralitás formaváltásait a X-XV. században.
J. Baines - J. Málek - Az ókori Egyiptom atlasza
Tudásunk legértékesebb forrásai az ókori Egyiptomról a hatalmas építészeti emlékek: a piramisok, templomok, sírok, szobrok és sztélék. Ezek tanulmányozása - történjék ez akár az ország különböző tájain, akár a múzeumok és gyűjtemények teremtette modern környezetben - jó alkalom a szakemberek és laikusok találkozására. Általában semmiféle szaktudás nem szükségeltetik ahhoz, hogy lenyűgözve álljunk a gízai Nagy Piramis nagyszerűsége és műszaki megoldásai előtt, hogy megcsodáljuk a Deir-el-Medine közelében található, a Ramesszida uralkodók idejéből való sírok falfestményeit, vagy megdöbbenjünk a Királyok Völgyében Tutanhamon sírjából előkerült - most a Kairói Múzeumban látható - tárgyak pompáján és sajátos ízlésvilágán. Ha többet tudunk e műalkotásokról, jobban élvezzük és becsüljük őket. Mindebből könnyen meghatározható e könyv szándéka. Mert a szerzők célja világos : módszeresen tekintik át az ókori Egyiptom legfontosabb emlékeit, mérik fel történelmi és kulturális súlyukat, mutatják be azt a mitológiát, e világi reményt és túlvilági hitet, amelynek a modern ember pszichéjét vizsgáló tudósok oly nagy jelentőséget tulajdonítanak. Nem ok nélkül, mert az egyiptomi kultúra gondolkodásunkat a hitnél sokkal mélyebben befolyásolta, létünkről, személyiségünkről alkotott elképzelésünket alakította. Az Egyiptom földrajzáról, történelméről, civilizációjáról és kultúrájáról írott könyvek egyik legjobbikát tartja kezében az olvasó. Néhány fejezet és egy-egy téma gazdagon illusztrált bemutatása az egyiptomi civilizáció hétköznapjainak megismertetését szolgálja.
F. Dózsa Katalin - Letűnt idők, eltűnt divatok 1867-1945
A Letűnt idők, eltűnt divatok című kötetben F. Dózsa Katalin művészettörténész 1867-től 1945-ig a férfi és a női viselet változásain kersztül mutatja be az illem, az erkölcs, az életmód, a szépségideál alakulását és ezek társadalmi hatását.
Marc Bloch - Gyógyító királyok
A Gyógyító királyok (1924) a modern francia történetírás egyik alapító atyjának, Marc Blochnak első igazán új szellemű műve, "egy csoda totális történetét" (Le Goff) bemutató átfogó munka. Tárgya egy különös rítus vizsgálata: azé a szertartásé, amelynek során a francia és az angol királyok puszta kézrátétellel meggyógyították a görvélykórt, azaz a nyirokcsomók tuberkulotikus eredetű gyulladását. Bloch a rítus kialakulásától, a 11. századtól annak megszűnéséig, a 18. századig követi nyomon a gyógyító érintés történetét. Bemutatja kezdeteit, a létrejött szertartás jellemzőit, a királyság természetéről ennek kapcsán kialakult nézeteket, beágyazza mindezt a kor politikai és egyháztörténetébe, egészen a rítusba vetett hiedelem megszűnéséig. A vizsgált korok kollektív lélektanát igyekszik feltárni, azt a mentalitást, amely lehetővé tette a királyi csodába vetett hit megszületését és fennmaradását, majd azt a változást, amely véget vetett a csodának. E korábban "marginálisnak" tekintett téma tanulmányozásával Bloch a mentalitástörténet megalapítójává vált. Újító volt módszertana is, könyvét az első történeti antropológiai munkaként tartják számon. A kötethez Jacques Le Goff írt tartalmas előszót.
F. Dózsa Katalin - Pesti nő a századfordulón
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Miriam Fields-Babineau - A kutyakiképzés alapjai
Társalogjon sikeresen a kutyájával, és meglátja, hamarosan azt fogja tenni, amit kér. Akár szobatisztaságra, követésre, ülésre megtanítja, akár azt szeretné, hogy odajöjjön, játsszon vagy trükköket mutasson be, ebben a könyvben megtalálja majd a megfelelő kiképzési módszereket. A gyors és hosszan tartó eredményesség kulcsa a dicséret, nem pedig a kutya játékokkal vagy jutalom falatkákkal történő elkényeztetése. Tanulja meg hatékonyan alkalmazni beszédét és testbeszédét, és sajátítsa el a kutya testbeszédét is. Lelje örömét abban, hogy feltárja kedvence különleges személyiségét, érvelőkészségét és humorérzékét. Ez a színes útmutató mindemellett számos egyéb tudnivalót tartogat a kutya- és kölyökgondozástól, a ketreces kiképzéstől és ápolástól a testmozgáson át egészen a kutya társas fejlődéséig. Különleges meglepetésként táblázataink segítségével 75 kutyafajta eltérő ápolási és mozgásigényét tárjuk fel önöknek.
Próbálja ki ön is ezt a könnyen használható és teljességre törekvő útmutatót. Kezdje az újszülött kutyusok gondozásáról szóló ötletek olvasásával, majd térjen át a mintegy nyolchetes szabályozott kiképzési programra, ami előkészíti kutyáját az egész életen át tartó tanulásra. S ami a legnagyszerűbb, hogy kutyájának kiképzését gyakorlatilag bármely életkorban elkezdheti, mert - félretéve a régi mondást - nem igaz az, hogy "öreg kutyának nem lehet új trükköt tanítani".
Miriam Fields-Babineau állatkiképző szakember, valamint a Training Unlimited nevű cég tulajdonosa, amely bemutatókra képezi ki az állatokat, tulajdonosaikat pedig arra tanítja, miként kell kedvenceiket megmutatni másoknak. Az írónő számos televíziós és rádiós műsor meghívott vendégeként ismert, írásai pedig országszerte újságok és képes folyóiratok oldalain jelentek meg. Miriam családjával, két kutyájával, két macskájával és lovával Virginiában él.
Pajkossy Gábor - Magyarország története a 19. században - Szöveggyűjtemény
A szöveggyűjtemény hozzáférhetővé teszi a 19. századi magyar történelem legfontosabb, az összefoglalásokban, tankönyvekben rendszeresen hivatkozott vagy elemzett dokumentumait, hogy ezzel is megkönnyítse tanulmányozásukat. A szerkesztő elsősorban a politika, a politikai rendszer történetének forrásaira koncentrált, de felvette a gyűjteménybe a többi fontos alrendszer (jogrend, mezőgazdaság, ipar, oktatás, egyházak stb.) fejlődésére vonatkozó legalapvetőbb dokumentumokat is. A fenn-álló rendet és működését rögzítő és tükröző jogszabályok mellett súlyt helyezett az azt kritizáló, a rend megváltoztatását vagy reformját célzó, társadalmi támogatottsággal rendelkező politikai törekvések dokumentumainak bemutatására is.
Bertényi Iván - Magyar címertan
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Erdélyi István - Scythia Hungarica
Ez a kötet azokat a volt Szovjetunió (Ukrajna, Oroszország, Grúzia) területén és Romániában, különféle régészeti intézetekben és múzeumokban, valamint egyetemeken fellelt régészeti emlékanyagokat foglalja magába, amelyeket Erdélyi István régészprofesszor hosszú éveken át a teljesség igényével gyűjtött össze. Elsősorban a honfoglaló magyarság elődeire jellemző, valamint olyan sírleletek ismereteit tartalmazza, amelyek az ősmagyarsággal egykor rokoni vagy szomszédos kapcsolatban állott népekhez - így főleg az ősbolgárokhoz és a besenyőkhöz - kapcsolhatók. Ez lényegében az első összefoglalás és adattár a Kárpátoktól keletre elterülő steppe és ligetes steppe területéről, mindenekelőtt a mai Baskíriából, Tatárföldről, a Mári Köztársaságból származó leletanyag tekintetében. Kitekintésként a szerző a mai Dagesztán és Grúzia területén talált rokon jellegű régészeti emlékeket is számba veszi. A széleskörű, hazánkban ritkán vagy sohasem felhasznált szakirodalmat mozgósító monografikus tanulmányhoz jelentős mennyiségű illusztráció kötődik.
Ismeretlen szerző - Kora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény
A szöveggyűjtemény a kora újkor - nagyjából a 15. és a 18. század vége közötti mintegy három évszázad - forrásaiból ad válogatást. Abból a történelmi korszakból, amelyet a nemzetközi szakirodalom - frühe Neuzeit, histoire moderne, early modern stb. terminussal jelölve - több-kevesebb egyetértéssel választ el a középkor és az újkor (legújabb kor, jelenkor) történetétől. A források (forrásrészletek) öt tematikus fejezetbe illeszkednek (Politika - politikai gondolkodás - művelődés, Vallás, Gazdaság - társadalom, Mindennapok, Európán kívül), a fejezeteken belül kronológiai rendben követik egymást. A szövegek nagy többsége magyarul eddig még nem jelent meg, vagy pedig itt, most új fordításban olvasható.
Antonia Fraser - VIII. Henrik hat felesége
Számos művészeti ág kedvelt témáját dolgozza fel nagyívű (és bestseller érdekességű) történelmi esszéjében a kitünő angol történész-író, akinek Mária, a skótok királynője című könyve már szintén megjelent magyarul.
Az angol reneszánsz idején, VIII. Henrik, a Tudor-házbeli uralkodó és az angol reformáció korában játszódó történet hőse valójában hat asszony, hat királyné, akiket a köztudatban nem elsősorban életük különböztetett meg egymástól, hanem inkább az, ahogyan ezek az életek - jobbára tragikusan - véget értek.
Hat egymástól nagyon különbőző asszony életének története ez a könyv, ám alapjában mégis összefüggő elbeszélés.
-Igyekeztem - mondja a szerző- valamennyi asszonyt azzal a rokonszenvvel szemlélni, amelyet már csak azért is megérdemelnek, mert VIII. Henrik feleségeinek korántsem irígylésre méltó sors jutott osztályrészül. És mégis : tárgyilagos távolságtartásra törekedtem... Remélem sikerült ugyanilyen távolságtartást tanúsítanom a királlyal kapcsolatban is.
Ő a hatalmas májusfa, mindennek a középpontjában, körülötte járták körtáncukat ezek az asszonyok.
Ám ez itt, nem az ő története, hanem az asszonyoké.
Horn Ildikó - A könnyező krokodil
Báthory István erdélyi fejedelem 1575-ben hatalmas esélyt kapott: lengyel nemesek egy csoportja meghívta őt a lengyel trónra. A koronára azonban többen pályáztak, és Báthory csak akkor maradhatott versenyben, ha vállalja, hogy feleségül veszi Jagelló Annát, a királyi család utolsó, még Lengyelországban élő tagját. A leendő menyasszony nem tartozott korának ünnepelt szépségei közé, nem volt különösebben okos, és nagy vagyon sem várt rá. Ennek ellenére az előző húsz esztendő során tizenhét kérője akadt, házasságkötésre azonban különböző okok miatt mégsem került sor. A korosodó királylány egyre elkeseredettebben próbált férjet találni, így Báthory potenciális sikere az ő számára is a nagy lehetőséget jelentette. Könyvünk ennek a tisztán érdekházasságként induló kapcsolatnak a politikai intrikákkal, emberi drámákkal, csalódásokkal teli történetét szeretné közelebb hozni a mai olvasóhoz úgy, hogy közben bemutatja a kor számos, ma már alig ismert színes egyéniségét, dinasztiáját, akik a két főszereplő életében jelentős szerepet játszottak.
Ismeretlen szerző - Korai magyar történeti lexikon (9-14. század)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Guglielmo Cavallo - Roger Chartier - Az olvasás kultúrtörténete a nyugati világban
A tanulmánykötet történész szerzői azoknak a nagy kulturális, vallási és politikai fordulatoknak a tükrében tanulmányozzák az olvasás módjainak változásait, amelyek az ókortól máig mozgásban tartják a Nyugat társadalmait. Az olvasás nem pusztán absztrakt, intellektuális művelet, hanem magában foglalja a test mozgását, a térbe való illeszkedést s a kapcsolatot önmagunkkal vagy másokkal. Ezért irányul a tanulmányírók figyelme az olvasásnak azon formáira, amelyek mára eltűntek, vagy legalábbis erősen a perifériára szorultak, mint például a hangos olvasás. Az olvasás gyakorlatának itt bemutatott története a szöveg és az olvasó találkozásának különféle megközelítéseit, megértési lehetőségeit mutatja meg: az olvasás nem valamilyen történetiség nélküli antropológiai állandó, s a nyugati ember sem olvasott mindig egyazon módon.
