Ismeretlen ​ismerősök

Hajnóczy Péter - Jézus ​menyasszonya
Hajnóczy ​Péter új, negyedik könyve két kisregényt és több novellát, karcolatot tartalmaz. Korábbi írásaiban is két élesen elütő anyag keveredett: a tárgyak és jelenségek mikroszkopikusan aprólékos leírása a váratlan erővel, rendkívüli érzékletességgel fellobbanó szürreális látomással, akár egyetlen novellán belül is. Az új kötetben a képzelet és a tapasztalt világ élesebben válik ketté: mindkét elem végletesebb. A leírás még aprólékosabb, az álom még képtelenebb. Különösen a címadó kisregény, a Jézus menyasszonya példázza ezt a kettősséget: közönséges moziismeretség az expozíció, amiből fokozatosan bomlik ki egy szorongásos rémálom emberekre leső vadászokról. A másik kisregény, A parancs egy titkos feladatra kiképzett hírszerző százados tudatának feltérképezése, amelyben a küldetése helyszínének földrajzi adatai, a fedőfoglalkozásul választott kertészet lexikális ismeretei vegyülnek kultúrhistóriai anyaggal és személyes emlékekkel. A százados felkészültsége lenyűgöző, habár ő maga még nem tudja, hogy voltaképpen mi is lesz a feladata.... A kötetet kiegészítő karcolatok furcsa, nemegyszer bizarr életképek, néha drasztikusan kemény szintjén az érzékelésnek és a gondolkodásnak. Annak az embernek az illúziótlansága hatja át ezeket az írásokat, aki enyhület nélkül és megbabonázva függeszti figyelmét a szenvedésre, a halálra, a magányosságra.

Csáth Géza - Az ​álmok asszonya
A ​modern magyar próza első, máig nagy hatású alakja Csáth Géza. Orvos és író, az emberi test és lélek alapos ismerője, a század eleji fénylő, fülledt szecesszió magyar hőse irodalmunkban. Legerősebb alkotói igénye az ember újrafelfedezése. A valóság és a képzelet síkján egyforma biztonsággal mozog, az idill, a tragikum és a groteszk egyaránt vonzza, az örökkévalóságba lendítő gyönyör éppúgy érdekli, mint a fájdalom misztikumának színes tüzei. Sokat írt a nőkről. Válogatásunkban ezen írásait kötöttük csokorba, s nyújtjuk át - nem csak nőknek. Nővé válásról, évődésekről, hódításokról, nagy szerelmekről és csalódásokról, féltékenységről, a házasélet jó és rossz oldalairól, férfiak nőkkel kapcsolatos okoskodásairól és a nők másságáról szólnak a novellák. Csáth szerette a nőket, ahogy az élet egyéb örömeit is. Az életvágy, a nagybetűvel írt Élet lázas igenlése mélyről eredő, jellegzetes alapélménye volt. Az élet szükségszerű fájdalmai elől azonban folyamatosan menekült, így álmai tökéletes asszonyát is csak a narkotikumtól bódult álmokban találhatta meg.

Sánta Ferenc - Téli ​virágzás
Sánta ​első novelláskötete a népballadák modorában mutatja be a hétköznapok hőseit, akik igyekeznek méltósággal viselni a szegénység és a mindennapok megpróbáltatásait, sőt, néha képesek humorral átvészelni a nehézségeket.

Csáth Géza - Muzsikusok
A ​hat írást tartalmazó kötet első három története az analitikus novella magyar megvalósulása: az olvasó az íróhoz hasonlóan mindent megtud a szereplőkről, még azt is, amit azok meg sem értenek magukról. Az olvasónak magának kell levonnia a következtetéseket, sokszor éppen az ironizáló író ellenében. A negyedik novellától kezdve azonban a hang sokkal személyesebbé válik, és az analízis eredménye sem annyira biztos.

Kosztolányi Dezső - A ​léggömb elrepül
Könnyednek, ​elegánsnak, szellemesnek tartja az irodalomtörténet Kosztolányit, aki a forma szépségét - ezen ő elsősorban a kifejezés pontosságát értette - mindennél többre becsülte. Joggal. De az idézett vallomások arról, hogy miért ír, kiknek ír, csakúgy jellemzők rá, mint stílusának elbűvölő ereje.

Csáth Géza - Apa ​és fiú
Csáth ​Géza (1888-1919) a századelő egyik legizgalmasabb, legígéretesebb tehetsége, a modern magyar próza előfutára. Korán kibontakozó, tékozlón gazdag, sokoldalúan színes tehetség volt, az írás mellett remekül rajzolt, festett, hegedült, zongorázott, zenét is szerzett, ő írta az első elismerő bírálatokat Bartók Béláról és Kodály Zoltánról, s húszévesen, harmadéves medikusként olyan felejthetetlen remekművet alkotott, mint a kötetünkben is szereplő _Anyagyilkosság_. "Csáth Géza orvos- írta róla unokafivére, Kosztolányi Dezső. - Pszichiáter, aki tudja, hogy lelki életünkben nincsenek csodák és véletlenek, lelkünk történései éppen olyan végzetesek, mint a szívünk, a vesénk, a májunk működése, és a haragunk, az ambíciónk idegreakcióját szabályos görbékben lehet levetíteni a fehér lepedőre." "Mindenütt s mindenhol a fájdalom, mely a kéj véglete. És az iszonyat, mely megint csak a kéjbe torkollik - írja róla Illés Endre. - Meglesni a romló anyag iszonyú elváltozásait, a magány esszenciáját, az őrületbe csukló fintorokat, a test titokzatos kiterjedéseit, a halál kiütköző tigrisfoltjait: ezek a pillanatok Csáth Géza novellatémái." ___Korai, nagy sikerei, írótársainak lelkes elismerése után bekövetkezett Csáth Géza tékozló és mohó életének végzetes találkozása a morfiummal; a méreg fiatalon elroncsolta gazdag tehetségét, elpusztította az új magyar irodalom e merész ihletőjét. Elméje elborult, alig harmincéves korában öngyilkos lett. ___Gyűjteményünk - Illés Endre válogatásában - Csáth Géza életművének javát, legtömörebb, legkeményebb elbeszéléseit adja, olyan remekeket, mint a _Trepov a boncolóasztalon_, _A varázsló kertje_, _A vörös Eszti_, _Anyagyilkosság_, _Schmith mézeskalácsos_, _Tálay főhadnagy_ vagy a címadó _Apa és fiú_.

Csáth Géza - Mesék, ​amelyek rosszul végződnek
Évek ​óta csillapíthatatlan érdeklődés övezi a 20. század egyik legkülönösebb prózaírójának, Csáth Gézának összegyűjtött novelláit. A kötet tartalmazza az író életében megjelent öt novelláskötetének anyagát, valamint azokat az elbeszéléseket, amelyek a korabeli napilapokban, folyóiratokban láttak napvilágot. Az olvasó olyan remekművekkel találkozhat a könyv lapjain, mint az Apa és fiú, az Anyagyilkosság, A béka, A varázsló halála és A kis Emma. A magyar prózairodalom e maradandó érékei az életmű egésze szempontjából is kiemelkedő jelentőségűek.

Ady Endre - Ady ​Endre összes novellái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Az ​elfelejtett rab
„– ​Én komoly nő vagyok. Nem szeretek pletykát csinálni. Csak annyit mondhatok, hogy nem fogja megbánni, hogy szabad szívvel, szabad kézzel jött Vácra – mond a varrónő, és Rezeda úr éjjeli álmának megint vége volt. A börtönbeli éjszakákon ráér sok mindenre az egyébként okos ember is.” (Krúdy Gyula: Az államfogház hölgye) A sorozat legújabb darabjában többek között Mikszáth Kálmán, Ady Endre, Hunyadi Sándor, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Szomory Dezső, Zilahy Lajos novellái olvashatók.

Heltai Jenő - Utazás ​enmagam körül
Heltai ​Jenő Utazás enmagam körül című, 1935-ben megjelent novelláskötetében a vele történt vagy vele kapcsolatos élményeit örökíti meg. Elgondolkodik önmagán, környezetén és élményein a fenti jellemzések amolyan heltais stílusában. Feltétlenül szórakoztató, könnyedén elgondolkoztató, élvezetes olvasmány. Rövid történetei, amolyan ötperces nívós kikapcsolódást jelentenek. E kötet novellái egyenként is, de összességükben is olvasmányosak.

Szerb Antal - Madelon, ​az eb
"Bátky ​egy karosszékbe vetette magát és megpróbált módszeresen gondolkozni. Mit csináljon Madelonnal? Esetleg a Kensington Múzeumnak ajándékozza, ott sok kitömött kutya látható. De humánus szíve tiltakozott ez ellen a terv ellen. Nevelje fel és igyekezzék összebarátkozni vele? Az emberi akarat néha csodákat tesz."

Térey János - Termann ​hagyományai
Termann ​nem keverendő össze Fannyval. Téreyvel? Talán. A könyv műfaji megjelölése: Lábjegyzet. Hm. Persze T. J. írt már panaszkönyvet is, melyben a szegény kisgyermek feleselt a bús férfival (férfivel). No de, akkor is! Lábjegyzet? Mihez? Prózai adalék a korábban megjelent négy verseskötethez? Felesleges szerénység volna ez, hiszen a lábjegyzet már csak topologice is a többi szöveg alatt keresendő. Ez nincs alatta. Mellette van. Termann Dezső imagójából előbújik a prózaíró Térey. Hímpor, színes szárnyak. Csillognak a napfényben. Szép, szomorú (Szép, Szomory) könyv. De leginkább Térey. Lehet derülni is. Az élhetetlen báb az útfélen marad. Szárnycsapások, irány a magas...

Ismeretlen szerző - A ​szegények öröme
"Késői ​éjféli órákban, álmatlan éjjeleken, mikor az embernek ideje van sok felesleges dolgon gondolkozni, olykor mint egy középkori hadsereg vonul el fiatalságom hőskora. Sorban eljönnek a regényalakok, akikről mintát venni óhajtottam későbbi életemhez. És minden nagyobb csodálkozás nélkül látom, hogy a regényalakok legtöbbje Jókai könyveiből való. Szinte lehetetlenség is lett volna másképpen felnövekedni abban a korban, amikor én gyerekember voltam." Krúdy Gyula

Ismeretlen szerző - Négyszáz ​éves kapucíner
A ​törzsvendég, a hírlapíró, az éjszakai élet bohém művészalakjai, a jólelkű és szigorú pincér, a kávéházi élet számtalan legendás hőse elevenedik meg összeállításunk novelláiban. A kötet szerzői között a magyar irodalom válogatott mestereivel találkozhatunk: Bródy Sándor, Csáth Géza, Füst Milán, Heltai Jenő, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Mikszáth Kálmán, Szép Ernő, Zilahy Lajos stb.

Sánta Ferenc - Kicsik ​és nagyok
___Az ​ember megannyi képessége között is a legtiszteletreméltóbb, hogy soha nem adja fel a reményt a jó és az igaz eljövendő győzelmében. Birtokában vagyunk a jó és a rossz tudásának, képesek vagyunk megkülönböztetni őket egymástól, és sok évezrede már törvénybe foglaltuk a tisztességes emberi együttélés szabályait. ___Miként a kenyeret, oly természetes mozdulattal nyújtjuk át gyermekeinknek útravalóul, hogy látva lássák, mi méltó és mi méltatlan, minek szolgálatába szegődjenek szívük és értelmük minden erejével, és mitől tartózkodjanak. A gyermek maga a megújuló reménység. Aki kezet emel tisztaságukra, az emberi nemet mocskolja be; nincs vétkesebb, mint aki gyermek ellen vét. Akiből kiszáradt az emberi jóság, akiben kihunyt a lelkiismeret világa, aki emberfarkassá változott, aki a gőg, az önzés, a gonosz janicsárjává szegődtette magát, minden gyermekben szégyenének bizonyítóját látja. ___Aki e kötet novelláit olvassa, s tanúja lesz a kísérletnek, hogy szépet és gonoszt megmutassunk, oly valóságukban, amiképpen itt szóltunk róla, kérem, emelje lámpásnak e néhány sort a könyv lapjai fölé. S. F.

Csáth Géza - Ópium
A ​fölébredés – igaz – elviselhetetlen szenvedéseket okoz. És a szenvedések soká tartanak. A világosság reggel harsogó akkordokban dübörög végig az utcákon. És az ablakok tejüvegje meg a színes függönyök nem védenek ellene, mert bántó recsegő ritmusos lármájával áthatol mindenen és követelően hí. Menni kell. Rossz arcú és alacsony emberi lények közé, akik azt hiszik, hogy e nemtelen és kegyetlen muzsika az Élet törvénye s amit ők élnek az maga az élés. Ők elevenen kiugranak az ágyukból amelyben álomtalan ostoba alvással aludtak. Frissen megmosdanak és dicsérik a hideg vizet, amely pedig fájdalmakat okoz. Izmaikkal és eszükkel munkához látnak, amelynek fáradtsága csak szégyent kelt a szívben. Abban a szívben, amelynek nem kellenek többé a nyomorúságos apró kellemességek, csak egy: a komoly, szomorú gyönyör! A verekedésből győztesen kerülni ki, vére fáradság után megpihenni: mindez nem gyönyörűség csak a fájdalom megszűnése. Akik a fájdalmakat érzéketlen türelemmel viselik azoknak ez elég és sok is. Ők gonoszak, de haragudni nem szabad rájuk. Jóllehet miattuk van úgy, hogy az életet nem lehet berendezni tisztán az ős, szent gyönyör számára, ami pedig az élés egyetlen célja.

Hajnóczy Péter - A ​fűtő
Hajnóczy ​Pétert első novellás kötetében a szigorú normáktól, kötöttségektől idegenkedő ember sírnivalóan suta törekvése foglalkoztatja, hogy "beilleszkedjék", hogy meglelje helyét, körüljárja lehetőségeit, kordába szorítva önnön szertelen természetét. Különösen az indító novellafüzérben, mely csaknem kisregénnyé olvad össze, és a befejező, La Fontaine modorában írt fabula-ciklusban,. Sokszor ingerült, sokszor szorongó ez a küzdelem, de minthogy Hajnóczy Péter nem a romantikus, hanem az ironikus túlzások iránt mutat előszeretetet, sem az ingerültség, sem a szorongás nem hatalmasodik el írásain, nem rosszkedvét kényszeríti rá az olvasóra, hanem merész, gunyoros együtt gondolkozásra csábítja, az intellektuális teljesítmény varázsával ajándékozza meg. Meglepően érett író Hajnóczy Péter; mesterségbeli tudása és tehetsége lehetővé teszi, hogy témáját ne egyszerűsítse az ábrázolás kedvéért, hanem életszerű sokrétűségében bontsa ki. E kötet is egy rugalmas, változékony attitűd terméke, amely szabadon válogathat az alkotás lehetőségei közül a realista novellától a fabuláig terjedő skálán. E skála fokozatait aszerint jelölhetnénk ki, hogy a valóság elemei vagy a fantázia játékai, az asszociációk jellegzetes mechanizmusa kap-e nagyobb szerepet a novellában.

Szomory Dezső - Horeb ​tanár úr
A ​Horeb tanár úr Szomory Dezső utolsó nagyobb, prózai munkája. Egy kisregényből és egy novella fűzérből áll. A tehetségtelenségét a zsidóságból való kitéréssel kompenzáló kolléga feleségcsábító igyekezetéről szóló kisregényt és az elbeszéléseket a főhős személye kapcsolja össze, ez a Goldziher Ignácból, Vámbéry Árminból, Ernst Renan modelljeiből, (akiket az író személyesen is ismert, tisztelt,) és persze az író képzeletéből összegyúrt figura. Horeb tanár úr orientalista, ezen kívül Dél-Arábia kétezer év előtti viszonyainak, Salamon király és Sába királynője szerelmének elszánt kutatója. (Szomorynak van egy csak posztumusz megjelent drámája Sába királynőjéről, amint ezt a kötetünkben közölt, naplószerű jegyzete is mutatja: ő maga igen elmélyült e történetben.) A nevében is a zsidó egyetemességet megtestesítő Horeb professzor (Horeb hegyén vette át Mózes a törvénytáblákat), aki zsidósága miatt nem kap katedrát az egyetemen, - az író szócsöve; kései bölcsessége, filozófiája, s persze roppant műveltsége, helyzete érzékeltetésére. A könyv először és utoljára 1937-ben jelent meg. Szomory lírájának szecessziós jellege ebben a műben azonosul témájában és a maga érzékiségében is a stílus ihletőjével: az orientalizmussal. Mily félelmetesen sokat tud az írás titkáról is. Ezek a vallomásai a legmegrázóbbak. Ôszinte, mert az író bevallja, hogy világszemlélete müvészetközponti. Engem az is megindít, hogy lépten-nyomon tömjénezi, bálványozza önmagát. Pontosan egy véleményen vagyok vele. Ha többet mondana, azt is aláírnám.

Csáth Géza - Lidércálmok
A ​morfium rabjává és áldoztává vált orvos-íróban a kóros szenvedély azért alakult ki, mert úgy érezte, képtelen elviselni sorsával kapcsolatban a valóság tudomásulvételét, nem tud beletörődni abba a gondolatba, hogy súlyos betegség áldozata lehet. A kábítószer okozta eufória és a modern lélektani áramlatok, a pszichoanalízis megtermékenyítő, fölszabadító hatása mutatkozik meg Csáth Géza ún. álomnovelláiban, illetve azokban az elbeszélésekben, amelyek az álom irreális területein messze túlhaladva , rögeszmés emberek képzeletvilágát mutatják be. Különös fogékonysággal ír a félelem, a szorongás, a képzelődések megszállottjainak életérzéséről. A kötet ezeket a novelláit gyűjtötte csokorba.

Tóth Árpád - A ​teremtés hiteles története
Tóth ​Ár­pád no­vel­lá­i­nak és vá­lo­ga­tott hu­mo­reszk­je­i­nek gyűj­te­mé­nye az ér­zé­keny lí­ri­kus ke­vés­sé is­mert ol­da­lát mu­tat­ja be. Im­presszi­o­nisz­ti­kus-­sze­cesszi­ós lé­lek­ta­ni no­vel­lá­i­nak té­má­it és han­gu­la­tát a ki­áb­rán­dult­ság, a fé­le­lem és a szo­ron­gás ha­tá­roz­za meg. Bal­sej­te­lem, hogy va­la­mi tör­tén­ni fog, és e­gy­út­tal kín­zó gyöt­re­lem a­mi­att, hogy sem­mi sem tör­té­nik. Szo­ron­gó hő­se­i hol az­zal szem­be­sül­nek, hogy hi­á­ba küz­de­nek a vég­ze­tük­kel, és min­den ma­rad a ré­gi­ben, hol pe­dig az­zal, hogy - mi­vel véd­te­le­nek a vár­ha­tó sors­csa­pá­sok­kal szem­ben - lé­te­zé­sük ka­taszt­ró­fá­ba tor­kol­lik. A csat­ta­nós hu­mo­resz­kek egy el­süllyedt kor­szak é­let­vi­lá­gá­ba en­ged­nek be­pil­lan­tást. Ben­nünk a rész­vét és a gúny el­vá­laszt­ha­tat­la­nok egy­más­tól. Egy csa­ló­dott és ki­lá­tás­ta­lan em­ber ke­se­rű meg­ál­la­pí­tá­sa­i e­zek, a­ki sír­ni sze­ret­ne, mi­köz­ben ne­ve­tett. Az al­ko­tó­kedv gyöt­rő ko­hó­já­ban szü­le­tett no­vel­lák, s az új­ság­í­ró­i ro­bot­ban ke­let­ke­zett hu­mo­resz­kek ré­szint é­le­sen e­l­üt­nek a köl­tő mű­vé­szi­en meg­mun­kált hí­res e­lé­gi­á­i­tól, ré­szint fi­no­man össze­csen­dül­nek a­zok­kal, s ez a sa­já­tos ket­tős­ség a leg­na­gyobb ér­de­kes­sé­ge a kö­tet­nek.