|
Josephus Flaviusnak az alexandriai Apión ellen, a zsidó nép ősi voltának bizonyítása végett írt irata, görög eredetiből készült magyar fordításban, sorozatunkban jelenik meg először. A zsidó háború és A zsidók története szerzőjének ez a kései, öregkori műve, több szempontból is igényt tarthat a mai olvasó érdeklődésére. Josephus, aki első nagy művében a maga zsidó népét akarta Róma uralmával megbarátkoztatni; utolsó munkájában a görög és római világ számára akarja feltárni népének ősidőkre visszanyúló hagyományait, vallási tanításait, egyistenhitének tisztaságát. Munkája egyszerre harcos vitairat és higgadt ismertetés, szenvedélyes védekezés és személyeskedésig menő támadás, szorgalmas anyaggyűjtés és szellemes érvelés. Miközben eszmeileg leszámol az ókori értelemben vett antiszemitizmus képviselőinek történeti torzításaival és a zsidók egész múltját gyűlölködő módon bemutató koholmányaival, egyben felvonultatja az egész antik – az ókori egyiptomi, főníciai, mezopotámiai, görög és római – történetírásnak valamennyi, a zsidókat megemlítő közlését. Az egyiptomi Manethón és a mezopotámiai Beroszosz, a történetíró Hekataiosz és a filozófus Arisztotelész, a zsidó vallást nagyra tartó Püthagorasz és a zsidó múltat ellenségesen tekintő Apión egyaránt megszólal az ő tolmácsolásában. Így a mi számunkra Josephusnak ez a műve nemcsak az általa bemutatott, benne vitatott és cáfolt egykori gyűlölködő propagandának és érvrendszerének elsőrendű forrása, de tárháza a ma már elveszett, értékes anyagot tartalmazó ókori történeti művekből vett irodalmi részleteknek is. Jószerével Josephusnak köszönhetjük mindazt, amit ma olyan nagy fontosságú művekből ismerünk, mint amilyen Manethón görög nyelvű Egyiptomi története, avagy Béroszosz Babiloni története. Megdöbbentőek a több mint két évezredes gyűlölet akkori vádaskodásai; tanulságosak a más művekből vett terjedelmes idézetek; élvezetes Josephus szellemes és gunyoros, néha durva, de legtöbbször találó vitamódszere. Mindvégig lenyűgöz a ma is elevenen ható mű: egy vitatott egyéniségű szerző vitathatatlanul izgalmas vitairata.
Kapcsolódó könyvek
Komoróczy Géza - Kiáltó szó a pusztában
A holt-tengeri tekercsek megtalálása 1947-ben, az első híradások tartalmukról, majd kiadásaik óriási szenzációt jelentettek világszerte...
Peter Brown - Az európai kereszténység kialakulása
A nagyszerű történész, Peter Brown a nyugati kereszténység születésének mesteri panorámáját szokatlan módon rajzolja meg: nem egyháztörténetet ír, hanem a Római Birodalom hatalmas átalakulását mutatja be. Az új napnyugati civilizáció Írországtól, Britanniától Galliáig és Germániáig, Rómától Pannóniáig eltérő életvilágok gazdag kölcsönhatásaként bontakozik ki - s feltárul Észak-Afrika és Kis-Ázsia szellemiségével való összetartozásának és világuk távolodásának izgalmas folyamata. Meglehet, "barbárság" és Róma határai is egészen máshol húzódnak, mint hittük.
Mircea Eliade - Képek és jelképek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Amin Maalouf - A keresztes háborúk arab szemmel
A libanoni származású francia író, Amin Maalouf, aki mellesleg keresztény, talán elsőként írta meg a keresztes háborúk történetét az arabok szemszögéből. Könyve, ami 1983-ban a "Les croisades vues par les arabes" címmel jelent meg Párizsban, a korabeli arab forrásokat felhasználva hitelesen tárja elénk azt a korszakot, amikor a keresztes lovagok Jeruzsálem felszabadítására a Szentföldre mentek. A pápaság szent háborúnak nevezte, mivel a legfontosabb keresztény kegyhely felmentését várta tőle. Szinte rákényszerítette az összes, magát kereszténynek tartó államfőt, vagyen részt rajta. Az igaz vallásosság eszményképévé emelte a szentföldi harcokat. Természetesen nem mindenki követett ilyen szép eszményeket, sokan elsősorban a kalandok és a pénzszerzés miatt indultak útnak.
Az arabok számára ugyanakkor mindez egy óriási tragédiát jelentett, ami lényegében még a mai napig is meghatározza a nyugati emberről kialakított képüket. Nem véletlen, hogy minden nyugatról jött, illetve európai embert bizalmatlanul szemlélnek, és még manapság is frandzsnak neveznek, ami a franciák arab elnevezéséből származik. A kortárs arab írók sose említik a keresztes háborúk kifejezését, mindenhol frank megszállásról vagy frank háborúról beszélnek. Maalouf könyve nagyon értékes adalékokkal szolgál arról, hogy a mit sem sejtő arab világnak - a maga belső ellenségeskedéseivel és hatalmi harcaival - micsoda megrázkódtatást jelentettek a rájuk törő európai lovagok. Sokan valamiféle isteni igazságszolgáltatásnak tartották ezt az új ellenséget, és csak viszonylag későn jutottak el odáig, hogy megszervezzék az ellenállást, amit ők is szent háborúnak, vagyis dzsihádnak neveztek el. Nem véletlen, hogy a mai ember számára is közérthető ez a kifejezés, bár már viszonylag megváltozott tartalommal, hisz mostanság inkább az Izrael elleni harcot jelöli.
Azonban ez korántsem az egyetlen hasonlóság a mai és a korabeli szent háború között. Mindenki arra gondolna, hogy a terrorizmus teremtette az ún. öngyilkos merénylőket, de ez egyáltalán nem helytálló. Számomra megdöbbentő volt olvasni, hogy már ekkor - majdnem egy évezreddel ezelőtt - megalakult egy fanatikus szekta, akik politikai gyilkosságokat hajtottak végre. Az emberek rettegtek tőlük, mert aki egyszer szembekerült velük, az biztosan tudhatta, hogy valamikor bosszút állnak rajta. Nem kegyelmeztek senkinek, és akit egyszer kiszemeltek maguknak, azt csak valami isteni csoda menthette meg. Itt most senki se gondoljon valami önmagukat felrobbantó emberekre, de miután gyilkosságaikat mindig nyilvános helyen hajották végre, ahonnan semmi esetre sem menekülhettek volnak el, ezért lényegében nem sok különbség volt köztük és mai társaik között. Olyan pontossággal, hidegvérrel és alaposan megtervezetten gyilkoltak, és oly hihetetlen közönyösséggel mentek ezután a halálba, hogy sokan úgy vélték hasis hatása alatt állnak, és "hasisíjun" vagy "hasasin" néven kezdték emlegetni őket. A szó később az "aszaszin" változatban lett közismert, sőt 'orgyilkos' értelemben néhány nyelvbe be is került.
Természetesen a fentiek csak egy részét képezik a könyv alapos és szerteágazó leírásainak, ahol szinte hónapról hónapra követhetjük nyomon a történéseket. Maalouf bár történelmi tanulmányt írt, mégis olyan olvasmányos, sőt regényszerű a munkája, hogy bárki nyugalommal a kezébe veheti - szakemberek és a téma iránt érdeklődők egyaránt. Ajánlanám ezenkívül azoknak, akik a másik oldal szemszögéből is meg akarják ismerni a világtörtélemnek ezt a véres időszakát. Érdemes elolvasni, mert sok mindent máshogy értékelnénk az arabok viselkedésében, és jobban megértenénk a közelmúlt egyes eseményeinek mozgatórugóit is.
Forrás: Amin Maalouf: A keresztes háborúk arab szemmel. Európa Kiadó. Budapest
2002
John Bright - Izráel története
Izráel története mindvégig összefonódott az izráeli vallás történetével, s keresztyénségünket, azon belül a naponként olvasott Bibliánkat is jobban megérthetjük a kor- és szellemtörténeti háttér ismeretének birtokában. A kötet a világszerte elismert teológiai művek közé tartozik; régóta keresett "hiánycikk", amelynek most a nyolcadik, változatlan kiadását vehetik kezükbe az igényes olvasmányra vágyók.
Josephus Flavius - A zsidók története
Josephus a mai olvasó számára elsősorban A zsidó háború történetírójaként ismert, ő maga azonban élete fő művének a jelen kötetet tekintette. Ebben a munkájában hatalmas összefoglalását adta a zsidók történetének "az első ember megteremtésétől kezdve Nero császár uralkodásának tizenkettedik évéig" - azaz saját koráig. Kötetünkben az ótestamentumi történeteket elbeszélő első tíz könyv elhagyásával, a mű valóban történeti jellegű és értékű második részét közöljük: a XI-XX. könyvet, amely a zsidók történetének hat évszázadáról (a babiloni fogságból való visszatéréstől a "zsidó háború" kitöréséig) ad áttekintést, s ugyanekkor részletes ismereteket nyújt a római és a parthus birodalom történetéből is.
Karasszon István - Izrael története
Izrael történetének kutatása napjainkban komoly változásokon megy keresztül. Egymástól homlokegyenest eltérő nézetek csapnak össze, már-már bizonyosságnak számító feltevések válnak semmivé nap mint nap. Jelen kötetünk arra vállalkozik, hogy mindenki számára elérhető formában, semmilyen különösebb előképzettséget sem feltételezve felvázolja a választott nép történetének bonyolult folyamatát a kezdetektől egészen a Bar-Kochba lázadás leveréséig (Kr. u. 135). Az ősatyák, Mózes, Dávid, Slamon, a Makkabeusok és Heródes lesznek kísérőink a hosszú, izgalmas út során.
David Flusser - Judaizmus a második templom korában
David Flusser (1917-2000) hithű, ortodox zsidó egy életen át tanulmányozta a második jeruzsálemi templom korabeli zsidó írásokat, a kereszténység első iratait és a holt-tengeri tekercseket, és jutott arra a tudományos meggyőződésre, hogy Jézus zsidó volt születésétől a haláláig, cádik "igaz ember", aki semmi olyat nem tanított, ami megkérdőjelezte vagy elutasította volna a judaizmus alapelveit. Mostani kötetének tanulmányai a korabeli zsidó apokaliptikus mozgalmakat vizsgálva is voltaképpen e tétel körül forognak: leásnak kétezer éves, qumráni-esszénus, újszövetségi vagy judaista szövegek mélyére, olyan részleteket, olyan eszme- és vallástörténeti csemegéket, jobban mondva kincseket hoznak föl a felszínre, amelyek talán megdöbbentően hatnak, de a régi, megcsontosodott értelmezéseket új megvilágításba helyezve, a valóságos megértést segítik elő. Hogy a korai kereszténység, illetve az esszénus mozgalom eszméinek ez a feltárása nem múltba révedő filológiai szőrszálhasogatás, kitűnik abból is, hogy Flusser egy olyan korszakban írta e kötet tanulmányait, amikor a zsidók tekintélyes része a kereszténységet vádolta a holokausztért. Ekkor történt az, hogy a Gestapo-vezér Rudolf Eichmann a vádlottak padján nem volt hajlandó esküt tenni az Újszövetségre, hanem ragaszkodott hozzá, hogy "Isten nevében esküdjék". Az újtestamentum-kutató, tudós Flusser így kommentálta az eseményt a Jerusalem Postban: "Nem tudom, ki az az Isten, akinek a nevében Eichmann esküt tett, de abban biztos vagyok, hogy sem Izraelnek, sem a keresztény egyháznak nem istene. Immár a kereszténység legelszántabb zsidó ellenfelei számára is világossá kell válnia, hogy a kereszténység maga is korlátokat állít föl, és hogy nem a keresztény hit nevében vitték végbe a népünk ellen elkövetett legnagyobb bűnt." David Flussernek ez a tágabb olvasóközönségnek is szóló tanulmánykötete csaknem egyidejűleg jelenik meg Angliában, az Egyesült Államokban és Magyarországon.
Julius Evola - Frithjof Schuon - Zen - A szamurájok vallása
A kötet szerzői, Julius Evola (1898-1974) és Frithjof Schuon (1907-), a tradicionális létszemlélet - mások mellett - legkiválóbb mesterei a távol-keleti buddhizmus, a Zen mélységeibe engednek bepillantani. A "szamurájok vallásaként" is ismeretes Zen az ezoterikus buddhizmus egyik legjelentősebb vonulata, amelybe bizonyos taoista elemek (kiváltképp a Lao-Ce féle "Üresség" tana), illetve a kínai lélek egyes jellemzői (elsősorban a természetszeretet) is szervesen beépültek. Maga a "Zen" szó a szanszkrit Dhyana és a páli Jhana kifejezések kínai-japán megfelelőjének rövidítése - tulajdonképpen az "Üresség" jegyében kiteljesedő meditációt jelöli.
Az itt szereplő tanulmányok a szemléletmód és a téma azonosságának szempontja alapján, különböző művekből kerültek összeválogatásra.
Karen Armstrong - Isten története
Minden isteneszmének az ember javát és hasznát kell szolgálnia, s ha erre többé nem alkalmas, lassan elenyészik, feledésbe merül vagy átalakul - ez a gondolat szövi át Karen Armstrong nagyívű, sok tekintetben szubjektív s ugyanakkor mégis akár vallásenciklopédiaként is forgatható munkáját. A szerzőnő izgalmasan mutatja be a korai teremtésmítoszokat, majd azt a folyamatot, ahogy lassanként kialakult az egyistenhit a babiloni fogságban élő zsidók körében. Aztán a zsidó, a keresztény és a muszlim monoteizmus különböző válfajait elemezve Armstrong rávilágít az ember eredendő vallásos tudatára éppúgy, mint e vallásos tudat számtalan árnyalatára és módosulására az egyistenhit négyezer éves története során. S mint könyve utolsó fejezetéből kiderül, korunkban nem kis tétje van annak a kérdésnek, amely a szerzőnő személyes életében is oly sok vívódást okozott; nevezetesen, hogy mi szolgálja inkább az ember üdvét - a megszemélyesített istenkép, a misztikusok szenvedélyesen átélt, de elvolt istene, vagy pedig a filozófusok absztrakt távoli Legfőbb Létezője, mely mindennapos bajainkban immár vigaszt nem nyújthat. Vagy lehetséges-e akár egy isten nélküli erkölcsös világ - azaz, mint Karen Armstrong felteszi a kérdést: "Van-e Istennek jövője?"
_Karen Armstrong_ hét éven át római katolikus apáca volt, majd 1969-ben kilépett a rendjéből, elvégezte az Oxfordi Egyetemet, és modern irodalmat tanított a Londoni Egyetemen. A nyolcvanas évek elejétől ír nagy sikerű vallástörténeti tanulmányokat, és készít tévéműsorokat, melyek közül a legjelentősebb hatrészes sorozata Szent Pál életéről. Jelenleg a Leo Baeck Judaisztikai Egyetemen tanít.
Főbb könyvei:
_Beginning the World_ (1983)
_The Gospel According to Woman_ (1987)
_The English Mystics of the Fourteenth Century_ (1991)
_Muhammad: A Biography of the Prophet_ (1992)
Dan Cohn-Sherbok - Lavinia Cohn-Sherbok - A judaizmus rövid története
A judaizmus rövid története közérthető és rövid, azonban mégis átfogó tanulmányt nyújt a zsidó nép és hite hosszú történetéről. Ösztönös megérzéssel és szimpátiával megírva, végigköveti ezt a hosszú történetet, amely akkor kezdődött, amikor egy sémi törzs kétezer évvel Jézus születése előtt letelepedett a Kánaán földjére. Professzor Dan Cohn-Sherbok rabbi és társszerzője Lavinia Cohn-Sherbok életteli képet fest a judaizmus történetében kulcsfontosságú eseményekről és fogalmakról, a száműzetés tapasztalataitól kezdve a jeruzsálemi templom lerombolásán, illetve a náci holokauszton keresztül egészen a feminizmus és az óhitű és nem ortodox zsidók között feszülő modern kihívásokig.
Bangha Béla - Borbély István SJ - Az ősegyház
A keresztény egyház története I.kötet
Előszó
Hogyan lett, hogyan alakult, mily körülmények s fordulatok közt fejlődött a századok folyamán a kereszténység, az Egyház? Mikép bontakozott ki a tanrendszere, sajátos gondolatvilága, vallásossága, szertartási és jogi élete? Belső szervezete, intézményei s külső helyzete a világban? Milyen tényezők hatottak rá? Mik voltak diadalai s vereségei, örömei s megpróbáltatásai? Kik voltak hősei és árulói, támadói és védelmezői? Milyen hatással volt az emberiségre, államra, társadalomra, művelődésre, erkölcsre, népek boldogulására, nemzetek sorsának alakulására - viszont milyen hatásokat vett át az evilági tényezőktől?
Ezek azok a kérdések, amelyekre az egyháztörténet választ keres és ad. Első pillanatra látnivaló, mily óriási területeket és távlatokat fog át az egyháztörténet s mennyire a leghatalmasabb és legérdekfeszítőbb része ez az emberiség általános történetének. Az utolsó kétezer év legmesszebb ágazó, legsokoldalúbb eseménysorozata tárul itt elénk, amely nélkül Európa kétezeréves fejlődését, művelődésének legmélyebb rúgóit s irányítóit megérteni nem lehetne, amint nem tudnánk nélküle az emberiség legértékesebb részének lelki világában sem eligazodni.
Egy intézmény története ez, amelynél áldottabb s gyűlöltebb intézménye nem volt még a világnak; egy rendszeré, amely kezdettől fogva az ellentmondások forgatagába került- Voltak s ma is vannak szerelmesei, de heves ellenségei is. Vértanúi és elnyomói. Lelkes katonái s engesztelhetetlen tagadói.
Fröhlich Ida - A qumráni szövegek magyarul
Immár másodszor, javított és jelentősen bővített kiadásban jelenik meg a Khirbet Qumránban talált tekercsek legteljesebb, szöveghű magyar fordítása. Az íratok jórészt a Kr. e. II. sz. és a Kr. u. I. sz. között keletkeztek, s a jelenleg ismert legrégebbi héber nyelvű kéziratok. Több mint ötven éve már, hogy beduin pásztorok a környékbeli barlangokban a később "az évszázad leleté"-nek nevezett tekercsek első darabjaira bukkantak, majd a rendszeressé váló ásatások során egy telep romjai valamint további barlangokból több száz tekercs, illetve azok töredékei kerültek elő. Az iratok egy ókori zsidó vallási csoport gyűjteményét képezik, és tulajdonosaik valószínűleg azonosak azokkal, akiket antik szerzők "esszénusok"-ként említenek. A teljes gyűjtemény szövege azonban csak napjainkra vált hozzáférhetővé. A magyar nyelvű fordítás tartalomjegyzékének listáján a Qumránban talált összes jelentős nem-bibliai szöveg, és a csak néhány töredékben fennmaradt művek nagy része szerepel. Az újabb időkben publikált szövegek - különösen a Templomfekercs és a 4. sz. barlangnak az elmúlt években hozzáférhetővé vált töredékei - ismertté válása igen sokat változtatott a szövegek értelmezésén. Ezért vált aktuálissá egy átfogó magyar fordítás elkészítése is, hogy a szövegek iránt behatóbban érdeklődő olvasó tájékozódhasson azok tartalmáról. A fordítás az eredeti héber és arámi nyelvű szövegek alapján készült.
Johannes B. Bauer - Az újszövetségi apokrifek
Az ősegyházban Krisztus kinyilatkoztatása az első századok szellemisége szerint módosított változatokban is elterjedt.
Ez az apokrif irodalom.
A kötet a legjelentősebbeket ismerteti, hűen az eredeti szöveghez Vanyó László, a patrisztika professzora avatott fordításában.
Johannes B. Bauer 1927-ben született Bécsben, jelenleg a Grazi Egyetemen a dotmatörténet nyilvános, rendes tanára. Doktorátusát Bécsben szerzete 1951-ben, klasszika-filológia és semita nyelveket tanult Bécsben, Münchenben, Grazban, Rómában. 1962-ben habilitált patrológiából Grazban. 1964-ben jelent meg "Die biblische Urgeschichte" c. műve második kiadásában, és 1971-ben az általa szerkesztett "Bibeltheologisches Wörterbuch" harmadik kiadásában. A különböző szakfolyóiratokban megjelent tanulmányai egy kötetbe gyűjtve Scholia Biblica et Patristica címmel jelentek meg Grazban 1972-ben. J. B. Bauer professzor az Osztrák Tudományos Akadémia tagja.
Julius Evola - A múló ember típusa
Julius Evola itt olvasható három esszéjét a test és a testiség tradicionális felfogásának témája köti össze. Az első két tanulmány negatív példa, a téma negatív szimbólumait ismerteti: a modern ember megformálatlanságát, alaktalanságát, illetve testhez-kötöttségét mutatja meg. A harmadik esszé ellenben a test valósága és tudata Keleten és Nyugaton megjelent ezoterikus átalakításának lehetőségét.
I. D. Amuszin - A Holt-tengeri tekercsek és a qumráni közösség
Páratlan felfedezés hozta lázba 1947 táján a tudományos világot: a Holt-tenger mellékén héber szövegekre bukkantak régi bőrtekercsekben. Bibliai hangvételű szövegekre, amelyek bár héberül vannak írva, inkább az újszövetség világát idézik elénk. Rögtön megindult a kutatómunka, hogy felderítsék, mi volt az a közösség, amely emlékeit a qumráni barlangokba rejtette. Van-e rá mód, hogy azonosítsuk valamilyen ismert társadalmi-vallási mozgalommal, amelyről dokumentumszövegek és irodalmi források tanúskodnak? Valóban az esszénusok közé tartoztak-e, ahogyan tudásunk mai szintjén a tudósok többsége vallja? A qumráni kéziratok tanulmányozása során felmerült számos probléma közül a legélénkebb érdeklődést a qumráni közösség és a korai kereszténység közötti kapcsolat lehetősége váltotta ki. Nincs a Qumránnal foglalkozó munkák között egyetlenegy sem, amely ne érintené valamilyen módon ezt a kérdést, és ne próbálná az egymásra hatást bizonyítani vagy cáfolni.
Kiadónk 1961-ben közzétette Millar Burrows A holttengeri tekercsek című, világszerte nagy sikert aratott művét, amelynek függeléke a legfontosabb szövegek magyar nyelvű fordítását tartalmazza. A kötetet a hazai olvasóközönség is nagy érdeklődéssel fogadta, és az érdeklődés a téma iránt azóta sem csökkent. Most a problémakör legkorszerűbb, legsokrétűbb összefoglalását kapja kezébe az olvasó.
I. D. Amuszin, az ókori hebraisztikának világviszonylatban az egyik legkiemelkedőbb szaktekintélye, a kezdetektől részt vett a tekercsek megfejtésére s az őket létrehozó közösség kilétének, történetének, életének feltárására irányuló munkában. Jelen kötetének minden lapja bizonyítja, hogy Amuszin e művét a teljes anyag ismeretében készítette el, állandóan szem előtt tartva azt a folyamatot, amelyet ezek a leletek a vallástörténetben megindítottak.
Goldziher Ignác - A zsidóság lényege és fejlődése
Goldziher Ignácot, a magyar zsidóság leghíresebb tudósát a szélesebb közönség elsősorban iszlamistaként ismeri. Pedig tárgyához a héber tudományok felől érkezett: doktori értekezése és első jelentős, nemzetközi hírnevet kivívó munkája szintén zsidó témájú (Der Mythos bei den Hebraern und seine geschichtliche Entwikelung). Kora ifjúságától az összes magyar zsidó tudományos folyóirat munkatársa, az Országos Rabbiképző Intézet professzora (az egész világnak kiváló tudósokat képző, legendás korszakban, 1900-tól 1921-ig, haláláig), s ha konfliktusokkal terhelten is, de megélhetését, kutatásait zsidó intézmények tették lehetővé. Könyvtárát a jeruzsálemi Héber Egyetemre hagyta, amely indulásakor meghívta professzorául. Életpályája - 1850-1921 - szimbolikus erővel és történelmi hitellel példázza a magyar zsidóság felemelkedését, reményeit és csalódásait. „Goldziher professzor azért értette át oly mélyen az iszlámot, mert teljességében átélte a zsidóságot" - írta róla tanítványa és követője, Heller Bernát, akinek - a csak franciául megjelent - Goldziher-bibliográfiája alapján készítettük el válogatásunkat. Kötetünkben összegyűjtöttük a nagy tudós magyar nyelven írt judaisztikai munkáit. (Azzal a nem titkolt vággyal, hogy az e kötettel felkeltett érdeklődést majd kielégíthessük németül és franciául megjelent művei sorával.) A kötet gerincét a Zsidóság lényege és fejlődése című előadássorozat alkotja („Minden művelt magyar zsidó tartozik magának azzal, hogy ezeknek eszméivel megismerkedjék" - írja róla Heller Bernát), s helyet kapnak benne a mítoszkönyv előmunkálatait jelző tanulmányok, valamint az összehasonlító vallástudományról vagy a hazai vallásoktatásról szóló fejtegetések is. Ezt, az eddig elérhetetlen kiadványok lapjain porosodó, roppant szellemi kincset ,-r- Goldziher születésének 150. évfordulóján - most a judaizmus, az iszlám és a szellemtörténet iránt elkötelezettek egyaránt haszonnal forgathatják, s reméljük, hogy az érdeklődés átlépi a szakmai közönség határait. E kötettel - is - (miként a Bacher Vilmos, Blau Lajos, Scheiber Sándor és Hahn István munkáit eddig közreadó Zsidó Tudományok sorozatunk minden darabjával) az a célunk, hogy egy, a magyar tudományos gondolkodásból végzetesen hiányzó irányt utólag visszaplántáljunk.
Vermes Géza - A zsidó Jézus vallása
A könyv A zsidó Jézus, a Jézus és a judaizmus világa című kötetekkel kezdődött trilógia befejező kötete, melyben a szerző Jézus vallását, vallásosságát - tanítását, szentírás-magyarázatát és vallásgyakorlatát tárja fel. A kutatás alapjául ismét a Márk, Máté és Lukács evangéliumában található beszámolók, valamint a bibliai és a poszt-biblikus irodalom más forrásai szolgálnak. Vermes Géza, az Újszövetség, a zsidó tudományok és a holt-tengeri tekercsek szakterületének egyik legismertebb és legelismertebb kutatója, a judaizmus főáramlatában és az esszénus judaizmusban való páratlan jártasság birtokában rajzolja meg Jézus személyének lényegét és hatását.
Germanus Gyula - Lingua nyelvkönyvek - Török
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - A Talmud könyvei
Ez a hasonmás kiadás magyar nyelven mindezideig az egyetlen átfogó képet nyújtó, tudományos igényű munka a 12 fólió kötetes, közel 6000 oldalas Talmudról.
Az 1921-1923-ban megjelent könyv reprintje.
