Kiejtési ​szótár Idegen ​nevek, szavak, kifejezések és szólások helyes kiejtése

Bálint Sándor - Szegedi ​szótár
Ez ​a szótár több mint harminc esztendős munka gyümölcse. Gyűjtői helyzetem kétségtelenül kedvező volt. Törzsökös szegedi, alsóvárosi parasztszülék gyermekének születtem, tehát a szegedi népnyelv anyanyelvem. Művem forrása elsősorban alighanem én magam vagyok. Öregek között nevelkedtem. Gyermekkoromban még olyan jelenségeknek lehettem tanúja, amelyeket az első világháború teljesen elsöpört. Kapcsolataim azóta sem szakadtak meg egy pillanatra sem a szegedi nyelvi hagyományokkal, a tájszólás közösségével. A szegedi népnyelvvel tudatosan egyetemi éveim legelején kezdtem foglalkozni. A gyűjtést azóta is állandóan, ha nem is mindig rendszeresen folytattam. Egy és más meg is jelent belőle. Az anyag szótári feldolgozásához 1949 tavaszán fogtam hozzá. Mint ismeretes, már van több, egyetlen tájegységről gyűjtött szótárunk. Először Csűry Bálint munkája, a Szamosháti Szótár jelent meg. Ezt követi mindjárt Wichmann György Csángó szótár-a, helyesebben szógyűjteménye. Végül legújabban jelent meg Kiss Géza műve, az Ormánysági Szótár, amelyet Keresztes Kálmán gondozott és egészített ki. Ez utóbbi szegedi szempontból azért is jelentős, mert ö-ző vidék szóanyagát dolgozza fel, és sok érdekes hangzásbeli és szóföldrajzi analógiát nyújt. Mindhárom kiváló munka értékét hangsúlyozva, és módszertani tanulságaikat már itt is hálásan elismerve, csak arra szeretnék rámutatni, hogy szerkesztőiknek helyzete könnyebb volt az enyémnél. Olyan társadalom szókincsét dolgozták fel ugyanis, amely foglalkozását és népi műveltségét tekintve sokkal egységesebb, homogénebb és egyszerűbb Szeged népének társadalmi és szellemi, földrajzi és gazdasági sokrétűségével, nyelvi gazdagságával szemben. A szegedi szókincs felgyűjtése tehát kiterjedt és szövevényes munka, de éppen ezek a nehézségek kétségtelenül fokozzák a feladat érdekességét és bizonyára fontosságát is.

Tótfalusi István - Magyar ​szótörténeti szótár
Az ​anyanyelvi szókincs eredete mindig izgatta a kíváncsi elméket, s nem volt ez másképp a magyar nyelvvel sem. A századok során írók, tudósok és műkedvelők sokasága próbálkozott a magyar nyelv eredetének kiderítésével. Hol a héberben, hol a latinban, hol a németben vélték megtalálni a magyar ősét - nem is beszélve azokról, akik egyenest a mi nyelvünkről bizonygatták, hogy minden más nyelv belőle származik. Időközben megszületett és megizmosodott az összehasonlító nyelvtudomány; idestova másfélszáz éve bizonyosság, hogy a magyar a finnugor nyelvcsaládhoz tartozik. Ennek ellenére fel-felütik fejüket különc fantazmagóriák. Máig is nagyon sok laikus esküszik rá, példának okáért, és önjelölt "tudósok" hirdetik, hogy a mi nyelvünk a sumérnak egyenes ági folytatója.

Ismeretlen szerző - Magyar ​szókincstár
A ​Magyar szókincstár az anyanyelvoktatás, a szókincsfejlesztés hasznos segédeszköze. Az anyanyelv szabatos, színes, helyes használatához nyújt segítséget, amely gazdag tára a rokon értelmű szavaknak, más néven szinonimáknak, és feltünteti a szavaknál nagyobb lexikai egységeket (szókapcsolatokat, szólásokat, közmondásokat) is. A magyar szótárirodalomban elsőként közli a szavak ellentétét, antonimáját. A szótár 25 500 vastag betűs címszót tartalmaz. A szócikkekben található szavak száma 80 600. Szerzői 14 400 szónak, szinonimasornak adták meg az ellentétét. Több mint 3 800 közmondás, szólás található benne 760 címszó alá besorolva. A mai köznyelv szavain kívül szép számmal szerepelnek benne régies, nyelvjárási és idegen hangzású szavak, de nem maradtak ki a diáknyelv lexikai elemei és a szleng jellegű kifejezések sem. Háromszor több szót tartalmaz minden korábbi szinonimaszótárnál. Tudományos igényű kínálati szótár, amelyben használója megtalálja és kiválaszthatja egy-egy címszó tágan értelmezett szinonimái közül a legmegfelelőbbet. A többéves gyűjtőmunka során nyelvészek, egyetemi és főiskolai tanárok 28 korábban megjelent szótárt dolgoztak fel. Az összegyűjtött gazdag nyersanyag elrendezése a nyelvészet és azon belül is a lexikológia és a jelentéstan legújabb eredményeinek figyelembe vételével, korszerű eszközök (számítógép, célprogramok) alkalmazásával történt. Szótárunk a magyar anyanyelvűek legszélesebb köre számára készült, haszonnal lapozhatják a hivatásos tollforgatók (az újságírók, a fordítók, a szerkesztők) is.

Kövecses Zoltán - Magyar ​szlengszótár
A ​jelen és a közelmúlt magyar szlengszavai és szlengkifejezései - gazdag szóanyag és értelmezések - több mint ezer példamondat - bevezető tanulmány - szinonimamutató

Tótfalusi István - Vademecum
"Vademecum ​(ejtsd vademékum) - régi magyarítása szerint "velemjáró könyvecske": zsebkönyvszerű útikalauz. Vademecum, szükséges segédkönyv mindennemű utazók számára (1843-ban Pesten kiadott könyv címe). - Hasznos gyakorlati ismereteket tartalmazó könyvecske, zseblexikon. - Kisalakú, zsebben hordható könyv feljegyzések számára. Latin kifejezésből: vade mecum annyit tesz: "járj velem". Egy XVII. századi lipcsei zsebkönyv használta először címként. Választékos, régies szó." Tótfalusi István a szellemi kalandozók, az olvasó fiatalok számára készített útikalauzt, amelyben az általuk nem jól értett, vagy már csak egyes jelentésárnyalatokban ismert szavaknak kívánja visszaadni jelentésük teljes gazdagságát. Igaz, ez a szószedet minden létező és elképzelhető zsebet kinőtt. Ám a könyvespolcról még könnyen leemelhető és Hegedűs István rajzaival kiegészítve, nemcsak hasznos, hanem egyben igen szórakoztató olvasmány is.

Laczkó Krisztina - Mártonfi Attila - Helyesírás
Az ​Osiris Helyesírás a magyar nyelv eddigi legteljesebb bemutatását nyújtó tízkötetes könyvsorozat (A Magyar Nyelv Kézikönyvtára) első kötete. Olyan átfogó, rendszeres helyesírási kézikönyv, amely a teljes rendszert szem előtt tartva az alapoktól ismerteti és magyarázza a szabályokat, valamint számba veszi azokat az újabb vagy eddig szabályozatlan helyesírási jelenségeket, amelyekre az érvényben levő szabályzat nem ad eligazítást. A kézikönyv az 1984-ben megjelent és jelenleg is érvényes akadémiai helyesírási szabályzat részletező kifejtése, valamint szótári bemutatása. A kötet két nagy egységből áll: a szabálymagyarázó, tanácsadó első részt egy minden eddiginél nagyobb szóanyagot tartalmazó szótár követi. Ez a rész 47 186 szócikkben 213 974 szót, szóalakot, kifejezést, tulajdonnevet tartalmaz. Ehhez járul 13 559 elválasztási és 4 789 kiejtési minta, valamint 101 689 utaló. A kötetet bibliográfia, glosszárium és tárgymutató teszi teljessé. Ma már természetesnek tartjuk, hogy helyesírásunk akadémiai felfogása és rendszere az egész magyar írásgyakorlatot áthatja és összetartja. Igen fontos elvi és gyakorlati kérdés, hogy írásgyakorlatunk egysége ne gyengüljön, hanem erősödjék. Az Osiris Kiadó ezen nagy koncepciójú kötete ezt a célt hatékonyan szolgálja. Fábián Pál - MTA Magyar Nyelvi Bizottság Laczkó Krisztina és Mártonfi Attila mind minőségi, mind pedig mennyiségi tekintetben páratlan - több részletében úttörő jellegű - munkát tett le az asztalra. Ez a könyv hitem szerint méltó kötete lesz az Osiris Kiadó tervezett sorozatának. Szathmári István - MTA Magyar Nyelvi Bizottság

Tótfalusi István - Idegenszó-tár
Az ​Idegenszó-tár alcíme is mutatja, azon kívül, hogy értelmezi, magyarázza a régi vagy új homályos jelentésű idegen szavakat, részletesen megadja azok etimológiáját, eredetét is. A 28000 címszó közül jó néhány a klasszikus műveltség szavai közé tartozik, mások az elmúlt másfél évtizedben kerültek előtérbe a sajtó, a politika, a közgazdaság, az informatika, valamint a sportok és a művészetek nyelvében. Megtaláljuk benne az ifjúság és a divat nyelvének friss jövevényeit is. Szótárunk egyedülálló újdonsága, hogy a magyar szótárirodalomban először ismerteti részletesen a szavak etimológiáját. A magyar nyelv idegen szavainak eddigi szótárai csupán röviden, jelzésszerűen utaltak az egyes szavak eredetére. Az Idegenszó-tár páratlan módon, hatalmas nemzetközi szakirodalomra támaszkodva adja meg minden címszó esetében azt a fellelhető legősibb nyelvet, amely a szó ismert forrása. A szerző nem elégszik meg a forrásnyelv közlésével, hanem aprólékos filológiai munka eredményeképpen lépésenként ismerteti azokat a közvetítő és átadó nyelveket, amelyeken keresztül a szó nyelvünkbe került. Bemutatja azt az izgalmas utat, amely során az ősi jelentésből, az ősi szóalakból létrejött a magyar nyelvben ma használatos jelentés és szóalak. Az Idegenszó-tár segítséget nyújt az idegen szavak helyesírásában, és ahol szükséges feltünteti a szó helyes kiejtését is. függelékében közli több mint 300 idegen rövidítés, idegen mozaikszó feloldását és értelmezését. A szerző, Tótfalusi István több évtizedes munkássága alatt több mint húsz magas színvonalú tudományos ismeretterjesztő könyvet, szótárat és lexikont állított össze. A nagyközönség körében igen népszerűek korábbi szótárai, pl.: A nyelvi vademecum, az Idegen szavak magyarul és a Kis magyar nyelvklinika. A Tinta könyvkiadó szótáraival, nyelvészeti szakkönyveivel méltán váltott ki elismerést. A kiadó korábbi szótársikerei (pl.: Magyar szókincstár) mellé az Idegenszó-tárt ajánljuk a szótárforgatók népes táborának és mindazoknak, akik többet kívánnak tudni nyelvünk eddig rejtett titkairól.

Ismeretlen szerző - Magyar ​helyesírási szótár
A ​szótár 2017. május 1-jétől érvénybe lépő akadémiai helyesírás szabályzat legújabb, 12. kiadása alapján, az MTA Nyelvi Bizottsága tagjainak közreműködésében készült. A Magyar Tudományos Akadémia, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Oktatási Hivatal közös állásfoglalása alapján a 2016/2017-es tanév érettségi vizsgáin a vizsgaszervező intézményeknek már ezt a szótárat kell biztosítaniuk. A Magyar helyesírási szótár bőségesen merít a magyar köznyelvből, megadja a szavak pontos, normatív helyesírását, a rövidítéseket, elválasztásokat, szükséges esetben a szó jelentését, használati körét, a toldalékos alakokat. Áttekint minden olyan esetet, ami a magyar helyesíró számára fejtörést okozhat, így helyesírási tanácsadóként is használható: a bemutatott konkrét példák alapján a többi hasonló eset is megoldható.

Ismeretlen szerző - Magyar ​irodalom
A ​kötet az első írásos emlékeinktől egészen a kortárs írók, költők munkásságáig végigköveti irodalmi kultúránk folyamatos változásait, s az egyes korszakokat és irányzatokat a legismertebb szerzők munkáin keresztül mutatja be. A kiadványt ajánljuk az érettségire, vizsgára készülők diákoknak is.

Beryl Dhanjal - Jelek ​és jelképek
Vannak ​jelek, jelképek, amelyek mindenki számára egyértelműek, hiszen a gyors kommunikációt szolgálják. De gyakran előfordul, hogy egyszerűen elsétálunk az olyan szimbólumok mellett, amelyeket nem értünk. Hajlamosak vagyunk arra, hogy ne is törődjünk az ilyen jelképekkel, pedig ezek gyakran ősi és lenyűgöző dolgokról mesélnek. Mivel ezek a jelképek nem a hétköznapi dolgokat írják le, ezért a pontos jelentésüket sokféleképpen lehet magyarázni. Könyvünkben áttekintjük ezeket az si jelképeket, és megpróbálunk választ találni arra a kérdésre is, hogy miért nem értjük meg manapság e régi szimbólumok üzenetét.

Ismeretlen szerző - Nyelvi ​fogalmak kisszótára
A ​Nyelvi fogalmak kisszótára az első olyan kislexikon, amely magyar nyelven foglalja össze a legfontosabb nyelvészeti ismereteket. A könyv elsősorban diákoknak és magyart tanító pedagógusoknak készült azzal a céllal, hogy a nyelvvel, és legfőképpen a magyar nyelvvel kapcsolatos minden lényeges tudnivalót tömören és egyúttal érthetően megfogalmazzon. A kislexikon nem csupán a szűkebb nyelvtanra összpontosít. A hagyományos nyelvtani szócikkek mellett helyet kapnak például a szövegtan, a szociolingvisztika és a stilisztika témaköréből való összefoglalások is. A kisszótár mindazokat a tudnivalókat tartalmazza szócikkek formájában, amelyekre az érettségiző és felvételiző diákoknak szükségük van, és körvonalazza a mai műveltség nyelvi összetevőjét.

Ismeretlen szerző - A ​magyar nyelv értelmező szótára I-VII.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Magyar ​szólástár
A ​Magyar szólástár egyetemi oktatók tízéves gyűjtőmunkája eredményeképpen több mint 13 000 szólást (kivágja a rezet), szóláshasonlatot (szegény, mint a templom egere), helyzetmondatot (Most ugrik a majom a vízbe), közmondást (Ki korán kel, aranyat lel) tartalmaz és közreadja azok pontos magyarázatát, értelmezését. A magyar nyelv ilyen gazdag szólásgyűjteménye legutoljára 30 éve jelent meg. Nyelvünk irodalmi, népies vagy ma már kissé régies, de még közérthető fordulatain, szokásmondásain kívül legnagyobb számmal természetesen a mai köznyelvre jellemző állandósult szókapcsolatok szerepelnek benne, de nem maradtak ki a diáknyelv szlenges kifejezései sem. A Magyar szólástár az alábbi részekből áll: A szótári rész a szólások magyarázata mellett megadja azok időbeli (régies, ritka), regionális (népies), csoportnyelvi (szleng) és stiláris (pl. bizalmas, gúnyos, tréfás, választékos, vulgáris) minősítését, használati körét is. A névfelidéző szókapcsolatok listája válogatást ad a szótári definícióval nehezen ellátható, frazeológiai értékű ragadványnevekből (pl. a legnagyobb magyar 'Széchenyi István'). A fogalomköri mutató a szólások, helyzetmondatok és közmondások aktív használatát segíti elő azok számára, akik egy-egy fordulatot nem a bennük előforduló egyedi szavak, hanem a sokkal általánosabb fogalomkörök (pl. BUTA, BUTASÁG) alapján kívánnak megtalálni. A szómutató a szókapcsolatokat azok minden fontosabb szavánál felsorolja. Itt a szótárhasználó csokorba gyűjtve, együtt látja azokat a szókapcsolatokat, amelyekben egy adott szó szerepel. A Magyar szólástár anyanyelvünk oktatásának nélkülözhetetlen eszköze az általános és a középiskolákban, továbbá haszonnal lapozgathatják a hivatásos tollforgatók (írók, újságírók, fordítók, szerkesztők) mellett mindazok is, akik beszédjüket, írásukat képszerűbbé, színesebbé kívánják tenni.

Fercsik Erzsébet - Raátz Judit - Keresztnevek ​enciklopédiája
Fercsik ​Erzsébet és Raátz Judit nyelvész-tanárok magas szakmai színvonalon megírt névmagyarázatait irodalmi idézetek, népi rigmusok teszik olvasmányossá a hagyományok iránt érdeklődők számára. Keresztneveink családi és földrajzi névi vonatkozásai miatt pedig nélkülözhetetlen könyve a szakembereknek. A nevek történetét látványosan egészítik ki a rokon neveket és a nevek becéző alakjait bemutató ábrák. Ez a hiánypótló kötet egybegyűjti a hazánkban leggyakrabban használt keresztnevek minden magyar vonatkozását.

Tótfalusi István - Magyarító ​szótár
Anyanyelvünk ​iránt érzett felelősségünk tudatában nyújtjuk át Magyarító szótárunkat azoknak, akik szívügyüknek érzik a szép, magyaros fogalmazást, de segítségre van szükségük: olyan kézikönyvre, amelyben könnyen meg­lelhetik az idegen szó helyett használható közérthető és szebb magyar szót vagy szavakat. Kerülnünk kell a felesleges idegen szavakat, hiszen napjainkban a magyar szövegek szó- és kifejezéskészletének érthetetlenségét, homályosságát gyak­ran a más nyelvekből – korunkban elsősorban az angolból – újonnan átvett szavak, kifejezések tömege és főként használatuknak elburjánzása, a nyelvünk eredeti alkotóelemeit kiszorító terjedése okozza. Szótárunk úgynevezett kínálati szótár, az olvasó ösztönös nyelvérzékére és nyelvi tapasztalataira bízza, hogy a kerülni kívánt idegen szóhoz ajánlott magyar megfelelők közül válassza ki a mondatába leginkább illőt. A Magyarító szótár 12 600 régi és új idegen szónak 21 700 magyar megfelelőjét kínálja fel. A gazdag gyűjtemény hatékony segítséget nyújt ahhoz is, hogy napjaink új idegen szavainak meggyökeresedése helyett elterjedhessen a nyelvünk hang­zásbeli sajátosságaihoz jobban illő s közérthető magyar megfelelő. A szótár a szómagyarító célja mellett eredményesen forgatható egy-egy nem világos jelentésű vagy félreismert idegen szó értelmének pontos meghatározásához is. Jó szolgálatot tesz azzal, hogy sokszor már kevésbé ismert „klasszikus”, azaz görög–latin idegen szavak pontos jelentését tudatosítja az olvasóban. Tótfalusi István szerző neve ismerősen cseng a magyar szótárhasználók körében, hiszen számos sikeres kézikönyv összeállítója. Legutóbb a Tinta Könyvkiadó jelentette meg az Idegenszó-tár és a Klasszikus szócsaládfák című népszerű kézikönyveit. A magyar nyelv kézikönyvei sorozat 20. tagja

Ismeretlen szerző - Az ​általános műveltség képes szótára
Az ​általános műveltség képes szótára más lexikonokkal ellentétben olyan információgyűjtemény, amelyben a szerzők a mindennapi életben ránk zúduló információ halmazból gyűjtötték ki azokat, amelyek vélhetően széles érdeklődésre tarthatnak számot. A könyv hűen tükrözi napjaink kultúráját, hiszen bőséges és szórakoztató útmutatót nyújt hétköznapi beszédtémáinkhoz, legyen az Leonardo da Vinci vagy a részvényindex. Óriási teret és időt ölel föl a könyv Arisztotelésztől egészen a géntechnológiáig, megtűzdelve Woody Allennel és egy kis dzsessztörténettel. Könnyíti az eligazodást a művészet, az üzleti élet, a földrajz, a történelem, a zene, a filozófia, a politika, a természettudomány és a sport terén egyaránt. A szótár 22 tematikus fejezetből áll, több mint 6000 jól áttekinthető szócikkel, közel 800 fotóval, illusztrációval és diagrammal kiegészítve. Az általános műveltség képes szótára nem tartalmaz bonyolult technikai leírásokat, de ugyanakkor színvonalas, közérthető módon kalauzolja végig az olvasót az általános műveltség különböző témakörein. A válogatás természetesen nem lehet mindenki számára teljes, így bizonyára akadnak majd olyanok, akik fölöslegesnek tartanak egyes szócikkeket, ugyanakkor hiányolnak másokat. Ez természetes egy ekkora vállalkozás esetében. A szerzők célja az volt, hogy létrehozzanak egy olyan gyűjteményt, amely szórakoztató formában segíti általános tájékozottságunk bővítését.

Ismeretlen szerző - A ​magyar szókészlet finnugor elemei
A ​szótár a magyar szó készlet finnugor, ill. finnugornak magyarázott szavainak etimológiáját tartalmazza. Feladata az eddigi szófejtések kritikai felülvizsgálata és összefoglalása, de számos esetben új etimológiát is ad. A szótár első három kötete a biztos és lehetséges etimológiákat tartalmazza, a negyedik kötet a finnugornak magyarázott, de mai tudományos ismereteink szerint téves etimológiák cáfolatát és a szómutatókat közli. A magyar címszó, valamint a címszóval összefüggő származékszók és összetételek jelentéseit németül adja meg. A szótár a hazai és a külföldi nyelvtudomány (finnugor, indoeurópai, altaji nyelvészet) művelői számára nélkülözhetetlen kézikönyv. de hasznos segédeszköz a magyar őstörténet, néprajz és régészet művelői számára is.

Ismeretlen szerző - Helyesírási ​kéziszótár
Egy ​negyedszázadnál is több idő telt el azóta, hogy 1961-ben megjelent a Helyesírási tanácsadó szótár első kiadása. Ennek a hamar népszerűvé vált könyvnek az elkészítését (majd 9 változatlan kiadásban ismételt közrebocsátását) főképpen az tette szükségessé, hogy a helyesírási szabályzatnak korlátozott terjedelmű szójegyzéke természetszerűleg nem elégíthette ki az átlagosnál igényesebb (elsősorban a nyomdai, a szerkesztőségi és az iskolai) írásgyakorlat szükségleteit. A Helyesírási tanácsadó szótár kedvező hatását és széles körű elterjedtségét ismerve, az MTA Helyesírási Bizottságában már a helyesírási szabályzat 11. kiadásának előkészítő munkálatai során kialakult az a határozott vélemény, hogy az új szabályzat megjelentetése után hamarosan korszerűsíteni kell a tanácsadó szótárt, nehogy közönségünk hosszabb ideig nélkülözni kényszerüljön a szabályzati szójegyzéknél részletesebb tájékoztatást. Egyetértett ezzel a szándékkal az Akadémiai Kiadó is.

Diószegi Vilmos - A ​sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben
Diószegi ​Vilmos (1923-1972), a magyar néphitkutatás kiemelkedő alakja, korai halála ellenére egyedülálló és maradandó életművet hagyott hátra. E - ma már könyvritkaságnak számító - kötetében dolgozta ki a pogány magyarok ősvallása rekonstrukciójának alapjait. Részletekbe menően hasonlította össze a szibériai samanizmust a magyar néphit táltos-hiedelemkörével, és ennek alapján állapította meg a rokonságot. Arra a következtetésre jutott, hogy a honfoglaló magyarság hitvilága közel állt a szibériai sámánok világképéhez. Reprint kiadásunkban Hoppál Mihály tollából értékes elemzés olvasható Diószegi Vilmos fáradhatatlan kutatómunkájáról és műveinek utóéletéről. A kötet nélkülözhetetlen, klasszikus olvasmány azok számára, akik a magyarság régi pogány hitvilágával és mitológiájával akarnak foglalkozni.

Bachát László - Magyar ​nyelvtani műszótár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.