Tolnay ​Klári Egyes ​szám első személyben

Danusia Stok - Krzysztof ​Kieślowski
„Nem ​rendezek több filmet" - adta hírül a világsajtó alig egy éve Krzysztof Kieslowski nyilatkozatát, amikor a Három szín trilógia befejezése után hazatért Lengyelországba. Senki nem gondolt arra (a magyar nyelvű kötet előkészítői sem), hogy a sors oly váratlan és tragikus kegyetlenséggel hitelesíti az európai rangú lengyel filmrendező szavait: 1996. március 13-án ragadta magával a halál. Az idén lett volna ötvenöt éves. Kieslowski az Amatőr (1979) című filmjével hívta fel magára a filmvilág figyelmét. Dokumentumfilmekkel kezdte pályafutását, majd keserűen hitetlen s reménykedően kegyetlen játékfilmek (Véletlen, Befejezés nélkül) következtek, aztán a Tízparancsolat filmjei: a Dekalog című tévésorozat, a Veronika kettős élete, s végül a szabadság, az egyenlőség és a testvériség dilemmáival a Három szín trilógia. Nem sokkal halála előtt Danusia Stok több hosszabb interjút készített Kieslowskival, melyekben a lengyel filmrendező részletesen beszél indulásáról, családjáról, ifjúkoráról, a lengyel társadalomról, a lengyel filmművészetről s nem utolsósorban filmjeinek forgatásáról, rendezői elveiről. Amikor Stok kötetet formált a beszélgetésekből, elhagyta kérdéseit, mert úgy érezte, Kieslowski mondatai, szövegei önálló és érdekfeszítő önéletrajzzá állnak össze, melyet bizonyára kedvvel olvas majd minden filmbarát. A szó tehát Kieslowskié.

Paul Duncan - Stanley ​Kubrick - The Complete Films
"A ​director is a kind of idea and taste machine" _Stanley Kubrick_

Bernard Violet - Alain ​Delon titkai
Az ​írásmű nyomdába adása előtt Alain Delon elérte a francia hatóságoknál, hogy betiltsák az életrajz megjelenését. Hónapokig tartó jogi procedúrák után végül is, a párizsi magisztrátus zöld utat adott a könyvnek. Nehéz és aprólékos nyomozást követően - amelyet a sztár megpróbált minden rendelkezésre álló eszközzel megakadályozni - Bernard Violet számos ismeretlen oldalról mutatja be Delon életét. A rengeteg átnézett dokumentumnak és a számos szemtanú elbeszélésének köszönhetően egy sokrétű, minden meglepetésre képes egyéniség tárul elénk: a "gyilkos" gyermekkor, a mozgalmas serdülőkor, és egy szinte teljes és sokszor titokzatos felnőttkor. Többek között szóba kerülnek a futó kalandok, szerelmek és tartós barátságok, olyan emberek, akik között közismert és megbecsült egyének, de homályos múltú alakok egyaránt felbukkannak. Mindannyian Delon szerves részei, úgy is mondhatnánk: akár filmjei főhőseinek életében, a sajátjában is összekeveredett a jó és a rossz, a zsaru és a bűnöző. Kivételes pályafutását nem a szerencséjének köszönheti, még ha igazi története gyakran el is távolodik attól, amit az érdekelt szeretett volna ráerőltetni a sajtóra. Ha tetszik, ha nem, a Rocco és fivérei, a Gepárd és a Szamuráj főszereplője generációjának egyik legtehetségesebb művésze. Bernard Violet tizenegy évig dolgozott az FR3 és a TF 1 tvtársaságok újságírójaként, ma oknyomozó riporterként ismert. Tizenkét műve közül a legismertebbek: A titkosszolgálatok Franciois Mitterrand alatt, Cousteau-bibliográfia és a Pappon-dosszié.

Marx József - Szabó ​István - Filmek és sorsok
Szabó ​István rendezői névjegye 1960-ban 1 Koncert című vizsgafilmje volt. Azonnal feltűnést keltett. Egy olyan korszakban, amikor Magyarországon a rendezőktől elvitatták az írókkal, képzőművészekkel és zenészekkel egyívású művész rangját. Még az olyan jelentős rendezőktől is, mint Szőts István, Radványi Géza vagy Bán Frigyes, Gertler Viktor, Fábri Zoltán és Máriássy Félix. Ők csak "mesteremberek" voltak, akiket egy hatalom mézesmadzaggal vagy szigorral saját céljai érdekében használt fel. A filmesek azonban már ekkor is ravasz emberek voltak: hiába íratták le a cenzorok ötvenszer-százszor, hogy mi hangozzék el a filmben, a képekre, a színész arcára és az őt körülvevő környezetre nem tudták ráerőszakolni egyébként önmaguk előtt sem mindig világos elvárásaikat. Már amikor Szabó István gimnazista volt, ami pedig az 50-es évek első felére esett, a magyar film több lett, mint lehetőség. Fábri Zoltán Körhintája, benne Törőcsik Mari és Soós Imre tiszta arca, magasan fölébe emelkedett a történetnek, amelynek egyébként a szövetkezetesítést kellett volna propagálnia. Amikor Szabó István pályát választott, elmúlt egy felfedezők kora: tudta már, hogy mi a film, arról azonban fogalma sem volt, hogy miként készül. Ez szerénységre ösztönözte, és Mestere, Máriássy Félix iránti tiszteletre. Holott túlcsorduló öntudata is lehetett volna: akit 1956-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskolára felvettek, fejjel magasabbnak érezhette magát korosztálya átlagánál. Nem, a híres Máriássy-osztály nem a látszatok híve volt, hanem a munkáé. Továbbá rájöttek arra, hogy a zárt szakmába együtt könnyebben tudnak bekerülni, mint egyenkint. Felismerésüknek 1960-ban szervezeti kereteket is teremtettek: ez volt a Balázs Béla Stúdió, amely ugyan a kulturális politikai játszma egyik alapja volt, de többre vitte, mint létrehozói gondolták. Felemelkedését olyan művek is elősegíteték, mint Szabó István itt készített két filmje, a Variációk egy témára és a Te. A tehetség utat tört, és Szabó István - nemzedékéből elsőként - játékfilmet rendezhetett. 1966. február 11-én, a rendező huszonhetedik születtsnapja előtt néhány nappal, a közönség elé került egy figyelemre méltó film, az Álmodozások kora, amelyet például Locarnóban is jól fogadtak. Elindult egy pálya... ...Ó, ha ilyen egyszerű lett volna! Ha figyelmen kívül lehetne hagyni, hogy Szabó István az "apátlan nemzedék" tagja, ha nem kellene foglalkozni azzal, amit a kritikusok olykor mint Szabó István "magánmitológiáját" boncolgatták, ha nem tudnánk, hogy Szabó István már első filmjéig több rendszerváltást élt át, ha első filmjeinek újdonsága nem éppen a magyar filmben szokatlan személyesség lenne, nos akkor tényleg problémátlannak lehetne látni a pályakezdést és magát a több mint négy évtizedet átívelő és korántsem lezárt pályát. Akkor elég lett volna, ha feljegyzem mindazt, amit Szabó Istvánról a személyes munkakapcsolat révén tudok, és fölkérem az Olvasót, elemezzük együtt a filmeket, hiszen azok nemcsak a magyar, hanem a világ filmtörténetének is kihagyhatatlan alkotásai. Aztán rájönnénk, hogy elemzésünk száraz és féloldalas lett, mert - adatok hiányában - nem fordítottunk figyelmet az alkotói karakter és a körülmények gondos mérlegelésére. Hiába, neki kell veselkedni a kor és benne a Szabó Istvánra ható "filmszakmai ártalmak" föltárásának. Látnivaló ugyanis, hogy Szabó István egyszerre van bent a bennünket is körülvevő világban, és kint, egy olyan virtuális valóságban, amelyet a filmszalag rögzít, és a mozik sötétjében elevenedik meg. Választ kell keresni még egy olyan egyszerűnek látszó kérdésre is, hogy Szabó István miért csinál filmet. Az alapos kutatás végén magam is meglepődtem, hogy mennyire közhelyes az a kép, amely az "Oscar-díjas" Szabó Istvánról alakult ki, és mennyire eleven és összetett az a személyiség, amely egyik legjelentősebb kortársunkról talán a könyv lapjain is megszületett. 2002. március Marx József Marx József, kritikus és esztéta. 1971 és 1990 között a Budapest Stúdió dramaturgja, az Objektív Stúdió vezetője, a Magyar Filmintézet igazgatója volt. A Vince Kiadó jelentette meg 2000-ben Jancsó Miklós két és több élete című életrajzi esszéjét.

Bikácsy Gergely - Buñuel-napló
Luis ​Bunuel a film történetének legnagyobb provokátora. A hispán hagyomány és a francia szürrealizmus egyaránt meghatározta pályáját. A személyes erkölcs Istennel feleselő komor szépsége érdekelte. Középkori vallási mítoszok és eretnekségek, a modern kor kegyetlensége, külső és belső polgárháborúk álomképei népesítik be képsorait. Bikácsy Gergely "Bolond Pierrot moziba megy" című francia filmtörténetéből ismert szubjektív hangvétele új könyvének is sajátos értéke. E könyv valóban napló: a rendező minden fontos filmjének alapos elemzése megtalálható benne, de szabálytalan, csak az emlékek belső logikájának engedelmeskedő, olykor érzékenységeket is sértő írás. Fejezeteiben az "álomvalóság", Bunuel életének és mozijának abszurd jellege tükröződik. Bikácsy mozinaplója elsősorban a nagy rendező istentagadó és istenkereső gúnykacajára figyel. "Bunuel nevetése helyteleníti a rosszal teli ťlétező világotŤ, de a létező világ magyarázhatatlan abszurdumát harsogó örömmel fogadja. Erről már érdemes filmet készíteni…és érdemes könyvet írni"- mondja a szerző.

Bradányi Iván - A ​kék szemű gengszter - Frank Sinatra életrajza
Tiltott ​magzatelhajtásból meggazdagodott anya és orrgazdaságért elítélt apa egyetlen gyermeke volt a kék szemű gengszter, akit Frank Sinatra néven ismer a világ. Egy korai barátnője szerint nem volt valami nagy szám az ágyban. Mindig csak énekelt. Közben, sőt helyette is! Azért lett multimilliomos, hogy mindent és mindenkit megvásárolhasson. Számára az élet egy hatalmas áruház volt, ahol a legérdekesebb árucikkek a betévedt emberek voltak. Alacsony termete, cingár alakja, félénk mosolya a legkeményebb női szívet is mindig meg tudta olvasztani. "A világ leggyengédebb embere", mondta egyik első szeretője, Marlene Dietrich. Sinatra hangja és a XX. század amerikai könnyűzenéje egyet jelent. Négyszer nősült, két felesége: Ava Gardner és Mia Farrow, híres filmsztárok voltak. Viszonya volt Lana Turnerrel, Elizabeth Taylorral, Judy Garlanddal, Marilyn Monroe-val, Shirley MacLaine-nel, Natalie Wooddal és számtalan hírességgel. Hollywoodban akkora volt a hatalma, hogy tálcán tudta szállítani Kennedynek az elnökséget. Minden maffiafőnök a lekötelezettje volt. Mikor legjobb barátja, Humphrey Bogart haldoklott, mindennap felkereste. Öt percet töltött a betegágynál, utána órákat az emeleti hálószobában, hogy Lauran Bacall-t, Bogart feleségét vigasztalja. Mikor fia az énekesi pályára lépett, mű-emberrablást rendezett, hogy a sajtó heteken át csak a fiúval foglalkozzon. Egy Las Vegas-i hotel igazgatója egyszer tiszteletlenül beszélt vele. Másnap megvette a hitelt, hogy az igazgatót kirúghassa. Embereket emelt magasba, vagy zúzott össze egy pillanat alatt. Pár évvel ezelőtt elterjedt a hír: Frank Sinatra nyolcszázmillió dollárt ígért a Vatikánnak, ha a pápa, halála után feloldja minden vétke alól. Mennyi és mekkora lehet a bűn, ami nyolcszázmillió dollárt ér? Elsősorban erről, és az odavezető útról szól ez a könyv.

Ruttka Ildikó - A ​Bajorimi
Aki ​nem látta Bajor Imrét színpadon, filmen, televízióban, aki nem hallotta rádióban, az ne olvassa el ezt a könyvet. A színész ismert valója nélkül az egész érdektelen. Negyvenvalahány év krónikája, ha valaki nem tudja, ki az a Bajor Imre, akárkié lehet, aki épp negyvenvalahány éves.

Paul Challen - The ​House that Hugh Laurie Built
At ​the centre of the critically acclaimed Fox drama House, British actor Hugh Laurie has become the focus of fans across North America, Britain, and Australia. Winner of the Golden Globe for Best Actor in a Dramatic Series, honoured by the Queen with an Order of the British Empire, and one of People’s Sexiest Men Alive, Laurie has become an icon. But who is the man behind the cane and acerbic wit? A musician? A motorcyclist? A comedian? Laurie is all these things and more. This biography aims to shed light on his childhood struggles to live up to his mother’s high demands and emulate his father’s accomplishments as a doctor and an Olympic gold medalist; his education at the prestigious academies of Eton and Cambridge; his comedic career with Emma Thompson, Stephen Fry, and Rowan Atkinson; his own personal struggle with depression; and how he came to be the best–loved curmudgeon on television. Interviews with creator and executive producer David Shore will reveal the Canadian connection to this truly global show and how a Canuck from London, Ontario, made the move to Hollywood stardom. The House That Hugh Laurie Built will also serve as a magnifying glass, providing episode analysis, cast biographies, selections of Dr. House’s caustic wit, and production bloopers and medical mistakes that only a sleuth like Dr. House could expose.

Gábor Júlia - Szigethy Gábor - Álomszínészpár
Külön-külön ​is legendás alakjai színháztörténetünknek: Ruttkai Éva, a Tündérkirálynő és Latinovits Zoltán, a Színészkirály ma már állócsillagok a magyar égbolton. Harmincnégy éve halott Latinovits Zoltán, tíz év múltán követte őt Ruttkai Éva az égi társulatba. Gábor Júlia, Ruttkai Éva lánya és férje, Szigethy Gábor irodalom- és színháztörténész személyes tárgyak, fotók, levelek alapján idézi meg a két nagy művész életét, s próbálja megfejteni titkukat. A tervezett kötetben eddig nem publikált dokumentumok, fotók is szerepelnek.

Karcsai Kulcsár István - John ​Cassavetes
John ​Nicholas Cassavetes (New York, 1929. december 9. – Los Angeles, 1989. február 3.) görög–amerikai színész, forgatókönyvíró és rendező. Innovatív kamerahasználatával, egyéni szemléletmódjával, az improvizáció bátor használatával a cinéma vérité amerikai megfelelőjét hozta létre. Ray Carney filmkritikus az „amerikai független film atyjának” nevezte. wikipedia

Dániel Ferenc - Milos ​Forman
Igen ​fiatalon elárvult, mert a szüleit megölték az auschwitzi koncentrációs táborban, a cseh ellenállásban való részvételük miatt. A háború után Miloš a Poděbrady város iskolájába járt, ahol iskolatársa volt Václav Havel is. Később filmrendezést tanult a prágai filmművészeti iskolában 1951–1956 között. A Varsói Szerződés csehszlovákiai invázióját követően, 1968-ban az Egyesült Államokba emigrált. A kezdeti nehézségek ellenére új hazájában is rendezni kezdett, és első sikerét Ken Kesey Száll a kakukk fészkére regényének filmadaptációjával érte el 1975-ben: 5 Oscar-díjat kapott, köztük a rendezésért járót is. Másik nagy sikerű filmje az Amadeus, amely 8 Oscart kapott 1984-ben. Wikipédia

Esztergályos Cecilia - Adj ​békét, Uram!
Biztosan ​a balett is az oka, mert ha a táncban például ugrasz és nem kap el a partnered, akkor igen nagyot esel. Én mindent a jóistentől kapok. Akkoriban, amikor 1986-ban megjelent az Adj békét, Uram! című könyvem, még egyáltalán nem volt divat kiejteni az Úristen nevét. Pedig a hit az embernek megadja azt a csodát, hogy élni tudjon.

Ismeretlen szerző - Michelangelo ​Antonioni
Kötetünk ​Michelangelo Antonioni filmművészetről, filmjeiről szóló írásainak legteljesebb, magyarul először megjelenő gyűjteménye, amely kiegészül egyik legizgalmasabb, de le nem forgatott filmjének Gaál István fordította szövegkönyvével (Gyöngéd technika), és gazdag válogatást nyújt beszélgetéseinek, interjúinak legérdekesebb, legjellegzetesebb részleteiből is. Antonionit az ötvenes-hatvanas évek fordulóján rendezett alkotásai egy csapásra a nemzetközi filmvilág érdeklődésének előterébe állították: munkásságát, filmjeit szorgosan vitatták, és gyakran díjazták a legrangosabb fesztiválokon (Cannes, Berlin, Velence s később az Oscar-díj). Antonioni nélkül nincs modern filmművészet.

Michael Korda - A ​szerencse fiai
Kellner ​Henrik uradalmi tiszttartó három fia, Sándor, Vince és Zoltán Túrkeve mellől, egy tanyáról vágott neki az országnak, majd a világnak. Már a kezdet kezdetén kiderült, hogy a határozott, erős egyéniségű Sándor a legtehetségesebb köztük. Az 1910-es években Budapesten tevékenykedett filmkritikusként, később rendezőként. A Tanácsköztársaság idején direktóriumi tagként a filmgyártás művészeti vezetője volt, ezért októberben el kellett hagynia Magyarországot. Ausztriában, Németországban, Hollywoodban dolgozott, majd 1932-ben megalapította a London Films céget, s az angol filmipar legmarkánsabb alakja, felvirágoztatója lett. (Ezért is kapta meg, a filmvilágban elsőként, a lovagi címet). Testvéreit maga után hozatva rendkívül összetartó, közös és nagy sikerű munkákra,de családi perpatvarokra is mindig kész együttest szervezett maga köré. A festőnek készülő Vincéből ötletes díszlettervezőt faragott, a függetlenebb természetű Zoltán pedig a maga tehetségéből (de természetesen bátyja támogatásával) lett kiváló filmrendező. Barátaik, közeli munkatársaik között tarthatták számon Winston Churchillt, H. G. Wellst, Graham Greene-t, Charles Laughtont, Laurence Oliviert, Vivien Leigh-t és másokat, akikről e könyv szerzője, Michael Korda, mulatságos, érdekes adomák egész sorozatát jegyezte föl. Filmjeik - a VIII. Henrik magánélete, a Lady Hamilton, a Szép Heléna szerelmei, Az eszményi férj, a Négy toll, a Sanders, a folyam ura, a Kiáltsd, ez kedves vidék! - a mozitörténet klasszikusai. Michael Korda, Vince fia, aki a három testvér mesébe illő karrierjének történetéből eleven, színes, információgazdag biográfiát írt, más téren, az irodalom területén tett szert hírnévre. Egy patinás könyvkiadó vállalat igazgatóhelyettese és több sikeres könyv szerzője.

Molnár Gál Péter - Törőcsik ​Mari
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemlaha György - Jean ​Gabin
Jean ​Gabin Az ő átható tekintete, csendes erőt és rendíthetetlen akárki személyiségét, Jean Gabin volt a legnépszerűbb francia matiné bálványa a háború előtti időszakban, és továbbra is az egyik nagy ikonok a mozi. Bár szülei kabaré előadóművészek, Gabin születésű Jean-Alexis Moncorgé 1904-halogatni a show business az első, a munka helyett, mint egy napszámos egy építőipari cég. Végül követte családja nyomdokaiba lépett, bár a színpadon megjelenő különböző párizsi koncerttermekben és színházakban, köztük a Moulin Rouge. /People/

Kőháti Zsolt - Bacsó ​Péter
Kőháti ​Zsolt Bacsó Péterről írt kismonográfiát. Arról a filmrendezőről, aki egyrészt a legtermékenyebb és egyik legellentmondásosabb alakja a csaknem húsz éve indult, ma élvonalbelinek számító rendezőgárdának. Másrészt olyan formátumú alkotó, akinek munkássága nélkül lehetetlen megérteni a felszabadulás utáni filmművészetet. Bacsó 16 játékfilmet rendezett eddig (a 17., a Tegnapelőtt című munkáját most mutatják be), vezető dramaturgként 21 nagyjátékfilm munkálataiban vett részt, jelenleg pedig helyettes vezetője a Dialóg Stúdiónak, és nem utolsósorban a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára. A szerző óhatatlanul is a bőség zavarával küzdött könyve írásakor és kénytelen volt szelektálni a rendelkezésre álló, a monográfiába beépíteni kívánt anyagokból. Nem elhanyagolható adalék talán az sem, hogy írása szerkezeti felépítéséhez nem sok fogódzót nyújtottak a Kortársaink a filmművészetben sorozat már megjelent kötetei. Gáti Péter

Muhi Klára - Perlaki Tamás - Werner ​Herzog
A ​gyakran a német filmművészet romantikus látnokának nevezett Werner Herzog a kalandor, csavargó és fenegyerek rendező jelképes figurája lett. A róla készült dokumentumfilmek - melyek közül a leghíresebb a Les Blank-féle Burden of Dreams ("Az álmok terhe", 1982) - egyaránt megszállott, félőrült művésznek ábrázolják, aki képes kockára tenni az életét egy filmért. Főszereplői, a lázadó álmodozók és eretnekek, fanatikusok és mániákusok mind a független rendező alakmásolatai, aki minden nehézség ellenére megpróbálja valóra váltani elképzeléseit. Minden filmje a másságot kutatja és engedi érvényesülni; a legtöbb egzotikus tájakon játszódik, például a dél-amerikai dzsungelben, mint az Aguirre, Isten haragja (1972) vagy Afrikában, mint a Cobra Verde (1987). Még szűkebb pátriája, Bajorország is mint a modern kor előtti, távoli vidék jelenik meg (Üvegszív, 1976). Az, hogy filmjei felölelik az egzotikus és primitív tradíciókat, egyben azt is jelenti, hogy radikális, gyakran apokaliptikus kritikát gyakorolnak a nyugati civilizáció és a benne uralkodó racionalitás felett.

Iain Johnstone - Tom ​Cruise
Tom ​Cruise nemzedékének egyik legsikeresebb filmsztárja. A Kockázatos üzlet című filmben debütált, attól kezdve - az olyan Oscar-jelölést érő szerepeken át, mint a Született július 4-én, a Jerry Maguire vagy Magnólia, egészen az erőteljes Mission Impossible-sorozatig - Cruise életében szédítő gyorsasággal követte egyik sikerhullám a másikat. A későbbiekben már a magánélete is a címlapokra került az Oprah Winfrey Show-ban történt hírhedt szereplésétől kezdve. Úgy tűnik, a szcientológiai egyházhoz fűződő, teljes mellszélességgel vállalt kapcsolatából - vagy a forgószélhez hasonlatos románcából Katie Holmes-szal - a média egyszerűen nem kaphat eleget. Ebben a könyvben Iain Johnstone angol filmkritikus meséli el, hogyan lesz valakiből Tom Cruise...

François Truffaut - Önvallomások ​a filmről
"Lehet, ​hogy jók a filmjeim, lehet, hogy rosszak, de én csakis ezeket a filmeket akartam megcsinálni. Olyan színészekkel, akiket én szemeltem ki, akiket szerettem" - olvashatjuk François Truffaut (1932-1984) egyik kritikusának írt levelében. Truffaut filmjei talán valóban nemcsak a "francia új hullám", de a filmművészet legszemélyesebb alkotásai, igazi szerzői filmek, melyeket "kamera-töltőtollal" írt. A "Négyszáz csapás", a "Jules és Jim", a "Bársonyos bőr", a "Fahrenheit 451", az Amerikai éjszaka", "Az utolsó metró" rendezőjének őszinte, személyes vallomásait olvashatjuk önmagáról, a filmművészetről, filmjeinek keletkezéséről-forgatásáról az Anne Gillain gondozta kötetben, melyet több mint háromszáz interjúból formált különös életrajzzá, izgalmas olvasmánnyá a szerkesztőnő.