A ​lovasság története A ​legrégibb időktől a jelenkorig

John Keegan - A ​csata arca
A ​világszerte az egyik legtöbbet olvasott hadtörténeti munka, "A csata arca" 1976-ban jelent meg először angolul, és azóta sok nyelven és sokszor kiadták. A szerző, John Keegan akkoriban a Királyi Akadémia hadtörténet-tanára volt, és "A csata arca" volt az első könyve, amellyel azonnal nagyjelentőségű életműve talán legfontosabb darabját is megalkotta. Az évtizedes oktatói tapasztalat és a katonákkal -köztük a második világháborút csapattisztként megjárt, és addigra a brit hadsereg vezetőivé emelkedett főtisztekkel- töltött sok idő sajátos gondolatokat sugallt a szerzőnek. Az kezdte érdekelni, mit és hogyan tesznek a közkatonák, a tiszthelyettesek és a csapattisztek a katonai mesterség gyakorlása közben, mert a hadtörténetírás addig inkább a királyok és a vezérek háborújára összpontosított. Keegan szakít a győztesek ügyét igazoló történetírás évezredes hagyományával, de azzal a hagyománnyal is, amelyik a visszatekintés bölcsességével - és az íróasztal biztonságos fedezékéből - az események eleve elrendelt, logikus láncának, valamiféle gigászi sakkjátszmának, "a politika folytatásának más eszközökkel" szereti láttatni a háborút. Emberi és materialista hadtörténet ez, utóbbi nem a szó szánalmas ideológiai értelmében, hanem úgy, hogy Keegan azt vizsgálja: az adott anyagi (topográfia, haditechnikai, élelmezési, egészségügyi stb.) feltételek mellett mit tehettek, és mit nem tehettek meg a katonák, valamint azt, hogy egy adott társadalom milyen hadsereget állít ki. Elemzi továbbá a csata mint fegyveres összecsapás és mint történelmi jelenség változásait az évszázadok során. Agincourt, Waterloo és a Somme-i offenzíva első napja döntő jelentőségű, sokszor megírt összecsapás, de ahogyan Keegan tekint rájuk, az olyasfajta változást indított el a hadtörténetírásban, amilyet Einstein és társai munkássága a fizikában.

Ismeretlen szerző - A ​hadviselés művészete I.
A ​kétrészes sorozat első kötete hiteles képet rajzol az i. e. 1500-tól i. sz. 1600-ig terjedő időszak legnagyobb katonai vezetőinek életéről és pályafutásáról Alkibiadésztől Hannibálon át Tamerlánig. Az életrajzokat térképek egészítik ki, amelyekből megismerhetjük az adott hadvezér legjelentősebb csatáit és hadjáratait.

John Keegan - A ​hadviselés története
John ​Keegan, a sandhursti brit Királyi Katonai Akadémia hadtörténet professzora a tárgy világszerte legismertebb kutatói közé tartozik. Híres könyveiben olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a hadvezetés, néhány jeles hadvezér tevékenységét elemezve az ókortól a XX. századig, vagy a csata, mint emberi élmény, nevezetes ütközetek fényében - egymástól távol eső századok tapasztalatait vetve egybe, és általánosítva. Jelen összefoglalása nem szűk értelemben vett hadtörténeti mű, hanem a fentebb jellemzett módszerrel elkészített, mindazonáltal a nagyközönségnek szánt áttekintés az ember, a társadalom és a harc, az erőszak és a háború viszonyáról, illetve ennek alakulásáról az emberi történelem során.Olyan új szemléletű szakmunka, amely a hadtörténetírás gyökeres átértelmezéséhez vezet, az ismert tényeket más megvilágításba helyezi, gyakorlatias és technikai, azaz szigorúan katonai szemszögből vizsgálva az eseményeket. Meghökkentően új kép bontakozik ki például a napóleoni háborúkról: a katonák élelmezéséről, ruházatáról, testi megterheléséről, a fegyverek tűzerejéről, az általuk okozott sérülésekről, - arról, hogy mekkora az egyes ember és a társadalom teljesítőképessége, illetve harckészsége. Ezáltal a háborók indítékainak újszerű szempontjait is bevezetjük a kor tanulmányozásába.

Adrian Goldsworthy - A ​római hadsereg története
A ​római hadsereg minden idők egyik legsikeresebb fegyveres ereje volt. Magasan fejlett szervezeti struktúrájával és harceljárásaival egészen az újkorig semmilyen katonai szervezet nem vehette fel a versenyt. A sereg műszaki tudásának és állhatatosságának látványos emlékei — mint Hadrianus fala vagy a Masada körüli ostromművek — a mai napig is láthatók. Könyvünk részletes leírását adja a sereg által elért eredményeknek, elemez számos jelentős ütközetet — például a pharsalusi és a strassbourgi csatát –, és bemutatja a csapatokat vezénylő híres hadvezéreket. Ez az első olyan munka, amely a kora császárkor hadserege mellett a köztársaság kori polgári milíciával és a késő antikvitás hadseregével is részletesen foglalkozik. A könyv a közkatonák mindennapi életébe ágyazva mutatja be Róma hadseregének példátlanul nagy ívű és hosszan tartó sikersorozatát, kezdve a békés helyőrségek nyugodt hétköznapjaitól a küzdelmes hadjáratokon át, egészen a kegyetlen ütközetekig. "A köztársaság hadserege" című fejezet bemutatja a legkorábbi hadseregeket, ezek támadó és védőfegyvereit, a római hadiflotta felállítását, valamint a Földközi-tenger medencéjét meghódító milícia hadsereget. "A hivatásos hadsereg" ismerteti a Marius és utódai által bevezetett reformokat, illetve a birodalom bukásáig fennálló új légiós szervezeti struktúrát. "A római katonák élete" a toborzástól kezdve, a helyőrségi mindennapokon – kiképzés, szemlék, tábori élet, élelmezés, fegyelmezés, orvosi ellátás – és a felszerelés ismertetésén át, a határvidéki élet és a szolgálaton kívül eltöltött idő bemutatásáig, minden szempontból nagy részleteséggel vizsgálja meg a seregben szolgálók mindennapjait. "A harcoló sereg"-ből megismerhetjük a hadsereg működését hadjárat és csata közben, a nagyszabású harci taktikáktól kezdve a közelharcon át az ostromig. "A késő antikvitás hadserege" ismerteti a hadsereg ujjászervezését a 3. századi kudarcok után, valamint bemutatja a birodalom fenntartására tett elkeseredett küzdelmet a 4. században. A könyv szerkezete a Thames & Hudson kiadó "Complete" sorozatának nagy sikerű vizuális formátumát követi. A római hadsereg története széles körű olvasótábornak szánt nagy ívű munka, amely a régészet eredményeire, ókori művészi alkotásokra és korabeli dokumentumértékű forrásanyagokra támaszkodva az eddigi legmeggyőzőbb képet nyújtja a világ leghíresebb "hadigépezetéről". 245 illusztrációval, 107 színes képpel Kiadó: Alexandra Kiadó Kiadás éve: 2004 Fordító(k): Endreffy Loránd Eredeti cím: The Complete Roman Army

Adolf Hitler - Mein ​Kampf
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Kelly DeVries - Martin Dougherty - Christen Jorgensen - Chris Mann - Chris McNab - Sorsdöntő ​csaták melyek megváltoztatták a hadviselés arculatát
A ​kiadvány 20 híres ütközetet és hadjáratot tárgyal, amelyek időben a teljes egyetemes történelmen átívelnek az ókortól egészen az 1990-es évek elejéig. A múltidéző történelmi utazás során egész Eurázsiát bejárhatjuk Skóciától Japánig, sőt Afrikába és a Csendes-óceánra is eljuthatunk. A könyv lapjain olyan harci események bontakoznak ki előttünk, amelyek során teljesen újszerű, az egyetemes hadtörténet későbbi alakulását döntően befolyásoló haditechnikai, stratégiai vagy éppen taktikai újításokat alkalmaztak. Minden csatához kétoldalas, színes taktikai áttekintő térkép tartozik, amelynek segítségével az olvasó egyetlen pillantással átláthatja, miként bontakozott ki, s zajlott le az adott ütközet vagy hadjárat. Az egyes csaták és hadjáratok tárgyalását lényegre törő, jól áttekinthető adattár vezeti be, amely részletes információkkal szolgál az ütközetek helyszínéről, dátumáról, a hadvezérekről, a harcoló egységek számáról és jellegéről, valamint a csata végső kimeneteléről.

Ismeretlen szerző - A ​magyar hadtörténelem évszázadai
Hosszú ​évtizedek óta e kötet vállalkozik elsőként – időrendben haladva – a magyar hadtörténet egészének a bemutatására, a magyar államalapítástól egészen Magyarország NATO csatlakozásáig. A meghívott 23 szerző a magyar hadtörténetírás fiatalabb és tapasztaltabb generációi, egyetemi és intézeti kutatóműhelyei képviseletében mutatja be a magyar hadtörténelem legizgalmasabb fejezeteit, mindvégig felhasználva a hazai és külföldi levéltári és nyomtatott forrásokat, hasznosítva a hadtörténetírás hagyományos, vagy éppen forradalmian új módszereit, szempontjait és eredményeit. A kötetben található jegyzetek, térképoldalak, bibliográfia és életrajzi adattár, hely- és személynévmutató segítenek abban, hogy a kötet a magyar hadtörténelem korszakos kézikönyve legyen.

Ismeretlen szerző - Az ​első világháború
Az ​első világháború kétségtelenül meghatározó esemény volt a világ történetében. A „Nagy háború” (ahogy a kortársak nevezték, nem tudva, hogy egy még nagyobb követi, s attól kezdve majd sorszámozni kell őket) Magyarország legújabb kori történetét is döntően meghatározta. A Nemzet és Emlékezet sorozat immár tizedik kötete a korábbiaknak megfelelően háromosztatú. A Források bemutatják azt a diplomáciai (szövetségkötési és -bontási) folyamatot, amely elvezetett az 1914. augusztusi napokhoz, megismertetnek a háborúba lépésről s annak mikénti folytatásáról szóló vitákkal. Dokumentumok világítják meg annak a hadseregnek a szervezetét és életét, amely a frontvonalakon végigküzdötte és végigszenvedte a „vérfolyamot”, valamint a hátországban zajló, mindmáig ható változásokat. A háború közéleti-politikai emlékezetét bemutató fejezet népdalok, magán- és közéleti visszaemlékezések, politikai történelemmagyarázatok felvonultatásával kíséri végig a háború „érzetét”, „társadalmi élményét” a kortársaktól egészen máig. Végül a háború tudományos emlékezetét követve megismerkedhetünk a különböző fogalmi struktúrákkal, a háborús felelősség vitájától kezdve, az imperializmusfelfogáson keresztül a defenzív háború elméletéig s a mindennapi élet átalakulásának bemutatásáig.

John Keegan - Az ​amerikai polgárháború
Az ​amerikai polgárháború az egyik leghosszabb és legvéresebb az újabb kor háborúi közül. Ugyanakkor az egyik legrejtélyesebb is. Az Egyesült Államok számtalan háborúja közül ez az, amelyik valóban érdekli az amerikaiakat, ha másért nem, azért, mert máig ebben esett el a legtöbb amerikai. A Dél népe elképesztő lelkesedéssel vállalta a katonáskodást. Bár a küzdelem a rabszolgaság miatt tört ki, a két országrész szembefordulásának mélyén máig érzékelhető életformabeli különbségek húzódtak meg. Művészek sokaságát ihlette meg, a történészeket azonban még ma is zavarba ejti. Története csak a napóleoni vagy a világháborúkhoz mérhetően bonyolult és ellentmondásos. Az első modern - vagyis vasúton szállított, távírón irányított, gyáripari termékekkel felszerelt tömeghadseregek által vívott - háború történetéről írott könyvében John Keegan, a kiváló brit hadtörténész megfejti e háború földrajzi és vezetési viszonyainak, valamint hadászatának logikáját, és eligazít bennünket a konfliktus csataterein. Keegan ezzel a közérthető nyelven megírt munkájával teszi fel a koronát életművére, amelybe a hadtörténet több klasszikus művének megalkotásán túl beletartozik a NATO leginkább történelemtudatos tisztikarának, a Brit Hadsereg tisztjeinek az oktatása és nevelése is. Magával ragadó munkája a téma alapvető könyve.

Stig Förster - Markus Pöhlmann - Dierk Walter - A ​világtörténelem nagy csatái
A ​világtörténelem fontos, meghatározó eseményei a háborúk, ezek menetét pedig általában a csaták döntik el. A kötet ebből a sajátságos szemszögből – a csaták lefolyása felől – szemléli a történelmet, amikor 24 fejezetében ugyanennyi fontos katonai összeütközést ír le a szalamiszi csatától kezdve a középkori Anglia sorsát eldöntő hastingsi csatán át Waterlooig, Sedanig, Sztálingrádig és a Sínai-félszigetért vívott ütközetig. E könyvnek nem az a célja, hogy a világtörténelem legfontosabb csatáit mind bemutassa. Minden ilyesfajta kiadvány bizonyos mértékben a szerkesztők önkényes döntését tükrözi. Akárki lapozza fel a tartalomjegyzéket, talál majd olyan csatát, amit feltétlenül meg lehetett volna említeni, vagy ami számára lényegtelennek tűnik. A szerkesztők a jelen munkában arra törekedtek, hogy minden korból, valamint a szárazföld, tenger és levegő dimenzióiból egyaránt mutassanak be ütközeteket, melyekben – összes különbözőségük ellenére – egy közös vonás mindenképpen napfényre kerül: a csatában néhány órára vagy napra összesűrítve megfigyelhető az adott korszak harcmodora, ez pedig az ellenfelek társadalmi rendjét tükrözi. A legkitűnőbb szakemberek által leírt eseményekből nemcsak fontos hadtörténeti tények derülnek ki, hanem árnyaltabb képet kaphatunk a történelem menetéről is.

Ismeretlen szerző - A ​hadművészet ókori klasszikusai
A ​hadtörténelemnek és ezen belül a hadművészet történetének tanulmányozása elválaszthatatlan a történelem egész folyamatának megértésétől. Ennek a feladatnak elvégzését akarja az ókorra, a rabszolgatartó társadalmak korára vonatkozóan megkönnyíteni a jelen forrásgyűjtemény.

Steve Crawford - Harckocsik ​a II. világháborúban
A ​harckocsi átalakította a II. világháború harctereit. 1939–41-ben a német Blitzkrieg elsöprő sikereit páncélosok ezrei vezette gépesített oszlopok aratták, míg 1943–45 szövetséges győzelmeit a tömegesen harcba vetett amerikai, brit és orosz harckocsihadosztályok. A kötet az európai, észak-afrikai és csendes-óceáni hadszíntér döntő fegyvereiről, a páncélozott harcjárművekről ad áttekintést.

Dr. Somorjai Lajos - Megjártam ​a Don-kanyart
Somorjai ​Lajos frontnaplója lebilincselő olvasmány, egyben történeti értékű dokumentum, melyből az egykori szemtanú vagy érintett hozzátartozó újból emlékezhet, a pusztán érdeklődő olvasó pedig árnyaltabb és hitelesebb képet alkothat a második világháborús katonai részvételünk tragikus Don menti krónikájáról. A kötetet a szerző által készített fotók teszik érzékletesebbé.

John Keegan - A ​második világháború
_"Egyszerűen ​káprázatos... Nemzedékünk legkiválóbb hadtörténésze"._ - Tom Clancy Kereken nyolcvan esztendővel ezelőtt robbant ki az emberiség történetének legnagyobb, legpusztítóbb és legvéresebb háborúja, amely a föld hat kontinensén és három óceánján zajlott, ötvenmillió áldozatot követelt, és pusztítása kiterjedt szinte a teljes emberi civilizációra. John Keegan brit hadtörténész lenyűgöző intelligenciával és tökéletes arányérzékkel kalauzolja végig olvasóit a háború történetén. Az események részletes bemutatása mellett Keegan nagy hangsúlyt fektet a stratégiai elemzésre és a háború "vezérmotívumaira" is, miközben a világégés gazdaság- és társadalomtörténeti vonatkozásait is értő módon tárja az olvasók elé. A részletesen elbeszélt hadi eseményeket úgy választja ki, hogy mindegyik megvilágítson egyet a modern hadviselés második világháborúra jellemző sajátos válfajaiból. Ennek alapján elemzi a légideszant-hadviselés (Kréta), a repülőgép-hordozókkal vívott tengeri háború (Midway), a páncéloscsata (Falaise), a nagyvárosi ostrom (Berlin), valamint a kétéltű hadviselés (Okinava) eseményeit és sajátos mozzanatait. Bemutatja a szembenálló szövetségi rendszerek működését, kitűnő portrékat rajzol a háború legfontosabb szereplőiről (Hitler, Tódzsó, Churchill, Sztálin, Roosevelt), és részletesen szól a tudomány és a haditechnika szerepéről, a megszállás, az ellenállás, a hadászati bombázás és a hírszerzés hatásairól és következményeiről - egyszóval mindenről, ami világméretűvé és totálissá tette a konfliktust. A brit tudós mára klasszikussá vált, monumentális műve sokkal több, mint a háború egyszerű hadtörténete: lebilincselő stílusának köszönhetően akár regényként is megállja a helyét, kézikönyvként pedig nélkülözhetetlen mindazok számára, akik meg akarják érteni a 20. század legfontosabb eseményének mélyebb összefüggéseit. JOHN KEEGAN (1934-2012) több mint negyedszázadon át tanított hadtörténetet a sandhursti Királyi Katonai Akadémián, majd a _Daily Telegraph_ védelmi rovatát vezette. Vendégoktatóként tanított Princetonban és Cambridge-ben is. Számos klasszikus hadtörténeti munka (_A csata arca, A hadviselés története_) szerzője. 2000-ben lovagi címet kapott.

Basil Henry Liddell Hart - Stratégia
„Az ​emberi emlékezet (a világtörténelem) a stratégia, vagyis hadászat alakulására nagy hatást gyakorló személyeknek tartja Thuküdidészt, Julius Caesart, Machiavellit, Nagy Frigyest, Szuvorovot, Napóleont, Clausewitzet, Moltkét és Liddell Hartot.” (A Magyar Hadtudományi Társaság Hadtudományi Lexikona) B. H. Liddell Hart (1895–1970) több olyan reformot valósított meg a brit hadseregben, amelyeknek a parancsnokok eleinte ellenálltak (pl. a légvédelem fejlesztése); a második világháborúban a németek – az ő stratégiai elképzeléseit felhasználva – többször győztek a franciák ellen, mivel a „páncélos háború” korai proponense is volt, amit az angolok vonakodtak elfogadni, Guderian és Rommel viszont – akárcsak Patton tábornok – több ízben kifejezte, mennyit köszönhet Liddell Hart könyveinek. A 20. század egyik legnagyobb katonai gondolkodójáról és legidőtállóbb művéről van tehát szó. A Stratégia átfogó történelmi (hadtörténeti) analízis: kezdődik a görög–perzsa háborúval, az athéni Epameinóndasszal, Periklésszel, Alkibiadésszel, a spártai Lüszandrosszal, azután következnek a makedónok, II. Philipposz és Nagy Sándor, majd a pun Hannibál, a római Fabius Maximus Cunctator (róla, a „Habozóról” általában csak rosszat tanulunk az iskolában, pedig zseniális taktikus volt), Scipio Africanus, Julius Caesar, a bizánci Belisar és Narses, az eunuch; a középkorból röviden a hastingsi csata (Normandiai Vilmos, illetve Harold király), a százéves háború (Crécy, Poitiers), Agincourt, a Rózsák Háborúja; ismét részletesebben a 17. század (Gusztáv Adolf, Cromwell, Turenne), a 18. század (Nagy Frigyes és Marlborough), utána a francia forradalom és Napóleon; összefoglaló áttekintést kapunk az amerikai polgárháború nagyjairól, a német–francia háborúról, nagy ívű elemzéseket az első, majd a második világháború stratégiájáról, végül az egészet elméleti következtetések zárják le taktikáról, stratégiáról és „nagystratégiáról”, s egy fejezet a hadviselés legújabb jelenségéről, a gerillaháborúról. Az analízis vezérfonala a Liddell Hart által híressé tett „közvetett megközelítés”, az a hadászati eszme, amelynek értelmében a hadvezér nem a frontális támadásra alapozza a sikert (legyen bármekkora erőfölényben), hanem kerülő utakat választ, akár konkrétakat (szárnyfelgöngyölítés, a mozgékonyságra épített kikerülés, hátba támadás, a leggyengébb pontra való koncentrálás, a döntő ütközet elől való kitérés, az ellenség, főleg a megszállók kifárasztása, utánpótlási vonalaik elvágása, az eszközöknek a célokhoz való igazítása stb.), akár messzebb mutatókat (szövetségi rendszerek fellazítása, váratlan politikai eszközök alkalmazása, „ötödik hadoszlop” beépítése, a hadművelethez alternatív lehetőségek előre való kidolgozása stb.). Liddell Hart szerint csakis az ilyen hadvezetés hozhatott tartós sikert a századok során, s monumentális művében ezt igyekszik bizonyítani. Már csak azért is örökzöld a téma és a koncepció, mert mint a szerző a bevezetőben írja, végső fokon mindenfajta sikernek a közvetett megközelítés a titka: az üzletben éppúgy, mint a szerelemben.

Ismeretlen szerző - A ​hadviselés művészete II.
Melyik ​a legzseniálisabb Napóleon győzelmei közül? Milyen harcászati megoldásokat alkalmazott Montgomery El-Alameinnél? Ezekre és sok más izgalmas kérdésre ad választ a legutóbbi négy évszázad legkiemelkedőbb hadvezéreiről összeállított pazar tanulmánygyűjtemény. Valamennyi hadvezért tömör és információgazdag tanulmány mutatja be és minden életrajzhoz kapcsolódik egy-egy jelentős hadi sikert ismertető, csata- vagy hadjárat-vázlat is, színes térképpel.

Kelly DeVries - A ​középkor nagy csatái, 1000-1500 - Hastingstől Konstantinápolyig
A ​középkori csaták, ostromok és hadjáratok a játékfilmek kedvelt témái, s amellett hogy igen látványosak - a maguk szörnyűségével és pátoszával -, nem egy nemzet múltjának kiemelkedő, sorsdöntő eseményévé váltak. A korszak hadászati, haditechnikai jellegzetességeit taglaló bevezetést követően ezek közül mutatnak be húszat a nagy formátumú, igényes kivitelű kiadvány szerzői. A fent említett kritériumoknak minden szempontból megfelel az évszámok szerint elrendezett gyűjtemény első és utolsó csataleírása: a Hastingsnél 1066-ban normannjai élén diadalt arató Hódító Vilmos új korszakot nyitott a brit sziget történetében, míg az 1471-es brunkebergi ütközet a svéd történelem fontos fordulópontja, a dán hegemónia elleni küzdelem jelentős diadala. A színes képekkel, rajzokkal, illetve dupla oldalas taktikai térképekkel illusztrált lapokon az alábbi csaták elevenednek még meg: Legnano (1176), Hattín (1187), Arszúf (1191), Château Gaillard (1203-4), Konstantinápoly (1203-4), Bouvines (1214), Liegnitz (1241), Csúd-tó (1242), Málta (1283), Bannockburn (1314), Sluys (1340), Crécy (1346), Nájera (1367), Nikápoly (1396), Tannenberg (1410), Agincourt (1415), Vítkov-hegy (1420), Konstantinápoly (1453). Rohamozó nehézlovasság, íjászok, ostromok, tengeri ütközetek és a korszak minden más hadi jellegzetessége bemutatásra kerül az események politikai összefüggéseit is felvillantó ismertetésekben. A könyvet bibliográfia és mutató zárja.

John Keegan - Az ​első világháború
Az ​egyik legismertebb hadtörténész, John Keegan az egyik legfontosabb könyvet írta meg az első világháborúról. Ez a háború nem egy távoli, csak a történelemkönyvek lapjain élő eseménysor, hanem hatásaiban nagyon is jelenvaló, drámai történés - ma is abban a korszakban élünk, amelynek fő körvonalait ez a háború alakította ki. Az első világháborúval elindult eseménysor vezetett el a mai hatalmi-politikai-társadalmi viszonyok kialakulásáig. Keegan egyúttal nagy mesélő is, sodróan megírt könyve lapjain újra átélhetjük a régi világot romba döntő, kataklizmikus események drámáját. A szerző amellett, hogy sok izgalmas hadtörténeti részletet is vizsgál, a legalapvetőbb kérdéseket feszegeti: miért döntött úgy egy jómódú, gazdagsági, kulturális és hatalmi sikereinek csúcsán lévő kontinens, hogy kockára tesz mindent, amit addig elért, és belebonyolódik ebbe a szörnyű, önpusztító és gyilkos hazárdjátékba? Amikor a konfliktus gyors és döntő végkifejlethez juttatásának reménye néhány hónapon belül mindenütt elveszett, miért határoztak mégis úgy a hadviselő hatalmak, hogy makacsul kitartanak amellett, hogy folytatják a katonai erőfeszítéseiket, és totális háborúra mozgósítanak, amivel fiatal férfilakosságukat teljes egészében kiteszik a fennmaradásukat veszélyeztető értelmetlen mészárlásnak? John Keegan _Az első világháború_ja, amellett, hogy nagyszerű olvasmányélményt kínál, méltán foglal helyet a legnagyobb hadtörténeti és történeti munkák között.

John Keegan - A ​háborús felderítés
A ​regényirodalomban a kém romantikus figura, akinek titkai békét szerezhetnek vagy háborút robbanthatnak ki, de vajon a valóságban alapfeltétele-e a katonai győzelmeknek a felderítés, a hírszerzés? Úttörő jellegű új művében korunk kiemelkedő hadtörténésze egy elméleti bevezető után (amely ismerteti a katonai felderítés formáit és eszközeit, lehetőségeit a legkorábbi időktől máig) konkrét csatákat, hadjáratokat elemez a felderítés szempontjából: Nelson és az Egyiptomba tartó Napóleon flottáinak bújócskázását a Földközi-tengeren, Stonewall Jackson déli tábornok manőverezéseit a Shenandoah-folyó völgyében, illetve az északiak hírszerzői próbálkozásait az amerikai polgárháború idején, Kréta német megszállását a második világháborúban, valamint a világháború csendes-óceáni hadszínterének legjelentősebb, Midway-szigeteki ütközetét az amerikaiak és a japánok között. Végül áttekintést kapunk tőle az 1945 utáni katonai hírszerzésről, amely kiterjed a koreai, a vietnami, a Falkland-szigeteki és az Öböl-háborúra, illetve a nemzetközi terrorizmus elleni harcra is. Keegan konklúziója kijózanító: a felderítés, a hírszerzés hasznos a háborúban, de önmagában nem döntő a szerepe. A nagy felderítési előny sem garantálja feltétlenül a győzelmet. A háborúk végkimenetelét rendszerint az elegendő mértékű, célszerűen bevetett erő szabja meg. Nelsonnak és Jacksonnak gyakran csak töredékes információi voltak az ellenségről, ezt azonban ellensúlyozta hadvezéri tehetségük. A britek tudtak a Krétát fenyegető német invázióról, ám a túlerő legyűrte őket. A falklandi háború idején a brit felderítés kifejezetten gyatra volt, de a sorkötelesekből álló argentin egységek nem voltak méltó ellenfelei a profi angol katonáknak. Ahogyan a New York Times kritikusa írja: „Keegan nem a hírszerzés nimbuszát akarja megtépázni, csupán perspektívába helyezi a hadviselésnek ezt a titokzatossággal övezett vetületét, hogy rámutasson: a közképzelettel ellentétben nem amolyan szórakoztató és könnyed út a diadalhoz.”

John Keegan - Az ​iraki háború
John ​Keegan, akitől legutóbb A második világháború-t olvashattuk, korunk vezető hadtörténésze, évtizedekig oktatott a sandhursti katonai akadémián, ma pedig a Daily Telegraph védelmi rovatát vezeti. Napról napra figyelemmel kísérte és új ságcikkekben kommentálta a 2003-as iraki háború lefolyását, majd pedig exlcluzív interjúkat kész~tett a koalíció főparancsnokával, Tommy Franks tábornokkal és Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszterrel. Adatgyűjtése a hadművelet legapróbb mozzanataira is kiterjedt. Könyvében elénk tárja Irak első világháború utáni megalakulását, az egymást váltó politikai és katonai rezsimeket, egészen Szaddam Huszein hatalomátvételéig. Széles kitekintést kapunk a Szaddam alatti Irakról, a diktátor hatalomgyakorlási módszereiről, bel- és külpolitikai ambícióiról. Megismerkedhetünk az Egyesült Államok vezette koalíció létrehozásának körülményeivel, alegységekre lebontott szervezeti rendjével, fegyverzetével és haditervével. Magát a hadjáratot két részre osztva tárja elénk a szerző: a brit kontingens jól elkülöníthető feladata Bászrának és környékének megszállása, míg az amerikai haderő Bagdad felé tör előre. A teljes és gyors diadal egyrészt a britek helyismeretének és történelmi tapasztalatának, másrészt az amerikaiak páncélos manőverező képességének, szervezettségének és fegyelmének köszönhető. Keegan elemzi a háborút megelőző s azóta sokat vitatott hírszerzés anyagait, metódusait és politikai következményeit is, de nem hagy kétséget afelől, hogy az iraki háborúra és rendszerváltásra a térség és a világ stabilitása érdekében szükség volt.