Európa ​közepén I. Útvesztő ​/ Dermesztő hidegben / A sötétség utolsó órái / Bojár Bálint

Hegedüs Géza - A ​sötétség utolsó órái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hegedüs Géza - Körösparti ​metropolis
A ​nyolcvanhét éves korában elhunyt írónak, irodalmi életünk jeles alakjának, Hegedüs Gézának utolsó műve volt Nagyvárad krónikája. A kiadó felkérésére, a Várad, villanyváros sorozat számára készült kötet megjelenését azonban már nem érhette meg. Szeretett városának történetét írta meg benne páratlan műveltségére, történeti és irodalmi forrásokra, a 17. század végétől pedig kiváltképp Lakos Lajos, egykori Bihar vármegyei levéltáros könyvének adataira alapozva. Az Alföld és Erdély határán, a Biharnak nevezett terület középpontjában, a Sebes-Körös két partján fekvő város legendáriumát a honfoglalást megelőző időktől, a feltételezett avar településtől, majd a kazár fejedelemség idejétől beszéli el egészen 1920-ig, a trianoni békekötésig, amellyel a határon kívülre kerülvén befejeződött Nagyvárad magyarországi fejlődésének története. A két dátum közötti időszakban hercegség központja, püspökségi székhely, Szent László legendás városa, Vitéz János püspöksége idején a magyarországi humanizmus egyik központja, majd a Dózsa-féle parasztfelkelés egyik színhelye, az erdélyi fejedelmek vezette függetlenségi harcok fontos szereplője volt, majd a kiegyezéstől az első világháború befejezéséig tartó fél évszázad alatt fénykorát élve haladó polgárvárossá, a Holnap városává, irodalmi központtá fejlődött. Hegedüs Géza a tőle megszokott mesélőkedvvel, lebilincselő történetmondással teszi vonzóvá e várostörténeti munkát - nemcsak a történelem és a város múltja iránt érdeklődők számára, de minden olvasója örömére.

Papp Diána - Téli ​fagyi
A ​harmincas évei végét taposó Judit élete irigylésre méltó. Jóképű férj, három gyerek, anyagi gondokról nem is hallott, de még rettenetes főnök sem igyekszik pokollá tenni az életét. Ám az idillnek egyszer csak vége szakad, amikor váratlanul elhagyja a férje, Bálint egy fiatalabb nő miatt. Egyetlen támasza szingli húga, Virág lesz, aki ugyan már régóta vágyott családra, de valahogy nem úgy képzelte, hogy a nővére bútorozik be az albérletébe a gyerekekkel. Hogyan tudja rendezni életét az elhagyott feleség? Párra talál-e a bohókás fiatal lány? Kiderül a Téli fagyiból. „Dia barátnőm új regényét már nagyon vártam és nem csalódtam: lendületes, izgalmas olvasmány az újrakezdésről, szerelemről és arról, hogy egy jó testvéri kapcsolat minden nehézségen átsegít.” Fejős Éva, regényíró „Ez a könyv éppen olyan, mint a címe. A legzordabb időben is képes megédesíteni az ember szájízét.” Máté Krisztina, televíziós műsorvezető Papp Diána a Szerdán habcsók, a Bodza Bisztró és a Kerek perec szerzőjének legújabb regényéből sem hiányozhatnak az élet- és ételreceptek.

Bodnár Gizella - Repülős ​Gizi
"Temérdek ​cifra dolgot láttam, hallottam, amit mások észre sem vesznek, vagy ha igen, nem tudják végiggondolni, micsoda mit jelent. Mennyi a súlya. Nekem volt rá időm, hogy elmerengjek a világ bajain, csodáin, és bő 25 éve tervezem, hogy írok egy könyvet a tolvajlásról, a rabságról, hogy miként kalandozhatta át egy magamfajta asszony Európát..." (Bodnár Gizella)

Vámos Miklós - Félnóta
Ez ​az a könyv, amelyben a nyolcvanas évek elején igyekeztem megírni, hogy voltaképp mi történt velünk, elérve vagy túllépve a krisztusi kort, mi lett a nemzedékemmel, a barátaimmal, a szerelmeimmel. Még nem voltam harminc, amikor nekifogtam. Harminchat éves lettem én, mire megjelent, 1986-ban. Azóta mindig makacsul megakadályoztam, hogy a Félnóta újra kiadódjék (magvasnak vélt okaimról elő- s utószót írtam, akit érdekel, lássa ott). 1986 - vagy inkább '85, akkor kaptam a második korrektúrát - óta nem olvastam. Most igen. Nagyon fölkavart. Ez persze mindegy. El sem tudom képzelni, hogy a harminc alattiak mit szólnak hozzá. Sok benne a számukra ismeretlen kifejezés, a géemkától a Konsumex dolláros boltig. Ám e fogalmak nem lényegesek. A regénynek a hatvanas évek magyar történelme és politikai viszonyai csupán a hátterét adták, semmilyen módon nem a témáját. A Félnóta a barátságról, a szerelemről, az árulásról, a gerincről, a szolidaritásról és hűségről szól. Gondolom én. Másként: az ifjúságról. Az enyémről biztosan. A miénkről.

Marie-Dominique Lelièvre - Chanel ​& Co
"húszévesen ​szép, negyvenévesen bájos, hetvenévesen ellenállhatatlan" Coco Chanelről sok könyv és film készült már. Marie-Dominique Leliévre nem a hagyományos úton indul el. Egészen máshová helyezi a hangsúlyt, mint az eddigi értelmezések. Miközben igyekszik lerántani a leplet az életrajz homályos pontjairól, Chanelt mint társasági lényt mutatja be: nem feledve, hogy az ember a kapcsolatai függvénye is. Beszél a családjáról, fiatalkori szerelmi csalódásairól, művész- és elitkörökkel való kapcsolatáról. Ekként a könyv lapjain Cocteau, Sztravinszkij, Picasso, Romy Schneider és Visconti élete ugyanúgy megelevenedik, mint Mária nagyhercegnőé vagy Westminster hercegé. Barátain, és főként barátnőin keresztül ismerjük meg Cocót, aki nem öltöztette, hanem megteremtette a nőt, elsőként demokratizálva az öltözködés művészetét. Henry Gidel klasszikus életrajza és Hal Vaughan a náci Németországgal kollaboráló nőt bemutató műve után ez a harmadik Coco Chanel-könyv az Európa Könyvkiadónál.

Kornfeld Tamás - Nem ​mindennapi élet
A ​könyv lapjain egy valóban Nem mindennapi élet körvonalai sejlenek fel, méghozzá valóban hitelt érdemlő forrásból. A visszaemlékezés szerzője, Kornfeld Tamás, Magyarország egyik leggazdagabb családjába született bele 1924-ben. Anyai ágon nagyapja báró Weiss Manfréd volt, a magyar fém-, konzerv- és legfőképpen a hadiipar kiemelkedően tehetséges felvirágoztatója, apai ágon pedig Kornfeld Zsigmond, aki a bécsi Rothschild-bankház küldöttéből a Magyar Általános Hitelbank és magyar tőzsde elnöke lett. Édesapja Kornfeld Móric, a Ganz-gyár egyik vezetője, a csepeli Weiss-gyár igazgatóságának tagja, iregi földbirtokos. Nagybátyja volt Chorin Ferenc, az egyik legzseniálisabb üzletember, aki annak idején Sub auspiciis regis kitüntetéssel kapott diplomát. A rokonok között volt az egyik legjobb ízlésű magyar műgyűjtő, Herzog Mór Lipót. A fiatalember előtt úgyszólván korlátlan lehetőségek álltak, de az ország német megszállása – ekkor mindössze húsz éves, a pécsi orvosi egyetem hallgatója – félbetöri az asszimilálódott zsidó család életét. A család negyven tagja a németekkel kötött „szerződés" keretében, elhagyhatta az országot. Kornfeld Tamás húsz évet élt itthon – hetvenet az Egyesült Államokban. Meglepő, milyen régi szokásokat ír le, a szigorúságot és formalitásokat a mindennapos érintkezésben. Lefegyverző, amilyen őszinteséggel megírja, mennyire természetes volt számára a készen kapott jólét. És lenyűgöző, milyen önsajnálat nélkül és eltökélten építette újjá az életét mint az Egyesült Államok iránt háláját katonai szolgálattal lerovó, majd orvostanhallgatója és tankönyveket is író aneszteziológia-professzora. Láttató erővel és éles nyelvű szeretettel mutatja be a szétszóródott rokonságot.

Andrássy Ilona - Mindennek ​vége!
"nem ​javul a világ, csak okosabb lesz, önzőbb és színtelenebb" Andrássy Ilona a kiegyezés nagy formátumú politikusának, csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyulának az unokája, Katinkának, a "vörös grófnőnek" a nővére volt. Több nyelven beszélő, a politika és a művészet iránt érdeklődő, művelt kisasszony. 1909-ben feleségül ment rajongva szeretett vőlegényéhez, Esterházy Pál grófhoz. Pápai kastélyukból rendszeresen eljártak a budapesti "világba", ki-kiruccantak Bécsbe, elutaztak Olaszországba nyaralni vagy az Alpokba zergére vadászni. Élték az arisztokraták kellemes gondokkal teli életét. Kitört a háború. Pál gróf tartalékos huszár főhadnagyként bevonult. Kezdetben a frontvonal mögött, később az első vonalban szolgált. Ilona sok más arisztokrata fiatalasszonnyal együtt jelentkezett a Vöröskeresztbe. Nagy szerepe volt abban, hogy a szanitécek mellett nők is teljesíthettek frontszolgálatot. Megpróbált hivatalosan a férje frontszakaszára kerülni, de az olasz hadszíntérre irányították. Eközben érte a hír, hogy Pál 1915 júniusában az oroszokkal vívott ütközetben elesett. A napló Andrássy Ilona beszámolója a hadikórházakban szerzett tapasztalatairól, a magyarok kezdeti háborús lelkesedését követő egyre súlyosabb csalódásáról, kiábrándulásáról, céltalanságáról. Vallomás szerelemről és hazáról. A kötet alapjául szolgáló kéziratos hagyaték 1971-ben került elő a dénesfai Cziráky-kastélyon végzett tatarozási munkálatok során egy befalazott rekeszből. A leveleket, feljegyzéseket, fényképeket tartalmazó anyagot a győri Rómer Flóris Múzeum őrzi.

Ráday Mihály - Új ​városvédőbeszédek
A ​könyv a korábbi két kötetes mű folytatása az "Unokáink sem fogják látni..." című műsor anyagával a 45-től a 124. adásig, színes képmelléklettel, valamint a célzott keresést nagyban megkönnyítő név- és helymutatóval. Melléklete az Ősz utca 20. alatti házban található, a magyar történelem nagyjait bemutató falfestmények leporelló változata. Engedjék meg, hogy bevezető soraimat egy vallomással kezdjem: 1980 óta Budapestet - sőt, jószerivel az egész országot - Ráday Mihály szemével látom. Nem csak azt, amit gyógyíthatatlan pesszimizmusának álcázott optimizmusában „unokáink sem fogják látni” jóslattal címkéz, hanem azt is, amit országjáró útjaimon már jómagam is azzal a kimondatlan gondolattal nézek: vajon látta-e Rádayi írt-e róla. Rádayi Ami mögött ott bujkál a remény. Ha eddig nem írt és nem beszélt róla, előbb vagy utóbb mégiscsak írni és beszélni fog. Mert ha igen, talán mégis látni fogják az unokáink. Hiszen nagyon érdemes rá. Hogy észrevegyük, és tegyünk róla, hogy megmaradjon.Ráday szavának igenis súlya van. Többek között éppen azért, mert immár huszonegy esztendős fáradhatatlan munkája nyomán jószerivel valamennyien az ő szemével látjuk épített örökségünket. Ez a könyv a befejezhetetlenség könyve: soha nem érünk a végére, és magunknak kell tovább írnunk, abban a tudatban, hogy kötetbe foglalni mindent, ami megőrzésre érdemes, lehetetlen. De aminek a megmaradásáért akkor is felelősek vagyunk.

Ráday Mihály - Városvédőbeszédek ​I-II.
A ​szó elszáll, az írás megmarad. Tessék publikálni, cikkeket, könyvet írni - mondták mindig a barátok, ismerősök. Azzal érveltem ilyenkor, hogy nincs olyan írás, ami annyi emberre hatna egyidejűleg, mint a képernyő; hogy nincs értelme megírni egy újságba, folyóiratba ugyanazt, amit elmondok aműsorban; s ha leírok valamit, azt a nagyobb nyilvánosságnak ne mondjam el...? Meggyőztek. Meggyőztek azok a nézők is, akik leveleikben kérik, beszéljek még végre erről vagy arról a témáról, amiről én tudom, hogy már beszéltem, s talán nem is egyszer. De nem néz mindenki mindig tévét. Ha igen, akkor sem emlékezhet mindenre. Jó, ha felnyúlva a könyvespolcra fellapozható, visszakereshető, ami az embert érdekli. Ott még nem tart a házi mozizás, hogy képmagnón meglegyen "minden", mint egy hagyományos könyvtárban. Majdnem egy évig tartott újranézni a műsorokat, jegyzeteket készíteni hozzájuk. És mutatókat. Mert az a legfontosabb talán, hogy könnyen visszakereshető legyen bármi, ami az olvasót érdekli. Az újranézés, újraírás közben erősödött a meggyőződés bennem, hogy ez a munka hasznos, hogy értelme van.

Marina Fiorato - A ​muránói üvegfúvó
Marina ​Fiorato regényében lebilincselően keveredik a történelem, a misztérium, a művészet, a zene, a romantika és a politika. A napjainkban és a XVII. századi Velencében játszódó történet két szálon fut. VELENCE, 1681… A köztársaság éltető ereje az üvegfúvás, és a velencei tükrök az aranynál is értékesebbek. A vérengző Tízek tanácsa féltékenyen őrzi titokzatos módszerüket, s ezáltal a muranói üvegfúvókat is, akik gyakorlatilag bebörtönözve élnek a lagúnák egy szigetén. Ám a legtehetségesebb üvegművész, Corradino Manin eladja a titkot és ezáltal a lelkét is a Napkirálynak, a francia XIV. Lajosnak, hogy új jövőt teremtsen leányának.. Ennek az egyedülálló tükörkészítési technikának a megszerzésével sikerült megépíttetnie a Napkirálynak pazar Versailles-i kastélyában a Tükörgalériát. NAPJAINKBAN… Évszázadokkal később leszármazottja, Nora Manin boldogtalan londoni élete elől menekül Velencébe – elhatározta, hogy ősei városában folytatja életét és a családi mesterséget. A szenvedélyes és tehetséges ifjú hölgy azonban nem is sejti, hogy ismert neve hamarosan mekkora veszélybe sodorja. Lázasan kutat páratlan tehetségű üvegfúvó őse életének rejtelmei után, s közben bízik abban, hogy új életre és talán szerelemre is talál Velencében, ám előbb meg kell küzdenie a múlt démonaival. Miközben élete egyre jobban kiteljesedik és számtalan rég eltemetett titokra derít fényt, rájön, hogy a múlt talán soha nem lesz olyan áttetsző, mint a kifújt üveg… Corradino és Nora Manin sorsa az időn átívelve összekapcsolódik, és mikor szörnyű titkok kerülnek napvilágra, a lány megérti, hogy csak akkor lelhet békére, ha tisztára mossa őse nevét. A valós személyeket bemutató reneszánsz korszakban és napjainkban párhuzamosan játszódó izgalmas történet a világ egyik legszebb városába repíti az olvasót, aki úgy érzi, a két főhős társaságában maga is bejárja Velence gyönyörű tereit és utcáit.

Nicolas Barreau - A ​nő mosolya
Véletlenek ​pedig nincsenek! - vallja Aurélie Bredin, aki édesapja halála után átveszi egy kis párizsi étterem irányítását. Azon a végzetes novemberi napon, amikor olyan boldogtalannak érzi magát, mint még soha, a Szent Lajos-sziget kis könyvesboltjában különös könyvre bukkan: A nő mosolya című regény egyik helyszíne nem más, mint az ő vendéglője, a főhősnő pedig mintha... Nem, ilyen nincs! Aurélie elhatározza, hogy utánajár a rejtélynek: meg kell ismerkednie a regény írójával. Csakhogy próbálkozásai sorra kudarcot vallanak, mígnem egy szép napon az író levele a postaládájába pottyan. Találkozásuk azonban egészen másképp alakul, mint ahogy elképzelte...

Lénárd Sándor - Római ​történetek
"Ha ​a valóság - a "nagy Valóság" - számtalan egymástól független csillagközti űrök által elválasztott valóságokból áll - Róma az egy és oszthatatlan, számtalan különvilág, különhangulat együttese. A hét domb közt régen mocsarak s erdők voltak. Helyükön megmaradtak a határok, melyeket az igazi római nem lép át. Végigmenni a városon... ez idegennek való dolog, legyen az idegen kínai vagy nápolyi. A római az ő kis negyedében - "nel rione" - él, ott van orvosa, patikája, titkos lisztszállítója, s az ottani rendőrőrs értesíti, hogy mikor tűnjön el, mert feljelentették. A kis "rioné"-k összetartásán törik meg a diktatúra önkénye. Ezek őriznek egy hangulatot egy fél évezreden át. A régi Rómában insulának, szigetnek neveztek egy-egy háztömböt. Ma is Velencéhez hasonlítható szigetváros az igazi, a régi Róma."

Porzó (Ágai Adolf) - Utazás ​Pestről Budapestre
Porzó ​(Ágai Adolf, a Borsszem Jankó megalapítója, szerkesztõje) éles szemû tanúja volt a Pest , Buda és Óbuda egyesítésével világvárossá nõtt Budapest születésének. Élvezetes stílusú történelmi útirajza Budapest teljes szociográfiáját és topográfiáját adja az utcák, terek, közéleti személyiségek és jellegzetes figurák szeretetteljes ábrázolásával, a zengerájok, színházak, fürdõk világának megidézésével.

Dés Mihály - Pesti ​barokk
Budapesti ​házibulik a nyolcvanas évek derekán. Szerelmi bonyodalmak, hódítások, megcsalások, barátságmítoszok, világjobbító dumák, politikai viccek, szamizdatok. Regényünk főhőse, egyben szerzője Koszta János ebben a pesti világban otthonosan mozog, mégsem találja a helyét. Mindenről van egy jó vicce, egy családi anekdotája, egy csavaros sztorija, egy szellemes aforizmája és most készül megírni élete történetét is. Honnan is kezdje? És hová juthat el? Mire megy azzal, hogy okosan látja élete hülyeségeit? A kérdésekre ebben a regényben több válasz is létezik. Barokk voltát éppen a sokszínűség, a színpompás gazdagság szavatolja. A könyvben több műfaj is – mintha irodalmi farsangbál lenne – izgalmasan találkozik egymással. Családregény-betétek, levelezések, naplók, önéletrajzok, anekdoták, viccek, ügynökjelentések váltakoznak a mű lapjain. A Pesti barokk játék a valósággal, hiszen a fiktív karakterek mellett valódi, hús-vér személyek is szerepelnek benne; a határvonalak elmosódnak. Szellemessége szintén többrétegű: akadnak itt vaskos humorú tréfák, ironikus szólamok és irodalmi utalások. Dés Mihály nagyszerű első regényében a korszaknak és környezetnek nem is annyira emléket állít, semmint inkább a mítoszoknak, emlékfutamoknak a nyomába ered. Újraírja, átgondolja őket. Az ájtatos legendaképzésnek ugyanannyira híján van ez a kalandokban bővelkedő szellemes regény, mint a retrocsalamádénak. Dés Mihály (Budapest, 1950) magyar irodalmár, lapkiadó és író, aki 1986 óta Barcelonában él. Magyarországon műfordító volt, lektor, kritikus és alkalmi filmszínész, a Banánhéjkeringő és A dokumentátor főszereplője. Fordításai között Borges, Carpentier, Cortázar, García Márquez, Vargas Llosa művek szerepelnek. Spanyolországban újságíróként kezdte pályáját. Később megalapítja a Lateralt, mely a spanyol nyelvű világ meghatározó kulturális folyóirata lett. 1995 és 2003 között a Barcelonai Központi Egyetem tanára, spanyolul elbeszéléseket is publikált. A Pesti barokk az első regénye.

Hegedüs Géza - A ​titkosírás titka
"...csak ​az igazi krimiszerzők várják el, hogy műveiket afféle komoly társadalmi vagy lélektani regényeknek olvassák. A valódiak, így Homérosztól Thomas Mannig, azt igényelték, hogy az olvasók az izgalmas kalandoknak kijáró érdeklődéssel vegyék tudomásul, amit elmeséltek. Hiszen, ha tetszik, az Odüsszeia, Boccaccio számos novellája, Voltaire legtöbb regénye, Balzac életművének jó néhány klasszikusa, Dosztojevszkij Bűn és bűnhődése, Thomas Mann Felix Krullja, Kafka A pere is krimi... csak nagyon jó krimi. Miért bánnám, ha az olvasó valahogy ebbe a rokonságba sorol?" - mondja művéről a több műfajban is maradandót alkotó író, aki legújabb történeteiben izgalmas nyomozásokról, a jogi és az erkölcsi értelemben vett bűn határmezsgyéjén mozgó esetekről mesél úgy, hogy közben hatalmas műveltségének, mély belső kultúrájának is részesévé teszi az olvasót.

Douglas Smith - Az ​orosz arisztokrácia végnapjai
„Olyan ​események közelednek, amelyekhez hasonlót nem látott a világ a barbárok támadásai óta. Mindaz, ami életünket képezi, fölöslegesnek fog tűnni a világ számára. A barbárság újabb periódusa kezdődik, ami eltart majd évtizedekig.” 1914 májusában mondta ezt Nyikolaj Vrangel báró a vele együtt iszogató Valentyin Zubov grófnak. Hamarosan bekövetkezett Vrangel báró jóslata: forradalom, polgárháború, totális diktatúra, lágerek, tömeggyilkosságok - és e történelmi kataklizma részeként az orosz arisztokrácia elpusztítása. Egy genocídium, mellyel mindeddig nem sokat foglalkoztak a történészek. Vérfagyasztó incidensek; lángoló paloták, udvarházak és birtokok; éjszakai menekülések a fosztogató vöröskatona-bandák, parasztok, szovjethivatalnokok elől; lelki terror, kivégzések, száműzések: Smith könyve annak története, hogyan hullottak szét és pusztultak el a régi Oroszországgal együtt az évszázados múltú, dúsgazdag, művészet- és kultúrapártoló dinasztiák. Ám mindig vannak, akik túlélik, túlélhetik a világégéseket - jelen esetben az emigránsok és a szovjetrendszerben talajt fogók. Róluk is szól ez a könyv.

Hadas Krisztina - Egy ​tökéletlen anya naplója
Tökéletes ​anyák nyilván vannak, nem is kevesen. Olyan nők, akik vidáman pörögve, kiegyensúlyozottan mosolyogva terelgetik gyerekeiket, akik mindig mindenhová időben odaérnek, akik fáradhatatlan optimizmussal takarítanak, mesélnek, játszanak, tortákat sütnek, cuki jelmezeket varrnak, és a szépre suvickolt lakásban gyertyafényes vacsorával várják az urukat. A tökéletes anyáknak jó a ''píárjuk''. A tökéletleneknek kevésbé. Szóval, mit csináljon az a nő, aki csapzottan rohangál, mert nem tudja utolérni magát, aki farsangkor zárás előtt esik be a szupermarketbe, hogy még elmarja az utolsó pókember jelmezt, akinél gyakran még éjfélkor is kupi van, és mindezek tetejébe a férjét is gyakran nyaggatja? Az ilyen tökéletlen anya akkor teszi a legjobbat, ha nem esik kétségbe, és megtanul nevetni magán. Hadas Krisztina, kétgyerekes anya, feleség és televíziós újságíró pontosan ezt teszi. Vállalja tökéletlenségét. Könyvében kacagtató öniróniával fogalmazza meg négytagú családjának mindennapjait. Nyomon követhetjük kisfia fejlődését, tini lánya kamaszvilágát, egy házasság epizódjait és kiderül az is, miért is futottak neki olyan fájdalmasan messziről a családi boldogságnak.

Diane Chamberlain - Kegyes ​hazugságok
Felkavaró ​regény szerelemről, lojalitásról, a döntés szabadságáról és a történelem egyik szégyenteljes korszakáról. A tizenöt éves Ivy Hartnak egyedül kell gondoskodnia idős nagymamájáról, mentálisan zavart nővéréről, és nővérének kisfiáról is. Mindezt még nehezebbé teszi, hogy Ivy epilepsziás. A friss házas Jane Forrester megrögzött idealista, aki szociális munkásként kezd dolgozni az észak-karolinai dohányültetvényeken. Így ismerkedik meg Ivyval és családjával. A hatvanas években játszódó történet két kivételes nő, Ivy és Jane kapcsolatát meséli el. Súlyos feszültségekkel terhes korszak ez, amikor a közjó érdekében az állami törvények lehetővé tették a sterilizációit, és ahol a jómódú középosztály cukormázas élete és a szegények hétköznapi nyomorúsága között áthidalhatatlan szakadék tátongott. Munkája és a Hart család titkai súlyos erkölcsi dilemma elé állítják Jane-t: el kell döntenie, hogy segítsen-e Ivyn, vagy adja fel mindazt, amiben mindig is hitt. Diane Chamberlain érdekfeszítően megírt, elgondolkodtató regényében ezúttal is az emberi kapcsolatok bonyolultságával, a mindennapok fontos erkölcsi dilemmáival foglalkozik. "Nagyon érzékenyen elmesélt, hihetetlenül megindító történet." (Cathy Kelly) "A Kegyes hazugságok Diane Chamberlain legfontosabb könyve." (Dorothea Benton Frank) Diane Chamberlain végzettségét tekintve szociális munkás, aki pszichológusként is praktizált. Párjával, a fényképész John Pagliucával és két juhászkutyájával, Keeperrel és Cole-lal Észak-Karolina államban él. Számos bestseller szerzője; Titkok örvénye című regénye 2013-ban jelent meg az Alexandra Kiadó gondozásában. A Könyvjelző magazin 2014. szeptemberi számában megjelent cikk: Mégis, kinek a hatalma?

Per Nyholm - Európaiak
Az _Európaiak_ ​figyelmesen és kritikusan ábrázolja kontinensünket és lakóit Írországtól Oroszországig, Ciprustól az Északi-fokig. Per Nyholm újságíró és Carsten Ingemann fotós két éven át, több mint 100 000 kilométert megtéve járták Európát, és keresték az európaiság lényegét. A szövegek elrepítik az olvasót az ókori Rómából a modern Varsóba, az ostromlott Szarajevóból Isztambul galambpiacára, az ortodox szerzetesek Athosz-hegyétől George Orwell Jura-szigetéig, Goya Madridjától Ibsen és Bjørnson Norvégiájáig és tovább az északi Sjælland-ig, ahol Kierkegaard az élet értelmét kereste. Nagyon érzékeny és személyes hangú beszámoló e kötet emberekről, élményekről és gondolatokról, a távoliról és a közeliről – Európa városairól, tájairól, történelméről és megannyi kultúrájáról.