Az ​utolsó sárkány Bolgár ​népmesék

Ismeretlen szerző - Sfurtuna, ​az elátkozott leány
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Az ​istenfiú városa
Az ​Európa Könyvkiadó Népek meséi című sorozatában 1956 és 1990 között 84 kötetet jelentetett meg. (Ebből két mű két kiadást is megért.) A felnőtteknek szóló, néprajzi sorozat a maga nemében valószínűleg egyedülálló, hiszen az öt kontinens minden részéről származó meséket, legendákat hozzáértő fordításban, szakmai magyarázatokkal, kiváló illusztrátorok műveivel adta ki. A könyvkiadók rendszerváltás utáni átrendeződése miatt a sorozat abbamaradt.

Ismeretlen szerző - Holdangyal
A ​tadzsikokat a 16. századig nemcsak történelmük, nyelvük, de kultúrájuk is évszázadokig a perzsa birodalomhoz, és ezzel együtt a perzsa irodalomhoz kötötte. A tadzsik nyelv ugyanis a mai perzsával és afgánnal együtt elválaszthatatlanul a 9–10. században kialakult újperzsa nyelvhez kötődik. Ahogyan nem választható el a klasszikus perzsa és tadzsik irodalom egymástól, ugyanúgy nem független a tadzsik folklór sem a perzsától, a közös iránitól, sőt a tadzsikokkal szomszédságban és kapcsolatban élő különböző török népek költészetétől sem. A tadzsik folklórral csak a 20. században kezdtek el tudományosan foglalkozni. Az 1900-ban megjelent első tadzsik népmesekötet után a harmincas években a Tadzsik Tudományos Akadémia indította el a már pusztulóban lévő gazdag folklórkincs összegyűjtését és tudományos publikálását. A tadzsik népmesék 1938–40-ben, majd 1954–57-ben jelentek meg nagyobb számban. A kötet meséi is ezekből a gyűjteményekből származnak.

Ismeretlen szerző - A ​varázsdob és a látó asszonyok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​gonosz királynék
A ​Himalája vonulatai alatt húzódik meg egy titokzatos keleti ország: Kásmir. Nagy hegyek védik, ritka és csodálatos virágok borítják szépséges tájait. A meséi is színesek és szépségesek, telve csodákkal. Madár őrzi az óriás életét, a varázslatos fán csoda terem, az örök élet titka a forrás vizében rejlik. Elindul a három herceg, hogy megszerezze a kincset. Csak a táj, csak a név más; a keresés, a boldogság utáni vágy azonos mindenütt. Messzi világba visznek, de szívünkhöz szólnak ezek a mesék.

Ismeretlen szerző - Az ​aranyhajú királylány
Ebben ​a kötetben déli szomszédaink, a délszláv népek meséit mutatjuk be. Akadnak köztük hagyományos mesék: hős királyfiak indulnak útjukra, hogy megvívjanak a sárkányokkal, boszorkányokkal, és kiszabadítsák a tündért. Ám ezek a hősök csak látszatra királyfiak – valójában a népet jelképezik. A népi képzelet indítja őket útra, hogy megvívjanak a földi, ártó hatalmakkal. De már sok mesében, különösen a trufákban, leplezetlenül maga a nép egyszerű fia száll harcba. Nem visel fényes fegyverzetet, egyedüli fegyvere – a leleményessége. S bizony, életrevalóságával mindannyiszor letöri az ördög szarvát... Így ezek a trufák nemcsak mosolyt fakasztanak, hanem azt is hirdetik, hogy a nép legyőzi az igazságtalanságot, megtorolja a gonoszságot.

Ismeretlen szerző - Az ​elcserélt asszonyok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​Mambiala dombja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​három narancs palotája
Furfangos ​kópék, tohonya hétalvók, serény hajadonok, leleményes grófkisasszonyok, gonosz mostohák, jóságos tündérek, megszemélyesített elemi erők és halálba bűvölt lelkes állatok népesítik be a spanyol nép színes képzeletvilágát, mely gazdag mesekincs ihletője. Sok hagyományos, ismert elemet találunk ebben a mesevilágban, olyanokat, mint a hármas számmágia, a „legkisebb” fiú vagy leány szerencséje, az útbaigazító és tanácsadó aggastyán alakja, és ezek az elemek helyenként drasztikus, misztikus motívumokkal is keverednek. A halálos szorongás kópéderűvel párosul, s a gyöngéd árnyalatok és rikító színek kavargásában az igazságra szomjas szegény nép duzzadó ereje és tiszta vágyai öltenek testet.

Ismeretlen szerző - Tórem-Isten ​népe
Messze ​északon, az életet adó Ob-folyó mentén, a vasból való ég alatt, hogy medve-isten az emberek ura, mesélik egymásnak e meséket a rokon osztják nép fiai – ősökről-hősökről, regebeli szép időkről, életről és szerelemről, istenről és emberről... Szavaik nyomán nemcsak az osztják nép sajátos, szenvedéssel, szépséggel tele világa tárul fel, hanem elénk villan az osztják és a magyar nép őseinek sok évezred előtti, hagyomány- és varázslat szőtte ősi, népi képzeletvilága is. A kötet első ízben ismertet meg a rokon osztják gazdag népmese-kincsével.

Ismeretlen szerző - Kergarec ​pokoljárása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Eldorádó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​csodálatos fa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​nyolcszirmú lótusz
„… ​A világmindenségben sok hatalmas birodalom van. Napnyugat országában, ahol a négy nagy folyó ered, ahol a szépséges havasok lándzsahegy csúcsai magaslanak, ott az Örökkévalóság Kilenc Emeletes Hegyének lábánál, a Hátukat Összetámasztó Oroszlánok sziklái között, a föld felett, mely olyan, mintha a nyolcszirmú lótusz, az ég alatt, mely olyan mint a nyolcküllőjű kerék, egy ligetben, melynek fái a szivárvány színeiben ragyognak, a sokféle fű és virág erdejében, a gyógyító nektár lúgosában áll a drágakövek vára…” A ragyogó környezetben e sokszor kegyetlen, véres események sorozatát a lélekvándorlással magyarázza a keleti ember. A mesék, legendák legtöbb motívuma a buddhizmus ősrégi mesekincsét idézi.

Ismeretlen szerző - A ​nyírfa-fiúcska
Járja ​a vadász a tajgát, hattyú a zúgó Amur felett: az engedetlen lány az, aki átbucskázott a fején és hattyúvá változott.... Vadkan csörtet a bozótban – a falánk, önző sámán lelke lakik benne, akit mohóságáért erdei vaddá varázsolt a Tigrisember. És szájról szájra szállnak az Amur partján a csodálatos tündérmesék, hősmondák, állattörténetek... Az olvasó szeme előtt megelevenedik a tajgalakók titokzatos szellemekkel, jó és gonosz állatokkal, leselkedő szörnyekkel benépesített világa.

Ismeretlen szerző - A ​cigány meg a sárkány
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Sosemvolt ​Cigányország
Izzik ​a tűzhelyen a vas, dohog a fújtató, a gyerekek kerek szemmel figyelnek, s Nápó bácsi, az öreg szegkovács mesélni kezd: Kralevityo Márkóról, a hercegné-kisasszonyról és a fáraó népének sok csodálatos dolgáról... Az olvasóhoz fordulva hangja hirtelen megkeményedik: „Azt se tudják a gádzsók, hogy a romák dolgoznak nekijük, hogy sukár házuk lehessen. Mert az ácskapcsot ki csinálja? A roma. Ki a rabic szeget? A roma. Ki a szárnyasszöget? Az iszkábát? A sarokszöget? A roma. És ki tudja, hogy roma csinálja mindezeket? A roma. Nem tudja senki, csak hogy tetvesek meg lopnak. Nincs is becsületünk, ahogyan a nóta mondja: Vered Isten, vered, Akit akarsz, vered. Rám is rám járt kezed, Nagy bánattal vertél. Nincsen pénzem, nincsen, Két krajcárom sincsen. Hogyha pénzem volna, becsületem volna.”

Ismeretlen szerző - A ​boldogtalan kolibri
Ezek ​az indián mesék nem híres-neves kultúrák üzenetét hozzák, nem a büszke inka, azték vagy maja folklór gazdagságát hirdetik, hanem a dél-amerikai őserdők primitív népeiről vallanak. Ismeretlen táj, ismeretlen természet, furcsa élet, furcsa ember tárulkozik ebben a mesevilágban és sok-sok meglepő külsőséget kell lehántanunk, hogy közel férkőzzünk ennek a sejtelmes világnak lelkületéhez, gondolkodásához. „Egyszer két kisleány meghallotta, hogy a kolibri furulyázik. Olyan szépen játszott, hogy az egyik kisleány így szólt: >A felesége akarok lenni.< Felkereste a kolibrit és vele aludt.” – Ilyen üde színek váltakoznak nekünk oktalan, szokatlan drasztikummal, varázslattal, olykor suta költőiséggel, de kópé-derűvel és bölcselő kedéllyel is. ha figyelmesen olvassuk, mi mindent gondol a kóbor halász-vadász önmagáról és környezetéről, a sok furcsaság mögött valami nagy megnyugtató tanulságot lelünk: egy kissé rokonok vagyunk, mert talányai-honnan-hogyan-miért jött létre az ember és a környező világ ezer jelensége, a tűz, az éj, a csillag, az ünnep, a dal vagy a földművelés – tulajdonképp a mi talányaink is.

Ismeretlen szerző - Vatka ​meg Kalmez
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​három özvegy miniszter
Magyar ​nyelven most jelenik meg első ízben önálló koreai mesekötet. Korábban csupán néhány többé-kevésbé hiteles mesefordítás jelezte a Kína és Japán szomszédságában élő koreai nép sajátos hangú, emberközelségű mesevilágát. A koreai nyelvhasználatban a meséket általában legendá-nak nevezik, ami nem azonos a folklórkutatásban használt típuskategóriával. Ez a megnevezés kifejezi azt is, hogy az alkotások sokkal közelebb állnak a valósághoz, az ábrázolásmód reálisabb igényű, mint a par exellence tündérmeséké vagy akár a novellameséké.