„Itt láthatják a táblán a nevezetes Schrödinger-féle hullámegyenletet. Ezt az egyenletet Önök persze nem értik. Én sem értem. Schrödinger úr sem értette, de ez ne zavarja Önöket. Én ezt majd minden óra elején felírom a táblára, és elmagyarázom, mire lehet használni. Önök pedig majd lassan hozzászoknak.” Marx György, egyetemi tanár egyik előadásának kezdete.
A XX. század beköszöntével a reál és humán tudományok terén egyaránt megdőlni látszott az addig elfogadott világkép. A relativitáselmélet gyökeresen átalakította a térről, az időről, az anyagról és az energiáról alkotott fogalmainkat. A kvantumfizika megdöntötte az oksági kapcsolatok sérthetetlenségét. A mélylélektan pedig kimutatta, hogy az emberi cselekvések mozgató rúgója többnyire nem a racionális gondolkodás, hanem a tudattalan. Ezek a felismerések szinte sokkolták a nyugati embert, s a modern tudományos eredményeket a mai napig sem volt képes teljesen megemészteni a közgondolkodás. S mit szóltak mindehhez a távol-keleti országok lakói, az indiaiak, a kínaiak vagy a japánok? Legfeljebb azt kérdezték: mi ebben az új? Hiszen ők mindezt már több ezer éve tudták. De honnan tudhatták azt, amit a modern tudomány éppen felfedezett? És ha valóban tudták, miért nem akarták felhasználni ezt a tudást hétköznapi, materiális célokra, mondjuk, profitszerzésre, többlettermelésre, a mindennapi élet kényelmesebbé tételére?
Bár ez a könyv nem tud felelni minden, idevágó kérdésre, sejteni engedi a lehetséges válaszokat. Szabatos, egyszerű és közérthető megfogalmazásban adja közre felvillanyozó téziseit, miközben a tudomány legmagasabb szintjén is teljességgel helytálló. Minden benne rejlő szónak súlya van, mégis olvasmányos, tele van izgalmas példákkal, történetekkel, amelyek képszerűvé és egyértelművé teszik a mondanivalót. Miközben lexikális jellegű ismereteket is közöl, magával ragadó, sodró lendületű gondolatmenetén átsüt a spiritualitás. A kötet amolyan BEAVATÓ MŰ: a világ működésének rejtelmeibe avat be minden tanulni vágyót.
Hogy a valóság – mélyebb szinten – miért éppen úgy működik, ahogyan az a könyvből kiderül, ugyanolyan érthetetlen, mint a hullámegyenlet. Ha azonban újra meg újra elgondolkodunk rajta, lassan hozzászokhatunk…
Kapcsolódó könyvek
Paulo Coelho - Maktub
Maktub (que quiere decir «está escrito») es una selección de los artículos de Paulo Coelho publicados en el periódico brasileño Folha de S. Paulo entre junio de 1993 y junio de 1994. Según el autor, «no es un libro de consejos, sino un intercambio de experiencias», una excelente ocasión para reflexionar y reencontrarse con uno mismo.
Osho - Az ego könyve
Az ego nem más, mint a valódi éned ellentéte. Az ego nem te vagy. Az egót a társadalom találta ki; ezzel csapnak be, hogy nyugodtan játszadozhass tovább vele, mint valami játékszerrel, és soha ne gondolkozz el azon, hogy mi is a valóság. Ezért mondom folyton, hogy amíg nem szabadulsz meg az egódtól, addig képtelen leszel megismerni önmagad. (...)
Richard Dawkins - Isteni téveszme
Van-e Isten? Mit mond a tudomány erről az ősi kérdésről?
Hogyan jöhetett létre a világ és az élet összetettsége, ha egyszer ennyire valószínűtlen?
Mennyi idős a világegyetem?
Mi köze az evolúciónak a valláshoz és a jósághoz?
A Bibliából merítjük-e erkölcseinket?
Isten volt előbb vagy a "képzeletbeli barát"?
Milyen út vezet Isten szeretetétől a terrormerényletekig?
Ilyesfajta kérdésekkel foglalkozik Richard Dawkins angol evolúciós biológus, az Önző gén és több más nagy feltűnést keltő könyv szerzője a legújabb kötetében amellyel ismét világszerte szenvedélyes viták kereszttüzébe került. Provokatív és lendületes stílusban fejti ki tudatosító mondanivalóit, többek közt, hogy Isten létezését tudományos hipotézisként kell kezelni, hogy nem volna szabad a gyerekeket vallási "címkékkel" megjelölni, legfőképpen pedig, hogy "az ember ateistaként is képes boldog, kiegyensúlyozott, erkölcsös és intellektuálisan teljes értékű életet élni".
Eckhart Tolle - Csend a világ közepén
"...az, aki te vagy, valamint a csend egy és ugyanaz. És ha még nem őrültél meg teljesen ebben a bolond világban, az azt jelenti, hogy valahogyan el tudod érni a benned lévő csendet." Eckhart Tolle 2004 tavaszán csodálatosan egyedülálló hétvégi lelkigyakorlatot tartott a skóciai Findhornban élő spirituális közösség, egy több mint háromszáz fős csoport számára, akik a személyes és globális átalakulás élharcosai. A teljes lelkigyakorlatról videofelvétel készült, aminek eredményeként - gondos szerkesztést követően - kétszer kétórányi megindító élményt nyújthatunk át olvasóink számára. Tolle minden mondata - üdvözlő szavait is beleértve - kivételes éleslátásról és erőről tanúskodik. A DVD-n rögzített lelkigyakorlat legfelemelőbb pillanatai a könyv lapjain is megelevenednek, s az egyes részleteket a szerző gyönyörű, képaláírásokkal ellátott természetfotói illusztrálják. Mindez együtt - a szavak, a fényképek, a hangok és a videofelvétel - inspiráló, a világon egyedülálló kincset eredményez. Hozzáférhetővé teszi számunkra azokat az eszközöket, amelyeknek a segítségével átformálhatjuk életünket, és megnyílhatunk a pillanat csendje számára. A Skócia északi részén található Findhorn Alapítvány a természettel szoros együttműködésben kialakított spirituális szolgáltató központ, amely az oktatásra és a közösségre helyezi a hangsúlyt. A világ egyik legnépszerűbb tudatos közössége; a felnőttoktatás, a személyes és spirituális átalakulás jelentős nemzetközi központja, amelyet évente mintegy tizennégyezren látogatnak.
Szögyal Rinpocse - Tibeti könyv életről és halálról
SZÖGYAL RINPOCSE Nyugaton élt, nemrég eltávozott tibeti buddhista tanító összefoglaló munkája a haldoklásról és a halálról szóló tradicionális tibeti tanokat veti egybe a modern világ halálkutatásaival. A _Tibeti Halottaskönyv_ tanításait kiegészítve olyan átfogó képet ad életről és halálról, melyet a Nyugat eddig csak homályosan ismert.
___A tibeti hagyomány tanítása szerint a halál nagy lehetőség a megvilágosodásra. A halált követő folyamatban rejtett lényegünkkel találkozunk; ha erre felkészülünk, és végig tudjuk követni a folyamatot, akkor nagy lehetőség nyílik meg előttünk. A legbenső lényegiségünkkel való azonosulás révén tudatosak lehetünk életünkben, halálunkban, halál utáni állapotunkban és az újraszületések során. Ez igazán boldoggá teszi életünket és halálunkat, és így más emberek halálfolyamatában is hasznosak lehetünk. Emellett a különböző _bardó_k megismerése egyszersmind a megvilágosodás felé vezető út is. A megvilágosodás útja és a boldogság nem választható külön, hiszen a végső boldogság maga a megvilágosodás.
Mérő László - Az érzelmek logikája
Új könyvében a szerző az érzelmek világába kalauzolja az olvasót, aki sok érdekesség mellett azt is megtudhatja, hogy a szív és az agy indokait lehetetlen szétválasztani egymástól.
Stephen W. Hawking - Leonard Mlodinow - A nagy terv
A VILÁG EGYIK LEGNAGYOBB GONDOLKODÓJÁNAK CSAKNEM EGY ÉVTIZED UTÁN AZ ELSŐ JELENTŐS MUNKÁJA, MELYBEN ÚJ VÁLASZOKAT AD AZ ÉLET VÉGSŐ KÉRDÉSEIRE.
Mikor és hogyan kezdődött az Univerzum története? Miért vagyunk itt? Miért van ott valami a semmi helyett? Mi a valóság természete? Miért vannak a természeti törvények olyan pontosan beszabályozva, hogy éppen megengedjék a hozzánk hasonló lények létezését? És végül, a Világegyetemünkre érvényesnek látszó „nagy terv” bizonyítékot jelent-e egy jóindulatú Teremtő létezése mellett, aki mozgásba hozta a világ fejlődését – vagy a természettudomány másmilyen választ ad erre a kérdésre?
Stephen Hawking és Leonard Mlodinow legújabb könyvükben briliánsan szellemes, ugyanakkor egyszerű és közérthető nyelven mutatják be az Univerzum rejtelmeire vonatkozó, legfrissebb tudományos elképzeléseket. Elmondják, hogy a kvantumelmélet szerint a kozmosznak nem egyetlen létezése vagy történelme van, hanem az univerzum minden lehetséges történelme egyidejűleg létezik. Amikor ezt az Univerzum egészére alkalmazzuk, az elképzelés megkérdőjelezi az ok és okozat viszonyának hagyományos felfogását. A szerzők szerint az a tény, hogy a múlt nem ölt határozott formát, azt jelenti, hogy nem a történelem hoz létre bennünket, hanem mi magunk hozzuk létre a történelmet, azáltal, hogy megfigyeljük a múltat. A szerzők kifejtik, hogy mi magunk is a korai Világegyetemben fellépő kvantumfluktuációk leszármazottai vagyunk, és megmutatják, miként jelzi előre az elmélet a „multiverzum” létezését – amely elképzelés szerint a miénk csak egyike annak a rengeteg univerzumnak, amelyek mindegyikében eltérő természeti törvények uralkodtak, és amelyek mind spontán módon, a semmiből bukkantak elő.
Emellett Hawking és Mlodinow megkérdőjelezi a valóság hagyományos fogalmát, amikor felállítják a valóság „modellfüggő” elméletét mint a legjobb elméletet, amelynek felfedezésében reménykedhetünk. Végül megvizsgálják az M-elméletet mint a minket és az egész Világegyetemünket irányító törvények magyarázatát. Ez az elmélet jelenleg az egyetlen életképes jelölt arra, hogy a „mindenség elmélete” legyen. Ha sikerül bebizonyítani az elmélet helyességét, írják a szerzők, akkor ez lesz az az egyesített elmélet, amelyet már Einstein is keresett.
A nagy terv bármely más könyvnél informatívabb és provokatívabb útikalauz azon felfedezések világába, amelyek megváltoztatják világképünket, és alapjaiban fenyegetik legjobban kedvelt elképzeléseink némelyikét.
Roger Penrose - A nagy, a kicsi és az emberi elme
Roger Penrose eredeti és provokatív elképzelései a világegyetem nagyléptékű fizikájáról, a kvantumfizika kisléptékű világáról és az elme fizikájáról nem ismeretlenek a magyar olvasó számára. Ezeket az elképzeléseket fejtette ki többek között A császár új elméje és a Stephen Hawkinggal közösen írt A tér és az idő természete című nagy sikerű könyveiben. A nagy, a kicsi és az emberi elme összegzi, felfrissíti és aktualizálja Penrose gondolatait e komplex területekről. Mesteri összefoglalást ad a fizika azon részeiről, ahol lényeges megoldatlan problémákat lát. Ennek során gyökeresen új foglamakat vezet be, amelyeket különösen hasznosnak gondol az agyműködés és az emberi elme természetének megértéséhez. Elgondolásairól három jeles szakértő mond véleményt különböző szempontokból - Abner Shimony és Nancy Cartwright mint tudományfilozófusok és Stephen Hawking mint elméleti fizikus és kozmológus. A kötet végén a szerző válaszol tudóstársai gondolatébresztő kritikáira. Penrose lelkesedése, éleslátása, jó humorérzéke az átlagos olvasó számára is könnyen felfoghatóvá teszi a modern fizika problémáiról írt beszámolóját.
Stephen W. Hawking - A világegyetem dióhéjban
A nemzetközi tudományos közösség sok más tagjához hasonlóan Hawking professzor is a természettudomány Szent Grálját keresi, a kozmosz szívében rejtőző, de megfoghatatlanul tünékeny mindenség elméletét.A Világegyetem dióhéjban című könyvében úgy tárja fel a Világegyetem titkait, hogy végigvezet saját kutatási területein - a szupergravitációtól a szuperszimmetriáig, a kvantumelmélettől az M-elméletig és a holográfiától a dualitásig. Legizgalmasabb szellemi kalandjában megpróbálja egyetlen, teljes körű, a Világegyetem minden eseményét leíró elméletté egyesíteni Einstein általános relativitáselméletét és Richard Feynman sokszoros történelmekre vonatkozó elgondolását. Segítségével elevezhetünk a természettudománynak azokra a legvadabb vizeire, ahol a szuperhúr-elmélet és a pébránok jelenthetik a rejtély megoldásának a kulcsát.
Barabási Albert-László - Villanások
Vajon elkerülhető lett volna a Dózsa-féle parasztfelkelés?
Van-e összefüggés a madarak röpte és az emberek mozgása között?
Mennyire kiszámítható az emberi viselkedés?
Megjósolható-e tudományos módszerekkel a jövő?
Ezekre a kérdésekre is keresi a választ Barabási Albert-László, a hálózatok tudományának világhírű kutatója. Napjaink digitális eszközei a világot egy hatalmas kutatólaboratóriummá változtatták. A használatuk során hagyott elektronikus nyomok – a hangüzenetektől a netes rákeresésekig – egy olyan gazdag adatbázis összeállítását tették lehetővé, amilyet korábban elképzelni se tudtunk volna. Követhetővé vált a mozgásunk, döntéseink, az egész életünk. Ezeknek a nyomoknak az elemzése fontos felfedezéshez vezetett: a véletlen korántsem uralja oly mértékben az életünket, mint ahogy eddig gondoltuk. A könyv ennek a meglepő kutatásnak az eredményeivel ismerteti meg az olvasót. Miközben elméletét magyar és egyetemes történelmi példákkal is alátámasztja, a szerző megmutatja, hol ér véget az emberi viselkedésben a spontaneitás, és hol kezdődik a kiszámíthatóság.
Osho - Zarathustra
"Bonyolult egy kicsit az ügy. Nem közvetlenül Zarathustráról beszélek ugyanis, hanem arról a Zarathustráról, akit Friedrich Nietzsche talált ki. Az összes igazán mély gondolatot Nietzsche adja Zarathustra szájába. Úgy használta Zarathustrát, mint valami szimbolikus figurát. Pont úgy, ahogy Khalil Gibran használja Almustafát, aki teljesen a képzelet szüleménye. Nietzsche ugyan egy történelmi figurát választott, de a mód, ahogy használja őt, mégis kitalált. Tehát egyrészt ne feledd, ez itt most Nietzsche Zarathustrája - semmi köze az eredeti Zarathustrához. Másrészt pedig engem nem érdekel, hogy Nietzsche mit gondolt. Éppen úgy használom őt, mint ahogy ő használta Zarathustrát. Ezért tehát nem egyszerű a helyzet. Ez itt az én Nietzschém: Nietzsche az én Zarathustrám."
Raymond M. Smullyan - A tao hallgat
„A keresztényeknek – kerül, amibe kerül – mindenképpen meg kell győzniük a pogányokat és ateistákat Isten létezéséről, hogy lelküket megmentsék a kárhozattól. Az ateisták – kerül, amibe kerül – mindenképpen meg kell, hogy győzzék a keresztényeket arról, hogy az istenhit nem több gyerekes, primitív babonánál, amely csak árt a társadalmi haladásnak. Így aztán üvöltöznek, egymás torkának esnek, vég nélkül csatáznak, míg a taoista bölcs békésen üldögél a folyó partján egy verseskötet, egy pohár bor vagy néhány ecset és paletta társaságában. Átadja magát a Tao élvezetének, és egy cseppet sem izgatja, létezik-e a Tao. A bölcsnek semmi szüksége rá, hogy bizonyítsa a Tao létezését, teljesen leköti annak élvezete.”
Raymond Smullyan egy személyben kiváló matematikus és logikus, sikeres zongorista, hivatásos bűvész, humorista és filozófus, akinek mindenről eszébe jut egy (vagy több) anekdota, vicc vagy rejtvény.
Paul Davies - Egyedül vagyunk a világegyetemben?
PAUL DAVIES legújabb könyvének címében az emberiséget több mint kétezer éve izgató kérdés fogalmazódik meg. „Aligha kétséges, hogy ha akár csak egyetlen mikróbát sikerülne találnunk, amelyről hitelt érdemlően bizonyítható, hogy a földi élettől függetlenül fejlődött ki, akkor ez a felfedezés csakis kopernikuszi vagy darwini forradalomhoz lenne hasonlítható" állítja a szerző. „Ez lenne minden idők legjelentősebb tudományos felfedezése."
„Amerikai tudósok egy csoportja olyan bizonyítékokra bukkant, amelyek azt tanúsítják, hogy több milliárd évvel ezelőtt - primitív egysejtűek alakjában - kialakulhattak az élet első formái a Marson. A kutatók a mikroszkópikus nagyságú organizmusok maradványait annak a meteoritnak a felszínén fedezték fel, amelyet 1984-ben találtak a déli sarkvidéken."
(MTI, 1996. augusztus 8.)
PAUL DAVIES szenzációs könyve arról szól, miként formálhatja át egy effajta felfedezés az önmagunkról és a Világegyetemről alkotott képet, s milyen hatással lehet a tudományra, filozófiára és vallásra.
Oliver Sacks - Antropológus a Marson
A neves amerikai szerző kiváló ideggyógyász, aki napi gyakorlatában drámai sorsok tucatjával találkozik. Ezek megörökítése, ráadásnak már-már szépírói stílusa tette őt a tudományos irodalom egyik legolvasottabb szerzőjévé. Miközben szeretnénk megérteni, hogy milyen idegrendszeri szerveződések felelősek például a színlátásért, a színvakká vált festőművész képei nemcsak e mechanizmusról tanúskodnak, hanem arról is, milyen érzelmi szerepe van a személyiség egyensúlyában a színeknek. Sacks leghíresebb könyve különös eseteket, sorsokat mutat be: a színvak festőét, a látását visszanyert masszőrét, a gyermekkora világát szinte fotografikusan festő naiv művészét és a valamiben kiváló autistáét.
Roger Penrose - A császár új elméje
Roger Penrose, a világ egyik legnagyobb tudású és legtermékenyebb matematikai fizikusa kutatómunkája közepette időt szakított arra, hogy olyan könyvet írjon, amelyet a nem szakmabeliek is megérthetnek. Ebben káprázatos utazásra viszi az Olvasót, olyan területeket érint eközben, mint a mesterséges intelligencia, a Turing-gépek, a formális matematikai rendszerek, a Gödel-féle eldönthetetlenség, a Mandelbrot-halmaz, a kvantummechanika meghökkentő paradoxonjai, a kozmológia, a fekete és fehér lyukak, a Hawking-sugárzás, az entrópia, az agy szerkezete és még sok más kutatási terület legjava.
Hamvas Béla - Az ősök nagy csarnoka I-IV.
"Az ősök nagy csarnoka részeit Hamvas Béla 1936 és 1961 között, egy-egy szabad órájában készítette. Mondhatnánk lopott időben, könyvtári munkaidejében, frontszolgálatok csendesebb pillanataiban, katonai szabadsága és hátországi szolgálatai idején, a negyvenes évek végén Szentendre Bubándombján, 'földműves korszakában', majd segédmunkás szerepben, a hőerőművek raktáraiban eltöltött hosszú évek alatt, titkokban, kihúzott íróasztal-fiókokban írva, nyomorúságos barakk-szobákban, és az erőművek mögötti árokpartokon, hajnali órákban, Inotán, Bokodon, Tiszapalkonyán. A négy könyv tartalmi összeállításában nem az elkészítés időrendjét követtük, hanem a "nagy archaikus egységek" köré rendeztük Hamvas tanulmányait, szövegelemzéseit és fordításait. Az első kötet a védikus hagyományt és a hozzá szorosan kapcsolódó buddhista tradíció egy-egy elemét tartalmazza. A második kötet Kína taoista- és csan-hagyományából, a tibeti bön, a tibeti buddhizmus írásaiból és Japán zen szövegeiből válogat. A harmadik kötetben az Egyiptomi halottaskönyv, a Kabbala egy része (a Széfer jecira) és a iszlám misztika (szúfi) kapott helyet. A negyedik kötetben a görög hagyomány (Orpheusz, Empedoklész, Püthagorasz, Hérakleitosz), a közép-amerikai tradíció, rövid tanulmány az alkímiáról, egy Jakob Böhme-kommentár, és a Lélekről szóló negyven kérdés fordítása szerepel. Az ősök nagy csarnoka Hamvas életének egyik legnagyobb vállalása, még akkor is, ha ez az összeállítás mind tematikájában, mind arányaiban szükségképpen töredékes. Nagyon jól tudta, és az Interview c. esszéjében meg is írta, hogy nem egy emberre és emberöltőre szabott munkába kezd. E négykötetes gyűjteményből kimaradt számos olyan alapmű, amelynek szellem pedig Hamvas egész életművét áthatja: A Bhagavad-gíta éppúgy, mint Lao-ce Tao-te kingje, Eckhart Mester és a keresztény misztikusok köre csakúgy, mint a Zarathusztrák perzsa hagyománya, a Ji-King vagy az alexandriai héber és keresztény gnosztikus és hermetikus forrásanyag..." (Dúl Antal)
Helmuth von Glasenapp - Az öt világvallás
A kiváló valláskutató és indológus, Helmuth von Glasenapp az öt legjelentősebb vallást - bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység és iszlám - ismerteti. Mindegyiket mint önálló rendszert vizsgálja; ismerteti történeti fejlődését, leírja jellemző vonásait. Összehasonlítja az öt vallást, kiemeli közös vonásaikat és különbségeiket, feltárja a kölcsönhatásokat a különböző vallások között, bemutatja egymással folytatott vitáikat, egymás ellen vívott harcaikat is, kidomborítja a különbségeket a közép- és kelet-ázsiai vallások, az "örök világtörvény vallásai" és az "isteni kinyilatkoztatás vallásai": a kereszténység és az iszlám között.
Jon Krakauer - Út a vadonba
1990 nyarán Chris McCandless dicsérettel diplomázott az Emory Egyetemen, majd eltűnt szem elől. Bankbetétjét jótékony célra adományozta, nevet változtatott, és legtöbb személyes tárgyát hátrahagyva új életet kezdett. Stoppal bejárta Észak-Amerikát, embert próbáló, kivételes élményeket keresett. Majd kedvenc könyveivel, egy puskával és egy zsák rizzsel fölszerelkezve elindult északra, az alaszkai vadonba, hogy megkíséreljen csak magára támaszkodva élni. Néhány hónap múlva jávorszarvasvadászok bukkantak rá a tetemére.
Mi vezérelte ezt a fiút? Romlatlan idealizmus, csillapíthatatlan kalandvágy vagy önpusztító szándék? Felelőtlen volt vagy előre nem látott körülményeknek esett áldozatul? Jon Krakauer az oknyomozó riporter alaposságával vázolja fel a tragikus végkimenetelig vezető utat, miközben személyes tapasztalatait is a történetbe szőve megpróbálja megérteni és megértetni az olvasóval hőse gondolatvilágát, tettének mozgatórugóit.
Jon Krakauer szabadúszó újságíró, cikkeit számos magazin, köztük az Outside, a Smithsonian és a National Geographic közli. Az Út a vadonba a második nagy sikerű könyve, melyet az Ég és jég – az 1996-os, tragikus kimenetelű Mount Everest-expedíció személyes beszámolója – követett. A szerző feleségével Colorado államban él.
Padmaszambhava - Tibeti Halottaskönyv
Életünk folyamatos készenlét.
Készenlét a halálra.
A halálra mely kapu - rajtunk áll, hogyan megyünk át rajta, mit teszünk, mivé leszünk általa.
Nem pedig miatta!
Folyamatos okozat keresésünk, pótcselekvéseink megszűnnek, s legtöbbünk bolyong a köztes lét forgatagában, legvégső megoldásként ölelkező anya ölet keresve.
Az istenségek szimbólumok, tulajdonságaink,érzelmeink, melyek vezetnek minket, legtöbbször ki tudja hová....pedig legalább nekünk tudnunk kellene!
Nekünk szól tehát e könyv, lássuk, milyen örökséget viszünk magunkkal, hogyan fordíthatjuk javunkra, s számtalan lény javára.
OM MANI PADME HUM
Martin Collcutt - Marius Jansen - Isao Kumakura - A japán világ atlasza
A japán világ atlasza az átlagos olvasókhoz és utazókhoz szól, akik szeretnének fogalmat alkotni Japán gazdag kulturális örökségéről és a közegről, melyben mindez létrejött. Megértése, élvezete nem igényel különösebb jártasságot a japán történelem, földrajz, kultúra területén. Reméljük azonban, hogy sikerül lekötni azoknak az érdeklődését is, akik már jól ismerik Japánt. Az áttekintés a történelem előtti emberek kőszerszámaitól korunk gyermekeinek számítógépeiig terjed, és hasonlóan változatos a térképek válogatása is.