Ajax-loader

“Néha ​úgy gondolom, a költészet a világot tanulmányozza, a világ a nyelvet, a nyelv a költészetet, néha pedig így: a költészet a nyelvet tanulmányozza, a nyelv a világot, a világ a költészetet.
Mindkét esetben a minket körülvevő és a bennünk létező dolgok nyilvánulnak meg, se az a legfontosabb…
…Felállíthatunk természetesen hamis viszonyításokat: civilnek lenni jobb, mint katonának; avagy kellemesebb, ha egy galamb kakál le, mint egy dinoszaurusz…
…A lényeg mégis mindig az, hogy olyanok vagyunk amilyenek, és a költészetünk is olyan, amilyen.” – írja Háy János e kötettel egyidőben született feljegyzéseiben. Az idézetekből is látszik, hogy szemléleti (és stilisztikai, nyelvi, poétikai) különbség van a Vigyázat, humanisták versei és a szerző korábbi munkái között. Az első kötet (Gyalog megyek hozzád a sétáló úton, 1989.) a megismerés kísérlete volt, hogy lehetséges-e a környezetünket a költészet által befogadni, feltérképezni. Képesek vagyunk-e a megismerés után ezt a világot harmóniába állítani saját szubjektumunkkal. A második kötet írásai lemondanak a megismerésről és léthelyzeteket játszanak meg, itt-ott komolykodva, filozofikusan-álfilozofikusan, máshol humorosan, ironikusan. a kötetet Friedrich Meinsen és Leopold Hoelzer költői párbeszéde nyitja. A két úr (humanisták?) bevezeti az olvasót a szövegekbe, hogy a második ciklus után magára maradottan, számtalan kegyetlen, könyörtelen helyzeten keresztülvergődve egyedül jusson el a durva vágyaktól mentes, tiszta, bájos és szép birodalomba, a “Növények hazájába”.

Kapcsolódó könyvek

Értékelések

Rukkola értékelés
-/5

Statisztika

5.0
átlagos pontszám i
0
aktív példány
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 elérhető példány
0 eladó példány
0
stoppolás
0
folyamatban lévő rukk / happ

Címkék

Kollekciók