|
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg.
Kapcsolódó könyvek
Ady Endre - Ady Endre összes versei
Ady óriási tehetségű volt. De még óriásibb ösztönű. Olyan tragikus beállítottságú költő, aminőket a magyar történelemnek csak legbaljóslatúbb korszakai neveltek. Örökségének ereje nem kisrészt abban van, hogy maga is örökséget vett át. Különös élességűre Zrínyi óta van fölhangolva egy húr a magyar lírán: a nemzeti pusztulás veszélyét mondja, s ellene a segítséget kéri. Ady legmesszehangzóbban ezt a húrt tudta verni, maga is pusztulóban. Sirályhangjai letorkolására, míg élt, a szolgák kórusának a Himnusz-t kellett harsognia. Senki nem volt oly közös gazdája az őriznivalónak és végeznivalónak, mint ő. Ady mindmáig ő a legszívósabb összekötő a múlt és a remény közt.
Illyés Gyula
Simon Márton - Dalok a magasföldszintről
A legelső vers végén egy zuhanó gépet talál az olvasó. A gépben egy alvó utast, az utas fejében egy álmot, ami nem derülhet ki soha. A kép romantikus és leleplező: ezek a versek tele vannak szenvedéllyel, pedig látszólag semmi nem áll messzebb tőlük, mint a romantikusság. Inkább tűnnek nagyon szomorú és nagyon pontos blogbejegyzéseknek. Vagyis őszinték, mint egy napló, de olvasókhoz beszélnek. Mindenkihez, aki maradt már egyedül.
Aki Simon Márton verseihez fordul vigasztalásért, nem csalódik. Éppen azt fogja kapni tőlük, amivel át lehet vészelni egy magányt: igen, ez most ilyen. Meghalt egy anya. Elmúlt egy szerelem. Volt, nincs. Igen, most üresség van. De ez az üresség jó, most éppen ez kell, mert enélkül nincs jövő. Márpedig jövő igenis van. Erőt és tartást kap az olvasó ezekből a versekből. Segítenek élni.
Grecsó Krisztián - Vízjelek a honvágyról
1976 óta éppen húsz éve, hogy a helyek függésében élek. A bölcső Szegvár, Csongrád a gimnázium, majd a békéscsabai főiskola végül. Eddig. Ki tudja mi jön ezután? Ahogy az egyiken áthágok, rögtön az újba kapaszkodom. A lírai és a valódi én közben a tudásért vagy tán az identitásért eped, de végül mindig a töprengés marad. Így csak vízjeleim vannak. A honvágyról.
A vízjelek a honvágyról első könyves szerző kötete, ennek ellenére mentes az induló költőkre jellemző "kezdetiség" szembetűnő vonásaitól.
Távol áll tőle a beszéddel való hivalkodás, tudja, nem ő szólal meg a versekben, hanem maga a nyelv, az az örökölt irodalmiság, amely minden alkotásban más-más narrátor hangján lírizál.
Pilinszky János - Pilinszky János válogatott művei
A Magvető Könyvkiadó és a Szépirodalmi Könyvkiadó közös vállalkozása a 30 év című sorozat, amely a magyar irodalomnak a felszabadulástól napjainkig született alkotásait adja közre, száz kötetben.
Pilinszky János aszketikusan sovány életműve a második világháború utáni magyar líra egyik világirodalmi jelentőségű értéke. Komor létélményének apokaliptikus háttere a második világháború mérhetetlen emberi szenvedése, a koncentrációs táborok, a pusztulás és pusztítás dermesztő látványa, amelyet a katolikus, humanista szemléletű költő a század jóvátehetetlen botrányának nevezett, amit nem lehet elfeledni, s aminek nem lehet többé hátat fordítani. Költészete ugyanakkor az evangéliumi részvét és irgalom ösztönzésére kimondatlan-szelíd polémia is azzal a divatos, adornói elmélettel, mely szerint: "Auschwitz után már nem lehet többé verset írni."
Pilinszky János első verseitől, első kötetétől - Trapéz és korlát, 1946 - kezdve a transzcendencia felé gyermeki bizakodással forduló 20. századi ember szenvedésének ad hangot Európa-szerte ismert, nagy verseiben; annak a szenvedésnek, amely szinte megválthatatlanul egyedül érzi magát az örökös magányban. Az irodalmi divatokat, a modern költészetet kísértő forma- és nyelvbontást következetesen elkerülve, igénytelennek tetsző jambusokban s "az önmagában forgó fájdalom nyelvén" (Németh László) fejezi ki későbbi köteteiben is - Harmadnapon, 1959; Rekviem, 1964; Nagyvárosi ikonok, 1970 - a teremtés közönyétől szenvedő creatura létélményének "komor mennyországát". - A 30 év sorozatban megjelenő anyag a költő válogatásában a Szálkák (1972), Végkifejlet (1974)és Kráter (1976) c. kötetek termését is figyelembe veszi. - A versek mellett tartalmazza a kötet a költő két jelentős tanulmányát a 20. századi művészet helyzetéről, és négy színművét.
Szabó Lőrinc - Szabó Lőrinc összes versei
E két kötet tartalmazza Szabó Lőrinc máig ismert összes versét. A kötet szerkezetét a költő életében megjelent sorrend szerint alakították ki.
Kabdebó Lóránt - Szabó Lőrinc
A szerző mondja könyvéről:
"Szabó Lőrinc a 20. századi magyar líra klasszikus nagysága. A kétségbeejtő és a feloldó végletek állandó küzdelme alakítja életművét. Ellentmondásos és lenyűgöző egyénisége évtizedeken át foglalkoztatott. Háromkötetes monográfiában, az életrajzát megmutató két forráskiadásban igyekeztem pályáját szinte napról napra követve megrajzolni. A részletes feltárás után szükségét éreztem, hogy egy, az irodalom iránt érdeklődő közönség számára készített pályaképben összegezzem eddigi írásaim eredményeit. Az eddig véglegesnek érzett szövegek átvétele is ez a könyv, és természetesen korrekció is: alkalom arra, hogy egyetlen könyvben újítsam meg és véglegesítsem azt a képet, amelyet két évtized kutatásai alapján eddig rajzoltam a költőről."
Weöres Sándor - Egybegyűjtött műfordítások I-IV.
Weöres Sándor műfordításai a köztudottan nagyszerű magyar fordítás irodalmi legjava terméséhez tartoznak. A költő területileg és időben a világirodalom legkülönbözőbb műveinek magyar nyelvű tolmácsolására vállalkozott, proteusi alkatából fakadóan bámulatos beleérző képességgel, nyelvi kreativitással. Mivel az ötvenes években csupán fordításai jelenhettek meg és létfenntartását is csak ezeknek köszönhette, rengeteg ismert és ismeretlen verset teremtett újjá anyanyelvünkön. Ezeknek csak egy részét közölte az Egybegyűjtött műfordítások 1986-ben megjelent három kötete. A mostani életmű kiadás teljességre törekedik, a műfordítások első részeként a híres keleti (kínai, indiai, perzsa, vietnámi, mongol) anyagot adja közre, amelyben nemcsak az eddig összegyűjtött művek szerepelnek. Mivel Weöres a keleti életszemléletet és filozófiát alaposan ismerte és magáévá tette, műfordításai nem csak művészi szépségük miatt olyan nevezetesek, de azért is, mert e művek szellemiségét talán minden más műfordításnál hitelesebben sugározzák.
Weöres Sándor - Ének a határtalanról
Amikor még senkise voltam,
fény, tiszta fény,
a kígyózó patakokban
gyakran aludtam én.
Hogy majdnem valaki lettem,
kő, durva kő,
hegylejtőn jég-erezetten
hömpölygetett nagy erő.
És végül élni derültem,
láng, pőre láng,
a szerte határtalan űrben
mutatom valódi hazánk.
Domokos Mátyás - Lator László - Versekről költőkkel
"Gondolta a fene" - említi a kötet előszava Arany János sokszor citált szösszenetét, amit a Budapesti Szemlének őt méltató tanulmánya alá firkantott. Az anekdota példázata - melynek valódiságában különben a mikrofilológia ma már kételkedik - világos. Holott: a vers létezéséhez a költő szándékait értő olvasó is kell, aki magában újjáépíti a verset. Kell a magyarázat is. De hát, ki tudja valóban, milyen fájdalmak, örömök, élmények, az élet milyen szeletei szűrődtek be a versbe, miféle inspiráció ihlette, vezette tollát, mi hívta elő képeit, honnan való az indulat, ami dallamának ívét vagy darabos töredezettségét megteremtette - ki tudja: mire gondol a költő?
Harmincnégyen felelnek rá a kötetben. A legilletékesebbek: a költők. Új magyar költészetünk egy-egy reprezentatív verséről szólnak, a mögöttes tartalmakról, a verseket meghatározó élményekről. A nem is mindig koncentrált pillanatról - időről, melyben a vers megszületett. Olykor sorról sorra bontják ki rétegeit, fejtik meg a vers titkát - ki, hogyan. Mindent persze még a költő sem magyarázhat meg - hiszen a "minden" maga a vers: a költő "csak" közelhozza a vers testét, fókuszait, áramának ábráját - elmondja, milyen élmények hatására írta, mit akart közölni vele, de ez a csak, ez a kevés: sok.
Az esszék formája: párbeszéd. A kötet szerzői, szerkesztői: Domokos Mátyás és Lator László faggatják, vallatják a költőket. Partnerek és társszerzők a beszélgetésformát öltött esszékben. Az ő érdemük is - jártasságuk a lírában, a költők életében, az irodalomban; érzékenységük a vers rezdüléseire-, hogy rejtett, lényeges "titkokat" tudunk meg a versről, a költőről és a korról, melyben megszületett. S hogy ekképpen, a harmincnégy esszéből, mely két mártírhalált halt költő: Sárközi György és Radnóti Miklós egy-egy versével indul - kirajzolódik "az új magyar líra sajátos regénye".
Az eleddig páratlan vállalkozás első fóruma a Magyar Rádió volt; a vasárnap reggeli Minden versek titkai címet viselő műsor közölte rövidített formában a dialógusesszéket - melyeknek most a versekkel együtt teljes szövegét kapja kézhez az olvasó.
Váci Mihály - Százhuszat verő szív
VÁCI MIHÁLY
Nyíregyháza 1924 - Hanoi 1970
...
"Ó minden voltam én, amire
a lélek fényes!
és engedelmesen letérdeltem a test
minden ítéletéhez.
Mindenre felragyogtam, ami fókuszaimat
pásztázva kereste,
a sejtések szétszórt sugarait tűzzé
lobbantottam, é - a tiszta lencse.
Úgy éltem, mint a százhuszat verő szív
úgy gyűlöltem és szerettem:
mindenhez úgy fogtam, kívánva,
hogy az legyen a vesztem!
Úgy éltem én, ahogy itt élni kell,
ahogy érdemes élni!
Egy emberöltőt éltem - de a sorsom
történelem és ezerévnyi!"
Babits Mihály - Babits Mihály összegyűjtött versei
A kötet Babits lírájának ez idő szerint legteljesebb gyűjteménye. Törzsét természetesen azok a költemények alkotját, amelyeket Babits 1937-ben Összes versei véglegesnek szánt kiadásába felvett, vagyis a költő életében megjelent kötetek anyagát, az eredeti kiadások sorrendjében és beosztásában (tehát nem időrendben, sokkal inkább a sajátosan kialakított ciklusok rendjében). Ehhez a törzsanyaghoz kapcsolódik a Jónás könyve, majd a posztumusz költemények Hátrahagyott versek címen. Legnagyobb újdonságként kétségkívül a fiatalkori, közvetlenül a századelőn keletkezett versek közlésével szolgált. Babits poétikai fejlődése általuk nemcsak teljesebbé, de érthetőbbé is vált: a századvég szimbolista, impresszionista lírikusa, az érzékeny, szubjektivisztikus, kissé "reviczkys" hangulatú versek költője fokozatosan alakul át az első, 1909-es kötet immáron teljesen huszadik századi, "objektív" költőjévé, hogy elinduljon azon az úton, amely a Recitativ és a Nyugtalanság völgye állomásain keresztül a Sziget és tenger modern klasszicizmusáig, illetve a Versenyt az esztendőkkel lépett, megrendítően fájdalmas, "érett", "öregkori" remekléséig vezet.
Radnóti Miklós - Meredek út
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Szép versek 1990
Az előszót írta: Csoóri Sándor
A kötet költői:
Apáti Miklós, Ágh István, Baka István, Balaskó Jenő, Balla Zsófia, Baranyi Ferenc, Baránszky László, Bella István, Beney Zsuzsa, Benkő Attila, Bertók László, Békési Gyula, Bihari Sándor, Bisztray Ádám, Bodor Béla, Bódi Tóth Elemér, Csanádi Imre, Csengery Kristóf, Csiki László, Csorba Győző, Csukás István, Deák László, Dobai Péter, Döbrentei Kornél, Eörsi István, Faludy György, Farkas Árpád, Ferencz Győző, Imre Flóra, Jánosy István, Juhász Ferenc, Kalász Márton, Kántor Péter, Kányádi Sándor, Károlyi Amy, Kenéz Ferenc, Keresztury Dezső, Keszeli Ferenc, Kiss Anna, Kiss Benedek, Kovács András Ferenc, Kukorelly Endre, Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba, Lukács Sándor, Magyar László András, Markó Béla, Marsall László, Mezei András, Mezey Katalin, Mező Ferenc, Nagy Gáspár, Oravecz Imre, Orbán Ottó, Parancs János, Parti Nagy Lajos, Pákolitz István, Páskándi Géza, Petőcz András, Petri György, Péntek Imre, Pintér Lajos, Polgár László, Rakovszky Zsuzsa, Rapai Ágnes, Rába György, Rákos Sándor, Rózsa Endre, Simonyi Imre, Simor András, Somlyó György, Sumonyi Zoltán, Szentmihályi Szabó Péter, Szepesi Attila, Szervác József, Szécsi Margit, Székely János, Szőcs Géza, Takács Zsuzsa, Takáts Gyula, Tandori Dezső, Thinsz Géza, Tolnai Ottó, Tornai József, Tóth Bálint, Utassy József, Varga Imre, Vas István, Vasadi Péter, Vári Attila, Veress Miklós, Villányi László, Visky András, Zalán Tibor
Fodor Ákos - Még: mindig
ÉLET ÉS MŰ
szellem az anyag
örökégő házából
menekít ezt-azt
Babits Mihály - Jónás könyve
A "Jónás könyve" Babits utolsó nagy üzenete. Egy számadó lélek nagysága szól benne, magas erkölcse, őrző és intő szava.
Ellentmondásos élet volt az övé, ellentmondásos költői örökség maradt utána, de emberi nagyságának felmutatására éppen e műve ad igazi alkalmat. A fasizmus előretörésekor, a második világháború küszöbén költői önvallomásában mondta ki a polgári értelmiség legjobbjainak tiltakozását, önmarcangoló felelősségtudatát. Szállóigévé vált sora: "Vétkesek közt cinkos, aki néma", az írástudók felelősségének mementójává vált.
Szécsi Margit - Mit viszel, folyó
"...az ének, a firtatott,
a megvetett, az imádott és kifigurázott,
az ének egy hihetlenül-szép betonívbe
beleálmodva, az ének a szerkezetek
remegésében, az ének röpülve az ujságpapír
világos arcán, sárkányként a világon át,
röpítve gondolkodó urát, az ének magyarázza meg
hogy miért kell átvinni magát
korok és szennyes létformák felett
az embernek - hogy velünk a mindenség
önmagát igazolja - hogy a létezésnek
más értelme is van,
nem csak az évelő halál:
jaj annak
aki az idő ellenére megáll!"
Pál József - Jégfurulya
"Önmagamban szeretném felmutatni az embert - ez én vagyok!" - fogalmazza meg immár negyedik kötetére is jellemző lírai törekvését Pál József. A pécsi költő verseiben a mai ipari város atmoszférája és az elnéptelenedett falvak szívet szorító üressége egyaránt érzékelhető. Közvetlen líraisággal szólaltatja meg a születés és halál kettős szorításában élő ember gondjait, a szerelem örömeit és fájdalmait, a kísértő magány gyötrelmeit. Költészete jeladás, kopogtatás, hogy az egymástól elszakadva, csigaházaikba visszahúzódó egyes emberek közt érintkezési-találkozási pontot teremthessen.
Veress Miklós - Bádogkirály
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Kassák Lajos - Válogatott versek
"Mindenki ismerőse vagyok / és mégis mindenkinek idegen. / Keresd meg gyökereimet / számláld meg ágaimat / és a testvérem leszel" - olvasható Kassák 1963-ban megjelent Vagyonom és fegyvertáram című verseskötetének mottója. Ez az önmeghatározás - a mindenki számára egyszerre ismerős és mégis idegen - a költő-prózaíró-képzőművész szinte egész pályájára érvényes. A magyar irodalom európai rangú egyénisége, aki a külföldi avantgárd irányzatok legjelesebb költőivel, művészeivel egyidejűleg vívja meg a maga forradalmát, világérzéséhez és valóságlátásához új formát teremtve, hajlíthatatlan jellemmel, erkölcsi tisztasággal ragaszkodva önmagához. Viták kereszttüzében élt és alkotott, nemegyszer elhallgattatva, a publikációtól is eltiltva. Ez a válogatás a költői életmű legjavát adja, a kötetek megjelenésének sorrendjében, azok szerkezetét megtartva. Csak az Éposz Wagner maszkjában (1915) című, elsőként megjelent kötetét közlik teljes terjedelmében a szerkesztők, valamint a Mesterek köszöntése című, a modern festészet és az egyetemes zenetörténet mestereinek remekbe készült portréit tartalmazó gyűjtemény teljes anyagát. A posztumusz megjelenésű Üljük körül az asztalt után következnek az 1936 és 1965 között írt, kötetbe eddig nem került versek - többségük nyilván politikai okokból maradt ki, mint például a Törvényt ültek felettem című költemény, mely a pártból történt 1955-ös kizárásának története, a "rögeszme huszonhét megszállottja" előtt vergődő költő megrázó erejű vallomása. (Ez a kizárás záró mozzanata volt a Kassák és a párt közötti több mint három évtizedes viszálynak, mely a tanácsköztársaság idején, Kun Bélával történt összecsapásával kezdődött, s folytatódott 1949 utáni elhallgattatásával.) Ebben a ciklusban olvashatók az 56- os versek is: A diktátor; Változó idők; Vihar után; Egy elsötétített ház.
Az előző kiadásokban föllelhető szöveghibákat a szerkesztők a Kassák Múzeumban őrzött kéziratanyag segítségével korrigálták, s földerítették a versek keletkezésének időpontját is. A könnyebb eligazodást betűrendes mutató segíti, Csaplár Ferenc utószava a költő alkotói pályájának vázlatát adja.
Ismeretlen szerző - Mai magyar költészet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
