Kormos ​István művei

Békés Márta - Iskolabolygó
Mit ​szólnál, ha csak úgy hirtelen vagy húsz-harminc testvéred lenne? Jó szüleid rögtön tönkremennének. Pedig Veled is valami hasonló történt, amikor először betuszkoltak az osztályterembe. Mert osztálytársaiddal egy családba tartoztok, akár tetszik, akár nem. Ez az Iskolabolygó első törvénye. BÉKÉS MÁRTA az iskolások költője.(Ebben ő a legjobb.) Az iskolás is gyerek, de életének legfontosabb helye az iskola. Persze nem a tanórák számítanak, hanem a tízpercek, amikor zajlik a közösségi élet, és jó meg rossz pontokat lehet szerezni a többi gyerektől. A jó pontokat sajnos többnyire nem jóságért vagy tudásért osztják.Inkább a szépeket, az erőseket és a gazdagokat díjazzák.Rossz pontokat a gyengék,a csúnyák, egyszóval a lúzerek kapnak. Hogy ez igazságtalan? Az élet is az. És mi nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk...rögtön.

Nemes Nagy Ágnes - Az ​élők mértana I-II.
Nemes ​Nagy Ágnes legteljesebb verseskötete, a több kiadást megért Összegyűjtött versek az Osiris Klasszikusok sorozatban kiegészül az Összegyűjtött prózai írásokkal. A korábbi kiadások - a legendássá vált 64 hattyú, a Metszetek, A hegyi költő, a Látkép gesztenyefával stb. - anyaga kibővült a hagyatékban maradt prózai írásokkal. Az egyes esszéciklusokhoz illesztve, szerkezetileg azonban külön csoportba rendezve olvashatjuk az író kortársakról szóló portrékat, megemlékezéseket és az "Irodalmi szénaboglya" eddig kiadatlan kisesszéit. A gyűjtemény tartalmazza az összes verselemzést, a költővel készített interjúkat, az erdélyi, a brüsszeli és az amerikai útinaplót és önéletrajzi jegyzeteit is.

Kányádi Sándor - Vannak ​vidékek
"Tekintete ​tiszta, inkább szelídnek, békésnek mondható. De hegyi tóra emlékeztető szeme sarkában az öröm mellett a nyugtalanság, a konokság ráncai jelzik: szemmel tartja a világot..." Ezek a szavak Kányádi Sándor Bécsben tartott egyik előadásában hangzottak el. Hazai írótársai általános bemutatására szánta őket, ám elsősorban és legtalálóbban éppen megfogalmazójukat jellemzik. Kötetünk az élete delén már túl járó, számos európai és tengerentúli országot bebarangoló, megjelenésre diplomata csiszoltságú, ám sok csalódást megért férfi költészetének legjavát igyekszik bemutatni, azét a költőét, aki bár számos évtizede városon, sőt mondhatni a "nagyvilágban" él, szemléletét, gondolkodását ma is a "vidék", a szülőföld határozza meg. Ennek talajába nyúlnak művészetének szívós gyökerei, az innen szívott nedvek éltetik nyelvének, költői képeinek kifejezőerejét, mesélőkedvét, táplálják tehetségének sokszínű, gazdag termését.

Nemes Nagy Ágnes - Nemes ​Nagy Ágnes válogatott versei
A ​Holnap Kiadó Válogatott versek sorozatának legújabb darabja Nemes Nagy Ágnes legszebb verseit tartalmazza.

Nemes Nagy Ágnes - Nemes ​Nagy Ágnes összegyűjtött versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kormos István - Kormos ​István versei
A ​kötet Kormos István (1923-1977) költő, műfordító verseit tartalmazza.

Weiner Sennyey Tibor - Versek ​a kisházból
A ​zsennyei ismét szerepverseket ír. Önmagát játssza benne. Igen jól (teszi). Őszinte kitárulkozása, naplószerű versei, érzéseinek és gondolatainak labirintusai hívogatóan meggyőzőek. Meggyőzően hívogatóak. Élvezettel engedtem neki, s bolyongtam vele...

Boncza Berta - Csinszka ​versei
Indítsd, ​Csinszkám, bízvást útjuknak dalaidat, én gyönyörködő illetődöttséggel olvastam mély tüzű, igazán poétalélekből fakadó ütemű, hol finom halkságú, hol őserővel felviharzó verseidet. A magyar irodalom gazdagszik velük, a magyar közönség pedig szerető érdeklődéssel fogja magához ölelni annak a költőasszonynak a lelkét, aki Ady Endre megvalósult álma, egyetlen tiszta szerelme, szertefoszlott mámorok után végre megtalált igaz boldogsága volt. _Vészi József_

Ady Endre - Válogatott ​versek
Válogatta ​és a jegyzeteket összeállította Szappanos Balázs. A szöveget gondozta Láng József és Schweitzer Pál.

Ismeretlen szerző - Noé ​vesszeje
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tandori Dezső - Tóth-Vásárhelyi Réka - Kavicsok
Tandori ​Dezső haikufordításai Tóth- Vásárhelyi Réka képeivel.

Kőhalmi Ildikó - Emigráns ​ölelések
Emigráns ​ölelések ezen a legyalult földrészen szomorú sorokban megbocsátók a szenvedélyesekkel mennek a tétovák a meztelenek és a visszatartók létezésük relikviái apró dobozokban ráizzad tenyerük zöldek jönnek a tóról vizesen délutáni napsütés perzselte vad narancsok hajnali redőnyrés-lilák öt óra húszból simák fényesek vonulnak mint a holtak meddővé kövülnek egy ottfelejtett szempilla ívén őszibarack íz párolog a térben

Ismeretlen szerző - Innen ​és túl
E ​kötetben századunk magyar költői szólalnak meg: a modern gondolkodás- és kifejezésmód megteremtőitől, Adytól és a nyugatosoktól kezdve kortársainkig. Témájuk: az ember és világa – mindaz, ami nélkül nem lehet emberül élni, akár megtalálható e látható világon, akár kívül esik rajta. A modern ember vall e költeményekben: aki magabiztosan önálló, de vívódva töpreng; aki istentagadó és istenkereső egyszerre; aki nagyszerű teljesítményeket mondhat magáénak és iszonyatos kudarcokat is; aki fenn áll a kozmikus fejlődés csúcsán és porszemként tűnik el a mindenségben. Ha azonban a versek mélyére nézünk, akkor az ember örök kérdései, mindig újra visszatérő élményei, a korábbiakat folytató fölfedezései tárulnak elénk. Ma sem hagyja nyugodni az embert az, hogy mi ad értelmet az életének. Erre minden egyes életnek újra választ kell adnia, egyes szám első személyben: miért élek? mi a küldetésem a világon? Hogyan és kinek számolok el vele? Ma sem élhet egyedül az ember. A szeretet vágya, beteljesülésének öröme és hiányának fájdalma végigkíséri az életét. Természetesen kivirágzik az életünkben, mégis: aligha kaphatnánk ennél nagyszerűbb és nehezebb feladatot. Több mint 600 küzdelmes, alázatos, humánus és magyar verset tartalmaz a kötet.

Ismeretlen szerző - A ​női test szépsége
A ​XVI. századi francia költészet egyik elterjedt műfaja volt a "blason". Az elnevezés olyan verses művek megjelölésére szolgált, melyek tüzetes és csattanós leírást adnak a női testről, illetve annak valamelyik részéről. A versek szerzői közt ott találni a kor nagy lírikusait (Marot, Scéve) meg a kismestereket (magas hivatalt viselő urakat és kóbor nemeseket, tudós férfiakat, tisztes polgárokat). A tudós mód' szabatos, ám sokszor szabad szájú, játékos és komolykodó költői művekből állítja össze kötetünk a női test teljes "tükörét". Az antológiát korabeli képzőművészeti alkotások reprodukciói illusztrálják. Oly nemes szellem nincs, aki ne írt vagy talált volna ki testet dicsérő valamit (a külsőt értve testen itt), s úgy véli e poéta-gárda, hogy már nem maradt semmi hátra. A testről, amennyire bírtak, tetőtől talpig verset írtak: a kézhez, a fülhöz, a nyakhoz, a homlokhoz meg az ajakhoz, rejtett zugokat sem kimélve. [Gilles D'Aurigny]

Csorba Győző - Időjáték
1970-ben ​jelent meg Csorba válogatott verseinek kötete: _A lélek évszakai._ Azóta írott új verseit foglalja keretbe (kilencedik kötetként) az _Időjáték._ Érdemes idéznünk Weöres Sándor vélekedését Csorba Győzőről: "Bizonyos, hogy a mostani magyar költészet átláthatatlan betűtengeréből a túlnyomó rész el fog süllyedni. Sok mutatós, csillogó látszateredmény az idő folyamán egyre inkább megfakul. De éppen Csorba versei, amelyek megjelenésükkor olyan fakónak, igénytelennek látszanak, az idő sodrában mindinkább érlelődnek, kiteljesednek. Ez a látszólagos igénytelenség tele van a maradandóság feszítő erejével. Ahogy korunk lármáját felváltja majd más korszak másfajta lármája, úgy vonulnak el ennek az időszaknak betűhullámai, és emelkedik ki belőle mind tisztábban a magányos pécsi költő, Csorba Győző arca." A költő maga a következő sorok kíséretében bocsátja útra új kötetét: "A verset egyik régebbi kötetem címében a szó ünnepének neveztem. A gondolatot folytatva: a leghőbb kívánságom most az, hogy a >>szó ünnepe<< >>az élet hétköznapjá<< -vá váljék. Legyen a vers használati tárgy. Olyan, mint egy ágy, egy ruhadarab, valami eledelféle. Illeszkedjék közéjük, s a felsorolásban se külön rövat, se pirosbetű ne jusson neki. Vagy ha mégis több akar lenni, azzal legyen több, hogy ne várjon a sorára. Agresszív módon kényszerítse rá magát az emberekre; annál erőszakosabban, minél inkább fenyegeti a kiszorulás veszélye. Mert ez valóságos veszély. A napi programokba mind kevésbé fér el a költészet, a titkos közmegegyezés egyre hajlamosabb korszerűtlen jelenségnek bélyegezni. Szűnjék meg a >>líra<< szó ábrándot, lágyságot, pódiumot asszociálni. Álljon a költészet az ember útjába, keveredjen ételébe, italába, üljön mellé örömében, bánatában, munkájában, pihenésében. Ne lehessen tőle szabadulni, ne lehessen kikerülni, mellőzni, félretenni. Aggasztóan csonkul az ember: nem a vers lesz a fő vesztes, ha ez is kiesik életéből."

Ismeretlen szerző - Egyetlen ​verseink
"Leg"-eket ​kedvelő, rohanó napjainkban van-e, lehet-e legkedvesebb versünk? Jut-e időnk, hogy elgondolkozzunk ezen? S a választások, a sokféle választás korában rá tudunk-e mutatni egyetlen versre? Egyetlenre, ami különösen fontos számunkra, ami igen közel áll hozzánk? "Egyetlen a sajátjaiból, egyet a másokéi közül..." Hatvanöt költő vett, vesz részt e komoly játékban, s az eredmény, a kiválasztott százharminc vers választ ad a kérdésre: évezredeket és égtájakat egybefogó kép formálódik s egy-egy fénycsóva mai költészetünkre, a megkérdezett - és válaszoló - költők életművére; Keresztury Dezsőtől a legifjabb Imre Flóráig, Ágh Istvántól Vas Istvánig, Adytól Weöresig. És Apollinaire és Burns, Dante és Goethe. Rilke és Dylan Thomas. Trakl, Tu Fu. Villon... Miért ezt választotta? Én is ezt választottam volna? Ott van az én legkedvesebb versem is a kiválasztottak között? Vannak-e, lehetnek-e egyetlen verseink? S vajon a mai magyar költőknek kik a kedvencei a magyar irodalomból s a világirodalomból? A páratlan ötlet gazdája, Somos Béla költő nagy szeretettel és lelkesedéssel gyűjtötte össze az antológia anyagát, amely a líra kedvelői számára afféle breviárium, vademecum is lehet, s irodalomtörténeti kuriózum is egyben, hiszen hatások és kölcsönhatások, vonzások és választások rejtélyes összjátéka is megfigyelhető az élő és klasszikus költők között.

Ágh István - A ​megtalált időből
Ágh ​István új kötete a Tücsökzenével rokon formában fejezi ki a lírai emlékezet révén megtalált időt. A kötet címe egyébként finom utalással Proust világhíres regényének a befejező kötetére, azt sugallja, hogy a megélt életnek minden jelentős alkotó számára van egy olyan magaslati pontja, amikor - hogy egy másik írót: Ottlik Gézát idézzük - az író egyszer csak úgy érzi, hogy "minden megvan", hogy onnan áttekintheti mindazt, ami a megélt élet tapasztalatai alapján a birtokába jutott és költői megőrzésre érdemes. Ez a kötet a kortárs líra történetének jelentős állomása.

Paul Géraldy - Te ​meg én
Paul ​Géraldy francia költő 1885. március 5-én született Párizsban Géraldy Le Fevre néven, és 1983. március 10-én halt meg. Te meg Én című kötetét még huszonnyolcadik születésnapja előtt adta közre, amely annak ellenére, hogy verseskötet, rendkívül népszerű lett. Egyesek szerint sikerének titka az volt, hogy "a szerelem mindenki által megélt fázisairól póztalan, csevegő stílusban volt bátorsága vallani."

Ismeretlen szerző - Új ​aranyhárfa
A ​szerkesztő az elmúlt négy évszázad klasszikusaitól, javarészt azonban kortárs, divatos verselőktől, főleg egyházi munkásoktól, lelkészektől, lelkésznéktől és kisebb részben külföldi szerzőktől válogatott, többek között a Szentháromságot és az egyházi évet alapul vevő tematikához. Az idő, sajnos, a versek nagyobb részét kirostálta, de ennek ellenére hasznos és követendő ötletet valósított meg Halmi János. A mostani kötettel a kiadó folytatni és felújítani kívánja elődje munkáját. Az Új Aranyhárfa verseskötet témája és felosztása az egyházi év eseményeit, és szolgálati lehetőségeit intézményesen is meghatározott alkalmait veszi alapul, a hozzájuk kapcsolódó vagy belőlük fakadó fogalmakkal, gondolatokkal. Túlnyomórészt klasszikusoktól, az irodalomtörténetben méltó helyre sorolt, megbecsült alkotóktól válogattak. Néhány esetben alkalmaztak kivételt, amikor a téma tette szükségessé, hogy kevésbé jelentős költők és versírók munkáját is figyelembe vették. Ezért a szerzők neve alatt szereplő versek számbelisége nem értékítélet és nem is irodalmi értékelés.

József Attila - Betlehemi ​királyok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.