A ​bátorság vörös kokárdája

Walter Scott - A ​fekete törpe
Walter ​Scott barátai ebből a kötetből új oldaláról ismerhetik meg kedves szerzőjüket. Az életművének fontos, bár csupán csekély hányadát kitevő novellák és kisregények mind ez ideig jószerével ismeretlenek voltak nálunk. Ez a három mű - a két első kései remek, a harmadik fiatalkori termés - méltán számít művészetének legjobb példái közé. Megrendítően szép, balladás hangvételű, rövid lélegzetű, jól szerkesztett, zárt történetek. A fekete törpe a hegyvidéken hosszúra nyúlt középkor sejtelmes, babonás világát idézi. A fa asszonya és A két hajcsár a régi és az új mezsgyéjén játszódik - a kemény, hagyományőrző skót karakterről szól, a XVIII. századforduló világáról, a Skót Felföld bomlásnak induló, középkori erényeket védelmező skót paraszti, kisnemesi életformáját siratja - azaz a scotti életmű leggyakoribb témájából merít. Walter Scott neve a több kötetes, romantikus történelmi regények színpompás világát idézi; lovagokat, reneszánsz hősöket. Ezekből a XVIII. századi történetekből azonban és kisregényei egyik ciklusához, a Canongate-i krónikák-hoz írott terjedelmes, önálló kisregénnyé bővülő bevezetőjéből, amellyel ez a válogatás is kezdődik, az érett, lehiggadt író tekint ránk; öregkori realizmusa legszebb, legérdekesebb, turgenyevi ízeket idéző lapjait kínálva az olvasónak.

Alekszandr Szergejevics Puskin - A ​kapitány leánya
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Démonhercegnő
Aldyr ​Dou'narr, a nyughatatlan drow-mágus már hónapok óta rója Asslanthas rengetegét. A gnómok fogságában elszenvedett megpróbáltatások kisebb pihenőre kényszerítik, a kegyetlen téli évszak viszont már a sarkában lohol. Mielőbb maga mögött kell hagynia a fehér óriásokként útját álló Godor'o'Gharam bérceit, ha a majd' fél évig lappangó éjszakát már emberlakta vidéken akarja tölteni. Álmában sem gondolná, hogy Mystrea démonhercegnő fogja rövidesen megismertetni vele a rettegést, a halálfélelmet, a gyűlöletet és a szerelmet... Jarry Hekkir kalaposmesternek szörnyű bánata van. A felesége és fia után most a kislányát is széttépte a városban garázdálkodó farkasember. S a fenevad ráadásul épp az idős mesterben öltött testet... Malruth Gordon kiment a szorult helyzetéből egy kicsiny manót, és hamarosan rádöbben, milyen kevés is tud lenni egyetlen kívánság... Shard Hargonnak még épp sikerül lenyelnie aranygyűrűit, mielőtt az orkok fogságába kerül. A gond csak az, hogy az emberi gyomor nem igazán fogadja be az ork ételeket...

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - Kisregények ​és elbeszélések I-II.
Dosztojevszkijt ​egyik életrajzírója "sokszólamú" művésznek nevezi. Életművét vizsgálva láthatjuk, mennyire találó ez a megállapítás, amely nem is annyira tematikai gazdagságra utal, mint inkább arra, hogy az író a "megalázottak és megszomorítottak" tragédiáinak világgá kiáltója, milyen sokféleképpen sokféleképpen ábrázolja a kisember keserves sorsát. A Szegény emberek élettől megtépázott, sorsába beletörődő kishivatalnokától az elesettségében lelkileg meghasonlott Goljadkin úrig a tragikus hősök egész sorát vonultatja fel, az ő testi-lelki szenvedéseiket, megtiport emberi méltóságuk fájdalmait ábrázolja páratlan kifejezőerővel, különösen azokban a korai műveiben, melyeket e kétkötetes válogatásban gyűjtöttünk egybe. Dosztojevszkij munkásságának kezdeti korszakában lel művészi eszményképet Gogol íróművészetében, és írja ragyogó műveinek egész sorát. Már ezekben a kisregényekben is magukkal ragadnak a későbbi nagy alkotásokat fémjelző gondolkodói, költői tulajdonságok: a kis ember elesettsége elleni humanista tiltakozás pátosza, a lírai szenvedélyesség és a belülről láttatás szuggesztivitása. Szinte vígjátéki szituációkat teremtve mutatja be azt a társadalmat, amelyet Sztyepancsikovo falu és lakói és A nagybácsi álma groteszkül komikus alakjai képviselnek, és tolla nyomán feltárul az orosz kisváros nyárspolgárainak sekélyes élete, a cselszövések, pletykák, intrikák világa, amelynek legfőbb mozgatóereje a rangkórság és a pénzszerzés szenvedélye. A klasszikus szépségű kisregényeket és elbeszéléseket avatott tollú Dosztojevszkij-fordítók tolmácsolásában adjuk az olvasó kezébe.

Vaszilij Suksin - Vörös ​kányafa
_Vörös ​kányafa_ - olvassuk a címet, s máris magunk előtt látjuk a szerzőt, amint a maga rendezte azonos című filmben Jegorként a nyírfákkal beszélget. Suksin az új szibériai írónemzedék tagjaként a hatvanas évek elején jelentkezett lírával és iróniával átszőtt elbeszéléseivel. Negyvenöt éves korában bekövetkezett halála tragikusan lezárta életművét, így csak találgathatjuk, hány jelentős művel maradt adósunk. Magyarul először 1968-ban jelent meg elbeszélése, kiadónk 1972-ben _Kígyóméreg_, 1977-ben pedig _Harmadik kakasszóra_ címmel tette közzé Suskin elbeszéléseinek gyűjteményét. Mostani kötetünk a két előző legszebb írásait tartalmazza. Reméljük, hogy új válogatásunk - akár egy kaleidoszkóp - a szerző új arculatát villantja az olvasó elé. De bárhogy csoportosítsuk is Suskin műveit, erős írói egyéniség sugárzik belőlük. Írásainak segítségével jobban megismerhetjük az emberi lelket, az embert. S van-e csodálatosabb az embernél?

Claude Mauriac - A ​mozdulatlan idő
A ​neves francia író, Francois Mauriac fiának naplója igazi irodalmi szenzáció. Rendkívüli családi és baráti környezete folytán - a háború után évekig De Gaulle személyi titkára volt, a leghíresebb francia és külföldi művészek, írók körében nőtt fel és élt, szoros barátság fűzte Malraux-hoz, Cocteau-hoz, Gide-hez stb. - korán megérezte, hogy érdemes följegyeznie, ami körülötte és vele történik. A fél évszázadot magában foglaló páratlanul gazdag anyagú napló egyfajta merész montázstechnikával készült, és az azonos vagy hasonló témákat az időtávlatokon túl egymáshoz illesztve-vágva, varázslatos megelevenítő erővel tükrözi a kor irodalmi-művészeti életének színes, élvezetes kavalkádját, egyszersmind magas szellemi hőfokon és magával ragadó érzelmi töltéssel boncolgatja a XX. század nagy problémáit, forradalom és erőszak, igazság és emberség alapvető dilemmáit. A monumentális mű legjavát tartalmazza kötetünk.

Nyikolaj Vasziljevics Gogol - Gogol ​művei
Könyvünk ​Gogol összes szépirodalmi műveit tartalmazza, amelyek - magyarul - először jelennek meg ilyen összefoglaló kiadásban. Gogol prózája százhúsz év távlatából is igényt tarthat az olvasó érdeklődésére. A "modern" tehát az utódokat is nyugtalanító klasszikusok közé tartozik. Zsúfolt és mégis arányos művészetében szeszélyesen vegyül a társadalmi szatíra és a szorongatott-gyengéd líra, a szertelen humor és a tárgyias fantasztikum. Nem volt a "nagy oroszok" között egyetlen egy sem, akire ne hatott volna, titkait mégis megőrizte: megmaradt páratlanul különös alkotónak. Az orosz történelem legválságosabb negyedszázadában - I. Miklós, a "vascár" uralkodása idején -, torz alakjainak kihívó látomásával, bár maga is belepusztult, siettetni tudta kortársainak szellemi felszabadulását. Valóra vált, amit megsejtett: "Tudom, hogy nevem elmúlásom után szerencsésebb lesz nálamnál."

Mihail Solohov - Emberi ​sors
Mihail ​Solohov a tolsztoji méretű nagyregények, társadalmi eposzok megalkotása előtt elbeszélésekkel indult el az írói pályán. Az anyajegy, a Sibalok magzatja, az Idegen vér és a többi, a húszas években keletkezett írás a polgárháború drámákkal és tragédiákkal teli időszakát ragadja meg, e remekmívű novellákban a kozákság egyéni sorsa egy egész vajúdó s gyötrelmekben újjászülető nép sorsfordulóját szimbolizálja. Az Emberi sors című világsikerű elbeszélés, amelynek egyszerű katonahőse a második világháború megpróbáltatásai és tragédiái után is megőrizte hitét az életben, az emberekben.

Pentti Haanpää - A ​megélhetés furfangjai
A ​finn proletárirodalom kiemelkedő egyénisége, a finn elbeszélés sajátos hangú mestere, ma már klasszikusa. Haanpää 1905-ben született; egyszerű, de gazdag művészi tehetséggel megáldott, feltörekvő paraszti családból származott, és maga is megmaradt családja, szűkebb környezete körében egész életen át. Erdőmunkával, földműveléssel kereste kenyerét, és autodidaktaként szerezte azt a tudásanyagot, amit gazdag élettapasztalatai mellett írásra ösztökélte. Műfaja a sajátos finn "juttu" - az anekdota, a karcolat és a novella különös ötvözete. Ösztönös antimilitarizmusa már korán jelentkezik. A hadsereggel, a katonáskodással, a háborúval foglalkozó műveiben a katonai egyenruha többnyire a "kényszerzubbony" szerepét játssza. Novelláinak, regényeinek éles társadalombírálata, hadseregellenessége, baloldalisága miatt a harmincas években a polgári kiadók nemzetietlen írónak bélyegezték, és egy időre elzárkóztak kiadása elől. Később azonban, és különösen a második világháború befejezése után, elnyerte méltó helyét a finn irodalomban, megkapta a jogos elismerést. A 30-as évek novellái, melyek közül kötetünk is sokat merített, paraszt- és munkásemberek, gyakran erdőmunkások életét, nincstelenek sokszor tragikomikus tengődését örökítik meg. A nagy gazdasági világválság csak fokozza a novellák társadalombíráló, olykor drámai feszültséggel telített, néha pesszimisztikus hangját. Stílusát sajátossá teszik a tájszavak, illetve a népi szófűzés természetes alkalmazása - s ez, többek között - gyakran rendkívül megnehezíti hiteles fordítását. 1955-ben halt meg. Összegyűjtött műveit 1956-58 között tíz kötetben adták ki. _Fontosabb munkái:_ Szél fúj felettük (novellák, 1927); Gyakorlótér és kaszárnya (novellák, 1928); Gazdák és árnyaik (regény, 1935); Kilenc férfi csizmái (regény, 1945); Az atomkutató (novellák, 1950); Boszorkánykör (regény, 1956) és Sato őrmester esete (regény, 1957).

A. I. Kuprin - A ​gránátköves karperec
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Négyszáz ​éves kapucíner
A ​törzsvendég, a hírlapíró, az éjszakai élet bohém művészalakjai, a jólelkű és szigorú pincér, a kávéházi élet számtalan legendás hőse elevenedik meg összeállításunk novelláiban. A kötet szerzői között a magyar irodalom válogatott mestereivel találkozhatunk: Bródy Sándor, Csáth Géza, Füst Milán, Heltai Jenő, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Mikszáth Kálmán, Szép Ernő, Zilahy Lajos stb.

Vaszilij Suksin - Harmadik ​kakasszóra
Suksin ​lírai és szatirikus kisregényeiben és elbeszéléseiben - mindegyik egy-egy ballada - szibériai parasztok, nagyvárosi emberek, közönséges bűnözők, rafinált "organizátorok" és a népmesék alakjai kelnek életre. A lebilincselő, drámai feszültségű írásokat lankadatlan érdeklődéssel olvassuk végig.

Geoffrey Regan - Nagy ​katonai baklövések
Geoffrey ​Regan, mint más hasonló témájú műveiben is, a hadviselés keretein belül elkövetett gyakran komikus (ill. tragikus és szomorú) baklövéseket gyűjti egy kötetbe. Ez esetben a szárazföldi hadviselés kerül fókuszba, olyan csatáktól kezdve, amelyeket még időszámításunk szerint Krisztus előtt vívtak, egészen a XX. század modern "akcióiig". Az egyik kedvenc esetem, amikor 1980-ban az amerikaiak iránba küldött túszszabadító csapatai a leszállásnál szembesültek azzal, hogy egy busznyi iráni végignézte őket, márpedig jelenlétük teljes titokban kellett maradjon. A busz el akart hajtani, mire néhány pontos lövéssel megállították és 44 utasát leszállítva fogságba ejtették. A probléma csak ezután következett, amit az akció parancsnoka így írt le: "nem kezdtem el aggódni, míg meg nem állítottunk tíz buszt. Attól kezdve ugyanis parkolási problémák adódtak." A könyv ehhez hasonló esetek gyűjteménye, minden a történelem iránt érdeklődő figyelmét garantáltan leköti, miközben hol nevetve, hol csodálkozva kiáltanak fel "Ááá! De marhák..."

Mari Saat - Katasztrófa
Mari ​Saat hazánkban 1981-ben mutatkozott be A szélőrlő című észt kispróza-antológiában megjelent elbeszélésével. Ha volna írói receptje, alighanem ekként hangzana: fiatal, hétköznapi, viszonylag kiegyensúlyozott hőseidet helyezd számukra szokatlan szituációba, próbált nyomon követni gondolataikat és átváltozásaikat, és döbbenetes, az esetek többségében katartikus élményben lesz részed. Valamennyiük számára elegendő egyetlen találkozás valami eddig ismeretlennel, hogy egész előző énjük, világlátásuk sorsdöntő módon megváltozzék, emberségük elmélyüljön, kiteljesedjék. Mari Saat hősei eredendően nem érzik jól nyomasztónak a világot, amelyben élnek, mégis mindegyikük elvágyik egy másik, számára ismeretlen világba, ahol - úgy reméli - boldog lehet. A vágyak és a nosztalgiák világa ez, ami talán gyermekkoruk egyes szakaszaiból sejlik fel a maga legteljesebb harmóniájában, és ami az Éden elvesztése óta alighanem örök hiányként van jelen az egész emberiség kollektív tudatában.

Ismeretlen szerző - Halhatatlan ​szerelmesek I–II.
Első ​kötet "Százarcú szerelem" - ez is lehetne a kötet címe. Goethétől Gottfried Kellerig a tizenkilencedik század nagy alkotóinak tizenhárom elbeszélése vall arról, hogyan látták a szerelmet, a szerelmeseket a kor művészei és mindennapi emberei. A törpekirály lányának és földi szerelmesének mosolygós históriája békességben megfér a falusi Rómeó és Júlia tragikus szerelmének történetével, csakúgy, ahogyan a turgenyevi "Faust" dekadens szerelme a parasztruhás kisasszony és a nagyvilági fiatalúr komédiába illő kalandjával. Mert halhatatlan szerelmesek Romeo és Julia a Lamb testvérek Shakespeare-meséiben csakúgy, mint a mesemondó Andersen történetében Knud, aki haláláig híven szerette - ha reménytelenül is - az ő Johannáját. A romantika századának mérhetetlen novellaterméséből tizenhárom szép szerelmes elbeszélést - európait, amerikait - kínál az olvasónak kötetünk. Második kötet "Százarcú szerelem" - ez is lehetne a kötet címe. Dosztojevszkijtől Gorkijig a tizenkilencedik század nagy alkotóinak tizenöt elbeszélése vall arról, hogyan látták a szerelmet, a szerelmeseket a kor művészei és mindennapi emberei. A svájci Conrad Ferdinand Meyernek a párizsi Szent Bertalan éjszakájában bolyongó hugenotta szerelmesei az évszázadokon át nyújtanak kezet a pétervári fehér éjszakák álmodozóinak. Halhatatlan szerelmesek Joseph Conrad hajótöröttje meg asszonya, az együgyű Amy Foster is, de a szicíliai Giovanni Verga megtört öreg parasztembere és a könnyűvérű Dudva is, akárcsak Csehov "léha asszonyának" önfeláldozó párja. A romantika századának mérhetetlen novellaterméséből tizenöt szép szerelmes elbeszélést - európait, amerikait - kínál az olvasónak kötetünk.

Ivan Szergejevics Turgenyev - Első ​szerelem
Turgenyev ​elbeszélőművészetének egyik kivételes szépségű darabjaként tartja számon az irodalomtörténet a nagy orosz klasszikus Első szerelem című kisregényét. Az önéletrajzi elemekkel átszőtt, költői szépségű mű egy tizenhat éves fiú első, szenvedélyes szerelmének tragikus történetét beszéli el a múlt századi orosz nemesi világ miliőjében, az író magával ragadó lélekábrázolással érzékelteti a szerelmi vetélytárssá váló apa és fiú drámáját.

Emilijan Sztanev - Jordan Radicskov - Emil Manov - Dobri Zsotev - Kamen Kalcsev - Veszelin Andrejev - Georgi Karaszlavov - Szlav Hr. Karaszlov - Történetek ​a hőstettről
A ​bolgár nép történelmét vérrel jegyezték föl: a hősök, az áldozatok vérével. Soha ennyi sebből nem vérzett, soha oly sok áldozatot nem hozott azonban a bolgár nép a viharos évszázadok során, mint éppen az antifasiszta harc, a felszabadító háború éveiben. A Győzelem Könyvtára új kötete nyolc bolgár író nyolc írását - kisregényeket és elbeszéléseket - tartalmaz. Emberi sorsokban mutatja meg a hősiesség sokféle arcát, felidézve a kort, amelyben hősök és hőstettek születtek. Ez a kor számos kitűnő alkotásnak volt ihletője. A nyolc író más és más időpontban lezajló eseményeket örökít meg: az írások között vannak pillanatfelvételek, lírai vallomások és krónikák. Együtt, mind a nyolcan azonban egy hangon szólnak, a hőstettet éneklik, a hőst, aki a történelmi élethalálharcban helytáll, és példát mutat az utókornak.

Ismeretlen szerző - Az ​elátkozott kert
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bohumil Hrabal - Táncórák ​idősebbeknek és haladóknak
Egy ​rendkívül hányatott életű író (jegyzőgyakornok, vasúti pályamunkás, raktáros, távírász, forgalmista, tisztviselő, ügynök, kladnói vasmunkás, papírhulladék-csomagoló és díszletmunkás) roppant színes világából ad ízelítőt a kötet három elbeszélése. Szerzőjük a mai cseh próza legolvasottabb és legtöbb vitát kiváltó írója. Pedig első könyve csak 1962-ben, negyvenkilenc éves korában jelent meg. Elbeszéléseinek legfőbb jellegzetessége az, ahogyan a reális és szürreális elemek, a fekete és fehér, az útszéli és emelkedett, a komikus és tragikus szüntelenül keveredik, ölelkezik, egymásba fonódik bennük. A vén suszter egyetlen végeérhetetlen tücsök-bogár mondata (Táncórák idősebbeknek és haladóknak) így lesz maga az élet színes, zavaros, parttalanul s mindent összemosón hömpölygő áradata. Az unalmában és dévajságában a távírdászkisasszony csupasz ülepét az állomás összes pecsétjével ellátó, majd német szerelvényeket robbantó forgalmista esete (Szigorúan ellenőrzött vonatok) éppen az erős ellentétek együttes fényében hat oly véres-valóságosan. És a szélhámoskodó ügynökök kalandjai (Bambini di Praga 1947), a kalandjaik során felbukkanó mulatságos és megható figurák, a groteszk helyzetek, az egymással feleselő végletek Hrabal ellentéteket szintézisbe fogó tükrében a valóság "égi mását" mutatva bizonytják, hogy a bonyolult ellentmondásoktól terhes, egyszerre szép és csúnya élet valójában egyértelműen szép.

H. G. Wells - A ​bűvös bolt
Egy ​kis cseléd meg egy urasági kertész - később szatócs - negyedik gyermekeként látta meg Herbert George Wells 1866-ban Bromley kormos napvilgát. Tizennégy éves kortól volt posztókereskedő-inas, gyógyszerésztanonc, segédtanító, Huxley professzor lelkes biológus-hallgatója a londoni egyetemen, bukott fizika-geológia szakos diák, fábiánus- és szocialista-szimpatizáns, vese- és tüdőbajos nagybeteg, tanár - majd huszonhét esztendősen végleg kikötött az írásnál. Több, mint félévszázados írói munkássága során tömérdek műfajjal kísérletezett, ő maga legszívesebben "tudományos" szerzőnek tartotta magát, kritikusai Dickenshez és Jules Verne-hez mérték, az utókor elsősorban mint a tudományos-fantasztikus irodalom atyját tiszteli. elbeszéléseinek nagy része fantasztikus-utópisztikus; de van Wellsnek más írói arca is. A sokat próbált, sok nélkülözés, megaláztatás közt íróvá - és jómódú polgárrá - lett Wells életének nagy réme az elszegényedés, a társadalmi süllyedés, a nehezen megszerzett létbiztonság elvesztése. Ez a szorongás fantasztikus novelláiban is fel-felbukkan, de ebből született Wellsnek néhány szinte dickensi figurája is. Kötetünk huszonegy elbeszélése méltán reprezentálja a közelmúltnak ezt az érdekes íróegyéniségét; a tudományos-fantasztikus irodalom egyik nagy előfutárától, Az időgép-től a kispolgár éles rajzain át Wells humoros novelláiig.