A ​szórakozó egyed

Mihail Solohov - Emberi ​sors
Mihail ​Solohov a tolsztoji méretű nagyregények, társadalmi eposzok megalkotása előtt elbeszélésekkel indult el az írói pályán. Az anyajegy, a Sibalok magzatja, az Idegen vér és a többi, a húszas években keletkezett írás a polgárháború drámákkal és tragédiákkal teli időszakát ragadja meg, e remekmívű novellákban a kozákság egyéni sorsa egy egész vajúdó s gyötrelmekben újjászülető nép sorsfordulóját szimbolizálja. Az Emberi sors című világsikerű elbeszélés, amelynek egyszerű katonahőse a második világháború megpróbáltatásai és tragédiái után is megőrizte hitét az életben, az emberekben.

Vaszilij Suksin - Harmadik ​kakasszóra
Suksin ​lírai és szatirikus kisregényeiben és elbeszéléseiben - mindegyik egy-egy ballada - szibériai parasztok, nagyvárosi emberek, közönséges bűnözők, rafinált "organizátorok" és a népmesék alakjai kelnek életre. A lebilincselő, drámai feszültségű írásokat lankadatlan érdeklődéssel olvassuk végig.

Vaszilij Suksin - Vörös ​kányafa
_Vörös ​kányafa_ - olvassuk a címet, s máris magunk előtt látjuk a szerzőt, amint a maga rendezte azonos című filmben Jegorként a nyírfákkal beszélget. Suksin az új szibériai írónemzedék tagjaként a hatvanas évek elején jelentkezett lírával és iróniával átszőtt elbeszéléseivel. Negyvenöt éves korában bekövetkezett halála tragikusan lezárta életművét, így csak találgathatjuk, hány jelentős művel maradt adósunk. Magyarul először 1968-ban jelent meg elbeszélése, kiadónk 1972-ben _Kígyóméreg_, 1977-ben pedig _Harmadik kakasszóra_ címmel tette közzé Suskin elbeszéléseinek gyűjteményét. Mostani kötetünk a két előző legszebb írásait tartalmazza. Reméljük, hogy új válogatásunk - akár egy kaleidoszkóp - a szerző új arculatát villantja az olvasó elé. De bárhogy csoportosítsuk is Suskin műveit, erős írói egyéniség sugárzik belőlük. Írásainak segítségével jobban megismerhetjük az emberi lelket, az embert. S van-e csodálatosabb az embernél?

Ray Bradbury - Marsbéli ​krónikák - Kisregények és elbeszélések
A ​Földet elpusztító atomháború után egy embercsalád kóborol a Marson, békét, nyugodt életet, az ember által elpusztított Mars-lakók maradékát keresve. "Egyedül vagyunk. Mi és még egy maroknyi ember, akik néhány napon belül megérkeznek. Elegen ahhoz, hogy újra kezdjük. Elegen, hogy elforduljunk mindattól, ami a Földön volt, és új csapást vágjunk... És most megmutatom nektek a Marslakókat." Öreg emberek, egykori tudósok, művészek bujdosnak az erdőbe, egyikük a "Prédikátorok könyve", másikuk "Platón Köztársasága", harmadik a "Gulliver utazásai"... Közéjük menekül egy "tűzőr" is, a könyvégető új társadalom pribékje, s attól fogva együtt őrzik fejükben az emberiség kultúrkincsét egy jobb, tisztább világ számára... Ray Bradbury a tudományos-fantasztikus irodalom egyik legnagyobb művelője. Vérbeli író: a távoli jövőben sohasem a gépkorszak technikai részletei érdeklik - hiszen akkor már rég elavultak volna a könyvei -, sőt, tulajdonképpen nem is a távoli jövő - hiszen a Fahrenbeit 451-et saját bevallása szerint az ötvenes évek McCarhy-korszakáról mintázta. Az élet, az ember, a jóság és a gonoszság, az emberiség sorsa érdekli. Szenvedélyes humanista. És igazi költő: az élettelen, rideg várost s az onnan kiszabaduló ember első természetélményét ilyen hátborzongatóan, ilyen megragadó erővel csak költő tudja érzékeltetni. És végül: mesemondó, ahogy ő nevezte magát egyik nyilatkozatában - a régi mesemondó öreg bölcs utóda.

Ismeretlen szerző - Várakozás
Háborús ​film pereg egy birkahodály két oszlopa közé kifeszített vásznon. A nézőtéren egy ötéves kisfiú ujjong az anyja ölében: az egyik katonáról azt hiszi, hogy az apja. Sohasem látta... Két kamasz fiú - romantikus kalanvágyból - partizán akar lenni. Anyjuk - csupa féltésből - feladja őket a német zsoldban álló policájnak... A szovjet irodalom java termését válogatva, nehéz kikerülni a háború emlékeit. A Molodaja Gvargyija és a Móra Kiadó közös gyűjteményének legtöbb története azonban vitathatatlanul a szerelemről szól. Szerelem első látásra a holdfényes folyóparton, a kölcsönzőben, az utcán, a villamoson, egy geológus expedíció tábortüze mellett vagy a BAM valamelyik építkezésének munkásszállásán. Szép szerelmek, tiszta fényűek, és van bennük valami különös hasonlóság. Többnyire a fiúk érzelmei bizonyulnak erősebbnek és tartósabbnak. A lányok érdekesebbek, színesebbek, bátrabbak és határozottabbak a szerelemben, és végül ők szakítanak. Pedig a fiúk között gyakori a hetvenes évek új hősideálja, a geológus, aki egyenes leszármazottja a konkvisztádoroknak és a vadnyugati pioníroknak, az ő föld mélyébe látó tudása nyomán jönnek ide majd a pilóták, sofőrök, építőbrigádok, hogy megteremtsék egy későbbi - valószínűleg majd az elődök romantikája után sóvárgó - nemzedék számára a normális élet lehetőségét. A kötet írói között akár világhírű klasszikusokat is találhatunk. A magyar olvasónak már nem kell bemutatni Ajtmatovot, Bikovot, Kazakovot, Nagibint, Raszputyint, Suksint, ám a többiek: Jakubovszkij, Kuvajev, Lihanov, Lvov, Rekemcsuk írásai sem törik meg az antológia színvonalát. Történeteik nekünk is szólnak, rólunk is szólnak. Közvetítik számunkra egy örök emberi értékek alapjain épülő új világ üzenetét.

Ilja Ilf - Jevgenyij Petrov - Hogyan ​született Robinson
Ilf ​és Petrov műveiben az éles gúny, a hibákat leleplező szándék, a szocialista író felelősségérzetével párosul, és nyilvánvalóvá teszi azt az írói célt, hogy a hibákról azért kell beszélni, mert meg akarjuk szüntetni azokat. A _Hogyan született Robinson_ a két kitűnő humorista válogatott humorszkjeit tartalmazza. Témáikat jórészt irodalmi és művészi visszásságok szolgáltatják, a kiadói, politikai, az irodalmi bürokrácia és az irodalmi karrierizmus kérdéseit figurázzák ki. Ilf és Petrov magyarul először megjelenő műve - mint eddigi könyveik - minden bizonnyal igazi élmény, kellemes szórakozás lesz az olvasók számára.

Gelléri Andor Endre - Gelléri ​Andor Endre válogatott művei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bohumil Hrabal - Táncórák ​idősebbeknek és haladóknak
Egy ​rendkívül hányatott életű író (jegyzőgyakornok, vasúti pályamunkás, raktáros, távírász, forgalmista, tisztviselő, ügynök, kladnói vasmunkás, papírhulladék-csomagoló és díszletmunkás) roppant színes világából ad ízelítőt a kötet három elbeszélése. Szerzőjük a mai cseh próza legolvasottabb és legtöbb vitát kiváltó írója. Pedig első könyve csak 1962-ben, negyvenkilenc éves korában jelent meg. Elbeszéléseinek legfőbb jellegzetessége az, ahogyan a reális és szürreális elemek, a fekete és fehér, az útszéli és emelkedett, a komikus és tragikus szüntelenül keveredik, ölelkezik, egymásba fonódik bennük. A vén suszter egyetlen végeérhetetlen tücsök-bogár mondata (Táncórák idősebbeknek és haladóknak) így lesz maga az élet színes, zavaros, parttalanul s mindent összemosón hömpölygő áradata. Az unalmában és dévajságában a távírdászkisasszony csupasz ülepét az állomás összes pecsétjével ellátó, majd német szerelvényeket robbantó forgalmista esete (Szigorúan ellenőrzött vonatok) éppen az erős ellentétek együttes fényében hat oly véres-valóságosan. És a szélhámoskodó ügynökök kalandjai (Bambini di Praga 1947), a kalandjaik során felbukkanó mulatságos és megható figurák, a groteszk helyzetek, az egymással feleselő végletek Hrabal ellentéteket szintézisbe fogó tükrében a valóság "égi mását" mutatva bizonytják, hogy a bonyolult ellentmondásoktól terhes, egyszerre szép és csúnya élet valójában egyértelműen szép.

Végh Antal - Ha ​az Isten Nyulat adott...
Két ​szatirikus kisregényt és elbeszéléseket tartalmaz a kötet: valamennyi írás a mai falu életéről tudósít. Vérbő szatíra a Téeszmetró: a Vörös Rák nevet viselő téesz fantasztikus vállalkozásának meglepő és mulatságos fordulatokban bővelkedő története. A csőd szélén álló téesz, helyzetének javítására, metrót épít a falunak, a vezetőség és a tagok teljes hittel és hatalmas lelkesedéssel vesznek részt a terv megvalósításában. Először kézi erővel, aztán lopott gépekkel és a fővárosi metróépítkezéstől elcsalt szakemberekkel folyik az építkezés, de hajmeresztő korrupciókban, megvesztegetésekben sincs hiány - hisz csak ezek árán jöhet létre a világ első falusi metrója nyugati turisták szórakoztatására. A címadó írásban a "felsőbb szervtől" kirendelt szónok meggyőző beszédekben bizonyítja-magyarázza a téesz vezetőségének vagy a közgyűlésnek, hogy a jó elnököt miért váltják le, a szélhámost miért nevezik ki igazgatónak, a rossz elnök miért kap kitüntetést, a sikkasztó vezető milliós állami támogatást. S ezenközben elmondatik minden napjainkban dívó csalási, megvesztegetési forma és módozat. Az elbeszélések hősei többnyire idős szabolcs-szatmári parasztok, magányos emberek, utolsó képviselői egy letűnt korszaknak, a régi falu világának. A kötetzáró Élet-novella lírai hangvételű vallomás az író gyerekkoráról, családjáról.

Hajnóczy Péter - Hajnóczy ​Péter összegyűjtött írásai
Harminckilenc ​éves korában halt meg, alig hat évvel első novellás kötetének megjelenése után. „Ha volt s marad »ködlovagja« a 70-80-as években kibontakozó irodalmunknak, Hajnóczy Péter mindannyiuk közül az élen fog maradni – mondta az írót búcsúztatva Mészöly Miklós. – A tudat metszet-hűvös szakadékaiba ez időben ő ereszkedett le a legvakmerőbben, a legkilátástalanabbul és a leggyümölcsözőbben. Eleve olyan határok közé internálta magát, ahol és ahonnét kis eséllyel lehetett a szakadékok _magas_ mélységeivel találkozni. Ő »egyszerűen« e mélységek áthatolhatatlan felületébe ásta be magát, ott rendezkedett be hideglelős következetességgel, karteziánus fegyelemmel, miközben kivilágítva hagyta magukra a leleplezett tényeket, képeket, a repedésekben megmutatkozó abszurdot, a _megmutatkozni_ tudó igazságok kietlenül alacsony égboltját: kivilágítva és bekeretezve.” Hajnóczy Péter 1942-ben született. „Esti tagozaton érettségiztem, voltam ládázó, kabinos, szentképügynök, modell, kazánfűtő, dolgoztam kőművesek mellett, voltam betűszedőinas, szénlehordó, dolgoztam dinamittal, nyersanyagkutatásnál stb.” – írta első kötete borítójára, s ekkor még fizikai munkából tartotta fenn magát. A _Mozgó Világ_ első kötetében, az _Élet és Irodalom_-ban és az _Új Írás_-ban már közölték néhány elbeszélését, mégis nehezen jutott az írói elismertetéshez: az 1975-ben napvilágot látott első kötet, _A fűtő_ tizennégy évvel korábban, húszévesen írt novellát is tartalmazott. Ettől kezdve elbeszélési rendszeresen tűnnek fel napilapokban és irodalmi folyóiratokban, és az _Add tovább!_ (1976) című antológiában is. A következő elbeszélésgyűjtemény, az _M_, 1977-ben jelent meg; a címadó elbeszélés már azzal az írói technikával közelített Hajnóczy egyik alaptémájához – az alkohol vonzásában és gyötrelmében átélt külső-belső valóság megvilágosodásainak és elcsúszásainak pontos leírásához -, amit _A halál kilovagolt Perzsiából_ című kisregény vitt átütő sikerre 1979 Ünnepi Könyvhetén. Hamarosan zsebkönyv formájában is megjelent. Hajnóczy Péternek ítélték az az évi Füst Milán díjat. Ekkor már a fiatal prózaírók legjobbjai között tartják számon; reprezentáns szereplője a nemzedéki antológiáknak, méltató elemzések sora születik műveiről. Nem sokkal halála előtt, 1981 nyarán került ki a nyomdából a _Jézus menyasszonya_ című elbeszélésgyűjteménye, amely két kisregényt s az utolsó években írt karcolatokat foglalta magába. A jelen kötet Hajnóczy Péter minden megjelent könyvének anyagát tartalmazza a megjelenés sorrendjében. A kötet végén _Hátrahagyott írások_ címmel összegyűjtöttük a még az író életében folyóiratközlésre elfogadott, de javarészt már posztumuszként megjelent műveket, és ezt kiegészítettük egy válogatással azokból a kiadatlan kéziratokból, amelyeket annak idején az író maga is közlésre szánt. A korai írásokból közöljük például azokat, amelyeket „kész” műveknek tekintett, de kötetei kiadása idején már túljutott a stíluskorszakon (az automatikus íráson), aminek jegyében megírta őket. Tehát ez a könyv az írói életmű teljesnek tekinthető gyűjteménye.

Makszim Gorkij - Huszonhat ​férfi - egy leány
"Most ​már nyugodtan meghalhatok - mondta a sír felé tartó öreg Tolsztoj, amikor kéziratban olvasta Gorkij első novelláit -, mert a XX. századnak is megszületett a nagy orosz költője." Valóban, a kötetünkben levő tizennégy novella egy-egy gyöngyszeme nemcsak a XX. századi orosz prózának, hanem az egyetemes világirodalomnak is. Az 50 év körüli korosztály jól ismerheti ezeket a kis remekműveket, a Makar Csudra, a Csalkas, A tutajon és a címadó Huszonhat féri - egy leány című elbeszélést, a Kozmosz olvasóközönsége azonban talán csak most ismerkedik meg ezekkel a művekkel, mivel Gorkij-novellákat önálló kötetben hosszú ideje nem adott közre könyvkiadásunk.

Haraszti Sándor - Befejezetlen ​számvetés
"... ​nehéz volt elszánni magam, hogy a könyörtelen igazmondás páncéljában, az igazat állva - a magam igazát persze - hitelét rontsam több, a kor szereplőit rendszerint dicsfénnyel elárasztó legendának, tévhitnek, mesének... Hogy hosszú töprengés után mégis vállalkoztam emlékiratírásra, nem azt jelenti, hogy megszűnt minden aggályom, hogy nincsenek kétségeim afelől, miszerint az önérdek nem kísért-e meg engem is, nem hagy-e cserben a hanyatló emlékezet. Sokkal inkább az a balga remény biztatott erre, hogy tanúvallomásomat, annak selejtjét, tévedéseit is beszámítva, egyszer talán mérlegre veti Justitia istenasszony, amikor az utókor nevében a mi magyar századunknak osztja ki a végső igazságot."

Palotai Boris - Hetedik ​év
A ​Hetedik év olyan történetet mond el, mely csakis akkor és csakis ott történhetett meg, amikor és ahová Palotai Boris helyezte az időben és a térben. Egy múlt nélküli, a semmiből épülő városban (nyilvánvalóan Sztálinvárosban), az ötvenes években. Ahol a legkülönbözőbb emberek keveredtek el egymással a munkásszállások és az építkezés állványainak egyenlőségében, ahol nem lehetett tudni, honnan, miképpen került közéjük valaki. Ahol az, aki akarta, tökéletesen eltemethette múltját. Itt valóban megeshetett, hogy egy művelt polgári család féltett sarja, egy mérnök, házasságot köthetett egy segédmunkással, akiről elég volt annyit tudnia, hogy boldognak érzi vele magát, s elhessenthette a feltolakodó kérdést: hogyan élt ez a gátlástalan, jóvérű nő azelőtt. Megelégszik annyival, amennyit az asszony elmond mozgalmas életéről, s amit elhallgat, aláaknázza házasságukat.

Ivan Bunyin - A ​szerelem nyelvtana
A ​XX. századi orosz próza egyik legnagyobb mesteréről, a Nobel-díjas Ivan Bunyinról írta pályatársa, Konsztantyin Pausztovszkij 1961-ben: Bunyin oly gazdag, tökéletes és sokrétű, oly könyörtelenül és pontosan lát mindenfajta embert - a San Franciscó-i urat éppúgy, mint Averkijt, az ácsot -, oly csodálatosan tisztán, szigorúan s egyben gyöngédséggel szemlél minden gesztust és indulatot, úgy szól a természetről, mely elválaszthatatlanul az ember életéhez tartozik, hogy ezt - amint mondani szokták - másodkézből megírni hiábavaló és csaknem értelmetlen erőfeszítés. Olvassuk csak Bunyint, és mondjunk le mindörökre arról a szánalmas kísérletről, hogy hétköznapi s ne bunyini szavakkal beszéljük el azt, amit ő klasszikus érvénnyel, tökéletesen megírt... Ha Bunyint olvassuk... a színnek illata támad, a fénynek színe, a hang pedig meghökkentően pontos képeket idéz föl. Mindez együtt különleges lelkiállapotot szül, hol töprengést és szomorúságot, hol jókedvet és elevenséget, amelyben vibrál a langyos szél, susognak az erdők, szakadatlanul zúg a tenger, gyerekek kacagnak, és asszonyok szelíden nevetnek.

Thury Zsuzsa - Családi ​dolgok
Thury ​Zsuzsa született elbeszélő, az irodalmi divatoktól függetlenül alkotó realista író, aki mindig érzékenyen és pontosan ábrázol, akár anekdotázik, akár elmélkedik, akár ironikus, akár tragikus módon láttatja a világot. Elbeszélései az elmúlt fél évszázad belső, emberi történéseinek pillanatképei, akár önéletrajzi regényként is egybeolvashatók lennének. Elsősorban családi dolgokról szólnak a novellák, a gyermekkor szegénységéről, tragédiáiról, megaláztatásairól, de ugyanilyen tiszta és őszinte hangon szól az öregkor magányáról és veszteségeiről. A kötet erőssége a Tiszta helyzet című kisregény, amely a Mihelfi-Nagy család lassú széthullásának, képmutatásának és lelepleződésének groteszk és tragikus története. Thury Zsuzsa nagy hatásának titka kétségtelenül a személyesség varázsa és a realista jellemábrázolás: ez teszi lehetővé, hogy írói skálája az érzelmes emlékezéstől a maró szatíráig terjed. elbeszéléseinek e gyűjteménye erről a gazdagságról győzhet meg minden olvasót.

Serfőző Simon - Amíg ​élünk
Ha ​hazautazom, s megállok a szelektől zúgó tanya végén, szabadon elmehet tekintetem kilométeres messzeségekbe. Ellátni Újszászig, szülőfalumig: Zagyvaré-kasig, a nyári konyha felőli oldalról Szolnokig, délnyugati irányban pedig majdnem az abonyi határig. Máig ismerőseimnek tudom azokat a kíméletlen szorgalmú embereket, akik ezen a tájegységen, párálló földhátak és laposok közt, a Kapás-Széles-Fűzfa- Havasi-dűlők mentén, a ködöt lengető, házunk körüli földeken teperték a munkát tavasztól őszig. Az ő életük keménységét, a Zagyván inneni és túli volt tanyasiaknak a hatvanas évek utáni mindennapjait, a velük tizenöt év alatt történteket próbálom - sűrítve az eseményeket, életeket - elmondani e kötetbe gyűjtött riportjaimban. Idevalósi írásaimban minden barázda, idevalósiak a zakatoló vasútpartok, a kutyákat gyalogoltató faluszélek. S idevalósiak a szavak is, amelyeknek a legtöbbjét azoktól kaptam, akiknek az életét kívánom megmutatni. Akiknek a sorsa életre szóló ügyem. Serfőző Simon

F. Scott Fitzgerald - Újra ​Babilonban
Századunk ​egyik legtehetségesebb amerikai íróját korán sírba vitte az alkohol és a szívbaj, "A nagy Gatsby"-ről szóló regénye meg néhány novellája azonban úgy is korunk klasszikusai közé sorolja. "A nagy Gatsby" egy jobb sorsra méltó gengszterről szól, aki csalóka illúzió rabja: az örök szerelemé... Az okozza vesztét, hogy különb, mint az előkelő társaság, melynek egyik hölgytagja az ideálja. A kötet többi darabja Scott Fitzgerald elbeszéléseinek legjavából ad mutatót, s lehetővé teszi egész írói életútjának áttekintését - magánélete és művészi elképzelései a húszas évek elveszett fiatalságának leglelkét idézik.

Ivan Szergejevics Turgenyev - Első ​szerelem
Turgenyev ​elbeszélőművészetének egyik kivételes szépségű darabjaként tartja számon az irodalomtörténet a nagy orosz klasszikus Első szerelem című kisregényét. Az önéletrajzi elemekkel átszőtt, költői szépségű mű egy tizenhat éves fiú első, szenvedélyes szerelmének tragikus történetét beszéli el a múlt századi orosz nemesi világ miliőjében, az író magával ragadó lélekábrázolással érzékelteti a szerelmi vetélytárssá váló apa és fiú drámáját.

Nyikolaj Vasziljevics Gogol - A ​köpönyeg / A revizor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Anton Pavlovics Csehov - A ​tokba bújt ember
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.