“Poe-t, a költőt sokan az abszolút ínyencek szerzőjének tartják. Valóban nem való mindenkinek, nem olvasható nagy mennyiségben, s nem is akármikor.
Főleg az utóbbi lényeges: verseinek olvasásához sajátos lelki állapot kell. Poe-t olyankor érdemes elővenni, ha például úgy érezzük, kissé túlságosan sok a zajos, önelégült ember körülöttünk, és nem kapunk levegőt tőlük; ha ravatalon látjuk azt, akit soha senki nem pótolhat számunkra…
Vannak őszi alkonyatok, amikor úgy tűnik: a közelgő éjszaka benyomja ránk az ablaküveget, és a besüvítő hideg ellen nem tudunk védekezni. Ilyenkor gyógyítanak Poe tompa tónusú, ólomsúlyú szavai, rímes bánatai, időmértékes szorongásai, lebegő iszonyatai, rejtelmes, anyagtalan víziói; talán úgy, ahogy megfelelő adagokban, szérum formájában a betegség kórokozói meggyógyítják a betegséget.
A kötet Poe kísérteties tájaira kalauzol – ahová a költő is menekült a szorongató élet valósága elől.”
(Baróti Szabolcs)
Kapcsolódó könyvek
Tim Burton - Rímbörtön
A zseniális amerikai filmrendező abszurd rajzai és versei. Tim Burton rendezőt ötletesen hátborzongató vizuális zsenialitása tette világhírűvé. Egyedi látványvilágú animációs filmjeinek – ezeknek a keserédes, modern tündérmeséknek – köszönhetően mára beírta magát a filmtörténelembe. A saját maga által illusztrált kötet hősei egytől egyig meg nem értett, tragikus sorsú kölykök, akik mindent megtesznek, hogy szeretetet és megértést találjanak kegyetlen világunkban. Burton természetesen olyan morbid és abszurd, ugyanakkor kedves humorral ír róluk, hogy mikor olvasás közben kicsordul a könnyünk, nem tudjuk: a sírástól vagy a nevetéstől.
F. Scott Fitzgerald - Benjamin Button különös élete
F. Scott Fitzgerald (1896–1940) 20. század egyik legjelesebb és legnagyobb hatású amerikai modernista regény- és novellaírója, aki az első világháború utáni évek generációjához, az úgy nevezett „Elveszett nemzedékhez” tartozott.
Az 1922-ben íródott elbeszélés Benjamin Button életét mutatja be, születésétől halála napjáig, aki 1860-ban látta meg a napvilágot egy különleges rendellenességgel: aggastyánként született és előreláthatóan újszülöttként fog majd távozni a világból. F. Scott Fitzgerald megrendítő és elgondolkoztató novellája a másság elfogadásáról, illetve el nem fogadásáról szól, s érzékletesen mutatja be, hogyan változnak meg az ember kapcsolatai, amikor már kevésbé van rá szükség.
A történet 2008-ban a három Oscar-díjjal jutalmazott azonos című film alapjául szolgált, melynek főszerepét Brad Pitt és Cate Blanchett alakították.
A kötetben nem csupán a magyar fordítás, hanem az eredeti angol nyelvű elbeszélés is olvasható.
Edgar Allan Poe - Misztikus történetek / Weird Tales
Poe szűkszavúan iszonytató írásai mindig a tiszta logika és a megfoghatatlan szorongás légkörében játszódnak, mégpedig egyszerre. Ez a ridegen szigorú és mégis szorongó elme nem riadt vissza a szélsőségesen vadromantikus hátborzongatástól sem, más írásaiban pedig olykor már szinte a szürrealista próza előfutára. Elbeszéléseiben a lélektani és a filozófiai szenvedélyek az ember belső világába vezetnek, s onnan hívja elő alakjait, ahonnan a shakespeare-i szellemek jönnek elő. A kétnyelvű kötetben az író ismertebb elbeszélései mellett olyan írások is szerepelnek, amelyek először látnak magyar fordításban napvilágot.
Edgar Allan Poe - Kegyetlen mesék / Cruel tales
A világ nem kedveli a szabálytalan géniuszokat. Legszívesebben csörgősipkát húzna rájuk, vagy ketrecbe zárva mutogatná őket. Edgar Allan Poe is megelőzte korát, semmiképpen sem illett a hangsúlyozott realitások és az érzelgős útszéliség Amerikájába. Más volt: tragikusan, félreértetten, kiemelkedően, nyugtalanítóan más. Élete misztikus zarándoklat a rettegés birodalmán át. Mintha nem is bölcsőben, hanem játékkoporsóban ringatták volna, mintha a temetők fölött lebegő őszi holdfény lenne számára a napfény.
Alakjáról és életművéről máig sem született megnyugtató értékelés. Túlságosan is egyéni volt. Túlságosan nehéz lett volna vele bármelyik kortársat is egy lapon emlegetni. Az ő prózájában soha nincs üresjárat. Finoman rezdülő, de acélvázkánt feszes novelláiban olykor az utolsó szó a poén.
A Poe összes műveit felölelő kétnyelvű sorozat ötödik kötetében található `kegyetlen mesék` - felnőtt mesék. Kegyetlen helyzetek (_Kutyaszorító_), megpróbáltatások (_A kút és az inga_, _A Maelström poklában_), szenvedélyek (_A találka_), tréfák (_Jeruzsálemi mese_, _Pestiskirály_), módszerek (_Dr. Kátrány és Toll Professzor_), feltételek (_Három vasárnap egy hétben_), rejtvények (_Az aranybogár_) és átverések (_Légből kapott koholmány_) sorakoznak a kötetben. A novellák a léleknek a halál és őrület határán tátongó mélységeit, a tudomány és iszonyat találkozásait tárják fel költői szavakban, az emelkedett előadás hideg nyugalmában.
Edgar Allan Poe - Elfeledett történetek / Forgotten Tales
Az Edgar Allan Poe összes műveit felölelő kétnyelvű sorozat nyolcadik kötete a szinte teljesen ismeretlen, "elfeledett" Poe-novellákból válogat. Kalandos utazás a Sziklás-hegységen keresztül, az újságírás és az irodalmi élet furcsaságai, egy nevetséges félreértés, különös találmányok, metafizikai és természetfilozófiai ötletek vetnek fényt Poe nyelvi játékokban is gazdag vizionárius világára. Az eredeti és a fordítás egymás melletti közlése a könyvet a nyelvtanulók számára is hasznossá teszi. "Poe elsősorban intellektuális és kívülálló alkotó, magányos zseni, nem besorolható sehová sem, inkább az ő művei alapján sorolnak be később másokat. Mindaz, amiről írt, elsősorban életéből fakadt, még akkor is (mint ahogyan azt néhány mai amerikai irodalomtörténész kiderítette), amikor azt állítja, hogy tudatosan hozta létre műveit. Olyan életet élt és életművet hagyott hátra, amely - Borges szavaival élve - több árnyékot is vet egyszerre. Tény, hogy több rosszabb és jobb követő mellett egy a mai napig eleven szubkultúrát is inspirált. Helyüket nem találók, kirekesztettek találják meg újra és újra vigasznyújtó elődjüket benne, órákra, hetekre, évekre is talán. Sokukat lenyűgözi, de sokukat egyszerűen csak szórakoztatja, amit Poe garabonciás köpönyege alatt találnak. Egy mélyre nyúló konklúzió azonban csak a "visszatérőkben" fogalmazódik meg leginkább, akik később, az innen származó fontos lökés után magukra nézve is fontosnak találják a miért sokat emlegetett kérdését. Nekik és azoknak is, akik újra és újra szembe akarnak találkozni azokkal a félelmekkel és kínokkal, amelyeket sokáig elrejteni tartottak jobbnak, mindig hálás és tisztelt zugot jelent majd Poe árnyéka."
Edgar Allan Poe - Meghökkentő történetek / Unexpected Stories
Edgar Allan Poe a XIX. század elején megerősödő amerikai irodalom első klasszikus alakja. Novellái - ő a modern amerikai novella megteremtője - bármennyire kalandos is legyen a cselekményük, rövid, zárt történetek. Szerkezetük racionális, céltudatos. Lényegük a csattanó, a meghökkentés. Az érdekfeszítő cselekmény minden fordulata mérnöki pontossággal e felé halad, minden elem e legvégső hatásnak van alávetve. Az író a tudatosság esztétikáját vallja, csapongó, meghökkentő novelláiban is fokozott jelentőséget nyer az ész munkája.
Poe hosszú ideje ismert és népszerű hazánkban, műveit már a múlt század utolsó harmadában sokan fordították, de igazi prózaírói sikerét Babits Mihály és Pásztor Árpád klasszikussá vált fordításkötetei hozták meg. Az író művészetében a fantasztikum és a ráció különös keveréke vonzotta őket.
A kétnyelvű kötetben elsősorban a prózában is költői Poe-val találkozunk, a vizionárius, romantikus művésszel, kísérteties tájak és helyzetek lázas álmodójával. Személyes lidércnyomások elevenednek meg az elbeszélésekben: az elevenen eltemetett tetszhalott (Az elsietett temetés), az alkoholmámorban elkövetett esztelen-oktalan gyilkosság (A perverzió démona), a végzet elől való menekülés képtelensége (Az Usher-ház vége), de megjelenik a komikus-fantasztikum (Az elveszett lélegzet) és a szorongásos álom talán legmeghökkentőbb példája: A vörös halál álarca. Az elbeszélések maradandó hatásának titka, hogy Poe nem elsősorban a hátborzongató elemek mesteri elrendezésével és fokozásával keresi a hatást, hanem a költői eszközökkel megteremtett atmoszférával.
Allen Ginsberg - A leples bitang
Az 1926-ban született amerikai költő grandiózus "szerelmes verse", az Üvöltés 1955-56-ban keletkezett, a legjobbkor, a leginkább időben: programnyilatkozata, politikai és társadalmi manifesztuma lehetett a Mammon, a Moloch hatalmára fülsiketítő nemmel felelő "leples bitangoknak": az amerikai beat-nemzedéknek.
Azóta közel harminc év telt el: újabb lázadások söpörtek végig a világon és haltak el, a régi beatnikek elhallgattak, eltűntek (vagy a Halál vagy a "sárga ház" ölelte őket örökre keblére) - Ginsberg azonban maradt. Mert költészete nem egyetlen divat-konjunktúra terméke - sokkal inkább egy alapjaiban rendíthetetlen magatartásé és világnézeté: a minden jobb sorsra érdemes és elnyomott kisebbség fájdalmát már-már perverzül személyesen átélő költő nem maradt megénekelni való "anyag" híján az elmúlt három évtizedben.
S ez a lényegében érzékeny és sérülékeny alkat - némi rezignáltság ellenére - megőrizte korai, kihívó, rosszabb pillanataiban taszító exhibicionizmusát is. Legjobb verseiben viszont ez az exhibicionizmus nem egyszerűen polgárpukkasztó elem, hanem a feltárulkozás döbbenetes hatású segédeszköze.
Az idő múlásával sokal költője lett, ha nem is mindenkié. De még azok a versértők is, akik nem tudják egészében befogadni költői világát, még ők sem tagadják meg tőle a kivételes tehetség iránti tiszteletet. Mert az ma már nyilvánvaló, hogy a csúcsformájában üvöltő-lihegő-éneklő Ginsberg joggal tekintheti magát a nagyapjának vallott Whitman méltó utódának, az első patrónusaként fellépő William Carlos Williamst pedig egyenrangú társának. S talán még William Blake sem sértődne meg, ha tudná, hogy Ginsberg az ő profétikus látomásaiban véli felfedezni költészetének gyökereit.
Charles Bukowski - Mockingbird Wish Me Luck
Mockingbird Wish Me Luck captures glimpses of Charles Bukowski's view on life through his poignant poetry: the pain, the hate, the love, and the beauty. He writes of lechery and pain while finding still being able to find its beauty.
Edgar Allan Poe - Rejtelmes történetek / Mystery stories
A sötét éjszaka mesterében, Poe-ban minden együtt van: ő a kánon, a kinyilatkoztatás, ő a törvény, s ami azon felül van benne, az az ördögtől való.
A fantasztikus elbeszélés és a bizarr rémtörténet legnagyobb képviselője mellesleg megteremtette a logikára alapított detektívtörténetek később oly divatossá vált műfaját. Bár a krimiszerzők névsora lassan körbeéri az egyenlítőt, a mesterség alapjait mindenki Poe-tól tanulta. A detektívregény minden lényeges eleme együtt van a történeteiben: a titokzatos bűntény, a több gyanúsított, a remek logikával és emberismerettel rendelkező amatőr detektív, akinek a hivatalos nyomozás képviselőivel is meg kell küzdenie. Az általa megteremtett leltár azóta sem igen bővült.
Poe a detektívregényt az általa művelt rémmese örökségével keresztelte meg. Ő nem a világban megjelenő gonosztett külső valóságát ragadja meg, hanem a lélek mélységében gyökerező bűntett belső valóságát.
"A detektívregényt - mondja Van Doren Stern - éppúgy, mint a könyvnyomtatást, csupán technikailag tökéletesítették. Mint művészi alkotást sem Gutenberg bibliáját, sem Poe A Morgue utcai kettős gyilkosság című művét nem múlták felül soha."
Nyáry Krisztián - Így szerettek ők 2
Nyáry Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátainak kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből Így szerettek ők címmel könyv lett, a kötetből pedig az elmúlt év egyik legnagyobb könyvsikere, amely elnyerte a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Budai-díját és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Fitz József-könyvdíját is. A második könyvben újabb 40 magyar író és költő izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati története szerepel. A szerző célja ezúttal is az, hogy az elmesélt szerelmei történetekkel kedvet csináljon a művek olvasásához.
Karinthy Frigyes fegyverrel a kezében szöktette meg férjétől első feleségét, Judik Etelt, miután párbajozott is miatta.
Jókai Mórt elmebetegnek akarták nyilvánítani rokonai, hogy ne vehesse el a nála 54 évvel fiatalabb Grósz Bellát.
Szabó Lőrinc azt tervezte, hogy hármasban fognak élni feleségével, és annak legjobb barátnőjével, Korzáti Erzsébettel, aki hosszú évekig a költő szeretője volt.
Füst Milán hatvan éven át tartott fenn szerelmi kapcsolatot Jaulusz Erzsébettel, de csak néhány napig éltek együtt.
Molnár Ferenc ollóval kivágta nadrágja térdeit, hogy bebizonyítsa: felesége, Vészi Margit nem gondoskodik róla.
Örkény István le akarta lőni első feleségét és annak szeretőjét, akik a brit hírszerzés ügynökei voltak, de pisztoly helyett mackósajtot vitt magával.
Rejtő Jenő két alkalommal is a gépírónőjét vette feleségül, akiknek estélyi ruhában kellett gépelniük.
Bródy Sándor szíven lőtte magát miután szeretője, Erdős Renée elhagyta.
Jászai Mari elhagyta a halálos beteg Reviczky Gyulát egy 18 éves fiatalember kedvéért, akit ő nevezett el Szomory Dezsőnek.
Móricz Zsigmond egy garniszállóra vitte az utcán megismert fiatal Litkei Erzsébetet, az Árvácska modelljét, aki ezután élete utolsó élettársa lett.
Néhány igaz mese magyar írókról és költőkről, amelyeket kevesen ismernek. Az Így szerettek ők második kötetében a szerző Csokonaitól Vas Istvánig, Dérynétől Déry Tiborig mesél el 40 történetet múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról.
Edgar Allan Poe - Különös történetek / Curious Stories
Poe novellisztikája sokáig csak excentrikussága, akkoriban túlzottnak, már-már betegesnek érzett fantasztikussága, rejtett erotikája, szadizmusa és misztikája okán keltett feltűnést. Igaz ugyan, hogy az író valódi szakembere a szörnyűségeknek, a testi és lelki kínoknak, hagymázos látomásoknak, őrült képzelődéseknek, írásművészetének lényegét azonban nem az ilyen területen végzett bravúrjai adták. A Poe összes műveit felölelő sorozat e mostani kötete a kevésbé ismert, `különös` Poe-novellákból válogat, ám a mai olvasónak ezek az írások immáron egészen mást jelentenek, másról árulkodnak, másféle esztétikumot sugároznak, mint a korábbi Poe-olvasóknak.
Mindenekelőtt az író hallatlan pontossága nyűgözheti le az elbeszélésben elmélyülőt. Méghozzá az a pontosság, amely rendkívül szigorúan bánik a környezettel, a külső körülményekkel és a lelki rezdülésekkel. Az érzékenység és a posztmodern lágyság teljes tagadását jelentik ezek az írások, amelyeket pedig álomszerűségük, melodikus nosztalgikusságuk, festőiségük okán felületes akár posztmodernszerűnek is lehetne tekinteni.
A nagy amerikai író toronymagasan áll kései utódai fölött, többek közt abban is, hogy történetei intenzív romantikus hangulatot sugároznak, alakjai, helyzetei archetipikusak és mitologikusak, stílusa művészien tömör és költőien egyszerű.
A kétnyelvű, magyar és angol szövegű kiadvány kitűnő a nyelvtanulók számára is, mivel a legtöbb történet letehetetlenül izgalmas olvasmány, s így erős motivációjú nyelvlecke is egyben.
Sylvia Plath - Collected Poems
Containing everything that celebrated poet Sylvia Plath wrote after 1956, this is one of the most comprehensive collections of her work. Edited, annotated, and with an introduction by Ted Hughes.
William Faulkner - Early Prose and Poetry
Contains 16 poems, 16 pen-and-ink drawings, and 17 prose pieces. Edited by Carvel Collins. 134 pages.
Edgar Allan Poe - Edgar Allan Poe összes művei I–III.
E. A. Poe (1809-1849) összes műveinek első kötetét tartja kezében az Olvasó. Kiadónk célja az volt, hogy a sokat vitatott, ugyanakkor kortársaira és a későbbi írógenerációkra egyaránt oly nagy hatással lévő író munkásságát végre a magyar rajongók is teljes egészében áttekinthessék. Jelen kritikai kiadással arra törekedtünk, hogy e rendkívül sokszínű életmű magyarul eddig hozzá nem férhető darabjai is eljuthassanak a közönséghez, s egyúttal a már korábban megjelent írások is hordozzanak új tartalmat. Ezt kívánja szolgálni a rendkívül széles jegyzetapparátus is.
Poe, az emberi lélek nagy ismerője, prózai műveivel megteremtette az amerikai irodalomnak azt a "sötét" irányzatát, amelyet elsősorban Hawthorne, Bierce és Faulkner neve fémjelez, de ugyanígy kitörölhetetlen nyomot hagyott az európai irodalomban is. Verne Gyula az ő ihletésére indult írói útján és első regénye, A jégszfinx Poe Arthur Gordon Pymjének folytatásaként olvasható. A manapság kriminek nevezett műfaj szintén sokat köszönhet neki. Sherlock Holmes, Hercule Poirot és a többiek A Morgue utcai kettős gyilkosságból tanulták azóta is gyakorolt módszerüket. Kritikai írásai, amelyeket hírlapíróként jegyzett, a hozzáértő műkritikus képét tárják elénk, míg verseivel az európai líra olyan nagyságára hatott, mint Baudelaire.
Edgar Allan Poe élete olyan, hogy novellaként csak saját maga írhatta volna meg. De nem írta meg, hanem végigélte, és ehhez képest stílszerűen halt meg. Háromkötetes sorozatunk e hatalmas életmű előtt kíván tisztelegni.
F. Scott Fitzgerald - A nagy Gatsby
Azt mondod, hogy a múltat nem lehet újra élni? Miért ne lehetne?
Jay Gatsby, a titokzatos milliomos felemelkedésének, tündöklésének és bukásának története nemcsak a dekadens és túlhabzó „dzsesszkorszakot”, a húszas éveket jeleníti meg művészi tökéllyel, hanem az amerikai mitológia, „az amerikai álom” olyan örök témáit is, mint ambíció, pénz és hatalom bűvölete, a lehetetlen megkísértése és az újrakezdés lehetősége. A szegény sorból származó Gatsby beleszeret egy gazdag lányba, Daisybe; a háború elsodorja őket egymástól, s míg a fiatalember a tengerentúlon harcol, a lány férjhez megy egy faragatlan, ámde dúsgazdag emberhez, Tom Buchananhez. Hazatérése után Gatsby fanatikus akarással (és az eszközökben nem válogatva) vagyont szerez, hogy „méltó” legyen Daisyhez és újra meghódíthassa az asszonyt, akinek még a hangja is „csupa pénz”.
James Joyce - Kamarazene
Harminchat variáció egy témára: szeretlek. Halvány körvonalakban bontakozik ki előttünk az igénytelen kis történet: a szerelem ébredése, a beteljesülés, majd disszonáns akkordok és végül a válás. A művész végig szordinoval játszik. Talán csak az utolsó vers lázas vízióiban és kétségbeesett sikolyában sejtet meg valamit a gáláns játék mögött feszülő tragédiából. Bensőséges, leheletfinom zene árad a kis dalokból, a szavak, a rímek és a ritmus andalító harmóniája.
Jack Kerouac - Úton - Az eredeti tekercs
A legenda szerint, melyet főként Allen Ginsberg terjesztett, Kerouac 1951 áprilisában három hét alatt, kábítószertől felpörögve írta az Úton eredeti változatát, egyetlen, a végtelen utat jelképező papírtekercsre, bekezdések és központozás nélkül.
A legenda egy része igaz, egy része túlzás. Mint ahogy Allen Ginsberg megjósolta ("valamikor, majd ha mindenki meghal, az eredeti őrült könyv is meg fog jelenni"). 2007-ben végre megjelent ez az ős-Úton; most pedig magyarul is olvashatjuk a könyvet, ahogy Kerouac eredetileg megalkotta: a valóságos nevekkel (Neal Cassady, Ginsberg, Burroughs stb.) és azokkal az akkori időkben botrányosnak számító részletekkel együtt, melyek az 1957-ben kiadott, részben Kerouac által átírt, részben a kiadója által megszerkesztett változatból kimaradtak.
Az „Úton” a beatnemzedék leghíresebb műve, amely azonban jóval több, mint egy új életérzés kiáltványa; az ötvenes évek óta töretlen népszerűsége is mutatja, hogy olyan nagyregénnyel van dolgunk, amely elsősorban művészi erejével varázsolja el a mind újabb nemzedékeket.
„Lehet, hogy az olvasót eleinte elkápráztatja Neal fehéren izzó energiája, amellyel mindenkit és mindent feléget maga körül, de aztán megértjük, hogy a regény középpontjában Jack nyugtalan szíve dobog, aki ugyanazokat a kérdéseket teszi fel, amelyek minket sem hagynak aludni éjszaka és betöltik napjainkat. Mi az élet? Mit jelent élni, amikor a halál, a leples bitang egyre a sarkunkban jár? Megmutatja valaha Isten az arcát? Szét tudja szakítani az öröm a sötétséget? Ez belső keresés, és az út tanulságai, az amerikai tájak érzékelt és poémaként megörökített varázslata azt szolgálják, hogy megvilágítsák és kitágítsák ezt a szellemi utazást.”
Howard Cunnell
(Az eredeti tekercs amerikai kiadásának szerkesztője)
Stephen King - A holtsáv
Johnny Smith 5 évig feküdt kómában, miután csodával határos módon túlélt egy szörnyű autóbalesetet. A szürke kisvárosi tanár egészen más emberként tér vissza: furcsa természetfeletti erő birtokába került és látnoki megérzései támadnak, amint megérint valamit vagy valakit.
Johnnyból hamarosan igazi amerikai szenzáció lesz akarata ellenére, ám mégis használnia kell különleges képességeit. Szadista fojtogató tartja rettegésben a várost, de még ennél is nagyobb veszély bukkan fel egy törtető vidéki politikus személyében, akinek a lelkében a Sátán lakozik és az Egyesült Államok elnöki székére tör. Mindezt csak Johnny tudja és felmerül benne a kérdés: ha látja a jövőt, vajon meg is tudja az változtatni?
Woody Allen - Kész anarchia
Woody Allennek ez az első gyűjteménye három fantasztikus klasszikusa, a Na, ennyit erről, a Tollatlan jószág és a Mellékhatások óta. Ezúttal olyan könyvet sikerült írnia, amely nem csupán az emberi lét legalapvetőbb kérdéseit válaszolja meg, de a mű mérete is tökéletes ahhoz, hogy az asztal lába alá téve megakadályozzuk vele a bútordarab billegését.
„Pénteken felébredtem, és mivel az univerzum tágul, a szokásosnál hosszabb ideig tartott, amíg megtaláltam a köntösömet” – magyarázza a Pattanásig feszülten című, fizikáról szóló írásban. Az ihletett racionalitás egyéb szárnyalásaiban olyan szereplőkkel találkozunk, amilyeneket csak Allen tud kitalálni: Jasper Deeyobellel, Flanders Listcookatscal és a független filmmogullal, E. Coli Biggsszel, hogy csak néhányat említsünk. Akár a művészetről ír, akár a szexről, az ételekről vagy a bűnözésről („Pugh rendőr, amióta az eszét tudja. Apja hírhedt bankrabló volt, és Pugh csak úgy tudott vele időt tölteni, ha letartóztatta.”), ellenállhatatlanul humoros.
Az Ez a penna kiadó című írásban egy hollywoodi nagykutya ráakad a szerző könyvére egy kis, vidéki boltban, és szavaival e pompás kötetet is találóan jellemezhetjük: „Tulajdonképpen – mondja a producer – sose láttam még, hogy eladatlan példányokat alágyújtósként árulnak.” Woody Allen szerteágazó pályája komikusként, íróként és filmrendezőként immár több mint öt évtizedet ölel fel. Gyakran ír a New Yorkerbe, és – több más mű mellett – ő a fent említett, méltán nagy sikerű három kötet szerzője.
Edgar Allan Poe - Edgar Allan Poe összes művei I.
E. A. Poe (1809-1849) összes műveinek első kötetét tartja kezében az Olvasó. Kiadónk célja az volt, hogy a sokat vitatott, ugyanakkor kortársaira és a későbbi írógenerációkra egyaránt oly nagy hatással lévő író munkásságát végre a magyar rajongók is teljes egészében áttekinthessék. Jelen kritikai kiadással arra törekedtünk, hogy e rendkívül sokszínű életmű magyarul eddig hozzá nem férhető darabjai is eljuthassanak a közönséghez, s egyúttal a már korábban megjelent írások is hordozzanak új tartalmat. Ezt kívánja szolgálni a rendkívül széles jegyzetapparátus is.
Poe, az emberi lélek nagy ismerője, prózai műveivel megteremtette az amerikai irodalomnak azt a „sötét” irányzatát, amelyet elsősorban Hawthorne, Bierce és Faulkner neve fémjelez, de ugyanígy kitörölhetetlen nyomot hagyott az európai irodalomban is. Verne Gyula az ő ihletésére indult írói útján és első regénye, A jégszfinx Poe Arthur Gordon Pymjének folytatásaként olvasható. A manapság kriminek nevezett műfaj szintén sokat köszönhet neki. Sherlock Holmes, Hercule Poirot és a többiek A Morgue utcai kettős gyilkosságból tanulták azóta is gyakorolt módszerüket. Kritikai írásai, amelyeket hírlapíróként jegyzett, a hozzáértő műkritikus képét tárják elénk, míg verseivel az európai líra olyan nagyságára hatott, mint Baudelaire.
Edgar Allan Poe élete olyan, hogy novellaként csak saját maga írhatta volna meg. De nem írta meg, hanem végigélte, és ehhez képest stílszerűen halt meg. Háromkötetes sorozatunk e hatalmas életmű előtt kíván tisztelegni.