Noé ​vesszeje

Ismeretlen szerző - Klasszikus ​orosz költők I-II.
Az ​orosz költészet első emlékei a "daliás idők", a viharos történelmi múlt emlékezetes eseményei köré kristályosultak: a csodálatos Ének Igor hadáról még szinte krónika, a XI-XVI. században keletkezett bilinák, amelyek alighanem udvari énekesektől elindulva századokon át alakultak, csiszolódtak, hasonultak a népköltészethez, már mondává, mesévé kerekítik a hajdani hősök tetteit. Aztán a XVIII. században kibontakozik az orosz műköltészet, s már olyan kitűnő képviselői vannak, mint Gyerzsavin, aki nemcsak emelkedett ódáiban, hanem elmés szatíráiban, színes leíró verseiben is méltő előfutára a XIX. század nagy hegyvonulatának, amelynek csúcsai a kora minden szellemi-politikai áramát művébe sűrítő, igazi költői világegyetemet teremtő Puskin, a komoran töprengő magányos Baratinszkij, Tyutcsev tündöklő látomásokat villantó, Lermontov sötét szenvedéllyel izzó, a kor s önnön démonaival viaskodó, Nyekraszov haragos társadalmi indulatokkal terhes költészete. S mellettük mennyi új felfedezés: Turgenyev és Polonszkij, Majkov és Fet vagy az eddig úgyszólván ismeretlen Fofanov, Csehov kedves költője. Először ismerkedhet meg az olvasó a századforduló néhány olyan jellegzetes alakjával, mint a csupa szín és zene Balmont, a rejtelmes-ködös Annyenszkij, a színes álmokba húzódó Szologub, az érzelmek finom rezdülésére figyelő Hippius. Váratlan felfedezés lesz Bunyin kozmikus képekbe nyíló tájköltészete, csakúgy, mint a századelő izmusainak képviselői, Hlebnyikov vagy Gumiljov. S aztán Majakovszkij harsány orgonazengése, Paszternak oldottan lebegő, Cvetajeva kristályosan ragyogó, Mandelstam váratlanul felszikrázó képei szigorú fegyelemmel összefogó lírája, Zabolockij fojtott tüzű, varázsos, pontos költészete. Az olvasó nem fog csalódni: ámulva járhat az orosz klasszikus költészet e csodálatosan gazdag világában.

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 1992
Ez ​a Szép versek nem protokoll-lista. Ez a Szép versek fiatal. Ez a Szép versek, ha úgy tetszik, sanzongyűjtemény. Ez a Szép versek kiszámíthatatlan. Ez a Szép versek nagyon is kiszámítható. Úgy tűnik, ez a kaotikus év a verstermésben kristályosan rendeződik. Miközben kiderült: költőink inkább mintha elszenvednék a politika térnyerését a lélek belső tájain. Mert ebben az évben nem lehetett "műveljük kertjeinket"-tel elegánsan visszavonulni. Hiszen "hol szabadság van, ott szabadság van". De - s ez most és itt nem paradoxon -, ez a Szép versek nem politizál. Ez a Szép versek - micsoda botrány! - esztétizál. Nemre, felekezetre, életkorra, tekintélyre és tekintélytelenségre való figyelem nélkül. Hogy semmiféle költői klikk (pardon, csoportosulás!), semmiféle megszokás és semmiféle megszokatlanság irányába ne billenjen el a mérleg. Hogy az lehessen a kötet, ami lényege szerint volna: szeizmográf. Értékjelző szeizmográf. Mindenki tudja, a Szép versek arra való, hogy lapozgassa az olvasó; ki a kedvenc, ki a kötelező "mai magyar" költőjénél üti fel, ki a névsorban csemegézik, az egyik azt nézi benne van-e X, a másik azt, hogy miért hiányzik Y, a harmadik meg-megáll, ha neki tetszőt talál. (Nahát meg persze a képek!) Nos, ez a kötet még valami újat hozott az eddigiekhez képest: úgy lehet olvasni, mint egy regényt. Az elejétől a végéig. Mert ez a Szép versek - jó versek. Köszönet érte a költőknek!

Ismeretlen szerző - Álmok ​szállodája
A ​versnek, ha jó csábító, szinte csak rejtett értékei vannak, amelyek apránként és mindig a kellő pillanatban tár elénk. Az a vers, amelyről már mindent tudunk, unalmas, ásításra ingerlő fecsegő. Vannak versek, amelyekről mindent tudunk mindaddig, amíg olvasni nem kezdjük őket. Ünnepi máz vonja be őket, alig láthatóak. Az ünnepi máz az ismerős, a szavalatok hanghordozása, az időzített crescendók és hatásszünetek. Meglepő dolgok történhetnek ezekkel a versekkel, valahányszor egy-egy életmű kellős közepén, egy gyűjteményes kötet oldalain találkozunk velük. Például az, hogy végigolvassuk és továbblapozunk, csodálkozva, hogy miért is kerültek ezek a szürke sorok a többi közé. Néha - ritkábban - hirtelen ünnepszagot érez az ember, és elkezdi elölről olvasni a verset. De ez már az egyetlen lehetséges ünnep, ami belülről feszíti, robbantja szét a dolgokat, és "észrevétlenül a magas C-nél kezdődik".

Ismeretlen szerző - A ​magyarokhoz
"A ​középkor irodalmától a reneszánszon, barokkon, felvilágosodáson és romantikán át a realizmusig és a modernségig jó-néhány irodalmi korszak szemelvényeit foglalja magába ez a szerkezeti egység. A második ciklus a trianoni széttagoltságnak és a szétszóródásnak megfelelően építkezik, de Illyés Gyula gondolatát kölcsönözve (és azt egy ággal kiegészítve) nem a széttagoltságot, hanem a szellemi egységet hangsúlyozza. Hatágú síp a második ciklus címe, mely hat fejezetet tartalmaz: A Duna-Tisza tája; Partium és Erdély, Moldvai magyarság Felvidék; Kárpátalja; Délvidék és Nyugati magyarság."

Ismeretlen szerző - Csillagok ​Suomi egén
Sokan ​megkérdezték tőlem: miért éppen finnből fordítok? Először azért, mert készülök könyvet írni a magyar nyelvről. S ehhez kell a finn nyelv tudása is. Finn versfordításaim bizonyítékok akarnak lenni a világ felé: tudok már annyira finnül, hogy hozzáfoghatok a magyar szavak jelentéstanának a megírásához. Másodszor: A finn versek új ingert adtak az elfáradt léleknek. Új tárnákat nyitottak meg bennem. Megkaptam bennük azt az "új lovat", amit Ady is kér, hogy tovább vágtathasson, "Mert az embernek, míg csak van ember, Megállni nem lehet". Harmadszor: Úgy gondoltam, hogy azokat a nyelvi szépségeket, amelyek még itt szunnyadnak bennem, kitomboltatom a finn versfordításokban.

Ismeretlen szerző - Kínai ​és japán költők
A ​kínai nép állandóan a halál pitvarában kuksol. Régi szent könyvei alapján azt hiszi, hogy a Föld négyszögletes, s az ég kerek. Helytelen csillagászati fogalmai vannak. De az ember helyét pontosan tudja a világegyetemben... Kína irodalma szakadatlan folytonosság, immár több, mint négyezer esztendő óta. Az elbeszélést - a mesét, a regényt - meglehetősen kevésbé veszik, nem is tekintik költészetnek. Szemükben csak a bölcselet nagy, s a vers, amely az élet sűrített kivonata, önfeledtség és önkívület, gyermekélet és örök élet. A japán haikut az európai epigrammákkal vetik egybe, de az csak külsőleg emlékeztet rá. Voltaképpen merőben más. A haiku egy természeti rajz, egy "rajz körvonala", utalás egy festményre, vagy "ennek a festménynek csak a címe". Ilyen háromsoros versekben élték ki magukat, tündököltek századokon át legnagyobb költői lángelméik. Kosztolányi Dezső

Ismeretlen szerző - Versek ​és ünnepek
Ha ​kezdődik egy iskolai ünnepély, mindig fő a rendezők feje: honnan szedjék össze a műsoranyagot? Nem könnyű munka: a műsor verseinél mindig figyelembe kell venni, hogy jobb diákszavaló is elő tudja adni; a hallgatóság is első hallásra megértse; színvonalában és mondanivalójában az ünnepségnek megfeleljen. Ez a válogatás az ilyesféle gondokon próbál segíteni. A kötet a középiskolai ünnepségekhez, megemlékezésekhez igazodva, tizenhárom csoportban közli a verseket; van benne vers az évnyitóra, a ballagásra, május 1-ére, április 4-ére, november 7-ére, a pedagógusnapra és a többi nemzeti és mozgalmi ünnepünkre.

Ismeretlen szerző - Négy ​évszak - versek az örök természetről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Dávid ​tornya - Modern héber költők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 2004
A ​kötet szerzői többek között: Aczél Géza, Acsai Roland, Antal Balázs, Balla D. Károly, Balla Zsófia, Bari Károly, Bertók László, Bogdán László, Czifrik Balázs, Csoóri Sándor, Dobai Péter, Erdős Virág, Gellén-Miklós Gábor, Győrffy Ákos, Háy János, Jász Attila, Karafiáth Orsolya, Karácsonyi Zsolt, Király László, Kukorelly Endre, Lövétei Lázár László, Nagy Gáspár, Nádasdy Ádám, Oravecz Imre, Petőcz András, Petri György, Rába György, Schein Gábor, Somlyó György, Szakács Eszter, Szepesi Attila, Szilágyi Ákos, Takács Zsuzsa, Tandori Dezső, Tábor Ádám, Térey János, Tolnai Ottó, Tóth Krisztina, Tőzsér Árpád, Utassy József, Varró Dániel, Vasadi Péter, Vitéz György, Vörös István, Zalán Tibor.

Ismeretlen szerző - Minden ​Idők csókja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Bukfencező ​múzsa
Első ​ízben kerülnek kötetbe magyarul a világirodalom jókedvű költőinek versei, a nonszensz, a groteszk és a közéjük sorolható vidám versek. Ez a múzsa bukfencezik, s a bukfencező múzsa költői gimnasztikára kényszeríti a költőket. A műfaj klasszikusa, Edward Lear és élő klasszikusunk, Weöres Sándor "árul egy gyékényen" itt, de Morgenstern, Majakovszkij, Kosztolányi és József Attila néhány verse is ide kívánkozott; Apollinaire, Éluard és a dadaisták, Tamkó Sirató Károly, Orbán Ottó és Tandori Dezső is, és még sokan mások. Bizonyos, hogy a fiatal olvasók (sőt, nemcsak a fiatalok!) szívesen forgatják majd ezt az antológiát.

Ismeretlen szerző - Klasszikus ​francia költők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Mai ​héber líra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​Montmorency-i szerelmesek
Mindennek ​a Légrády-testvérek kalendáriuma volt az oka. Valamikor, a múlt század negyvenes éveinek elején, amikor épphogy csak megtanultam olvasni, találtam benne egy André Chénier-verset. Fiatalember - ez volt a címe. Jékely Zoltán fordította magyarra. Egy kisfiúról szólt, akit egy nagylány ölbekap és csókokkal halmoz el, de a kisfiú még annyira kicsi, hogy csak a cuppanásokat érzi, semmi egyebet. Teljesen analóg volt a helyzet, ugyanis a szép Pelsőczy Olga engem is gyakran ölbekapott akkortájt, hat-hétesztendős koromban. Apám főjegyző volt Nyáregyházán, ahol cseperedtem. Olga a titkárnői teendőket látta el mellette a községházán. André Chénier verse tehát rólam is szólt és meglódította a képzeletemet: a cuppanásokon túl vajon mit kellene még éreznem Pelsőczy Olga ölében? Ez a vers nyitotta meg előttem a francia líra csodálatos birodalmának kapuját. És ez volt az első francia vers, amelyet - mily merészség Babits Mihály és Jékely Zoltán után! - megpróbáltam magyarra átültetni. Akkor már gimnazista voltam s néhány orosz, valamint német versfordításom már meg is jelent a megyei lapban....

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 1989
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Görög ​költők antológiája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Baudelaire ​és a parnasszisták
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Benyovszky Anita - Grecsó Krisztián - Kleinheincz Csilla - Kovács Judit - Nagy Cili - Pacziga Andrea - Renczes Cecília - Rózsássy Barbara - Huszonötödik ​óra
„A ​Stádium körül hullámzó, ideig-óráig ott szélárnyékra lelő, fedezéket találó félig gyerek – félig koraérett fiatalok első antológiája (A sivatag kupolája) mindössze 3 éve jelent meg. Ezekkel a mondatokkal indítottam útjára: A költészet lehet, hogy haldoklik. Lehet, hogy meghal. De hogy közben repül, repülni tud, erről szól a jelenés a puszta látomás ebben a könyvben.” (A szerkesztő utószavából) „Majdnem” irodalomtörténeti érdekességű gyűjtemény! Az egyetlen férfi költőn, Grecsó Krisztiánon (az 1996-os év Gérecz Attila-díjasán) kívül hét költőlány antológiája. A maga nemében így is páratlan, hiszen 9 évvel később, napjainkban még mindig hiányzik könyvkiadásunkból a pályakezdő költőnők antológiája. (Ahogy hiányzik a kortárs költőnőké is!) Természetesen a Huszonötödik óra mai jelentőségét nem majdnem betöltött nem szerinti csoportosulása, hanem a képviselt költői érték adja: az azóta sorjázó évek meghozták Nagy Cili Gérecz Attila-díját és 4 verseskötetét, Rózsássy Barbara Gérecz-díját és 2 kötetét, Renczes Cecília 2 verskötetével és Kleinheincz Csilla regény és novelláskötetével együtt.